Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-16 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kukoricából ötezer hektárral nő a vetésterület Elégedettek a megye mezőgazdasági üzemei az ősz­szel vetett kalászosgabonák fejlettségével, s az is örömükre szolgál, hogy nem volt kifagyás, csupán belvíz miatt pusztult ki egészen kis területen az őszi vetés. Minden remény megvan arra, hogy a 130 ezer hektáron elvetett őszi gabona a későbbiekben is jól fejlődik. A megye mező- gazdasági üzemeiben elvetették a borsót, a tavaszi kalászosokat és a cukorrépát is. Jó ütemben halad a lucerna telepítése és a bur­gonya ültetése. Ez utóbbiból a tervezett terü­let 60 százalékán földbe került a vetőgumó. Mintegy 70 ezer hektáron, azokon a terüle­teken, amelyek az őszi mélyszántás alól men­tesítettek voltak, tehát homok és szikterüle­tek, a közeli napokban fejezik be a tavaszi szántást. • A fóliasátor alatt szépen fejlődik a tápkockába kiültetett káposzta, amelyet május elején szednek és külföldre szállít­ják. (Pásztor Zoltán felvétele.) aa AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 89. szám Ára: 90 fillér 1978. április 16. vasárnap A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! 3. Éljen korunk forradalmi eszméje, a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen és erősödjék a szocializmust építő országok egysége, együtt­működése! 5. Éljen, erősödjék a nemzetközi kommunista mozgalom egysége! 6. Éljen a szocializmus, a társadalmi haladás, a világbéke legszilár­dabb támasza, a Szovjetunió! 7. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barát­sága! 8. Erősítsük szolidaritásunkat az imperializmus ellen küzdő forradal­mi erőkkel! 9. Éljen a béke! Békét, biztonságot Európának! 11. Küzdjünk az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megszüntetésé­ért! 12. Tiltakozunk a neutronbomba gyártása ellen! 13. Erősödjék a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, együttműködése! 14. Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! 15. Előre az 1978. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! 16. Köszöntjük a munkában élenjárókat! 17. Gyarapitsuk népünk szocialista műveltségét, tudását! 18. Éljen társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! 19. Éljen a szocialista nemzeti egység! 20. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! 10. A változékony, hű­vös, fagyos időjárás miatt a talajok fel- melegedése a szoká­sosnál lassúbb. Sók helyen a talaj még nem éri el az egyes növények vetéséhez __________ szüksé ges 10—12 Celsius-fok hőmérséklet, s emiatt a szokásosnál később fejeződik be majd a kukorica, a naprafor­gó és a szója vetése. Naprafor­góból a megyében 8200, sízójábcil 3800 hektárt vetnek, azonban ed­dig csupán 10—12 százalékán ke­rült földibe a mag. Az üzemek megfelelően felkészültek, elegen­dő az' erő- és munkagép ahhoz, hegy az időjárás miatt lerövidült vetési időben is gyorsan elvé­gezzék ezt a munkát, s mintegy két-hárcm hét múlva, az emlí­tett növények magjait elvessék. A megye mezőgazdasági üze­meiben az idén 135 ezer hektá­ron vetnek kukoricát, ötezer hek­tárral nagyobb területen, mint egy esztendővel korábban. Eddig csak a lazább, könnyebben mele­gedő talajon mintegy 20 ezer hektáron került földbe e növény magja. A MÉM a kukorica ter­méseredményeinek fokozására a gazdaságok dolgozóit és vezetőit premizálással is érdekeltté tette, amelyet az üzemek kedvezően fo­gadtak, s ennék is köszönhető, hogy az idén növelik e növény vetésterületét. Kellően segítik a korszerű agrotechnikai munkát a termelési rendszerek, ami azért is jelentős, mivel a megyében a kukorica 70 százalékát különböző termelési rendszerek keretében termesztik a mező-gazdasági üze­mek. Javult a kukorica fajtavá­lasztéka. Jó minőségű, s nagyobb arányban korai és középérésű — az őszi fagyok előtt beérő — faj­tákat verhetnek a következő na­Kedvezőtlen a hűvös ■ ' • <V. ' , 7p a pv •' r. í r • időjárás pókban. A gaz­daságok segítik a háztájikat is, jó vetőmagot és vegyszert juttatnak az eredmé­nyesebb termesztéshez. Befejeződtek a kora tavaszi munkák a szelő- és gyümölcs- ültetvényeikben Néhány hektár szelő metszése van hátra a nagy­üzemekben, a háztájiban pedig e munkának a kezdetén tartanak. Megkezdőditek a permetezések az ültetvényeken, s elsősorban gom­baölő szereket juttatnak ki, ahol pedig már virágoznak a gyü­mölcsfák, ott méhkímélő szereket alkalmaznak. Jelentős fagykár ér­te már a virágzó kajsziültetvé­nyeket, s a jövő héten várható a meggy és a cseresznye virágzá­sának kezdete, s a kötődésre nagy hatással lesz a következő na­pok, hetek időjárása. Jól haladnak a megyében a te­lepítési munkákkal, tavasszal vár­hatóan mintegy hétszáz hektáron telepítenek szőlőt és gyümölcsöt. Ezzel a munkával már készen vannak többek között a keceli Sz.ólőtüri Szakszövetkezetben, ELŐKÉSZÜLETEK A TAVASZI—NYÁRI SZEZONRA a megye élelmiszeripari üzemeiben Alig virágoztak ki a gyümölcs­fák, a nyersanyagokat termő szántóföldi és kerti növények is többnyire csak ezután szökken­nek szárba, a termés jelentős ré­szét télire tartósító üzemekben már javában folyik az előkészü­let a szezonkezdésre. Amikorra zsendül a termés, a konzerv- és hűtőiipar gépeit, berendezéseit a tavalyi nagy igénybevétel után rendbe keld hozni, fel kell újí­tani. A szárítókat javítják A Kalocsa vidéki Fűszerpap­rika és Konzervipari Válladatnál gondos terv szerint készülnek. Az egyes üzemek és telepek vezetői még a múlt év utolsó negyedé­ben bejelentették a termelő esz­közök karbantartására, bővítésé­re vonatkozó igényüket. Miint Szilágyi István főmérnök tájékoztatott, az idén a legna­gyobb feladat a vállalatnál a kis­kőrösi telep nagykarbantartása, amire 3,5—4 millió forintot irá­nyoztak elő. A cél a technológiád színvonlai emelése és a munka­körülményék javítása. A beruhá­zások 'közül a paprikamalom bő­vítése és a miskei telep leendő szárítóüzeme a legfontosabb, ame­lyet a Kalocsa vidéki Agráripari Egyesüléssel közösen építenek föl. A vállalat januártól tervsze­rűen dolgozó karbantartó üzeme már rendbe hozta az uborkafel­dolgozó berendezéséket, jelenleg a szárítókon dolgoznak. A tész­taüzem nagykarbantartását a nyár közepén ütemezték s az idén a korábbi három helyett két hét alatt akarják elvégezni. A papriikamalom nyári helyrehozá­sát 14 napra rövidítik. A karban­tartókat a prémiumrendszer gyors és gondos munkára ösztönzi. Eb­ben segít, hogy a tartalékalkat- részeket már élőre beszerezték. Egyes berendezéséket ipari szö­vetkezeteknek adnak ki javítás­ra. A hónap végén: parajfeldolgozás A Magyar Hfltőipar bajai gyá­rának első negyedéve nagyon jól sikerült: 31 százalékkal maga­sabb termelési értéket hoztak lét­re. mint tavaly ugyanebben az időszakban. Belföldre 1500, kül­földre 760 tonna gyorsfagyasztott árut szállítottak. Emellett termé­szetesen már készülték az idén termő nyersanyagok feldolgozá­sára is. Ozorai János főmérnök el­mondta: legelső feladatunk a pa­raj gyártás lesz, amit előrelátha­tólag április végén kezdenek el. Ezt követi május végén a zöld­borsó- és a szamócafeldolgozás. A gépsorokat már néhány új gép üzembehelyezésével korszerűsítet­ték, főként energiatakarékossági szempontokat tartva szem előtt. A készárugyártás mennyiségének növelésére új tisztító berendezé­seket állítanak majd be. A kész­termékek arányát a szűkös hűtő­tároló kapacitás miatt kell nö­velni a termelésben, mivel ezek azonnal kiszállíthatok. A bajai hűtőipari gyárban a tervezett ütembén végzik a kar­bantartást A m unlkaversenyben tett vállalások erre a tevékeny­ségre is kiterjednek. A borsósz. zon előtt A földeken még jóformán be sem fejezték a zöldborsó vetését, de a Kecskeméti' Konzervgyár I. telepén már teljes erővel dolgoz­nak a termés fogadásának, illet­ve feldolgozásának előkészítésén. A műszáki intézkedési terv elő­írásait betartva a tmk szakembe­rei gondosan átvizsgálják a hat feldolgozó gépsort és a legap­róbb hibákat is kijavítva készí­tik elő őket a későbbi haszná­latra. A tervek szerint május vé­gén megtarthatják a próbaüze­met, majd június elején hozzá­láthatnak az idei termés feldol­gozásához. A gépeknek és a ve­lük dolgozóknak lesz munkájuk bőven, mert a szezon végéig 14 ezer 900 tonna tartósított zöld­borsónak kell elhagynia a gép- sorozat. ahol 50 hektáron szőlőt, a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz-ben, ahol 30 hektáron szilvát és az orgovanyi Egyetér­tés Szakszövetkezetben, ahol 20 hektáron meggyet telepítettek. Bács-Kiskun megyében az idén jelentősebb a fólia alatti zöldség- termesztés, mint az elmúlt esz­tendőben. Igen" jó termésre szá­mítanak retekből, amelyből na­gyobb mennyiség exportálására van lehetőség. A szántóföldi zöld- • ségtermesztéshez általában igen jó minőségű palántákat neveltek, s már megkezdődött a káposzta- félék palántáinak kiü'ltetése, jö­vő héten pedig a korai párad i- cscmpalánták is kikerülnek a szántóföldekre. A Duna mentén befejeződött a fűszerpaprika ve­tése, valamint a megye gazda­ságai elkezdték a palánta nélkü­li, magról termesztett paradicsom vetését. öt fajta zöldségnövényt ter­mesztenek az idén igen jelentős területen a tompái Kossuth Ter­melőszövetkezetben. öt hektár fütött fólia alatt, valamint Hol­landi ágyban termesztik a korai zöldségeket és azokat a palán­tákat is itt állítják elő, amelye­ket április végétől folyamatosan, kiültetnek a szántóföldre. Terveik szerint 150 tonna primőr zöldsé­get értékesítenek, főként zöld­paprikát és paradicsomot. Leg­nagyobb mennyiséget zöldpapri­kából termelnek. Javított cecei faj­tát 1300 négyzetméter fólia alatt ültettek el március végén. Ezen­kívül 30 hektáron szántóföldi te­rületen helyre vetett zöldpaprika­termesztéssel is foglalkoznak. Ez utóbbi itermése várhatóan 400 tonna lesz. A pritaminpaprikáfc hétven, a paradicsomot negyven, a sárgarépát huszonöt, a fejes­káposztát pedig húsz hektáron termesztik. Egy hektár fólia alatt a fej eskápcszta-ha itatással is foglalkoznak. A káposztát má­jus elején szállítják exportra. Cs. L • Több kisgépet alkalmaznak a tompái Kossuth Termelőszövetkezetben a fólia alatti termesztéshez. Felvételünkön a bolgár kistraktor után kapcsolt simitóval készítik elő a talajt a tápkockás paprika kiültetéséhez. • A Borotai Termelőszövetkezetben az idén 426 hek­tárral több kukoricát vetnek mint az elmúlt évben. Az a tábla ahol felvételünk készült tavaly 115 má­zsa termést adott hektáronként a gazdaság átlag­termése csaknem 84 mázsa volt. A John Deere traktorral és a hozzákapcsolt IHC-vetőgéppel két műszakban naponta 80 hektárnyi területet vetnek, el. A harmadik műszakban a tárcsázást végzik. # A Kecskeméti Konzervgyárban Nagy Zoltán (alul) és Piti Mihály tmk-villanyszerelök az egyik feldolgo­zd vonal elektromos kapcsolóberendézésének felújítá­sán dolgoznak. • A BACSMOBIL Ipari Szövetkezetben Kökény Gyula lakatos meggyszárító gépet javít. (Opauszky L. felv.) Korunkban az ipar szakem­berigénye egyre növekszik. Ma már nem is lehet ez másként, hiszen a tudományos-techni­kai forradalom rendkívül gyors fejlődést diktál az egész világon. S hogy- a tudomány termelőerővé válása a hetve­nes években már nem csupán jelszó, arról számos példát említhetnénk Bács-Kiskun me­gye üzemeiből is. A MÁV vá­rosföldi hegesztő építésvezető­ségén dolgozó Dózsa szocialis­ta brigád — amely Állami Dí­jat kapott — jelentős mérték­ben köszönheti magas kitünte­tését annak is, hogy szorosan együttműködött a Miskolci Ne­hézipari Egyetemmel a külön­böző technológiai eljárások al­kalmazásában. Jól képzett szakmunkások, termelést irányító középveze­tők, üzemmérnökök, gyártást előkészítő mérnökök nélkül te­hát manapság egyetlen üzem sem tud lépést tartani az egy­re növekvő követelményekkel. Nem könnyű ez az évszáza­dos termelési hagyományok­kal rendelkező iparvidékeken sem, méginkább nehéz azo­kon a területeken, ahol az ipar honfoglalása a felszaba­dulás után, valamikor a hat­vanas években kezdődött. Ezek közé tartozik Bács-Kis­kun is. A vidéki ipartelepítés nyo­mán gyorsan szaporodtak az üzemek, gyáregységek a me­gyében. A kezdeti lelkesedés még elnyűtt, agyonhasznált gépekkel, berendezésekkel is nagy sikert hozott. Annak el­lenére történt igy, hogy a ter­melést szervező és irányító szakemberek nem szívesen cserélték fel fővárosi lakásu­kat vidékire, s csak úgy, szál­lóvendégként jártak munkahe­lyükre. Az egyetemi padso­rokban sem Bács megyei ál­lásokról álmodoztak a hallga­tók. Mindemellett az üzemi gondokat az is szaporította, hogy a Szakmunkásképzés te­rületén hasonló gondokkal kel­lett megküzdeni. Ha viszonyítunk az elmúlt évekhez, természetesen jelen­tős előrelépés történt Bács- Kiskunban, hiszen több ezer mérnök, technikus dolgozik ma már a gyárakban, gyár­egységekben, ipari szövetkeze­tekben. Elégedettek mégsem lehetünk, mert nem olyan mértékben gyarapodott a szá­ma sem a műszakiaknak, sem a szakmunkásoknak, mint azt a gyorsan korszerűsödő ter­melő berendezések és terme­lési igények azt megkívánnák. Egy-egy nagyobb arányú ipar- fejlesztésnél, ipari rekonstruk­ciónál sok esetben nem is a beruházás megvalósítása a legnagyobb gond, hanem a ter­melés személyi feltételeinek a megteremtése. Különösen ne­héz a helyzet a nagyközségek­ben. A megye vezetése — amely az elmúlt két évtized­ben nagy sikereket könyvel­hetett el az iparfejlesztésben —, égy idő óta ilyenfajta gon­dok megoldásán kell, hogy fá­radozzon. Kunszentmiklóson például 300 millió forintos be­ruházással fejlesztik a VÄV- gyár ottani telepét. Az oda kerülő világszínvonalon álló, korszerű automata gépek üze- j méltetéséhez az exportra is kerülő termékek gyártásához | azonban 1980—1981-re hozzá­értő szakembergárdára lesz I szükség. Márpedig ezt jól kép­zett szakmunkások és műsza­kiak csak „import útján való ] beszerzésével” megoldani nem i lehet Számos példát sorolhatnánk I még a megye más városaiban, I nagyközségeiben működő üze-1 mek ilyenfajta problémáiról. S azt sem tagadhatjuk, hogy I a gyárak, gyáregységek — anyavállalataikkal együtt — nem is tették meg mindig ide-1 jében a kellő intézkedéseket a I szakemberek pótlására. Elég I kevés például a kecskeméti I Gépipari és Automatizálási I Műszaki Főiskolán a megyei j ösztöndíjasok száma. A föis-1 kólákra, egyetemekre küldött I pályázati felhívások terén sem I járnak ezek az üzemek az] élen. Sürgősen változtatni lcel-| lene ezen a szemléleten. A jövő hosszú távú tervezé-| se a szocialista népgazdaság | fejlesztésének igen fontos esz-l köze. Márpedig, ha hazánk | gazdasági életének fejlődésiI ütemét, iparunk termékeinek] gazdaságos és piacképes tér-1 melését biztosítani akarjuk, aj szakemberképzésben is évti­zedekkel kell előre tekinteni.| N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom