Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGALAPOZOTT A MEZŐGAZDASÁG TERMELÉSI TERVE Harmadik évtizede a közéletben Tervek és tettek a hatékonyság, a minőség jegyében Beszélgetés Németh Ferenccel, a KISZ megyei első titkárával 3. oldal Sokszor kattan a metszőolló OId», Szandál luxus célra 4. oldal A tárgyalóteremből 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal A Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizottságának felhívása Csütörtökön kezdődik az országgyűlés tavaszi ülésszaka A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa az alkotmány 22. pa­ragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1978. március 23-án, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. . A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak na­pirendjére a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot, valamint a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenysé­géről. Az ülésszak .napirendjén — az alkotmány előírásának megfele­lően szerepel még a Legfelső Bí­róság elnökének beszámolója. (MTI) Honfitársak! Magyar dolgozók! A gyermekeknek — egészséges fejlődésük érdekében — a vilá­gon mindenütt különleges gon­doskodásra és megkülönböztetett figyelemre van szükségük — ál­lapította meg a világ haladó közvéleményével egyezően az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1959-es, a gyermekek jogairól szóló deklarációja. Az ENSZ az 1979-es esztendőt — e nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulóját — a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította és felhívta a világ közvéleményé­nek, a kormányoknak a figyel­mét arra, hogy kezdeményezése­ikkel járuljanak hozzá a gyerme­kek jogainak védelméhez, azok teljes érvényrejuttatásához. A Magyar Népköztársaság — híven a szocializmus eszméihez, társadalmi rendünk humanizmu­sához — magáévá tette az ENSZ felhívását. Hazánkban mindenkor a szo­cialista építés legfontosabb fel­adatai között szerepel a legif­jabb nemzedék életkörülményei­nek javítása, testi és szellemi fej­lődésének magas színvonalú biz­tosítása. Erről nem pusztán csa­ládi és ifjúsági törvényeink, ren- deleteink tanúskodnak, hanem még inkább az országszerte épü­lő gyermek- és oktatási intézmé­nyek, óvodák, bölcsődék, játszó- (Folytatás a 2. oldalon.) • — Mi volt a legemlé­kezetesebb? Amikor kiöntött a Duna... Kurucz János 28 éve tanácstag Kiskőrösön. Társadalmi munkát szervező tevékeny­ségéről írunk a 3. oldaiou. Ibolya, a felsőszentiváni nevelőotthon egyik lakója. Az otthon életéről közlünk képriportot a 8. oldalon Mennyiségi és minőségi javulás • A Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepén műszakonként 36 ezer üveget töltenek meg vegyes­befőttel. A gyártóvonal korszerű­sítésének hatására 66 százalékkal növekedett a termelékenység. Az ipari üzemek idei tervei csaknem mindenütt a termelés további növelését tűzik ki célul. A növekvő feladatok sikeres tel­jesítéséhez vezető út pedig az egész évi egyenletes, jó munka. Sok múlik tehát azon, hogy mek­kora lendülettel kezdik az évet az üzemek. Az év első két hó­napjában elért teljesítményekről érdeklődtünk néhány helyen. A Kecskeméti Konzervgyár li­es telepén az előző esztendei gyü­mölcstermés a meghatározója an­nak, hogyan kezdődik az év. Idén a tavalyi bőséges almater­més teremtett sajátos helyzetet, a telepen még januárban is vet­tek át nyersanyagot, s csak feb­ruár közepén fejezték be az al- masűrítmény gyártását. Ebből a készítményből négy hónap alatt csaknem 55 vagonnyit gyártottak, illetve exportáltak az NSZK-ba és Ausztriába. A téli feladatok közé tartozik még a dzsemek gyártása. Ezekből a gyümölcské­szítményekből mintegy 90 va- gonnyi készült az év első hónap­jaiban, s nagy részét ugyancsak exportálták. A téli, kora tavaszi időszak legnagyobb munkája azonban most is a vegyesbefőtt-készítés. Ezt a munkát február második hetében kezdték el, mégpedig a tavalyihoz képest alaposan meg­változott körülmények között. Az idei szezonra munkába állítottak egy alagútpasztőröző berendezést, s ezzel kiiktatták a korábban alkalmazott autoklávos sterilizá­lást, s a vele járó többszöri kézi rakodást. A csomagolást egy má­sik korszerű géppel könnyítették és gyorsították. A megújított gyártóvonalon jelentősen javult a minőség, s ez lehetővé tette, hogy — e hét elejétől kezdve — az elkészült befőttet azonnal el is szállítsák a gyárból. Naponta 8—9 vagont raknak meg vegyes befőttel és indítanak útnak. A telep január—februári ter­melésének legfőbb jellemzője a mintegy 10 százalékos termelé­kenységemelkedés. Ebben a hó­napban pedig még további fej­lődésre is számíthatnak, elsősor­ban a vegyesbefőttgyártás kor­szerűsítésének hatására. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregységében február végéig több mint 27 millió forint érté­kű terméket gyártottak, csaknem 4 millióval többet, mint a múlt év elején. Az üzemben egyre több szivattyú és kompresszor készül, az előbbiből 250-et, az utóbbihói 210-et gyártanak az idén. Mindkét széria csaknem száz darabbal több a múlt évi­nél. teljesíteni a tervét, mert tavaly az esztendő elején leégett az új­pesti gyár fonodája. A szóban v forgó fonodát az új év kezdetére helyreállították, is­mét üzemel. S mint Ván József­től, a halasi gyáregység vezető­jétől megtudtuk, ez kedvező fel­tételeket teremtett áhhoz, hogy teljesítsék az idei tervet, s pó­tolják a tavaly kiesett termék- mennyiséget. Januárban még fonalhiánnyal küszködtek, s emiatt csak 276 ezer folyóméter flanellt, illetve Anette nevű finomabb kelmét szőttek. A második hónapban azonban már 342 ezer folyóméter szövetet állított elő a gyáregy­ség kollektívája. Az első negyed­év utolsó hónapjában felfutóban van a termelés, a napi teljesít­mények száz százalék felett mo­zognak, s kifogástalan a minő­ség. Folytatódik a géppark korsze­rűsítése, s hetente négy szovjet gyártmányú automata szövőgépet állítanak be a régiek helyére. Az év végéig 80 AT—100 típusú gé­pet helyeznek üzembe. Ezekből egy-egy szövőmunkás 16-ot ké­pes egyidőben kezelni Az új gé­pek kezelését „házi” tanfolya­mon sajátították el a dolgozók A kellő gyakorlat megszerzése után az eredmények további ja­vulása várható. • Horti Mária szövőnő, aki a gyáregységben tanulta ki a szak­mát, tizenhat gépet kezel. A gyáregység sikeresen telje­síti első negyedévi feladatait, közte a fontos népgazdasági be­ruházásokra szállítandó szivaty- tyúk gyártását. Emellett jelentős részt vállalnak a vállalatnál ké­szülő motorvonatok vasszerkeze­tének gyártásában is. A Magyar Pamutipar Újpesti Gyárának kiskunhalasi gyáregy­sége a múlt évben nem tudta Tavaszi előkészület a megyében járulást használnak fel a nagy­üzemi szőlő-, gyümölcstelepítésre, a kertészeti ágazatok korszerűsí­tésére. A kiskőrösi járásban a szakszövetkezeti gazdák anyagi hozzájárulásával Kecelen, Solt- vadkerten és több községben is történik ültetvénytelepítés. Számos lehetőség van az állat- tenyésztés fejlesztésére. A külön­böző iparszerű eljárások hatása már itt is érvényesül. A genetikai előrehaladás főként a fajtaátala­kító keresztezéssel valósítható meg. Ennek eredménye a szarvas­marha-tenyésztésben már tapasz­talható. Bács-Kiskun állami gaz­daságaiban 4498 liter a tehenek átlagos tejhozama. A szövetkezeti tehenészetekben is történt hozam- növekedés. A megyei tejtermelési átlag 1977. év végén 3150 liter volt, vagyis 50 literrel magasabb az 1980-ra előirányzott mennyiségnél. A sertésállomány a múlt év végén elérte az V. ötéves terv végére tervezett létszámot. A növénytermelés szerkezete a főbb növényeknél általában a népgazdasági követelménynek megfelelően alakult ki Bács-Kis- kun megyében, de szükség esetén módosítható, mivel agrotechniká­juk a termelési rendszerek elter­jedésével lényegében megoldott. A szükséges gépek többsége, és a megfelelő vetőmag is megvan. A kiskunsági mezőgazdasági szövet­kezetek az öntözéses gazdálkodás korszerűsítésére tavaly 31 öntöző­felszerelést vásároltak és ebben az évben 63 teljes berendezést szándékoznak beszerezni. Az AG- ROKER 1977-ben 127 gabonakom­bájnt adott el a homokhátsági körzetben, amelynek szövetkeze­tei 1978-ra 79 nagy teljesítményű arató-cséplő gépet rendeltek. Az ötezer hektáros jászszent- lászlói Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet ebben az évben a tava­lyinál jóval több kenyérgabonát termeszt. A búza vetésterületét és a talaj termőképességét növelte. 1500 hektár rét-, legelőterületét önálló ágazattá fejlesztette, amely­nek fűhozama 44 százalékkal emelkedett. A közös gazdaság 1700 szarvasmarha takarmányozását legnagyobb részt a belterjes gyep­gazdálkodásra alapozta. A sükösdi Május 1. Tsz-ben az iparszerű eljárás alkalmazásával hektáronként 23 mázsával nőtt a búza terméshozama. A szövetke­zet napraforgótermése jóval meg­haladta az országos átlagot, hek­táronként 24,16 mázsát adott. Az ipárszerűen termesztett komló hektáronként 14, a kender 104 mázsa lett 1977-ben, és a sükösdi szövetkezet ez idén is az országos átlagot meghaladó termést irány­zott elő a szántóföldi növények­ből. Az elmúlt őszi gondos talaj­munka, tápanyagpótlás, a kalászo­sok kora tavaszi fejtrágyázása, a tavaszi vetésű növények termelé­sének szakszerű előkészítése Sü- kösdön, Jászszentlászlón, Baján és a megyében másutt is a hozamok növelésének az alapja. K. A. • Metszi az almafát a Mathiász János szocialista brigád. (Méhes! Éva felvételei) • Széles sorúvá alakítják át a nagyüzemi ültetvényt Jászszent­lászlón. PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 61. szám Ára: 90 fillér 1978. március 12. vasárnap A mezőgazdasági termelés két-, háromszázalékos növelését irá­nyozta elő a népgazdaság 1978. évi terve. Ennél magasabb százalék­arányú termelés-emelkedésre le­het számítani Bács-Kiskun me­gyében. Ezt tükrözik a mezőgaz­dasági üzemek közgyűlésén, ter­melési tanácskozásán megvitatott, jóváhagyott tervek, szocialista bri­gád munkafelajánlások, a felvá­sárló. feldolgozó vállalatokkal kö­tött értékesítési szerződések. A mezőgazdasági nagyüzemek több­ségének tavalyi tevékenysége, és az év eleje óta eddig elvégzett munkája is példát szolgáltat arra, hogy az oszágosnál magasabb me­gyei előirányzat teljesítésének megvan az alapja. A szakosodás folytatódott a me­zőgazdasági üzemekben. A terme­lés-szerkezet korszerűsítése 1977- ben előmozdította a munka- és üzemszervezés javítását. Bács- Kiskun megyében olyan gazdasá­gok is sikeresen működtek, és megfelelő tartalékkal kezdték az 1978-as évet, amelyek korábban sok gonddal küszködtek. Az idén több százmillió saját anyagi erőt és hitelt, valamint állami hozzá­AZ ÉV ELSŐ KÉT HÓNAPJA NÉHÁNY ÜZEMBEN ÉPÍTÉS, BŐVÍTÉS, KARBANTARTÁS, FELÚJÍTÁS A költségvetési üzemekről tékű munka vár a kiskőrösi költ­Nem lebecsülendő munkát vé­geznek á tanácsok költségvetési üzemei Bács-Kiskunban. Fő fel­adatuk a fejlesztési alapból meg­valósuló beruházások elkészítése, s ezenkívül is nagy szerepet ját­szanak a közintézmények, állami tulajdonú házak bővítésében, fel­újításában és karbantartásában. Kalocsán — tudtuk meg Ka­pitány István tanácselnök-helyet­testől — az építőipari költségve­tési üzem idei teendője a 2. szá­mú BIK-áruház szerkezetének el­készítése, illetve a belső tér ki­alakítása. A vízmű vastalanítójá- nak építése két-, az ATI szerelő­csarnokáé másfél millió . forintos beruházás. Négy tantermes álta­lános iskola — az eperföldi — építése és a Bem utcai óvoda bő­vítése szintén rájuk vár. Utat és csatornákat is létesítenek, és ki­veszik részüket a belvízelvezetés­ből is. Négy állami lakóépületet és a megyei tanács kalimajori üdülőjét tatarozzák az idén. s a Pannónia Sörgyár szociális és iro­daépületét is megépítik. Az 1978-as esztendőben a tavalyinál 10—15 százalékkal nagyobb érté­kű munkát végeznek el Kalocsán. Tevékenységük eredményességé­nek gátja az alacsony szintű gé­pesítés, ami miatt csak a hagyo­mányos technológiával dolgozhat­nak. Kilenc és fél millió forint ér­ségvetésd üzem dolgozóira az idén — tájékoztatott Rohoska György műszaki osztályvezető. Kiemelt feladatuk a gyermekin­tézmények, az állami házak fenn­tartása, valamint a többszintes lakásépítések területelőkészítésé­nél a szanálásra kijelölt épületek bontása. A szociális otthonban öl­tözőt építenek, felújítják az öre­gek napközi otthonát és „besegí­tenek” az ifjúsági park építésé­be. Bár a tavalyinál több mun­kát végeznek el. színvonalasabban dolgozhatnának, ha ebben a gé­pesítés hiánya nem akadályozná őket. Háromezer adagos napközis konyha építése kezdődik Kiskun­félegyházán, s a kivitelező a költ­ségvetési üzem — tájékoztatott Gulyás István osztályvezető. Majdnem ötmillió foript értékű házrenoválást is elvégeznek. Szi­lárd burkolatot kap az Akácfa és a Platán utca, felújítják a Zrínyi, Mónus utca. valamint a Móra té­ri útfelületet, sokhelyütt, közte a Körösi úti lakótelepen járdát ké­szítenek. A Móravárosban, illetve az egyéb belvízveszélyes helyeken fedett csatornát építenek. A kis­kunfélegyházi 'költségvetési üzem — több más városéhoz hasonló­an — vegyes profilú, azaz nem­csak építési, de kommunális szol­gáltató feladatot is ellát: táv­fűtést, parkfenntartást. A gépi kapacitás bővítése jelentősen nö­velné az elvégezhető munkák mennyiségét. A kiskőrösi járásban — infor­málta szerkesztőségünket dr. Papp Géza, a járási hivatal elnöke — Soltvad'kerten és Kecelen műkö­dik költségvetési üzem. Az előb­bi nagyközségben több mint nyolcmillió forint értékű mun­kát végez el. amiből egymillióért a lakásokat, az óvodát és a böl­csődét, az egészségházat, vala­mint a művelődési otthont tata­rozzák, karbantartják. Gyógyszer- tárat és autóbuszmegállót is épí­tenek Solbvadkerten ebben az év­ben. Mélyépítő tevékenységük ér­téke — utakat karbantartanak, korszerűsítenek — négy és fél millió- forint: hiszen a járás ti­zenhárom községében dolgoznak. A nagyobb eredmények gátja itt is a nem megfelelő géppark. Ugyanez vonatkozik a keceli költségvetési üzemire is. összesen majdnem három és fél millió fo­rint az általuk elvégzett munkák értéke, ebiből két és fél millió la­kásépítési feladatok Végrehajtá­sából származik. Az óvodához és az orvosi rendelőhöz építenek új helyiséget Kecelen ébben az év­ben a költségvetési üzem dolgo­zói. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom