Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

& Hife; o ec IDŐJÁRÁS Változóan, Időnként erősen felhős Idő, többfelé Ismétlődő esővel, zápor­ral egy-két helyen esetleg zivatarral. Megélénkülő, időnként megerősödő, déli, délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—9, legmagasabb nappali hő­mérséklet: 13—18 fok között. (MTI) YM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ipari beruházások Bács-Kiskun megye ipari termelésének növeléséhez még napjainkban is jelentős építési jellegű beruházásra van szük­ség. Elsősorban azért, mert ezen a vidéken nem volt számot­tevő ipar, — tehát mindent élőiről kellett kezdeni —, más­részt pedig jelenleg is újabb termelési ágakkal bővülnek az üzemek. Ezt példázzák az alábbiakban sorra vett ipari beru­házások is. 0 Jő ütemben halad a SZIM kecskemeTi gyárában az új, — 4500 négyzetméteres — üzem­csarnok építése, amelyben szoci­ális, kulturális célokat szolgáld létesítmények is helyet kapnak. (Pásztor Zoltán felvétele.) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 85. szám Ára: 90 fillér 1978. április 12. szerda Import megtakarító befektetés A megyeszékhely egyik legfia­talabb, külsőre is szemrevaló üzeme, a Szerszámgépipari Mű­vek kecskeméti gyára. A néhány éve épült műhelycsarnokok mel­lé most egy újabb kerül. 150 mil­lió forintos beruházással. Az idő pedig sürget, — mert mint dr. Szűcs Endre igazgató elmondta — az új üzemrészben olyan ter­mékek készülnék majd, amelyek évente 220 millió forint import megtakarítását jelentik a nép­gazdaságnak. VERSENYT NYERTEK*A DÉLMAGYARORSZÁGI SZAKTANÁCSADÓK A szakosított sertéstelepek 3—5 évvel ezelőtti hibáinak nagyobb részét sikerült az elmúlt esztendőkben kijaví­tani. A telepek eredménye­sen működnek, javult a helykihasználás — amely or­szágos átlagban 85 százalékos Korszerűsítik a sertéstelepeket is, a Az ISV évek óta azon fárado­zik, hogy segítséget nyújtson a szakosított telepeknek elsősorban a kooatartási és malacnevelési körülmények megváltoztatásá­hoz, a battériás tartásmód alkal­mazásával. Ezek a módosítások, ha ' legfontosabbak is voltak, csupán az első lépések egyes sertéstelepeken a gazdaságosabb, hatékonyabb üzemeltetés feltéte­leinek megteremtéséhez. Az ISV technológiáját eddig az ország 340 sertéstelepén valósították meg, illetve rövidesen alkalmaz­zák. Tavaly ezek az üzemek 2,5 millió,, sertést értékesítettek. Bács-Kiskun megyében tizen­egy gazdaságban fejezték be az •ISV javaslata szerinti rekonst­rukciót, melynek eredményeként 40,5 ezerrel tudták növelni ezek az üzemek a hízottsertós-kibo- csátást. Húsz gazdaság ugyan­csak megkezdte e technológia szerinti átalakítást, amelynek .be­fejezése után 230 ezerrel lesz több a hízottsertés évente. A megyében folyó rekonstrukciókat az ISV szegedi szaktanácsadó irodája irányítja. Az ország kü­lönböző részein levő, hasonló szaktanácsadó állomások közül a délmagyarországiak dolgoztak a legeredményesebben, s megnyer­ték azt a versenyt, amit az ISV- központ a múlt évben-meghirde­tett. A már említett számok Iga­zolják, hogy Bács-Kiskun me­gyében jó munkát végeztek, s nemcsak a 'beruházások, átala­kítások előkészítésében. A re­konstrukciókat is határidőre be­fejezték és a telepeken az előre jelzetteknek megfelelően — álta­lában 20—30 százalékkal — ja­vult a termelékenység. Kiemel­kedő eredmények születtek a Kiskunhalasi Állami Gazdaság­ban, de a múlt évben utolsóként átalakított sertéstelepeken, a bácsalmási Petőfi Tsz-ben nagy előrelépésről beszélnek gazdaság vezetői. Figyelemreméltó, hogy a bajai járás egy híján valamennyi ser­téstartó nagyüzeme csatlakozott az ISV-hez — amit támogattak és segítettek a járási pártbizott­ság vezetői — s így a Baján ké­szülő húskombinát alapanyag- ellátását az üzemek a növekvő hízottsertés-előállítással meg­oldhatják. Az ISV az említett területen levő partnergazdaságai­val egyébként vállalkozott arra is, hogy a leendő vágóhídra elő­re programozottan megszervezi az élőállatszállítást is. Nemrégen két téesz, a felső- szentiváni és hercegszántói csat­lakozott az ISV-hez. A felső­szen ti váni közös gazdaságban jö­vőre befejezik a munkát. Az idén már 12 ezer sertést tudnak felnevelni, négyezerrel többet, mint egy esztendővel ezelőtt. Ugyancsak egy év múlva lesz kész a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság telepének bővítése, ahol a jelenleginél 6—7 ezer sertéssel tudnak majd többet hizlalni. Az ISV saját technológiáját is korszerűsíti. Egyebek között a battériák padozatát módosították, ugyanis a drótháló helyett már alumíniumrácsot alkalmaznak. Változás lesz a takarmánygyár­tásban, rövidesen a Debreceni Biogál készíti ezek alapanyagát. —i —n LEONYID BREZSNYEV KÖSZÖNTÖTTE A HOSOKET Lenin-rendet kapott a hat űrhajós Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke nyújtotta át kedden délelőtt a Kreml­ben az elnökség által ado­mányozott kitüntetéseket a Szojuz—Szaljut űrexpedíció hat résztvevőjének: Jurij Romanyenkónak, az űrállo­más parancsnokának és Ge- orgij Grecskónak, a Szaljut fedélzeti mérnökének, a két új „fir-világcsúcstartónak”, továbbá Vlagyimir Dzsani- bekovnak és Oleg Makarov- nak, illetve az első nemzet­közi űrexpedíció két tagjá­nak, Alekszej Gubarevnek és a csehszlovák űrhajósnak, Vladimír Remeknek. Vala­mennyien Lenin-rendet kap­tak. Azok, akiknek ez volt az első űrutazásuk, megkapták a Szovjetunió Hőse címet, a vele járó Arany csillagof és a Szovjetunió Űrhajós Piló­tája kitüntetést, a második űrutazásban részt vettek pe­dig a második Arany csilla­got. Brezsnyev beszédében nagy sze­retettel köszöntötte a hős űrha­jósokat, elismeréssel szólt kima­gasló teljesítményükről, hangsú­lyozta: a Szojuz—Szaljut űrexpe­díció új szakaszt nyitott a világ­űr kutatásában, új lépést jelent a Világmindenség titkainak fel­tárásában. „A Szaljut—6-on első ízben in­dult útnak nemzetközi űrhajós- személyzet A Szovjetunió és a többi szocialista ország tudósai­nak több éves együttes munkája a világűr kutatásában és meg­hódításában most már a közös űr­repülésekkel is 'kiegészül; Ez azon. ban csak a kezdet, amelynek meglesz a folytatása. A szocialis­ta közösség országainak testvéri barátsága és együttműködése ki­lépett bolygónkról a világűrbe, örülünk ennek és büszkék va­gyunk rá” — mondotta Brezs­nyev. Az SZKP KB főtitkára külön is méltatta Romanyenkó és Grecskő 96 napos útját, hangoz­Arról van szó ugyanis, hogy az Ikarus a tervidőszakban — és 'hosszabb távon is — jelentősen növeli az autóbuszgyártást, amely fontos exportcikke ha­zánknak. A legújabb Ikarus 200- as autóbuszosa Iádhoz is a SZIM kecskeméti gyára készíti a fék- berendezéseket a nyugatnémet Knorr cégtől vásárolt licenc alapján. Ugyanezek a fékberen­dezések kerülnek majd az Ika­rus szovjet—magyar kooperáció­ban készülő autóbuszaiba is. Nem lényegtelen tehát, hogy mikor kezdheti meg a termelést a SZIM kecskeméti gyárának vi­lágszínvonalon álló, korszerű technikával berendezett új üze­me. A beruházás tavaly szeptem­berben kezdődött és befejezésé­nek határideje 1979. december 31 -e volt. A gyár vezetőinek és dolgozóinak nagyfokú felelősség- érzetét tanúsítja, hogy nagyará­nyú társadalmi munkával mente­sítették az építőipart a terület- előkészítéstől, sőt kiépítették ré­szükre az energia- és vízcsatla-. kozó műveket is. A Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat felvonulását ily módon lényege­sen meggyorsították. A BÁCSÉP ezzel szemben azt vállalta, hogy fél évvel hamarabb fejezi be az építkezést. A SZIM kecskeméti gyárának vezetői arról tájékoztatták la­punkat, hogy az építkezés rend­ben folyik, az ütemtől eddig nincs lemaradás. Ez annál is in­kább örvendetes, mert — mint a fentebb leírtakból kitűnik — százmillió forintot meghaladó népgazdasági érdek fűződik a beruházás előbbre hozott határ­időre történő befejezéséhez. (N. O.) Bővül a termelő terület A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár _ kiskunfélegyházi gyáregységében a múlt év no­vemberében nagyszabású építke­zés kezdődött. István Károly be­ruházási előadótól arról érdek­lődtünk a napokban, hogy jni- lyen ütemben haladnak a mun­kával az építők. — A 2200 négyzetméteres alap- területű új műhelycsarnok ala-. pozási munkálatait a program­nak megfelelően már elvégezték a Kiskunhalasi Építőipari Válla­lat dolgozói — hangzott a válasz. Bizunk abban, hogy az előregyár­tott vasbeton szerkezetből épülő csarnok az év végére, a tervezett batáridőre el is készül. A jövő év első negyedében kezdődik meg majd a gépek beszerelése, mélyek már folyamatosan ér­keznek. Az új csarnokban — amelynek építése különben 18 millió forintba kerül — negyven nagy teljesítményű új gép nyújt majd jelente^ segítséget üzemünk egyre növekvő termelési felada­tainak végrehajtásához. (O. L.) Átadás előtt a búsliszt üzem A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat a múlt év májusá­ban kezdett hozzá húsliszt-üze- mének építéséhez. A beruházás­ra összesen 106 millió forintot fordítanak, s üzembe helyezése után nem jelent majd gondbt — illetve tetemes költséget — a termelés során naponta keletke­ző hulladék elszállítása. A 280— 300 mázsa vért, belső szervet és csirketollat 28—30 mázsányi, fe­hérjedús takarmányadalékká , dolgozzák fel az új üzemben. Az építési és a szerelési mun­kák zömét már elvégezték. Hát­ra van még. néhány berendezés vezérlőszekrényének bekötése, a már helyükre került gépek hi­degpróbáit azonban e hónap ele­jén megkezdték. A termelés meg­kezdése május másodikára vár­ható. Addigra kell az üzemet ellátni a szigorú higiéniai előírá­soknak megfelelő kerítéssel és kiszolgáló létesítményekkel. A termelés megkezdésének időpontjára még nem készül el hiánytalanul a beruházás. A gőzt szolgáltató kazánházat ugyanis- csak július végén helyezhetik üzemibe. Addig is el tudják azon­ban látni gőzzel a hulladékfel­dolgozót. a toliüzem éjszakai műszakra való átállítása révén. 1 A vállalat eredeti tervei sze­rint már a múlt év végére befe­jezték volna a beruházást, ezt azonban több körülmény is aka­dályozta. A hú&lisztüzem azon­ban a határidő módosítását be­számítva is a kivitelezés megkez­dését követő egy évinél hamarabb kezdi még a termelést. (Zs. A) Tovább javul a sütőipari termékek minősége Hazánkban 721 sütőipari üzem 877 ezer tonna kenyeret és 2,7 millió, péksüteményt állít elő. A csaknem húszezer embert fog­lalkoztató sütőipar termelési ér­téke hétmiUiárd forint volt az elmúlt esztendőben. Ezek az ada­tok jellemzik az élelmiszeripar fontos ágát, amely alapvető élel­miszerünk jelentős részét terme­li, s naponta csaknem kilencmil­lió darab különféle sütőipari ter­méket — kenyeret, kiflit, édes­ipari készítményeket, száraztész­ta-féléket — juttat a fogyasztók asztalára. A véleménynyilvánítás sem marad el ezekről a termé­kekről, ez pedig néhányszor el­marasztaló. Döntő természetesen, hogy milyen- a kenyér és péksü­temény minősége. A tegnap Kalocsán megrende­zett országos sütőipari tanácsko­záson ugyancsak a minőségről és a javítás lehetőségeiről hallottak, illetve mondottak véleményt a sütőipari szakemberek. Jánosi István, a Kalocsa és Vidéke Sü­tőipari Vállalat igazgatója üdvö­zölte a megjelenteket, közöttük Szvorény Jánost, a városi pártbi­zottság első titkárát, dr. Király Lászlót, a megyei tanács osztály- vezetőjét, valamint a rendező szervek, a MÉM és a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület képviselőjét. Ezt kö­vetően dr. Szalai Lajos, a Sütő­ipari Kutató Intézet igazgatója tartott előadást, összefoglalta és elemezte azokat a tényezőket, amelyek az elmúlt években meg­határozták az iparág munkáját, valamint a termelés minőségét. Szólt arról, hogy sütőipari szem­pontból időszakonként nem meg­ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS KALOCSÁN felelő a liszt minősége. Ennek oka, hogy a mezőgazdasági üze­mek nagyobb területen vetettek olyan búzafajtákat, melyeknek alacsony a sütőipari értéke, egye- ; bek között a sikér- és enzimtar­talmuk. Az idén már a búzaátvé­telkor „megszűrik” a gyenge mi­nőségűeket, ugyanis az ország­ban huszonöt átvevóhelyen a bú­zát beltartalmi és sütőipari szem­pontból is minősítik. A liszt minősége, valamint a termékkészítés technológiája és a szállítás együttesen adja és meg is határozza a sütőipari készít­mények minőségét. Az elmúlt (Folytatás a 2. oldalon.) Űj középiskola-típusok a megyében • Ismét a Csillagvárosban van a nemzetközi űrnégyes: Vladimir Remek, Alekszej Gubarjev, Jurij Romanyenko, Georgij Grecsko. ta'tva: nem lehet kellően értékel­ni mindazt, amit a világűrben keringő tudományos kutatóállo­más útja során végeztek az űr­hajósok. Az űrhajósok nevében Jurij Romanyenko mondott köszönetét az SZKP Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és személy szerint Leonyid Brezsnyevnek az űrkutatás fejlesztéséhez nyújtott nagyszabású támogatásért Vla­dimír Remek külön' köszönetét mondott azért, hogy a szocialis­ta országok űrhajósai közül első­nek vehetett részt ebben a nagy­szabású vállalkozásban. Rémek az űrutazás emlékére a szovjet— csehszlovák barátságot jelképező szobrot nyújtott át Leonyid Brezs­nyevnek. (Kis Csaba) Bács-Kiskun megyében tizen­hat gimnázium és tizenöt szak­középiskola várja az első osztá­lyos tanulókat szeptemberben. Áz új tanév elsős középiskolá­sainak száma lényegesen nem tér el a -tavalyitól; az induló har­minchat gimnáziumi és harminc­egy szakközépiskolai osztályba összesen 2134 nyolcadikos jélent- kezett. A felvételi kérelmek el­bírálásának első fordulója már minden intézményben megtör­tént. A középiskolák vezetőinek néhány -helyen el kellett utasí­taniuk diákokat, másutt pedig még nem .teltek be a tervezett létszámkeretek. Évről évre mintegy ötszáz fia­tal a megyehatárokon kívül sze­retné folytatni tanulmányait Ezúttal például közlekedési szakközépiskolába hetvenen, mű­vészeti szákközépiskolába -negy­venen, ipari-építőipari szakkö­zépiskolákba pedig kétszázan küldték él jelentkezési lapjukat. Mégközelítőleg azonos arányban jelentkeztek viszont nem Bács- Kiskunban tanuló fiatalok a me­gyei középiskolákba. A gimnáziumok között — mondhatni hagyományos módon — a kecskeméti Katona József és a Bányai Júlia gimnáziumok iránt volt legélénkebb a tovább­tanulók érdeklődése. Ezért mind­két intézményben megtudták „rostálni” a nyolcadikosokat — elsősorban az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján. A megye kisebb intézményei — a jelentkezőktől függően — egy, vagy két osztályt indítanak. Be­iskolázási gonid talán csak ■ a kunszentmiklósi Damjanich Já­nos Gimnáziumban tapasztalha­tó a közeli nagyvárosok; Buda­pest, illetve Dunaújváros közel­sége hatására. Néhány szakközépiskola igaz­gatóságának a túljelentkezés gondjaival kell szembenéznie. A kecskeméti, kalocsai és kiskunha­lasi egészségügyi, a bajai és kecskeméti kereskedelmi, illetve a kalocsai óvónőképző szakkö­zépiskola vezet az érdeklődési ranglistán. Az utóbbiban például több mint százan kérték felvé­telüket az induló egyetlen osz­tályba. A bajai vízügyi szakkö­zépiskolában viszont még tudnak fogadni jelentkezőket. Szeptemberben indulnak első alkalommal a megyében az újon­nan szervezett szakmunkásképző célú középiskolák. Kiskunfélegy­házán, a Petőfi Sándor Szakkö- - zépiskolában -vasas szakmákra, oktatják majd a tanulókat. A tervezett osztály-létszámok még nem teltek be. Baján, a Bereczki Máté Szakközépiskola kertészeti, gépészeti osztályai iránt megfe­lelő ajz érdeklődés, ; ugyancsak elégedettek a beiskolázási ará­nyokkal Kiskunhalason, ahol a II. Rákóczi Ferencről elnevezett intézményben növénytermesztő gépész, illetve mezőgazdasági gépszerelő szakmákat sajátíthat­nak el a fiatalok. A kiskőrösi Petőfi Sándor Szakközépiskolá­ban szőlő- és gyümölcstermesztő­ket képeznek, s már elegendő számú jelentkezőt vettek fel. Vár­nak viszont még tanulókat Kalo­csán, a Dózsa György Szakkö­zépiskoláiban; itt baromfi- és szarvasmarha-tenyésztő, illetve kertészeti ágazatokban oktatják majd a diákokat. Szeptemberben Baján, a Tűit István Közgazdasági Szakközép­iskolában középfokú képzési cé­lú postaforgalmi osztályt indíta­nak az 1978—79-es tanévben. Az új képzési lehetőség iránt meg­felelőnek bizonyult a diákság érdeklődése. P. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom