Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jj 'LOjjll % Ülést taitOtt 1 az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Kegyelettel megemlékezett elhunyt tagjáról, Ortutay Gyulá­ról. Törvényerejű rendeletet alko­tott a polgári törvénykönyvnek a külgazdasági kapcsolatokra törté­nő alkalmazásáról. Figyelemmel a külgazdasági kapcsolatok sajátos szempontjaira, a jogszabály ki­egészíti a polgári , törvénykönyv egyes rendelkezéseit, illetve biz­tosítja az azoktól való eltérést. Szabályoz egyes, a külgazdasági kapcsolatokban rendszeresen je­lentkező szerződés-típusokat, így a kereskedelmi képviseletet és a szerviz-szolgálatot. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a felszabadulásunk 33. év­fordulója alkalmából adományo­zott kitüntetésekről majd hozzá­járult az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen három, a Pécsi I Tudományegyetemen egy, a Sem­melweis Orvostudományi Egyete- AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA men pedig két végzős hallgató ki- ______^— tüntetéses doktorrá avatásához. XXXIII. évf. 77. szám Ára: 90 fillér 1978. április 1. szombat Végül bírákat mentett fel és vár _____________________________________lasztott meg. (MTI) Mu nkahelyi megemlékezések, lét esitménya válás a közelgő ünnep alkalmából Tegnap szerte a megyében számos munkahelyen sorra ke­rült megemlékezéssel, ünnepi eseménnyel kezdetét vette ha­zánk felszabadulásának közelgő, 33. évfordulóját köszöntő rendez­vénysorozat. Oj műhelycsarnok avatásával köszöntötte április 4-ét a Hab­selyem Kötöttárugyár kecskemé­ti gyára. Az ünnepségen részt vett dr. Réti Lajosné. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a vállalat nyugalmazott vezérigaz­gatója, Borsodi György, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára. Tohai László, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese. Mészáros János, a városi pártbizottság titkára és sokan a megye és a város közéleti személyiségei kö­zűi. Tóth Gyözőné, a gyári párt- szervezet titkára köszöntötte az üzem dolgozóit és a vendégeket, majd ünnepi beszédet mondott Ezután Mócza Lajosné, a kecs­keméti gyár igazgatója számolt be az üzem fejlődéséről. Elmond­ta, hogy elődjük, a kézműipari vállalat a Kecskeméti Városi Ta­nács felügyelete alatt jött létre 1954-ben. Ekkor főleg bedolgozó­kat foglalkoztatták, s ezen túl is sok kis műhelyben folyt a ter­melés. Több átszervezés után 1967-ben vette át a vállalatot a Habselyem Kötöttárugyár. Ebben az évben 53 millió . forint érté­kű árut állítottak elő, s azóta — bár a létszám minden évben csökkent — 1977-ben már 225 millió forintos termelést értek el. Közben a gyár is korszerű üzem­mé fejlődött. Ez alkalommal is egy új. 160 négyzetméteres, mo­dern üzemcsarnokot adnak át rendeltetésének, amely 12 millió forintos költséggel épült. Itt ren­dezték be a varrodát és a Sza­§ Képünkön a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának teg­nap felavatott új műhelycsarnoka. (Tóth Sándor felvétele.) bászatot. Az új műhelycsarnok lehetővé teszi,, hogy az idén megfelelő munkaszervezéssel és azonos létszámmal tíz százalék­kal növeljék a termelés volume­nét, s ugyanennyivel a termelé­kenységet. A tájékoztató elhangzása után Gyebrovszki Andrásné. a Habse­lyem Kötöttárugyár vezérigazga­tója miniszteri kitüntetéseket adott át. Baján, a Kígyó utcában új bú­tor mintaboltot adtak át rendel­tetésének a közelgő ünnep alkal­mából. A bemutatóteremben a Bácska Bútoripari Vállalat ter­mékéit, főleg szekrénysorokat és szobagarnitúrákat állítják ki. A mintának felvonultatott termé­kekből kiválasztott bútort az ud­varon levő raktárból azonnal ki­szolgálják. A bajai vásárlóknak ingyen történik a házhoz szállí­tás. A KPM Közúti Igazgatóságán működő pártalapszervezet. s a Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyi tagcsoportjának ügyvezető elnöksége a kecskeméti üzem­mérnökségen rendezett ünnepsé­get az évforduló alkalmából. Az eseményen került, sor a megye- székhely 12. MSZBT tagcsoport­ja megalakulását tanúsító okle­vél átadására. Az MSZBT Or­szágos Elnökségének okiratát megbízásból Sibalin István, a vá­rosi pártbizottság munkatársa nyújtotta át Cs. Nagy Pálnak, a tagcsoport elnökének. A Városi moziban tartotta meg műsorról egybekötött ünnepi megemlékezését a<. kecskeméti 607. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet. Kasza Imre párt­titkár ünnepi beszédét követően fogadalmat tettek az intézet új KISZ-tagjai. majd Érsek György, á KISZ városi bizottságának tit­kára átadta a KISZ Központi Bizottsága által adományozott Kiváló KISZ-szervezet zászlót. Lendületes munka a földeken TALAJÉROPÓTLÁS, VETES Kizöídült a határ. A legutóbbi csapadék, valamint a gyors fel- melegedés hatására megerősödött a hótakaró nélkül telelt őszi ka­lászos és az évelő növény. Az erő­teljes fejlődéshez hozzájárult a tél végi talajerőpótlás, fejtrágyázás, amelyet szántóföldi és légi gépek­kel több mint. 60 ezer hektáron végeztek el. A tavaszi vetés megkezdődött már hetekkel előbb Bács-Kiskun megyében. A burgonyagumót a vetésterület 10 százalékán ültették el, a 'korai borsó vetőmagjának 60, a tavaszi árpának 90 száza­léka került a földbe március 27- re. A cukorrépavetés még nem számottevő, a .napraforgó és a kukorica vetéssel pedig várnak a talaj kellő felmelegedéséig a me­zőgazdasági üzemek. A zöldség­es fűszernövénnyel bevetett terü­let március végére 1700 hektár fölé emelkedett, és az összes ta­vaszi vetés 7500 hektárra tehető. A kalocsai körzetben valamennyi fűszerpaprika-termesztő nagy­üzem megkezdte a vetést. A Ka­locsai Paprika- és Konzervipari Vállalattal egyeztetett tervek sze­rint a szerződött 6670 hektár 90 százalékán a fűszerpaprika heíy- revetését alkalmazzák a gazdasá­gok. 1966-ban még teljesen új el­járásnak számított a palántázás nélküli termesztés. Azóta beiga­zolódott a korszerű technológia előnye, és mind több szövetkezet alkalmazza. Bács-Kiskun megyében és a ka­locsai körzethez tartozó gazdasá­gok más megyében is a népgaz­dasági jelentőségének megfelelő­en áldoznak a paprikatermesztés, -feldolgozás korszerűsítésére. A termelési kedv a fűszerpaprika vetésterületének növekedésében is észlelhető. A kalocsai gyár kör­zetében ezer hektárral több fű- szerpaprika termesztésére szer­ződtek volna a gazdaságok 1978- ban, ha a jelenleginél nagyobb az üzem feldolgozó, főként az őrlő- berendezéseinek teljesítő képessé­ge. A 6670 hektárt meghaladó ve­tésterület paprikatermésének biz­tonságos feldolgozására azonban a szűk kapacitása miatt a kalocsai gyár nem vállalkozhatott. C A vetőgép magtartályát töltik (el fűszerpaprika vetés előtt a miskei Március 15. Tsz-ben. • Megérkezett az önjáró öntöző- felszerelés. A miskei közős gazdaság hat készletet szerzett be a 880 hektár zöldség-, fűszer- és gyógynövény .öntözésére. 9 A hajósi József Attila Tsz-ben 130 hektár fűszerpaprikát vetnek a NIBEX­típusú géppel. (Méhest Éva és Pásztor Zoltán felvétele.) A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai és szegedi állo­másán nemesített paprikafajták többsége alkalmas a gépesített termesztésre. A fajszi fűszerpap­rika-termelési rendszer gazdasá— gainak sikerült olyan vetőgépoket beszerezniük, amelyek megfelel­nek a paprika helyrevetés szigo­rú követelményeinek. A svéd 12 soros, gép pontos munkát végez, és a paprikán kívül más fűszer- növény vetésére is alkalmas. Miskén NIBEX-szel vetették el a gyógynövényt is. Az FZB-típusú, hazai gyártmá­nyú géppel a paprikatermés sze­dését tudták gépesíteni az üze­mek. A miskei Március 15. Tsz- ben hat. a bátyai Piros Paprika Tsz-ben négy géppel szedik majd a paprikacsöveket. Fajszon, vala­mint a körzet legnagyobb fűszer­paprika-termesztő gazdaságában Dusnokon szintén számos szedő­gépet állítanak majd munkába az előző évek kedvező tapasztalatai és gyakorlata alapján. A fűszerpaprika gépesített ter­mesztésénél, betakarításánál nél­külözhetetlen. nagy teljesítményű zöldségszárítóból eddig négyet ál­lítottak fél a kalocsai körzetben. Két Binder típusú 'berendezés a fajszi társulásnál, egy Dusnokon, a Munkás.—Paraszt Tsz-ben, egy a Kalocsai Paprika- és Konzerv­ipari Vállalatnál működött A szárítóépítési beruházás folyta­tódik. 1978-ban előreláthatólag a gyár, a Kalocsai Agráripari Egye­sülés, a szabadszállási Lenin, a mezöhéki Táncsics, és a dusnokí termelőszövetkezét állít fel kor­szerű- zöldségszárítót a fűszer- paprika-termés -minőségének meg­óvására. K. A. Fiatalok, munkahelyek ■ Magyarázkodásra kényszerül a Szövetkezeti szabómühely ve­zetője. — Semmiképp sem csinál­hatjuk meg előbb. Ismét meg­fogyatkoztunk. Két fiatal szak­társunk fölcsapott vasasnak. Egy ezressel többet visznek haza betanított munkásként. Előbb-utóbb elfelejtik mester­ségüket. Kár, mert ügyes sza­bók lehettek volna. Sajnos, nem az elsők, és nem is az utolsók, akik így távoznak tő­lünk. Az egyik könnyűipari nagyüzem fontos- részlegében tavaly végzett 12 szakmunkás­ból csak öten maradtak. Néhá- nyan a vizsga után azonnal búcsút mondtak a szakmának. Egy életre? Valószínű. Két lány az új helyről kevesebbet visz haza, mégse bánták meg elhatározásukat, számoltak az anyagi hátrányokkal. Nekik így is megéri, mert egy műszak­ban dolgoznak és ami ennél is fontosabb, irodában. Jelenték­telen ügyeket bíznak rájuk, itincs sikerélményük, mégis elégedettek. Különösebb szel­lemi és fizikai erőfeszítés nél­kül, kellemes környezetben tölthetik idejüket. Az egyik fia­talember azért adta fel, mert megijedt a kezdeti kudarcok­tól. Találkoztam városi üzemben mezőgazdasági képzettségű fi­úkkal, lányokkal. „Semmi pén­zért nem maradnánk falun”, így indokolták elhatározásu­kat. ■ A munkahely-változtatások segítik a kedvezőbb gazdasági szerkezet kialakulását, eseten­ként hasznosak lehetnek az egyén és a közösség számára. Az utóbbi évtizedben azonban egyre több gondot, kárt okoz az indokolatlan, az elkerülhe­tő, a felhalmozott tudást el­pocsékoló, a termelés haté­konyságát csökkentő, a terv­szerűséget felbomlasztó mun­kaerő-vándorlás. Az a legna­gyobb baj, hogy nem csökken a (gyakran) vélt egyéni és kö­zösségi érdekek ellentéte. A fluktuáció háromszor ak­kora a fiatal korosztálynál, mint a középnemzedéknél, az idősebbeknél. Némi különbség indokolt, hiszen a családi kö­rülmények módosulása nősü­lés, férjhezmenés), a netán rossz munkahelyi légkör, a képzettség érvényesítését gátló vagy nehezítő atmoszféra ki­válthatja a vátozast. Sajnos, sokan ilyenkor jönnek rá, hogy mire vállalkoztak. A pályavá­lasztási tanácsadó korábbi vizs­gálatai szerint a 13—14 éves gyerekek mintegy 80 százalé­kának nincsenek megfelelő is­meretei a választott.szakmáról. A megyei tanács is fölismer­te, hogy a fiatal szakmunká­sok fluktuációja nagyobb volt annál, semhogy ez a gazdasá­gi szerkezet korszerűsödését serkentette volna. Az volt a legnagyobb baj, hogy a ke­vésbé gazdaságosan működő, kisebb termelési értékeket te­remtő, csekélyebb szakmai tu­dást igénylő üzemek, vállalko­zások csábították el azokat a fiatalokat, akiket nem kötött eléggé a megszokás, akik nem ismerték fel, hogy az elosztás fogyatékosságaiból adódó elő­nyök előbb-utóbb megszűnnek. Vagyis, hosszabb távon ráfi­zetnek a cserére. Nem vagyunk annyira gaz­dagok, hogy megengedhetnők drága gépek kényszerű pihen­tetését, a meglevő szellemi energia kihasználatlanságát. Nem közömbös számunkra, hogy — például —, egy nyom­dai gépmester napi nyolc órán át nagy teljesítményű rotációst irányít, vagy egy elavult ma­sinán dolgozik kisüzemben. Sajnálatos, hogy pillanatnyilag tizedannyira értékes munkával többet kereshet. Űjabban kormányzati és me­gyei intézkedések, rendszabá­lyok csökkentik a fiatalok ván­dorlását. Az ifjú szakmunká­sok számára kötelező munka­közvetítés, a kilépéssel járó többféle hátrány sokakat visz- szatart az indokolatlan változ­tatásoktól. Még hatásosabbak lennének a megszorító rendel­kezések, ha valamennyi érde­keltet tájékoztatnák erről az üzemek. Előfordul, hogy csak akkor döbbennek rá a korlá­tozásokra, amikor beadták a felmondást... A helyzetkép jobb a korábbinál, de messze van a kívánatostól. Nagyon reméljük, ■ hogy az aggodalmat keltő jelenségek csökkenése nemcsak admi- nisztratív rendelkezések kö­vetkezményé. Tükrözi azt a felismerést is, hogy napjaink­ban a munkaerő megtartásáért az adott üzemek is felelősek. Hiába a *központi” bölcsesség, törekvés: nem szűnik a fölös­leges munkaerő-vándorlás, ha nincs vonzása az üzemnek, ha nem érzi otthon magát az if­jú szakmunkás. A több helyi törődés, figyelem legalább any- nyira fontos, mint a népgaz­dasági érdekek és a kereseti lehetőségek további közelítése. H. N. Befejeződtek a mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben A múlt esztendőben 49 ipari szövetkezet termelt és vég­zett lakossági szolgáltatást Bács-Kiskun megyében. Számuk ebben az évben ésszerű egyesülések révén kettővel csökkent. A tavalyi eredményeket összegző és az idei feladatokat hatá­rozattá emelő mérlegzáró közgyűléseket márciusban tartot­ták meg a szövetkezeti kollektívák, s tegnap ért véget a fon­tos eseménysorozat. A Katymári Vegyes- és Épitő- ipari Szövetkezet múlt évi gaz­dálkodásáról készített vezetőségi beszámolót Páncsity István elnök ismertette a tagsággal A szövet­kezeteknek bőrdíszműves, bádo­gos, vízvezetékszerelő és kőműves részlege van, s személyi szolgál­tatásokkal is foglalkoznak. 1976- ban nem tudták .teljesíteni az előirányzatukat, ezzel szemben tavaly mintegy 7 százalékos túl­teljesítést értek eL Fejlődött a szövetkezet építőipari tevékenysé­ge. A részleg tavaly többek közt Bácsborsódon, Bácsalmáson, Ma­darason és Baján tevékenykedett. Nőtt az árutermelés, és a lakos­ságnak végzett szolgáltatás meny- nyisége is, A 148 tagú közösség 20,7 millió forintos termelési ér­téket hozott létre, a tervezett nyereség mellett A munkaidő kihasználásáról szólva az elnök hangsúlyozta., hogy az idén minden munkaterü­leten meg kell szilárdítani a mun­kafegyelmet A Bácsalmási Szolgáltató, Épí­tő és Ipari Szövetkezet tagságát dr. Zalántai Endre elnök tájé­koztatta a tavalyi gazdálkodásról. Az építőipari ágazatba tartozó szövetkezet 1977-ben nem ért él sikereket A 20,5 millió forintos termelési érték és a nyereség alatta maradt az előző évinek. Ebben közrejátszott a létszám je­lentős mértékű csökkenése. Az egy dolgozóra jutó termelési ér­ték valamelyest emelkedett a szövetkezetnél. A Kerekegyházi Fa- és Szolgál­tató Ipari Szövetkezét tagsága szintén pénteken tartotta meg a mérlegzáró közgyűlést. A. X. S. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom