Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
1918. április IS. • PETŐFI NÉPE • 8 KECSKEMÉTI SIKER AZ AGROMASEXPON Egyszerre öt díjat hoztak el # Sok érdeklődőt vonzott a kunszállásiak betnuta- 9 Az aranyérmes ubörkatöltő ... tója a gépesített szőlőtermesztésről. (Fényképezte: Radó Gyula) Borongós, közöniségriasztó időt fogott ki az AGROMASEXPO, teljes nevén. Nemzetközi Mező- gazdasági, Élelmiszeripari Gépes Műszerkiállítás, amely merőben más, mint a hagyományos' tavaszi és őszi vásárok, Jóval szűkebb kör érdeklődésére tarthat számot. Mégis, meglepően sok szakember vette a fáradságot, hogy ismerkedjen a mező- gazdasági gépgyártás hazai és külföldi termékeivel. Az AGROMASEXPO lényegében az eladók és a vevők nagy találkozója. A tájékozódást megkönnyítik a kiállítás díjai, amelyek kiemelik, szinte arany-, ezüst-, bronzkeretbe foglalják legfigyelemreméltóbb újdonságokat. Elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy az idén, csak a mezőgazdaság 12 és fél milliárd forintot költhet gépek beszerzé- zésére, többet, mint eddig bármikor. Ez a sokasodó műszaki igény arra készteti a MEZÖGÉP- vál La tatainkat, hogy szükség esetén lehetőségeiket is túlszárnyalva, nemzetközileg is elismert termékeket állítsanak elő. Ennek a törekvésnek biztató jeleivel találkozhattunk a kiállításon, ezt húzza alá az az 5 díj is, amelyet a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat hozott eL t Minek köszönhetik a szép sikert"? — kérdeztük Erdősi József kereskedelmi főosztályvezetőtől. — Múlt év első felében profil- rendezés történt nálunk. A belső termelési szerkezet megváltozott, lényegében három nagy termékcsalád kőié összpontosult. Új feladatként kaptuk meg az élelmiszeripari és konzerv gépgyártást azzal, hogy a zöldségfeldolgozással kiemelten foglalkozzunk. A kiállított ubörkatöltő, az átszervezett kecskeméti gyár egyik „újszülöttje” és máris aranyérmes. Megérdemli? — Ez csak egy része tulajdonképpen a gyűjtő-csomagoló gépsorunknak — magyarázza Lend- vai Pál, fővállalkozási osztály- vezető. — Az a lényege, hogy gépesíti az egyébként nagyon fárasztó töltést, csomagolást. Ezt vették figyelembe az aranyérem odaítélésénél és hasonló meggondolásból jutalmazták ezüstéremmel a kefés mosógépünket, bronzéremmel az üvegkezelést megkönnyítő emelőberendezést. Ma még ezek a korszerű gépsorok csak egy kis részét teszik ki vállalatunk össztermelésének, felfutásuk a következő években várható. Ehhez adnak alapot, ösztönzést a kiállítás értékes díjai. A második ezüstérmet, a RauKOMBIMAT családjuk nyerte el. A gyártási jogöt két éve vásárolták meg a nyugatnémet Rau Cégtől és most először jelentkeztek vele, mint saját termékükkel. Az idén 550 darabot gyártanak a hazai fogyasztóknak. A bronzérmes ventillátorcsalád szintén nyugatnémet licenc, általuk továbbfejlesztett változata. A díjazás, az ebbe fektetett gondos munkát jutalmazta. Az elmúlt napokban sok érdeklődő kereste fel a kecskeméti vállalat képviselőit. Elkezdődtek az üzleti tárgyalások, de a szerződések megkötésére, előreláthatóan a kiállítás befejezése utáji kerül sor. V. Zs. Bővülő cipőválaszték, kevesebb reklamáció Intézkedések. a KNEB-vizsgálat nyomán Jelentős mértékben bővült az Alföldi Cipőgyár és a Fővárosi Cipőbolt Vállalat közösen üzemeltetett boltjának választéka. Miután elrendelték az üzletbe szállított cipők minőségének kéthetenkénti felülvizsgálatát, és kilátásba helyezték a hibás tételeket szállító gyáregységek vezetőinek anyagi felelősségre vonását, a korábbi 20 százalékon felüli minőségi reklamáció 5 százalék alá csökkent. A tapasztalatok szerint nemcsak ebben az üzletben, hanem a kereskedelemben általában kevesebb a fogyasztói reklamáció — állapították meg egyebeik között a KNEB szakértői a lábbeliellátással foglalkozó tavalyi vizsgálat óta eltelt időszakered-’ ményeit összegezve. A népi ellenőrök javaslatait figyelembe véve a Könnyűipari és a Belkereskedelmi Minisztérium külön-ikűlön — de egymással kölcsönösen. egyeztetett — intéz-, kedési tervet dolgozott ki a lakosság lábbeliellátásánaik javítására. Közös feladatként határozták meg a fogyasztói igények pontos felmérését. Az egyik legnagyobb gomd volt ugyanis, hogy a rohamos divatváltást a cipőgyártás nem tudta követni. Hiányzott az üzletekből a puha boriból készült, kényelmes cipő is. pedig sok vásárló ezeket keresi. A cipőgyártók és -kereskedők fokozottan gondoskodnak arról, hogy az üzletekben egyaránt megtalálhatók legyenek az olcsóbb és a drágább, a divatosabb és a kevésbé modern, a kis-, a közép- és a nagyméretű lábbelik. Az ipar gondoskodik arról, hogy az alapanyaggyártás a cipőipari követelményekkel összhangban fejlődjék. Ennek érdekében egyebek között folytatják a már megkezdett rekonstrukciót. fejlesztik a cipőgyári kapta- fagyár.tást, fokozzák a félkésztermékek előállítására a fejlődő országokkal kialakított kooperációs együttműködést. Még az idén korszerűsítik a bőr- és a cipőipari szabványokat. A népi ellenőrök javaslatai alapján az iparvállalatok már lehetővé tették, hogy a belkereskedelem a tavaszi és a nyári exportra szánt modellek közül is rendelhessen. Kedvező változás az is. ho“v a nagykereskedelem már rendszeresen bevonja a kiskereskedelmi partnereit a megrendeléseknél a választék kialakításába. A népi ellenőrök közreműködésével a jövőben folyamatosan figyelemmel kísérik a 'cipőellátás javítására készült intézkedési terv végrehajtását. (MTI) • Az ezüstérmes Rau-Kombimat elsősorban tavaszi vetésű növények magágykészítésénél alkalmazható. A gépet jó munkaminőségi és üzem- biztonsági mutatók jellemzik. SIKERES KIÁLLÍTÁS Konfekciónk külföldön KÉPERNYŐ Autók és emberek A Budapesti Történeti Múzeum egyik kiállításának az első magyar televíziós készülék a slágere. Régi gramofonok, telefonok, rádiók társaságában idézi fel a tegnapi csodát. Sokan mosolyognak: hol vagyunk mi már ettől? Múzeumi tárgy lett apáink álma, fiatalságunk szenzációja, noha mindössze két évtized telt el a tárlóban látható készülék gyártása óta. Másként nézik, mint a kőbaltát, az első ekét, régi századok nagyszerű találmányait. Kicsit ironikusan, sajnálkozva szemlélik, mintha nem értenék korábbi lelkesedésüket. Ennek az egyszerű masinának örültünk annyira? Ügy tekintenek rá, mint a divatból kiment holmikra. A kedd este vetített Autók és emberek Iáit tán éreztem ennyire a technika szinte követhetetlen fejlődését, mint a budai Vár egyik termében. Élnek köztünk ma is olyanok, akiknek születésekor még egyetlen automobil sem pöfögött hazánkban. Most? Óvodások messziről felismerik a különféle kocsi típusokat. A megszokás közönyével pillamitanaik egy-egy kamionóriáisra. A gépkocsi a műszaki előrehaladás, tudomány egyik csúcsteljesítménye. Hálás feladatot Vállalt a Magyar Televízió az autó történetének bemutatásával. Csak akkor ismerünk valamit, hia tudunk múltjáról, tulajdonságairól. Es csak akkor becsülhetjük a környezetünkben levő, életünket könnyítő tárgyakat, ha ismerjük a létrehozásukért kifejtett erőfeszítést A francia filmsorozat készítői tudatában vannak annak, hogy a gépkocsi több mint műszaki találmány, több, mint a helyváltoztatás forradalmi megújítója. Bizonyítsam, hogy az autó menynyire átalakítja életünket, gondolkodásunkat, magatartásunkat? A gépkocsi a modern kór egyik jelképe! Claude Savarif rendezésében, irányításával gyártott dokumentumfilm ügyesen és szellemesen ábrázoltja ezeket az összefüggiése- ket, gondolkodásunk megváltozásának folyamatát. Szemléletesen tanúsítja, hogy az ember mindig a szokottból indul ki, ebbe igyekszik belegyömöszölni az új elképzeléseket, amelyek azután egy idő múlva megtalálják saját formájukat. Az első autók tervezői gondosan ügyeltek arra, hogy a zörgő' masinák minél jobban hasonlítsanak a bevált utazókocsikra. Az Autók és emberek stábjának némi szerencséje is volt: az első gépkocsik, feltűnésével szinte egyidőben találták meg a mozgókép készítésének titkait. Jól válogatott, korabeli, „történelmi” dokumentumok bejátszásával teremtették meg a századforduló hangulatát. Remélhető, hogy a folytatásokban sem csalódunk. H. N. Sikeres kiállítást rendezett a HUNGAROTEX külkereskedelmi vállalat New Yorkban, ahol férfi és fiú ruházaiti termékeket állítottak ki. Ez volt a vállalat első jelentősebb amerikai bemutatkozása. Ügy tervezik, hogy rövid időn belül jelentősen növelhetik amerikai exportjukat, mivel tárgyalásaik során sok amerikai üzletember hangoztatta, hogy a magyar konfekció színvonala' magasabb, mint sok más közép-európai országé. A vállalat idei dollárexport- terve meghaladja a 200 milliót Ez 12 százalékai több, mint a múlt évben volt. Megfelelő áruA Fáklya április 23-án megjelenő 8. száma a proletariátus nagy vezérének 108. születésnapjára emlékezve képes riporttal mutatja be a moszkvai Központi Lénin Múzeumöt Ugyancsak képes riport kalauzolja el az érdeklődőket a Fekete-tenger keleti partvidékén épülő Inguri Vízierömű diák ifjúmunkásai közé, híven érzékeltetve a munka romantiká ját Kiaknázza-e az emberiség az óceán lehetőségeit? — veti fel a kérdést egy másik, színes képekkel Illusztrált tudományos cikk. Más érdekes témákat is vizsgál a lap tudományos-technikai újdonságokból álló szemléje, így például a levegő sterilizálásának új módszerét, az állatok testhőméralap biztosításával, az értékesebb áru arányainak növelésével — amit a magyar textiTexport rekonstrukciója is segít — ez még további 3—4 százalékkal növelhető. A HUNGAROTEX új kezdeményezése: termelő vegyesvállalatok létesítése külföldön. Ennek keretében — elsőként — jövőre megkezdik Görögországban a Panagosz céggel egy, évi 1500 tonna teljesítményű lenfonoda építését. A tervek szerint a gyár 1980-ban megkezdi a termelésit. sékletének műszeres leolvasására afflkaflmasi készülék működését, sőt hírt ad 200 millió évvel ezelőtt élt állatok csontmarad vá - nyalnak elemzéséről is. A kulturális cikkek közül gazdagon illusztrált riport mutatja be a Moszkvában néhány éve szervezett Amatőr énekesek klubját, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékokra készülő Nyerni- navies—Dancsenko Színház Sztye- pán Rázin című baletfcbemuta- tóját Orosz nyelvleckével, keresztrejtvénnyel, filmkörképpel, majd a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programismertetőjével zárul a szám. Fáklya-ismertető A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Az alkoholfogyasztás *■ /í». A társadalmi változások, az életszínvonal fokozatos javulása az utóbbi évtizedekben az anya* gi szükségletek kielégítésének sorrendjében szélesebb rétegeknél helyezte előbbre az élvezeti cikkek, ezen belül az italok fogyasztását. Az ország lakosságának egy főre jutó évi szeszesital-fogyasztása az 1934—38-as évek átlagában (abs literben) közel hat liter volt, 1955-ben mintegy 5 liter. A következő évtizedekben szinte évről évre történő növekedés mellett 1965-ben már hét liter. 1975-ben pedig tíz liter jutott egy lakosra. Ezen belül az elfogyasztott bor mennyisége alig!, de a söré és az égetett szeszes italoké* a két-háromszo- rosára fokozódott. 1976-ban egy lakosra átlagosan 3000 (egy felnőtt lakosra 3800) forint körüli értékű szeszesital-fogyasztás jutott. Kedvezőtlen átlagok Az italfogyasztásiban az utóbbi évtizedekben nemcsak az alkoholtartalmú italokon belül történt arányváltozás, hanem kedvező átcsoportosulás is mutatkozik az alkoholmentes italok javára. Például 1976-ban országosan az alkoholtartalmú italok egy főre jutó fogyasztása hat százalékkal, az alkoholmentes üdítő italoké viszont közel húsz százalékkal növekedett. Bács-Kiskun megyében a bortermelés hagyományos és jelenleg is kiemelkedő, így általában magasabb a borfogyasztás, de lényegesen kisebb a vásárolt bor aránya. mint más megyékben. 1976-ban a megyében megfigyelt munkásháztartásokban egy fő csaknem 24 liter bort fogyasztott, mintegy másfélszeresét a dél-alföldi körzet átlagának. A szövetkezeti paraszti háztartásokban 34 liter, a kettős jövedelműeknél 31 liter volt az évi egy főre jutó fogyasztás. 37, illetve 19 százalékkal több. mint a Bács—Békés—Csongrád megyei körzetben átlagosan. Az alkoholfogyasztás átlagai igen szélsőséges szóródást takarnak. Az átlagosnál jóval többet fogyasztók bármelyik társadalmi rétegből kikerülhetnek. A túlzott mértékű szeszfogyasztás nagyfokú egyéni és társadalmi veszélyességet rejt magában: a testi és szellemi épség, a családi élet, a munkamorál, a közlekedésbiztonság ellensége. A tapasztalatok szerint az utóbbi évtizedben egyre fokozódtak az alkoholra visszavezethető vétségek, így szükségessé váltak bizonyos korlátozó intézkedések. A belkereskedelmi miniszter 1972-iben és azóta több ízben rendeletekben szabályozta a szeszes italok kiskereskedelmi értékesítését. Meghatározta az italárusítással és italméréssel foglalkozó kereskedelmi és vendéglátóipari üzletek körét; egye« helyeken és időszakokban korlátozta az árusítást, vagy kimérést. illetve az árubemutatásra elfoglalható eladóteret; szabályozta a fiatalkorúak kiszolgálását stb. A közgazdasági szabályozókon keresztül (például a vendéglátás az ételek után árkiegészítést kap. az italok után forgalmi adót fizet) változott az italforgalmazásá érdekeltség. A rendeletek megtartását és hatását a megyében az állami ellenőrzésre jogosult szervek több ízben vizsgálták és megállapításaik arra engednek következtetni, hogy esetenként az anyagi érdeket a társadalompolitikai érdekek elé "helyezték. A korlátozó rendelkezések ellenére az alkoholos italok kereskedelmi forgalma az utóbbi években általában növekedett. Az égetett szeszes italok 1973. január 1-i átlagosan 15 százalékos áremelése is csak néhány hónapig tartó K)—20 százalékos átmeneti visszaesést eredményezett a megyében. 1976-től viszont csökkent a kereslet a boltokban árusított borok iránt, részben az olcsóbb minőségűek korlátozott kínálata, részben az 1977. február 1-i 5 százalékos áremelési lehetőségeik érvényesítése miatt. 1977-tben a balti forgalom majdnem a fele volt az egy évvel korábbinak, míg a vendéglátásban közel egy- harmadával növekedett. Igaz, az átlagárak — amelyek a minőséget is jelzik — a boltokban 31 százalékkal nőttek, a vendéglátásban 21 százalékkal csökkentek. A boltok söreladása évenként 10 százalék körüli ütemben bővült. A vendéglátásban — főként kínálati okok miatt —, szerényebb ütemben nőtt a sör- értékesítés, csak 1977-ibén volt kiemelkedő, az első háromnegyedévben több mint 18 százalékos növekedés következett be. Kedvező, hogy mindezek mellett az alkoholmentes italok értékesítése mind a boltokban, mind a vendéglátó hálózatban számottevő növekedésnek indult. Alacsonyabb árszínvonallal az alkoholfélék ellenében bizonyára ezt tovább lehetne fokozni. A IV. ötéves tervidőszak éveiben a szeszesitalfélék forgalmának növekedési üteme a megyében valamennyi fajtában jelentősen meghalad ta az országos átlagot 1976-ban a bor-, a sör-, a gyümölcspálinka- és a brandyér tőkésítés már csökkent a megyében az egy évvel korábbihoz képest. Több éttermet, kevesebb italboltot A kiskereskedelem 1976. évi italforgalmának mintegy kétharmad részét a vendéglátó-hálózat bonyolította le, ezért igen nagy a szerepe az italfogyasztás kulturáltságának biztosításában. Bács-Kiákun megyében a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma az előző tervidőszakban 7 százalékkal nőtt. azóta összességében szinte változatlan, de ösz- szetételében módosult. Több lett az étterem jellegű egység és az eszpresszó, csökkent a cukrászdák és valamelyest az italbolt jellegű egységek száma A kereskedelmi vendéglátás árbevételének 44 százalékát — 1970' óta növekvő arányban — éttermekben, bisztrókban, étkezdékben érték el, másik nagy részét — 1970 óta csökkenő arányban — a büfék, italboltok, sön- tések, borozók forgalmazták. Az eszpresszók mintegy 15 százalékban részesedtek, a cukrászdák és szórakozóhelyek csak néhány százalékot bonyolítottak. Valamennyi szaikjellegcsoportra jellemző, hogy az összes árbevételből az italok aránya 1970 óta fokozatosan növekszik. Ezt csak részben indokolja az esetenkénti áremelkedés és a minőségi összetétel javulása. A megyében levő 389 italbolt jellegű vendéglátóhelyen 1977 első háromnegyedévében már meghaladta a 82 százalékot az italok aránya, de az éttermekben is majdnem 63 százalék volt. Az italforgalomnak nyolc-kilenc tizede, sőt az italboltokban ennél nagyobb aránya volt alkoholos- ital. A szeszes italok forgalma 1977 első háromnegyedében 13 százalékkal volt több. mint egy évvel korábban. ezen belül az éttermekben 21 százalékkal, az italboltokban 8 százalékkal nőtt a fogyasztás értéke. Kétségtelen, hogy az italfogyasztás kulturáltságát a nagyobb alapterületű, ülőhelyekkel berendezett egységek jobban tudják biztosítani. . különösen azért, mert ott lehetőség van ételkínálatra is. Ezek az egységek azonban kevésbé szolgálják a jövedelmezőséget. 1976-ban a megye étterem jellegű egységeiben egy négyzetméterre 432 forint havi szeszesital-forgalom jutott, a cukrászdákban, eszpresszókban több mint 600 forint, az italbolt jellegű egységekben viszont meghaladta az 1100 forintot is. Ez társadalompolitikai okokból nem lehet céL Bár a megye ebben a szakjellegcsoportban népességszámához viszonyítva nem éri el az országos szintet, a vendéglátóhálózat itajfargalmának mérséklését mégis elsősorban az ilyen jellegű egységekben kellene kezdeni. Ez megáldható lenne a korszerűtlen üzleteik. bódék bezárásaival, máshol a kiesett forgalmat egyszerűbb ételfélék és alkoholmentes italok kínálatával lehetne pótolni. Szigorúbb ellenőrzés és tudatformálás Az eddigi korlátozó intézkedések tehát nem eredményezték a szeszfogyasztás csökkenését, még összetétele is kedvezőtlenül változott. Az italozás káros társadalompolitikád hatásai továbbra is mutatkoznak, ezért a kormány 2021/1977 (IX. 1.) számú határozata és annak végrehajtási utasításai további tennivalókra hívják fel a figyelmet. Eredmény csak akkor várható, ha a rendelkezéseket maradéktalanul megtartják, amire az eddigieknél szigorúbb ellenőrzés és a mulasztók anyagi és erkölcsi felelősségre vonása nyújthat biztosítékot. Természetesen, az adminisztratív intézkedések önmagukban még nem biztosítják a várt eredményt. Fontos a társadalmi tudatformálás a mértéktelen italozás elítélése érdekében. Kiemelkedő fontosságú e tevékenység a fiatalkorúak körében. Dr. Sántha Józsefné a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese
