Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

1978. április 8. • PETŐFI NEPE 3 Jó utat, tervezők!... — A piros szobában vannak a KISZ-esek — mondja a portás. Bólintok: nem kell mutatnia az Utat, ismerem a járást. Sűrűn megfordulok itt, szeretek ide jönni. Szeretek, mert tudom, bármi­kor érkezem, mindig nyitott fü­lekre, tettrekész karokra találok, akár a városról' esik szó, alkár a városért kell tenni valamit. A Bács-Kiskiun megyei Tervező Vál­lalathoz jöttem', beszámoló és ve­zetőségválasztó taggyűlésre. A piros szobában majdnem negyvenen a KISZ-tagok közül. Tervező mérnökök, gépészek, épí­tészek, műszaki rajzolók, gépírók; lányok, fiúk, családanyák, s -apák — fiatalok. Az igazgató, a fő­könyvelő és a ■ szakszervezeti tit­kár is közéjük tartozik életkor szerint. Lemhényi Attila — gépészmér­nök, kétgyermekes családapa — tartja a beszámolót. Ha nem tud­nám, ismerném, nem hinnék a fülemnek, hogy mennyi mindent telték: együtt-ősszefogva az idő- ' sebbekkel. S míg korábban nem, most, hogy konkrét, képzettségük­nek, felkészültségüknek megfelelő munkát kaptak, végrehajtották akcióprogramjukat. A KISZ-esek kezdeményezésére közös lett a cselekvés a vállalati kollektívában. Az 1977/78-as moz­galmi évben 'több mint 700 ezer forint értékű tervet készítettek társadalmi munkában. Hogy mit? Például az úgynevezett KISZ- óvoda, a gyermekorvosi rendelő fíitési. a Mikszáth úti óvoda gáz- és fűtéstervét. Az igazgató — Borsó Ferenc — elismerése ennél is többet mond: a vállalat tava­lyi tervtúliteljesitéséhez jelentősen a KISZ-esek járultak hozzá. Re­mek új kezdeményezésük — az emlékezetes tavalyi Fiatalok órá­ja tv-műsorban is szerepelt — igazán testre szabott munka: a megye népi építészeti emlékeinek felkutatása, dokumentálása. Hát­ra van még a folytatás, s ahogy Lemhényi Attila mondja: a KISZ- tagoknak még nagyobb aktivitás­sal, szabad idejük egy részének feláldozásával kell dolgozniuk, hogy a következő beszámolóig ki­állításon is látható legyen az anyag. Természetes, hogy „akit elkap • Tartalmas, elemző beszámolót terjesztett a tagság elé Lemhényi Attila titkár. a gépszíj”, az az egész gépezet­ben jó munkát akar végezni. Így a tervezők is. Vart már Alkotó Ifjúság pályázatuk, volt saját gyűjtésükből rendezett helytörté­neti kiállításuk, testvér úttörőcsa­patuknak gyermekrajz-, saját dol­gozóiknak pedig hobbikiállítás. Bekapcsolódtak a Tömegsport Olimpia ’77 küzdelmeibe; a sike­res háziversenyek, túrák mellett a városi sportrendezvények állan­dó résztvevői voltak. Politikai képzés: emelkedő színvonal, mű­velt) ifjúság, szélesedő önképzés — címszavakban. Elismerések: KISZ KB Dicsérő Oklevél, a Vá­rosért Emlékplakett. Nem leltár, puszta felsorolás a beszámoló, hanem értékelés. A sok munkát ismét öröm tetézi: 1977/78. évi eredményeikért a KISZ Központi Bizottsága Kiváló KISZ-szervezet zászlót adomá­nyozott az alapszervezetnek; Lemhényi Attila pedig Aranyko­szorús KISZ-jelvényt kapott. A jövőre, a megnőtt követel­ményekre, a mind több fiatalra gondolva — a termelési feladatok és a propagandamunka tovább­fejlesztése érdekében is — a ve­zetőséget hétfősre bővitették. Colás „fogadás”, vidám beszél­getés, Bozsó Ferenc a jó munkát köszönő és továbbra is azt kérő szavai. Lassanként elmennek a fiatalok. .Négyen maradunk, gon­dokról, s a jövőről beszélgetünk. — Bővítenünk kell a most sem kicsiny aktív magot — kezdi Lemhényi Attila. — Az új mun­katársaikat gyorsabban kell be­vonnunk a munkába, s ha csak le­het, de kell telepítenünk őket. Eh­hez továbbra is számítanunk a KISZ városi bizottságának támo­gatására. Általánosságban az értelmiségi KISZ-alapszervezetékre terelődik a szó. — Ezekkel a szervezetek­kel még nem olyan régen keveset foglalkozott a KISZ — véli a tit­kár. — Az az energia, amely ed­dig szinte parlagon hevert, most tört a felszínre, s valami meg­pezsdült az értelmiségi KISZ- szervezetekben is; a fiatalok tud­ják, hogy most kell „megmutat­niuk”. Ebben nagyon nagy sze­repe volt az egyre inkább érvé­nyesülő, képesség-képzettség sze­rinti differenciálásnak. ... Vége az estének, a piros szobában kialszik a fény. Kelle­mes érzés tölt el távozóban. További jó utat, tervezők!... —k —y Divatos formaruhák készülnek a VIT-re Tervezők, ruhagyárak és ci­pész ktsz-ek fiataljai fogtak öse- sze, hogy a világ ifjúságának XI. béke- és bairátságdemonstt- rációján, a havannai VIT-en a 400 tagú magyar delegáció for­maruhája divatos és elegáns le­gyen. Gondolni kellett arra is, hagy a lányok, a fiúk nemzeti •viseleté „alkalmazkodjék” Kuba júldusi, 40 fok feletti és magas páratartalmú időjárásához. Mes­termunkát végeztek az Iparmű­vészeti Főiskola végzős hallgatói, akik még tavaly VIT~£elajáratás­ban vállalkoztak küldötteink te­tőtől talpig való „felöltöztetésé­re”. Terveiket már elfogadták. A többi a kivitelezőkön múlik. A Hazai Fésűsfonóban készül a lányok tojáshéj színű, könnyű, NAPKÖZBEN rövidujjú kosztümjének alap- - anyaga. A fiúk öltönyének szí­nét a drapp különböző árnyala­tainak keveréke adja. A vékony gyapjú és poliészter keverék mosható, és vasalni sem kelt A Debreceni Ruhagyárban VIT- műszakban készülnék majd . a lányok „gála- és hétköznapi” öl­tözékei. A gyár KISZ-fiataljai védnökséget vállaltak a határ­idők és a minőség felett A mé­retre készülő rövidujjú, szafari stílusú kosztümkabáthoz trapé- zos, elöl mélyen tetőzött hajtá­sú szoknyát készítenék. A másik szoknya enyhén bővülő, elöl lé­pésbőséggel nyílik, A fiúk öltö­nyét a Vörös Október Férfiru­hagyár készíti. Kényelmes, le­zser zakót és sima nadrágot ké­EM egyetértésbál f* a hatékonyabb munkáért Irta: Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője Pártunk egész tevékenységében meghatározó szerepet ját­szanak az alapszervezetek. Munkájuk színvonalától nem kis mértékben függ, hogy miként érvényesül társadalmunkban a párt vezető szerepe. Tevékenységüket, jelentőségüket alá­húzta a XI. kongresszus is, amely kiemelte: „A pártmunka színvonalát és eredményességét nagymértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalá­ban, az alapszervezetekben.” A vezető szerep eredményes érvényesítése, a politikai irányvonal következetes megvalósítása csak úgy lehetséges, ha a párt folyamatosan tökéletesíti saját munkastílusát. E törekvések elválaszthatatlan része az alapszervezeti munka stílusának, módszereinek továbbfejlesztése. A fejlett szocia­lista társadalom építésének, a reánk háruló politikai felada­tok megoldásának ez napjainkban lényeges követelménye. A politikai élet irányítója Az alapszervezeteknek sokrétű tennivalóik vadnak a párthatáro­zatok valóra váltásában, a végre­hajtás megszervezésében és el­lenőrzésében. Mégsem lenne he­lyes szerepüket erre szűkíteni. Leegyszerűsíthető, pontatlan az a — gyakorta emlegetett — meg­állapítás, amely szerint az alap­szervezetek arra hivatottak, hogy végrehajtsák a párt határozatait. Rendeltetésük, hivatásuk több ennél: működési területükön ők a politikai munka, a politikai élet fő irányítói és szervezői. Ez azt jelenti, hogy a párt általános ér­vényű határozatainak szellemé­ben elemzik, vizsgálják területük politikai viszonyait, a felsőbb pártszervek határozataival össz­hangban döntéseket hoznak a megérett kérdésekben és szerve­ző munkával, politikai' befolyá­sukkal biztosítják ezek végrehaj­tását. E tevékenységük szervesen be­leilleszkedik politikai rendsze­rünk működésének mechanizmu­sába. Más szóval: a pártszervezet az egyenrangúság elve alapján termékeny kapcsolatot tart fenn az adott terület állami vezetésé­vel, szoros szálakkal kapcsolódik az egész munkahelyi kollektívá­hoz, az ott tevékenykedő társa­dalmi szervezetekhez. mozgal­makhoz. A munkában kialakult egymásra utaltság — úgy is fo­galmazhatnám: kölcsönös függő­ség — alapján együtt, egyetértés­ben dönt az adott gazdasági-egy­ség vagy intézmény állami ve­zetőivel a kollektívát érintő leg­fontosabb politikai természetű, kihatású kérdésekben. Mint az adott terület kommunistáinak kö­zössége, a szakszervezettel, az if­júsági szervezettel, a szocialista brigádokkal és más társadalmi mozgalmakkal való együttműkö­désen keresztül befolyásolja az egész dolgozó kollektívát. Törek­szik minél alaposabban megis­merni e kollektíva érdekeit, vé­leményét, hangulatát, hogy az egész közösség valós érdekeinek képviselője és szószólója lehes­sen. A pártszervezet ezáltal köz­vetlen eleme, tényezője. a mun­kahelyi demokráciának; tevé­kenysége alapvető szerepet ját­szik abban, hogy az általa képvi­selt munkahelyi kollektíva részt vehessen az irányításban, a dön­tésekben. iHa így fogalmazzuk meg az alapszervezetek szerepét, ponto­sabban tudjuk megjelölni helyü­ket a politika kialakításának és megvalósításának rendszerében. Ez a felfogás egyaránt ösztönöz a határozatok pontos és gyakorlati­as megvalósítására és a kezde­ményezésre. az öntevékenységre. szítenek. A lányok „alkalmi” öltözékét piros blúz, a fiúkét sö­tétbarna ing egészíti ki. Vala­mennyi a FEDOSZ szövetkezet­ből kerül ki. ■Piiros-fehér-’zöJjd díszítésű fe­hér trikókait gyárt majd a Bé­késcsabai Kötöttárugyár. Minden küldött négyet visz magával, fel­készülve a VIT-eken hagyomá­nyos tnik ócserékre is. Ami a ki­egészítő ruhadarabokat illeti, a Rákospalotai Bőr- és Műanyag­feldolgozó Vállalat ifjú tervezői és a futószalagok mellett dolgo­zók ajándékként vállalták a váll­ra akasztós, kicsinyített Kuba- térképpel díszített táskák elké­szítését. A fiú- és lánylábbeli­ket a Rakamazi Cipész Ktsz és a Nyíregyházi Cipész Ktsz ál­lítja elő, ugyancsak VIT-műszak- baru A küldöttek fejéről nem hiányzik majd a megfelelő sap­ka és kalap sem. Az elviség és konkrétság egysége A pártalapszervezetek többsége a gazdasági élet területén tevé­kenykedik. Ezért az előbb emlí­tett feladatkör számukra tartal­milag mindenekelőtt a gazdaság- politika megvalósítását, a gazda­sági kérdések megoldására irá­nyuló fáradozást jelenti, abban ölt testet. Tanulságos megvizsgálni, kiket tesznek általában felelőssé a pártszervezetekben a különféle gazdasági természetű határozati, munkatervi pontok megvalósulá­sáért. Leginkább mérnököket, technikusokat, agronómusokat, közgazdászokat, versenyfelelősö­ket és így tovább. A magyará­zat, az indok általában az, hogy nekik ez munkaköri kötelességük is. így a pártmunkában is. ők tudnak vele a legjobban foglal­kozni. Ügy vélekednek tehát, hogy az ilyen feladatokat leg­célszerűbb szakemberekre ni. bíz­A hatékonyság előtérbe kerü­lése a gazdaságszervező párt­munkában is fokozódó hozzáér­tést, szakértelmet igényel. Az említett felfogással mégis vitába kell szállnunk. A pártszervezet­nek a gazdasággal kapcsolatos te­vékenysége nem lehet csupán a kommunista gazdasági vezetők, szakemberek feladata. A párt­munkában ugyanis a gazdasági feladatok közül elsősorban azo­kat célszerű és helyes kiválasz­tani, előtérbe állítani, amelyek politikai természetűek. Ezek olyan kérdések, amelyek megol­dása egyaránt igényli a konkrét szervezést és az emberek gon­dolkodásának alakítását, vagyis a politikai munkát. Ebben pedig az alapszervezet minden tagjá­nak megvan a maga helye, szere­pe, teendője. így mutatkozik meg a minden­napi gyakorlatban az. hogy a pártszervezet a gazdasági, gazda­ságpolitikai feladatok megoldását elvi-politikai eszközökkel irányít­ja. Az elvi irányítást azonban nem lehet, nem szabad szembe­állítani a konkrétsággal, az ope­rativitással. Nem mondhatjuk, hogy ez vagy az — mert a ket­tő együtt kell, hogy jellemzője legyen az alapszervezeti munká­nak. Hiszen ezen a szinten az el­vi kérdések is mindig konkrét formában merülnek fel, s konk­rét megoldást igényelnek. A konkrétság követelménye azonban nem jogosítvány arra, •hogy a pártszervezetek a gazda­sági vezetők helyett, illetve ,a gazdasági vezetés módszereivel es eszközeivel dolgozzanak. Átmene­tileg például megoldhatnak gon­dokat. ha maguk sürgetik és po­litikai kapcsolataikkal élve meg­szerzik a feldőlgozás számára a hiányzó nyersanyagot. De tartó­san mégis csak a hatáskörileg il­letékes gazdasági vezetőktől kell igényelniük a megoldást, szükség esetén felvetve akár a személyes felelősséget is az esetleges mu­lasztásokért A pártszervezet alapvető fel­adata minden ilyen probléma je- ledkeznek meg a valóságosan ér­oldás útjait keresse, egyengesse. Ez csak akkor lehet eredményes/ ha a problémákat marxista mó­don vizsgálják, vagyis nem fe­ledkeznek meg a valóságosan ér- • vényesülö és a cselekvést meg­határozó érdekekről, A párthatá­rozatok elfogadtatása és megva­lósítása csak úgy lehetséges, ha eközben állandóan munkáikod- . nak azon, hogy az egyéni és cso­portérdek összhangba kerüljön az általános érdekkel, kifejezze azt. Ha ezek között figyelemre méltó, lényeges az eltérés, akkor a megoldás céljából jelezniük, kezdeményezniük kell. Kialakul­hat Ilyen helyzet például a ter­melési szerkezet átalakítása kap­csán, amely egy sor helyen új követelményeket támaszt, a munkahely, a munkakör megvál­toztatását, esetleg űj szakma el­sajátítását is igényli. Az ilyen esetekben a népgazdaságig érdek érvényesítése körültekintő mun­kát igényel, amelynek lényeges eleme a különféle érdekék fel­tárása, összehangolása, rangsoro­lása. Kapcsolat a szakmai vezetéssel Össznépi előrelátás „FÜRDETIK” A BUDAPESTI LÁMPÁKAT Amióta a jövőkutatás tudo­mánnyá lett, igazán nem boszor­kányság a, jóslás. Am a kecske­méti Széchenyivárosban levő Irinyi utca 31—41. lakói minden futurológiái képzettség nélkül is megmondhatják, hogy a ház lá­bánál tervezett park nem lesz hosszú életű. Amint elkészül, tüstént össze fogják taposni az autók. A ház előtt ugyanis nem le­het parkolni, mert kifürkészhe­tetlen okból épp itt keskenyedik el az úttest. Az épület mögött volna hely: a Forradalom utca házsoráig húzódik az a futball- pályányi terület, ahol a park lesz, meg talán játszótér. De csak egy keskeny út vezet a szélén. Erre nyílnak a földszinti garázsok. Ez az út olyan szűk, hogy ha két jármű kerülni akar­ja egymást, az egyiknek föl kell hajtania a járdára. Tehát ha va­laki öt percre hazaugrik, akkor Sem hagyhatja a bejárat előtt a vkocsit; vagy a járdán parkol le, vagy a leendő játszótéren, ■különben eltorlaszolná mások elöl az utat. Egyébként a kilencvenlakásos házban máris több autó van, mint ahány garázs. Féltucat ko­csi kinn ácsorog éjszakánként a téren. El lehet képzelni, mennyi lesz belőlük néhány év múlva, amikorra megépül a park. De hol éjszakáznak majd akkor a házbeli autók és hová álljon, aki látogatóba jön? Enyhén szólva furcsa, hogy akik ezt a teret és utat tervez­tek, ennyire nem számoltak a jövővel. Hiszen a tervet már a jelen is kinőtte. Pedig lehetne segíteni a bajon. A lakók egyelőre azon tanakod­nak, vajon észreveszik-e az il­letékesek maguktól is a hibát, vagy beadványt szerkesszenek-e nekik az egyetlen ésszerű meg­oldásról. Mondjuk el itt a javaslatot, hátha mások, másutt is hasznát veszik. Említettük, hogy a két házsor közti terület futballpályányi. Akár parkot, akár játszóteret akarnak rá építeni, nem fog hiányozni, fia ez a terület három, vagy négy méterrel keskenyebb lesz, s ugyanannyival kiszélese­dik az út. Nem is kellene igazi utat épí­teni, elég volna olyan kis beton­lapokat lerakni, amilyenekkel a garázsbejárókat kövezték ki. Ma­radjon keskeny az úttest, és le­gyen egyirányú, de hagyjanak mellette egy parkolósávot is, ahol elfér mindenki, akinek nem jutott garázs, akár még a szom­széd házakból is. Ott sem ró- zsásabb ugyanis a helyzet, csak­hogy a többi ház előtt nincs ennyi hely. Hogy mi történik, ha a terve­zők nem hajlandók változtatni az elképzeléseiken? Akár tessék megkérdezni a futurológusokat, ők is csak azt mondhatják: a ter­vezett park — a nevéhez törté­netesen igen, de a feladatához egyáltalán nem illően — parko­lóhely lesz. Akkor pedig már többe fog kerülni az átépítés. —r. —ó. • A tavaszi nagytakarítás alkalmával „megfürdetik” a közlekedési jelzőlámpákat. A Villamos Automatika Intézet szakemberei először a fontosabb csomópontokon elhelyezett irányftólámpákat tisztítják meg a tél okozta szennyeződésektől. (MTI-totó: E, Várkonyi Péter felvétele — KS) A gyakorlatban tehát a politi­kai és a szakmai feladatok nem határolódnak el élesen egymás­tól. A kettő összekapcsolódása, kölcsönös feltételezettsége hatá­rozza meg a pártszervezet és a munkahelyi vezetés kapcsolatá­nak tartalmát is. Nemegyszer úgy teszik fel a kérdést, hogy ki vezet az adott területen, ki kinek van aláren­delve. Úgy vélem, már magának a kérdésnek .ily módon való fel­tevése is helytelen. Igaz, akad­nak objektív és szubjektív okok, amelyek ilyen „optikát” adhat­nak a kérdésnek. Az egyszemélyi vezetés konkrét és határozott in­tézkedésekben fejeződik ki. a pártszervezet elvi-politikai irá­nyító tevékenysége viszont álta­lában kevésbé „kézzelfogható”. Ez olyan látszatot kelthet, hogy a munkaterület igazi „gazdája” a gazdasági, intézményi vezető, s a pártvezetés mögéje szorul. E látszatot csak erősíti, ha például a felsőbb pártszerv képviselője is mindig az igazgatót vagy az el­nököt keresi meg a munkával összefüggő kérdésekben, s nem a párttitkárt, a jgártvezetőséget. Valójában azonban itt nincs, nem lehet szó valamiféle egyirá­nyú alárendelődésről. A pártszer­vezet mint kollektíva és annak választott vezetősége, tisztségvi­selői nincsenek a munkahelyi ve­zetőnek alárendelve, az nem uta­síthatja őket semmiféle döntés, állásfoglalás meghozatalára. Ha a munkahelyi vezető tagja pár­tunknak, a párt életében semmi­vel sincs több joga. mint bár­mely más párttagnak, s köteles­ségei is azonosak. De akár párt­tag, akár pártonkívüli, mint a munkáshatalom megbízottja, po­litikai felelősséget visel a gond­jaira bízott területen folyó mun­ka egészéért S ezt a felelősséget nemcsak a felsőbb szervek előtt viseli, hanem az adott egység kol­lektívája előtt is, E felelősség el­sősorban nem formális jogi kere­tek között érvényesül, hanem mindenekelőtt abban testesül meg, hogy a vezetőnek élveznie kell az ott működő pártszervezet politikai bizalmát. Az alapszervezet tehát nem úgy érvényesíti helyileg a párt vezető szerepét, hogy csorbítja a munkahelyi vezető jogkörét, ön­állóságát, s őt megkerülve vagy ő ellenére intézkedik olyan kér­désekben, , amelyek megoldása reá tartozik, az 6 feladatköre, ha­tásköre. A párt állásfoglalásainak érvényesítésében számára a leg­főbb eszköz a politikai bizalom kifejezésre juttatása. Megadja ezt a bizalmat minden vezetőnek, amíg azok a párt politikája alap­ján, annak szellemében dolgoz­nak, és megvonja mindazoktól, akik nem így végzik munkájukat. Márpedig e politikai bizalom nél­kül senki sem tölthet be vezető tisztséget, beosztást. Népköztársa­ságunkban ezt minden állami szerv, intézmény tekintetbe ve­szi és szem előtt tartja, Ha így értelmezzük ezt a kér­dést, azt kell mondanunk: meg­vannak a szükséges feltételek ah­hoz, hogy a pártalapszervezetek betöltsék hivatásukat, megfelelje­nek rendeltetésüknek. A tapasz­talatok arról tanúskodnak, hogy tevékenységük e feltételek között mind eredményesebb. Egyre több részükről a jó kezdeményezés, ötlet,' elgondolás, s ezek támoga­tásra is találnak. Erősödő önte­vékenységük fontos szerepet ját­szik abban. hogy továbbra is eredményesen oldjuk meg a fej­lett szocialista társadalom építé­sében előttünk álló politikai fel­adatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom