Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-06 / 80. szám
1978. április <6. • PETŐFI NÉPE • S GYERMEKEK. TANTERMEK, NAPKÖZIK Megyei beiskolázási körkép ÄÄ Baja és Kalocsa szervezik meg országszerte a hatéves gyermekek iskolai beíratását. Fontos pillanat ez a jövendő elsősök számára, hiszen a legtöbbjük az elkövetkező nyolc évre eljegyzi magát a választott tanintézettel, amelynek adottságai sok tekintetben meghatározzák további életpályájukat. Az Iskolák adottságai pedig Igen különbözőek. Külterületi, összevont tanulócsoportok és városi tagozatos osztályok, zsúfolt osztálytermekben délelőtt — délután váltakozó tanítás vagy úgynevezett egész napos iskola, amelynek tanulói még táskát sem hordanak magukkal haza .., és még sorolhatnánk tovább a szélsőséges példákat annak bizonyságául, hogy messze vagyunk még az oktatási feltételek teljes egyenlőségétől. Természetes tehát, hogy a szülőket Is érdeklik a közoktatás személyi és tárgyi adottságai az Iskolákban. A közelmúltban beszámoltunk olvasóinknak a kecskeméti Iskolaügy gondjairól. A következőkben a megye többi városáról rajzolunk fel vázlatos helyzetképet a beiskolázás időszakáról; arról a pillanatról, amikor a következő. 1978 79-es tanév valamennyi problémája már érzékelhető. Fejlesztések és napközik Baján, a város hat tanintézetében négyszázhatvan gyerek Iratkozott be márciusban, de még több mint ötven kisdiák jelentkezését várják. Az elsősök száma körülbelül 520 lesz. A szeptemberben induló 18 első osztály padjaiban átlagosan 28—30 apróság foglal rrtajd helyet; tehát különösebb zsúfoltságról nem panaszkodhatnak a pedagógusok. Jövőre néggyel bővül a városi tanulócsoportok száma, s ez a növekedési ütem megegyezik az ideivel. Azaz a jelenlegi, az 1977 78-as és az új tanévben ősz- szesen nyolc új osztályt szerveznek. Nyolc osztály pe_dig egyenlő egy fél iskolaépülettel — logikus a kérdés is; hol tudják elhelyezni a gyermekeket? Baján nem volt iskolaépítés a hatvanas évek vége óta. 1977- ben a felsővárosi Intézményt hat tanteremmel bővítették, viszont négy szükségtermet kellett megszüntetni. A növekvő számú diákságot az Iskolák csak a váltakozó tanítás kiszélesítésével képesek befogadni. Idén már a József Attila Általános Iskolában és a felsővárosi tanintézetben is délelőtt-délután oktatják a gyerekeket. A közeljövőben nem várható lényeges javulás a városban. Sőt! A népességnövekedés következtében 1980—81-lg újabb öt tanulócsoport elhelyezését kell megoldani. Ezzel szemben — talán 1980-ra — mindössze négy tanteremmel és két napközis fog- lalkoztutó helyiséggel bővítik a József Attila Általános Iskolát. Az előrejelzések egyértelműen arra utalnak, hogy Baján az évtized végéig romlanak majd az oktatás tárgyi-intézményi adottságai. Tervezik ugyan az Újvárosban. egy nyolc tantermes iskola felépítését, de ennek elkészülte csak a VI. ötéves tervben várható. Konyhák és tagozatok Nem kevés nehézséggel kell megküzdeniük a dolgozó bajai szülőknek; az iskolai zsúfoltság gondjához ugyanis társul a napközi is. A városban a tanulóknak mindössze 30 százalékát tudják felvenni, ősszel két új csoportot indítanak majd, de az igények további kielégítésével szem. ben áll a konyhai kapacitás, illetve a foglalkoztató termek hiánya. Jelenleg is hat konyhán főznek a diákság számára, s a további fejlesztést beruházás nélkül nehéz elképzelni, A következtetés most is hasonló az előbbihez; a következő években a diák szociális viszonyok romlása várható Baján. A városban viszont — talán egyedül a megyében — nem dolgozik képesítés nélküli nevelő. Ez szép eredmény. A gyerekek testnevelés, ének-zene, és német nemzetiségi tagozatos osztályok közül is válogathattak. Az első két típus iránt túljelentkezés mutatkozott, de. az óvodai, illetve szaktanári képességvizsgálatokat követően megfelelő osztálylétszámok alakultak ki. Tankötelezettség A beiratások rendje mindenütt a tankötelezettségi törvény érvényesítésének próbaköve. Baján a városi tanács művelődésügyi osztálya megkapta a népesség- nyilvántartótól a hatéves gyermekek listáját. Az iskolák igazgatóival közösen a naptári év elején kialakították az úgynevezett körzethatárokat, s már Januárban valamennyi szülő értesítést kapott: melyik tanintézetbe írassa be gyermekét. A beíratást követő hetekben az iskolák vezetői egyeztették a beiratkozottak névsorát és a mulasztó szülőket levélben szólították fel kötelességük teljesítésére. Akik erre sem reagáltak, személyesen felkeresték a pedagógusok. Ez a módszer már három éve szokásos Baján, s ennek köszönhető, hogy szeptember elején nincsen „váratlan” gyerek az első osztályokban, s a beiskolázás is eredményesnek mondható. Kalocsán iA következő tanévben két tanulócsoporttal növekszik a városi Iskolák „tehertétele". Kétszázötven új elsőst várnak, az osztálylétszámok elég magasak; har- mlncketten tanulnak egy-egy tanteremben. A fejlesztés itt is a váltakozó tanítás kiterjesztésével történik. Tavaly egy, s jövőre ismét egy tanulócsoporttal szaporodik a diákság; három év alatt tehált négy osztály tanulóinak kell helyet adni, Megkezdték az eper- földi 3. számú Általános Iskola négy tantermes bővítését, amely várhatóan 1979. szeptemberére készül el. Ezt követően a VI. ötéves tervben a Vén József Általános Iskolát „toldják meg” négy új teremmel. Jó a város napközis ellátottsága; a tanulók több mint 50 százaléka részesül diák szociális kedvezményben. Az illetékesek véleménye szerint ez kielégíti az igényeket. Valamennyi alsó tago. zatos gyermeket felvesznek. Saját konyhájukon kétezer adagot főznek és szükség szerint van mód a további fejlesztésre Is. A következő tanévben újabb száz gyermek kaphat ebédet a napköziben vagy a menzákon. Fáradságos munkával Kalocsán az iskolák kevés segítséget kapnak a városi tanács népességnyllvántartójától, ugyanis maguk a pedagógusok gyűjtik ki fáradságos munkával a hatévesek szükséges adatait... Némileg könnyít ugyan a helyzeten az, hogy az óvodáskorúak 94 százaléka óvodába jár, de a tankötelezettségi törvény érvényesítése — különösen a cigány •lakosság körében — változatlanul gondot okoz a tantestületeknek. Szervezési nehézségek miatt későn postázzák ki a szülők értesítését és a gyakorta szükséges büntetéseket. A városban - csak ének-zenei tagozatos első osztály indul, viszont Kalocsa hagyományos néptánckultúrájának ápolását szolgálja az, hogy a felnőtt lakosság és a szülők kívánságára három tanintézetben is bevezették a néptánc oktatását. Az itt képzett gyerekek a neves népi együttes utánpótlását is szolgálják. Pavlovits Miklós (Folytatjuk) FILMJEGYZET le védelmet a továbbiakra nézve. A mesét nem érdemes fplytat- ni. Egy , bizonyos, mikorra az előbb elmondott történetet kihámozza átnéző az egymást követő jelenetekből, addigra vége is lesz a vetítésnek. De azért a néző sem jár rosszul, bár néhány kérdésre sohasem kap választ, mert a jelenetek dinamikája, a széles vásznas, színes technika adta lehetőségek egész arzenálja, a gyönyörű tájak, a jó humorral, nagy tempóban egymást követő jelenetek olyan módon szórakoztatják a közönséget, hogy elfelejt logikát keresni a dolgok mögött. Csak a vadember összkomfortos, robinzoni szigetét bámulja, élvezi a jó technikával megkonstruált vágásokat, szinhelyváltozáso- kát, és legfőképpen örül a két nagyszerű . főszereplő elragadó játékának. Yves Montand-t nem kell már bemutatni. Ez a kissé korosodó, rokonszenves főhős ma is vonzó, hóditóan férfias és megmagyarázhatatlan természetességgel, adagolja ,,, humorát, r,; mindig Újabb, meglepetéseket kjnáló ..játékstílusát. Nem árt visszaemlékezni, a Félelem bére című filmalkotásra vagy a Tökéletes bűntényére, s tatán mindezek közül a legjobbra, a „Z”, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája című hatalmas sikert aratott filmjére. Catherine Deneuve is kitűnő jellemábrázoló képességgel rendelkezik. A Cherbourgi esernyők légiesen szép fiatal lánya után ebben a filmben érett játékkészséggel, ragyogó művészi adottságokkal formálja meg az örökké nyughatatlan, mindig újat kereső fiatalasszonyt. Kettőjük játékáért már érdemes megnézni a filmet, bár — ismételjük — senki ne keressen ebben a köny- nyedén szórakoztató alkotásban drámai mélységeket. Cs. L. Vadember ^*lÍSjímadáa>" jfőhős: a bér" egy nemzetközi tekintélyű kozmetikai vegyész. Rettentő jól megy a dolga, csak éppen a feleségét nem szereti, aki egyébként is azért választotta őt élettársául, hogy a legkiválóbb francia parfümköltemények receptjét meg tudja szerezni az amerikai konszern, amelynek a tagja az előbb említett feleség is. Már a kezdetnél kiderül tehát, Hogy naiv meséről van szó. A további folytatás is hasonlóan meseszerű. Vegyész barátunk ugyanis meglóg a felesége elöl egy tündért, dél-amerikai csodaszigetre, ahol minden van: villany, kastély, televízió stb. stb. és ráadásul nem kell megosztania az ágyát a feleségével. Ebbe ft magányba robban bele szinte • A szigeten (Yves Montand és Catherine Denenve). követhetetlen logikával a vőlegénye elől menekülő csodaszép szőke hölgy, aki egyenesen az esküvőjéről rohan az előbb említett vadember karjai közé és kér tőKILENCVEN ÉVE SZÜLETETT Sántha György • Sántha György (jobbról) kedvesen látott barátjával, Erdei Ferenccel, Éppen ma lenne kilenc- venesztendős Sántha Györgv költő. Néhánv évvel ezelőtt, túl a nyolcvanadik életévén, még dacolva uz Idővel, betegséggel. írta a verseket rendre. melyekből kicsendült mélységes bölcsessége, sokféle tapasztalata. Ezekben nagyszerű kitárulkozással, tiszta őszinteséggel vallott önmagáról, az életé- ről-sorsáról és a vajúdó, té- pelódő emberről. Elégiku> hangulatú t- ódal szárnyalá- sú költeményekben fejezte ki mindazt, amit hosszú élete során átélt, meglátott. Akik ismerték őt, azok szívesen és jó érzéssel emlékeznek ma rá, ezen a kerek évfordulón. S az emlékezésnek külön súlyt ad, hogy az évfordulóra időzítve hamarosan elhagyja a nyomdát a válogatott verseit tartalmazó kötete. 1888. április 8-án született Kecskeméten. Itt is gyerekeske- dett, a Budai utcai „sárga iskolába” járt, majd ugyancsak a szülővárosában folytatta gimnáziumi tanulmányait. S miután kitűnő eredménnyel leérettségizett, a Pázmány Péter Tudomány Egyetem hallgatója lett, majd annak elvégzése után Berlinben szerezte meg filozófiai doktorátusát. Disz- szertációját Lenz, mint drámaíró címmel könyv alakban is kiadták; ez volt hazánkban az első mű a német író bemutatására. Sántha György ezután sem tudott ellenállni fékezhetetlen tudásvágyának — mint később sem, soha —, és Párizsba ment, ahol a Sorbon neon többek között a nagy Bergsont is hallgatta. Lukács György- gyel, Holló Lászlóval és a halála napjáig megmaradt jó baráttal. Szarvas Andrással együttr Amikor hazajött Magyarország-1 ra, Kiskunfélegyházán, majd Kecskeméten tanított évtizedeken át. Ady Endre indulása után néhány esztendővel már értő, elismerő, sőt harcos tanulmányt irt a sokat támadott költőről. Á tanulmány — amelynek kéziratát sok más értékes hagyaték mellett ma is őrzi a családja a hírős városban — megérdemli a figyelmet, sőt még a nyomdai megjelentetést is. Költői pályája korán elkezdődött. Viszonylag fiatalon jelent meg az első kötete, melyet követte a többi. Ezek közül a harmincas években napvilágot látott Aranyhomakon. nomád felhők alatt című könyve érdemel ma is különösen figyelmet. Ebben mutatkozik meg élet- és népsze- retete, tiszta látása, végtelen embersége. bátorsága s költői tisztasága. Témái között gyakran szerepel ekkoriban a nép. a táj, az ezekhez való szoros kötődés, valamint a családi élet, a szerelem, s tiltakozás az emberi rossz, a háború, a betegség ellen. Mestere volt a versírásnak; minden húron képes volt játszani, formai gazdagsága szemléletesen bizonyítja ezt. Ősi nyolcas, felező tizenkettes, szonett, szabadabb időmértékes vers épp úgy megtalálható költői termésében, mint az elégia és az óda stb. És a képei! Nála „derengő sorscsillag alatt” él az „ezeréves nép”, ahol „álomzabot zabol a ló", s ahol „üres árnyékként ” lézengve „cipeljük a létet”, s ahol a föld „magtalan mélységek felett áll” stb. A jelzői ugyancsak nagyon kifejezőek; ezekből is kitetszik a költő valóságérzése, népszeretete. Súlyossá teszi a mondanivalóját az ilyen és hasonló jelző: „Gyöt- rött gyep”; „félélő. béna magyarok”; „konok bajnok”; „keserű föld” stb. De megcsillan nemegyszer _*az optipiizmusa is. Amikor például azt -frjh. hogy forradalmas. szép holnap” közeledik. Miközben ezeket az erős sodrású, mély és emberi mondanivalót kifejező költeményeket írta. kapcsolatot tartott szinte az egész országgal — és a betűkön keresztül természetesen a nagyvilággal is. Semmi nem kerülte el a figyelmét s mindenről volt saját — nem titkolt — mondanivalója. íróbarátai közé a legnagyobbak tartoztak évtizedeken keresztül. Móricz Zsigmond. Veres Péter, Németh László, Sinka István, Erdélyi József, Erdei Ferenc, Darvas József. Ortutay Gyula, Áprily Lajos nevét elég talán csak megemlíteni ezzel kapcsolatban. A jakabszállási határban ma is épségben álló „tanyáján” sok-sok író, művész, alkotó megfordult. Varga Mihály MOLNÁR ZOLTÁN: Eljegyzés KISREGÉNY (29.) — Miért engedtétek bele a/.t a gyereket a mély Dunába?! Bele Is fulladhat. Azonnal hívd ki! De Lajos bácsi nem fogta fel. hogy kiről van szó. Tanácstalanul nézett Gittára. — Bár fulladna — mondta Gitta meggyőződéssel. Ebből Lajos bácsi már gondolta, hogy miféle gyerekről is van szó. De villámgyors diplomáciai húzással inkább a Klári gyerekeire figyelt, akik bokáig hol vízben, hol a sárrá feltúrt fövenyben jártak. Nekik kiáltott oda: — Vigyázzatok, gyerekek, bele ne menjetek nagyon a vízbe! Térden felül veszélyes! — Itt vagyok velük — jelentkezett Klári —. vigyázok rájuk! Ezt akár úgy is fel, lehetett fogni, mint az illetéktelen be-, avatkozás visszautasítását. — Lajos. Lajos! — szólt rá nagymama — nem azokról a kicsi gyerekekről beszélek! — A pirostrikósról. te! — ó. az a pirostrikós... Lajos bácsi nem volt könnyen fellngerelhető ember, de most egyszerűen ott akarta hagyni nagymamát. Gitta még Idejében, halkan rászólt : — Vidd csak neki! Ha kéri... Lajos bácsi kezdte most már önkéntelenül Is összeszedni az események szétzilálódott szálait. Hátha valahogy csomóra köthetné. Elindult a parthoz az ő nagyon megfontolt lépteivel. Csakhamar fel is fedezte a távolban úszkáló valamit, ami talán élőlény. lehet éppen ember is. ha meg ember is lehet, hát az sem lehetetlen, hogy éppen a keresett pirostrikós az. Tölcsért formált tenyeréből a szája elé. és el- nyújtvabekiáltott a Dunába: — Laaaciíi...! De kiáltott^ vagy négyet, mire azt észlelte, hogy a távoli vízi- lény valamilyen — talán közeledő — mozgást végez. Nagymama már ' türelmetlenkedett: — Mi van, Lajos? csak nincs valami baj? — Nincs. Margit néni... már jön a fiú! — Miért hívod Lajos, negyediknek? — kérdezte Guszti. — Igen — válaszolta Lajos helyett Gitta — negyediknek. Hangsúlyában benne volt az ítélete is. Külön Gusztiról. s együtt az egész tollaslabdázó férfitársaságról. akik. lám. semmit sem fogtak fel mindabból, ami pedig szinte a szemük láttára történt. S akik képesek volnának nyugodtan továbbfolytatni azt az átkozott tollaslabdázást, bevonva akár a főbűnöst, ezt a pirostrikós banditát. — Mi az. hogy negyedik? — kérdezte nagymama. — Játszanak a gyerekek — válaszolta Gitta dühösen —. hiányzik egy negyedik... 32. Kati odalépett, csendesen rátette a kezét az anyja vállára. — Hát akkor Anyu... én meg most elmegyek. — Meg vagy... — kezdett megint ráripakodni Gitta, de még időben meggondolta magát. — Apu ivott, még nem vezethet. — Nem baj, elmegyek HEV-vel, kisétálok a megállóig. Még kinézett a Dunára, közeledik-e már az a távoli pont. Gitta követte a tekintetét. Látta ő is a fiút, de még innen is megállapíthatták, hogy nem olyan túlságosan nagy sebességgel igyekszik a part felé. Guszti és Barna unalmukban — bár kétséges, hogy unalmukban-e — elkezdtek ketten tollaslabdázni. Látták, hogy Lajos ott buzgólkodik a parton; nem vártak. Érdektelenül ütögettek, csak a látszatot igyekeztek tartani; igen, ők most teljességgel ezzel vannak elfoglalva. Kati lustán elindult a kocsihoz, ott volt a ruhája. Klári, aki feltűnően igyekezett most önmagának minél kevesebb jelentőséget tulajdonítani, megint a két fiával hadakozott, akik éppen elhatározták, hogy Lacit pedig nem engedik ki a Dunából. Sárgombócokat gyúrtak, hogy azzal dobálják meg, ha közeledik. Klári szét akarta rúgni a halmozni kezdett muníciót. ' — Anyuci, ne! — rimánkodtak, — Nem fogjuk dobálni, csak várat építünk... Kati feltűnés nélkül beszállt a kocsiba és odabent átöltözött. Azon töprengett, el kell-e búcsúznia a társaságtól. Apu, Apa, Lajos bácsi... Nagymama, Klaá- íl... eh! Egyszerűen nincs is mód arra, hogy elbúcsúzzon. Akármelyikre gondolt, ez is, az is képes volna megkérdezni, hogy ml történt... vagy egyáltalán kérdezni valamit. Nem mondhatja el nekik, hogy itthagyott a vőlegényem, mert meglátta, hogy egy másik fiúval csókolóztam. Ezt a másik fiút most rettenetesen gyűlölte, de ha arra gondolt, hogy ha most megint jönnének visszafelé a kúttól, és Laci azt javasolná, hogy álljanak meg az alatt az óriás törzsű hárs alatt, akkor megint csak megállna... Szörnyű — gondolta —, szörnyeteg vagyok! Vagyis ő a szörnyeteg! Búcsú pedig nincs. A másik oldalon lépett ki a kocsiból, és be se csapta az ajtaját, hogy fel ne hívja magára a figyelmet. Óvatos, nesztelen léptekkel Indult a kapu felé. De valahogy mégis észrevették. Talán Apu. Ijedten nézett rá vissza. De szemük összeaikadását rögtön észrevette Apa is. Anyu persze eleve figyelemmel kísérte, ő már azt észrevette, hogy a kocsi túlsó oldalon kinyílt. De Klárinak is éppen akkor kellett felnéznie a gyerekeivel való vlaskodásból, s mert szeretett úgy feltűnősködni, mintha éppen kerülné a feltűnést, színpadias mozdulattal fordult vissza a gyerekeihez, s ezzel Lajos bácsi figyelmét is rögtön felhívta, s ő is arra fordult. Az már, hogy Laci is látta, ahogy a sekély vízben gázolt kifelé, nem is számított. Kati ösztönösen az egyedül lehetséges megoldást választotta. Mutatóujját ajkához emelve hallgatást kért, vagy inkább parancsolt, s lábujjhegyen kiosont a kapun. Mindenki azt hihette, ha akarta, hogy csak egyedül 6 látta, s hogy éppen őneki intette Kati bizalmasan, hogy hallgasson, a többiek észre ne vegyék. Mindenki érezte ugyan, hogy nem ő az egyedüli beavatott bizalmas, de senkinek sem volt jobb ötlete, mint hogy valóban cinkos módra hallgasson és maradjon csendben. — Egy pillanatig — egy nagyon hosszú pillanatig — még mindannyian annak a bűvöletében dermedtek, hogy Kati, aki az imént még itt volt, s aki mégis a nap főszereplője, ilyen meglepően egyszerű módon elillant, eltűnt, kivonta személyét az eshetőségek alakulásából, a kibontakozás megkísérléséből. Egyszerre nyilvánvaló lett, hogy semmiféle általános, közös kiútra nincs kilátás, mindenkinek magának 'kell megtalálnia a .menekülés módját, vagyis azt, hogy a következő percekben hogyan viselkedjék. * Csak Klári két fiát nemigen befolyásolta Kati eltűnése. Ók most csak egy bizonyos rögeszméjükkel voltak elfoglalva. Lacit akarták sárgolyóval megdobálni. Az anyjukra figyeltek, sikerült-e már elhitetni vele, hogy ők várat épí- •"nek. Tessék-lássék még el is Kezdtek valami várépítést, sőt még a sárgolyókból is feláldozlak néhányat a megtévesztés sikeréért. De a félszemük Lacin volt. Gitta, aki kezdetben maga sem tudta, miért közeledik éppen a gyerekekhez, most már, hogy Kati elment, kezdte úgy érezni, hogy csak egy személy maradt, akire ráön/theti a dühét, de ez a szándék Lacira nézve veszélyesebbnek ígérkezett a gyerekek sárgolyóinál. Laci a tehetetlenség erejénél fogva még mindig jött kifelé, de már olyan lassú, tétova mozdulatokkal, mint aki valami különös mozgásművészeti mutatvány szereplője, mozdulatainak így önmagukban nem is volt hát értelmük, hiányoztak a partnerei. Vagyis a valóságos partnerek, e különös mozgáslassítás többi szereplői kint várták a parton. Lajos bácsi, aki az imént, de még a Kati távozását megelőző világ- állapotban, a nagymama kérésére kiabált neki; Gitta, akiről egyáltalán nem tudta, hogy mekkora és milyen veszedelemre számíthat; és a két lurkó, akik sárgolyóikkal fenekedtek rá. (Folytatása következik.)
