Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-29 / 100. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1918. április 89. AUSZTRIÁBÓL JÖN A SŰRÍTMÉNY Külföldre is viszik a növények „szíverősítőjét“ őszinte leszek, idáig íogal- mam sem volt róla, hogy ml az az Agromax? Feltehetően az ol­vasók között is lesz olyan, aki most hall róla először. Kezdjük tehát az ismerkedést a bemutat­kozással. A serkentő Agromax egy gazdasági termékcsalád egyik tagja, amelyet az osztrák AN1- LAG cég gyárt és forgalmaz, ha­zánkban a vaskúti Bácska Ter­melőszövetkezet közreműködé­sével. — Múlt év nyarán kötöttünk együttműködési szerződést — tá­jékoztat Juhász László, a Bács­ka termékfejlesztési főmérnöke — 29 ezer literrel kezdtük a ki­szerelést és idáig már 300 ezer liter mikroelemoldatot (készítet­tünk. Az idén várhatóan 830 ezer literrel növelhetjük a kibo­csátást. — Még mindig nem tudom, hogy mire jó ez az oldat, mit tud? Műtrágya, vagy esetleg haj- növesztésre Is alkalmas? — Nem műtrágya és nem is kétes értékű csodaszer. Talajkon- diícionáló. amely a növény- és gyökérnövekedést szabályozza. Tulajdonképpen egy teljes mező- gazdasági talaj- és növényprog­ram, amelyet az igényeknek és az adottságoknak megfelelően ál­lítunk össze. Az általunk ajánlott szerek alkalmazását ugyanis díj­mentes talajvizsgálat előzi meg. Köztudott, hogy a túlzott műtrá­gya-felhasználás tönkreteszi a ta­laj életét, szellőzését, ez az, eljá­rás — bár a műtrágyát nem pó­tolja —, de visszaállítja a föld biológiai egyensúlyát, rendbe te­szi a termőképességét. Elősegíti a tápanyagok hatékonyabb érvé­nyesülését. — Nálunk mennyire terjedt el és mit mutatnak az eddigi ta­pasztalatok? — Az Agromax eljárását 400 szövetkezet és állami gazdaság alkalmazza. Megyénkben hozzá­vetőlegesen 10 ezer hektáron hasznosítják, szép eredményekkel. A búza termésátlagát IS—17, a kukoricáét 7—15 százalékkal nö­velte. Más növényfajtáknál is hasonló terméstöbbletet értek el. Ezen kívül növeli a oukorrépa és a szőlő cukorfokát, előbbre hozza az érést Az így kezelt növények Szabó Mária Bugáéról jár be a kiskunfélegyházi cipőgyárba. Két éve szakmunkás. Ezt kérdez• tűk tőle először: — Szereti a szakmáját? — Divattervezőnek készültem, de ahhoz előbb le kellett volna érettségizni. Túl nagy lehetősé­gem nem volt hát. Az unokanő­vérem hivott ide a gyárba. — Akar tovább tanulni7 — A dolgozók esti szakközép- iskolájába járok. Ebben az évben érettségizek. — Van példaképe? — A csoportvezetőnő, aki se­gédmunkásként kezdte a gyár­ban. Munka és a család mellett maradt ereje megszerezni a szak- munkásbizonyítványt. — Milyen szórakozásra jut ideje a munka mellett? — Tizenkilenc éves vagyok, szeretek táncolni és lemezeket hallgatni. — Olvasásra- szorithat-e időt? — Feltétlenül. A kötelező ol­vasmányok mellett életrajzi re­gényeket olvasok. De a tanulás jelenleg sok időmet elveszi. — Mit szeretne elérni? — Jól dolgozni és mellette si­keresen érettségizni. V. I, a rossz időjárást is kevésbé síny­lették meg. Kimondottan ajánla­tos a palántaneveléshez és a sző- lőgyökereztetéshez. A nagyobbra növesztett gyökér mélyebben ágyazódik le és a' vízszegény, ho­mokos talajon Is megszerzi, fel­szívja a fejlődéshez szükséges tápanyagokat. — Attól nem kell tartani, hogy tönkreteszi. IkLüzsorázza a talajt? — Sőt. gondozza, karbantartja. Kipróbált, egészséges, gazdaságos és teljesen természetes módszer. Még a környezetre és a felhasz­nálókra sem ártalmas. A kívánt hatáshoz azonban nélkülözhetet­len, hogy az előírásoknak meg­felelően használják. Szövetkeze­tünkhöz bárki nyugodtan fordul­hat felvilágosításért, szaktanács- adásért. — Miből áll a feladatuk és miért vállalták? — A koncentrátumot Auszt­riából kapjuk, a többi hozzá­valót már itthon szerezzük be és nálunk történik a csomagolás. Ügy néz ki. hogy hamarosan az önálló termelésre is áttérhetünk. A folyékony makro- és mikro­elemeket külön gyártjuk és for­galmazzuk. Ez lehetővé teszi a szakembereknek, hogy akár táb­lánként is más-más összetételű mixtúrát keverjenek (ki. A vál­lalkozás tisztességes haszonhoz juttatja a szövetkezetét, ugyan­akkor a hazai értékesítés Így ke­vesebbe kerül. Most tárgyalunk külföldi eladásról is. több nyu­gati ország — egyebek között a svédek és a görögök — már tő­lünk vásárolnak. Napi 90 ezer literes kapacitással rendelke­zünk, Magyarországon kívül Európát Is el tudjuk látni. Ér­deklődés van, több millió dollá­ros üzletkötésekről tárgyalunk. — A kiskerttulajdonosokra nem gondolnak? — Róluk sem feledkeztünk el. Egyelőre nagyüzemek részére pa­lackozunk, 25 literes műanyag kannákban, ennél kisebbet nem kaptunk. Nyár végére Ígérték, hogy lesz, akkor a kiskertek mű­velőinek Is korlátlan mennyiség­ben juttatunk. Vaskúton ezt úgy oldottuk meg, hogy a gazdabolt­ban kimérve árusítják. Az edényt a tsz-tagok hozzák ma­gukkal. Az osztrák gyártók Is szeretné­nek képet kapni, hogy milyen sikerrel jár nálunk az Agromax eljárás bevezetése. Ezért ver­senyre hívják a gazdaságokat, de az egyéni felhasználók is pá­lyázhatnak. Érdeklődni és Jelent­kezni a vaskút! Bácskánál lehet, május végéig. A legmagasabb ter­méseredményeiket elérők között több ezer shilling jutalmat osz­tanak ki. Természetesen forint­ban. Vadas Zsuzsa • Fiatalabbak és idősebbek egyforma lelkesedéssel ropják a táncot... BESZÉLGETÉS EG Y TERMEL ŐSZÖ VETKEZETI FŐ KÖNYVEL ő VÉL Mennyit ér az énekszó ? Azt mondják, hogy a számok önmagukért beszélnek. Való­ban. Például az is, hogy tavaly a szalkszentmártonl Petőfi Tsz a központilag javasolt hétszázötven forintnak több mint a háromszorosát adta kulturális és szociális alapra; tehát egy tagra több mint kétezer forintot. A termelőszövetkezet tag­jaiból verbuválódott népi tánccsoportra, népdalkörre és a ci- terazenekarra pildául több. százezret költöttek az elmúlt év­ben. Erről beszélgetünk Czuczor Lászlóidéval, a szövetkezet fő­könyvelőjével. Ne vegye rossznéven, de kissé meglepődtem, amikor hallottam, hogy mint főkönyvelőt, a Szocia­lista Kultúráért Érdeméremmel tüntették ki az elmúlt év augusz­tusában. A VÁROSKAPU RÓZSÁITÓL A GÉPI MEGGYSZEDÉSIG A tudomány termelőerővé válik... Bemutatjuk a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézetet Budatétény afféle déli város­kapuja Budapestnek, a Duna jobb partján; A fővárosba érkezőten­nél a „kapunál” kedves fogad­tatás, virágok szín- és illatorgiá­ja fogadja. Mindezért a tettes a Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Kutató Intézet, amely a 6-os főút mentén márciustól no­vemberig rózsák és más, egynyá­ri virágok ezreiből produkálja ezt az állandó dekorációt. <Az intézetet főigazgatója, dr. Molnár Béla mutatja be: — 1949-ben vonták össze az akkor még Kertészeti Kutatóin­tézetnek nevezett, újonnan ala­kult Intézetbe a Földművelésügyi Minisztériumnak az országban szétszórt kísérleti telepeit, a gyü­mölcs, zöldség és dísznövény-ter­mesztéssel foglalkozó szakembe­reket. Később, amikor a táj-ku­tatóintézeteket létrehozták, sok vidéki telepet azokhoz csatoltak (így a Dél-alföldt Kutató Inté­zethez a makóit, a nyírségihez az újfehértóit) 1970-ben „profiltisz­títás” következett be: a gyü­mölcskutatás koordinátora lett az Intézet, akkor újra hozzánk ke­rült Cegléd, Űjfehértó és Fertőd is. A zöldségtermesztés és kuta­tása viszont a kecskeméti Zöld­ségtermelő Kutató Intézet fel­adata lett, azzal már csak átme­netileg foglalkozunk. Ezért is kaptuk új nevünket. Jelenleg mintegy ezer fővel dolgozik az intézet, több, mint 1800 hektáron. Dolgozóink két­harmada fizikai munkát végez, közel 200 a kutatók és diplomás műszakiak száma. Tizenkilenc­szer négyzetméternyi üvegház és ötezer négyzetméter hollandiágy segíti a munkát. Csak a negyedik ötéves terv­ben 18 gyümölcs- és 41 dísznö­vényfajtánkat ismerték el. Egy­nyári virágvetőmagból az orszá­gos igény egyharmadát fedezzük, törzsültetvényeinkből évi egymil­lió szemzőhajtást és oltócsapot, rózsatőből 50 ezer darabot hozunk forgalomba. 1980 óta kiállításo­kon mintegy 600 díjat nyertek termékeink. A kutató munkát 25 ezer kötetes könyvtárunk segíti. — Melyek az intézet fő fel­adatai ? — Az új fajták előállítása mel­lett a gyökérnemes gyümölcsfák szaporítása, a dió vegetatív sza­porítása, az almaültetvények te­lepítési rendszerének kidolgozása, a csonthéjasok koronaformájának kialakítása, metszése, gyümölcs­fák trágyázása, növényvédelme, vegyszeres gyomirtása, csonthéja­sok és bogyósfajok vírusmentesí­tése, mechanizációs és ökonómiai vizsgálatok tartoznak a fő fel­adatok közé. A gyümölcstermesztési főosztá­lyon nemesítéssel és fajtakuta­tással foglalkoznak elsősorban. A vizsgált gyümölcsök: a körte, a csonthéjasok közül a meggy, cse­resznye, őszibarack, a héjasgyü- mölcsűek közül a dió, mandula, gesztenye. (A közhittel ellentét­ben a dió nem csonthéjas, ez az elnevezés a szakemberek számá­ra a gyümölcsön belüli csonthéjas maggal rendelkező fajokat Jelzi I) Szelekcióval, honosítással, fajta- fenntartássál, ökológiai és fenő- lóglai kutatásokkal foglalkozunk. Ez utóbbi a levél, rügy, hajtás, áltálában a növény leírását je­lenti. A termesztéstechnikán és a növényvédelmen túl fontosaké gépesítési, rakodási, szállítási ku­tatások is, valamint a gazdasá­gossági vizsgálatok. Állomásaink közül Cegléden a kajszibarack és a szilva nemesí­tése, fajtakutatása, alany- és sza­porítás technikai vizsgálatai, a kajszi „gutaütésével” kapcsolatos kutatások, Fertődön a málna, sza­móca, piros és fekete ribiszke ne­mesítése, fajtakutatása, a bogyós fajok termesztéstechnikája és nö­vényvédelme, Ojfehértón az alma, birs, naspolya honosítása, szelek­ciója és fajtafenntartása, és min­denütt az ezekhez tartozó köz­ponti törzsültetvények fenntartá­sa a fő feladat. A 'gyümölcskutatás általában komplex munka. Kertészmérnö­kök mellett gépészek, biokémiku­sok^ élettanos, ökonómus, és tá­rolástechnikai szakemberek, nö- vényvédősök vesznek részt ben­ne. A komplexitás másik eleme a kapcsolat a rendszergazdákkal, így a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-szel, a debreceni, hosszúhe- gyl, törökbálinti Állami Gazda­ságokkal, a nyírkerti szakszövet­kezettel, a berneczebaráti tsz­szel. Ez a kapcsolat kétirányú, az Intézet kis területe miatt e gaz­daságok nagyüzemi kísérleti bá­zisul Is szolgálnak, viszont a ku­tatások legújabb eredményeit fo­lyamatosan kapják meg. Ha a virágokkal kezdtük, fe­jezzük is be velük: a budatété- nyl központban közel 300 rózsa- fajta mellett mályva, sarkantyú­virág, őszirózsa pompázik. Lila és fehér mályvájukat például li- cencben vásárolta meg az USA és Hollandia, De másképp is eljut hírük külföldre: a híres rózsa- kiállítás révén. Ezt évente május végén — június elején rendezik, az IBUSZ már külön erre szer­vez külföldi csoportokat. A ró­zsákról még annyit: a ’divatmost a pasztellszínű. A házi és „er­kély” kertészetek a minirózsát, a parkok viszont a nagy színfoltot mutató, száranként 25—80 virá­gú, 30—40 centiméter magas ró­zsát keresik. Kertes házban di­vatos a falat is díszítő kúszóró­zsa. És mindezzel foglalkoznak, sőt, olyan rózsákat honosítanak magyar viszonyokhoz, amelyek eddig csak a mediterrán orszá­gokban fordultak elő. Sí. J. I. — Én Is meglepődtem annak Idején, csak éppen az ellenkező­jén — azon tudniillik, hogy a me­gyei tanács helyiségében; ahol a kitüntetéseket átadták, egyetlen kollégával sem találkoztam. Sőt: termelőszövetkezeti taggal Is alig. — ön hogy került oda? — Hogy ezt megértse, felkeli Idéznem a hatvanas évek elejét, amikor ez a tsz megalakult. Itt, az Irodában akkor még csak nyolcan-tízen dolgoztunk és min­denki csinált mindent. Én pél­dául — könyvelő létemre — egyik tanfolyamot a másik után szerveztem, mert égető szükség volt a * szakképzett emberekre. Mondok egy példát: amikor meg­kaptuk az első traktort, hóna­pokig csak az elnökünk ülhetett a nyergébe, mert egyedül neki volt gépjárművezetői jogosítvá­nya. En is a háztartásból jöttem a könyvelésbe:.. itt dolgozott az apám 'is, a férjem is. Tőlük hal- „lottam, hogy keresnek valakit., jelentkeztem. Elküldték mindjárt egy háromhónapos tanfolyamra — akkor hallottam életemben elő­ször számlakeretről, bizonylati fegyelemről, eredményről. — Azóta persze nagyot válto­zott a helyzet... — Igen; ma már nincsenek Ilyen gondjaink; az elmúlt esz­tendőben például több mint 43 ezer forint volt az átlagos évi jövedelem. De ami a tanfolyamo­kat Illeti: azok ma is egymást érik. Tavaly tavasszal a szőlő- termesztésben dolgozó asszonyok számára Indult egy szakmásító tanfolyam. Most, a télen, a gép­kezelők és a gépkocsivezetők ré­szére szerveztünk egy — munka- védelmi előadásokkal egybekötött — közlekedésrendészeti tanfo­lyamot. Ezzel egyidejűleg folyt — nemrég fejeződött be — a ser­téstenyésztésben dolgozó nők szakmásftó tanfolyama, amelyet több mint harmincán végeztek el. — Most tavasz van: dologidő —, vannak azért olyanok, akik Ilyenkor is tanulnak? — Nem is kevesen. Fejlesztés előtt áll a juhászatunk — épí­tünk egy ezer férőhelyes bárány- hizlaldát a közeljövőben — el­küldtük tehát egy kéthetes, bent­lakásos továbbképző tanfolyamra a juhászati, ágazat vezetőjét. 0 Kecskeméten tanul, a két mű­helyvezetőnk pedig Gödöllőn. — És ön? — Hatvannyolcban fejeztembe a középiskolát; azután három évig jártam be Kecskemétre, hogy a mérlegképes könyvelői képesítést megszerezzem. Ezt kö­vetően már több tanfolyamot el­végeztem — tavalyelőtt például a marxista-leninista középisko­lának voltam a hallgatója. Igaz, most nem tanulok — az egyik kisfiam ötödikes, a másik elsős —, mindkettőnek nagy szüksége van a szülői segítségre. Esténként otthon kikérdeztem tőlük a lec­két, megbeszélem velük, ha nem • „Én Is a háztartásból Jöt­tem ...” — mondja Czuczor Lász- lóné. (Tóth Sándor felvételei.) értenek valamit — mindez bizony elég sok Időbe kerül. — Ügy hallom, a néptánc cso­portot azért továbbra sem hanya­golja ... — Erre képtelen is lennék! Minden próbájukon ott vagyok, sőt a fellépéseikre is elkísérem őket. A helyiekre, a szomszéd fa­lukba, de a távolabbi károsokba, sőt külföldre is. — Kérem, mondjon \fal$mlt ezekről a fellépésekről..... — Itt, Szalkszentmártonfoan szinte nincs olyan ünnepség, je­lentősebb rendezvény, amelyiken a tánccsoportunk, vagy a népdal- körünk ne szerepelne. Május el­sején a felvonulás az ő műso­rukkal zárul. A szomszédos fal­vakba csere-alapon megyünk. Néhány nappal ezelőtt például a tassl tsz építő brigádjai tartottak tanácskozást, s minket kértek, hogy adjunk műsort. Adtunk. — És a; távolabbi helyekre ho­gyan jutnak el? — Kondoroson is gyakran fel­lépünk. A népdalkörünk egyik tagja odavalósi, beszélgetett a ro­konaival, akik szintén tagjai ott egy hasonló körnek, aztán felve­tették: ml lenne, ha tartanánk a kapcsolatot? — És a külföldi fellépések? — A Petőfi Sándor Múzeum Baráti Körének sok csehszlová­kiai magyar tagja Is van, akik rendszeresen megfordulnak itt a faluban. Látták a műsorainkat, tetszett nekik, és meghívtak min­ket. Két évvel ezelőtt pedig Ju­goszláviába hívtak bennünket egy nagyszabású találkozóra, amelyi­ken több mint ezerötszáz néptán­cos vett részt. A magyarországi táncosokat képviseltük sikerrel. Az egyik számunkat felvette a televízió Is, amit később — mint hallottuk — többször Is megis­mételtek. — Éjiek az utazások — gon­dolom —, rengeteg pénzbe kerül­nek. Ehhez jön a ruhakölcsönzér díja, a tánctanár tiszteletdija; — nem gondolja), hogy másutt eset­leg jobb helye lenne ennek a pénznek? — Jöjjön el egy próbára, egy előadásra. Akkor nem kételkedik abban, amit én napról napra ta­pasztalok itt a gazdaságban: aki tegnap énekelt, vagy táncolt, az ma valahogy Jobb kedvvel dolgo­zik. És ez minden pénzt meg­ér... Káposztás János • A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet budatétényl modern épülete. Zelena-Hurában Lengyelország legnagyobb vagongyára, a Zastal. Emblémáját láthatjuk a Szovjet­unióban, Csehszlovákiában, Ma­gyarországon, Jugoszláviában, az NDK-ban, Belgiumban, Görögor­szágban, Irakban és sok más országban közlekedő vasúti ko­csikon. A gyár legnagyobb meg­rendelője harminc év óta a Szov­jetunió, ahova az eddig gyártott 96 ezret exportvagonból 92 ez­ret szállítottak. A Zastal évről évre növeli ter­melését. Míg az első 50 ezer vas­úti kocsi gyártása 16 évet vett igénybe, addig a következő 50 ezerhez már csak 8 évre volt szükség. Ha az összes itt gyártott vasúti kocsit összekapcsolnák, a vonat hossza meghaladná az 1800 kilométert. (BVDAPBESS— INTERPRESS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom