Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-28 / 99. szám

1678. «prills 28. • PETŐFI NÉPE • S „MINDENT, AMI EMBERI — EMBERALAKKAL FEJEZHETEK KI A LEGHÍVEBBEN” Kiss István szobrai 0 Munkástrón. • Kiss István portréja. Kiss István Kossuth- és Mun- kácsy-dijas szobrászművész az idén többszörös jubiláns: 50 esz­tendős, 25 év óta szobrász, és öt­ven köztéri műve látható az or­szág különböző tájain. Aki műtermében körülnéz, meg sem kérdezi, mivel ünnepli ezt a sok kerek számot. A képzőmű­vész nemcsak a muga . gyönyörű­ségére dolgozik, hanem azért is, hogy minél többen láthassák al­kotásait. Kiss István számáru a munka ünnep Is, pihenés is. A Százados úti műteremben fá­zisként nyomon követhető egy- egy szobor születése. Egy emelvé­nyen kétarasznyl szoborcsoport, mellette ugyanennek a még ki­sebb fémmodellje, egy csupaüveg, modern épülettömb makettja elé helyezve. Odébb a szeptemberben megrendezett mücsarnokbell gyűjteményes kiállításának egyik legérdekesebb darabja: a Mun- kástrón, A fal mentén sokasodó, nagyobb méretű fémelemek szem­léltetik, hogy a kiállításon látott változat: egy nagyobb méretű szoborhoz készült tanulmány. A Munkástrón krómacélból készül, hegesztéssel, 4,80-szor 3,50-es mé­retben állítják fel Miskolcon, a Vasas Művelődési Központ előtt. A/, épületet tavaly decemberben avutták fel, a szobrot idén decem­ber 3-án, a város felszabadulásá­nak évfordulóján adják át. A kicsinyített formájában Is Impozáns épületről, és az eléje szánt szoborról kérdezem. — Az épület a Népstadion úton már majdnem elkészült; ez a fon- csorozott üvegpalota a honvédség kulturális központja lesz. A nyu­godt architektúrájú tömb ellen­pontjaként cstpkeszerü szobrot képzeltem elé; egyelőre csak any- nyi bizonyos, hogy a többalakú kompozíció emeletnyi magasságú, és tíz méter szélességű lesz. — Sokféle anyagból dolgozik, Most mintha beleszeretett volna a krómacélba, — Minden jó anyagot szeretek; és nem föltétlenül az a jó anyag, amelyet könnyebb megmunkálni. Jobban bízom az ellenállóbb anyagban. Dehát megdönthetetlen szabályok nincsenek: a mű hatá­rozza meg, miből akar megszület­ni. Nincs olyan anyag, amellyel szemben ellenérzéseim lennének. Dolgozom bronzzal, kővel, agyag­gal, krómacéllal, színes üveggel; még Hungarocellel is — igaz, hogy csak segédanyagként: egy kiállítási szobrom váza volt.-— Fel tudná sorolni, mikor, hol, melyik szobrát állították fel? — Nehezen. Azt megmondha­tom. melyik a legnagyobb méretű munkám, mert az egyben Közép- Európa legnagyobb egykőből fa­ragott szobra is. Tízalakos Dózsa- szoborcsoportom ötméteres . fő­alakjához Süttőn akadtak egy re­mek, repedésmentes monolitra — azaz szikladarabra. A szobrot gipszmodell alapján készítette el a Kőfaragó Vállalat — négy évig dolgoztak rajta. — Tekintélyes méretű a mar­gitszigeti Pest-Buda szobor is, amelynek„ érdekessége, hogy az össsekőtő vörősréz-héjazat belse­jében bontakozik ki a bronz plasztika. — Ezt a szobrot Pest-Buda egyesülésének Jubileumára, annak szimbólumaként készítettem. — Hogyan vált a monumentális köztéri szobrok alkotójává? — 1853-ban végeztem el a Kép­• Kiállás. (Bail Klára és Né­meth Ernő (elvételei. — KS.) zőművészeti Főiskolát; ugyanak­kor nyertem el az országos Dó- zsa-pályázat első diját, — ennek nyomán készült el uz Imént em­lített Dózsa-szoborcsoport, amely a Tabánban látható. Aztán — fe­szített tempót diktáltam magam­nak. Vagy nekem diktálta a ter­mészetem, a szerencsém, a köve­telmények? Akárhogyan fogalma­zok: öt ven nagy méretű szobor — kemény fizikai munka is. — Talán összefügg ezzel is, hogy a legsikeresebb köztéri szobrász első önálló kiállítását csak tavaly láthattuk? — Hiányzott a kezdő lendület, mert sok mellékes tevékenység­gel, adminisztrációval, nem-szob­rász munkával Jár egy ilyen ki­állítás. Ennek nehezebben rugasz­kodtam néki, mint egy tízméte­res szobornak. Ügy kezdődött, hogy meghívtak Moszkvába. Ere­detileg csak ottani kiállításról volt szó, Aztán u Pravda cikke, a moszkvai rádió Interjúja, a kiál­lítás sikere nyomán meghívtak Jerevánba, Tbiliszibe, Bakuba Is. Egy-egy város: egy-egy hónap. Nyolcvan szobrom vándorolt. Meg­hatott az ottaniak érdeklődése, és türelme: sorbaálltak a kiállítások előtt. A moszkvai Puskin Mú­zeum megvásárolta Felszabadu­lás-emlékművemet, amelynek hétméteres változatát a Műcsar­nok főhelyén mutatták be ősszel; s Mátészalka főterén állítják fel, a terv szerint Jövőre. A szovjet- unióbeli vándorkiállítás folyamán mindenütt volt egy kedvenc szo­bor — ahol ami a legjobban tet­szett, oda ajándékoztam. A jere­vániak szivéhez legközelebb állt a Népmese, Tbilisziben az Ika- ruszt találták a legszebbnek, a Galambokat Bakuban állítják fel. az ottani hatalmas építkezések egyik nagy közterén. — A szovjetunióbeli ás a Mű­csarnokban látott kiállítását foly­tatja-e másutt? — Dunaújváros, Szeged. Berlin. Varsó. Szófia: az Idei kiállításaim színhelyei. P. G. A kecskeméti Alig több mint egy hét telt el a hagyományos kecskeméti ze­nei rendezvénysorozatból és már­is igen sokrétű és gazdag prog­ramból válogathattunk: hallot­tunk szimfonikus zenét és orató­riumot, kamara- és kórusmflvet, szólókoncertet, no és persze a dal sem maradhatott ki a sor­ból. Az idei nyitány Kása György szerzői estje volt. A zeneszerző közreműködésével egy gazdag életmű reprezentáns alkotásait hallhattuk: más-más jellegű, többféle előadói apparátusra Író­dott, mégis jellegzetesen „egy- Ivású" stílust képviselő müveket Az est gerincét kamaramüvek alkották, s ezek tallán egy kisebb teremben kedvezőbb feltételek mellett szólalhatták volna meg, úgy nem zavarták volna a mű­sort a Megyei Művelődési Köz­pont színháztermének üres szék­sorai. Az egyes darabok előadói egy­öntetűen magas színvonalon, mű­vészi felelősséggel és alázattal szólaltatták meg Kósa György müveit Banda Ede elsősorban a cselló-zongora szonátában, Pász- thy Júlia és Keönch Boldizsár a Po-Csü-JI versekre irt kínai da­lok harmadik, illetve ötödik da­rabjában nyújtott kiemelkedő tel­jesítményt. Nagy sikert aratott Kósa Gábor Is, a Rácz Aladár emlékére Irt Divertimento előadá. sávéi. Az önéletrajzi fogadtatású Jutka balladát a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar 1 szólaltatta meg, Kemény Endre vezényleté­vel. Április 20-án a Kodály Intézet nagyterme adott helyft az Álla­mi Zeneiskola tanári koncertjé­nek. Szegedi László Bartók egyik zongoraszvitjét játszotta Igénye­sen, Jól ráérezve a négy tétel el­lentétes karaktereire, különösen a páros tételek esetében. A hang­verseny nagyobbik részében a Kecskemét Vonósnégyest hallot­• Műieremsarok — előtérben a „Béke" cimű röpülő galambokat ábrázoló kompozíció. 0 A ..Béke" — a budapesti ki­állításon. tűk': új műsorukkal ismét bebi­zonyították, milyen Jelentős he­lyet képviselnek névadó váro­suk zenei életében. Palotás Jó­zsef, Róbert Gábor (hegedű), Lakó Sándor (mélyhegedű) és Seöbő Ildikó (gordonka) mind Szabó Ferenc, mind pedig Schu­bert müvének előadásánál kitűnő egyéni és közösségi produkciót nyújtott. A biztos szólamtudás, egymásra figyelés és alkalmazko­dás kellő muzikalitással társul­va a kvartett újabb sikerének kulcsát jelentette. A műsor kelle­mes színfoltja volt Sárai Tibor és Bartók Béla hegedűduólnak értő és gondos előadása, Palotás Jó­zsef és Róbert Gábor részéről Reméljük a következő Időszak­ban hasonló rendezvények alkal­mával ismét hallhatjuk az est szereplőit, sőt bízunk abban, hogy mind több hangszertanárunk ön­álló vagy kamarakoncertjének örülhetünk majd. S Itt kell meg­említenünk — bár nem szerepelt a zenei hetek programjában —, hogy Tornyai Lilla, az Állami Zeneiskola tanára a Megyel Mű­velődési Központ emeleti előcsar­nokában önálló zongoraestet adott. A tanítványok és szülők élénk érdeklődésétől kísért kon­cert programjából kiemelkedett néhány, a gyermekek számára nagy-nagy művészi gonddal irt Bach-, Illetve Schumann-darab precíz, stílusos előadása. A zenei hetek hagyományos programjában szerepelt az Ének­lő Ifjúság napja Is. A kétnapos koncertsorozat felvonultatta vá­rosunk Ifjúsági kórusait, akik tu­dásuk legjavát nyújtva vettek részt a találkozón. Az elmúlt év­hez képest a színvonal kiegyen­lítettebbnek tűnt; érezhető volt a fejlődés, bár nem voltak külön­leges, feltűnő sikerek. A karve­zetők és kórusok lelkesedése, szorgalma dicséretes, de a műso­rok kiválasztása, és sajnos néhol még az Intonáció Is sok kívánni­valót hagyott maga után. Az A Pedagógiai Lexikon új kötete Más kézikönyvekhez hasonlóan a lexikonok egyre inkább nélkü­lözhetetlenek napjainkban. Peda­gógus és diák, közművelődési szakember és más értelmiségi épp úgy megszenvedné ezek hiá­nyát, mint bárki más, aki mű­velődni akar, a világban folya­matosan tájékozódni. Ezért is le­het üdvözölni az Akadémia Ki­adónak azt a meglehetősen nagy- vállalkozását, mely célul tűzte ki, hogy négy nagy formátumú kö­tetben megismerteti az olvasókat a neveléssel és oktatással kap­csolatos minden fontosnak vélt kérdéssel. A közelmúltban hagyta el a nyomdát harmincezer példányban a Pedagógiai Lexikon második kötete, örömmel láttuk a könyv elején, hogy a megyénkben élő Szvétek Sándor egyik szerzője a kiadványnak. S jó néhány olyan címszóval találkoztunk, mely Bács-Kiskunnal kapcsolatos. Alig lehetne felsorolni, hogy mi-mindent tudhat meg az ér­deklődő ebből a gazdag tartal­mú kötetből. Megismeri a könyv lapjairól az olvasó, a Galilei Kört, a Köznevelés cimű orgánumot, vagy éppenséggel megtudja azt is, hogy mi is az a Kodály-mód- szer. Es képet kap az olyan nagy és emlékezetes munkásságú pe­dagógusok életéről, tevékenysé­géről, mint többek között Gárdo­nyi Géza, Hatvani István, Kandó Kálmán, Kaltnyin, Kálvin és Krupszkaja. S találkozik a köny­vet lapozó ember több érdekes­séggel is. Például, hogy az első magyar nyelvű fizika tankönyv szerzője, Molnár János 1777-ben adta ki müvét. Vagy, hogy az első gimnáziumi magyar nyelv­könyv szerzője Czuczor Gergely volt, a költő, aki Vörösmarty Mi­hállyal közösen irta ezt a köte­tet. Álljon itt néhány példa arra, hogy bőségesen szerepel szőkébb hazánk pedagógiai élete is a lexi­konban. Bemutatják a szerzők a kertészeti főiskolát, a GAMF-ot, és a Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézetet. Ismertetik a régi bajai, kecskeméti és kalocsai is­kolákat stb. Találkozunk azoknak a nevével is, akik egykor me­gyénkben fejtették ki pedagógiai tevékenységüket. Hegedűs And­rás irodalomtörténész, Tóth Mike Mihály, az első fotószakkönyv írója, Kovács Dezsőné Kossuth- dijas tanítónő, Horváth Imre pe­dagógiai szakiró például közéjük tartozik. Mindent egybevetve: a Pedagó­giai Lexikon sokaknak hasznára lehet, s tovább gazdagítja isme­Éneklő Ifjúság napja mindenkép­pen rangos rendezvénye a város és Iskoláink zenei életének, s el kellene érnünk végre, hogy a kö­zönség számára is fontos legyen és a kórusok valóban hallgassák egymást, tanuljanak egymástól. Az Országos Filharmónia ápri­lis 24-i koncertje jól illett a ze­nei hetek programjába. A Kecs­keméti Szimfonikus Zenekar vo­nóskara Kemény Endre vezény­letével három remekmű bemuta­tásával örvendeztette meg a há­lás közönséget. Bach V. Branden­burgi versenye — hála Horváth Anikó nagyszerű játékának —, a csembaló helyett alkalmazott zon­gora zavaró hangzása ellenére is élményt jelentett. A másik két szólista közül Mat űz István fuvo- lsjátéka talált rá Igazán Bach muzsikájának daliam! és ritmikai árnyalataira, míg Bálint Mária hegedüjátéka ezúttal halványabb­nak tűnt Hármójuk együttes mu­zsikálását a második tétel előadá­sánál csodálhattuk meg igazán. Supár Rezső Dlvertimentójának megszólaltatásánál a zenekar Időnként szép, telt vonóshangzást produkált, a lassú tételek zenei felépítése Is tetszett: kár azon­ban, hogy a gyors tételek tem­póban és ritmikában egyaránt bizonytalanul hatottak. A koncert második részében Pergolesl remekművét, az erede­tileg szoprán és alt szólóra Irt Stabat Mater-t hallottuk, végig megbízható, apró bizonytalansá­goktól eltekintve Jó előadásban. A szólókat László Margit és Bar- lay Zsuzsa énekelte! fölényes technikai és zenei tudásuk mind az áriák, mind a duettek meg­szólaltatásánál remekül érvénye­sült A női kar — Rozponyi Éva gondos előkészítése alapján — jól Illeszkedett az együttesbe, a ked­vezőtlen akusztikai körülmények ellenére la differenciált hangzás­ra törekedve. Horváth Agnes Néptánc fesztivál Kalocsán Vasárnap délelőtt az I. István Gimnázium dísztermében nagy­szabású eseményre került sor: a járások-városok első helyezett néptánccsoportjainak fesztivál­jára. Összesen tíz úttörőcsapat legjobbjai, kisdobosok és úttörők népi játékots illetve nemzetiségi és magyar néptáncot mutattak be. hogy a bíráló bizottság tag­jai eldönthessék. kik lesznek azok, akik az országos fesztiválon megyénket képviselik. A bíráló bizottság tagjai: Prommer Gyuláné, a Népműve­lési Intézet munkatársa Buda­pestről. Nagy Dezső főiskolai ta­nár Bajáról, Wünsch László ko­reográfus Dunaújvárosból, va­lamint a megyei úttörőelnökség képviseletében Szabó Sándor Kiskunfélegyházáról érkezett Kalocsára. Munkálj ükhöz segít­séget nyújtott az a három úttö­rő,. akiket döntéseik előtt meg­hallgattak. figyelembe vették vé­leményüket. Alapos tanácskozás után arany oklevelet két csoportnak nyúj­tottak át: a kalocsai I. számú általános Iskola csoportjának (ve­zetőjük Pécsiné Ács Sarolta és Tóth Ferenc) és a nemesnádud­vari nemzetiségi tánccsoportnak (vezetőjük Főnyik Erzsébet ét Kishegyi Simon), hogy a Kecs­keméten. június 5-én kezdődő Országos Úttörő Néptánc Feszti­válon megyénket ők képviseljék. Ezüst oklevelet a kalocsai ének­zenei általános iskola csoportja (vezetőjük Pécsi Sándor), vala­mint a hajósi nemzetiségi tánc- csoport (vezetőjük Cziffra Já- nosné) kapott. Bronz oklevéllel a kecskeméti Petőfi iskola kisdoboscsoportját, a szabadszállási kisdobosokat, a tompái úttörők tánccsoportját, a kecskeméti Zrínyi Ilona tánc- szakkörénelk bemutatóját, va­lamint a drágszéli gyermek tánc­csoportot tüntették ki. Valamennyi résztvevő emlék­lapot, kalocsai motívumokkal dí­szített porcelán emlékplakettet és mézeskalács szívet kapott. A déli órákban véget ért fesz­tivál résztvevőit ugyancsak ked­ves meglepetés érte: vásárt ren­deztek a tiszteletükre a kalocsai járás úttörővezetői, élükön Bak Juliannával. A gimnáziumhoz közeli utcában sátrakat állítottak fel. ahol a marokszámra kapott, fémhulladékból készült ..kraj­cár" volt a pénz. vehettek érte zsákbamacskát, bábot, bohócot, nótát és édességet, sok más apró­sággal egyetemiben. Ugyanakkor tartottak rajzver­senyt la a pajtásoknak, Schnur József és Kiss István tanárok vezetésével. Űttörőgárdisták szemléje Halason Kiskunhalas az elmúlt vasár­napon a járás és a város úttörő- gárdistái tartottak szemlét. El­jöttek a határőr-gárdisták Balo- leszállásról, Kisszállásról. Tom­páról, Kelebláról. Csikérláról, Kunbajáról, Bácsszőlősrői és a kiskunhalasi Szüts, valamint Fel­sővárosi iskolából; az egészség­őrök Kelebláról, Harkakötöny- ről, Jánoshalmáról, Rlskunmaj- sáról és valamennyi halasi isko­lából. A modellezőket a kunba­jai úttörők, a rádiósokat a jász- szentLászlól pajtások képviselték. Lövészek Jánoshalmáról. Kunba­járól és Szánkról érkeztek. Bo- rotáról, Kunfehértóról, Jánoshal­máról és Kisszállásról az úttörő- tűzoltók jöttek. Munkásőr-gór- dlsték Mélykútról és két halasi Iskolából, valamint Klskunmaj- sáról, Kelebláról és Jánoshalmá­ról jöttek az eseményre. A lövészek a találkozó kap­csán lebonyolították soronkövet- kező versenyüket, és részt vettek szellemi vetélkedőn Is, amelybe bekapcsolódtak az ifjú munkás- őrök. vörödkeresztesek és tűzoltók Is. A határőrök és rádiósok össze­tett honvédelmi akadályverse­nyen mérték össze ügyességüket. Az esemény több mint négy­száz úttörő-gárdista díszszemlé­jével zárult. A szabályos forma­ságok között lezajló bemutatót a szemleparancsnok, úttörővezefök tekintették meg. Tisztelegtek a zászló előtt, majd Péter Agnes járási úttörőelnök köszöntőjét és dr. Szabó Miklós városi első tit­kár ünnepi beszédét hallgatták meg. A parancsnokok szakalegy­ségenként értékelték a gárdisták munkáját. Tudósítóink jelentik Ottörő-gárdilsták vetélkedőjé­ről ir levelében Supka Éva Is, Póhiról. A lövészek versenyére Kiskőrösön került sor. hatvan résztvevővel. Az eredményhirdetésnél kide­rült, hogy a sok gyakorlás és a figyelem nagyszerű eredményeket hozott a páhi pajtásoknak, ősz- szesen hat első helyezést vívtak ki, négy úttörő: Bódogh Erika, Grácz István, Wulman Tünde, Góhér Zoltán és Supka Éva, va­lamint két ifi: Szabó Ildikó és Damásdi Zoltán közreműködésé­vel. Ok hatan Indulnak majd a területi döntőre, Kiskunfélegyhá­zára. a csapat vezetőjének, és a lőgyakorlatok fáradhatatlan irá­nyítójának, Kruchió Mihálynak a vezetésével. 0 Felhívással fordul a megye út­törőihez Kovács Erika, a kecs­keméti Lenlnvárosi úttörőcsapat­tól. Örse, a Zebra őrs elhatároz­ta. hogy Idős embereknek segít takarítani, mosni. Első tettükként egy idős néni lakását takarították ki, akinek betegsége miatt ez a munka már nagyon nehézára esik. Köszönetét az örsi naplóban jegyezte fel. Erlkáék arra kérik a megye úttörőőrseit, hogy ha­sonló tevékenységükről adjanak hírt, címük: Leninvárosi iskola, Kodály raj. Zebra Örse, Kecske­mét, Fürst Sándor utca 8. * „Dallal, tánccal” címmel az. elmúlt napokban ünnepséget ren­deztek a keceli csapatnál — ír­ja levelében Varga Erzsi. A rajok táncai, dalai, népi já­tékai nagyon tetszettek vala­mennyiüknek. Sok tapsot kapott Haszilló Feri zongorajátéka és * versmondók szereplése is. A műsor utolsó száma a táncszak- körösök nagy sikerű kalocsai tán­ca volt. REJTVÉNYFEJTŐKNEK A képen mesebeli hőst láthat­tok és mesebeli sárkányt. A hős a képen nem látható szépséges királylányhoz igyekszik. — de útját állja a sárkány. Pajtásoki Melyik úton — melyik ponttól — Induljon a vitéz, hogy találkoz­zon a sárkánnyal? A megfejtéseket kisdobosok és úttörők egyaránt beküldhetik, le­velezőlapon szerkesztőségünk cí­mére (Petőfi Népe Szerkesztősé­ge Kecskemét, Szabadság tér 1/a.) május 4-ig. A levelezőlap címoldalára Írjátok rá: Ottörő- rejtvény! Tiz helyes megfejtést beküldő pajtás kap könyvjutal­mat Az elmúlt héten közölt hóem­beres rejtvény helyes megfejté­se: 41 hóember volt) Selmeei Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom