Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-07 / 56. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1078. Március 7. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Azonos létszámmal növelik a termelést Gazdasági segítség a fejlődő országoknak Hetvenöt fejlődő ázsiai, afrikai és latin-amerikai országnak nyújtanak gazdasági és műszaki segítséget a KGST-tagországok, összesen 3300 iparvállalat és más létesítmény építéséhez. Ezek közül mintegy két és fél ezret már felépítettek és üzembe helyeztek. Két évvel ezelőtti adat ugyan, mégis tanulságos, hogy a KGST- országok mintegy 15 milliárd rubel összegű hitelt nyújtottak a fejlődő országoknak. Azok a kölcsönöket hagyományos exportcikkekkel, vagy a szocialista országok segítségével épült üzemekben gyártott termékekkel törlesztik. A hitelekért 2,3—3 százalékos kamatot számolnak fel és nem kötik a hitelnyújtást semmilyen politikai feltételhez. Ezzel szemben például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank több mint 8 százalékos kamatra nyújtja a hiteleket. A szocialista országok és a fejlődő országok együttműködése kormányközi megállapodásokban szabályozott. Csupán 1976-ban 260 Ilyen ú| megállapodás született. A KGST-országck és a fellődő országok gazdasági és tudományos együttműködésiének alapvető célja a fiatal államok nemzeti Iparának és energiagazdaságának fei'esztése. Erre fordítják a KG^T-hitelek több mint 70 százalékát A tőkés országokból kapott segítségnek viszont mindössze 20—30 százaléka szolgálja a termelőágazatok fejlesztését, ráadásul ezek az összegek is a hagyományos nyersanyag-ágazatokba. vagy a technikailag egyszerű termékeket gyártó ágazatokba áramlanak. Az irvari fejlődés nélkülözhetetlen alaoia a kohászat. Énpen ezért a KGST-országok elsősorban erre nyújtanak segítséget. Évente már 30 millió tonna acélt állítanak elő a fetlőöö államokban a szocialista orszáeok közreműködésével éoiilt. it’etve énülő kohásza*! üzemek A gyárakat korszpW! tenhnolóo'iáoal, folyamatos acélöntő berendezésekkel, kiváló minőségű termékek előállítására alkalmas génsonokka.l szerelik fel Óriás méretű kohászati üzemek épültek például Indiában, Algériában, Iránban és Törökországban. Valamennyi létesítményt fokozatosan tovább bővítik. A KGST-országok körében talál igazán támogatásra a fejlődő államoknak az az álláspontja, mely szerint elidegeníthetetlen joguk, hogy szabadon rendelkezzenek saját természeti kincseikkel. Ezéi. nyújtanak segítséget a fiatal államoknak ércbányászati és kőolaj féldolgozó vállalatok létesítéséhez. E beruházások révén megszilárdul az állami szektor •zokon a területeken, amelyeken nemiig még a külföldi monopóliumok uralkodtak korlátlan hatalommal. Részt vesznek a szo- clnl’rla országok a geológiai kutatásokban is. Jelentős ásványai -mtVéazieiaVet kutattak fel többek közt Indiában, Iránban, a Kongói Népi Köztársaságban és Guineában Az együttműködés fontos területe a géDlpar. A fejlődő államokban 180 gépipari üzem létesítésében vettek eddig részt a szocialista országok. Építettek Lengyel építkezések Köztudott, hogy a Hajdúsági Cukorgyárat Kábán Lengyelországból érkezett munkások építik. Az együttműködés azonban ennél sokrétűbb, hiszen Lengyelország vállalta a létesítmény tervezését, építési, szerelési munkáit, valamint a berendezések gyártását és a cukorgyár majdani dolgozóinak képzését. Az óriás üzem naponta 6000 tonna cukorrépát fog feldolgozni, a KGST-országokban ez lesz a legnagyobb cukorgyár. Méreteit jól érzékelteti, hogy összterülete 226 hektár, s maga az építkezés is 74 hektáron folyik. Kábáról az első szállítmány cukrot 1979 őszén várják. A kivitelező vállalat 1976 derekán kezdte meg a földmunkákat és a segédüzemek építését. Ezzel egyidőben elkezdődött a gyár építése is. Mára már befejeződött minden földmunka és a közművesítés. Jelentősen előrehatöbbek között Indiában kohászati, ércbányászati és kőolajfúró berendezéseket gyártó nagyüzemet, létesítettek ugyancsak Indiában szerszámgépgyárat és Iránban gépgyárat. A fiatal ázsiai, afrikai és latinamerikai államok számára nélkülözhetetlen kiegészítője az együttműködésnek a szakemberképzéshez nyújtott segítség. A szocialista országok szakemberei már a létesítmények építésekor százezrekkel Ismertették meg a gyártási eljárásokat, a gépek kezelését, a munkafolyamatok irányítását. A folyamatos képzés részére pedig szakmai-oktatási központokat építettek a fejlődő országokban a KGST-tagállemok. Ma már száznál több Ilyen Intézmény működik, A szocialista országok egyetemein, fő'skoláin a fellődő országok mintegy harmincezer fiatalja, s/prer ismereteket évről évre Tanulásuk megkönnyítésére a KGST külön ösztöndíjalapot hozott létre. (APN-MTI) Magyarországon ladt az utak, rakodóterek és ülepítő medencék építése is. Ezerötszáz, nagy tapasztalatokkal rendelkező, jól képzett lengyel szakember dolgozik a munkálatokon. A kábái cukorgyár azonban nem az egyetlen lengyel építkezés hazánkban. A testvéri szocialista ország munkásai Veszprémben mentőállomást, bölcsődét és iskolát építenek. A múlt év végén bekapcsolódtak a lengyelek a paksi atomerőmű építési munkáiba, vállalták 3500 tonna acél- szerkezet összeszerelését és négy turbina alapozását. A két ország építésügyi minisztériumai közti megállapodás keretében felajánlották segítségüket a lengyel szakemberek más magyarországi létesítmények építésénél is. Ezek között szerepelhet a jövőben például a szolnoki papírgyár rekonstrukciója és az ajkai alumíniumöntöde építése. (KS) A mezőgazdasági gépgyártás Két esztendeje annak, hogy a hányatott sorsú magyar mezögépipar legújabb szervezeti változtatását végrehajtották: 1976 januárja óta ismét a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozik ez a fontos alágazat. Több mint két tucat különálló vállalatból 15-öt alakítottak, ide vonván a fő erőket; néhány, eredetileg mezőgazdasági gépet előállító üzemet pedig átprofilíroztak. Ennek az intézkedéssorozatnak valamennyi feszültségpontját — sokak szerint — máig sem sikerült teljesen feloldani. Am erre — legalábbis a szervezeti változtatásra aligha érdemes bővebben kitérni, hiszen érdekesebb az: mi jellemzi mezőgazdasági gépgyártásunk mai helyzetét? Űj alapokra ? E csakugyan életbevágó kérdésre az országgyűlés mezőgazdasági és Ipari bizottságának égyüt- tes ülésén is választ kerestek. Mint a tudósításban is olvashattuk — nem minden szenvedély nélkül. A képviselők, aszerint, hogy milyen területet képviseltek, a tisztségviselők pedig, hogy melyik tárca színeiben szólaltak meg — igencsak eltérő értékelést adtak. A mezőgazdászok közül az egyik például rendkívül elmaradottnak minősítette a mezőgépipart, hangsúlyozván, hogy a jelenlegi követelményeknek nem tesz eleget. Akadt, aki az elmúlt 15 év eredményeit értékelte rendkívül szerénynek; mások nem ilyen átfogóan, a részletek gyenge pontjaira mutattak. Elhangzott, hogy az ipar nem- egészen azt gyártja, ami a mezőgazdaságnak kell, és baj van az alkatrész- és importgép-ellátással. De szóba került a mezőgazdasági üzemek szervezetlensége is, ami a gépek kihasználását rontja. Azon valóban lehetne meditálni, hogy e minősítések mennyire általánosak, vagy mennyire egyedi jelenségekre utalnak, de azon nem: a problémák valósak, azokat nem csak a mezőgazdászok túlzott aggodalma táplálja. Mert tény. ama kormánydöntés a mezőgépipart teljesen új alapokra kívánta helyezni. Sőt, minden korábbinál ütőképesebb, korszerűbb feltételeket is nyújtott azzal, hogy a 14 kiemelt gépgyártási feladat mellé 15-iknek felvette a mezőgép- és élelmiszergép-gyártást. A döntés nyilvánvalóan e sajátos alágazat jelentőségének növekedését is aláhúzta. E döntés után úgy tűnt; a mezőgazdasági korszakváltáshoz igazodva, a mezőgépipar végre kilábalhat a maga mögött hagyott évek bajaiból, s igazi, erős támasza, hatásos se-. gítője lesz "a mezőgazdaságnak. Nincs munkagép A kilábalás meg is kezdődött, az elmúlt két évben számos intézkedés született. Kezdetét vette az új fejlesztési koncepció kidolgozása is. Ám a kedvező jelek mellett számosak a nyugtalanítóak. vagy olyanok, amelyek ugyancsak megkérdőjelezhetők. Amikor az 1 hektárra jutó gépi állóeszközérték megközelíti a 30 ezer forintot — s ez önmagáért beszél —, továbbra is napi gond, hogy az erőgépeket azért nem lehet megfelelően kihasználni, mert nincs elegendő munkagép hozzájuk. Másszóval: traktorok dolgában jól, s egyre jobban állunk — a megfelelő ekék s más talajművelő eszközök nem mindig beszerezhetők. Illetve — ne siessük el az ítéletet. Sok szakember szerint ugyanis a nagy — például Rába—Steiger traktorok mellett kisebb, 100 LE-s erőgépekre is szükség lenne, de ebből nagyon kevés van. Másrészt — a mezőgazdasági üzemekben nem sikerül megvalósítani a célszerű egységesítést, mert évről évre új, eltérő típusokhoz juthatnak csak hozzá. Érdemes szemügyre venni bármely gazdaság, termelőszövetkezet műszaki adminisztrációját és gépállományát: azonnal kiderül, hogy nemcsak az újabb és újabb gépcsaládok tarkasága ad munkát az anyagbeszerzőknek, hanem az Is: a leggyakoribb gépkocsitípusokhoz sem lehét beszerezni fődarabokat, alkatrészeket. kérdőjelei És ezek a tipikus, állandóan vissza-vlsszatérő gondok bizony elkedvetlenítik a mezőgazdasági üzemek vezetőit, dolgozóit. Az ország érdeke Jól tudom, Irreális igény azt várni, hogy egyetlen átszervezés automatikusan megoldja egy olyan alágazat valamennyi problémáját. mint amilyennel a mezőgépipar küzd. Am azt Is tudni kell: az Ilyen természetű ügyekben a türelmetlenség nemhogy segítene, hanem hátráltat; csak bajt okoz. De hát azt sem lehet elhallgatni, hogy nem a mezőgazdászok a „türelmetlenek", hanem az élet; a parancsolton növekvő igények a mezőgazdasággal. az élelmiszeriparral szemben! Fokozódnak belső ellátási és export feladatai, miközben a mezőgazdasági munkaerő-tartalék kimerül, s utánpótlásra nem, csak további, rendszeres apadásra számíthat. Ebből a szempontból nézve a dolgokat megértjük: miért az aggódás, s miért nyilvánul meg a szenvedély, a fölfokozott felelősségérzet — egy-egy mező- gazdasági szakember véleményében, panaszában. S ha jól meggondoljuk — a mezőgépipar helyzete nem ipari vagy mezőgazdasági belügy. Az V. ötéves terv, az elmúlt években napvilágot látott párthatározatok, különösen a tavaly október 20-án megjelent — egyértelműen aláhúzzák, hogy az ország alapvető érdeke a mezőgazdaság és élelmiszeripar gyors korszerűsítése, lehetőségeinek teljesebb kiaknázása. Márpedig ehhez nélkülözhetetlen a mezőgazdaság igényeit harmonikusan, al- kotóan kiszolgáló háttéripar. Manapság, amikor eme ok — okozat fölemlegetése szinte magától értetődik —, aligha kell különösebb bizonygatás, hogy a mezőgazdaság és az ipar kapcsolatát, együttműködését minden eszközzel javítani, erősíteni kell. S hogy az azonos érdekek fölismerésén túl — haladéktalanul föl- gyorsítandók mindazok a programok, amelyek ezt a népgazdaság szempontjából alapvetően fontos együttműködést eredményesen szolgálhatják. M. I. A Papíripari Vállalat kiskunhalas! gyárának feladatai évről évre növekednek. Terveiket eddig sikeresen teljesítették. Ez nem utolsósorban a szocialista brigádok érdeme, amelyek fokozott segítséget nyújtottak a különböző üzem- és munkaszervezési intézkedések megvalósításához. A termelés növekedését ml sem jellemzi jobban, mint az, hogy míg a múlt évben kilencezer 386 tonna készáru hagyta el a gyáregységet, addig az Idén 10 ezer 800 tonna késztermékkel akarják kielégíteni a megrendelők Igényeit. A papíriparon belül megkezdődött nagyszabású rekonstrukció a halasi gyárat is érinti, az idén mintegy 50 millió forint értékű, a korábbinál korszerűbb gépek és gépsorok érkezését várják. Bíznak abban, hogy ezek már segítségükre lesznek az Idei meg- növekedett feladatok végrehajtásában, amelyek között a tavalyihoz hasonlóan mintegy 6 millió forint értékű export megrendelés Is szerepel. • Képűnkön: Nyúl Gyula gépmester, aki a gyárban szerezte meg m képesítését, szovjet megrendelésen dolgoalk. (Opaussky László felvétele) Szakszervezeti taggyűlés előtt a gáz- és olajszállítóknál A Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti távvezetéki üzemének központjában Pinczehelyi Gyula szakszervezeti műhelybizottsági titkárral a szakszervezeti élet év eleji eseményeiről beszélgettünk. — Most készülünk a beszámoló taggyűlésre — mondta el a titkár. A szakszervezeti csoportok már megtartották értekezleteiket. A kecskeméti üzemnél összesen 14 csoport tevékenykedik, tiz a központban, három a kardoskúti telephelyen, egy pedig az algyői szivattyúállomáson, élükön egy- egy bizalmival. — A műhelybizottság hogyan segítette a bizalmiakat a csoportértekezletre való felkészülésben? — Ami az előkészületeket illeti, először Is összeállítottunk egy Intézkedési tervet a csoportértekezletek megtartásához. Ebben meghatározta a műhelybizottság, hogy melyik csoport mikor, hol és melyik műhelybl- zottságl tag részvételével tartja meg összejövetelét. Erre szükség volt a tervszerű lebonyolításhoz. A müihelyblzottságl tagok felkészültek rá, hogy az értekezleteken felmerülő kérdésekre válaszoljanak, vagy pedig ha olyan jellegű a probléma, továbbítsák azt a bizottságnak válaszadásra. Ezek után összehívtuk a bizalmiakat. hogy felkészítsük őket a beszámolójuk megtartására. Felelevenítettük, s részleteikben megbeszéltük a szakszervezet döntési, egyetértési, véleményezési, kifogásolási és ellenőrzési jogál. Különösen azzal foglalkoztunk sokat, amivel az egyetértési jogból a SZOT határozata értelmében bővült a bizalmiak jogköre. A bérezési, jutalmazási, kitüntetési, lakáskiutalási, kölcsönnyújtási, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekbe való beleszólásról, döntésről beszélgettünk. Az elhangt zottak tükrében jobban meg tudták ítélni a bizalmiak, hogy a múlt évben mennyire feleltek meg az irántuk támasztott követelményeknek. Szó esett arról is, miként kell kiegészíteni a csoport elé terjesztendő bizalmi beszámolót. — Milyen problémákat hoztak felszínre a megtartott csoportértekezletek? * — Súlyosabb gondokra nem derült fény, csak kisebb tennivalókra. Példaként említhetem Komlósl Zoltán bizalmi csoportját, amely a városföldi kompresszorállomáson dolgozik. A kollektíva kicsinek találja a rendelkezésre álló szolgálati helyiséget. Szerintük ez rontja a munkafeltételeket. Az. ott levő korszerű berendezések kezelése tágasabb helyet kíván, ez volt a szakszervezeti tagok véleménye. A* csoportértekezleten határozatot hoztak, miszerint az ottani szocialista brigád társadalmi munkát vállal a szolgálati helyiség bővítésére, amennyiben ehhez tervet és anyagot kapnak a vállalattól. Másféle példával Is szolgálhatok. Volt olyan szakszervezeti bizalmi, aki nem tudott élni a kibővített jogkörével, s nem is érzi magát hivatottnak erre a tisztségre. A csoportértekezletcken kérte, hogy mentsék fel. Űj bizalmit választottak helyette. Pinczehelyi Gyula elmondta, hogy a GOV kecskeméti üzemének műhelybizottsága a szakszervezeti taggyűlés előtt feldolgozza a csoport-összejövetelek jegyzőkönyveinek anyagát. A sürgető problémák megoldásáról már a taggyűlés előtt intézkednek. — Általában hogyan tudtak élni a bizalmiak a megnövekedett jogaikkal az első esztendőben? — Nem ment minden úgy, mint a karikacsapás, a bizalmiaknak hozzá kell szokniuk, hogy mólt bár komoly felelősség nyugszik a vállukon. Tavaly sokat segített még nekik a műhelyblzott- ság és a gazdasági vezetés. A kétirányú támogatást az idén ta megkapják, de az a célunk, bogy minél előbb képessé váljanak Jogaik önálló gyakorlására « “Csoport élén. Ebben az évben a múlt csatendőhöz hasonlóan a szakszervezeti Oktatás keretén belül foglalkozunk a bizalmiakkal. Egy sor fogalmat — például a bérezési rendszert Illetően — meg kell ismerniük ahhoz, hogy tisztén láthassanak és helyes döntéseket hozhassanak. Mindezekről szót ejtünk majd a március közepén sorra kerülő szakszervezeti taggyűlésen Is. A. T. B. Márciusi tennivalók a kiskertben Ebben az időszakban még előfordulhatnak fagyok, de ennek ellenére, el kell kezdeni a tavaszi kerti munkát. Gyümölcsfáinkat mechanikai úton tisztítsuk meg a kártevőktől. Ha most nem pusztítjuk el a kórokozók áttelelő alakjait, akkor veszély fenyegeti egész évi termésünket. Végezzük el a tél végi lemosó permetezéseket is. A kaliforniai pajzstetű által megtámadott fák védelmét — még a nedvkeringés megindulása előtt — végezzük, mert az erős per- metlé a későbbiek során károsítja a fákat. Az almásokban — még rügypattanás előtt kell elvégezni a tél végi lemosó permetezést. Háromévenként gyümölcsfaolaj 5 százalékos, vagy Novenda 2 százalékos oldatát használjunk. A körtefák tél végi lemosó permetezéséhez DNOC-tartalmú szereket alkalmazzunk. Fontos, hogy ezt a munkát még rügypattanás előtt elvégezzük, mert az áttelelő hernyók a későbbiekben a rügyeket károsítanák. Novenda 2 százalék, vagy Krezonit E 0,7—0,9 százalékos permetezőszert használjunk. Az őszibarackfákat áztatás- szerűen kell permetezni — 2 százalékos bordóilével. Megfelelő még a téli hígítású mészkénlé vagy a Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos oldata is. Dió- és mandulafáinkkal viszonylag kevesebbet törődünk, mint a többi gyümölcsfával, pedig ezek is nagyon meghálálják a rájuk fordított időt. A mandulafák a?ért Is figyelmet érdemelnek, mert a különféle kórokozók, nagyon gyakran róluk kiindulva fertőzik az őszi- és kajszibarackot. Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos oldattal védekezzünk ellenük. A cseresznye- és meggyfákat szintén — még a rügypattanás előtti Időszakban — kell tél végi lemosó permetezésben részesíteni, hogy a kaliforniai pajzstetű lárvái elpusztuljanak. Ugyanazokat a növényvédő szénákét használjuk, mint a kajszifáksiál. A szilva- én ringlófákat háromévenként 4 százalékos gyümölcsfaolajjal kezeljük. Amennyiben a három évnél fiatalabb az ültetvény, téli hígítású mészkénlével permetezzünk. A málnásban most van az utolsó lehetőség, hogy az őszön elmaradt mechanikai védekezési munkákat elvégezzük. Ez a terméshozam és a növényvédelem szempontjából is elengedhetetlen. Legveszélyesebb betegsége; a vesszőfoltosság. A fertőzött ágakat távolítsuk, égessük el. Vegyszeres védekezésre, Rézoxikolrid 50 WP 0,5 százalékos töménységű permetlevet használjunk. A ribiszke és köszméte-bokroknál is elengedhetetlen követelmény a mechanikai védekezési munkák időbeni elvégzése. Ezután tél végi lemosó permetezést alkalmazzunk Erre megfelelő a Krezonit E 0,3 százalékos töménységű oldata. A veteményeskertben is elkezdődik a tavaszi munka. Nagyon fontos, hogy a palánták talaját gyakran lazítsuk fel. Amennyiben palántadőlés vagy peronoszpóra veszélyét észlelnénk, a fertőzött növényeket azonnal távolítsuk el és semmisítsük meg. A fertőzés helyén Zineb 0,5 százalékos oldattal permetezzünk. Négyzetméterenként 2—3 liter szükséges. Márciusban már vethetjük az alacsony hőigényű virágok magvait. A talajt előtte gondosan ássuk fel és porhanyítsuk. K. K. SZÁZ IKARUS tó ill: jf íjj rZ ~ • Az Ikarosz Karosszéria- ta Járműgyár székesfehérvári gyáregységében az idén 6500 utóbuszt készítenek, amelynek IS százalékát szociaNsta országokba exportálják. A gyár kollektívája csatlakozott a munka verseny-felhíváshoz és az idén terven feW száz Ikarus autóbusz elkészítését vállalták. Képűnkön: hazai megrendelésre készítik az Ikarus 266-os autóbuszokat a szerelőcsarnokban. (MTI-fotó: Rózsás Sándor (elvétele — KS) Új városok Romániában az elmúlt évtizedben jelentős mértékben felgyorsult az urbanizációs folyamat. 1948 óta az ország 84 új várossal gyarapodott. Számuk jelenleg 236. A jelenlegi ötéves tervben mintegy 400 falu alakul át mezőgazdáiig!. vagy ipari-mezőgazdasági jellegű várossá. (BUDA- PRESS—AGERPRESS)
