Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

© 1918. március 10. Szélesebb látókörrel politizálnak SZÜLETŐBEN A KALOCSAI TERMELÉSI RENDSZER Gyepek fűtermésére alapozott tehenészet Kókai Ferenc, a Bács megyei Állami Építőipari Válalat párt- fa izottságána'k titkárával — úgy­mond — rutin-menetrend szerint kezdtünk beszélgetni az alap- szervezeteiknél idén januárban lezajlott beszámoló taggyűlések legfőbb tapasztalatairól. Tehát, hogy a 7 alapszervezetnél az összlétszámhoz képest milyen volt a megjelenés' aránya, há­nyán szólaltak fel — és így to­vább. — De hát a tanácskozások színvonala végeredményben nem az adatszerűségeken dőlt el... — vetem közbe azzal a meggon­dolással is, hogy e részletek a felsőbb pártszervhez küldött je­lentésekben fontosabbak, külön- döző elemzések szempontjából, mint az újságolvasóknak szóló cikkben. — Ügy is van — érti meg szándékomat a pártbizottság tit­kára. S máris a szélesebb — vál­lalati s megyei — közvéleményt érdeklő tanulságokra térünk rá. — összegészében egészséges ön­bizalom jellemezte taggyűlésein­ket. De elbizakodottság nélkül! Mert hiszen arra akkor sincs oka-joga bármely pártszervezet­nek, ha legjobban mennek a dolgok. Az egészséges bizakodásnak azonban megvolt az alapja. A vállalat — 1977-re kitűzött há­rom célját, amihez a pártbizott­ság cselekvési programja is iga­zodott, sikerült teljesíteni. Épí­tés-szerelési termelésük több mint 20. az ipari mintegy 50 százalékkal emeLkedétt az előző évhez viszonyítva. Tehát jóval meghaladta az országos átlagot. A kecskeméti házgyár 2500 la- kás-egyenértéknél — tehát a névleges — tervezett — kapaci­tásnál többet gyártott. 1821 la­kást adott át a vállalat, annyit, mlint még egyetlen évben sem. A dolgozók létszáma 1000-rel gyarapodott, ami országos vi­szonylatban is nagy eredmény. S örvendetes, hogy főleg a mun­kások száma növekedett. Főhangsúly a gazdasági eredményeken — A főhangsúly a gazdasági eredményeken, gondokon, felada­tokon volt — jegyzi meg külön is Kókai elvtárs, és kiemeli: — A beszámolók színvonalemelke­dését mutatta, hogy az alapszer- vezetek a vállalati nagy célki­tűzések, tehát az egész tük­rében vizsgálták saját, munkáju­kat. Átfogóbb a tagság szemléle­te. — Még konkrétabban? — Értik, érzik, hogy „külön” nem sikerülhet olyan jó dolgot csinálni, mint ha a vállalati fel­adatokat szem előtt tartva tel­jesítik a rájuk háruló kötelezett­ségeket. — Hogyan érvényesült ez az egészben való gondolkodás az adott alapszervezet sajátos tennivalóival összhangban? — A 2-es alapszervezethez pél­dául a gépészet, tmk, szállítás tartozik. Mind a beszámoló, mind a felszólalások nagy teret szen­teltek hát az anyag- és energia­takarékosság. a gépkihasználás fontosságának. Kézzelfogható észrevételekkel, javaslatokkal szolgálva a meglevő s bővülő gépi kapacitás jobb felhaszná­lását. Más alapszervezeték példáinak megismerése után kívánkozik ki belőlem a következtetés. — Amikor a tavalyi jelentős gazdasági eredmények minden­képpen önbizalomnövelő tényeit taglalta Kókai elvtárs, az járt az eszemben, hogy 1977 erőteljeseb­ben a mennyiségi növekedés esz­tendeje volt. Az említett fő mu­tatók erre vallottak. Jóllehet, a minőségre való törekvésnek olyan sikerét sem hallgathatjuk el. mint az egyedi nagyberuhá­zásként szereplő solti Kossuth- adó dicséretes átadását — és a Kiskunhalasi Kötöttárugyár utolsó létesítményének befejezé­sét. Minőség éve — Valóban — így volt az a gyakorlatban is. Taggyűlésein­ken, az 1978. évi feladatok meg­ismerése után, melyek teljesíté­séhez a pártbizottság idei cse­lekvési programja szintén irány­tű, a minőség került a figyelem homlokterébe. — Fejtegeti a pb- titkár. — Ez a gazdasági vezetés koncepciója is: 1978-nak — a múlt évi előrelépés „párjaként” — a minőségi emelkedés eszten­dejének kell lennie. A felszóla­lók némelyike ki is tért rá, hogy a vállalati kolléktívában még lé­nyegesen több erő van a haté­konyabb, eredményesebb munká­hoz. Több mint 400 millió forint­tal nagyobb termelési célt tűz­tünk magunk elé. Ennek elérése már minőségi változást követel. A sokat emlegetett tartalékok ki­aknázását. Említettük a tavalyi, mondhat­ni országosan egyedülálló lét­számfelfutást. Sok van még ab­ban az ezer új emberben, hogy munkájuk hatékonyságával egé­szen felzárkózzanak a törzsgár­dáihoz. A termelékenyebb élő­munka — minőségi fejlődés is. Nemkülönben a BÁCSÉP szelle­mi erőinek, kapacitásának maga­sabb fokú hasznosulása, — A minőségi előbbrejutás nagy lehetőségei rejlenek a vál­lalati szervezettségi színvonal emelésében is. — tér ki a tag­gyűléseken szerzett más tanulsá­gokra is Kókai Ferenc. — Felve­tették az elvtársak, hogy nem szabadna , már meggondolatlan átcsoportosításoknak előfordulni. Amikor átirányítanak embereket más munkahelyre, holott a je- lenlegin még lenne mit elvégez­ni, amott viszont tétlenkedni kell, mert megfelelő előkészítés híján nincsenek meg az előfel­tételek a folyamatos munkához. — Eszerint kritikusak, önkri­tikusak voltak a viták — szúrom közbe. — Ha nem is mindenütt így indult a taggyűlés — teszi hoz­zá a pb-titkár. — Volt alapszer­vezet, ahol valami kisebb súlyú észrevételből kerekedett élénk eszmecsere. Valahogy elszoktunk a vitától — ismerte be egyik elvtárs, mikor belemelegedtek, s akkor már „meredekebb” kérdé­sekre is sor került. Hogy példá­ul szép volt, lelkesítő volt az erőfeszítéseink nagyszerű gyü­mölcseit tanúsító adatok felso­rolása, de... Legközelebb már igyekezzék a pártvezetőség elem­zőén kifejteni az összefüggéseket, következtetéseket is... Vagy má­sutt: a vállalati bérpolitika nem eléggé ismert. Nem tudjuk, miért ezen a területen fejlesztenek bért, illetve a másikon miért nem? Megfigyelhető, hogy nem úgy vetették fel: „a mi alapszer­vezetünkhöz tartozó területen”. Az eg ész-re voltak kíváncsiak. Ösztönző bérezés — Ha már a bérről esik szó... Nyilván, anyagiaktól is függ, mennyire sikerül a minőségi kö­vetelmények teljesíttetése... — Helyeselték a taggyűléseken a minőségre ösztönző bérezés be­vezetését, am'i szerint az előírt követelmények, „osztály-minősí- tés”-es elérésével 15 százalékkal többet kereshet valaki. Illetve — ha „alul” produkál, ugyanen­nyivel csökkenhet a bére. Ezt célszerű objektív serkentő mód­szernek tekintik az emberek. — Számos felszólaló kiemelte, hogy a párttagok, kommunisták példamutatása is feltétel 1978 minőségi követelményeinek tel­jesítéséhez ... Alapszervezetről alapszervezetre — a termelő munkában, a határidők betartá­sában. Mert — nyersen kimond­va — hiába megy jól például a tagfelvétel —, ha nem épül elég s kifogástalan lakás. Tóth István A gyepek — legelők, kaszálók, rétek — a legolcsóbb tömegta- karmány-termő területek. Bács- Kiskunban Igen nagy a csak le­geltetésre, illetve fűtermelésre al­kalmas részek aránya. A számí­tások szerint a mintegy 130 ezer hektárnyi gyepen — ha ezt mind intenzíven művelnék — annyi ta­karmányt lehetne előállítani, amely a megye összes szarvas- marhájának elegendő lenne. Ez természetesen elvi számítgatás, a gyakorlati megvalósításának több akadálya van, Azonban ahol fel­ismerték a még kevésbé kihasz­nált, lehetőséget, úgyis mondhat­nánk, a tartalék takarmánybú- zist megfelelően hasznosították, ott jelentős költségmegtakarítást értek el a szarvasmarhatartásban Jól ismert már a megyében az _ Izsáki és Kiskunhalasi Állami Gazdaság húsmarhatartási rend­szere, amelynek alapja, hogy az állatokat legelőn tartják, így a gyep fűtermése jelenti a legfőbb takarmányt. A tejtermelésre szakosodott gazdaságok kevésbé hasznosítják a gyepet legeltetéssel, pedig er­re igen sok szövetkezetben, ál­lami gazdaságban volna lehető­ség. A fűtermésre alapozott tö­megtakarmányozást elsőként a megyében a Kalocsai Állami Gaz­daságban valósították meg. Az ez­zel kapcsolatban tíz esztendővel ezelőtt megkezdett kísérletek olyan eredményeket hoztak, hogy a?, azóta kialakított módszer és technológia országos elterjesztése is hasznos lehet. A gazdaság nem­rég pályázatot nyújtott be a MÉM illetékeseinek, amelyben hozzájárulást kérnek a Tej- és Tömegtakarmánytermelő Rend­szer megalakításához. A rendszer a hozzájuk csatlakozó gazdasá­goknak programot és irányítást ad a tenyésztéshez, a tartási mód kialakításához, a takarmányter­mesztéshez és -felhasználáshoz pedig megfelelő technológiát, va­lamint a szükséges gépek és be­rendezések vásárlását és beszer­zését is vállalják. Ahol megtermelik Az állami gazdaságban évekkel ezelőtt meghatározták, hogy a különböző fűtermő területeket miként műveljék és hasznosítsák. Kidolgozták az ősgyepek felújítá­sát is. Ezek jelentős része szike­seken található, fűhozamuk igen alacsony volt. Úgynevezett feke- te-ugaros művelési módot válasz­tottak, vagyis tárcsákkal lazítják a talaj felső részét, műtrágyázzák és különböző fűmagokat vetnek. Eddig száz hektáron végezték el ezt a munkát, két éven belül mintegy félezer hektár ősgyepet újítanak fel. Többszörösére növe­lik termésüket, várhatóan'hektá­A közúti járműprogram segítői Barócsí Györggyel, a MEZŐGÉP Vállalat kerekegyházi gyáregy­ségének vezetőjével és Bóta Jó­zseffel, a pártalapszervezet tit­kárával beszélgettünk a napok­ban a múlt évi eredményekről és az idei tervekről, — Jól sikerült az elmúlt év — mondta a gyáregység vezetője. — Dolgozóinkat dicséri, hogy jól szervezett, szorgalmas munkával a tervezett 229 milLíó forintos termelési érték helyett 253,3 mil­liót teljesítettünk. Legfőbb meg­rendelőnk az Ikarusz, az általuk gyártott autóbuszokhoz készít­jük a különböző alumínium sze­relvényeket. A kooperáció nagy­ságára jellemző, hogy tavaly 80 ezer autóbuszablak hagyta el a műhelyeinket, a többi termék mellett. , Részt vállalunk emellett a vállalati belső kooperációból is, tavaly például mintegy 8 mil­lió forint értékű terméket készí­tettünk a társgyárák által gyár­tott különböző mezőgazdasági gépekhez. Sajnos — tette hozzá a gyáregység vezetője —, ke­resztmetszetünk egyre szűkebb, nagy szükség lenne a fejlesztés­re. Van már erről szó, de még nem tudok ezzel kapcsolatban bővebb felvilágosításit adni. Ter­mészetesen mindent elkövetünk az idén is a terv teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért, s bízunk abban, hogy ez sikerülni fog, — Dolgozóink, a 17 szocialista brigád 297 tagjá az idén is se­gít „kitágítani" a szűk kereszt­metszetet — mondja Bóta Jó­zsef párttitkár. — A közelmúlt­ban tartott beszámoló taggyűlés részletesen elemezte az elmúlt évi munkát s meghatározta az idei tennivalókat is. A gyáregy­ség harminckilenc kommunistá­ja azóta is példát mutat a ter­melésben és a társadalmi mun­kában. O. L. • Itt tanulta szakmáját Zsikla György, a tmk lakatosa, majd bevonult katonai szolgálatra. Novemberben tért vissza, mint kiváló határőr, akit egysegénél a párt tagjai sorába is felvettek. • Malecz Ferenc hegesztő, a gyáregység egyik kommunistája. Tizen­nyolc éve dolgozik itt, s méltóan képviseli munkahelyét a községi párt-végrehajtóbizottságban. Neki is nagy része van abban, hogy bri­gádja sikeresen teljesitette vállalásait és az czOst fokozat birtokosa. • Kohut Sándorné betanított munkás egyike a legszorgalmasabb dol­gozóknak. Mint a Petőfi ezUstkoszorús szocialista brigád tagja nem­csak a termelésben, hanem a társadalmi munkában is jelentős részt vállal. • A Kalocsai Állami Gazdaság öregcsertől telepén a téli időszakban elsősorban szenázzsal és egyéb tartósított szálas és sllótakarmánnyal etették az üszőket. (Szilágyi Mihály felvétele) ronként — szénaértékben számol­va — 80 mázsás hozamot érnek el. Két tehenészeti telepük mellett 330 hektáron telepítettek legelőt, amelyet intenzíven művelnek: öntöznek és műtrágyáznak. Ezek szénatermise meghaladja a hek­táronkénti száz mázsát. A telepe­ken tartott szarvasmarhákat na­ponta legeltetik, ami a növen- déküszek takarmányozásának na­gyobb részét is jelenti. A nyári zöldtakarmány- és a té­li szénaszükséglet igen nagy há­nyadát a 328 hektáros kaszálón termelik. Hozama ennek a leg­nagyobb, hektáronként 130—140 mázsa. A betakarítást teljesen gépesítették, s a füvet részben zölden, illetve szénának készítve etetik, öt NDK-gyártmányú gép­sor, valamint Hesston szecskázót használnak, s az idén még Dron- ningburg szecskázót vásárolnak. Ugyancsak fontosnak tartják a terület rendszeres öntözését. Az utóbbi három évben harminc komplett ALVSZ típusú öntöző- berendezést vásároltak, amelyre csaknem kétmillió forintot köl­töttek. A berendezésekkel évente 3—4 ailkálómmal juttatnak ki vi­zet a területre. Az állatok jó minőségű takar­mányozását szervezési módsze­rekkel is biztosítják. Az állattar­tó telepekhez ugyanis földterület is tartozik, amelyek művelése, ezen a termelés irányítása, a be­takarítás időpontjának megálla­pít ásá ugyancsak az állattenyész­tés vezetőinek feladata. Ezzel a módszerrel megszüntették a két­féle érdekeltséget — közismert, hogy a növénytermesztők a mennyiség növelését, a tenyész­tők pedig a minőséget, a jó bel- tartalmi értékű takarmányt tart­ják elsődlegesnek — s így azok termelik, meg a tömeg- és egyéb takarmányféleségeket, akik fel­használják. Ehhez elegendő dol­gozó és eszköz is rendelkezésük­re áll a szakosított kerületek ve­zetőinek. Olcsóbban — többet A fűtermésre alapozott tehe­nészet lehetőségét és sikerét a Kalocsai Állami Gazdaságban bi­zonyították. Azonban hiba lenne azt gondolni, hogy ennek nincse­nek korlátái, vagyis csak ilyen módon az állatok takarmány-, s még inkább a tejtermelés ener­giaigényét ki lehetne elégíteni. Az abrakkiegészítés szükséges, a gazdaság szakembereinek véle­ménye szerint elengedhetetlen azoknál az egyediknél, amelyek négyezer liter, vagy ennél több tejet adnak évente. Természete­sen figyelembe kell venni a faj­tát is. A Kalocsai Állami Gaz­daság Holsitein-frizzel és Jersey- vel keresztezett úgynevezett Hun- garofrizt tart, illetve ez a te­nyésztői munka célja. Honnét is indultak? A magyartarka tehenek évi át­lagos tejhozama 1971-ben alig haladta meg a 2700 litert. Az új tartási és takarmányozási tech­nológia, valamint fajtaátalakitó keresztezések eredménye már 1974-ben tapasztalható, ekkor há­rom és fél ezer, tavaly pedig már ötezer liter lett egy-egy tehén tejtermelése egy esztendő .alatt A tej zsírtartalma is kedvező, csaknem eléri a 4 százalékot. Idén az egy tehénre számítható átlagos hozam a tervek szerint meghaladja majd az 5100 litert. Az elmúlt években csökkent az egy liter előállítására jutó költ­ség. növekedett a tehenészet jö­vedelmezősége. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az állatok szerve­zeti szilárdsága, betegségekkel szembeni ellenállókápességé, élet­ereje a zárt tartású szarvasmar­hákhoz képest lényegesen jobb. Hamarább válnak ivaréretté, ugyanis 1971-ben harminc, tavaly pedig 25,5 hónapos korban már bekövetkezett. A természetes módon tartott tehenek —, ame­lyek egyebek között a Nap ener­giáját is hasznosítani tudják — szaporodásbiológiái szempontból is kedvező körülmények között vannak, képesek irrnden évben egy-egy borjút a világra hozni. Az ellések közötti idő a gazda­ságban az elmúlt hét évben 390 napról 370-re csökkent. Nagyon lényegesek ezek az adatok az ága­zat hatékcqv termelését, jövedel­mezőségét is reprezentálják, s an­nak a tevékenységnek az ered­ménye, amelyet az állami gazda­ságban megvalósítanak. Három gazdaság közösen Egyszerű társulást hozott létre tavaly ősszel az állami gazda­sággal a foktői Béke és a miskei Március 15. Tsz. Közös tehené­szeti telepet létesítenek és üze­meltetnek, a hal 1200 tehenet tar­tanak. A megépülő telep körül olyan területet is kialakítanak, ahol megtermelik a szükséges tö­meg- és egyéb takarmányokat, alkalmazzák azt a módszert, ame­lyet az állami gazdaság. A telep építésére 60 millió, a berendezé­sekre 40 millió forintot költenek. Az egyszerű társulás magas szín­vonalú tejtermelést szándékozik megvalósítani, koncentrálva egy­ben a tejelő szarvarmarha-állo- mányt, valamint a különféle gé­peket és eszközöket, amelynek nagy hasznát látják majd a ter­melőszövetkezetek is. Cs. I. Autós turizmus Bulgáriában A bolgár autóklub három nemzetközi autós szövetség mun­kájában vállal részt, számos autósklübbal, touring clubbal tart kapcsolatot. Legutóbb Bul­gáriában rendezték meg a nem­zetközi szövetség, a FIA kong­resszusát, a touring-szövetség, az AIT munkahetét, ezenkívül számos két- és többoldalú autós tanácskozás, találkozó színhelye volt a bolgár főváros. A nemzetközi autós turizmus fő szervezői a SIPKA idegen­forgalmi szervezet és a Bolgár Turista Szövetség. A SIPKA irodái Fekete-tengeri, hegyvidéki és gyógyfürdő-lehetőségeket kí­nálnak az autósoknak, őket vár­ják egyébként a kimondottan autós rendezvények, mint például a Zlátni Pjaszaci nemzetközi rallye. A SIPKA gondoskodik a repülőjegyekről, bérautóbuszok­ról, bérautókról is a kirándulá­sok, körutak céljaira. A „cam- ping-caravaning" jeggyel érke­zőik részére minden szükséges szolgáltatás rendelkezésre áll. A bolgár autóklub segélyszol­gálatának kocsijai a főútvonala­kon cirkálnak, műszaki és tu­risztikai tanácsokkal szolgálnak a külföldi autós turistáknak. Az elmúlt években 250 ezer autós turista útját szervezték meg a SIPKA irodái. Népszerű­ek az úgynevezett történelmi autós túrák, amelyek más, szom­szédos országokat is érintenék. A külföldi mellett a hazai autós turizmus is fellendülőben van, a gépkocsik száménak emel­kedésével. A terv szerint 1980- ra már minden negyedik bolgár család rendelkezik saját gépko­csival. (BUDAPRESS—SOFIA- PRESS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom