Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

4 © PETŐFI VÉPE • 1978. április 1.

^S*emiékA^®atbai# A színvonalbeli különbségek megszüntetéséért

0 Naponta egy fűrészgép készül Dunavecsén.

Korábban az volt a jellemző a Dunavecsel Vegyesipari Vállalatra, hogy kapacitásának kitöltése végett különféle alkatrészeket gyártott. Az utóbbi években egyre gazdaságtala- nabbá vált kooperációs partnernek lennie. mert a sok egyedi vagy kis sorozatú termék gyártáselőkészítése ugyanannyiba kerül, mintha valamit nagyobb tételekben készítenének. A duna- vecsei tanácsi vállalat ezért

elhatározta, hogy kevesebb más céggel működik együtt, s inkább saját profilban készít keresett cikkeket.

Az elmúlt esztendőben három ilyen termék gyártását készítették elő. Egy vállalattól átvették a kerekes fűrészgép és két fúrógéptípus gyártási jogát, sajátmaguk pedig kifejlesztették a vállalat nevét is magában foglaló DU—KA típusú szilárd tüzelésű meleg vizes kazánt. Mindhárom terméket az idén már sorozatban gyártják.

A DU—KA-kazánok iránt máris nagy az érdeklődés, ezért ebből év végéig 5 ezer darabot adnak át a kereskedelemnek. A fúrógépekből 2100 darabot, a fűrészgépekből 250 darabot gyártanak. A vállalat idei termelési terve 113 millió forint, ebből 72 millió az említett három új termékből származó árbevétel. A

• Az oszlopos gyártanak.

fúrógépekből naponta 8 darabot

kooperációban végzett munkák értéke — amely néhány évvel ezelőtt még a vállalat termelésének csaknem 80 százalékát adta — most mintegy 20 százalékra csökkent. Természetesen a más vállalatokkal való együttműködést nem szándékoznak teljesen felszámolni. ebben az évben egy dunaújvárosi üzemmel kooperálnak különböző típusú fémnyílászárók gyártásában.

N. O. — P. Z.

A közelmúltban lezajlott zárszámadás módot adott a mező- gazdasági nagyüzemek eredményeinek összehasonlítására. Általában a szomszédos tsz-ek, állami gazdaságok gazdálkodási eredményeinek egybevetése árul el sokat. A szomszédoknak ugyanis jobbára azonosak az adottságaik, vagy legalább is itt több a hasonlóság, mint az eltérés.

Az elmúlt évben is jellemzőek voltak a nagy fokú színvonalbeli különbségek. Hasonló adottságú üzemek terméseredményei olykor

10—20 mázsával Is eltértek egymástól. De nagy az eltérés a gazdálkodás hatékonyságában is. A hozam- és a ráfordítás viszonyát vizsgálva — tulajdonképpen ez tükrözi a legjobban a gazdálkodás színvonalát — ugyancsak helytálló az előbbi megállapítás. Es nem csupán a szántóföldi növények termelésében tapasztalható a nagy fokú differenciáltság. Ugyanez a jellemző az Időjárás hatásainak kevésbé kitett állattenyésztésben is.

Nem törvényszerű

A probléma nem újkeletű, párt- határozat is születik a termelés színvonalának egyenletesebbé tételére, de az előrehaladás nem kielégítő. A pártszervek és szervezetek vizsgálatai, felmérései többségükben „szubjektív .tényezők” hatásának tulajdonítják a termelés; a gazdálkodás eredményességében mutatkozó különbségeket. Ez arról tanúskodik, hogy nem törvényszerű, hanem elsősorban embereken múló, általuk megszüntethető jelenséggel állunk szemben. (Természetesen a természeti csapások kivételt képeznek). S a pártszervezetek éppen ezen a ponton — ahol teliét az ember munkája a meghatározó — járulhatnak hozzá az 'említett különbségek megszüntetéséhez

A terméseredmények, növeléséAzt, hogy Miske a világon van, minden nagycsoportos óvodás tudja a három szabó legény nótabeli esetéből. Bár arról, nem tudok számot adni, hogy manapság hogyan „kvittéinek” le a fizetni nem tudó kocsmavendéggel, mert Horváth János agronómus inkább a Március 15. Termelőszövetkezet dolgairól beszélt szívesen. Tősgyökeres miskei lévén — még a jelesége is falubéli, pedig manapság nem szokás miskei fiúnak és miskei lánynak egypárban hűséget esküdni — úgy szereti szülőfaluját, ahogy illik. Illik? — kérdezhetik joggal, már miért illenék? Csakhogy Horváth János, tiki a közelmúltban megtartott időszaki tanácsválasztáson tanács- tagságot nyert választói révén, ezzel a faluszer etetteí alapozta meg az iránta érzett bizalmat.

Amikor, az ember valaminek a nehezén túl van, nevetve is tud beszélni a régi gondokról. Így van ezzel Horváth János is.

— A technikum elvégzése után

ben a termelés hatékonyságának biztosításában nem azonosak a lehetőségeik a gazdasági vezetőknek és a termelésben résztvevő dolgozóknak, ezért a felelősségük is különböző. A pártszervezeteknek a 'termelést irányító, ellenőrző tevékenységük során a gazdasági vezetőktől meg kell követelniük a termelés, a gazdálkodás feltételeinek lehető legoptimálisabb biztosítását, s ennek esetleg elmulasztásáért politikai úton felelősségre Is kell őket vonniuk. Ugyanakkor az utasításokat végrehajtó- dolgozók körében a pártszervezetek munkájának alapvető módszere a meggyőzés. Annak érzékeltetése és megértetése, hogy az egyén csakis jó és eredményes munkájával, a szőkébb és a tágabb közösség érdekelnek figyelembevételével szolgálhatja igazán maga és családja érdekelt, .

Technika és szakértelem

A tömegpolitikai munkának még nem mindenütt sikerült megküzdenie az ember szerepét lebecsülő nézetekkel és gyakorlattal. Ennek a technikát, technológiát túlbecsülő, néha abszolutizáló nézetnek az ad talajt, hogy gyakran az új gépek vagy eljárások munkába állításával, bevezetésével szinte ugrásszerűen növekszik a termelés, a termelékenység, Számos szakember vélekedik ügy; „Adjanak technikát, majd én megmutatom...” A technika, a technológia túlbecsülését — amely egyben az ember szerepének csökkentését is jelenti — azonban maga az élet kérdőjelezi meg. Számos üzemben éppen az a probléma — néha a veszteséges gazdálkodás oka is —, hogy a technika, a technológia „nem hozza” azt, amit tervezlek. amire ■ számítottak. S ilyenkor szinte minden esetben megállapítható, hogy nem készültek fel fogadására, nem gonkerültem a termelőszövetkezetbe, ahol most a növénytermesztő ágazat vezetője vagyok. Kicsi falu a miénk, . na. meg ráadásul még a ' falu - fele ■ rokon is, nem volt könnyű elismertetnem magam az emberekkel. Sokszor éreztem, hogy azt forgatják a fejükben agy-egy utasítás után: no mit akar ez a Horváth gyerek... Ezek már a régi idők. Négyezer hold szántóterület „gazdája" vagyok, amióta a drúgszéli termelőszövetkezettel egyesültünk, és az eddigi eredmények elérése sem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk. Jók a földek, megvannak az öntözéses gazdálkodás lehetőségei, komoly öntözőfürtrendszert létesítettünk az elmúlt 10 év aln** — kívánva sem■ kívánhatnék magamnak jobb munkahelyet.

Két éve költöztünk új lakásba — s azt is elmondhatom, hogy egyelőre szerencsés helyzetben vagyok, mint új tanácstag, mert ezen.a részen van út is, járda is,

doskodtak előre a technikához és a technológiához értő dolgozók betanításáról, a kellően felkészült szakemberekről.

De a terméseredmények, a hozamok közötti különbségek nem csupán az új gépek, beruházások üzemelésének kezdeti Időszakában jelentkeznék, hanem hosszú éveken keresztül állandósulnak. Gyakran az azonos községben működő két mezőgazdasági nagyüzem eredményei között Is olyan nagy a különbség, amire nehéz magyarázatot találni.

\

Feltárni az okokat

Ebben a kérdésben Is — csakúgy mint általában — nagyon fontos az elemzés, az okok feltárása. Nem nrról van szó, hogy a pártszervezetek 'belebonyolódjanak a technika és a technológia működésének vizsgálatába. Ez a specialisták, a szakemberek feladata. Azokkal a kommunistákkal. dolgozókkal kell beszélniük, kikérniük véleményüket, akik azon a' munkahelyen dolgoznak, ahol a nagymérvű lemaradás tapasztalható. Ha valaki, hál a munkahelyen dolgozó tsz-tagok, munkások Igazán érdekeltek a hibák feltárásában. Legalább is azok, akik szívvel-lélekkel kötődnek a közöshöz, s az anyagiakon túl becsületbeli kötelességüknek Is tartják a termelési feltételek jobb kihasználását,

De a pártszervezetek más oldalról is megközelíthetik a „beteg" gócokat. Nagyon célravezető lehet, ha az élenjárókat, a magas szintű termelést elért üzemek néhány hozzáértő, szakavatott dolgozóját kérik fel, hogy segítsenek) a 'hibák feltárásában. A pártszervezeteknek módjukban áll — elsősorban a járási pártbizottságok segítségével — agrárszakembereket Is felkérni erre a munkára, A lemaradás Okainak Ismeretében azután a pártszervezeteknek meg kell szabniuk a p'á.rt;V‘r v : V ,

meg vízvezeték is. No, persze ez nem jelenti' azt, hogy ölhetett kézzel ülhetek, mert a választóim és .köztem meg kell teremtenem ezt az új minőségű. kapcsolatot. Mert'‘bár igaz, hogy még közvetlen munkatársaim is vannak a választók között, azért. csak más a munkahelyi kapcsolat, és más a tanácstagság. Családlátogatással kezdem, és biztosan lesz majd olyan panaszuk, észrevételük az ' embereknek, aminek a tnegoldását tőlem várják.

Menni is lesz hova tanácsért, az apósom régi tanácstag, biztosan segít. Az „öreg motorostól" lehet tanulni...

Megbeszéltük, hogy a szavazatok összeszámlálása után megisszuk a kortespálinkát. Hát én hiába vártam a hírnököt, nem jött. Másnap tudtam meg, hogy nem mert erélyesen csengetni, nehogy zavarja a családot. így

csoportok, a kommunisták politikai, mozgalmi feladatait, de nem kevésbé szükséges javaslatokat kidolgozni a gazdasági vezetés számára Is.

Az összehasonlítás segítségével

Akad olyan járást pártbizottság, amely már több esztendeje a zárszámadások befejeztével ösz- szesítl a mezőgazdasági üzemek termelési mutatóit és ezeket megküldi valamennyi pártalapszerve- zetnek,- A pártszervezet vezetői ily. módon összehasonlíthatják termelési eredményeiket és mutatóikat a környező tsz-ekével, vagy a hasonló körülmények között gazdálkodó szövetkezetekével, állami gazdaságokéval. A járási párt-végrehajtóbizottság akkor Is hasznosítja ezt az összevetést, amikor év közben felkeresi a mezőgazdasági üzemek párt- szervezeteinek vezetőségeit, s az üzemlátogatást követően beszámoltatja őket termelést Irányító és segítő munkájukról, így ugyanis konkrétan elemezni . tudja, miért gyenge egyes üzemekben a beruházások kihasználása, vagy. miért nagy az állattenyésztésben az elhullások aránya, magas egy- egy termény, vagy termékféleség önköltsége. S a beszámoltatás során minden esetben felvetődik a kérdés; „Mit tett a pártszervezet vezetősége e gyengeségek leküzdéséért?”

Népgazdaságilag óriási tartalékok' rejlenek az üzemek közötti nagyarányú színvonalbeli különbségek csökkentésében. A megoldás igényli, hogy a szakemberek közgazdasági elemző munkával keressék a termelés feltétel- rendszerében előforduló hiányosságokat, de ez önmagában nem elég. Jól összehangolt munkára van szükség, s erről gondoskodni mindenekelőtt a pártszervezetek feladata.

M. S.

aztán áldomás nélkül lettem tanácstag ...

Derűs, magabiztos a miskei új tanácstag. Választói bizonyára nem csalódnak benne. Bizonyított egyszer a termelőszövetkezetben, s másodszorra már köny- nyebb lesz ez is...

N. M. .

ftYxawsíH||WwHUY#i}||i]ífilsÍY:V,y/^

Ágazatvezető és tanácstag

mmmm

WMmMmmmmmmm

MOLNÁR

ZOLTÁN:

Eljegyzés

KISREGÉNY

(26.) Gitta felállt, odament Katihoz, felemelte a fejét, belenézett a szemébe. De Katii olyan kifejezéstelen tekintettel bámult rá vissza, hogy nem volt képes belelátni a leikébe, mint ahogy képzelte. De ettől még sóikkal sértődöttebb lett anyai mivoltában?

— Összevesztetek? Mit bámulsz, mint a hülye?

Mari mozdult volna, hogy enyhítse anya és lánya konfliktusát Valami olyan volt a száján, hogy fiatalokkal megesik, egyik pillanatban összevesznek, a másikban. kibékülnek; rájuk kell hagyni, az ő dolguk, intézzék el egymás közt. De akaratlanul is vissza kellett pillantania Tiborra, s az olyan szerencsétlenül állt ott a kapuban, hogy az még az ő ■ már jól megedzett anyai szivének Is sok vöt. Ez a látvány belefojtotta az anyát és lányát egymással békítenl szándékozó bölcs szavakat.

Gitta is dühösen a kapu felé nézett, hogy hát az a másik mamlasz mit áll ott? Kimászott az ebédlőgödörből, megállt egy pillanatra Oda mozdult tulajdonképpen Tiborhoz, de aztán más jutott eszébe. Azám, ez a pirostnikós huligán, akit Klári hozott ide, Klári, aki éppen a parti' alacsony vízben hancúro- zott a köJykeiyel, mint egy min- taainya. Legszívesebben az ő torkát kapta volna el. Vagy mégis inkább a fiúét,; akit sánda szándékkal idehozott? Laci, igen, Laci már éppen lusta karmozdulatokkal úszott befelé a Dunáiba ... Csak vajon úgy úszlk-e, mint aki valaminek a következményeitől menekül, vagy úgy úszik, mint akinek semmihez nincsen semmi köze?

A tóét férfi, Barna és Ferenc, még mindig toltaslabdáztak; a két kövér pojáca, őket persze nem érdekli semmi, felőlük borulhat akár az egész eljegyzés; ők ettek, Ittak’, most szórakoznak. Egyszeriben nagyon gyűlölte őket; a saját férjét elsősorban. Végül mégis csak Tiborhoz ment oda, tőle szokatlan tétova léptékkel, a kapuhoz.

Mire odaért, már uralkodott magán, megfogta szelíden a Tibor karját és megkérdezte;

— Ml van veletek, Tiborként, csak nem veszekedtetek?

Tiborban erre a szelíd anyai hangra roppant össze az eddig nagy nehezen őrzött tartás, s önkéntelenül ráhajolt az anyósl- anyal vállra. Gitta megslmogat- ta I fejét. Ügy érezte, hogy Tibor a vállán hangtalanul sir.

Majd talán már nem is egészen hangtalanul rázza a zokogás.

Ezt most már mindenki észrevette; a két férfi is leengedte az ütőt, s csalj állt egyik tanácstalan ab'bui, mint a másik.1

Lajos, ő éppen vitt egy kan- nafödőben egy kis vizet a parázsra; biztos ami biztos, 'hátha nem hamvadt még el. Mindig le szokta önteni, hogy ha netalán feltámadna valami szél, el ne Vigye a parazsat, bele ne kapjon a láng valamibe. Most ugyan semmi ilyen veszély nem lehetett, különben is még tora délután van, és még valamennyien itt vannak; de biztos, ami biztos, átlépett Mari mellett az árkon, rálocsolta' a vizet a barmira, már semmi élő parázs nem is volt benne, sóhajtott, kiegyenesedett és körültekintett onnan a magasból birodalmán.

Lábánál Kati és Mari dermedtek kétoldalt; a kapunál Tibor zokogott Gitta Vállára borulva. A füvön a két 'bajnok leenged te a tollaslabdaütőt, s idétlenül vártak valami eligazításra. Nagymama a nyugágyban aludt, s most a nagy csendben jól hallatszott a horkolása is. Klári a parton a két haramiával viaskodott. És Laci bent úszott a Duna közepén valahol, mintha csak át akarna jutni a másik partra, hogy végképp kimeneküljön valami bajból.

— M'i van, Kati? — szólt le a lába mellé.

De Kati nem nyilatkozott.

— Na mondd el szépen, mi történt, T,Uborkám! — simogatta még mindig Gitta a fiú fejét.

— Csókolóztak... — suttogta Tibor és nyöszörgő zokogása megint felerősödött.

29.

Most jött elő Guszti az épület mögül; észrevette, hogy valami történhetett, megtorpant és értetlenül nézett körül. Zavarában a nadrágját Igazgatta, mintha azt vizsgálná, hogy jól begombolkozott-e.

Barna és Ferenc nevettek volna rajta, megjelenése önmagában olyannyira komikus volt. de nem mertek nevetni, mert maguk is a hatása alá kerültek a Gitta vállalkozásának, mely

egyelőre ugyan csak az eddig

boldognak vélt vőlegény érthetetlen összeroppanását eredményezte.. De Gitta annál bátrabbnak, komolyabbnak, sőt fenségesebbnek látszott, minél egyértelműbb volt, hogy Tibor, ez a tudós és komoly ifjú most összezuhanva az ő vállára borult, elismerve ezzel ebben a pillanatban a női, féllg-meddig anyai gondoskodásbeavatkozás kizárólagos jogát és esélyét is.

De többet egyelőre nem tudtak. Csak azt, hogy Tibor sír.

Akárhogyan vegyük is, ez kétségtelennek látszott. Sír. Vagyis pontosabban: zokog.

Legfeljebb sejtések keletkeztek bennük; abból a puszta tényből fakadó sejtések, hogy a vőlegény az eljegyzés napján az anyós# vállára borulva zokog.

Klári és fial is felfigyeltek Végre az általános megdermedésre. Mind a hárman nagyon mulatságosnak találták, bár csak a két ifjú haramia fakadt harsány •röhögésre. Klári is szívesen kacagott volna; ezt a nyurga gyermeket — Tibort — már önmagában is mulatságos jelenségnek találta, de így, sírva, még sokkal mulatságosabbnak. Mégis igyekezett fegyelmezni magát; megérezte a helyzet mások számára bizonyára szörnyű voltát.

iMari csak ült tovább a helyén. Nem érzett olyasmit, hogy neki most okvetlenül cselekednie kell. Mert mit is tehetne? Menjen ő is oda és Gittával együtt, vagy Gitta helyett vigasztalja, babusgassa. a fiát? ű még annyit sem tudott a dologról, mint Gitta, mert ő nem hallotta a Tibor suttogását, hogy „csókolóztak”. Várt. Valamit a jelekből neki Is sejtenie kellett. De a házasság összeomlásának a veszélye korántsem rendítette meg. Ha a fia így akarta, beletörődött, de ha meggondolja, annál (jobb, amilyenek a benyomásai eddig a lányról és a családjáról. A lélek sebei? Begyógyulnak. 0 maga nem tartotta a fiát daliának, de Ismerve szívósságát a, tanulásban. célratörését a munkában, s eleve beletörődve abba, hogy a magánéletben kissé esetlen és kiszolgáltatott marad, felkészült az esetleges csalódások elviselésére Lajos bácsi szerette volna Katit megfaggatni egy kicsit. ott ült ugyan a lába alatt, de Mari mama a közelükben volt. éppen őelőtte nem .lehetett, Otthagyta hát a tűzhelyet, úgyis kihamvadt már a vízzel leöntött parázs, s

óvatosan a part felé húzódott, hátha közelebb férkőzhetne legalább Lacihoz, akit az előbb úszni látott, s kicsalogathatná, megkérdezhetne tőle valamit. A jelek valahogy azt mutatják, nem lehetetlen, hogy éppen ő sejt vagy talán tud is egyetmást a feltételezett történtekről.

De hiába tib-lábolt a parton, felfedezni is alig tudta Lacit, aki bent úszkált valahol a Duna középé».

Elindult hát, még mindig tétován, a tollaslabdázók megkerülésével Gitta és Tibor felé.

Mert Barna és Ferenc, jobb híján, s mert úgysem tudtak alkalmasabbat kitalálni, végül folytatták a tollaslabdát; gondolták, ráérnek mindent megtudni, ha már az asszonyok valami módon mindent elintéztek.

— Egészen jól megy! — szólt oda elismerő hangon Lajos bácsi. Nem udvariasságból, valóban úgy érezte, hogy megérdemlik a dicséretet,

— Nem szállsz be? — kérdezte Barna, de csak illemből.

— Nem akarom egylkőtöktől sem elvenni.

— Van a csomagtartómban pinpong ütő... — talált megoldást Ferenc — a múltkor " vittük valahova, bennemaradt... azt hiszem, azzal Is lehet.. játszhatunk párost.

Guszti felé Intett, de nenk Jutott eszébe a neve.

— Ha neked Is volna kedved.

(Folytatása következik.)

É