Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-16 / 89. szám

1978. április 16. • PETŐFI NÉPE • 3 EZERHÁROMSZÁZ TÁNCOS KECSKEMÉTEN Szövetkezeti néptáncosok országos találkozója r Megkezdődött a szövetke­zeti néptáncosok kétnapos országos találkozója Kecske­méten, a Megyei Művelődési Központban. Tegnap délelőtt 10 órakor dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se üdvözölte és köszöntötte a fesztiválon résztvevő öt me­gye — Békés, Csongrád, Pest, Komárom és Bács-Kis- ikun — néptánc együtteseit és a megjelent külföldi ven­dégeket. Megnyitó beszédében hangsú­lyozta^ hogy a magyar szövet­kezeti mozgalom évtizedek óta jelentős szerepét tölt be a nép- művészeti hagyományok ápolásá­ban, terjesztésében. Örvendetes, hogy az idősebb hagyományőrzők mellett már ott sorakoznak a lel­kes fiatalók is, miként a jelen fesztiválon, ahol 6-tól 84 éves korig szinte minden korosztály képviselve van — állapította meg dr. Major Imre. A megnyitót követően a rösz- kei Paprikahasító Együttes lát­ványos, hangulatos műsorával kezdődött az egésznapos gazdag program, amely 19 együttes be­mutatkozása után a késő esti órákban táncházzal és vidéki vendégszereplésekkel zárult a szombati program. P. E. • Dr. Major Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese üdvözölte a fesztivál több mint ezerháromszáz résztvevőjét. 9 A cimképen: A Ceglédberceli német nemzetiségi együttes bá­ránytáncot adott elő. (Tóth Sándor felvételei A vásárlók érdekeit védik A Bács-Kiskun megyei Tanács kereskedelmi osztályának keres­kedelmi felügyelősége tavaly 16 átfogó ellenőrzést végzett, mei.v 765 helyszíni vizsgálatot igényelt. A vizsgálatok átfogták a kereske­delmi és vendéglátóipari tevé­kenység minden ágát, s eredmé­nyük összegzésével képet adtak a megye kereskedelmi tevékeny­ségéről. A vizsgálódások az áruellátást, a vásárlási körülményeket vet­ték célba, I megállapítható, hogy a fogyasztók érdekvédelme to­vább erősödött, s a meglevő hiányosságokat követő szigorú felelősségrevonások is ezt szor­galmazzák. Valach István, a Bács-Kiskun megyei Tanács kereskedelmi osz­tályának helyettes vezetője így tájékoztatott­' — A 765 ellenőrzés 17,5 száza­lékát követte személyi felelősség- revonás. Bár ez a szám öt száza­lékkal alacsonyabb az előző évi­nél. nem lehetünk elégedettek Változatlanul fennáll a vállalati, de különösen a szövetkezeti bel­ső ellenőrzés elégtelensége. A felügyelőség hét alkalommal büntető feljelentést tett. mind­annyiszor árdrágítás miatt. Sza­bálysértési hatósági jogunkkal élve 99 esetben -pénzbírságot szabtunk ki. s növekedett a bír­ság összege. A jogtalan többlet­bevételhez jutó négy szövetkezet­től 51 ezer forintot elvontunk, hogy a szigorú szankciókkal megelőzzük a vásárlók további megkárosítását. — Vizsgálataink során nagyító alá vettük a tanyai boltok ke­reskedelmi munkáját. A megle­vő gondok mellett kedvező a fo­kozatos javulás, de tudomásul kell azt is vennünk, hogy ezek a boltok csak a napi cikkek áru­sítására rendezkedhetnek be. Ez­zel együtt az a követelmény, hogy azokból elegendő legyen. örvendetes, hogy egyre több tanyai boltban van villany, s így lehetővé válik a hűtőgépek beállításával a gyorsan romló áruk árusítása is. Évről évre nő azoknak a boltóknak a száma, ahol a szövetkezetek korszerűsí­tést hajtanak végre. A felügyelőség előtt álló idei feladatokról Valach István el­mondta. hogy az új belkereske­delmi törvény megszabja az el­lenőrzés további feladatait, a fo­gyasztók érdekének még szigo- . rúbb, következetesebb védelmét. Sarkalatos pontja ennek a párt vés a kormány életszínvonal- politikájának értelmében az árak igen széles körű vizsgálata, az ár és a minőség függvényében. N. M. Á mezőgazdaság ipari háttere • Az AGROMASEXPO és a CONSTRUMA nemzetközi szakkiállítás ft budapesti Nemzetközi Vásárváros területén. Képünkön: a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár erőgépei a kiállításon. (MTI Foto — Hadas Tamás felvétele — telefoto —KS) 9 Április 19-ig, szerdáig láto­gatható Budapesten a Nemzetkö­zi Mezőgazdasági. Élelmiszeripa­ri Gép- és MűszerkiáLlítás. is­mertebb nevén az AGROMAS­EXPO. A rendezvény immár ha­gyományosnak tekinthető. Ezút­tal 18 ország 237 vállalata vo­nultatja fel termékeit. A vona­ton érkező látogatók most is 33 százalékos utazási kedvezményt élvezhetnek. Az sem számít új dolognak, hogy a kiállításon be­mutatják a kistermelőknek szánt gépeket, szerszámokat, vegysze­reket JlS. Megszokott, megszeretett ki­állításról van tehát szó és ez hazai viszonyaink között teljesen érthető. A mezőgazdaság iparo­sítása egyre fokozódik. A terme­lési költségekben már meghalad­ta a 60 százalékot az ipari ere­detű anyagokra, eszközökre ki­adott pénz aránya. A gyári ter­mékek sorában — a műtrágyák mellett. — a 'gépeik játsszák a legfontosabb szerepet. Fogy a munkaerő, növekednek a felada­tok. Az emberi kezek sokaságát gépekkel tudjuk csak pótolni. A magyar mezőgazda-ági szövetke­zetekben például a termelés szolgálatában álló motorok ló­ereje az elmúlt kilenc esztendő­ben háromszorosára növekedett. A téeszek ma mintegy öt-ven milliard forint értékű gépet, mondhatnak magukénak. 9 Ezzel a nagyfokú iparoso­dással párhuzamosan azonban mindinkább megváltozik a gé­pek szerepe. Először még csupán arról volt szó. Ihogy ha jön egy új traktor, 'hát akkor kevesebbet kell igázni a lovakat. Azután a lovakat eladtuk, mert nem volt rájuk szükség. A mezőgazdaság már teljes egészében a trakto­rokra hagyatkozott. És megjelen­tek a géprendszereik. Egész mun­kafolyamatokból (pl. előbb a bú­za .majd kukoricatermesztés) ki­küszöböltük a kézi munkát, egy­mást követő; kiegészítő gépek munkájára alapoztuk az adott növény termesztését. Ezzel azon­ban kényesebbé vált ezeknek a kultúráknak a sorsa. Hiába volt meg négy gép. ha hiányzott az ötödik. Hiába volt meg az ötö­dik, ha annak teljesítőképessége nem állott összhangban a többi néggyel. Ilyen apróságok tudnak ma már felvirágoztatni, vagy veszteségességbe kergetni, egy. gazdaságot. Sajnos a gazdák, a gazdaságok vezetői nem hajthatják mindig nyugodtan álomra a - fejüket. Mert a példánál maradva a tür- hetőnél gyakoribb, hogy nem csutfen az ötödik gép teljesítmé­nye marad el a másik négy mö­gött, de a megfelelő négyből is kiesik egy vagy kettő valami fil­léres alkatrész hiánya miatt. A másik áloműző tényező .pedig, hogy ezek a durva, finom, vagy még finomabb ipari termékek egyre drágábbak. Figyelmeztető, hogy a téeszek tavaly előtt 14 milliárd forint beruházásból nyolcat költöttek gépekre, ta­valy pedig már 15 milliárdból kilencet. De ez a kilenc milliárd forintért vásárolt gép kevesebb volt. mint amelyért tavaly előtt nyolc milliárdot fizettek. . 9 Téved, aki azt hiszi, hogy a probléma csak a nagyüzemekre korlátozódik. A háztáji és kise­gítő gazdaságokban, egyszóval a kistermelőknél más arculatú, de a népgazdaság szempontjából alig kisebb jelentőségű a kérdés. Ismerjük ugyanis a hagyományos kisgazdaságot: a gazda feji a te­henet, hizlalja a disznót, szűri a bort. mert megszokta. Csakhogy ilyen gazda egyre kevesebb van már. Ma is hajlandó nemcsak a téesz-tag. de a vasutas, a tanító, a kőműves is a ház körül gaz­dálkodni. de csak ha 'kifizetődik és nem válik az istálló, a kert, a szőlőhegy rabjává. Ez a má­sik fajta kistermeid, ha lát olyan -megoldást, amikor'-‘-beruházások,' áldozatok árán 'bár; 'de apainál könnyebben, kevesebb idő felál­dozásával tarthat négy-öt tehe­net, hizlalhat 15—20 disznót, ál­líthat fóliasátrat, vagy művelhet szőlőt — akkor csinálja. 0 sem ellensége a saját zsebének. De ha nem lát ilven lehetőséget, akkor inkább lemond az egész­ről. Az úgynevezett ipari háttér a kistermelőket sem kényezteti el nálunk. Kerti traktor esetében az alapgéphez se lehet könnyen hozzájutni, a vegyszerek válasz­téka is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Az idei AGROMASEXPO-n megjelent 237 vállalat produktu­mának bemutatása impozáns lát­ványt nyújt a kiállítási terület mezsgyéin ibelül. Látható itt óriásgép és kéziszerszám. Úgy gondolom, joggal tarthatok azon­ban attól, hogy az egyébként szemkápráztató és tanulságos ki­állítási élmény esetenként csak „'hosszú fogat csinál”. Tehát a nagyüzemiek vagy a kistermelőik látják ugyan, hogy ezt a műsza­ki problémát a világon valahol már megoldották, de nem egy­szer sokáig kéll váratok, amíg ugyanezt a terméket a saját lel­tárukba sorolhatják. • A kiállítás, a látóhatár tá­gítása nagyon fontos, nagyon hasznos. De a miagyar mezőgaz­daság Ipari hátterének a kor színvonalán történő fejlesztése és zavartalan működtetése sok­kal bonyolultabb feladat, mint egy kiállítás elismerésre méltóan sikeres megrendezése... F. B. .V.VAV.V.V Ebédre várva kólában. (Méhesi Éva felvételei) Mi legyen a gyerekkel, ki ad neki enni. ami­kor hazajön az iskolából? — so­kakat nyugtala­nító kérdések. A szülők egész nap dolgoznák és ha nem tudják biztonságban kiskorú gyerekei­ket. idegeskednek. Sajnos, az ál­talános iskolák napközijeiben nem tudnak valamennyi tanuló­ról gondoskodni. Megyénkben a gyermekélelmezés sokat javult az utóbbi években, de korántsem kielégítő. Főleg az általános is­kolások ellátása okoz gondokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ahol megoldott az étkeztetés, ott sem zavartalanok a körülmények. Áldatlan állapotok Lassan kibírhatatlan a zsúfolt­ság Kecskeméten, a széohenyivá- rosi iskolában. Az étkezőt két­száz diákra tervezték és hatszáz­ötvenen használják. Fél 12-itől negyed 2-ig — a napközis foglal­kozások kezdetéig — kilenc cso­portot. csaknem négyszáz gyere­ket kell megebédeltetni. A ki­csik után következnek a felsőta­gozatosok. akiknek az óráit rend­kívül zavarja a folyosóról behal­latszó lánma, csörömpölés. Akik­nek ugyanis az étkezőben nem jut hely, á folyosón esznek. Ét­kezdének alakították át a felvo­nulási épületet is, ennek ellenére alig enyhült a zsúfoltság. — Országos gond az új, mo­dern iskolákban, hogy kicsire tervezik a konyhát és az étkező helyiséget — mondja Varjú Lajos igazgatóhelyettes. — Ezeknek a méreteit semmilyen szabály nem írja elő. ezért is sok a fogyaté­kosság. Ennyi gyereknek leg­alább háromszor ekkora konyha kellene, az ebédlőről nem is szólva. Vagy nézze meg a moso­gatót. Állandóan hosszú sor áll előtte, egyenként muszáj elmos­ni az edényeket, ment a szeny- nyest nincs hová lerakni. —■ A nyugodt étkezés alapjait kellene megteremtenünk és mi van? Kapkodás, rohanás, ideges­kedés — panaszkodik jogosain Varga Mihalyné, napközis tanár. — A kicsik közül sokan szorul­nak segítségre, mert az óvodában elvágták nekik a húst, itt bán­nak először önállóan késsel-vil- lávaL Ősszel megnyílik a másik is­kola a lakótelepen. Enyhít majd a gondjaikon? — Talán. Egy keveset. Szerin­tem egyediül az segítene, ha leg­alább az ilyen vadonatúj telepe­ken külön választanák az iskolát és az élelmezési, napközis foglal­kozásokra alkalmas létesítményt. A tanítást nagyon zavarja ez a minden déli közjáték és azt sem tartom helyesnek, hogy a gyere­kek életük légmozgás igényesebb korszakában, reggel 8-tól este 5-ig egyik pádból a másikba ül­nek. Feleannyira sem ‘lennének fáradtak, étvágytalanok, ha töb­bet mozoghatnának. Már 28 éve tanítok és 16—17 éve foglalko­zom napközisekkel, de még nem volt egy külön termem. Játé­kunk van, de nem lehet használ­9 Karcsi a kolbászért lelkesedik. 9 Jaj, de sokat kell várni az ebédre! ni, mert a tantermekben erre nincs mód. p-1 Az időpont: fél kettő és még nem voltak levegőn Eddig les­ték, hogy mikor 'kerülnek sorira az ebédlőiben. Az udvarra nem mehetnek, mert ott tornaóra fo­lyik. a salakpályán futnak. a helyzet kilátástalan. Evés közben elmegy az étvágy Azt mondiják. evés közben jön meg az étvágy, itt ez is fordítva igaz. Jól mondta a napközis ta­nárnő, a mozgás hiánya, az ét­kezés mindennapos kálváriája, vagy a hosszúra nyúló várako­zás — amelyet azzal ütnek el, hogy kiszaladnak a boltba nápo­lyiért, fagylailtozni, vagyis mire rájuk kerül a sor, eltelnek édes­séggel — azaz a következmény­nyel jár, hogy a legjobb falatok­ból is csipegetnek. Pedig a Du- navidéki Vendéglátó Vállalat konyháján jól főznek. Aznap gyümölcsleves volt, töltötthús burgonyával, szilvákompóttal, de sokan hozzá sem nyúltak. Karcsi adagja is érintetlen, ö azzal érvel, hogy délelőtt jólla­kott a hazulról hozott kaláccsal, semmit sem kíván enni, a kol­bász kivételével. — A rántott csitlkét úgy vi­szik vissza, ahogy megkapják — közli Dávid Ödönné konyhafő­nök. — Szeretnénk megkedvel­tet ni a korszerű táplálkozást, Újdonságokkal próbálkozunk, ke­vés eredménnyel. Amit otthon nem szoktak meg. itt sem kell, legyen az rakottkáposzta. re­szelt sajttal meghintve, rántott karfiol, csőbensült zöldbab. — Te mit ennél legszíveseb­ben? — állítok meg egy csupa- mosoly, kis copfost. Felcsillan a szeme: — Zsíroskenyeret Valóban, miért ne szerepelhet­ne például uzsonnára ez is az étlapon, zöldhagymával, papriká­val, retekkel? Ment a zsiroske- nyér nem korszerű, a hozzáva­lók pedig drágák. Nem nagyon férnek be a jelenlegi nyers­anyagnormálba. Kiemelt feladat: a gyermekélelmezés — Milyenek a normák? — kérdezem Tövis Ferenctöl, a me­gyei tanács művelődési osztá­lyán. — Feszesek. Ezekbe az árak­ba még 2—3 forintos hagyma, krumpli van bekalkulálva és hol lehet ma már ennyiért megkap­ni? Elzárt teng túl a gyerekek ét- rendijében a tésztaféleség, arm nem viszi előbbre a korszerű táplálkozás ügyét. Persze, sok múlik a szakácsokon is. A bajai Kenyeres Júlia Diákotthon ellá­tása kifogástalan, holott ugyan­abból a' normából főznek ugyan­annyi gyerekre, de jól. — Milyennek ítéli meg az ét­keztetést általában? Válasz helyett jelentést tesz elém. a legfrissebb vizsgálatok adatait tartalmazza. Íme néhány: A megye oktatási intézményei­ben üzeméltetett konyhák kapa­citása 35 ezer adagos, ezzel szem­ben 50 ezer tanulóra és 6—7 ezer tanárra főznek. A túlterhe­lés kizárja, hogy 'különbséget te­gyenek a különböző korosztályok ellátása között, holott mások a kalória- és fehérjeigényei a ki­csiknek, a nagyobbaknak, a fiúk­nak és a lányoknak is. A kony­hák javarésze kicsi és hiányosan felszerelt, hűtőterük csak a hús tárolására elegendő. A kulturált étkezés feltételei sem mindenütt adottak. Az evőeszközök csúnyák, az elhasznált műanyag edények nem nevezhetők esztétikusnak. A legnagyobb gond, hogy még így is sok az ellátatlan diák. A megyében az óvodiásokkal és a középiskolásokkal együtt 96 ezer 500 gyerekről kellene gondoskod­ni, de csak a felle részesül étke­zésben. Az ellátottság szintje az általános és kisegítő iskolákban a legalacsonyabb. Nálunk, de or­szágosan is. Ennek tulajdonítha­tó, hogy a Minisztertanács hatá­rozata kiemelt feladatként tűzte célul a gyermekélelmezés fej­lesztését. A megyében 12,8 százalékkal kellene emelni az 1980-as év vé­géig az étkeztetésiben részesülők arányát, vagyis a mostaninál nyolcezerrel több általános isko­lást kell asztalhoz ültetni. A megoldást kereső javaslatok nemrég szerepeltek a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának napirendjén. Az itt hozott hatá­rozatok, az országos célkitűzések . ránkeső részének megvalósítását szolgálják. Ennek érdekében azt kérik a helyi tanácsok vezetőitől, hogy alaposan vizsgálják meg saját területük adottságait. Vegyék fi­gyelembe, hogy saját erőforrá­saikból mit tudnak pótolni nap­közis fejlesztéssel, vagy csak ét­keztetéssel? Felkérték a kun- szentmíklósi. tiszakécskei, tom­pái, kiskunfélegyházi és kecske­méti tanácsok végrehajtó bizott­ságait. hogy mibden eszközt fel­használva tegyék lehetővé a diákélelmezési konyhák megépí­tését 1980-ig. A következő évék egyik leg­fontosabb feladata tehát a gyer­mekétkeztetés jobb. kedvezőbb feltételeinek a megteremtései. Ezt kívánja a dolgozó szülök ér­deke és gyerekeink egészséges, megnyugtató fejlődése. Vadas Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom