Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

1978. március 23. • PETŐFI NfiPE • Sl PO RT-SPORI r «sí PO Rl r iD'X’BitdffX'ifci'fÄfci'IxBvXsvlÄ^ivB^X'X'X’X'X&x&y! * __ ___ ___ __ ______ ___ __ __ _____ X'I'WvtVüv T ehetségkutatás Kerekegyházán MA: (Az edző olyan, mint a bányász. Keres, kutat. Tehetségek után. De, ha talál egy ügyes gyereket, még nem biztos, hogy „kincsre” lelt. Idő, kitartó szorgalmas mun­ka kell hozzá, hogy bizonyosság­ra jussunk. Sok fiatal fiú ren­delkezik arányos testalkattal, fej­lett izomzattal, jó reflexekkel, de hogy kiből lesz igazán jó verseny­ző, azt nem lehet első „ránézés­ből” megmondani. Mégis hadd kockáztassam meg, hogy a ke­rekegyházi általános iskolások kö­zött tucatjával találtam ilyeneket. A vidéki életforma; a víz, a leve­gő, a napfény nem utolsósorban az egészséges ütemben és meny- nyiségben végzett munka edzet­té tette ezeket a fiatalokat. Öröm volt tapasztalni, a testnevelési órákon uralkodó vidám hangula­tot, a játék igazi élvezetét, a ki- hevült arcokat, villogó tekintete­ket látni. Amikor ezek a pöt­tömke (4—5. osztályos) legények „összekapaszkodtak” a művelődé­si otthon nagytermében berende­zett „szükség tornateremben”, né­hány percre felvillantották a vir­tus szikráit.) A vetélkedés! vágy, a csak- azértis győzni-akarás az alapja minden sportsikernek — a küzdő­sportokban pedig enélkül még ed­zeni sem érdemes. Ezt keressük, kutatjuk évek óta, s nagy örö­mömre szolgált, hogy ebben a tipikus kunsági településben új­ra rábukkantam. Köszönet érte Rónai Tibor iskolaigazgatónak és Beliczai Jánosné igazgatóhelyet­tesnek, aki elkalauzolt a testne­velési órákra és együtt izgulta vé­gig a „felvételi vizsgát”, amit né­hány (a birkózó sportra jellemző) rutinteszt elvégzésével oldottunk meg. Kiss István, Gazsi János, Kiss Antal, Zupka István, Lángó János, Kókány István, Bezerédi Imre, Jakab Gusztáv és a „csu­pa-izom” Amler Sándor tűntek ki leginkább kiváló testi adottsága­ikkal, nagyszerű mozgás-érzékelé­sükkel és a rögtönzött „házi baj­nokságon” nyújtott ösztönös bir­kózó tehetségükkel. Külön figyel­tem az 5. a. osztályos Kis Mi- hályra, akiből még egyszer „nagy­menő” lehet. A kitűnő testi adott­ságok mellett igen képzettek kü­lönösen talajtornában a kerekegy­házi gyerekek, pedig a nagyon „szimpatikus és nagyon agilis He­rendi Tibor „csk” képesítésnél­küli nevelő. Tavaly már próbál­kozott Szegeden a Pedagógiai Fő­iskola levelező tagozatán, de si­kertelenül. Az idén újra nekivág a testnevelés-földrajz szakon a felvételinek. Nagyon sajnálnánk, ha nem sikerülne neki, mert sportmozgalmunk egy lelkes ak­tívával szegényebb lenne, s Ke­rekegyházán pedig betöltetlen maradna az általános iskolai test­nevelői állás. Ma, amikor a vég­zett fiatalok nagyrésze inkábba „konjunktúrát” és nemegyszer le­mond a pályaszeretet adta örö­mökről, akkor a Herendi típusú fiatalokat minden eszközzel segí­teni kell, hogy életük „sínre ke­rüljön”. Úgy érzem tiszta forrásra buk­kantam Kerekegyházán, igyek­szem a megyei birkózó sport „víz­gyűjtőjéhez” kapcsolódni. A fel­mérés óta megindult a „népván­dorlás” Kerekegyházáról Kecske­métre. 8—10 lelkes fiatal és He­rendi Tibor testnevelő (néha egy­két szülő is) hozza-viszi a birkóz­ni vágyó vidéki fiatalokat. Ameny- nyiben irányultságuk tartósnak bizonyul, heti egy alkalommal a KSC autóbuszával szállítják majd őket, hogy megkönnyítsék beépü­lésüket a szakosztály munkájába. Kovács Sándor a KSC birkózó szakosztály vezetőedzője CSELGÁNCS Kiss E. és E. Kovács K. Potsdamban bronzérmet nyert Az elmúlt hét végén az NDK- ban, Potsdambgn rendezett nem­zetközi cselgáncsversenyen szere­pelt magyar sportküldöttségben három kecskeméti cselgáncsozó, Kiss Endre, Nagysolymosi Sándor és E. Kovács Károly kapott he­lyet. A kecskeméti versenyzők közül ketten sikerrel versenyez­tek. Kiss Endre a 86 kg-os súly­csoportban a selejtezők során si­kerrel vágott vissza a szovjet Gubanovnak, aki legutóbb Pé­csett, a Hungária Kupa-versenyen legyőzte, majd a második for­dulóban Sitz (osztrák) ellen is győzött, s ez is visszavágó volt, mert legutóbb az osztrák ver­senyző is nyert Kiss E. ellen. A verseny során Kiss Endre 5 győ­zelemmel és 2 vereséggel meg­szerezte a harmadik helyet. A + 95 kg-ban E. Kovács Ká­roly is neves ellenfeleket győzött le. Sajnos, megsérült, s így is 4 győzelem és 2 vereség után a 3. helyen végzett. Nagysolymosi Sándor a 71 kg-ban 2 nyert és 2 vesztett mérkőzés után kiesett, s ebben a súlycsoportban nem szerepelt jobban Molnár sem. A magyar együttesből Tuncsik 2. lett, s ezzel érte el a legjobb he­lyezést. Miskolcon 300 résztvevővel jól sikerült nemzetközi ifjúsági és junior cselgáncsversenyt rendez­tek. Megyénk versenyzői 2 arany­érmet, s több értékes helyezést szereztek. Ifjúságiak: 57 kg-ban 1. Gyulai (KSC), 2. Horváth (MVSC), 3. Dögé (Hon­véd Szalvai SE) és Nagybata (SZEOL AK). Gyulai tehát a párizsi jó szereplés után meg­nyerte a miskolci versenyt. Vala­mennyi ellenfelét földharcban szerzett iponnal verte. A döntő­ben karfeszítéssel győzött. 83 kg-ban 3. Kanalas (KSC). A KSC cselgáncsozója a selejte­zők során legyőzte a később el­ső helyezettet, de a döntőre elfá­radt Juniorok: 85 kb 3. Kincses (KSC). 86 kg 1. Tamás (Bajai SK)... 3. Kővágó (KSC), 5. Török (KSC) és Kanalas (KSC). T ermészetbarátoknak A Bács-Klskun megyei Természetba­rát Szövetség elnöksége a közelmúlt­ban értékelte a megyében működi szakosztályok múlt évi tevékenységét. A huszonnyolc szakosztály összesen ötszázötvennéRy túrát teljesített ezer- háromszázharmlnchat túranapon. Eb­ből négyszáznyolc gyalog- és tizenhat kerékpártúra volt. Az egyes szakosz­tályok tagjai közül negyvennégyen teljesítették a „100 km a Vörös Had­sereg nyomán” című túrát. A legna­gyobb érdeklődés a „Kiskun túra” lránt nyilvánult meg. amelyen közel háromszázan vettek részt. A minősítő túrák résztvevői nyolcán érték el az Ifjúsági aranyjelvényes, öten az ezüst- és huszonötén a bronzjelvényes foko­zatot. A megyebeli szakosztályok kö­zül a legeredményesebbnek a kecske­méti MNB bizonyult százhatvan, a kecskeméti MEZŐGÉP negyvenkilenc és az ÉDOSZ harminchét túrával. Kosárlabda tehetségkutató akció Kiskunfélegyházán A sikeres bajai és kecskeméti kosárlabda tehetségkutató akció­nap után március 23-án, csütör­tökön délután 14 órakor Kis­kunfélegyházán. a József A. Ál­talános Iskola tornatermében vár­ják a kiskunfélegyházi, valamint a környező községék fiataljait. A legügyesebb lányok és fiúk is meghívást kapnak majd a már­cius 11-én Kecskeméten, a Váro­si sportcsarnokban sorra kerülő megyei akciónapra. ASZTALITENISZ Megyei 1««1 ff £• • f serdülő fiú csapatbajnokság Március 17-én Hartán játszot­ták le a megyei serdülő fiú csa­patbajnokság tavaszi II. forduló­jának mérkőzéseit az északi cso­portban. Sajnos, a találkozóra nem érkeztek meg a mélykútiak. A kunszentmliklósi csapalt to­vábbra is veretlen maradt. Igen érdekesen alakult a Harta—'Kis­kőrös mérkőzés, amelyet ugyan a hartaiak 5—0-ra nyertek, de úgy, hogy valamennyi mérkőzés jálszmaaránya 2—1 volt. Eredmények: Kunszentmiklós— Kiskőrös 5—0 (Rádi Csaba 2, Papp Sándor 2, Szőke Judit 1.) Kunszentmiklós—Harta 5—1 (Rádi 2, Papp 2, Szőke 1,. Illetve Juhász László.) . Kunszentmiklós—Mélykút 5—0 Játék nélkül. Harta—Kiskőrös 5—0 (Juhász L. 2, Bolvárí János 2, Juhász Zoltán 1). Harta—Mélykút 5—0 játék nél­kül. Kiskőrös—Mélykút 5—0 játék nélkül. A megyei bajnokság északi csoport­jának állása: 1. Kunszentmiklós 6 6 — 30—1 12 2. Harta 6 4 2 21—19 6 3. Mélykút 6 1 5 8—23 2 4. Kiskőrös 6 1 3 7—23 2 Március 15. Kupa Hódmezővásárhelyen A tizedik alkalommal megren­dezett korcsoportos jubileumi versenyen megyénket iDávod, Ka­locsa, Kunszentmiklós képviselte. Megyénk asztaliteniszsportjának szép elismerését jelentette, hogy Bízó Mária megkapta a „Március 15. Kupa örökös bajnoka” címet. Első edzőjét, a dávodi Dobos Jó­zsefet és a kitűnő asztali tenisze­ző édesapját szép tiszteletdíjjal jutalmazták, A nagy tömegversenyen me­gyénk asztaliiteniszeszői közül a kunszentmiklós! Fáhián Elvira és a kalocsai Zeller Zsolt nyújtották kiemelkedő teljesítményt. Eredmények: Lányok (5. o.): 1. Fábián Elvira (Kunszentmiklós), 3. Ungvári Zsu­zsanna (Dávod). Lányok (6. o.): 2. Kovarik Kor­nélia (Dávod). Fiúk (6. o.): 3. Gillich Tamás (Kalocsa). Lányok (7. o.): 4. Hetyei Má­ria (Dávod). Fiúk (7. o.): 1. Zeller Zsolt (Kalocsa), 3. Papp Sándor (Kun- szentmiklós). Fiúk (8. o.): 3. Bízó József (Dávod). Megyei felnőtt CSB-eredmények Dunavecse—Solt 10—6 Győztesek: Zvaló 4, Sódar, 4, Kovács 2, lililetve Végi 2, Tóth 2, Rékási 1, Nagy L. 1. Kisszállás—Szabadszállás 16—0 Győztesek: Bella 4, Kisgyör- gyei 4, Szilágyi 4, Sörös 4. Mellények és blúzok Ezek a nagyon praktikus ruhadarabok egészen új arcot öltöttek erre a tavaszra. Természetesen a hagyományos mellény (férfi, csípőig érő, egyenes stb.) szintén divatos még a klasszikus ingblúz is, de most a szokásostól eltérő formamegoldásokat mutatjuk be, amelyeket a „tavaszi párizsi” kiraka­tokban láttunk: 1. Tűzött mellény, amely éppen takarja a dere­kat, kívül egyszínű vékony pamutanyag, „hab” ré­teg és egy mintás bélés az összetűzött alapanyag. Bő, húzott szoknyához, pulóverhez, vagy az „5”-ös számú rajz kívül kötős blúzához is hordják. 2. Tűzött, ujjas mellény, elütő színű anyag, vagy bőrgallérral és zsebekkel; rakott szoknyához igen csinos. 3. Bő, japán ujjal szabott, csípő felett végződő mellény, kötött vagy dísztűzéses pántban végződik, elöl 3 zsebbel készül, posztóból vagy vastagabb pa­mutvászonból, élénk színekben. 4. Tulajdonképpen ingblúzt mutatunk be, másik blúz tetején (pulóvert is lehet alá venni) felhajtott ujjakkal és elöl összekötve. Négyrészes szoknyához, nadrághoz így viselhető. 5. Különféle pasztell divatszínekben készült a könnyű, jól mosható pamuting. Sportos karakterű, mindennapra vagy szabad időre való kényelmes megoldás. 6. Nagykockás szövött pamuting, a hátán a váll­rész a szoknyával azonos egyszínű anyagból, övbe foglalt „lumberjack” jellegű. Nádor Vera Mindennapos fájdalmak Tavaszi szünet JSf A legegészsé­gesebb ember­nél is előfor­dul, hogy nap­közben vagy estére megfáj­dul a feje, sa­jog a válla, a nyaka. Az ilyen jellegű pana­szokon sokat segíthet a szak­szerű, gyors masszírozás, amely meg­szünteti a fá­radtságot, fel­frissíti a vér­keringést és el­mulasztja a fejfájást is. Valame­lyik családtag bizonyára szívesen vállalja ezt a „plusszmunkát”. Lássuk a panaszokat. 1. Ha a tarkóján nyomást érez. Hüvelyk- és mutatóujjunkkal masszírozzuk körbe, spirálszerű- en azokat az idegpontokat, jobb­ról balra, a taritó és nyakcsigo­lyák közötti részen, ahol a tarkó befejeződött, majd ugyanitt, nem túl erősen, nyitott tenyérrel si­mogassuk végig ezt a helyet. 2. Ha elfáradt, kimerült a sze­me. Ujjhegyeivel simítsa gyen­géden, egyforma enyhe nyomás­sal a szemöldök vonalét, kifelé a halántékig, legalább ötször ismé­telve. 3. Ha a nyaka fáj, hátul, a nyakcsigolyák környékén. Erőtel­jes nyomással masszírozzuk kör­be a vállakat, majd a hüvelyk- jukkái körkörös mozdulatokat vé­gezzünk, amelyet a váll felső ré­szén kezdünk és felfelé haladva a nyakcsigolyán, a tarkónál fe­jezünk be. 4. Ha a vállal túlterheltek, el­nehezedtek. Egyik kezünkkel megtámasztjuk a jobb vállat, má­sik kezünkkel a bal válltól lefe­lé haladunk erőteljes nyomással egészen a vállizom befejezéséig. Visszafelé a gerincoszlopon át, a nyakcsigolyán fejezzük be a masszírozást, majd ugyanezt el­végezzük a másik oldalon is. 5. Lüktetést és nyomást érez a halántékán. Hüvelyk- és gyű­rűsujjunk hegyével, gyors, finom mozdulatokkal körkörösen simít­juk a halántékot, majd a homlo­kot oda-vissza. 6. Kitartóan hasogat, fáj a fe­je. Támasszuk meg bal kezünk­kel a homlokot, és jobb kézzel laza körmozgással, le- és felfelé történő enyhe nyomással masz- szírozzuk a nyakizmokat. Az ese­tek többségében szinte pillanatok alatt oldódik a görcsös fájdalom. B. K. Ünnepi ételek Indiai hamis szárnyasleves 2 lej finomravágott vöröshagymát és 5 dkg kockára vágott sonkakövérjét 2 evőkanál olajban 3 percig pároljuk. 1 evőkanál lisztet keverünk hozzá. Majd 1 db apróra vágott banánt, l db reszelt almát és 2 kávéskanál curryt adunk hozzá, s felöntjük 8 dl leves­kockából készült tyúkhúslével. 3 evő­kanálnyi rizst főzünk bele, kb. 13 per­cig főzzük. Sajtos rántott karaj, burgonyával Hozzávalók: (4 személy részére) 4 szelet sertéskaraj, só, bors, 4 db póréhagyma, 1 kávéskanálnyi mustár, 70 dkg burgonya, 1,5—2 dl fehérbor, 1—2 dl húslé, 7—8 dkg sajt (ementáli). 3 evőkanál zsemlemorzsa, l evőkanál búzadara, 2 evőkanál liszt, 1 tojás, 3 dkg zsiradék. A karajt kicsontozzuk, sózzuk, bor- sozzuk, mustárral megkenjük, és pár órát pihentetjük. (Esetleg sütés előtt egy nappal készítjük elő.) A burgo­nyát meghámozzuk és karikákra vág­juk. A hagymát megtisztítjuk és szin­tén karikákra vágjuk. A burgonyát és a hagymát fehér­borral és húslével fedő alatt fél óráig pároljuk. Az ementálit finomra reszeljük és a zsemlemorzsával és búzadarával ösz- szekeverjük. A hússzeleteket egymás után lisztbe, tojásba és sajtos-darás-zsemlemorzsás keverékbe forgatjuk. Kisütjük. Az esetleg kimaradt panírt a bur­gonya tetejére tesszük és átsütjük. Tavaszi karfiol Hozzávalók: 2 fej karfiol, 3 tojás, 2—3 evőkanál liszt. olaj. A karfiolt megfőzzük. Közben a to­jásokból és a lisztből habarékot ké­szítünk. A főtt karfiolt rózsáira szed­jük (nem túl kis darabokra), és meg­forgatjuk a habarékban. Bő olajban, vagy zsírban Jól megsütjük. Végül két tányérba sót, illetve borsot teszünk és a karfiol rózsákat ebben ízlés szerint megforgatjuk. MAI MfSOK TELEVÍZIÓ 7.S9: Tévétorna. (Színes.) I. 03: Iskolatévé. Földrajz. 0.00: Énekeljünk együtt! 0.05: Deltácska. Környezetismeret. (Alt. Isk. 3. oszt.) 1.23: Muzsikáló szerszámok. VI/8. rész: Hangszerpótló zenék. (Ism.) (Színes.) II. 03: Történelem. (Alt. Isk. 0. oszt.) 12.63: Földrajz. (Alt. Isk. 7. oszt.) 14.10: Iskolatévé. Földrajz. (Alt. isk. 8. oszt.) (Ism.) 14.49: Énekeljünk együtt! (Ism.) 14.30: Deltácska. Környezetis­meret. (Ism.) 13.13: Történelem. (Ism.) 15.30: Földrajz. (Alt. Isk. 7. oszt.) Ism.) 16.33: Hírek. 16.40: A Magyar Televízió Sza­badegyeteme. 17.35: Ipari kaleidoszkóp. 11.15: Az Országházból Jelentjük. 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna. (Színes.) 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Klslilmek a nagyvilágból. Légpárnás hajóval keresz­tül Nyugat-AIrlkán. III 2. rész: Timbuktutól délre. (Színes.) 20.35: A madarak tájékozódásá­nak titkai. Angol rövid- film. (Színes.) 21.15: A dzsómon kerámia világa. Japán film. 21.35: Reklámújság. 21.45: Bartók: Zene húros- és ütőhangszerekre és celestára. (Színes.) 22.45: Tv-Híradó 3. 2. Műsor: 15.58: Világnézet. A vallás. 16.40: 11/10. Francia nyelvtan- folyam. 16.55: Orosz nyelvtanfolyam. A Kárpátoktól a Csendes­óceánig. (Színes.) 17.13: Jégkorong VB „R” csoport. Magyarország—Románia mérkőzés. (Színes.) 19.13: Rövid portré. Marion Maerz műsora. (Színes.) 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Hernádi Gyula: Szép magyar tragédia. A Gyulai Várszínház előadása felvételről. (10 éven felü­lieknek!) Közben: 20.50: Tv-Hlradó 2. 21.55: A modern festészet elő­futárai. VI/6. rész: Edvard Munch. (Ism.) (Színes.) KOSSUTH 8.27: Harsán a kürtszó! 8.57: Ette! Sussman énekel. 9.20: „Amit raktak délig, le­omlott estére”. Riport 9.35: Mozart: Esz-dúr vonósné­gyes. K. <28. 10.05: iskolarádió. 10.30: Zenekari muzsika. 11.60: A Balogh család. Veres Péter regénye folytatások­ban — III. rész. 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.15: Tudomány és bűnüldözés.’ 14.00: Mindenki Könyvtára. 14.30: Békeffy Sarolta, Bikfalvy Júlia és Lukácsi Huba énekel, Jeney Zoltán fuvo lázik. 15.10: Peti Meseországban. Lea Pennanen mesejátéka — III. rész (Ism.). 16.08: Régi híres énekesek mű­sorából. 16.37: A Magyar Rádió novella­pályázata. 17.07: A magunk érdekében, a magunk védelmében. 17.32: Vivaldi: A négy évszak. 18.15: Kritikusok fóruma. 18.30: Esti Magazin. Hangképek, 19.30: Tüzvlrig. Epizódok Győri Dezső regényéből — ’II. rész. 20.00: Magyarországról Jelent un. 21.00: Fél óra a Mustra Antiqua Ilungarlca együttessel. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Kamarazene-est a Zene- akadémia nagytermében. Közben: 22.53: A szovjet flotta a világ­tengereken. 23.44: Monteverdi müveiből. 0.10: Bundschuh István stájer citerán játszik, • PETŐFI 8.05: 8.20: 8.33: 9.22: 9.33: 10.00: 12.00: 12.15: 12.33: 12.35: 13.25: 13.30: 16.00: 17.00: 17.30: 18.00: 18.33: 19.55: 20.33: Nóták. Tíz perc külpolitika (Ism.), Slágermúzeum. Szatirikus dalok. Vidám könyvespolc. Fehér Klára műsora. I, rész A zene hullámhosszán. Egressy Béni dalaiból. Közvetítés a Magyarország —Románia Jégkorong VB- mérközésröl. Nyíregyházi stúdiónk Je­lentkezik. Déry Gabriella és Palócz László énekel. Édes anyanyelvűnk. Zöngészde. Rádiónapló. Irány a Parnasszust Sulisajtó. Mindenki Iskolája. Hétvégi panoráma. Slágerlista. Könnyűzenei Olimpia — Elődöntő. XI. A Kölni Rádió műsora. 21.03: A Rádtószlnház bemuta­tója. 21.51: Nóták. 22.33: Világtörténelem dióhéj­ban. 22.43: A tegnap slágereiből. 23.30: Farkas Ferenc daljátékal- ból. 3. MŰSOR 16.05: Operarészletek: Richard Strauss: Arabella. 15.03: Szimfonikus zene. 15.50: Szeberényi Lehel: Éden a Dunán — könyvszemle. 16.03: Franck: A-dúr szonáta. 16.30: Reneszánsz slágerek. 17.00: ötórai tea. 18.03: Az Építők Szalmás Piros­ka énekkarának hangver­senye. 19.15: Iskolarádió. 19.33: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangver­senye a Zeneakadémia nagytermében. Közben: Kb. 20.20: Távol-keleti vizeken. Kb. 21.30: Operakettősök. 22.10: Dzsesszfelvételeinkből. 22.36: Zenei panoráma. Tizenhat éves fiú tanítványom, mesélte el tavaly a tavaszi szü- neti időbeosztását: — Tíz óra tájban felkeltem. A szüleim már régen dolgoztak ak­korra. Megreggeliztem, és elmen­tem az uszodába. Két-három óra tájban ebédeltem. Aztán hat óra felé lementem a klubba discóra, tíz-tizenegykor indultam haza. Így ment ez mindennap. Minden iskolai szünet a diákok pihenését, kikapcsolódását szol­gálja, a szervezet regenerálódását. Az előbb leírt pihentető napirend elég általános a családokban. Ter­mészetesnek veszik, hogy a ka­maszgyerek fél délelőttöt ágyban heverésszen, hadd pihenje ki ma­gát — mondják a szülők. Pedig ma már az idősebb emberek is aktív pihenéssel töltik el üdülé­sük idejét. A kamaszgyerek ese­tében pedig egyenesen káros az ilyesféle napirend. Nyolc órára feltétlenül kialusz- sza magát a gyerek. így még van ideje egy kis rendet tenni a la­kásban, esetleg bevásárolni, vagy más apró mindennapos teendő­ket elvégezni a ház körül. Ezt el­várhatjuk tője a tavaszi szünet idején, ettől nem romlik el a va­kációja. Egészségi szempontból sem hasznos a sok he verés. A megfelelő napirendhez tartozik az is, hogy ne csak reggel ragasz­kodjunk az idejében való felke­léshez, hanem az esti lefekvés időpontját is ésszerűen határoz­zuk meg. Ez pedig egy-két rend­kívüli esettől eltekintve: 9 óra vagy fél tíz. Nyilván a reggeli álomszuszékságnak is elejét vet­tük ezzel. A tavaszi szünet ugyan a pi­henés ideje, de már rohamosan közlekedik az év vége. Ha gyer­mekünk bukásra áll valamelyik tárgyból, vagy csak a veszélye is fenyegeti, követeljük meg, hogy mindennap rendszeresen foglal­kozzon a tanulmányaival. Most az utolsó alkalom, hogy pótolja elmaradását év végéig. A felsőtagozatos, de főleg a kö­zépiskolás korú gyerekek idejük nagy részét szeretik a hasonló- korúak társaságában tölteni. Ezt az igényüket megértéssel kell ke­zelnünk, de semmiképpen nem sza­bad elszalasztanunk a lehetőséget, hogy a gyerek megnövekedett sza­bad idejét a családdal való érté­kes együttlétekben töltse el. Fő­leg kollégistáknál kell figyelnünk erre. Diákjaink elbeszéléseiből ki­derül, hogy a szünet 10—12 nap­jából alig-alig voltak együtt a szüleikkel, legtöbbször csak alud­ni jártak haza. S nem egyszer emberileg nem is túl értékes kap­csolatokban, helyeken töltötték el idejüket. A gyerek számára is érdekes kulturális, szórakoztató progra­mokkal tehetjük változatossá, él­ményszerűvé az együttlétet. Vi­gyük el magunkkal moziba a kö­zelálló pajtásait, vagy a kislányt, akihez vonzódik. Ha társaságunk­ban nem kell lemondania a vele egyidősek közelségéről, nem érzi kényszeredettnek az együttlétet. Hívjuk meg őket magunkhoz, hadd találkozzon otthonunkban társaival. Ha csemeténk egész évben megszokta a rendszerességet, ak­kor a szünetben sem tud kibújni a bőréből. Ha korábban is kivet­te részét a házi munkából, ak­kor megnövekedett szabad idejé­ben fokozottabban megteszi. S ha korábban hagytuk kedvére ba­rátkozni, hagytuk kiválasztani és csalódni... akkor most sem le­het baj vele. (A. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom