Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

1978. Március 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Tervek és tettek a hatékonyság, a minőség IPOVPhptl Beszélgetés Németh Ferenccel, J vUvll a KISZ megyei első titkárával A Kommunista Ifjúsági Szövetség alap­szervezeteire, bizottságaira és természetesen valamennyi tagjára igen jelentős feladatok teljesítése vár az idén. Sor kerül az elmúlt mozgalmi év eredményeinek értékelésére, az alapszervezeti vezetőségek megválasztására, valamint az 1978—1979. évi akcióprogramok tervezésére, jóváhagyására. Napirenden van a három tavaszi forradal­mi évforduló előkészítése, lebonyolítása: a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysoro­zata. Párhuzamosan kell végezni egy rend­kívüli, de ugyancsak fontos munkát, a XI. VIT előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. A felsorolt feladatok végrehajtására milyen előkészületeket tettek a megyében, illetve a már folyamatban levő munka milyen ered­ményesen zajlik? Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Németh Ferenccel, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjával, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárával. — Kérjük, összegezze a KISZ-alapszervezetekben je­lenleg zajló munkát. Mi a leg­fontosabb feladatuk? — A KISZ Központi Bizott­sága 1977. októberi határozata értelmében, alapszervezeteink idén is elvégzik az elmúlt moz­galmi év eredményeinek értéke­lését és egyúttal mindenütt meg­választják a KISZ-vezetőségeket. Bevált módszer, hogy ebben az időszakban egymást követően két tagpmlést tartanak. Az elsőnek értékelő jellege van, a második­nak a tervezés a következő moz­galmi évre vonatkozó akcióprog­ramok kidolgozása és jóváhagyá­sa a rendeltetése. — A KISZ-alapszervezetek mintegy ö'tven százalékában, le­bonyolították az értékelő taggyű­léseket. Korai lenne még a ta­pasztalatokról szólni, de néhány dolog felől máris bizonyosak le­hetünk. Fokozódott megyénk if­júkommunistáinak aktivitása a gazdasági építőmunkáiban, a köz­életben, szervezettebb formában sajátítják el a politikai ismerete­ket Erősödték az ifjúkommunis- ta közösségek, 'kritikusabb és ugyanakkor önkritikusabb is a taggyűlések légköre. A tartalmi munkát egyre inkább a politizá- lóbb, nagyobb felelősséget válla­ló vonások jellemzik. Külön ki­emelhető az a tény is, hogy a korábbi időszakhoz képest na­gyobb következetességgel értéke­lik a taggyűlések a KISZ-tagok egyéni feladatvállalásainak telje­sítését. A mérce, egymás megíté­lésének alapja a jól végzett mun­ka. — A sorra kerülő választások­tól összességében azt várjuk, hogy a vezetőségek, a KISZ vá­lasztott testületéi megyénkben is ■ tovább erősödnek. Még több olyan fiatal kap megbízatást, aki ismeri a párt politikáját, a tár­sadalom előtt álló legfontosabb célkitűzéseket, akinék személyes példája, munkája vonzó a fiata­lok körében, s ifjúkommunistá­hoz méltó erkölcsi, politikai ma­gatartása. — A KISZ Központi Bizott­sága által közreadott akció- programokhoz a területi bizott­ságok helyi kiegészítéseket tesznek. Milyen többlet tenni­valókat ajánl a KISZ megyei bizottsága a megyében élő KISZ-eseknek és a szervezeten kívüli fiataloknak? — A most induló mozgalmi év jelszava nagyon is kifejező: ha­tékonyság, minőség. Jelzi száh- dékunkat, hogy az eddigieknél még aktívabban, hatékonyabban bekapcsolódunk a közös gazdasá­gi feladatok végrehajtásába. Azt várjuk megyénk dolgozó fiatal­jaitól; hogy eredményesebben, lendületesebben dolgozzanak és munkájuk minőségileg is javul­jon. Továbbra is szervezzük, ösz­tönözzük a fiatalok körében a szocialista brigád mozgalmat, a különféle munkaversenyeket, a „Ki minek mestere?”, „Ki mi­nek szakértője?” akciót, az Al­kotó Ifjúság pályázatot, a KISZ Radart, a védnökségi mozgalma­kat. Ezek a jól bevált formák al­kalmasak arra, hogy szervezett keretet adjanak dolgozó fiatalja­ink többletmunkájának, kezde­ményezőkészségük gyorsabb üte­mű kibontakoztatásának. — A tanulóifjúság számára továbbra is a tanulás a legfőbb feladat öntudátosabban, szor­galmasabban, tanulmányi ered­ményeik állandó javításával ké­szüljenek választott pályájukra. Igyekvésük, szorgalmúk tegye lehetővé, hogy a szüntelenül fej­lődő, korszerűsödő technikát si­kerrel tudják nyomon követni, alkalmazni. Különösen figyel­műkbe ajánljuk a társadalmi- munka-akciókat, felkészülésüket a haza védelmére, és természete­sen azt, hogy legyenek a mar-, xizmus—leninizmus jobb ismé- rői, politikusabban, aktívabban tevékenykedjenek közösségeik­ben. . — Egy-két konkrét akcióról. Folytatjuk a 680 személyes me­gyei kórház építése felett vál­lalt védnökségünket. Folyamato­san küldünk fiatal szakmunká­sókat a Paksi Atomerőmű építé­séhez, segítjük a Bajai Húskom­binát üzembe helyezését, mun­kaerő-szükségletének biztosítását. Mozgósítjuk a mezőgazdaságban működő KISZ-szervezeteinket a csúcsmunkák segítésére, a szőlő- és gyümölcstelepítési akció si­keres megvalósítására. K1SZ- a lapszervezeteink akcióprogram- tervezeteinek a gazdasági, építő­munka mellett, továbbra is fon­tos részét alkotják a politikai képzéssel, az általános művelt­séggel összefüggő tennivalók. Az Edzett ifjúságért sportmozgalom terén is szeretnénk az elmúlt évinél jobb eredményeket fel­mutatni. — A most zajló KíSZ-taggyű- léseken is tapasztaljuk, hogy szövetségünk tagjai helyesen ér­telmezik a Központi Bizottság jelszavát. Ugyanis a hatékony­ság, minőség követelményét nem­csak a gazdasági építőmunkára kell érvényesnek tartanunk, ha­nem a KISZ tevékenységének egészére. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy jobban, politi­kusabban, szervezettebben kell dolgoznunk a KlSZ-alapszerveze- tekben, az irányító bizottságok szintjén egyaránt. Egyértelmű, hogy a párt politikájának gya­korlati megvalósítását akkor szolgáljuk legjobban, ha saját feladatainkat hozzáértőbben, jobb minőségben látjuk eL — A KISZ tíz éve eredmé­nyesen szervezi a forradalmi ifjúsági napok rendezvényso­rozatát. Kérjük, összegezze a megyében néhány nap múlva induló ünnepi programmal kapcsolatos célkitűzéseket, fel­adatokat. — A FIN szövetségünk esz­mei-politikai nevelő munkájának, tudatformáló tevékenységének szerves része lett az elmúlt idő­szakban. Most az a feladatunk, hogy e fontos eseménysorozat még erőteljesebben kapcsolódjon a fiatalok igényeihez, jelenlegi társadalmi, politikai helyezetünk- höz. Ennek megfelelően a FIN legfőbb célját abban látjuk, hogy sikerrel tudjuk erősíteni a fia­talokban a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus, a szocializmus iránti elkötelezett­séget. A tíz év alatt kialakult hagyományok megőrzése mellett, most nagyobb figyelmet fordí­tunk a politikai, gazdasági célok megismertetésére is. Némileg új vonás a FIN-nel kapcsolatos tö­megpolitikai munkánkban, hogy az idén az előkészületek és az események többsége az alapszer­vezetekben, a klubokban zajlik. Jelentőséget tulajdonítunk a ki­sebb közösségekben sorra kerü­lő eszmecseréknek, a forradal­mi mozgalom idősebb képvise­lőivel történő találkozásoknak. A FIN megyei programja gaz­dag, sokszínű akciósorozatot ígér. — A nemzetközi és a magyar ifjúsági mozgalom kiemelkedő eseménye lesz ebben az évben a havannai Világ Ifjúsági Ta­lálkozó. Hogyan készülnek me­gyénk fiataljai e rangos de. monstrációra? — A találkozóra történő előké­születek, a KISZ-alapszervezetek felkészülése már hónapokkal ez­előtt megkezdődött és jelenleg is eredményesen folyik. Felada­tainkat nagymértékben befolyá­solta az a körülmény, hogy a VIT-előkészületek legintenzí­vebb szakasza egybeesik az új mozgalmi év első harmadával, a tervezés tennivalóival. Ezért fel­hívtuk valamennyi KlSZ-alap- szervezet és bizottság figyelmét arra, hogy a mozgalmi évvel kapcsolatos dokumentumokba, programokba építsék be azokat a célkitűzéseket is, melyeket a VIT jegyében, a találkozó sike­res politikai előkészítése érdeké­ben kell elvégeznünk. Ilyenek például: a VIT-es termelési és tanulmányi akciók, a vetélkedők, a különböző kulturális és sport­rendezvények., A lebonyolításra kerülő, rendkívül változatos, va­lamennyi ifjúsági réteget moz­gósító rendezvénysorozat ismer­tetésére ezúttal nincs lehetőség, de mind-mind megannyi jó al­kalom lesz ahhoz, hogy megyénk KISZ-esei, szervezeten kívüli fiataljai gondolatban és cselek­vőén is azonosuljanak a VIT nagyszerű eszméjével. Egyúttal léhetőség nyílik arra is, hogy megismerjük a ki%ai fiatalok életét, munkájukat, a szocialista Kuba forradalmi fejlődését. — Meggyőződésem, hogy KISZ- alapszervezeteink, bizottságaink, Bács-Kiskun ifjúsága lelkesen és eredményesen vesz részt a közös feladatok megvalósításában — mondta végül Németh Ferenc. Sz. A. Mindenki iskolája Lakiteleken Két évvel ezelőtt a Mindenki iskolája működésének első évé­ben, az úttörők, az első beirat­kozok, a helyi nőbizottság nyolc általánossal nem rendelkező tag­jai voltak. És összesen huszon­nyolc felnőtt vizsgázott eredmé­nyesen. Tavaly decemberben az első— negyedik osztályból ketten, az öt—hatodikból huszonketten, a hetedikből huszonhatan, a nyol­cadik osztály anyagából pedig huszonegyen tettek sikeres ma­gánvizsgát. A tanuló felnőttek többségét a nők alkották. — Ha a neveket nézem, szin­te megelevenednek előttem az arcok: a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat munkásnője, a varrónő, a tsz-dolgozó, a betaní­tott munkás, az Univer ÁFÉSZ dolgozója... — sorolja a naplót lapozgatva Szabó Lajos, a laki­teleki általános iskola igazgatója. Aztán hozzáteszi, hogy a nők példamutatásának megvan a ha­tása. A jövő héten esedékes osz­tályozó vizsgára tizenkilencen jelentkeztek, köztük mindössze négy a férfi. A most vizsgára ké­szülők többsége a 30—40 év kö­zötti korosztályból kerül ki, s a tsz, illetve az állami gazdaság dolgozóiból áll. — S a vizsgán való szereplé­sük kilátásai? — Biztosra veszem a sikert. Mint ahogyan az előző két tur­nus résztvevői is megállták a he­lyüket. A vizsgabizottság elnöke szerint is dicséretesen szerepel­tek, eredményes vizsgát tettek — feleli jólesőn az iskolaigazgató. — Működésének harmadik évé­ben tehát joggal állítható, hogy Lakiteleken népszerű a Minden­ki iskolája. — így igaz. Pedig az első év­ben a megszervezése is nagy eredménynek számított. Kezdet­ben nágyon sok volt a bizony­talanság; erősnek bizonyult a gyakorlat, a rádió- és tv-adások. Eközben jöttünk rá, hogy azok­nak, akik 30, 40, esetleg 50 év­vel ezelőtt jártak Iskolába, szük­séges a szervezett segítség. Sok, úgynevezett készségfejlesztő órát kellett beiktatni. A hetenként két alkalommal tartott foglalko­zásokon különböző elemi tudni­valókat frissítünk fel, gyakorol­tatjuk például a helyesírást. Rendszerint 4—5 óra hosszat is eltart a konzultáció, a gyakor­lás. S arról, hogy minek köszönhe­tő ez a figyelemre méltó érdek­lődés a Mindenki iskolája iránt Lakiteleken, Szabó Lajos így vé­lekedik: — A legnagyobb segítség az volt, amikor a helyi tanács vég­rehajtó bizottsági ülésén Len­gyel Pálné, a községi nőbizott­ság elnöke a felnőttképzés, a tudás megszerzésére való igény-, ébresztés érdekében, a társadal­mi összefogás szükségességét felvetette. Mert ez osztatlan egyetértésre talált. És igen nagy­ra értékeljük a Szakszervezetek Megyei Tanácsának támogatását, nevezetesen azt, hogy a pedagó­gusok óradíját az SZMT folyó­sítja —y —n Harmadik évtizede a közéletben... Kiskőrösön tavaly a fiatal, agilis munkás, Rákóczi Ferenc tanácstagi kerületéhez tartozó Mohácsi utca lakói példát ad­tak rá, hogyan építhető út annak ellenére, hogy a tanács­nak nincs rá pénze. Mert az alig tíz éve kialakult utca ma már tükörsima, szilárd burkolatú. Az idén a Madách utca lakói is összefogtak a példa követésére. Erről azonban hall­gassuk meg a választói bizalmát a tanácsok létrejötte óta él­vező Kurucz János bácsit. • — Huszonnyolc éve, hogy ta­nácstag vagyok... • — ...jó lenne hagyni valamit magam mögött. Kurucz Mária — hirtelen nem jut az eszembe, milyen Attilámé — ugyanannyit!. A többség azon­— A legemlékezetesebb? Ami­kor kiöntött a Duna, a hatvanas évek elején. Végigjártam az ut­cát, szerveztem a társadalmi se­gítséget. Egész autókaravánnal siettünk Nemesnádudvarra, Sü- kösdre, hogy megtehessük, ami tőlünk telik... Különben sok­minden volt a huszonnyolc év alatt, de tudja hogy van, nem­igen tartja fejében az ember. Ha a szükség kívánja, p>ersze, hogy igyekszik használni, segíteni ahol csak tud. Ferny Irén — Huszonnyolc éve lassan, hogy tanácstag vagyok. Legutóbb, amikor beszámolót kellett tarta­nom, elmentem az elnök elvtárs­hoz. Mert Ígéret már volt sok járdát, az utat illetően. Az az igazság, hogy szégyellem magam a választók előtt. Társadalmi munkában minden évben sokat javítottuk, homokoztuk, sak­koztuk az utat. De csak megma­radt a kátyú, meg a sár. Mond­tam hét, hogy ennyi évi közszol­gálat után jó lenne hagyni vala­mit magam mögött. Az elnök elv­társ meg azt mondja: Jani bá­csi, ha hozzá tudnának járulni, lehet róla szó. Ha Jani bácsi ősz- szeszed ennyi forintot, ugyaneny- nyit a tanács is ád. Előzőleg az utcában már szót- értettünk. Kivéve az utcavégi szőlőtelkek egy-két tulajdonosát. Velük még nem tudtam beszélni. A beszámolómon aztán meglett az elhatározás. Harmincnyolcán vállalták a befizetést. Ki-kd te­hetősége szerint. Mi, akik jobban bírjuk, hogy magunkkal kezdjem: ifjú és idős Kurucz tíz-tízezret vállaltunk. Király Jani a fiával húszezret. Még vannak ám! Rakonczai Pál a fiával húszat, Sipiczki András a vejivel húszat, Mikléczi András a fiával húszait és Pinke Pál a fiával szintén húszezret. Mondom tovább. Klaszkó Pál tízezret, • — A legemlékezetesebb? Ami­kor kiöntött a Duna... (Méhes! Éva felvételei) ban ereje szerint ötJhatezer fo­rintot ád; egy családra olyan hét­ezer forint körüli az átlag. És ez csak a pénz. Mert nézze a tenyeremet, munkához szokott az. mint a többieké is. Készek va­gyunk mi két kézzel is segíteni a 280 ezer forint mellé. Most már csak azt várjuk, de nagyon, hogy elkezdődjön az útépítés. — Huszonnyolc éven át tanács­tagként szolgálni a közösséget, nagyon tiszteletreméltó! Mit tart Jani bácsi a legemlékezetesebb­nek e hosszú, önzetlen szolgálat­ból? Ahol az élelmiszerbusz is megfeneklik A megyében — hivatalos divat­szakszóval kifejezve 197 kiskeres­kedelmi egység és 84 vendéglátó üzem szolgálja közvetlenül a kül­területen élők ellátását... Lám, mit is idéznek elő a mes­terkélt szakszavak. Most például félve folytatom tovább a cikket, mert az érdemi mondanivalótól aggály tereli el a figyelmemet. Hogy tudniillik: merjem-e azt a bizonyos „egység’’-et boltnak ne­vezni. hiszen kiskereskedelemről van szó? Ám annál inkább szo­rít most már a kétely: mégiscsak lappanghat valami furfang az el­nevezés mögött. Másképp miért hívnák „egység”-nek, még ha bolt is az ártatlan. De bánja az ördög! Elvetem az „egység” dol­gában támadt kétségemet, s ha gazdasági konfliktus származik belőle, ha nem, a következőkben a bolt, üzlet, kisáruda kifejezése­ket fogom használni. Miért is ne, mikor oly régen élnek szókincses magyar nyelvünkben. Ha virulá- sukat el-elszürkiti is az „egység” helyenkénti panelszinű eluralko­dása. Na, hál’ istennek, csakhogy végre egyességre jutottam ma­gammal ... Tehát ott tartottam, hogy 197 tanyai bolt gondoskodik Bács-Kiskun mintegy 150 ezer külterületi, (homok)pusztai, ta­nyai lakosának vegyesáruval va­ló ellátásáról. (Hopp, megint egy tartalmasabb szó az „egység” el­len: vegyesbolt!) Nomármost. akár el is „statisz- tikázhatnánk” e néhány szám­adattal is. Hogy tehát eszerint — kerek számban — 760 lakosra, avagy 203 tanyára jut egy-egy vegyesbolt, lévén a tanyák szá­ma körülbelül 40 ezer. Amikor önkéntelenül felvetődik bennünk, hogy ez bizony igen­csak kevés, vagy tapintatosabban szólva — nem sok —, mindjárt arra gondolunJi, hogy... Te jó ég, 203 tanya, nemegyszer órányi járóföldre egyik a másikától! En­nél fogva a bolttól is. Mennyivel más a „héthatárban” 203 házból üzletbe járni, mint községben, városban ugyanannyi lakásból. Egy városi új lakótelepen esetleg néhány épületet kell megkerülni, s már ott is az ABC. Ha meg szalagházban lakik az ember... No. de a távolságokat tekintve a tanyavilágban sem ..egyforma” az a 203—203 lakóépület, s üzlet viszonylat. Más szórványtanyás területeken, s különbözik a tanya­sorok, zártabb tanyabokrok. a főbb útvonalak, majorok mellett kialakult tanyacsoportoknál. Amott messzibb, itt közelebb esik a kis vegyesüzlet. A tanyai közéleti mozgást fenn­tartó népfrontbizottságok, tanács­tagok. s az ÁFÉSZ közös igyeke­zetének gyümölcseként e téren is van változás, előbbrejutás. Ha a tempó némiképp lassúbb is a kelleténél. Hoznak létre például háziboltokat. Kerekegyházán meg egyenesen mozgóboltot „találtak fel”. A kerekeken járó üzletecs­ke Kerekegyháza. Kunbaracs, Fii- lop háza tanyavilágában árusít meghatározott időben és útvona­lon. S bár többségében szűk a vevőtér, kis raktár, tehát korsze­rűtlenség jellemzi is a vegyes­boltok állapotát, került sor az utóbbi években modernebb, új üzletek megnyitására is. (Lajos- mizse határa.) Itt is sokat jelent a kövesut, gondozott, karbantartott dülőutak közelsége. Hiszen ha út van. üil- lany van, akár hűtőpultokkal is felszerelik a boltot, ahol már ki­csomagolt tőkehús, felvágott, tej­termék rendszeresen kapható. De mennyi még az olyan kis boltocs­ka. ahol — kövesút. villany mész- sze — a nélkülözhetetlen petróle­um és lámpaüveg is hiányozgat — hát még húsáru! Ilyen — istenhátamegetti tá­jakon a nagyszerű „találmány” az élelmiszerbusz, a mozgóbolt is csupán távoli szivárvány, ha be­köszönt az esőzés. Ugyan med­dig juthatna el olyan terepen, ahol még lovasszekérrel is nehe­zen lehet elmanőverezni... Meg a jól felszerelt, áruválasz­tékot kínáló tanyai boltokban sem minden papsajt. Zsikla György, a Soltvadkert—csdbori határrész népfrontosa mondotta el a tanyai népfrontvezetők me­gyei tanácskozásán, hogy az ő boltjukban szinte mindent meg lehet kapni, mi szemnek, szájnak ingere. De kenyeret csak három­szor hetente. S kettős ünnepek alkalmával siralmas helyzetek adódnak. „Le a kalappal a sóit- vadkerti sütőüzem előtt!” — di­csérte kenyerük minőségét. Csak... Csak ne fordulna elő, hogy dupla ünnep közbejöttékor mondjuk e hét csütörtökétől szá­mítva csupán a következő csü­törtökön jusson ismét kenyér a boltba. „Mert mit szóljon az a traktoros, aki szerda reggel nyúj­tott műszakba indul, és a felesé­ge csak egyhetes kenyeret tudhat neki csomagolni?!” — vetette fel Zsikla György. Az imént emlegettük a tanyai földutakat, ahol esős időben lóval is nehezen lehet messzibb „evic- leélni” a tanyától. De ha ló van, mégis biztosabb — s egyáltalán — ki lehet jutni, mint gépkocsi­val. Nincs mindenkinek lova a tanyán sem. De milyen jól jön ki másoknak is mondjuk László- falva határában. 15—20 kilomé­terre belterületektől, ha a lótu­lajdonos szomszéd nekik is hoz takarmányt, szekerével a távoli beszerzőhelyről. Mivel azon a határrészen a takarmány hiány­cikk, s a téesz sem tud szállíta­ni. Ezért is sérelmezik az arrava- lók, hogy a zárszámadó közgyűlé­sen úgy hangzott el: ne enged­jék meg a lótartást. Nem értik az érintettek, miért? Tehenet, ser­tést tartanak; mivel szállítsanak majd takarmányt a jószágoknak? Néhányan már ki is jelentették: „Akkor elmegyünk máshova. Ta­lán be a faluba, ahol aztán fel is hagyunk az állattartással.” Ha tudjuk, hogy a tanyai em­berek szorgalma, igyekezete által megtermelt, húsra, zöldségre, gyü­mölcsre még sokáig nagy szüksé­ge lesz a megyének is — (másfél milliárd forint értékű terméket szállítanak a piacokra, a fogyasz­tóknak) jogosan tanácsolta Fara­gó István tanyai népfrontvezető: Óvatos előrelátással kell mérle­gelni a lótartás megszüntetését célzó elgondolásokat. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom