Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE-_____________________________________________________ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 55. szám Ára: 90 fillér 1978. március 5. vasárnap ÜR VEND ÉG EK ÉS VENDÉGLÁTÓK MEGÉRKEZETT A FRISS POSTA Grecsko és Romanyenko csúcstartó az űrutazásban Közös kísérletek a Szojuz-28 utasaival Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Tapssal köszöntötték pénteken este nyolc óra után a Moszkva közelében levő földi irányítóköz­pont munkatársai a világűrből érkező jelentést: „Megvan az ösz- szekapcsolás”. A világ első nem­zetközi személyzetű űrhajója ez­zel a 12 hete működő űrlabora­tórium, a Szaljut—6 űrállomás és az előzőleg hozzákapcsolt űrhajó része lett. A két űrveterán, Jurij Rorna- nyeniko és Georgij Grecsko meleg szeretettel, s az orosz szokásnak megfelelően kenyérrel és sóval köszöntötte az érkezőket: Alek- szej Gubarevet és az első cseh­szlovák űrhajóst, Vladimir Re­meket Igaz, a sóval egy kis baj volt: a súlytalanság körülményei között nehéz rászórni a kenyérre, mert a só szemcséi is szabadon lebegnek, de az űrhajósok túltet­ték magukat a nehézségen: rá­dörzsölték a kenyérre a sót. A földi központ viszonylag későre írta elő a takarodót az űrállo­máson, hogy a házigazdák és az érkezett vendégek alaposan ki­beszélgethessék magukat s’ ami Romanyeniko és Grecsko számá­ra nem kevésbé fontos: átnéz­hessék a friss postát, családtag­jaik leveleit. Az űrállomáson egyébként mind a négy űrhajós­nak kényelmes pihenőhelye van, bár szükség esetén hálószobaként fel lehet használni a két „kikö­tött” űrhajót is. A szombat sok szempontból is jelentős a négytagú együttes szá­mára. Már ezen a napon megkez­dik a közös kísérleteket, az olyan munkákat, amelyeknek elvégzé­(Folytatás a 2. oldalon.) Tereprendezés, talajjavítás Kétezer hektár szőlőtelepítés a kiskőrösi járásban Kecskemét az ezredfordulón 3. oldal Helyet az újnak (Tóth Sándor felvétele.) ffiÄt . ■ S&- ■& (üääSP. • Béres Ferenc és Béres József Sz—100-as erőgépvezető szerkesztette a traktorra szerelt oszlopnyomó berendezést. A kaskantyúi szövetke­zetben naponta 800—1100 szőlőtámot süllyesztenek vele a talajba. Erőteljesen fejlődik a tanácsi építőipar Az V. ötéves terv összeállításánál a megyei vezető szervek gondosan felmérték, hogy Bács-Kiskun gazda­sági és társadalmi életének egyenletes, dinamikus fejlő­déséhez milyen beruházásokra van szükség. Már akkor kiderült, hogy a mindenképpen fontos létesítmények megvalósításához 1,4 milliárd forintot kitevő építőipari kapacitás hiányzik. A tervidőszak megkezdése után ez még tovább fokozódott, s 1976. szeptemberében a me­gyei pártbizottság kibővített ülése már 2,5 milliárdos kivitelezői hiányt állapított meg. Nagy teljesítményű erőgépek egyengetik a terepet, te­rítik szét a homoktalajt a bócsai határban. A Szőlőskert Szakszö­vetkezet ültetvényének készítik elő a területet. Kaskantyún, Ke- celen és a szomszédos községek határában hasonló munkát vé­geznek ezekben a napokban. A té­li fagy és csapadék miatt átme­netileg abbanmaradt telepítés folytatódik a kiskőrösi járásban. Kiskőrös és környéke állami, szövetkezeti gazdaságai munkájá­nak fontosságát érzékelteti, hogy az ötödik ötéves terv országos szőlőtelepítési programjának 12 százalékát a kiskőrösi járásban teljesítik. Kétségtelen, hogy a tervidőszak első felében a rendkí­vül hosszadalmas ügyintézés, és szükségtelenül központosított elő­készítési tevékenység miatt az előirányzott területnél kevesebbet tudtak szőlővel beültetni. A nagy­üzemi szőlőfelújítás 1980-ig ese­dékes feladatának viszont több mint az 50 százalékát végrehaj­tották 1977. év végéig, ami a szak­szerű irányítás, a szervezett mun­ka sikerét mutatja a járás mező- gazdasági üzemeiben. Néhány gazdaság a maga mód­ján igyekszik függetleníteni ma­gát a mások által okozott kése­delemtől. A kaskantyúi szövetke­zet lánctalpas traktort vásárolt talajforgatásra, egy másikat pe­dig átalakított szőlőtám faoszlop talajba süllyesztésére. Mindkét tevékenységben a szomszédos kö­zös gazdaságoknak is segít. A keceli, a császártöltési szövetke­zet bányászati jogot szerzett a környékén bőségesen fellelhető tő­zeg kitermelésére, hogy a talajja­vítást, a tápanyag feltöltését meg­gyorsíthassa a telepítésre kijelölt területen. A kiskőrösi járás párt- és ta­nácsi szerveinek ösztönzésére három gazdaság szőlőiskolát léte­sített, hogy saját termeléssel eny­hítse a gyökeres vessző hiányát. Szőlőoltvány készítésére viszont egyik sem vállalkozott, mert ez nem a szakterületük. Ámbár nem ártott volna a telepítés ügyének, mert az 1975-ben — három évvel ezelőtt — megrendelt gyökeres oltványt sem a kért minőségben, választékban kapta meg a járás egyik szövetkezete a forgalmazó vállalattól. A szaporítóanyag beszerzés gondjaira, a telepítés nehézségei­re jellemző az egyik soltvadkerti közös gazdaság esete, amelyik 30 hektár ültetvényéhez előbb 16, majd 6 hektárhoz kapta meg a szaporító anyagot. A hiányzó 8 hektárhoz pedig a következő év­ben számíthat, mert az érdekelt vállalat előbb nem tudja szállíta­ni. Kaskantyún a Homokgyöngye Szakszövetkezet 1980-ig 200 hektár szőlő telepítésére vállalkozott. Április végéig 59 hektár új ültet­vény lesz a közös gazdaságban, és a telepítési terv teljesítésére minden előfeltételt megterem­tett. A korszerű technológiát a Kiskőrösi Állami Gazdaság sző­lőtermelési rendszerének tagjaként valósítja meg a kaskantyúi szö­vetkezet. Félmillió forinttal tár­sult a keceli Szőlőfürt Szakszö­vetkezettel közös szőlőiskola költ­ségeinek fedezésére, ami a sza­porítóanyag-beszerzést könnyíti meg számára. A Homokgyöngye Szakszövetke­zet nemcsak a szőlőtermelésben, hanem a borászatban is olyan társat választott, amelyikre biz­ton számíthat. A Kiskőrösi Álla­mi Gazdasággal közösen bővíti a szőlőfeldolgozó üzemét. Kaskan­tyún a szakszövetkezet a szomszé­dos állami gazdasági ültetvény fehérszőlő termését is feldolgoz­za. csökkentve a gazdaság szállí­tási gondját. Az államigazdaság bócsai borkombinátja viszont a szakszövetkezet kadarka és kék­frankos szőlőjéből készít vörös bort, amelyet a Homokgyöngye anyagi hozzájárulásával épített létesítményben tárol. A kiskőrösi járásban 1980-ig kétezer hektár szőlőt telepítenek, s ennek 40 százalékát iparszerűen művelik a Hosszúhegyi és a Kis­kőrösi Állami Gazdaság termelé­si rendszeréhez társulva. Heli­kopter, szüretelőgép dolgozik majd a termőrefordult ültetvé­nyeken, amelyek háromszor akko­ra területű, hagyományos műve­lésű, kis üzemi szőlő termését pó­tolják a következő esztendőkben. K. A. f . A pártbizottság akkor úgy ha­tározott, hogy ennek pótlására minden helyi erőforrást mozgó­sítani kell. Felhívta az építőipa­ri szervezeteket belső tartalé­kaik feltárására — évi fejlődési ütemüket 10—12 százalékban ha­tározta meg — a helyi tanácso­kat pedig arra, hogy saját anya­gi eszközeikkel is járuljanak hoz­zá az építőipar fejlesztéséhez. Az azóta eltelt időszakban elért eredményekről kértünk tájékoz­tatást Sándor Bélától, a megyei tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetőjétől. — A megyei pártbizottság ki­bővített ülésének határozata nyo­mán valóban dinamikus fejlődést ért el már eddig is a megye ta­nácsi építőipara — mondotta az osztályvezető. — 1978-hoz viszo­nyítva tavaly 13,5 százalékkal termeltek többet a tanácsi irá­nyítású építőipari vállalatok, va­lamint a kommunális, szolgáltató és költségvetési üzemek. Ezzel fejlődési ütemük meghaladta az országos átlag kétszeresét. Sőt, a konkrétan építőipari tevékenysé­güket 16 százalékkal növelték, ami az országos ütemnek csak­nem háromszorosa. Ily módon a tanácsi építőipari szervezetek ta­valy már mintegy 1,2 milliárd forint értékű kivitelezői munkát végeztek. Ebbe bele kell számíta­ni (ez egyedül Bács-Kiskunban van így) a vízmű vállalatok épí­tőipari részlegeinek 227 millió forint értékű tevékenységét. Ugyanis ebben a megyében mély­építési feladatokat — víz-, csa­tornaépítést — csak ezek a vál­lalatok végeznek. Rács-Kiskunban három na­gyobb tanácsi építőipari vállalat, és 23 városi, községi költségve­tési üzem működik. Fejlesztésük­re az V. ötéves tervben a megyei tanács 97 millió forintot irány­zott elő, amelyből az elmúlt év végéig 53 millió forintot folyósí­tott. 44 millió forint pedig még rendelkezésükre áll. Ezeket az összegeket az építőipar fejlesztésé­re alapított központi hitelből nö­velhetik, mint például a Kiskun­halasi Építőipari Vállalat, amely az említett keretből 20 millió fo­rintot kapott. A Központi Szállítási Tanács többek között az ÉPSZER Vál­lalatnak 7 millió forintot adott rakodásfejlesztésre. A helyi taná­csok — megszívlelve a megyei pártbizottság felhívását — saját pénzeszközeikből juttattak már eddig is jelentősebb összegeket, így például a Bajai Építőipiari Vállalat, a városi tanácstól 11 millió forintot kapott. Természe­tesen a vállalatok saját alapjai­kat is a fejlesztésre koncentrál­ták. Ily módon a megye tanácsi építőipari szervezetei az említett forrásokból öt év alatt csaknem 250 millió forintot fordítanak ki­vitelezői kapacitásuk növelésére. Ebből elsősorban modern gépieket vásárolnak, kiépítik telephelyei­ket, s ezzel felszámolják a kor­szerűtlen kisüzemi termelési módszereket. Az elmúlt évi eredményeket tekintve a három tanácsi építő­ipiari vállalat, valamint hat kom­munális üzem a kiváló vállalat cím feltételeinek megfelelő szin­ten végezte munkáját. Ezek az (Folytatás a 2. oldalon.) 0 A Homokgyöngye Szakszövetkezet tagjai a magasművelésű ültet­vény szőlőtámvezetckét szerelik fel az oszlopokra. Később itt a cse­pegtető öntözőberendezés is helyet kap. • Indulás előtt a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szarvasi körzetének földgépei a bócsai határban. (Méhesi Éva felvételei.) N y ereségrészesedés Ezekben a napokban kezdik meg a megye ipari üzemeiben a nyereségrészesedés kifizeté­sét. A dolgozók érthető izga­lommal várják az osztást, hi­szen a pénz mindenkinek jól jön. Ugyanakkor a kapott összegekből kitűnik majd, hogy hol, milyen hatékonysággal termeltek az elmúlt esztendő­ben. A megye ipara 1977-ben — az országos átlagnál nagyobb ütemben — 10 százalékkal nö­velte termelését. A többlet ter­mékek tekintélyes része a ter­melékenység emelkedéséből származott, ugyanis a vállala­tok, üzemek dolgozóinak szá­ma mindössze 2,5 százalékkal növekedett. Ez azt igazolja, hogy Bács-Kiskun ipari üze­meinek többségében összehan- goltabban, eredményesebben folyt a munka. Jobb volt a termelés előkészítése, s a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tiszte­letére kibontakozott verseny­ben nagyszerű munkasikere- ket értek el. Részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, de az eddig szerzett értesüléseink alapján a vállalatok, gyárak, gyáregységek többségében ma­gasabb nyereségrészesedést osztanak, mint egy évvel ez­előtt. Lesznek viszont üzemek, ahol kevesebbet. A vállalati gazdálkodás eredményessége, a termelés hatékonysága ugyanis sok tényezőtől függ. Napjainkban jóformán nincs olyan termelő egység, amely kivonhatná magát a világ gazdaságában végbemenő (és sokszor hangsúlyoztuk már, hogy számunkra kedvezőtlen) gazdasági változások hatása alól. Ez azt jelenti, hogy ipari termékeinknek nemcsak minő­ségileg kell helytállni a pia­con, hanem gazdaságosan is kell előállítani azokat, mert az árakat is ott szabják meg. Jó lehet például egyes üze­mekben tettek erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, de nem olyan mértékben, mint kellett volna. Mint említettük, a megye ipari egységeinek többségében magasabb nyereségrészesedést osztanak, mint az elmúlt esz­tendőben. Ezeken a helyeken sokoldalúbban vették figye­lembe a követelményeket és erőfeszítéseik ily módon na­gyobb sikerrel jártak. Ilyen üzem többek között a Szer­számgépipari Művek kecske­méti gyára, amely jól átgon­dolt üzem. és munkaszerve­zéssel, valamint jelentős mű­szaki fejlesztéssel növelte a termelés hatékonyságát. Ehhez megfelelő partnereknek bizo­nyultak a vállalati célkitűzé­seket messzemenően figyelem­be vevő felajánlásaikkal a szo­cialista brigádok. A szállítási szerződések ütemes teljesíté­sével kiküszöbölték a hóvégi hajrákat, ezzel együtt a mér­téktelen túlóráztatásokat. En­nek eredménye, hogy a SZIM kecskeméti gyárában most 24,1 százalékkal több nyereség- részesedést kapnak a dolgozók, mint tavaly. Hasonlóan eredményes múlt esztendő gyümölcse érett be a Kecskeméti Konzervgyárban. Még élénken emlékezetünkben él, milyen kemény munkát vé­geztek a nyáron, amikor döm­pingszerűen érkezett a mező- gazdasági üzemekből a feldol­gozásra váró termény. Mind­emellett a jó munkaszervezés, a berendezések hatékony ki­használása is javította a ter­melés gazdaságosságát, s ily módon a tavalyi 3,3 millióval szemben 5,4 millió forint nye­reségrészesedést oszthatnak. Az ipari üzemek eredményes gazdálkodásával szemben az idén sem lesznek kisebbek a követelmények. S hogy hol, mennyit osztanak jövőre, az a gazdasági vezetők és a terme­lésben dolgozók még összehan­goltabb munkájától, függ. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom