Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1978. április 12.

Enyhülnek

a félegyházi lakásgondok

Molnár Imrével, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács V. B. tervcsoportjának vezetőjével ellátogattunk a napokban az új, Körösi úti lakótelepre.

— Annak idején sok vita előzte meg a helykijelölést — mondta elöljáróban a csoportvezető. — Többen ellenezték, hogy ezen b mélyfekvésű területen épüljön fel a tervezett 2310 lakás, a másutt számításba jöhető részeken viszont sok házat kellett volna szanálni. Igaz, itt nagyarányú földmunkára volt szükség, de mindössze csak tíz lakást kellett lebontani, s viszonylag köny- nyen ment a Vörös Csillag Tsz központjának, a TÜZÉP-telepnek és a FÜSZERT-raktárnak az elhelyezése.

A nagy munka 1976 végén kezdődött. Akkor még azt hittük, hogy a múlt év végén már megkezdődhet a beköltözés. Sajnos, 60k minden hátráltatta az építők munkáját. Az első épület 90 lakásának műszaki átadása ugyan még tavaly megtörtént, de a beköltözésre csak március végén kerülhetett sor. Reméljük, a kezdeti nehézségek után a többi lakás átadása az eredeti program szerint történhet.

A D 8 épület jövendő lakói közül már 51 családdal kötötte meg a tanács a szerződést, s közülük negyvennyolcán már be is költöztek. Az új lakók (jórészt fizikai dolgozók), többgyermekes családok. Az elosztás is igazolja, hogy a városi tanács törekszik a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldására, hiszen az 51 családban 138 kiskorú gyermek van.

Március végén volt a második épület műszaki átadása. Az ebben levő 90 OTP-lakás tulajdonosa várhatóan májusban költözhet új otthonába. Augusztusban két úlabb ház készül el, — OTP-lakásokkal — a negyedik negyedévben pedig 90 tanácsi

bérlakást szándékozunk átvenni. A hatodik épület fogadószintjén is megkezdődött már a munka — a jövő év első negyedére készülnek el vele —, míg a hetedik ház alapozásához napjainkban láttak hozzá. Bízunk abban, hogy az ötéves terv végéig a programnak megfelelően 420 tanácsi .bérlakást és 390 OTP-la- kást foglalhatnak el itt a lakók.

A lakótelep fűtőműve a tervek szerint szeptemberre készül el; Szeretnénk a jövő esztendőben felépíteni a hatvan gyermek

elhelyezésére alkalmas bölcsődét, 1980-ra pedig a 100 személyes óvodát. A két létesítmény tervei már elkészültek, a kiviteli szerződés megkötése azonban még várat magára. Készen áll a 12 tantermes iskola programterve, felépítésére valószínűleg 1980 után kerül sor.

lA márciusban megkezdődött beköltözést újabbak követik. Egyre többen laknak majd! városunk új lakótelepén,1 ezért mind sürgetőbbé válik a kereskedelmi hálózat kiépítése ás. A tervek szerint a helybeli ÁFÉSZ-szel karöltve egy 600 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat és egy 150 négyzetméteres vendéglátó egységet építtetünk 1980-ban, —y —ó

• Épül s kiskunfélegyházi Körösi úti lakótelep, (Opauszky László (elvétele.)

Áprilisi növényvédelem

A PERMETEZÉSEKNÉL fokozott figyelmet fordítsunk arra, hogy ezen időszakban a termesztett gyümölcsfajok már virágoznak. Tehát a „Méhekne veszélyes” szerek használata tilos. (A növényvédő szereken külön feltüntetik, ha azok „Méhekre veszélyesnek). A szerek használatát lehetőleg úgy 'kombináljuk, hogy azok a gombabetegségek és rovar-kártevők ellen is védelmet nyújtsanak.

AZ ALMAFÄKAT: lisztharmat, varasodás és morei Ida fenyegeti (Gombabetegség ellen: Réz- oxiklorid 50 WP 0,4 százalék használata szükséges. Rovarkártevők ellen Metation 50 EC 0,2 százalékos permetezőszer szükséges. Folyamatosan kell védekezni a lisztharmat kártétele ellen. A rügy pattanás és virágzás közötti két permetezésre Thioyit 0,75 százalékos permetlé szükséges. Varasodás ellen nagyon jól bevált szer a clnkgálic — Bord ól - léihez keverve.

KÖRTEFÁKAT is a monllia és a varasodás veszélyezteti. Funda- zöl 50 WP 0,08 százalék, Ortho- cid 0,2 százalékos védekezőszert használjunk. Amennyiben rovarölő-szer is szükséges, akkor Metation 50 EC 0,2 százalékos permetező szert alkalmazzunk.

AZ ÖSZIBARACKFAK védelmét ebben az időben fokozni kell A virágzás idején ugyanis megjelenhet a tafrinás levélfodroso- dás, és a klászterospórlumos le- véllyukasodás. A rovarkártevők közül a zöld és fekete levéltet- vek és a molyok. Együttes védekezésként használjunk: Orthocld 0,2 százalék, Thdovit 0,4 százalék, Morestáin 0,05 százalék + Lebay- cid 50 EC 0,1 százalék, Bl—58 0,1 százalékos permetezőszert.

KAJSZIFÁINKAT . — sziromhullást követően — szintén sok veszély fenyegeti. Gnomóndás levélfoltosság, monlMa; klaszteros- póriumos levéllyuka csosodás, valamint molyok és rágókártevők. Szintén együttes védekezést alkalmazzunk. Rézoxiklorid 50 WP, 0,3 százalékos vagy Recin Super 0,5 százalék. A molyok ellen: Metation 50 EC 0,1 százalék. A morei lla és levélfoltosság ellen ZI- neb 80 WP 0,2 százalék vagy Orhocld 0,2 százalékos permetező szert használjunk.

A CSERESZNYE- ES MEGGYFÁK fertőzései, Illetve kártevői, ebben az Időszakban azonosak. A meggy-monilia ellen Trlcin (folyékony permetezőszer) 0,05 százalékos töménységű oldata

szükséges. A gombaibetegségek mellett figyelni kell a különféle rovarkártevők, tetvek megjelenésére is. Amennyiben szükséges, akkor Ditrifon 40 SCW 0,2 százalékos permetezőszer a rovar — és Matetion 50 EC 0,2 százalék vagy Bi—58 EC 0,1 százalék permetezőszer szükséges a tetvek elleni védekezésként.

A SZAMÓCA betegségei közül leggyakoribb a szürkepenész és a fehérfoltosság. Ortho—Phaltán 0,3 százalék, Fundazol 50 WP 0,8 százalékú szerrel permetezzünk. Vigyázzunk arra, hogy a virágzás ideje alatt, még a méhekre kevésbé veszélyes Melipax használata is tilos.

A MÁLNA ÉS RIBIZKE bokroknál a vegyi védekezéseken kívül fordítsunk külön gondot arra, hogy a beteg, fertőzött vesz- szJőket eltávolítsuk és megsemmisítsük. Amennyiben feltétlen fontos a vegyszeres gyomirtás, csakis a paragual hatóanyagú gyomirtó szert használjuk I

A SZÖL0GYÜMÜLCSÖSBEN a metszési munkákat, valamint az ezt kiegészítő harmaitgyöke- rezést már biztosan elvégeztük. Amennyiben ez a munka még nem lenne készen, akkor haladéktalanul végezzük el. (Harmatgyökereknek nevezzük a tőkenyakból fejlődő gyökereket. Ezek eltávolítása azért fontos, mert 'különben a talpgyökerek rovására megerősödnének. Sokan helyesebbnek tartják; ha a 'hazai gyökéren álló szőlőiben nem távolít- ják el ezeket, mért véleményük szerint a tápanyag-forgalom így lerövidül. Oltványszőlőben azonban feltétlen fontos, mert ha az oltás feletti nemes részből fejlődő harmatgyökerek megerősödnek, akikor a „tőke elrúgja az alanyt”).

A SZŐLŐKNÉL már a fiatal tőkéket is permetezni kell. Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos permetezőszer szükséges. A rágókártevők ellen; Métáidon 50 EC 0,2 százalékos szer és amennyiben atkák ellen is szükséges védekezni, akkor Bi—58 EC 0,1 százalékos növényvédő szert használjunk.

A permetezések legalkalmasabb Időpontja a kora reggel, vagy a késő délutáni Időszak. Tűző napon soha ne permetezzünk. Amennyiben a permetezés után

1—2 órán bélül 10 milliméternél nagyobb eső volt, akkor azt a permetezést meg kell Ismételni. A permetezéseknél mindenkor tartsuk be a szükséges óvórend* szabályokat. K. K.

Zöldségfélék

csávázása

A biztonságos házikerti zöldségtermesztés egyik alapfeltétele a zöldségmagvak gondos csávázása'. CsávázáSsal finom növény- védőszer-réteggel vonjuk be a magvakat, így megakadályozzuk a talaj lakó kórokozók támadását, fertőzését.

A zöldségmagvak csávázásálnél figyelembe kell vennünk az egyes zöldségfélék érzékenységét — a fititoxikus hatás következtében beálló csírapusztulást — is.

A csávázás igen egyszerű eszközökkel is kivitelezhető: például fóliával szorosain lekötött be- főttes üvegben. A jó tapadás érdekében előzőleg ajánlatos a zöldségmagvakat óvatosan benedvesítem, majd az üvegben lekötve növényvédő szerben meg- hen-gergetni.

Az egyik legszélesebb hatásspektrumú gombaölőszer a TMTD porcsávázószer. Felhasználható a bab, borsó, és salátamag kezelésére 3 g'kg, valamint a kalba- k<psok, sárgarépa, petrezselyem, spenót, retek és paprikamag csávázásira 3—5 g kg vetőmag fel- használásával. Igen jó hatású még a paprika, paradicsom és káposztaféléik magtakaró földjének fertőtlenítésére is; palánta- dőlés ellen 30—60 g/négyzetmé- ter adagolásban.

Az Orthooldot a köztudat a permetezőszerek között tartja nyilván, holott a vetőmagvak Is kitűnő eredménnyel védhetők vele.

Az Orthocld az uborka, a spenót, a sárgarépa, a kelkáposzta és a paradicsom biztos hatású csávázószere 5 g'kg vetőmag ada* g olásban.

P alá ret »betegségek, gombák ellen' palántaágyak taLajfertőtlení- tésére köbméterenként 500 g-ot illetve négyzetméterenként 20— 30 g-ot kell bekeverni.

Az utóbbi évek 'legtöbbet dicsért és szidott növényvédő szere a Chinoin Fundazol 50 WP. Be- nomyl hatóanyagtartaima révén szisztematikus ‘hatású gombaölő szer. Eddig elsősorban gabonamagvak csávázásira használták, újabban hagymás dísznövények kezelésére is alkalmasnak találták. A Ch FundazolbőL 0,2 szár zalékos csávázólevet célszerű készíteni, melyben 20 percig kell a hagymákat áztatni. Botritlsz és fuzárium ellen kiültette és tárolás előtt igen hatékony készít* mény. A kezelés után nem szabad a hagymákat vízben öblíteni, mert úgy csökkenne a szer gombaölő hatása.

Sz. Cl.

Kinek használ a költséges beruházás

és az alacsony termelés?

9 Tiszakécskén a Béke és Szabadság Tsz-ben bár nem szakosított a telep, mégis kiváló minőségű silót tárolnak fekete fólia alatt » szarvasmarhának.

A szakosított állattartó telepeken a nagyüzemi állattenyésztés és állattartás gyakorlata korszerű módon valósul meg. A meghatározott hasznosítási cél érdekében — például, hogy gazdaságosan, minél több, magas tejzsírtartalmú tejet termeljenek, a telepeket jól tejelő állatokkal népesítik be, és a takarmányozási és tartási technológiákat is a mind jobb tejhozam érdekében állítják ösz- sze.

Bács-Kiskun megyében húsz szakosított tehenészeti telep van, összesen több, mint hatezer tehénnel. A megye tehénállományának átlagos tejtermelése 3200 liter, a szakosított telepeken ez az átlag 2900 liter. A számok szerint Bács-Kiskunban a

A szakosított tehenészeti telepek a megyéiben már akkor sem voltak túl korszerűek, amikor építették őket, a tervezett termelési eredményeket 1977-ben teljesítették először. Mikor is kezdődött meg a megyében és országszerte a szakosított telepek építése? Majdnem tíz éve.

Akkor, a kezdeti lépéseknél, nagyobb valószínűsége volt a hibák elkövetésének, hiszen tapasztalatuk nem volt a szakembereknek, és a környezet adottságai sem voltak a legmegfelelőbbek. Az, hogy az állatok nem olyan egészségesek, hogy kevesebbet termelnek, akkor, ha jászol mellé kötöttek, és mozgási lehetőségük nagyon csekély — régóta1 nyilvánvaló Bács-Kiskun húsz szakosított tehenészete ‘közül tizenhétben mégis a kötött tartási mód az uralkodó. A technológiai berendezések sem felelnek meg a követelményeknek. Az Itatok több, minit 80 százaléka rosszul adagolja a vizel A szűk keresztmetszetű vezeték keveset ad, az állatnak 'kín az Ívás. A légkondicionálás a legelemibb Igényeket sem elégíti 'ki. A tehenek állandó hőhatásnak és stressznek vannak kitéve, termelésük emiatt visszaesik.

A megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány legfőbb meghatározója az áltatok tejtermelésének. A tehenészeti telepek létrehozásakor kevés helyen gondoltak arra, hogy'a szükséges takarmányozási háttér meglegyen. Pedig a klasszikus értelemben vett állattenyésztő gazdaságokban a növénytermesztés 'bizonyos része az állattenyésztés kiszolgálója, A takarmánynövény-termesztés éppen ezért ugyanolyan fontos, mint az árunövényeké. A termesztési, betakarítási, tárolási előírások be nem tartása az állatok egészségét veszélyezteti, termelését rontja. Az erjesztett takarmány adja az állatok étrendjében a nagy tömeget, E növények: a silókukorica, a gyep termesztésének feltételéi jók, de a betakarítás; a szecskáz ás és maga az erjesztés már nem tartozik a megye gazdaságaiban az olyan munkák közé, amelyekre oda is figyelnek.

Az állatok közérzete, termelése akkor jó, ha gondozóik megfelelő körültekintéssel viseltetnek irántuk. A hagyományos istállókban megszokott rend nem. érvényes a szakosított telepekre. Az állatok Igényel ott mások, a technológiát pontosabban kellene betartani, a tehenekre külön-toüllőn is figyelni. A telepeken egy dolgozó csupán tíz tehenet lát el, alig többet, mint a hagyományos istállóban. A különféle betegségeket a hozzá nem értők nemhogy megakadályoznák, hanem elősegítik. Egy példa csupán: a

fejőgépkezelés hibái miatt egyre gyakonLbb a tehenek tőgy betegsége, másutt meg fertőző betegséget hurcoltak be.

A szarvasmarha egyes fajtáit tejhasznúnak, húshasznúnak és kettős hasznosításúinak nevezték: el E 'kifejezésekhez annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a tej- hasznú tehenészetekben tejhasznú állatok tartása a legcélszerűbb. A magyartarka tehenek kettős hasznosításúak, de ha keresztezik a kiválóan tejelő hols- teln-fnliZ fajtával, akkor az utódok 1000—1200 literrel több tejet adnak, minit szülőjük. A húsz telep csaknem kétharmadában szerencsére már a keresztezett utódok Is tejelő 'korban vannak.

Az egyik legkézenfekvőbb dologról még nem szóltam: tej csak akkor van, ha borjú Is van. A szaporodásbiológiát azonban legkevésbé sem sorolhatjuk a szakosított "telepen szem előtt tartott tényezők közé. Végsősoroa azonban a telepen föllelhető ösz- szes hiányosság, hiba „bejátszik” abba, hogy ezek a tehenek alig: vemhesülnek, nehezen ellenek la és sok a komplikáció.

Többen vizsgálták meg a tejtermelő szakosított telepek helyzetét. Mégsem értem azt, hogy az elmúlt tíz évben miért nem sikerült a telepek gazdáinak, a mezőgazdasági üzemeknek rend- betenn.1 ezt az ügyet. Nem értem — és ebben nem, vagyok egyedül —, a gazdaságokban miért vállalják azt, hogy éveikig veszteséges legyen ez az ágazat, amikor a hibák kijavításával, némi befektetéssel eredményt is elérhetnének. Netán olcsóbb a sok évig tartó veszteség, mint az a befektetés, amellyel kevesebb költséggel több tejet lehet termelni?

G. E.

Még nem létezik és már történelem

m ' *

Találás kérdésnek is beillő téma: még nem létezik és már történelem. Ml az? A’ válasz, úgy hiszem, könnyen kitalálható: a Dunai—Tisza csatorna. Megvalósítását közel 300 esztendeje szorgalmazzák. A „Tsatoma” gondolatát legelsőként Vedres látvány — így, ny-el olvasható neve a több száz éves dokumentum címlapján. — vetette feL Egyúttal választ Is keresett arra, hogy melyik várost lehetne legelőnyösebben „összvekaipcsolnü” Budapesttel? O, természetesen Szolnokot javasolta.

Azóta megszámlálhatatlanul sok terv és változat készült; melyek közül kimagaslik Széchenyi gyönyörű álma: „£s akkor, ha majd Tokajjbul Is Marosujvárról Is látnék érkezni Pestre hajót és Szolnokra és Szegedre hajón ‘Indulnánk .. B Sajnos, nem teljesülhetett a kívánsága. Vagy a pénz hiányzott, vagy a politikai légkör nem kedvezett az építésnek, végül is amit elődeinktől örökségbe kaphattunk, azok tervek és elképzelések. Ezek nagyon sok értékes műszaki adatot, méréseket, számításokat tartalmaznak, de ahányszor a csatorna szóbakerül az is nyilvánvaló lesz, hogy az idő, a körülmények változása, a tervek szinte folytonos felülvizsgálatára, módosítására is késztet.

Erre hívták fel a figyelmet, a Magyar urbanisztikai - Társaság legutóbbi klubnapján elhangzott észrevételek, melyek több oldalról világították meg a csatornaépítés előkészítésére Irányuló törekvésekét Halász István, az Országos Vízügyi Hivatal főelőadója ismertette, ihol tartunk most? Odáig eljutottunk, hogy a temérdek változat közül a Csepelről Induló Dunaharaeztin, Gyónón, Fülöpházán át Kecskemétre és Kiskunfélegyházára leágazó, úgynevezett középvezetésű csatorna építése látszott a legalkalmasabbnak. A korábbi tervezők ugyanis nem számoltak azzal, hogy korunkban mekkora hangsúlyt kap a vízgazdálkodás. Miután a vízszükséglet 75 százaléka a Tisza-völgyben jelentkezik, ehhez kellett Igazítani a leendő útvonalaikat is.

A vízpótlási igényekét és lehetőségeket felmérve, néhány éve újabb javaslat született. Eszerint északon Taksony.—Dabas—Kecskemét—Kiskunfélegyháza—AJ pár vonalon délen pedig Baját érintve épülne ki. a csatorna. Természetesen ez még nem szemtíráS; csak abban ért egyet mindenki, hogy a csatorna megvalósítása elodázhatatlanná vált. Ezt többen is alátámasztották, különböző és megfontolandó érvekkel.

Vegyük hát sorra, hogy miért kel nekünk ez a jelentős és .költséges létesítmény? Az egyik közgazdász az urbanisztikai jelentőségét emelte kL Ahhoz, hogy tartaná tudjuk az európai színvonalat, benne kell lennünk az európai vízlúthálózatban. Hiába tervezünk házat, ha nincs hozzá víz, vagy várost, ha nincs hozzá munkahely, amelyek egyúttal víz-, energia-, szállítási szükségleteket is jelentenek. Egy másik hozzászóló azt fejtegette, hogy máiiliárdokat fuvarozunk el a közutakon, holott a hajón történő szállítás lényegesen olcsóbb, nem beszélve túlzsúfolt útjaink tehermentesítéséről. Itt azonban azt .is nagyon meg kell majd nézni, hogy mennyiben kifizetődő a vizLút? A fuvardíj valóban filléres; a ki- és berakodás költségei viszont elég tetemesek.

Nem ártana előre megtervezni, hogy miit érdemes hajóba rakni és mit nem? Főleg a nagy gépek és a hűtött áru szállítása kínálkozik kedvezőnek, de ezekhez megfelelő rakodótereket, speciális rendeltetésű 'hajókat kell építenünk, Illetve beszereznünk. Érdemes alaposan megvizsgálni, hogy mi lejben a kavicsbányák körül felhalmozódó melléktermékekkel, az úgynevezett meddővel? Ez Útépítésre kiválóan alkalmas, de csak hajón mozgatható. Jelenleg semmire sent használják, csak a helyet foglalja el

Ki hinné, mennyi mindent kell megfontolni, mérlegelni, hogy végül ne elhamarkodottan, hozzuk létre azt, amire 300 éve várunk. Beleszól a tervekbe, hogy hol 'kell a legnagyobb területet öntözni, .hol fogy a legtöbb villamos energia, merre a legrosz- szabbak a közutak és hol vannak a kavicsbányák, hogy csak néhányat ragadjunk ki a sok közük Az urbanizációval együtt jár az ivóvízfogyasztás idáig példátlan ütemű növekedése, emelkedtek a megmozgatandó ánumeny- nyiségek is. Fenyegető méreteket öltött a víz elszennyeződése: 80 milliós népesség háztartási '— valamint a folyómenti városok Ipari üzemelnék szennyvize terheli, mérgezi a Dunát Budapest fölött. Sokan nem is tudják; hogy a mezőgazdaság is érzékeny a vízminőségre. Es a Dunáiból ma már nem lehet közvetlenül nyerni a vizet. Szükségleteinket már most és a jövőben még inkább, csak az előkezelésen víztározás útján lehet kielégíteni.

Sokan szeretnék tudni; hogy mégis kap kikötőt Kecskemét, vagy sem? A mostani tervben szó van rakodópartfalas kikötőről. Erre természetesen még várni kelL A Duna—Tisza csatorna megvalósítása is két ütemben történik. Az elsőben elkészítik a csongrádi vízlépcsőit, ez eltart 1990-ig. A második ütemben kerül sor az alpári víztárolóra. Aid megéri, 1995-ben már tanúja lehet a csatornaépítés kezdetének. De azt már előbb kell eldönteni,, hogy hová kerüljenek a kikötők, rakodók, tárolóterek, milyen berendezésekre, hajókra áldozzunk? Mert csak így lesz a csatorna valóban hasznos. Gazdasági életünk fellendítője és a magyar vízgazdálkodás XX. századi nagy létesítménye.

Vadas Zsuzsa