Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-18 / 90. szám

1078. április 18. • PETŐFI NfiPE 0 8 VENDÉGÜNK VOLT mm Kultúrpark dinoszauruszokkal inwmmímnmimmimmmmimiínmimírimwm ÚJ KÖNYVEK Komlós János — Művészeti tanácsülé­sünk volt a tanyai öregek­ről készített film bemutató­jának másnapján. Sas Jóska mondta, tarthatnánk egy-két előadást megsegítésükre. He­lyeseltük a javaslatot, egyet­értett vele a társulati ülés is. A kecskeméti művelődési központ szívesen fogadta, kezdeményezésünket. Így ke­rültünk ma, 1978. április 10-én ebbe a szép épületbe. Mindenki ingyen jött, még a 31 Ft-os tájpénzről is le­mondtak. Színigazgató számára ideális körülmények 'között pörög a be­szélgetési rögzítő magnó: a nagy méretű színpadnyfláson zúg, höm­pölyög befelé a taps, a tetszés sajátos moraja, a felszabadult ne­vetés. Hofl dolgozik a pódiumon! Komlós János, ki tudja hányad­szor belehallgat, a siker felfrissí­ti, eltünteti az öltözőben még er- n.yesztő fáradtságot. Elégedettnek látszik, mégis megkérdezem: ' — Végképp elbúcsúzott az új-' ságirástól? Hiányozna közéletünk­ből a Komlós János kezdemé­nyezésére szervezett, irányításá­val működő Mikroszkóp Színpad, de hiányoznak cikkel Is. — Többször kérnek írásokat, többször nekldurálom magam, de nem jutók hozzá, nem megy. Annyi elfoglaltságot hoz a szín­pad, hogy másra nem jut idő. Hiába határozom el: most pedig újságcikket írok, Annyi színházi gond száll meg abban a pillanat­ban, hogy egészen más kerül a papírra. Kell új kabaréműsor, új bemutatóra készülünk, Két kötet azért készülődget. A Kossuth a kabaréról rendelt egy műfajtörténeti tanulmányt. Jó ügy. Egy csomó olyan műíajesz- tétlkai kérdés Is szerepel benne, amelyeket szeretnék tisztázni, vagy legalábbis ezekkel kapcso­latos véleményemet közölni. Az egyetemeken ugyanis drámaelmé­letet tanítanak, de a kabaré más, noha színpadon vagy dobogón ad­ják elő. Ezért olyan drámai kate­góriáikba próbálják beszorítani, amelyekbe nem fér bele, mintha a karikatúrát a táblaképpel ha­sonlítanák. Régebbi és újabb írá­saimból készült válogatás lesz a másik kötet. mint amikor slrl csöndben mon­dott valamit az ember. Az, hogy mi számit bátorságnak, az attól a közegtől Is függ, melyben dol­gozunk. — Újszerű, nálunk szokatlan elképzeléseikhez találtak-e alkal­mas színészeket? — Kialakult a társulat magva. He mást nem tettünk volna, mint uzl, hogy felfedeztük Hofl Gé­zát, akkor Is azt mondhatnám, csináltunk valamit. Meg Sas Jós­kái. aki jó vidéki táncoskomikus volt és ma már politikai tarta­lommal tudja ^megtölteni számait.-Jó komikus alkat a Szolnokról hozott Halász Laci. Mind megta­nulták a Mikroszkóp stílusát. Ná­lunk mindent csendesebben, hal­kabb gesztusokkal tolmácsolnak. — A mai közönség aligha ért egyet azokkal, akik szerint a Mikroszkóp az értelmiségi „vájt- fülűeknek" játszik, 'Mégse ke­rüljük meg ezt a kérdést, mivel hallhatók ilyen vélemények. — Százezren látják egy műso­runkat. Rendszeresen ellátoga­tunk fővárosi és vidéki üzemek­be. Ha már itt tartunk, mondjuk meg, hogy a munkások is sok­félék. Vannak elmaradottabbak és vannak — maradjunk a vá­lasztott kifejezésnél — „vájtfü- lűek”. Olykor értelmiségi közön­ség ül nézőterünkön és nagy a csend, „süket a ház”. , Jaj a kabarénak, ha minden második mondat végén nem rea­gál a közönség. Ez a műfaj lé­nyege! Kitűnő 'könyv kerekedne abból, ha valaki megírná, hol, mire érzékeny a közönség. Képet adna az az írás egy-egy vidék közéletéről, politikai tájékozottsá­gáról, sok egyébről. Egy csomó beidegződést' meg­semmisített az elmúlt évtizedben tapasztalt nagy társadalmi moz­gás. Nem Igaz, hogy van buda­pesti és van vidéki közönség. Nemcsak helységenként változik a fogadtatás, nemcsak attól függ, hogy van-e ott gyár vagy nincs. Híres pesti üzemek Szabolcsból, meg ki tudja honnan jött munká­sai nehezen ismerték föl az ös­szefüggéseket, nehezen tájékozód­nak a nagyvilág dolgaiban. A fő­várostól 30 km-re meg valami új üzemiben „értelmiségi fogékony­sággal" találkoztunk. Mátészalká­ról nem Is beszélve. Minden este meglepetés ér. Jó vagy rossz meglepetés., Vannak a változásoknak negativ vonásai Is. ' Sokan közönyösekké válnak, saját lélük gyors megalapozásával! fog­lalkoznak, az anyagi gyarapodás érdekli őket kizárólag. * A Mikroszkóp Színpad társula­ta példaadással Is 'küzd e káros szemlélettel. Ingyenesen szerepel­tek a Barátság olajvezeték ma­gyar építői előtt, műsort adtak az árvízkárosultaknak, most a ta­nyai öregeknek. Horváth Kázmér, a Megyei Művelődési Központ csoportveze­tője az interjú végére étkezik.; Csupán ennyit mond: 62 500 fo­rint. Holnap már be Is fizetik a közös alapba. A KI fog gólt lőni 328. és 330. előadásának bevé­telét. Búcsúzunk, Komlós még utá­nunk szól. „Ha megépül majd egy új otthon, szóljanak. Meg­nézzük. Műsort Is adunk néhá- nyan, ha 'kívánják.” Heltal Nándor 0 A régészek a Gobi-sivatagban folytatott munkájuk során találták azokat a dinoszauruszmaradványokat, amelyek rekonstrukciója alap­ján állították fel természetes nagyságnak megfelelően Chorzów len­gyel város kultúrparkjában a képen látható szobrokat. (CAF—MTI—KS) FILM JEGYZET Kedves Michele Tulajdonkép­pen a cím­ben szereplő főhős egyetlen alkalommal je­lenik meg Ma­rio Monlcelll filmjében. Egy hullakamrá­ban találko­zunk vele, mi­után egy tün­tetésen — még­pedig egy bal­oldali Indítta­tású tömeg- megmozdu. Iá son — az erőszak áldozatául esett. Nem is róla szól a film, hanem egyszét- hullóban levő népes családról, aki az apa visszamaradt vagyo­nának romjain éli a maga fur­csa életét. Ez az élet erősen kü­lönbözik attól az életformától, amelyet a címben szereplő ked­ves Michele választott magának, A családtagoknak egyáltalán nincs olyan ambíciójuk, hogy a szorongató és Igazságtalan olasz társadalmi valóság bármilyen fajta megváltoztatására töreked­nének. Fáradtak, gyűlölködők, ki­ábrándultak mindannyian. Az egész mese tulajdonképpen egy olyan epizódszereplőnek az életét mutatja be, akinek annyi köze van a címben szereplő Ml- chelehez, hogy talán tőle szárma­zik az a gyerek, aktben a rende­zetlen sorsú, viharzóan értelmet­len életet élő asszony élete egyet­len célját látja, őt cipeli magá­val mindenhová, barátnőinek, meg egy csomó ismeretlen em­bernek jó szándékára hagyatkoz. va, nagyon gyakran öt-tíz percig terjedő előrelátással kormányozva saját sorsát. Mara — így hívják ezt a leányanyát — mintha va­lahonnan a legsanyarúbb csavar­gó életből lépett volna elő, egyál­talán nem tud beilleszkedni sem­miféle társadalmi szituációba. Ha a címből Indul ki a néző, valamilyen vidám, könnyű játék­ra gondolhat. Pedig a film, mely Natalia Ginzburg novellájából ké­szült — Mario Monlcelll,. a nagy ■ tehetségű olasz rendező áttölté­sében . —, rendkívül keserű tár- sadalomkrltlkát tartalmaz. Egyál­talán nem vállalkozik arra ter­mészetesen, hogy összefoglaló helyzetképet adjon Olaszország társadalmi-politikai viszonyairól, de mintha a rendező mindenből kiábrándult volna, ami az olasz valóságot illeti. Műve — ha egy- egy alkalommal nevetésre is fa­kasztja a nézőt, a főszereplő Martangela Melato egy-egy meg­hökkentő színészi teljesítménye nyomán — szomorú és elkeserítő. Az olasz társadalom benne sze­replő jellegzetes alakjai mintha irányításra képtelenek lennének, mintha nem várnának sehonnan semmiféle segítséget saját kese­rű sorsuk jobbítására. A főszereplőnő mellett kitűnő epizódalakitások egész sora sze­rez örömet a nézőnek, ebben a kitűnően fényképezett, részletei­ben sok apró igazságot, szellemes társadalomkritikát, tartalmazó, egyáltalán nem derűs alkotásban. Cs. L. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének és a Felsőoktatási Pedagógiai Központnak a közős gondozásában látott napvilágot a Kossuth Könyvkiadónál (Vass Henrik és Szabó Ágnes szerkesz­tésében) A haladó egyetemi If­júság mozgalmai Magyarországon 1018—1945 című hézagpótló kö­tet, amely nyomon követi a Ha­ladó diákmozgalmak fejlődésme­netét, az aktuális politikai és társadalmi összefüggések felvá­zolásával. Az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézetének gondozásában Jelent meg Benkő Judit Latin-Amerika kulturális fejlődése című könyve, amely nálunk első alkalommal tesz kí­sérletet arra, hogy népszerű for­mában, Ismeretterjesztő jelleggel ugyanakkor mégis összegező Igénnyel bemutassa a magyar olvasóknak Latin-Amerika kul­turális fejlődését a Kolombusz előtti időktől egészen napjainkig. Most jelent meg — a Nők a tör­ténelemben sorozat köteteként — Aranyossy Magda Rendszertelen önéletrajz című visszaemlékezé­seinek kötete. A magyar mun­kásmozgalom nemrég elhunyt ki­váló harcosának visszaemlékezé­sei nemcsak a korábbi magyar- országi helyzetről tudósítanak; Olaszországban, Ausztriában, Svédországban, Németországban. Franciaországban játszódnak a kiváló kommunista házaspár (fér­je Aranyossy Pál volt) életének eseményei, sok izgalmas fordu­lattal, s egy tartalmas élet vonzó példájával. Sok érdekes, Ismere­tet ad a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézeté­nek gondozásában megjelent A változó család című tanulmány- kötet, melyet Cseh-Szombathy László állított össze. A könyv egyebek közt foglalkozik a ma­gyarországi válások sokrétű, ne­héz problémájával, a család mai helyzetét hazánkban meghatározó kérdésekkel. Újabb kiadásban je­lent meg Kővágó László Kisebb­ség — nemzetiség című hasznos összefoglaló kötete, valamint V. Vlagylmirov és L. Szuszlov Az Abwehr ügynöke című dokumen­tumregénye. Nemes János Ter­roristák az NSZK-ban című könyve a detektívregény lzgal- mnssúgúval ismerteti Schleyer el­rablásának történetét, megmutat­va a terrorizmus politikai hátte­rét, társadalmi gyökereit is. Nemcsak költőként és próza- íróként, hanem műfordítóként,is kitűnő Tandori Dezső. Erről győ­zi meg az- olvasót- az -Európa Könyvkiadónál most megjelent kötet, amely Föld és vagyon cím­mel válogatott versfordításait tar­talmazza, sok külföldi költő re­mekelt téve hozzáférhetővé a ma­gyar versbarátok számára. Ugyancsak az Európa Könyvki­adónál Jelent meg — a Napja­ESDD EGYETEMI IFJÚSÁG mozgalma jVIAGYAR- RSZAGON 0918-1945 KOSSUTH ink költészete sorozatban — Hant Carl Artmann verseskötete. A modern hangvételű kötet anya­gát Hajnal Gábor válogatta, s 5 írta hozzá az utószót is. A Heli­kon csillagok sorozatában látott napvilágot a Más fény nem kell nekem című pompás kis antoló­gia, szebbnél szebb spanyol sze­relmes versekkel. A gazdag anya­got Senyhe János válogatta, s kitűnő műfordítóink járultak hoz­zá ahhoz, hogy teljes legyen a szép versek kedvelőinek öröme. Modem kisregényeket és elbeszé­léseket tartalmaz Jon Druce A szép slratóasszony című kötete. Újabb kiadásban látott napvilágot Theodor Fontane Jenny Treibei című híres kisregénye, Giorgio Vasari A legkiválóbb festők, szob­rászok és építészek élete, vala­mint Emanuel Kazakevlcs A kék füzet című kisregényeket tartal­mazó kötete. Az ismeretterjesztő filmek stúdiója A szófiai Filmstúdió évente 130—140 ismeretterjesztő filmet késeit, köztük több mint 80 a szí­nes film. A stúdió 25 éves fenn­állása alatt 2150 ismeretterjesztő, dokumentum- és oktatófilmet forgatott. A munkatársai között bolgár tudósok, írók, művészeti szakér­tők, újságírók, publicisták talál­hatók. Nem egy kiváló filmren­dező ebben a stúdióban kezdte pályafutását, például Amaudov, Kosztov, Zolov, Grigorov. A hazai nép szerűségen túl nem. zetközi elismerést is kivívott a filmstúdió. Képviselői tagjai a Tudományos Filmek Nemzetközi Szövetségének. Az évente meg­rendezésre kerülő, 15—20 nem­zetközi fesztiválon mindig szere­pelnek bolgár ismeretterjesztő filmek is. Ezeken a fesztiválokon, például a római, párizsi, firenzei, budapesti, moszkvai rendezvénye, ken, több kitüntetést kaptak a szófiai stúdió alkotásai. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS) — Több mint tíz esztendeje nyitotta meg kapuit a Mikrosz­kóp Színpad. Mit mutat a mér­leg? Elérték-e az alapításkor ki­jelölt célokat? — Nagyjából azt csináljuk, amit elhatároztunk. Igyekszünk feléleszteni, folytatni a munkás­mozgalom színházi hagyományait. Átdolgozásokkal közelebb hoztuk az új szovjet irodalmat a magyar nézőkhöz. Olyan plscaitorl montá­zsokat, összeállításokai csinál­tunk, mint most a 60. szimfónia. A kisgyerekek fantáziájára ala­pozva igyekszünk a színházmű­vészet alapelemeivel megismer­tetni az apróságokat. A csupasz színpadon virágokat öntöznek, gondoznak. Kértük, rajzolják le, hogy mit láttak. Sok beküldött rajzon Igazi fű, virág diszllk. Még hiányzik a modern és klasszikus szatíra. Ha ezek meg­lesznek, azt hiszem, minden Irányban elindultunk. — Hol tart a műsorvezető-igaz­gató? Hallani olyan véleménye­ket, hogy újabban kerüli a ké­nyes kérdéseket. — Nem én változtam, a körül­mények. 1956 után szenzációnak hatott minden kritikai megjegy­zés, mert szokatlan volt. óriási botrány kerekedett az első ár­emeléssel foglalkozó. tévé-konfe- ranszomból. Az emberek azóta hozzászoktak a kritikai hanghoz, a nyílt beszédhez. A legfelsőbb vezetők Is őszintén feltárják ne­hézségeinket. Bátran kiteregeti mindenki gondjait, ha én is ezt teszem, nem olyan szenzáció, HAZAI TÁJAKON Barangolás a Duna-kanyarban (VI.) Egyetlen városunk sincs — nyilván külföldön sem sok akad — Olyan, mint Szentendre, ahol ennyi sok a múzeum, az ál­landó képtár, a bemutatóterem. E várost az tette igazi művészeti centrummá, hogy régóta a fes­tők, szobrászok, Iparművészek és ínók alkotó-, találkozóhelyei Al­kalmas volt erre mindig nagy­szerű fekvése, a környezet von­zó romantikája, különös szépsé­ge. S a város még a környék vi­szonylagos nyugalma. Az elmúlt években, évtizedekben, sok-sok álkotó kapott ihletet a város fa­lai között, művel létrehozásához. □ □ □ Itt az ember lépten-nyomon a múzeumokba ütközik. Láthatja Kovács Margit kerámiáit, a ró­mai kőtárát, a Barcsay-termet, a művésztelepi galériát, a« gazdag anyagú szerb-egyházi gyűjte­ményit, a népművészeti múze­umot, a híres Ferenczy-házat stb.; felsorolni nincs helyünk, mennyi emléket, élményt ad an­nak, aki szereti a szépet A világhírű festőművész, Czó- bel Béla Is hazajárt Párizsból nyaranta; évtlzedken keresztül. A szentendrei légkör is formálta, gazdagította művészetét A város hálából fiának fogadta őt Is, mint annyi más alkotót és hosszú Idő­re otthont adott képeinek. A Czó- bel-ház ma egyike Szentendre Leglátogatottabb Idegenforgalmi nevezetességeinek. Az egykori pedagógus szolgálati lakásoknak helyet adó épület nagyszerűen tölti be hivatását; szellemes át­alakítások után a művészetked­velők zarándokhelye lett. A bejárattál jobbra Varga Im­re Czóbel-szobra. A vörösmár­vány padlózat, a boltívek, széles oszlopok, a fehér falak: együtte­sen jó keretet nyújtanak a világ­szerte ismert képeknek. A sok­színű csendéleteknek, portréknak, a Lila, kék, sárga, rózsaszín, pi­ros, barna száz-, és tán ezerféle 0 Egy gyönyörű kép a kiállításról: Ferenesy Béni rajza a feleségéről. 0 A Ferenczy-ház, amelyben az ikerpár: Noémi és Béni zzflletett. árnyalatából összeállt alkotások­nak. Az aktoknak, az utca. és tájrészleteknek stb. öt-hat egy­másba nyíló tereimben ékesednek a íelemelően szép, beszédes al­kotások. □ □ □ Ennek a műemléki városnak, a művészetek e „fellegvárának” a hírét és rangját nagyban növelik a Ferenczyek; a Ferenczy család. Amelynek négy tagja szerzett ne­vet magának hazai képzőművé­szetünkben. Az apa — Károly — a modern magyar művészet egyik leghatásosabb alakja, s évekig Itt élt, s iifct születtek a gyermekei is: Noémi és Béni. (Sokan nem tudják, hogy ők ikertestvérek voltak.) Valér, a bátyjuk már előbb, még a szentendrei évek előtt megszületett. Járjuk a „családi múzeum” ter­melt, s nem győzünk gyönyör­ködni az alkotások bőségén, s színvonalán. Ferenczy Béni szob­rásznak, grafikusnak egyaránt je­lentős volt S a kisplasztikád, ér­mei mélyen klfejezőekl A felesé­ge — csak 6 él egyedül már a művészcsaládtodl — volt szinte államáé modellje- Itt láthatjuk őt a képzőművészet „nyelvén” újra­fogalmazva újraalkotva, a leg­változatosabb formákban, fi­nomművű képeken, rajzokon. Ez nyújtja talán — ez az egyforma­ságban is sokféleség — a legma­radandóbb élményt Meg persze az apa színei, s a leánya gobe­linjei. □ □ □ Az ember a múzeumok temp­lomi csendjéből, az áhítat és a gyönyörködés perceiből egy Idő irián a szabadba, friss levegőre vágyik. Kint csiklandozza az ar­cot a szél, növeli a hangulatot a járókelők beszéde, nevetése. Az­tán tovább sétál az ember a tör­ténelmi hangulatot árasztó kicsi utcákon, a csupa-m űemiék tere­ken ... Varga Mihály (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom