Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

« • PETŐFI NÉPE • 1918. március IS. Munkaerő a termelőszövetkezetekben II. Élet- és munkakörülmények EmlitettUk, hogy ma már jogszabály is segíti a termelőszövetkeze­tekben jelentkező azt a törekvést, hogy a munkaidő közelítsen más népgazdasági ágak munkaidejéhez. A jogszabály ezért éves munkaidő keretet határoz meg. Ahhoz azonban, hogy e keretnek megfelelhesse­nek a tsz-ek, mindenekelőtt a munkaerővel való jó és szervezett gaz­dálkodásra lenne szükség. Azt Is említettük ugyanakkor, hogy ennek előfeltételei, alapjai nincsenek meg, pontosabban fogalmazva: csupán csirái találhatók a termelőszövetkezetekben. Eléggé köztudott, hogy ma már a mezőgazdaság nem rendelkezik munkaerő tartalékkal, vagy ha igen, az minimális. Vessünk egy pillantást arra, hogy a meglevővel miként bánik, ténykedését hogyan, milyen eredményességgel szervezi » közös gazdaság, a NEB által vizsgált termelőszövetkezetek. Látszat és tény A vizsgált közös gazdaságok 1975. és 1978. évi adatai szerint tervben meghatározott munka­idő-alappal szemben a felhaszná­lás 98,9, illetve 98,3 százalékos volt. Ez viszonylag Jól átgondolt termelést igazolna, de a főbb termelési ágazatokon belül már jelentős eltérés tapasztalható. Az igazgatósági ágazatban például a tervezettel szemben 8,2 százalék­kal több a munkanap-igénybevé­tel például 1975-ben, de hasonló a helyzet az 1978-os esztendőben is. Az ágazatok többségében csök­kent a tényleges munkanap-fel­használás. A jelentősebb eltérések elsősorban az üzemi szükséglet pontatlan felmérésével, valamint egyéb kiesésekkel hozhatók ősz- szefüggésbe (időjárás, terméscsök­kenés stb.). A szóban forgó me­zőgazdasági üzemek 1980-ig 5,1 százalékos munkanapfelhaszná- lás-csökkenést irányoztak elő. Ez elsősorban az igazgatási ágazatra és a kiegészítő tevékenységre lesz jellemző, a többi ágazatban, fő­leg az alaptevékenységben mun­kaidőalap-változást nem tervez­nek. A tervekben viszont nem jut kifejezésre — főleg az alap- tevékenységet illetően — az esz­közállomány fejlesztésével járó munkaerő-felszabadítás, de a termelés jelentősebb felfutása sem. Például a megvizsgált tizen­négy mezőgazdasági termelőszö­vetkezet 1980-ig növénytermesz­tési ágazatban az 1978. évi brut­tó termelési értékhez viszonyítva mintegy tízszázalékos növelést irányzott elő, ugyanakkor az ál­lóeszköz-állományt 23 százalékkal tervezik növelni 4,7 százalékos munkaidő-felszabadítás mellett. Jelentős fejlődés Az élet- és munkakörülmények javításában számos üzemben je­lentős fejlődés tapasztalható. Ezt segítette a több irányú központi intézkedés, mint például a nyug­díjkorhatár csökkentése, a társa­dalombiztosítás fejlesztése. Együttes hatásukra változás kö­vetkezett be a szövetkezeti dolgo­zók életkörülményeiben, azonban még mindig nem érte el a meg­kívánt színvonalat, s üzemenként igen nagy a különbség. Mind általánosabb az üzemi ét­keztetést, a korszerű munkásszál­lítást, a megfelelő mosdó- és öltözőhelyiségeket nyújtó közös gazdaság. Évente gyarapszik azoknak a szövetkezeteknek a száma Is, amelyek lakásépítési támogatásban részesítik tagjaikat. Szövetkezeti lakótelepek épülnek, korszerű körülmények között. Az előrelépés ütemét azonban szű­kös pénzügyi lehetőségek lassít­ják. Az 1975. évi Ilyen célú fel- használás körülbelül hét száza­lékkal csökkent 1976-ra. de né­hány esetben szemléletbeli ténye­zők is éreztetik hátráltató hatá­sukat. A rendelkezésre álló munkaerő hatékony használása érdekében, valamint az érvényes bérszabá­lyozó rendszer hatásaként előtér­be került a tsz-ekiben is a műn- kanormák alkalmazásának szük­ségessége. Tapasztalták a népi el­lenőrök. hogy az üzemi vezetés mind nagyobb jelentőséget tulaj­donit a normák kialakításának. Amíg ugyanis a munkaerő gaz­dálkodási helyzeten az irányítás­ban, a szervezésben szinte alig történt változás, a teljesítmény­követelmények alkalmazásában viszont szembetűnő a fejlődés. A normák kialakítása és kar­bantartása a vizsgált üzemek többségében a szakvezetői véle­ményen alapuló testületi, vezető­ségi, döntési körbe utalt feladat. Elsősorban a statisztikai normá­kat igazítják a helyi körülmé­nyekhez és a környező üzemek normálhoz. A vizsgált tsz-eknél 1976jban a kifizetett jövedelmek­nek megközelítően 42 százaléka munkanormákon alapult, időbér­ben számolták el viszont a mun­kadíjak 32,7 százalékát. Mind szélesebb körben tapasztalható törekvés, hogy a munkadíj-klfl- zetést valamilyen teljesítmény­követelményhez szabják. Termé­szetesen kivétel ez alól az alap- tevékenységen kívüli ágazat, ahol többségében óra-, vagy havibéres forma az általános, hasonlóan a kisegítő ágazathoz,, a szállításhoz, a karbantartáshoz tartozó állo­mányban dolgozókéhoz. Rangot a minőségnek Általános vonása a teljesít­ménykövetelményeknek a meny- nyiségi szemlélet és csak szűk területen érvényesül a minőség­re történő ösztönzés — állapítják meg a népi ellenőrök. A vizsgált egységeknél a bérszabályzat alap­vetően csak a normaelőírások gyűjteménye. Legfőbb hiányossá­guk. hogy nem tartalmazzák a dolgozók és a munkakörök beso­rolását, a bérkifizetésekhez kap­csolódó ösztönzők, pótlékok stb. alkalmazását. Több esetben nem vették figyelembe a besorolások­nál a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerét (FEOR), nem differenciáltak szak-, beta­nított- és segédmunkás-bérek között. A gépjárművezetők besorolása­kor például nem vették figye­lembe az Ide vonatkozó rendele­teket és magasabb béreket álla­pítottak meg. A hartaí Erdei Fe­renc Tsz-nél jobb a normasza­bályzat az általánosnál, de a gép­kocsivezetők besorolásánál nem veszik figyelembe a gépjármű te­herbírását, a dolgozók gyakorla­ti Idejét és az egyéb pótlékokat. A gépkocsivezetők alapbérét 2800—3000 forint közé sorolták. Ugyanez a helyzet a madarasi Béke Tsz-ben is. ahol a gépko­csivezető gyakorlati idejétől, a kocsi teherbírásától függetlenül 2400—4400 forint alapfizetést hat- tároztak meg. A bérezés területén az ágaza­tok között nagyobb aránytalan­ságot nem találtak az ellenőrök. Ágazaton belül azonban a külön­féle munkakörök bérarányainak kialakításánál már komoly elté­rések vannak. Így például a szakképzetlen állattenyésztési dolgozók díjazása, a rakodók, a traktorosok, kombájnotok. vala­mint a nem fizikai állományúak bére esetenként magas. A szövet­kezetek figyelembe veszik a kedvezőtlen körülményeket és azokat a munkaköröket, ahol munkaerő-utánpótlási gondok je­lentkeznek, s ott magasabban dí­jaznak. Az ilyen kedvezőtlen körülmé­nyek figyelembevételét mutatja, hogy több szövetkezet a növény- védelem és az állattenyésztés te­rületén veszélyességi pótlékot is fizet. Az éjszakai műszakpótlék összege viszont alacsonyabb az ipari vállalatokénál. Sajnos azon­ban az új munkadíjazásnak és jövedelemszabályozásnak sem érezhető kellő ‘ösztönző hatása a munkaerő hatékony foglalkozta­tására. A jövedelemszabályozás s szövetkezeteknél még mindig az alacsonyabb keresetűek nagy számban történő foglalkoztatását Igényli. A bérezés területén az 1977- ben megjelent munkadíjazási rendelet és a tsz-törvény által előírt munkaügyi szabályzat ké­szítés várhatóan minőségi válto­zást hoz ezen a területen, s egy­úttal . elősegíti a szövetkezetek közötti bérezési különbségek ki­egyenlítődését is. Az állattenyész­tés területére kiadott TOT-ajánlás alkalmazása célszerű és hatékony munkavégzésre ösztönöz. (Folytatjuk) Gál Sándor Pénz helyett ötlet VAJON LESZ-E a siránkozás­ból műszaki fejlesztés? Aligha. Pedig sok vállalatnál siránkoz­nak ezekben a napokban, amikor a beruházásokat visszafogó In­tézkedésekről van szó. Igaz, ami igaz, az elmúlt év­ben alaposan megnőttek a vál­lalati beruházások. Hogy ennek káros következményeit elkerül­jük, ebben az évben nem lehet nyakra-főre beruháznunk. Az újításoknak, ésszerűsíté­seknek most ebből a szempont­ból Is jóval nagyobb a jelentősé­gük, mint eddig volt, A válla­lati dolgozók szellemi potenciál­ja olyan erő, amely beruházások nélkül Is előre viszi a műszaki fejlesztés ügyét. SOKAT SEGÍT ebben az újítási feladatterv, ami akkor Igazán jó. ha nem a műszaki fejlesztési tervtől függetlenül jön létre, ha­nem ahhoz szorosan kapcsolódik. A tapasztalatok azt mutatják, a jól megfogalmazott vállalati prob­lémák mindig rátalálnak megol­dójukra. Volt már arra Is példa, hogy nem kellett a vállalatnak költségbe vernie magát, a mű­szaki fejlesztési tervbe állított beruházás helyett az egyik válla­lati ezermester megtalálta az egyszerű és olcsó megoldást. Mindehhez nem kell más, mint terv. HASONLÓ lehetőség a dolgo­zók ötleteinek érvényesítésére az ötletnapok szervezése, Nemrit­kán hangzik el olyan ötlet, amely az egymástól függetlenül gondol­kodó újítók agyában nem szüle­tett volna meg. •A VÁLLALATI tervek telje­sítése nem mindig csak beruhá­zásokkal érhető el. A szellemi ka­pacitások kiaknázása a vállalati műszaki fejlesztés bőséges tarta­léka. G. J. Űj nyomdaüzem Guantanamóban Az amerikai kontinens egyik legmodernebb nyomdája épült fel a kubai Guantanamo városban. Az üzem mintegy 1100 dolgozó­nak nyújt munkát, és ^növelni fogja a Guantanamo tartomány­ban élő nők munkalehetőségeit is. A számos segédüzemmel, rak­tárral rendelkező 23 000 négyzet- méter területen épült nyomda 14,5 millió pesóba került. Az üze­met a legmodernebb nyomda- technikai eszközökkel szerelték fel. és a termelés során ezer faj­ta különböző nyersanyagot hasz­nálnak majd. A tervek szerint a nyomda évente 20 millió könyvet, kétmil­lió folyóiratot és egymillió pros­pektust fog készíteni. A modern létesítmény NDK- beili szakemberek közreműködé­sével épült (BUDAPRESS — PRENSA LATINA) SZOCIALISTA BRIGÁDOK AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT A megváltott inkubátor Történetesen március 8-ra szólt a meghívás, amit a MEDI­COR Elektromedlkai Gyárának soltvadkerti telepéről kaptam. Az invitálás azonban nem nőnaol ünnepségre szólt. Tisztem az lett, hogy elkísérjek egy „szállítmányt” Kecelre. Pontosabban egy Inku­bátort. Tudott dolog, hogy a vadkerti üzem évek óta gyártja ezeket a berendezéseket, több ezres szé­riában készíti a kórházi alkal­mazásra szánt inkubátorokat, s megkezdte már a hordozható, va­lamint a klinikai változatok ké­szítését is. A szóban forgó szál­lítmány kórházi típusú volt — talán a tízegynéhány ezredik eb­ből a fajtából, nem volt rajta semmi különös. A keceli útnak azonban nem üzleti célja volt. Az inkubátor ugyanis ajándék. A telep 180 dolgozója készítet­te társadalmi munkában a kece­li szülőotthon részére. Felajánlá­sukat az ősszel tették meg, ami­kor olvasták lapunkban Szabó Lajos indítványát, hogy a szo­cialista brigádok, műszakiak, ke­ressék a módját, hogyan tudnák segíteni az egészségügyet. A nyugdíjas mérnök abból az al­kalomból szólt a megye közvéle­ményéhez. hogy több száz köz­reműködő nevében éppen átad­hatott hét kórházi osztálynak hét csontpreparáló műtőasztalt. Az ő emlékezetes szavai bolydították fel a MEDICOR vadkerti telepé­nek öt brigádját. Elhatározták, hogy saját termékükből készíte­nek egyet terven felül, amit az­tán méltó helyre juttatnak el. Az elhatározás napjaiban je­lentkezett náluk a keceli szülő­otthon főorvosa, segítségüket kér­ve egy Inkubátor beszerzéséhez. Az otthonhoz tartoznak egyéb­ként „körzet szerint” a soltvad­kerti fiatalasszonyok, s ott adnak életet gyermekeiknek rajtuk kí­vül még a kecellek, császártölté­siek, tázláriak, lmrehegyiek és bócsalak. A vadkerti telepen a novembe­ri kommunista műszak egyik cél­ja már az inkubátor „megváltá­sa” volt. Azért csak az egyik célja, mert a műszakban elért kereset nyilván több, mint az al­katrészek ára. Lévén a kész be­rendezés értéke a kereskedelmi forgalomban mindössze 36 ezer forint. Március 8-án délelőtt tehát el­vitték az inkubátort Kecelre. A szállítmány kísérői között volt a budapesti gyár párttitkára, Mé­száros József, a telep pártszerve­zetének titkára, Küpe László és Jákob János, a két szocialista brigád vezetője, s Keresztes Lász­ló a telepvezető, meg az újságíró. Azért mentünk, hogy megtudjuk, mihez kapta, illetve kérte a segít­séget a szülőotthon. Mi lesz a „haszna” az ajándéknak. Dr. Tus László várt bennünket. Szerencsére éppen ráért, igaz, ve­le még reggel egyeztetni kellett érkezésünk időpontját. nehogy megelőzzön bennünket egy sokkal fontosabb jövevény. iNem lett volna meglepetés, hi­szen tavaly is kétszázhúsz újszü­löttet segített a világra a főor­vos, hetente legalább négyet. Az otthon 15 ágyas, legalábbis pa­píron. Valójában huszonhárom kismamát tudnak szükség esetén egyszerre elhelyezni. Hogy témánkhoz jussunk, szin­te kórusban kérdezzük: milyen gyakori a koraszülés az otthon­ban? — Annyi, mint országosan — mondja Tus doktor — az évente átlagosan több, mint 10 százalék. Az inkubátorra azonban nem ne­kik lesz szükségük. Okét, az Iga­zán rászoruló apróságokat eddig is. ezután Is a kiskunhalasi kór­ház újszülött osztályán látják el. Nekik több segítségre, nagyobb felkészültségre van szükségük, mint amit mi meg tudunk adni. Az inkubátorra azonban vala­mennyi újszülöttnek szüksége vanl Ezért örülünk most mind­annyian. Meglepetésünket Tus doktor gyorsan eloszlatja. A baba szá­mára óriási megrázkódtatás a szü­letés, Hirtelen kerül hűvös kö­zegbe, s a levegő páratartalma is alacsony még a szervezetének. Óriási próbát áll ki, amikor a vi­lágra jön. Hosszas kutatások bi­zonyítják, az új szülött számára igen hasznos, ha enyhítik az első órák alkalmazkodási kényszerét. A keceli szülőotthonban eddig me­legítették az újszülöttek helyét, pó­lyáját. párologtatással igyekeztek számukra javítani a klímát. Az inkubátor azonban többet tud. Benne az újszülött pár óra alatt fokozatosan szokja meg a külvilágot. Ez pedig jó hatással van anyagcseréjére, kialakuló ref­lexeire, végső soron egészségére, súlygyarapodására. A hatás per­sze nem számszerűsíthető — de vitathatatlan. Előbb leírtuk, az Inkubátor 36 ezer forintba kerül. Nem való­színű, hogy a keceli szülőotthon a vadkertiek segítsége nélkül egyhamar hozzájutott volna. Évenként 30 ezer forintot költhet­nek műszerfejlesztésre, azaz a lázmérőtől kezdve, minden esz­közt ebből a keretből szereznek be. Elmentünkben még megnézzük az immár üzembe helyezett in­kubátort. Az újszülöttek szobá­jában az ágyacskák és a pólyázó- asztal között szorítottak neki he­lyet. Most még szokatlan látvány itt. ez a gurítható állvány, tete­jén az átlátszó „dobozzal". Pár nap múlva megszokják a keceli gondozónők. Utolsó kérdésem — hogy ki lesz az inkubátor első lakója — válasz nélkül marad. Tus doktor nem mond nevet. S igaza van. Nem is fontos, ki lesz az első. Az a fontos, hogy e naptól, március 8-tól minden újszülött, aki a keceli otthonban jön világ­ra, lakója lesz néhány óráig az Inkubátornak. A MEDICOR solt­vadkerti telepén dolgozó száz- nyolovan ember ajándékának. Zsembery Ágnes Áruhiány — és ami mögötte Az egyik korábbi lapszámunk­ban sok panaszkodó ember ne­vében írtuk meg, hogy megyénk­ben akadozik a füstcsőellátás, ml több, ez a fontos tüzeléstechnikai alkatrész jó Ideje sehol sem kap­ható. Sorainkat egyetértőén ol­vasta a Bácsalmáson lakó és ha­sonló okok miatt szót emelő Tar- dl Ferencné is, aki az áru hiá­nyával kapcsolatban tett kálvá­riájának elgondolkodtató tapasz­talatát megosztotta vetünk. Mint a leveléből megtudjuk, nemrégen bebarangolta a szom­szédos Csongrád megye székhe­lyének vasüzletelt, de Ilyen cső­re még mutatóban sem lelt. Majd összefutott az ismerősével, aki felfedte előtte a címet: Sze­ged, Zákány u. 44. A helyszínre, a tömegcikk Ipari szövetkezet ud­varára érkezvén nem akart hin­ni a szemének, ugyanis legalább egy vagonnyl csövet látott. Ér­deklődött nyomban, kaphat-e a nagy készletből, mire közölték van... vele, jelenleg nincs a közelben az áru kiadásával foglalkozó sze­mély, de ha holnap Jön, kedve szerinti tételben vásárolhat Ol­vasónk persze nem vállalkozha­tott arra, hogy a következő nap is leutazza az oda-vlssza 80 kilo­métert, ehelyett hazaérkezvén gyorsan elsietett a nagyközségi ezaküzlefcbe, s elmondott mindent. A kereskedőnek azonban nem volt az új Információ, hiszen azt válaszolták, ők nagyon jól Isme­rik ezt a céget, tudják Is, hogy folyamatosan gyártja a f(látcsö­veket, csakhogy közvetlen kap­csolat révén nem szerezhetik be ezt a keresett cikket. Annak szál­lítására ugyanis csak a nagyke­reskedelem hivatott. A részletes magyarázatot, kom­mentárt aligha Igénylő történet­hez mindössze egyetlen megjegy­zést fűzünk: Bács-Kiskunban vál­tozatlanul hiánycikk a kályhák füstjeinek elvezetésére szolgáló cső! VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Fele-fele mennyiségű kazánszenet lehet csak vásárolni A február 8-án megjelent Saj­tóposta rovatunkban szóvá tet­tük, hogy Baján nem kis gon­dokkal küszködnek a lakásaikat kazánok segítségével fűtő tulaj­donosok, akik a jó minőségű len­gyel szénihez korlátozottan juthat­nak hozzá, s egyidejűleg kötelező megvenniük hasonló mennyiségű, de sokkal gyengébb kalóriaértékű más fajtájú szenet is. Olvasóink érthetetlennek tartják az ilyes­féle kötelező árukapcsolást. Sorainkra az Alföldi Tüzelő­szer- és Építőanyag Kereskedel­mi Vállalat válaszolt. A tájékoz­tatásból megtudtuk: az utóbbi időben országszerte, így me­gyénkben is mind több családi otthon fűtését korszerűsítették oly módon, hogy a meleget ka­zánok szolgáltatják. Ezeknek az úgynevezett étage-berendezések- nek az elterjedésével azonban nem tud lépést tartani a rendel­tetésszerű működésükhöz növek­vő mennyiségben szükséges spe­ciális szén külföldről történő be­szerzése. A lángborsó — ez a neve a lengyel importból szár­mazó kazánszénnek — tehát kor­látozott tételben érkezik orszá­gunkba, így a forgalmazása során olyan intézkedéseket kellett fo­ganatosítani, melyek eredménye­ként lehetőleg valamennyi ka- zantulajdonos megvásárolhassa a fűtési idényben [elhasználásra kerülő jó minőségű és elegendő mennyiségű szenet. A belkeres­kedelmi miniszter utasítása értel­mében egy ideje már a szóban forgó import szén és más hazai szénfajiták fele-fele arányú keve­rése révén biztosítanak a Bács- Kiskunban levő állami és szövet­kezeti TÜZÉP-telepek annyi tü­zelőt, hogy abból kaphasson min­den lakásbeli kazán gazdája. Ba­ján is ez tehát a gyakorlat, amely voltaképpen közérdekű árukap­csolásnak minősíthető. A köszönettel vett válasz mint­egy kiegészítéséül elmondjuk még a megyei tanács vb kereskedelmi osztályán hallottakat is, misze­rint tapasztalatok bizonyítják, az említett szénkeverék jól hasz­nosítható. Egyébként tudni kell, hogy egy ilyen masinához maxi­mum 30 mázsa lengyel szén 1ár, hozzá pedig hasonló mennyiségű berentei dió, koksz stb. A TCZÉP-telepek készletétől füg­gően bekövetkezhet azonban ese­tenként. hogy az említettnél is kevesebb lángborsó és egyéb s/énfajta áll egy-egy vásárló ren­delkezésére. pí íme a két hivatalos információ, melyhez annyit teszünk hozzá: a kazánszén árusításával kapcsola­tos szigorú rendelkezések mara­déktalan betartását célszerű az eddigieknél is gyakrabban és kö­vetkezetesebben ellenőrizniük a tüzelőanyag-telepeket működtető cégeknek, valamiint a felügyeleti szerveknek. □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK □ „Adós, fizess:” Jelije: Érdeklődésé- 5 közöljük, hogy a gépjárműadót — lelv Zsiguli gyártmányú személygép- ocsl esetén összesen 1800 forint — yente két egyenlő részletben, június, letve december végéig egyenlítheti ki eankclók nélkül, mégpedig átutalási ostautalvány segítségével, s ezen sükséges feltüntetnie az autó forgal- U rendszámát és a pénz rendelteté­st. Fontos tudnia, ha a fél évre ese- ékcs összeget határidőn túl, de a hl- atalos felszólítás előtt fizeti be az llandó lakhelye szerinti tanács egye- esadó-beszedési számlájára, akkor sak az egyhavi. adónak, mennyiben hatósági értesítésre — m az abban megjelölt határidőn be­li — tesz eleget az Ilyen kötelezett­égének, akkor a kéthavi adónak legfelelő bírságot köteles megfizetni. l további késedelem Jelentősen nő­éi i a hátralékot, mely ekkor már az redetl adó kétszeresének felel meg. iml pedig a panaszát Illeti, abból ar- a következtetünk, hogy a tavaly hó­emberben használtan vásárolt sze- lélyautója forgalmi engedélyét még igyanazon hónapban átírták az ön tevére. Így hát decembertől kezdő- löen tartozik adőt fizetni a • kocsi itán. Ha ezt az összeget Idejében. 11- etve a tanácsi felszólítás előtt nem dta postára, jogos a pénzügyi szank- ló. Amennyiben ennek mértékét igaz- ágtalannak tartja, fellebbezhet a me­lyei tanács vb Járási hivatalának lénzügyt osztályához. Tájékoztatjuk nég, hogy a régi tulajdonos írásos lyllatkozat alapján — minderre az ál- ándó lakása szerinti tanácsnál ke- ülhet sor — visszakérheti a koráb­an kifizetett adó már nem őt ter- ielő összegét, vagy arról lemondhat a lépjármü új gazdájának javára. „Általános iskolai tanulók szülei” ellge, Kecskemét: Mint arról a városi anács vb művelődésügyi osztályén ■rtesültünk, a Jókai Mór Általános skolában nagyarányú felújítás folyik. V tízmillió forintnál is költségesebb nunkálatok — melyek során moder- üzáljék a fűtési rendszert, az elekt­romos és vízvezeték-hálózatot, szinte ninden helyiségben kicserélik a ko- jott padlózatot, valamint szUkség sze­rint az ajtókat, ablakokat Is, kifestik i tantermeket. Irodákat, újra vakoljak íz épület külsejét stb. — hosszabb deig tartanak, s azok végzését úgy szervezték meg. hogy közben egy na- otg se szüneteljen a tanítás. Azért uersze előfordulnak kisebb zökkenők, ilyen eset volt. amikor az egyik tor­natermi öltözőt le kellett zárni, vagy tiogy rövid ideig szünetelt az intéz­ményben a melegviz-szolgáltatás. Az önök levelében foglalt panaszokat azonban túlzottnak minősítik az ille­tékesek. akik ígéretet tettek arra. hogy a Jövőben igyekeznek a mini­málisra redukálni a felújításból adó­dó kellemetlenségeket, melyek végle­ges megszűnéséig a tanulóktól és a szüleiktől is türelmet, megértést kér­nek! Dobos Jánosné. Baja: A Bács-Kls- kun megyei Allatforgalmt és Húsipari Vállalat rendszeresen felvásárol ma­gántenyésztésből származó lovakat is. tnt/áhhi prtpkpsítps. másrészt élelmiszeripari feldolgozás céljából. Így hát feltehetően nincs akadálya az ön tulajdonában levő ló átvételének sem. E célból szíveskedjék felkeresni a vál­lalat területi kirendeltségét, melynek elme: Baja, Tanácsköztársaság tér 1. Készletesebb felvilágosítást kérhet a cég — Kiskunfélegyháza, Fürst Sándor u. 30. szám alatti - központjától is. G. J., Kecskemét: ön — a sajnála­tos esetét alapul véve is — Jogosult a rokkantsági nyugállományba helye- zésre, feltéve, ha a munkaképességét legalább 87 százalékban elvesztette és huszonkilenc évesen már rendelkezik 6 év szolgálati Idővel. (Harmincéves kortól Ilyen célbői 8 év szolgálati Időt ir elő a jogszabály.) Rokkantsága mértékének hivatalos megállapítása ér­dekében szíveskedjék feikeresni a megyei szakorvosi rendelőintézetet! Ami pedig onéslk kérdését, az ^alko­holizmus betegségéből való felgyógyu­lás körülményeit Illeti, arról — tehát a gyógykezelésről és annak hatásá­ról. következményeiről — csak szak­orvos adhat kellő tájékoztatást. Horváth Kálmánná. Helvécia« A vo­natkozó Jogszabályok értelmében min­den kereskedelmi egység köteles a vevő kívánságára visszaváltani az olyan üvegpalackot, amelyért betétdl- 1a't számított föl. E kötelezettség ak­kor is fennáll, ha a fogyasztó nem a visszaváltás helyén vásárolt, de az általa hozotthoz hasonló üvegben levő valamilyen terméket az az üzlet is árusít. Fontos tudni, nem maga az áru, hanem az üveg típusa, formája, mérete szabja meg, vissza kell-e azt váltani. Konkrét esetével kapcsolato­san az a válaszunk: ha a helvéclal ABC-áruház betétdfjat Is fizettetett az ott vásárolt több üvegnyi borért és étolajért, az üres — ám a rendelte­tésszerű használatra alkalmas állapot­ban levő — palackokat köteles ön­től visszavenni! Amennyiben e kéré­sét nem teljesítik, panaszát Jegyezze be a vásárlók könyvébe, vagy azt jut­tassa el írásban az egységet üzemel­tető kereskedelmi vállalat, vagy szö­vetkezet központjába, esetleg a Kecs­keméti Városi Tanács V. B. kereske­delmi csoportjához! Mintái Istvánná, Tompa: Tengerima­lacokat szervezett módon nem vásá­rolnak fel hazánkban. A kizárólag hobbiból tenyésztett rágcsálók tehát piaci árusítás, vagy újsághirdetés ré­vén találhatnak új gazdára. Tájékoz­tatásul elmondjuk még, hogy ezekből a patáskörmü. patkánynagyságú, nö­vényevő állatokból esetenként besze­reznek több darabot a gyógyászati ku­tatással foglalkozó intézetek, melyeket fel lehet keresni Ilyesféle eladási aján­lattal. Értesülésünk szerint Budapes­ten. a VII. kerületi Madách téren le­vő dlszállatkereskedő Is átvesz időn­ként tengertmalacokat értékesítés cél­jából. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom