Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

1918. április 21. • PETŐFI NÉPE • A NÉPESEDÉSPOLITIKAI HATÁROZAT HATÁSA AZ ALSÓFOKŰ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Az általános iskolai ellátottság Bács-Kiskun megye általános iskolai hálózatában és okta­tási rendjében a IV. ötéves tervidőszakban és az V. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben jelentős mennyiségi és minő­ségi fejlődés következett be. Bács-Kiskun megye település- hálózati sajátossága az országosan legmagasabb külterületi arány. Ez tükröződik az iskolai hálózatban is. 1977-ben 280 általános iskola működött a megyében, mintegy 150-nel keve­sebb a hét évvel korábbinál, az elnéptelenedő külterületi isko­lák megszüntetése következtében. A külterületi iskolák aránya azonban még így is mintegy 45 százalékos, a megyék között a legnagyobb. Hasonló a helyzet Csongrád és Hajdú-Bihar megyében. Versenyek és bemutatók S' ' «aj • A bátmonostorl kisdobosok népszokásokat elevenítenek fel bema- tatójukban. (Szabó Ferenc felvétele.) Több diákotthont Oktatáspolitikai szempontból kiemelkedő Jelentőségű a külterü­leti iskolák felsőtagozatainak kör­zetesítése. A bejárással körzete* síthető iskoláikban a IV. ötéves tervidőszak elejére befejeződött a körzetesítés. A többi, még felső­tagozattal működő Iskola körzete­sítésének folytatása csak a diák­otthoni hálózat bővítésével lehet­séges. Ilyen módon több mint ezer felsőtagozatos tanuló diák­otthoni elhelyezését sikerült meg­oldani az 1970—77 közötti évek­ben. Az általános iskolai tanulólét­szám 1970—74 között folyamato­san visszaesett, majd a következő három évben emelkedett. Ennek ellenére az 1977. évi 58,2 ezres tanulólétszám mindössze 91 szá­zaléka az 1970. évinek. Az átlagos csökkenés mögött a községi isko­lák tanulólétszámának közel 10 százalékos visszaesése, ugyanak­kor a városi Iskolák tanulóinak majdnem 9 százalékos növekedé­se húzódik meg. Egyedül Kiskun­félegyházán figyelhető meg némi létszámcsökkenés. A megye iskoláinak tanterem­ellátottsága mennyiségileg nem javult, jóllehet az elmúlt hét év alatt csaknem 200 új tantermet létesítettek. Egyidejűleg azonban több osztályterem szűnt meg, el­sősorban a külterületi iskolák fel­számolásával összefüggésben. En­nek következtében a tanulók osz­tályterem-ellátottsága gyakorlati­lag a tanulólétszám változásának függvényében alakult. Így az egy osztályteremre jutó tanulók szá­ma 1974-ig csökkent, ezt köve­tően pedig emelkedett. A megyei átlagnál számotte­vően több tanuló jutott egy tan­teremre a városokban, 1977-ben át­lagosan 39. Legrosszabb Kiskőrös helyzete, ahol ez a mutató 53. Fo­kozódott az osztálytermeik kihasz­náltsága Kalocsán és Kiskunfél­egyházán. Utóbbiban a tantermek számának csökkenése meghaladta a tanulólétszám mérséklődését. Valamelyest javult, de még így Is kedvezőtlen a helyzet a me­gyeszékhelyen, A községi iskolák tanterem-el­látottsága — a városi Iskolákkal ellentétben — lényegesen kedve­zőbb a megyei átlagnál, a tanuló­létszám csökkenésénél ugyanis Jó­val kisebb mértékű volt az osz­tálytermek megszüntetése. Sőt, a kalocsai járás községeiben az el­múlt hét év során tizennéggyel gyarapodott a tanteremállamány. A megyében a legkedvezőbb hely­zetben a bajai tárás községei van­nak: egy osztályteremre 1977-ben átlagosan mindössze 24 tanuló jutott. Váltakozó tanítással Míg 1970-ben a megyében az osztálytermek átlagosan több mint 90 százalékát váltakozó tanítás­sal használták, addig ez az arány 1970-ra egyötödre mérséklődött, majd 1977-ben némileg Ismét megnőtt. A városokban — a köz­ségieknél kedvezőtlenebb osztály­termi ellátottság következtében — a növekvő 'tanulólétszám oktatá­sát csak nagyobb arányú válta­kozó tanítással tudják .megoldani. Ennelk megfelelően 1977. évben Kiskőrösön a tantermek három­negyedét, Kiskunfélegyházán kö­zel kétharmadát váltakozó taní­tással használták. A járások közüli a legtöbb ta­nyával rendelkező kecskeméti, kiskunhalasi és kiskőrösi járás községiedben 1977-ben a váltakoz­va használt osztálytermek aránya egyötöd körüli volt. Ugyanakkor minimális volt az arány a ked­vezőbb osztálytermi elLátottságú bajai és kalocsai járás községei­ben. Az V. ötéves területi fejlesztési terv 250 általános iskolai tante­rem felépítését 'irányozta elő, amely mintegy 60 százalékkal több az előző tervidőszaknál. En­nek ellenére, a tanulólétszám várható növekedését figyelembe véve, az osztálytermek zsúfoltsá­ga nem csökken. Az általános iskolai körzetesí­tés fokozódásává!, ia kihasználat- lan. elnéptelenedő Iskolák meg­szüntetésével, nem utolsósorban a nők foglalkoztatottságának ki­terjesztésével párhuzamosan erő­teljesen nőtt a napközi otthoni el­helyezések iránti Igény. 1977-ben a megye 280 általános iskolája közül 138-ban volt napközis ellá­tás. Ez a hét évvel korábbihoz képest közel egynegyedes bővü­lésnek felel meg. A napközis ta­nulók száma ezzel egyidejűleg 70 százalékkal, a napközit Igénylő, de helyhiány miatt elutasítottak száma pedig háromszorosára nőtt. Figyelembe véve, hogy az 1974— 76-ban született nagy létszámú korosztály 1680—82 között lép Iskolás korba, ezekben az évek­ben ' az Igények tömeges jelent­kezésével lehet számolni. A nö­vekedés zöme Kecskeméten vár­ható, ahol a megfelelő években a legnagyobb volt az élveazületési többlet. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy mind az osz­tálytermi, mind a napközi otthoni hálózat fejlesztésénél az eddigiek­nél jobban Indokolt figyelembe venni a gyermeklétszám-növeke- dés, területi különbségéit. Az általános iskolai képzés tár­gyi feltételein túlmenően jelentős fejlődés ment végbe a személyi feltételek, az oktatási színvonal tekintetében Is. Az elmúlt hét év jellemzője, hogy folytatódott a pedagógus pálya elnőiesedése és fokozódott a tanerőhiány. Pedagógushiány Az 1977/78-as tanévben 76 Isko­la, az összes iskola több mint egynegyede a szükségletnél ala­csonyabb ta nerőléts záirrmal mű­ködött, és ez az 1970/71-es tanév­hez képest kétszeres aránynöve­kedést jelent. A tanerőhiány a humán- és reáltárgyak esetében egyaránt jellemző, ezen belül is legnagyobb nehézséget a ma­gyar—orosz, magyar—történelem, a matematika—fizika, és különö­sen a testnevelés tanítása terén okoz. Utóbbiból a szükséges tan­erőnek csupán a fele áll rendel­kezésre. 1977-ben 146 szakrendszerű ok­tatást nyújtó iskola működött a megyéből, az összes általános Is­kola alig több mint fele. Szak­rendszerű oktatásban részesül 25,9 ezer tanuló, az összesnek 49 szá­zaléka. Bács-Kiskun megye ta­nyás településszerkezetének követ­kezménye, hogy a szakrendszerű oktatás aránya az országos átlag­nál lényegesen kedvezőtlenebb. A szakrendszerű oktatás teljessé tétele érdekében az V. ötéves te­rületi fejlesztési terv a még ta­nyai, kisközségi felsőtagozatosok körzetesítését tűzte ki célul. En­nek végrehajtásához 700—800 kol­légiumi hely létesítését irányoz­ták elő, melynek megvalósulásá­val e felsőtagozatos tanulók sza­kos tanítása 98 százalékban biz­tosítható lesz. Az óvodás és általános Iskolás korú népesség számának várható alakulását, valamint a tervezett fejlesztéseket figyelembe véve, az V. ötéves- tervidőszak folyamán Bács-Kiskun megyében sem az óvodai, sem az 'általános iskolai hálózat zsúfoltsága nem csökken. Az óvodai ellátás várhatóan leg­több gondot az 1979—80-as évek­ben, az általános lekollal ellátás pedig az 1985—86-os években fog okozni. Wolfárt Mária Közeledik a tanév és az úttörőév vége, egyre több versenyen, be­mutatón, vetélkedőn mérik össze tudásukat, ügyességüket a megye úttörői, kisdobosai. Az elmúlt napokban a kecske­méti és a kiskőrösi Járás vörös nyakkendösel adtak számot szép kiejtésükről, szép vers- Illetve prózamondásukról. Lajos ml zsén, a tanyl kollégium­ban rendezték meg a kecskeméti Járásbeliek számára a Kazinczy- versenyt. Csaknem százan érkez­tek a nagy járás területéről, mint csapatük első- vagy holtverseny­be került két első helyezettjei. Ilyenformán nem két, hanem há­rom csoportban versengtek: kü­lön a kisdobosók, majd az 5—6 és a 7—8. osztályosok. A kisdobosok közül a tlszakécs- kéről érkezett Vdradi Hédi kiej­tését értékelte legszebbnek a bí­ráló bizottság —, a csaknem har­minc Induló közül ő került az el­ső helyre! Az ötödikesék—hatodikosok kö­zül a győztes a szabadon válasz­tott Móra elbeszélés felolvasásá­val vívta ki az első helyet ma­gának! Ágasegyházáról érkezett, és Nagy Zsuzsannának- hívják. volt: honfoglaláskori gyermekjá­ték összeállításukat „Ninive” cím­mel nagyszerűnek ítélték! (A já­tékot Haránt Károlyné tanította be.) Ezüstoklevéllel a Tlszakécske II. Iskola kisdobosainak Kalocsa- vldéki nép! játékát (betanította Soós Julianna) és a láázlófialvl el­ső osztályosok népi játékát jutal­mazták. Az utóbbit Széli Judit állítatta színpadra, és külön eré­nyének emelték ki, hogy az egész raj(l), mind a huszonnégyen együtt voltak a színpadon! Az úttöröcsopartók között két ezüstoklevelet osztottak ki: ■ szabadszállási csoport délszláv táncát, (Haránt Károly betanítá­sában) és a Tiszakécske I, Iskola úttörőcsapatának palóc leánytán­cát (Soós Julianna koreográfiájá­ban) jutalmazták. Bronzoklevelet érdemelt ki * nyárlörlnoi Úttörők marosi kör­tánca, amelyet felnőttek kísérték, cUeraszóvail. Dicséretet a ladány- benei úttörők kaptak, biztatásul szépen fejlődő tánccsoportjuk ré­szére. Szívből gratulálunk valamennyi résztvevőnek, táncosnak, pedagó­gusnak! Arcok a néptánctalálkozóról Ritkán villan ki egy mosolygó lánytekintet, virtu sós firfiarc a színpadon daloló, táncoló csoportokból. A ringó, kavargó, össze boruló, ezéttáruló hullámzásban a közönség örvend, bánkódik. így volt ez a jól szervezett, magas színvonalú^ kecskeméti szövet­kezeti bemutatón is. Szinte találomra választottam ki az ezernél több szereplőből néhányat, hogy általuk érzékeltessem azt a többletet, amit a szép szó, a szép dal, a szép mozdulat, a közös ügy sikere ad. Nóta a méntagyárban Az öregcsertől Kiss Ignácné Morvái Erzsébet előbb ismerte a tánclépéseket, mint a betűket. — A libák mellett kezdtük a táncot, összementünk, szaladoz- tunk, játszadoztunk.! Karácsonyi szerepre, húsvéti szerepre, tűzoltó műsorba hívtak bennünket, ami­kor iskolába Jártunk. Vidáman éltem, nehéz sorban Is, Fiatalon az érseki uradalomba, meg a méntagyárba Jártam dol­gozni. Ott daloltunk, mókáztunk magunknak. 1972-ben hívott össze bennün­ket Kalapos Istvánná, hogy éne­keljünk. A nótáiból tánc Is kere­kedett. Elsőbb csak az öregek vol­tak, de a fiatalok nem hagytak magukon kifogni, összekevered­tünk, öregje, fiatalja. Most meg már az, egész község táncol, a deákoknak külön csoportjuk van, mindenki táncol, mint a olcele; valamikor elhitették velünk, hogy 61c a hold táncos lakói. Lestük is őket nyári éjszakákon. Most egy kicsit bajban voltam, mert én vagyok a sekrestyés. Ál­lítottam helyettem valakit, mond­ták, menjen csak Csőre néni — így hívnak —, maga nagyon hiá­nyozna. Még sohase mulasztottam se próbát, se előadást. Jártunk már Stara Moravlcában, Prágá­ban, meg Romániában. Ott egy kicsit clkk-cakkos volt a hegyal­ja, de látja, egészségben Itt va­gyunk. A slingölt pendely és a lebegés Papucsban, babos harisnyában figyeli csoporttársa szavalt Vén Ignácné (József utca 32.) Margit néni, — Én öt réteg ruhát hordok, van rajtam selyem, flanelt. Aki túrosabban akar öltözni, az töb­bet is magára húz. Akármilyen kúszálton nem mehet az ember a színpadra, látszani kő a slingölt pendelynek, amikor lebegünk. Én is 1972-ben kerültem a cso­portba. Jól érzem magam, bár nem vagyok olyan víg természe­tű, mint a Csőre. Fiatalon szol­gáltam a helyi módos gazdáknál, nótázásra csak vasárnap jutott Idő. A népdal mellett a varrás a mindenem. Öt éve nyugdíjban vagyok, de énnekem nem volt üres hónapom a kalocsai bedol­gozóban, nem tudnék munka nél­kül élni, a csoport nélkül se. A tápéi alapítók egyike A tápéi népi együttes alapító tagjai közül való Molnár János. Idestova 30 esztendeje szerepel. —' össze sem tudom számolni, hogy hol, merre jártunk már. Annak még jobban örülök, hogy sok fiatal jár el a próbákra. Az az igazság, hogy el-elfáradunk, ha nem bírja a láb, leülünk és dalolunk. A fiatalok építik to­vább az együttest. Ml az apáink­tól, ők meg tőlünk szerzik a tán­cot, A solti kilencek Nyúl Margit, a solti táncegyüt­tes ügyintézője, maga Is évekig fellépett a csoporttal. — Szinte semmi se érdekelje a közönséget, amikor a művelődést házba kerültem. Próbálkoztam, mivel lehetne becsalogatni az em­bereket. Az Ifjúsági ldubba is el­eljártak, de csupán egy-két évig. Megunták! Igaz, jöttek mások, de törzsgárda nehezen alakult ki. Láttam, a tánc vonzaná a fiatalókat, noha Solton nincs ha­9 A találkozó nagy meglepetése: a Sándor felvétele.) gyománya. Noszogattak csoport szervezésére. Kerítettünk egy jó oktatót, Wünsch Lacit, és kilen­cen megkezdtük. Ma negyventa­gú az együttes. El se képzeli, hogy mennyire kötődnek Ide a fiúk és a lányok, noha élég sokat szere­pelünk. Talán azért? Szívesen me­gyünk más megyébe Is, de ennél Is többet jelent, hogy kedvéinek bennünket odahaza. Egyre-másra kapjuk a meghívásokat. Világjáró kalocsaiak Papp Mariann, a kalocsai I. István Gimnázium elsői tanulója hit esztendeje táncol. — Számomra a tanulás és a tánc egyformán fontos, köteles­ségemnek érzem, hogy mindkét iterüléten helytál Íjak. Szívesen csinálom, íelüdít a mozgás. Ak­kor Is szívesen csinálnám, ha nem mehetnénk annyit külföldre. Ki­lencévesen jártam Finnország­ban, tavalyelőtt Olaszországban voltam, most Dániába készülök. A csoporttal perszel Higgye él, hogy többet jelent számomra a kitűnő társaság. Már a felnőttek csoportjába kerültem. Együtt tán­colok a majdnem nyolcvanéves Bori nénivel. Én sem hagyom ab­ba, amíg bírom. A 15 éves Farkas Judit, az I. István Óvónőképző Szakközépis­kola elsős tanulója, pontosan 11 esztendeje csoporttag. Csodálha­tó-e, hogy a népművészetet az élet egyik legszebb ajándékának tekinti, — Minden táj népművészetét kedvelem, de a kalocsait a leg­szalkszentmártonl csoport. (Tóth jobban. Ott lakom, a véremben van. így vagyok a táncokkal is, A sárközi meg a mezőségi áll kö­zel hozzám, temperamentumosak, dallamosak. Szalkszentmártoni bizonyítás A tánc hangulatát, ritmusát a muzsika adja, ezért Is szólaltat­tuk meg Czuczor Lászlót, a szalk­szentmártoni együttes kitűnő clte- rását. — ötödik éve, hogy csehszlová­kok adtak műsort a szövetkezet­ben. Megtapsolták a tamburáso- kat. Azt mondta a tsz-elnökünk, hogy ti miért nem tudtok Ilyet. Ml? összeszedtük a padlásokról a régi clterát, ahány volt, annyi­féleképp szólt, összeverődött a brigád. Azóta persze vettünk úja­kat. Visszaadtuk a csehek láto­gatását. Csak akkor hagyom abba, ha nem lesz közönségsikerünk. Ettől még nem kell tartanunk. Bocsás­son meg | kifejezésért, de Itt, Kecskeméten Is úgy feldobódlam, hogy hónapokig kitart a lelkese­dés. A héten is néztem volna a lévét, de próbára kellett menni. Nem bántam meg. Közöttünk tán­colnak fiaink, lányaink Is. Sűrűn elkérik őket a kollégiumból, ho­noráriumként egy műsort kapnak. Nincs az a táncdaiénekes, akinek nagyobb sikere lenne. Ilyen emberek találkoztak a szövetkezeti néptáncbemutatón: kultúránk letéteményesei. Mél­tóak a feladatra. HeUal Nándor A hetedikes—nyolcadikos cso­portból került ki a tiszakécskel Bállá Erzsébet, akit a bíráló bi­zottság tagjai egyhangúan a Ka- zinczy-érem elnyerésére is java­soltak. A verseny befejeztével a Sze­gedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar tanszékének ta­nára, Nagy János köszöntötte a részt vevő pajtásokat, gratulált a győzteseknek, és további szorgal­mas gyakorlásra buzdította a töb­bieket □ □ □ Hasonló vetélkedőről kaptunk híradást a kiskőrösi járásból, ná­luk is rendeztek Kazinczy-ver­senyt A bíráló bizottság tagjai — élükön Adám Károlynéval — a kötelező és a szabadon választott versek, elbeszélések meghallgatá­sa után kihirdették az élre 'került versenyzők nevét: első lett a ke­celi Halász Judit, második a kis­kőrösi Petőfi iskola úttörője Szentgyörgyi Judit —, míg a har­madik helyet a Páhi csapat tagja Supka Éva szerezte meg. Mind­hárman könyvét, illetve oklevelet kaptak szép szereplésükért. □ □ □ Szabadszálláson a Fegyveres Erők Klubjában tartották meg az elmúlt napokban a kecskeméti Járás úttörőinek néptánc- és népi játék bemutatóját, hogy eldönt- hessék április 23-án melyik cso­port képviseli Kalocsán a kecs­keméti Járás úttörőit. A bemutatóra hét csoport ér­kezett, négy úttörő- és három kis­dobosokból álló táncas-„csapat". Az öttagú bíráló bizottság — élükön ár. Migléczi Bélánéval — egyöntetű véleménye volt, hogy a kisdobosok csoportjai gondosab­ban kidolgozott műsort mutattak be, valóban táncoltak, Illetve jó­kedvűen Játszották azokat így az ő egyik csoportjuk, a szabadszál­lásiak kapták meg az aranyok­levelet isi Bemutatójuk nagyon érdekes □ □ □ Nagyszabású úttörőesemény színhelye volt az elmúlt napok­ban Baja is: az úttörő irodalmi színpadok és színjátszók megyei bemutatóját tartották meg. összesen tizenkét csoport jött el az úttörő kulturááis szemléhez kapcsolódó eseményre, amelyre s Központi Filmszínházban került sor —, jjr. Molnár János, a váró. si tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője nyitószavai után. A színvonalas eseményen há­rom csoport kapott aranyokleve­let : a Kecskeméti Ének-Zenei Ál­talános Iskola kisdobosai „Mit játszunk” — című összeállításukért (betanította Juhász Emma), a du- napaitaji „Vadvirág gyermekszín­játszók, Péter és a farkasok” — című népi játékért Szörényi Ár- pádné betanításában), valamint a bátmonostorl kisdobosok „Nép­szokások nyomában” — című já­tékáért (Szabados lstvánné beta­nításában). A Kalocsai Csupó Imre Úttörő- ház kisdobos gyermekszínpadának „Vonatozó"-jáit és a kiskunhalasi Ady Endre úttörőcsapat színját­szóinak „Ami a szivedet nyomfa” című bemutatóját ezüstoklevél­lel jutalmazták. Bronzoklevelet kaptak at akasztóiak: a Mákvlrák színját­szócsoport tagjai „Ludas Matyi" — című bemutatójukért, és a ba- ' jal Tóth Kálmán úttörőcsapat színjátszói „TV-trétavásár" című összeállításukért. A bíráló bizottság elnöke, Új­vár iné Fűzi Ágnes, az országos úttörőközpont kulturális szakbi­zottságának tagja zárszavában va­lamennyi ükét köszöntötte; a sze­replőket éppen úgy, mint a taná­rokat, úttörővezetőket, akik a gyűjtés, betanítás munkáját vál­lalták. Egyben közölte, Jlagy az aranyoklevéllel kitüntetett cso­portok közül a kecskemétiek in­dulhatnak megyénket képviselni Pécsre, az országos bemutatóra, június 12-én. REJTVÉNYFEJTŐ KISDOBOSOKNAK! Pajtásoki Örömmel láttuk, hogy a kisdobosok is szeretik a fejtörőket, hiszen sok helyes és néhány hibás rejtvény érkezett, (Néhányon több mint száz hó­embert számoltak meg...) A he­lyes megfejtést beküldők közül sorsoltuk ki a nyertesek nevét — részükre könyvjutalmat küld­tünk. tme, a nyertesek: Ambrus Szilvia. Kiskőrös, Karsa Ákos, Baja, Lehr Imre, Dunapataj, Zstkla József, Soltvadkert; Kür­töst Ottó, Kunszállás, Kerekes Tibor, Jakabszállát, Somogyi Ti­bor, Szakmát, Babák János, B6- csa, Halász Ildikó, Kecskemét (K—10); Varga Pál, Kecskemét (K—8). Figyeljétek az Űttörőélet-et, hamarosan újból közlünk rejt­vényt részetekre! Selmecl Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom