Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-08 / 57. szám
1978. március 8. • PETŐFI NÉPE • 8 Pályázati felhívás a marxizmus-leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hirdet a marxizmus-leninizmus esti egyetemi felvételre az 1078/79-es tanévre. Oktatási formák: „RÉSZT VEHETTEM DISZNÓÖLÉSEN, LAKODALMON“ Angol néprajzos Tázláron Tíz hónapig élt Tázláron C, M. Hann, végzős egyetemista, a tizenegyedikben kerestem. Csalq a címét — Cambridge, 51 Lensfield Road —, meg buzdítást kaptam. Sose búsuljak az elmaradt interjú miatt. Írjam meg kérdéseimet, biztosan válaszol, hiszen kedves, barátságos fiatalembernek ismerték meg. Igazuk lett. Az angol néprajzos, magyar nyelvű, árnyaltan fogalmazott, pontos feleletei azt mutatják, hogy őszintén érdeklődik népünk iránt, gyorsan megtalálta a falubeliekkel a hangot és tárgyilagos rokonszenvvel figyelte a Béke Szakszövetkezet életét. 1. A hároméves általános tagozaton az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalmi történetet tanulnak a hallgatók. i Felvehetők azok, akik: — érettségiztek, vagy ennél magasabb Iskolai végzettségük van; — 8 hónapos pártiskolával, 1 vagy 2 éves marxizmus—leninlz- mus esti középfokú Iskolával, vagy ennek megfelelő politikai tájékozottsággal rendelkeznek; — más iskolának nem hallgatói, és tanulmányaik folytatását munkahelyük és az orvos engedélyezi ; — sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi-170.—Ft. 2. A kétéves szakosító tagozaton a marxizmus-leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók két éven át, ebből tanulmányaik végén államvizsgát tehetnek. A sikeresen letett államvizsga feljogosít a kiegészítő szakon további két államvizsga letételére. A három sikeres államvizsga főiskolai oklevelet ad. Az 1978/70-es tanévben a következő szakok indulnak: a) filozófia b) politikai gazdaságtan (Kecskeméten és Baján), c) magyar munkásmozgalom története. Felvehetők azok, akik: — elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatét, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznék (pl. egyetemen vagy főiskolán államvizsgáztak marxizmusból); — más Iskolának nem hallgatói és tanulmányaik folytatását engedélyező munkahelyi és orvosi igazolásuk van; — sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 280.—Ft 3. Egyéves kiegészítő tagozat indul a következő szakokon: a) filozófia, b) politikai gazdaságtan, c) nemzetközi munkásmozgalom története. A kiegészítő szakokon felvehetők azok, akik a marxizmus egy-egy ágazatából a kétéves szakosítón sikeres államvizsgát tettek. A hallgatók egy éven át tanulmányozzák a választott szakágazatot és tanulmányaik befejeztével államvizsgát tesznek. Tandíj: évi 280,-Ft. 4. Speciális tanfolyamok Indulnak párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők, propagandisták részére, továbbképzés céljából, A. Kétéves speciális tanfolyamokat a következő témakörökben Indítunk: a) Gazdaságpolitika (Kecskeméten és Baján), b) A pártirányítás és pártélet kérdései (Kecskeméten és Kalocsán), c) A párt kulturális politikájának elvi kérdései (Kiskunfélegyházán), d) A marxista szociológia elvei és alkalmazásának kérdései (Kiskőrösön), e) Marxista etika (Kalocsán). B. Egyéves speciális tanfolyamok indulnak az alábbi témakörökben: a) A szocialista állam fejlődése és működése (Baján), Ib) A káder- és személyzeti munka kérdései (Kiskőrösön és Kiskunhalason), Jelentkezés az esti egyetem valamennyi tagozatára a járási, városi pártbizottságok propaganda és művelődési osztályain, vagy az Oktatási Igazgatóság tanulmányi hivatalában beszerezhető „Jelentkezési ]ap”-on történik. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott jelentkezési lapokat 1978. április 10-ig a kibocsátó Járási, városi pártbizottságok propaganda és művelődési osztályához, vagy az Oktatási Igazgatóság címére (6000 Kecskemét, Ady E. u. 18.) kell eljuttatni. A jelentkezési laphoz mellékelni kell 2 db megcímzett válasz- borítékot, bélyeggel. Az április 10-e után érkezett jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni I A hároméves tagozat I. évfolyamai Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Baján, Kalocsán, Kiskőrösön, Solton és Kunszentmiklóson Indulnak. A hallgatók hetenként egyszer háromórás kötelező foglalkozáson vesznek részt, negyedévenként beszámolót, félévkor kollokviumot, év végén szigorlatot tesznek. A kétéves szakosító és kiegéc) A politikai vezetés elvei és módszerei (Baján és Kiskőrösön). C. öthónapos speciális tanfolyam: A politikai oktatás pedagógiai kérdései (Kalocsán és Kiskunfélegyházán). A speciális tanfolyamok az adott témakörökhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figyelemmel a legújabb kutatási eredményekre, A hallgatók félévenként és a tanfolyam befejeztével vizsgát tesznek, amelyről az Oktatási Igazgatóság bizonyítványt ad. Felvehetők azok: — akiknek e formákon történő továbbképzését a pártbizottságok szükségesnek tartják; — akiknek munkaköre vagy társadalmi megbízatása kapcsolatos a speciális tanfolyamok témakörével; — akik az esti egyetem hároméves általános, vagy kétéves szakosító tagozatát elvégezték, vagy ennek megfelelő ideológiai képzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők felvételi beszélgetésen kötelesek megjelenni. Tandíj: évi 250.—Ft. Az esti egyetem törvényes elismerését, valamint a hallgatók kedvezményeit (tanulmányi szabadság, végzettség. elismerése sbb.) a fenti tagozatokon a Minisztertanács és egyes szakminisztériumok rendeletéi, valamint a különböző kormányszervek állásfoglalásai biztosítják. szítő tagozat, a 2 éves politikai gazdaságtan szakosító kivételével csak Kecskeméten működik, amelyre vidéki hallgatók is jelentkezhetnek, ha a rendszeres beutazást meg tudják oldani. A szakosító tagozaton heti három óra kötelező foglalkozást tartunk. A hallgatók félévenként kollokviumot tesznek, tanulmányaik végén államvizsgát tehetnek. A speciális tanfolyamok a jelzett helyeken működnek. A foglalkozások itt is kötelezőek (hetenként 3 óra). A felvételi vizsgák május végén, Illetve június első felében lesznek: pontos helyükről, idejükről, valamint a felvételi vizsgakérdésekről a tanulmányi hivatal külön értesíti a jelentkezőket. A felvételi bizottság döntését július 13-lg küldjük meg. Az érdeklődőknek részletes felvilágosítást nyújtanak a járási-városi pártbizottságok propaganda és művelődést osztályai, valamint az Oktatási Igazgatóság tanulmányi hivatala. A fenti oktatási formákra pár* * tonkívüliek is jelentkezhetnek. Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága — Hogyan került Magyarországra? — Diákként jártam Budapesten egy közgazdasági nyári egyetemen. Az akkor még friss új gazdasági mechanizmusról tanultam és bár még nem tudtam magyarul, szereztem néhány ismerőst. Néprajzzal, főként „gazdasági antropológiával” foglalkozom. Cambridgebe hazatérve rövidesen döntenem kellett, hogy hová megyek terepmunkára. Rájöttem arra, hogy az antropológusok a világ minden részébe elmennek, de szinte senki sem foglalkozik Európával, különösen Kelet-Euró- pával. Igaz, ez lassan változik. Kollégáim közül mostanában mások is készítenek egy-egy itteni községről olyan tanulmányt, mint én Tázlárról. Már érvényesül egyik célunk: lehetőségünk van különböző európai tájak ösz- szehasonlítására. De még mindig keveset tudunk a jelenkori magyar vidékről. Többet tudunk a Horthy-világról, mint a mostani körülményekről, noha az egyik magyar tudós tavaly angolul megjelent könyve fölkeltette az érdeklődést Magyarország iránt. — Miért Tázlárt választotta?' — A Magyar Tudományos Akadémia - néprajzi kutató csoportjában dolgozó szakmai vezetőim tanácsára több falut néztem meg a kiskőrösi járásban. Tázlár tetszett a legjobban, Talán ehhez az is hozzájárult, hogy véletlenül összetalálkoztam Dúl Sándorral, a szövetkezet akkori háztáji agronómusával. Tőle kezdettől sok segítséget kaptam, éppúgy, mint a tanácselnöktől. Tanulmányaim szempontjából Tázlár azért felelt meg olyan jól a követelményeknek, mert szakszövetkezeti falu, jobban megmaradtak a különböző társadalmi rétegek, Sok mindenben eltér a tipikus szocialista falutól. Persze Itt is fantasztikusak a változatok, meg sok az egyéni kivétel. De mégis, ami rövid idő alatt megtörtént majdnem húsz évvel ezelőtt a legtöbb magyar faluban, azaz a szocialista átalakulás, a végső tagosítás stb. az most megy végbe ezen a sajátos vidéken. Ei.nek a folvamatnak utolsó szakaszát akartam megfigyeílnl a községben. Nagy élmény volt számomra. — Mi érdekelte elsősorban? — Főként a magángazdálkodást vizsgáltam, de az egész községi társadalom érdekelt: az ottani ember gondolatvilága, hitrendszere stb. fontossá vált számomra. Legfőképp a jelenlegi Időszakkal foglalkoztam és például szinte napról napra követtem a helyi szakszövetkezetben az eseményeket. 1976 első felében éppen ót meneti bonyodalmak támadtak, Ez Is tanulságos volt, hiszen nálunk nem ismerik a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot, és így problémáit sem. Elég sokat kutattam a falu múltjáról is. Ezért köszönettel tartozom számos kecskeméti, kalocsai és budapesti levél tárnoknak, a helyi plébánosnak és Nagy-Pál István soltvadkerti helytörténésznek. Természetesen nagyon érdekelt volna az utóbbi 30 év részletes története is, de különböző okok miatt ezt nehéz megírni. — Találkozhatunk-e még valaha Magyarországon, netán Tázláron? — Szeretném őszre befejezni disszertációmat. Utána, ha lehet, Lengyelországba utazom ösztöndíjasként, hogy hasonló munkát végezzek egy olyan országban, ahol a körülmények hasonlítanak a tázlárihoz. Azután szeretnék Magyarországon elhelyezkedni, s ha így alakul, akkor visszamen- 'nék Tázlárra, amilyen sűrűn csak lehet.' Hoffer Tamás és Fél Edit végezték Magyarországon^ a szocialista időszakban a legjobb falukutatást. 1951-ben fogtak munkához Átány községben (Heves megye) és első beszámoló könyvük 1969-ben jelent meg. A szerzők saját becslésük szerint 800 napot töltöttek a községben aktív gyűjtéssel. Az én majdani dolgozatomat nem lehet összehasonlítani ezzel a kitűnő művel, az európai etnográphiának kiemelkedő teljesítményével. Esetemben mind a módszer, mind a központi témakör különböző, mégis érezhető, hogy ehhez képest az én munkám Tázláron alighogy megkezdődött. Ha majd 10 év múlva még mindig áll kapcsolatunk, ha akkor még emlékeznek rám a faluban és megismernek, amikor meglátogatom őket, akkor lennék megelégedve. Következtetéseim még félkészek, Tíz hónapon, keresztül természetes, hogy sokat tapasztaltam, valójában állandóan tanultam, legfőképpen kedves házinénimtől. Szerencsém volt: részt vehettem disznóölésen, lakodalmon, tanácsülésen, kirándultam iskolásokkal, néha a srácokkal is fociztam. Jó kakaót reggeliztem a tejcsarnokban, jó kávét ittam a tanácsházán, szinte mindennap a bisztróban ebédeltem. Természetesen hozzátartozik munkámhoz, hogy megismerkedjem az emberekkel, de nem számítottam arra, hogy milyen sokan meghívnak, befogadnak saját otthonukba, úgy bánnak velem, mint saját gyermekükkel. Sok barátom van Tázláron, sokat gondolok rájuk. Ha nem levelezek mindegyikkel, hát ez azért van, mert csak 24 óra fér bele egy napba. • Dr. Bárth Jánostól, a kalocsai múzeum igazgatójától, C. H. Hann egyik magyarországi pártfogójától tudom, hogy angol barátunk könyvet ir tázlári tapasztalatairól. A kötet előreláthatóan egy híres néprajzi sorozatban kerül az olvasókhoz. Heltal Nándor ALVAR AALTO EMLÉKKIÁLLÍTÁSA • Alvar Aalto (1898—1976) kiváló finn építőművészt hazáján kívül Is Jól Ismerték, szakkörökben ma a század egyik legnagyobb építészeként tartják számon. Munkásságát a helsinki Flnlandia-palotában most kiállításon mutatják be. (Fotó: LEHTIKUVA — MTI — KS) Jelentkezés MOLNÁR ZOLTÁN: Eljegyzés KISREGÉNY (6.) Kati tudott volna egy-két dolgot mondani, amik miatt nem biztos, hogy az eljegyzés ötlete okvetlenül tetszik majd Tibor szüleinek. De ezt már igazán jobbnak látta, ha ráhagyja. Különben is, lehet, hogy még Tibornak magának is el kell mondania néhányszor, hogy vadóban bejusson a dolog abba a tudós pici kis agyába. * Lajos bácsi nem az az ember volt, aki ha rászánta magát valamire, sokat tétovázott a következő lépésen. Egyszerűen felhívta Katit, jöjjön ki a csónakházba, nézzen körül, milyen előkészületeket látna szükségesnek. Kati, persze, semmit. A tűz köré ülők lábát éppen befogadó, kör alakú árok, felette körül durva deszka-ülőkékkel, gyeptégla háttámlával. Itt még akár náluk nagyobb társaság Is elférne a tűz-szalonnasütő- bográcstartó áldozati oltár körül, K ét-három ócska nyugágy, melyben megpihenhetnek az idősebbek. A sűrű lomb a csónakház mögött, melyben rigó fütyül, vagy szél susog, a Duna habjainak alkonyati lágy csobogása. Az egész annyira egzotikus, hogy kitalálni sem lehetne különbet. — Ha már meg kell csinálni az öregek kedvéért, akkor már legalább itt, a természet kigyeptéglázott ölén tegyük. Jobbat nem lehet kitalálni. Lajos bácsi éppen csak észlelte. hogy anya a lányának, lány az anyjának, vagy az „öregek”- nek tulajdonítja az óhajt, az eljegyzés kezdeményezését. Csak észlelte, nem tette szóvá. — Halat főzzek, vagy birkát? — Ennyit kérdezett. — ó, ólyan aranyos vagy Lajos bácsi! Szerintem ez annyira csodálatos hely, hogy itt a zsíros kenyér is tökéletesen megfelel! — Jó! Zsíros kenyér lesz. — Hagyta rá I ja jós bácsi. Kati ettől meg is ijedt egy kicsit; mert Lajos bácsi képes arra. hogy szaván fogja az embert. Na de hát ilyen alkalommal!... Egy kis dörgölődzéssel gyorsan kiengesztelte. Aztán megnézte a csónakot is — vagyis a hajót —, mely hatalmasan, cölöplábakra fektetve trónolt a főhelyen, a betonfalú, hosszú épületben, melyhez köny- nyedén csak odatámaszkodott a lécfalú fészer, amely alatt viszont az emberek lelhettek alkalomadtán menedéket. Itt halomba rakva a néhány nyugágy és kertiszék, meg egy kinyitható asztal, valamilyen utolsó eshetőségre számítva, ami sohasem következett be, mert a főzés-étkezés mindenkor az áldozati oltár körül történt. — Lajos bácsi, a nőket is mindig idehívtad? Nem a lakásodra? Hiszen az egész életedben, mint egy agglegény... Lajos bácsi bölcsen, hallgatagon, némán ránézett, megsimogatta a fejét. — Katikám, kislányom — sóhajtott —, a nőket... — Elmosolyodott. — Mit szeretnél hallani? A magányos férfi éppúgy szabad préda, mint a magányos nő. Ha nem vigyáz magára juj... — Vigyázni kellett magadra? — Kellett? Még most is kell. Valaki elkap és ... De nekem feleség nem kellett másik ... megőrzőm annak az egy valamikorinak az emlékét. Ez annyira elképesztően hangzott, hogy Kati beleborzongott. — ... nő meg különben ...' van elég. Éppúgy, mint férfi. Keresni se kell. Csak éppen olyan ni, még egy. Ez valahogy őrült, ez a Lajos bácsi. Bár szerencsére. Ha nem volna őrült, már szóval így a maga módján, nem is hívna ide minket eljegyzést tartani. Meg még főz is, te jó isten! — Vagyis akkor... csak olyan pillanatnyi... Hát, ebben a paradicsomban ... — Nem, Katikám... Valamikor mi itt töltöttük a mézeshete- ket, ahogy mondják. Én ide soha azóta más nőt nem hoztam. Van elég hely Pesten. A lakásom Is. — Azt mondják, ott vendéget nem fogadsz. — Vendéget nem. — Vagy éppen azért, hogy ne zavarjanak? — Nem éppen azért. Csak így alakult. — Furcsa vagy, Lajos bácsi. — Minden ember furcsa. Te is kislányom. Még nem tudhatod. Saját magát nagyon nehezen ismeri meg az ember. — Ö, én már mindent tudok magamról... Elhiszed? Lajos bácsi nevetett. Széttárta a karját. — Ha akarod, elhiszem. Mogyoróvesszőiket vágott a telek sarkában; bicskával szép kúpos-hegyesre faragta. — Kevés a nyársam, hátha több nyársra lesz szükség. Kati tudta, hogy nem lesz szükség nyársra egyáltalán. Lehet, hogy bizalmas dolgai említése még Lajos bácsit is zavarba hozta? Fafaragással leplezi. 7. A fészer egyik sarkában, két kampóra fektetve bevertek az öreg, szalonnazsirral jól átitatott végű nyársak. Odarakta közéjük az újakat is. A fűszertartó a falba volt beépítve, kinyitotta a két kis kulcsra-nyíló ajtót, ellenőrizte, hogy van-e elég mindenből. — No, mire lesz még szükségünk? — Én nem tudom, Lajos bácsi. — Hát akkor amit nem tudunk, az nem lesz. Kati csak vállat vont. — Akinek valami nem tetszik, az utána majd elmegy vacsorázni. Itt az lesz, ami lesz. — Zsíros kenyér. — Ha zsíros kenyér, hát zsíros kenyér. % Most valahogy, itt Lajos bácsinál, a természet nagy csendjében, minden olyan egyszerűnek tetszett, s mintha, minden töprengés eleve felesleges volna. Leszaladt a partra, cipője orrával beletúrt az aprószemű kavicsba. Lajos bácsi még matatott valamit a csónakházban. Kati elképzelte, hogy ha most megházasodnának Tiborral, aztán itt töltenék a mézesheteket, utána ő meghalna gyermekágyi lázban, vagy miben is? Tibor egész életében őt gyászolná, soha többé meg nem nősülne, s nem hozna ide nőt sem, soha. Tibor? Először is az csavarná az uj- jára, aki akarja. Bár bánatos vodna, vagyis Inkább bosszús. Egy darabig nagyon is bosszankodna, az bizonyos. Hogy amikor már olyan szépen elrendeződött az élete, egyszeresek fuccs! — nincs feleség. Ilyen szemre és ágyba való jópofa kis feleség. Kezdhetne mindent elölről, mennyi vesződ- ség... szóval nagyon kellemetlen lenne. De a bánata azért csak addig tartana, amíg egy másik nő, aki úgy látja, hogy megéri neki, fel nem karolná. Nem volna nehéz. S amikor ezt így elgondolta, valahogy olyan szomorú lett tőle. Szomorú és bölcs. Nem is gyászolná a nyavalyás. Valójában csak önmagát sajnálná, engem bizonyisten nem is gyászolna. A kis kavicsgödröt összeszakította a Dunával, aztán szétrúgta, felszaladt vissza az épülethez. Lajos bácsi éppen nagy, erős lakatot kattintott a vaspántra. Elnézte izmos, nagy alakját. Ahogyan a kulcsot akkurátusán zsebretette és elfordult az ajtótól. Valahol ebben a roppant mellkasban, vagy ebben a kopaszodó fejben, ott őrződik annak a valamikori nőnek az alakja, a megszépített emlékképe vagy fantomja. Vagy harminc esztendeje. Hogy nem szakadt szét ez a mellkas? Hirtelen megérezte az alkonyt: Lajos bácsi is az órájára nézett. — Menjünk, Katikám? Kati csak bólintott, elindult. ö ment elől az ösvényen a HÉV-megálló felé, de a Lajos bácsi lépteinek a ropogása erősebben hallatszott, önkéntelenül is átvette ezeknek a lépéseknek az ütemét. Csak később vette észre, hogy Lajos bácsi halkan, alig hallhatóan valami menetnótát dünnyög. ö Is kezdett vele dünnyögnl. Ha valaki így látna minket! Mint a bolondok. De nem járt arra senki; valami cserje mellett mentek el. Valahol felettük már fel is jött az első csillag. (Folytatása következik.)