Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-11 / 84. szám
1978. április 11. • PETŐFI NÉPE • S Felmérés - az életért Az egészségügyi minisz- Interjú dr. Balog Jánossal íef,í!gutóbbi gtótájékog j az i?gésiségffgyi Minisztérium tatőján a közvélemény 1 r ° ® felfigyelt egy adatra: bi- főtanácsosával zonyos életkorban és főleg férfiaknál nem csökkent a halandóság, sőt, 1965-höz képest valamelyest emelkedett is. Ez a jelenség, arra késztette a minisztériumot, hogy az idei évben nagy arányú vizsgálatba kezdjen. Erről kérdeztük dr. Balog János miniszteri főtanácsost. — A vizsgálatinak kettős célja- van: egyrészt nagy pontossággal meg akarjuk ismerni a lakosság egészségi állapotát; másrészt a pontosabb adatok alapján a korábbinál még jobban ‘igyekszünk tervezni. Természetesen az egészségi állapotról eddig ,is folyamatos információval, részadatokkal rendelkeztünk a 'kötelező éves jelentésekből — Melyek ezek? — A betegforgalomról, a kórházi betegekről kor, nem, betegség szerinti megoszlásban készített adatlapok, a kötelezően bejelentendő betegségek adatai; táppénzesek, rokkantak száma, a száz éve vezetett halálozási statisztikák. Ezek részinformációk, azonban ha összesítjük őkét, már elég jól következtethetünk belőlük. A Vizsgálat azonban nem elég jól, hanem pontosan akar következtetni, többek közt a halálozási arány bizonyos romlásának okára is. Az utóbbi jelenség meglepő, de valójában nem „mellbevágó”. Miikor egy ország gazdasági -szociális-kulturális helyzete elér egy bizonyos szintet, a születéskor várható életkor eléri mondjuk a hatvan évet, akkor a fejlődés óhatatlanul lelassul. Úgy mondjuk, hogy köny- nyeb'b az átlagos életkort negyvenről ötvenre emelni, mint hatvanról hatvanegyre. Ennek ellenére természetesen az összes lehetőséget ki kell ihasználmuink, hogiy minden módon növeljük az átlagos életkort. — Milyen okot gyanítanak a statisztika romlása mögött? — A balesetek növekedése mindenképp szerepet játszik, ide sorolhatjuk a 'kopási betegségieket, elsősorban a 'keringési rendszer betegségeit. Az ilyesmi idős korban- természetes, ebben . az életkorban azonban- idő előtti! Úgy hisszük, hogy a civilizációs betegségek nagy számát, korai jelentkezését az életformaváltás eredményezi. Itt üt vissza a'hétvégi telek, a kocsi, külföldi út, túlmunka, maszekolás. A családon belüli munkamegosztás jelenlegi helyzete miatt lehet az, hogy elsősorban férfiak sfnylik meg Természetesen a fentebb felsoroltak csak elképzelések — egy biztos-: arról- szó sincs, hogy az egészségügyi ellátás ma rosz- szablb lenne, mint tíz éve. Tehát az egészségügyi szaktárcán kívül álló, de az egészségre ható okok után kell kutatnunk. — A vizsgálatokat hány emberen végzik? — A kiválasztott csoport az egész ország lakosságának egészét reprezentálja. Egy éven át 'huszonötezer embert kísérünk figyelemmel, a lakosság két ezrelékét. A minta kiválasztásit a Központi Statisztikai Hivatali végezte, az általuk kidolgozott ELAR — egységes lakossági adait- föilvételi rendszer — állapján Az a lap tényeket már föl ás vették; a mintában levők személyi adatait, a lakóhely minőségére és az együttlakok számára vonatkozó adatokat. — Miként történik a vizsá- lat? — Áprilás elsején kezdődik, az országnak csaknem mind a négyezer orvosi körzetében. Először a körzeti ápolónők élmennek a személyekhez, fölveszik róluk az adatlapot. Volt-e már orvosnál, voltak-e panaszai, el tudta-e látni' a munkáját? Ezt az adatfelvételt minden hónapban megismétlik. Közbeni, ha a megfigyelt személy orvoshoz fordul, vagy orvost hív, erről is adatlap készül. — Ez a tevékenység a körzeti nővérektől többletmunkát követel... — Minden lapkitöltést megfizetünk. Továbbá', ha vállalják, még egy, szintén fizetett feladatuk is lesz: -végig kell látogatniuk a település egészségügyi intézményeit, hogy öt évre visszamenőleg kiírják a vizsgált páciensre vonatkozó egészségügyi adatokat. Amennyiben nem vállalják, erre a feladatra orvostanhallgatókat, szigorló orvosokat kérünk fel. — Miként alakul az ér végi összkép? — Négy adatforrás áll rendelkezésünkre: az orvos-beteg találkozásról készült adatlapok, a tizenkét megkérdezés lapjai, az öt évre visszatekintő adatok és az érv végi szűrővizsgálat Itt a mintát először a körzeti orvos vizsgálja -meg. Ha gyanú támadt valamilyen betegségre, akikor második lépcsőben járóbeteg-szakrendelésen, vagy kórházban folytatják a vizsgálatot... Egyébként az országos vizsgálaton kívül másik ágon is kutatunk: az ország három megyéjében zárt településeken. Itt az általános célokon túl még egy, gazdaságilag fontos dolgot is kutathatunk: hogyan alakul a beteg betegség-ráfordítási költség kapcsolat más-más helyen. A Hajdú-Bihar megye néhány községében végzett vizsgálat már befejeződött, Balassagyarmaton és Baranyában pedig április 1-én kezdődik. — Milyen formában hasznosul mindez a tervezésben? — Ha rájövünk a jelentős halálozási és betegségi okokra, akkor felvázolhatjuk ezek várható alakulását is. Ha pedig ismerjük a várható helyzetet, akkor már egy érettségizett gyerek is kiszámíthatja: mi kell. Hol építsünk kórházat, milyen betegségre készüljünk, melyeket feledjük el... Egy év múlva „fűtik be” a nagy teljesítményű komputert, amely összeadja, bontja és elemzi az adatokat. Olyan okos gondolkodó gép ez, hogy a hatalmas elemző' munka mellett még hat más minisztériumot szolgál ki. Persze működtetése sem olcsó, ahogy az egész vizsgálat sem az: harmincmillió forintba kerül. Gondoljunk azonban arra, hogy egy kórházi ágy létesítése egymillió forint. A vizsgálat pedig harmincnál jóval ' többet tesz majd nélkülözhetővé... Sz. P. KÉPERNYŐ Szomorú vasárnap 'Régi dal, régi dal, de nem a régi dicsőségekről, hanem a televízió műsorszerkesztőségének „vasárnapi tanácstalanságáról”. Feltehetően arra számítanak, ■hogy az emberek többsége kirándul valahová, vendégeskedik a hét utolsó napján. A világért se vennék szívükre, ha emiatt lemaradnának jó műsorokról, ezért olyan a vasárnapi műsor, amilyen. iA délelőtt "a gyerekeké, meg a sporté, a délutánt a sorozatok uralják. Persze külön-külön di- csórnivaló is akad köztük. Az Állatokról bizalmasan is ötletes, szórakoztató, tanulságos. Többnyire kommersz film kerül délután 4—5 óra tájban a képernyőre. Kiválasztásuknál nyilván az a legfontosabb szempont, 'hogy apróbb és nagyobb gyermekek is élvezhessék. Az ezt követő ismétlés azoknak kedveskedik, akik elfoglaltságuk (műszakbeosztás, kiküldetés stb.) miatt elmulasztottak egy-egy fontos sorozatot. A fekete várost persze szívesen megnézi az ember másodszor is, ha van annyi ideje. De kinek van? Úgy tartja a közmondás, hogy minden jó, ha a vége jó. Sajnos, most vasárnap talán azért is sikeredett ennyire „szomorúra” a műsor, mert a Nulla óra, nulla perc... című krimi második része sem változtatta meg szombaton kialakult véleményünket: nulla színvonal, izgalom. Bocsáttassák meg nekem, sohasem tartoztam Agatha Ohrist hie rajongói közé. Értékeiből mindig leszámítottam a divat túlzásait, de biztos vagyok abban, hogy nagyon rossznéven venné a Magyar Televíziótól ezt az izzadságos, erőszakolt bűnügyi játékot. Az „Egy lány szerelmei” más világba vezetett bennünket Ez a műsor sem adott maradandó élményt talán némi keresettsége, modorossága miatt. Két Bács-Kiskun megyei vonatkozású tudósítást is láthatHídépítés a század végéig Alapos elemzések után kidolgozták Budapest hídprogramját. Megvalósítása 1981-ben kezdődik, s 2000-ig tart. Hat nagy Duna-hidunkon jelenleg irányonként és óránként mintegy 12 800 jármű halad át. s a számítások szerint 1990-re csaknem megkétszereződik a forgalom. A Margit-híd felújítása mintegy bevezetője a nagyszabású vállalkozásnak. A hídprogram megvalósítása az Árpád-híd szélesítésével kezdődik 1981-ben. A hidat 2x3 sávosra szélesítik, s a villamosközlekedést meghagyják rajta. Az ötödik és a hatodik ötéves tervben szerepel a Petőfi-híd pályalemezének, valamint két hídfőjének átépítése, a hetedik ötéves tervben pedig a Déli Vasúti Összekötő híd északi oldalán az úgynevezett Lágymányosi híd elkészítése. A 2x4 sávos dunai átkelői forgalmi előnyeit az E— 5-ösön, az M—1-esen, és az M— 7-esen közlekedő autósok élvezhetik majd: a három autóutat ugyanis ez a lágymányosi híd köti majd össze a folyó fölött. A következő Duna-híd várhatóan a főváros északi körzetében — Újpesten — készül. Az elképzelések között szerepel a Duna alatti alagút megépítése •is, csomópont-rendezéssel. Az eddigi tervek szerint a 2x2 sávos alagút a pesti Rudas László utcai -részen kezdődne és a budai Csalogány utcába, torkollna. Az alagút elsősorban a középső városrészek közlekedési kapcsolatát javíthatja meg, de jelentősen tehermentesítheti a Margit- és a Lánchidat is. Az Újpesttől Csepelig húzódó úgynevezett lakótelepi autógyűrű építése új híd létesítését indokolja Csepel—Albertfalva térségében, ahol e munkák előreláthatólag a nyolcadik ötéves tervben kezdődnék — a Csepel— albertfalvai Duna-híd a Rózsavölgyét érintve közvetlen kapcsolatot teremt majd az M—1-es és az M.—7-es autópálya bevezető szakaszával is. Az ezredforduló táján további két Duna-híd létesítését is tervezik a szakemberek. (MTI) A vendég is szeretne eligazodni tunk, hallhattunk az elmúlt héten. A szerdai (Közművelődés — közelről) riportere, operatőre a lajosmizsei tanyaklubot mutatta be. Egyetértünk a műsor vezetőjével: nincs okunk túlzott lelkesedésre. Az az igazság, hogy egy kicsit elkéstünk a tanyai népmű- velésseL Most kerül elég . pénz, felszerelés, figyelem a várostól távol élők kulturális ellátására, amikor gyérül a lakosság, és az autók, autóbuszjáratok, televíziós közvetítések közelebb hozzák „a világot”. Jobb később azonban, mint soha. Ne azon keseregjünk, hogy egy-másfél évtizede mindössze hétezer forint engedélyeztetett évente egy tanyai népművelési ügyvezetőség költségeire. Annak örüljünk, 'hogy a Megyei Művelődési Központ illetékesei, a helyi nagyközségi tanács vezetői jól sáfárkodnak a lehetőségekkel, és mintaszerű klubot varázsoltak az iskolaként feleslegessé vált épületben. Követendő példa. Ezért is örültünk a televízió gyors reagálásának. A tudat művelésére — legalábbis Mizse-pusztán — most már van elég eszköz, akarat, de a föld hasznosítására nincs mindenütt elég energia. Ha semmi mást nem tenne legnagyobb és leghatásosabb tömegkommunikációs intézményiünk, mint közös gondjaink enyhítésére a közösség mozgósítását, vagy legalább megmozdítását, már sóikat tett. A nemzeti vagyon egyötödét alkotó parlagföldekről szóltak a vasárnapi Hét-ben felelősséggel. A solti példa meggyőzően szemléltette „az elparlagosodás” okait és a folyamat megszüntetésének, a termelésből kiesett földek újabb hasznosításának lehetőségeit. Heltai Nándor Nem mese, valóság! Hercegszántó határállomás. A vámhivatal épületét néhány lépés és egy sorompó választja el a jü-" gosziáv vám épületétől, Bacski B regtől. Kellemes tavaszi szél borzolja a fák éppen kibúvó, apró leveleit, smaragdzöld színű a.fű, gondozott a sövény, amely körbe, keretbe foglalja az egész forgalomellenőrző pontot. A Vám- és Pénzügyőrség beosztottjai azonban nemcsak a természeti környezetet gondozzák nagy szeretettel, de munkájukat, az ország vám- és pénzügyi szabályainak betartását is, szakértelemmel, nagy odaadással végzik. Kovácsné Simity Viktória pénzügyőr törzs- zászlós a törzsgárdához tartozik, a forgalom szünetében vele váltottunk szót. — A vámőr munkáját a szabályok szigorú 'betartása és a ráér- zés vezérli. Rendkívül ébernek kell lennünk, amellett udvariasnak, s határozottnak. Sok mendemonda kering rólunk, szőrszál- hasogatásuinkról, de ítélje meg akárki, igazunk van-e, a következő példából. Nálunk ünnep volt, Jugoszláviában munkanap. Délután egv Zsigulival érkezett Jursonovics Kálmán villanyszerelő, Baja, Rooswelt tér 1. szám alatti lakos, s 'belépésre jelentkezett. Kiishiatárszéli forgalomba utazott, s csupán néhány órát töltött odaát. A gépkocsi hátsó ülését emeltettem 'el, s az érzésem igaznak bizonyult, ugyanis 12 farmernadrág lapult alatta. A farmerek belföldi fogyasztói értéke 9600 forint volt. Az árut természetesen lefoglaltuk. — Mi lenne, ha mindezt elnéznék — vette át a szót Osz- lánszki Ferenc pénzügyőr szakaszvezető. — Ugyanezen a napon egy kifelé induló utast, Török Bálint szekszárdi lakost ellenőriztem. Amikor az okmányait kértem, vezetői engedélyéből kivi liánt néhány lila 'bankjegy széle. Tizenkét darab ötszázast foglaltam le, s a szabályok értelmében kizártuk az utazásiból. Akadnak ennél nagyabb „halak” Is. Korsós János, Nagyba- racska, Szamuely utca 4. szám alatti lakos személygépkocsijával Jugoszláviába indiait. A vámőrök rutinszerűen ellenőrizték, s legnagyobb meglepetésükre a hátsó ülés alatt három zsákban ötven kiló dióbelet találtak. Maguk sem értették, mit akart csinálni e nagy mennyiségű dióbéllel,, ám a kérdések ezt is kiderítették. Nemrégiben az NSZK-ból egy stilfű- részt hoztak be számára nyolcezer forint értékben. A dióbéllel akarta Jugoszláviában kifizetni a fűrész árát. Mindezt kishatárszéli forgalomban. — Akadnak ravaszabb emberek is — folytatta Kovácsné Si• A legutóbbi városi népfrontbizottsági ülésen Gyulai Tibor, a kecskeméti városi tanács tervosztályának vezetője tartott tájékoztatót a megyeszékhely 1978. évi fejlesztési feladatairól. Helyesebben szólva — fő feladatairól. Hiszen, mint előrebocsátotta, a jelenlevő közéleti emberek tanácstagi beszámolókon, pártnapokon sok és alapos informáciöx kaptak már a múlt évi gazdaság- politikai feladatok végrehajtásáról, illetve az 1978-lban ránk váró tennivalókról. Azokra a főbb fejlesztési kérdésekre szorítkozott tehát, melyek megoldásához a tanács a Hazafias Népfront, s rajta keresztül is a munkahelyek, s a lakosság közreműködését, segítségét várja. A fejlesztési alapkör fő fejezeteinek ismertetéséből mi most a közlekedés javítása érdekében tett intézkedéseket emeljük ki. Annak szemléltetéséül is, hogy a kapott tájékoztatás, ismertetés, milyen kiegészítéseket, ha úgy tetszik visszajelzéseket váltott ki a népfront tisztségviselőiből. • A közlekedési viszonyok fejlesztésében elsősorban azzal a K'PM-berUházással lépünk nagyobbat előre, amit a Petőfi Sándor utca átépítése jelent. Július közepéig megpróbálják elkészíteni az Árpád körútig. Azután a Dózsa György út korszerűsítésére kerül sor. A lehetőségeikhez mérten 9 helyen tud a város járdát építeni, de sikeresen keresi a módját, hogy ezt fokozni lehessen. Megállapodást kötött a tanács a Házgyárral a gépek kitakarításakor nyert betonanyag- maradék felhasználására, ami ott egyébként is veszendőibe menne. Eszerint most már a hét 5 napján, műszak után. a mintegy 2— 2,5 köbméter beton „hulladék” a város rendelkezésére áll, s ebből a Műkertvárosban épül járda. A praktikus megállapodás életrevalóságát mi sem bizonyítja jobban, hogy mihelyt a lakosság a lehetőségről értesült, annyi felől jelentkeztek igénnyel, amennyinek a kielégítésére nincs elegendő betonkészlet. A feladatok közt szerepel továbbá a Dobó körút megépítése, a kiskörút — Petőfi utcától a Batthyány utcáig terjedő szakaszának elkészítése. Erre mintegy 15—16 millió forintot kell fordítani ebben az évben. Amikor a népfrontbizottsági tagok köszönettel Vették a szép, s nem kis pénzbe kerülő útépítések programjának ismertetését, sorra hangot adtak annak is, milyen észrevételek, kívánságok közvetítésére kérte őket a lakosság. Hogy tudniillik a bővülő és korszerűsödő úthálózaton a jelenleginél komplikációmentesébb, világosabb, áttekinthetőbb legyen — például az autóbusz-közlekedés. Jónak tartják az emberek a. megállókban elhelyezett, úgynevezett vak térképeket. Jobban mondva a helyiek. A nem idevalósiak azonban nem tudnak azokon eligazodni. Nem tűnik ki rajtuk, hol — melyik megállónál. s milyen autóbuszra kell át- szállni, ha másfelé vezet az útjuk. Egyáltalán — az átszállás helybeliek számára is sok esetben talány. • Kifogásolják azt is, hogy a a vasútállomásnál nincs alkalmazkodás a vonatok menetrendjéhez. Azt is szeretnék a kecskemétiek, ha több — a 13-ashoz hasonló „hosszú” járat lenne, amely — úgymond) — 'a város egyik végétől a másikig közlekedne. Ugyancsak a Volán-nak címezték azt a különös eljárásra vonatkozó észrevételt, hogy „utcát nevez el”, önbuzgalomból adta az Aranyihomok mögötti utcának a Hock János nevet. így már 2 ilyen nevű utcája lett a városnak, hiszen az „eredeti”' Hock János utca ott húzódik a nagytemplom mellett, tehát az. „új” H. J. u.-val párhuzamosan ..! Egyébként az utca-névadás nem Volán jogkör. Azt is utcanévvel kapcsolatban tették szóvá, hogy a Volán e „névtárában” a Beloiannisz is szerepel, holott a volt megyei ta- nácsháza előtti tér most map Katona József nevét viseli. • Legtöbb panasz azonban a megállók, átszállóhelyek körüli bizonytalanság, tájékozatlanság miatt érkezik a népfronthoz. Felvetették, hogy ezek kijelöléséhez, az eligazodás világosabbá tételéhez jobban kikérhetné a lakosság véleményét a Volán, mint eddig tette. Úgy vélekedtek, hogy ne fölösleges bíráigatásnak, különleges óhajoknak, pláne bosszantásnak .vegye a Volán ezeket a jelzéseket, hanem közérdekű segítségnek. Hogy ha milliókat fordítunk útépítésre.' s társadalmi hozzájárulásra, munkára is serkentjük a lakosságot — utasokat —, azokon az utakon minden tekintetben kulturáltan közlekedhessünk. —th —n U. i. Értesültünk, hogy a kölcsönös tájékoztatás érdekében április végén „Közlekedési fórum”- ot szervez a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottsága — a tanáccsal karöltve A szünidei munkavállalás feltételei • Kovácsné Simity Viktória a devizakiviteli engedélyt ellenőrzi. mity Viktória. — Nem túlzottan értek a gépkocsikhoz, de Lakatos Béla jugoszláv állampolgár személygépkocsijának légszűrőjéhez vezető gégecsőből 'hét darab ötszáz forintost „halásztam elő”. Ezt az utast a pénz elkobzása után visszaküldrtük. Ugyanígy jártak Kataniity Zsivojin és Jovano- vity Miliszláv, zombori lakosok. A gépkocsi 'hátsó ülése és támlája alól — nem tévedés — tízezerháromszáz darab rágógumit szedettem ki. Az értéke megegyezett a darabszámmal, tízezer-háromszáz forintot ért. Farkas József pénzügyőr főhadnagy a hercegszántói vámhivatal parancsnoka elégedett munkatársai teljesítményével, de nem szereti az ünnepiéket. Miért? Mondja el ő maga. — Az ünnepek előtt, s az ünnepek alatt is, szinte lökésszerűen megnövekszik a forgalom. Különösen, ha a szabadnap a ju- gcszlávoknál munkanapra esik. Ápriiis 3-án például ötezer ki- és belépő ment át a határállomáson, akiknek 90 százaléka magyar volt, s egyértelműen Szabadkára, a piacra igyekezték. Ilyenkor megerősített szolgálatot 'kell tartanunk. ugyanis az utasok jelentős százaléka sajnos, üzleti céllal utazik a szomszédos országba. Beszélgetünk, s közben egyre- másra érkeznek a ki- és belépő Személygépkocsik, autóbuszok, de akadnak kerékpárosok, sőt gyalogosok is. A vámőröknek a szolgálat ideje alatt nincs ünnep, sem éjszaka, egyformán mindig talpon kell lenniük, óvniuk, védeniük kell ezen a poszton az ország gazdasági rendjét. Gémes Gábor A tanulóknak a nyári szünetben legalább négy hetet pihenniük kell. Az elmúlt évék tapasztalatai azt mutatják, hogy a diákok a vakációból átlagosan egy hónapot töltenek munkával. A munkaügyi és az ! oktatási miniszter együttes utasítása szerint a vállalatoknál a diákmunka elsősorban a szervezett foglalkoztatás keretei között biztosítható. Szünidei munkára 14. életévüket betöltött, és az általános Iskolai tanulmányaikat befejező .gyerekek, középiskolások, valamint egyetemi és főiskolai hallgatók jelentkezhetnék. A javítóvizsgára utalt általános és középiskolai tanulók nem vállalhatnak munkát. A diákok jelentkezéséhez az iskolában kiállított munkavállalási engedély szükséges. 16 éven aluliaknál pedig a szülő vagy képviselő írásbeli hozzájárulása is. A szünidei munkát vállaló diák foglalkoztatási ideje azonos a vállalatnál rendszeresített munkaidővel. Nincs akadálya azonban annak, hogy rö- videbb, 4—6 órás munkaidőben alkalmazzák őket. A szünidei szervezett foglalkoztatás — az eddigi tapasztalatok szerint — jelentős szerepet tölt be a diákok pályaválasztásában. Sok diák a vállalatnál nyáron eltöltött pár hét alatt megszeret, megismer egy szakmát, a azt később hivatásul választja. Számítógép a gimnáziumban 0 A miskolci Földes Ferenc Gimnázium saját számítógéppel rendelkezik. A középiskolások matematika oktatásához hasznosítják az „okos gépet”. Az ott érettségizett fiatalok — a számitógépes gyakorlat eredményeképpen — számítógép-operátori’ oklevelet is ^«pnsV (MTI-fotó, Kerényi László felvétele — KS.)
