Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-04 / 54. szám
t • 1978. Március 4. I I 10 Volt, van és lesz?! Számítástechnikai vetélkedő MÁSODIK FORDULD Ebben a fordulóban három kérdésre kell választ adni. 1. A számítógép memóriáját felfoghatjuk úgy, mint tárolórekeszek összessége. Vényünk három rekeszt. Nevezzük el az elsőt A- nak, a másodikat B-nek, a harmadikat C-nek. Kövessük a folyamatábrát a START-tól a STOP-ig. Az első művelet értékadó művelet. A kezdeti értéke 1, B kezdeti értéke 2, C kezdeti értéke 3. A következő művelet A=A+2. A művelet elvégzése után az A rekesz tartalma 3 lesz, mindaddig, míg az A rekesz tartalmát újabb művelettel felül nem írjuk stb. (+ összeadást, — kivonási, X szorzási / osztási műveletet jelöl.) Mi lesz az A, B, C rekesz tartalma a folyamatábra befejezésekor? 2. Mit tartalmaz a Számítás- technikai Központi Fejlesztési Program? 3. Az Egységes Számítógép Rendszernek (ESZR) mely országok a tagjai? Az egyes országok milyen típusú számítógépeket gyártanak? A megfejtések beküldési határideje: 1971. március ti. déli 1! óra. A megfejtéseket a küvetkead címre kell beküldeni! KISZ Bács-Klskun megyei Bliottsága, 6000 Kecskemét, Májú* 1. tér S. az. Kérjük a borítékra ráírni t 1 -I- 1 «» 10. A helyes megfejtések beküldői ktt- lOtt 10 kOnyvet sorsolunk ki. • Ha a nyolc órás napi műszak teljesítményét százszázalékosnak vesszük — s ez jóindulatú feltételezés —, akkor a napi 10 órás műszakban dolgozó ember teljesítménye 89 százalékos, a 12 órás műszakban dolgozóé már csak 75 százalékos. A két-, Illetve négy túlórával meghosszabbított műszakért természetesen tisztes túlóradíj jár. Ezt is bekalkulálva a képlet így fest: minél több a túlóra, annál magasabb a bér és alacsonyabb a teljesítmény. Erre az összefüggésre nem magyar, hanem francia kutatók hívták fel a figyelmet. Lengyel kutatók viszont szoros összefüggést mutattak ki a túlórák számának növekedése és a munkahelyi balesetek száma között. Bebizonyították, hogy a növekvő túlórázás következtében nemcsak a munka minősége romlik, hanem a munkások olyan pszichofizikai állapotba kerülnek, ami már önmagáhan is oka a termelési költségek növekedésének és a termelékenység romlásának. E megállapítást erősítik azok az amerikai vizsgálatok, amelyek szerint — az ottani munkaszervezési feltételek között — csak három túlóra alatt érhető el az a termelési eredmény, amil a fizikai munkások, normál munkaidőben, két óra alatt teljesítenek. • Egyszóval a teljesen automatizált munkák kivételével, a túlórában végzett munka eredménye lényegesen kisebb, mint a törvényes munkaidő alatt elérhető eredmény. Nyilvánvaló: az ember nem képes napi 12—13 órát azonos intenzitással és azonos hatékonysággal végigdolgozni. Mondom: nyilvánvaló... Legalábbis a külföldi szakirodalom szerint... Mert ilyen természetű hazai vizsgálatok után hiába is kutatna az ember. Nincsenek. Holott az is nyilvánvaló, hogy az iménti megállapítások nemcsak a francia, a lengyel, vagy az amerikai iparra jellemzőek. • Nálunk a túlóra a világ legtermészetesebb jelenségei közé tartozik; afféle előre tervezett „kapacitástartalék”, olyan szükséges rossz, amely ellen legfeljebb zsurnalisztikái eszközökkel, módszerekkel emelünk szót, ám a valóságos okok vizsgálatával, elemzésével nem sokat törődünk. Túlóra volt, van és lesz... A statisztikai adatok is ezt bizonyítják: gyenge első negyedév — újabban már ez sem megy túlórák nélkül —, némileg erősebb második negyedév, majd /„Időarányosan” növekvő túlóramennyiség a harmadik negyedben, és végül a „mindent bele" állapot az utolsó három hónapban. Es ez nemcsak a negyedévekre, a dekádokra Is jellemző. Hosszú évek óta, sőt: egyre jobban terjednek az olyan bérezési, jutalmazási formák, ame. lyek a — kollektív szerződésekben rögzített — túlóraszabályok kijátszására engednek következtetni. A mozgóbérek felhasználásának részletezése Is arra utal, hogy még az egészségre ártalmas munkakörökben is növekszik az illegális túlórázás. Mert Ilyen Is van. S nincs az a statisztikus, aki legalább megközelítően kimutathatná az úgynevezett „fekete"-túlórák mértékét. Az Imént Idézett külföldi vizsgálatok eredményeiből egyértelműen következik, hogy a túlóra rossz üzlet a munkaadó számára. És nem jó a munkásoknak sem. Nemcsak a nagyobb elfáradás, a nagyobb balesetveszély miatt, hanem mert a rendszeres túlmunka, érthető módon, zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. • És mégis: a túlóra, nemcsak a munkáltató által előre betervezett „kapacitásbővítés”, hanem a munkaválLaló által is szívesen vett keresetnövelési lehetőség. Újságcikkek nem szólnak róla, de néhány szociológiai vizsgálódás felhívta a figyelmet arra, hogy a munkások egy része egyáltalán nem tiltakozik a túlóra ellen. Sőt: bizonyos esetekben a munkavállalási feltételek közé sorolandó a túlórabiztosítás. Arra is akad példa, ha a vállalat ve- zetői már nem tűrik a minden mértéken felüli túlmunkát, akkor a munkások megtalálják a módját, hogy kikényszerítsék a további túlórát. No nem azért, mintha nem tudnának elszakadni a munkahelyüktől, mintha mindenáron még többet és többet akarnának teljesíteni, hanem — tessék egy pillantást vetni a keresetek időszakonkénti alakulását jelző statisztikákra —, mert számítanak a túlóradíjjal pótlékolt keresetre. Ez a bérstatisztika ugyanazt jelzi, amit a túlórastatisztika: az év első három hónapjának átlagkeresete messze elmarad az év utolsó negyedében elért keresetektől. S ezen a pontos a túlóra-probléma átcsap a bérszabályozás problémájába. S előáll a furcsa helyzet: miközben a szakszervezet harcol a mértéktelen túlórázás ellen, hivatkozva a munkások érdekeire. közben könnyen szembe találhatja magát éppen azokkal, akiknek az érdekeit védi. S mert ez cseppet sem kívánatos állapot, talán érdemes lenne a szakszervezetnek belevágnia a nagy feladatba: sokoldalúan és részletesen elemezni, hogy a túlórázás miért Is tartozik gazdasági életünk szűnni nem akaró, káros jelenségei közé. V. Cl. Privát újsúggyüjtemény Több mint két és félezer, a Szovjetunióban és külföldön megjelent újságot gyüjött össze N. Szvlsztunov, a fekete-tengeri hajógyár munkása. A gyűjteményben, melyhez hasonlóval kevés nagy újságarchívum büszkélkedhet, többek között megtalálható az Iszkra első száma, az 1922-es Hadügyi Népbiztosság Közleményei, a Kreml katonaiskolásainak Sarló és Kalapács c. lapja 1924-ben megjelent példánya, a Vörös Hadsereg Déli Front c. újságjának a Nagy Honvédó Háború Idején kiadott példányai. Rajevszkij Helytörténeti Múzeum A Burját Nemzeti Körzet Alonkl falujában alapításának 10. évfordulóját ünnepelte nemrég a Rajevszkij Helytörténeti Múzeum. Gyűjteményének legértékesebb kincsei az egykori dekabrista számű- zöttek emléktárgyai, Számos tárgy a múzeum névadójának, a dekabrista V. Rajevszkljnak az emlékét őrzi, ő alapította Itt az első Ingyenes falusi Iskolát. De bemutatják a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború helyi hőseinek emléktárgyait Is. Ókori város Grúziában Egy korábbi Ismeretlen város romjaira bukkantak Grúzia északkeleti részén. Az ásatások során a régészek számos palota, középület és lakóház romjait tárták fel. Felszínre kerültek mozaikpadlóé fürdőszobák maradványai is. A templomok falát mitológiai alakok díszítették. Mindenütt ott volt Dionüszosz, a szőlőtermelés, a bor és a vígasságok istene. A lakóházakban, nagyméretű agyagedényekre bukkantak, ezeket elsősorban bortárolásra használták. Megtalálták egy öntözöcsatorna maradványait is. Az ásatások eredményei megerősítették a történészeknek azt a feltételezését, hogy a mai Grúzia területén egykor hatalmas város állt. A több mint 2000 évvel ezelőtti város lakói ismerték a szőlőtermelést, s tudatában voltak az öntözés jelentőségének. (BUDAPRESS—APN) HÉTEZERREL TÖBB SZÍNES TÉVÉ > ' ii • A VIDEOTON-ban Székesfehérvárott az idén harminc ezer Munkácsy Color színes TV-t gyártanak, hétezerrel többet, mint az elmúlt évben. A gyár a PAL-SECAM rendszerek vételére is alkalmas gyártmányából tőkés exportra is szállít. Képünk az előszerelő műhelyben készült. (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS.) Ismét a műtrágyáról Az elmúlt év őszén a gyáraknak nem kis gondot jelentett a műtrágya értékesítése. A mezőgazdasági nagyüzemek jelentős része az áremelések és egyéb tényezők miatt nem növelte, sőt inkább csökkentette földterülete tápanyag-utánpótlását. Ennek okait kutattuk a Petőfi Népe 1077. szeptember 10-1 számában is. Mi történt azóta, most erre keressük a választ. Valóban csak az áremelés Okozta a megtorpanást? Aligha, Több üzem kifogásolta a műtrágya minőségét. Nem a hatóanyag miatt, az megfelelt az előírásoknak, , inkább azért, mert a műtrágya gyakran összetapadt állapotban érkezett meg az üzembe, Még csákánnyal is alig tudták kiszórható állapotba hozni. Árleszállítás Érthető, ha a gazdaságok olyan tápanyagot Igényeltek, amely azonnal szórható. Ennek gyártására azonban még nem készültek fel a hazai gyárak. Így a Péti Nitrogénművek, a Borsodi Vegyi- kombinát udvarát októberben ellepték a műtrágyával teli zsákok. Összességében mintegy 140 ezer tonna eladatlan készlet halmozódott fel, ami veszélyeztette a további termelést. Ezért a gyárak február 1-vel leszállították a mészammon-salétrom árát. Egyúttal megígérték a termelőknek, hogy a lehetőségekhez mérten javítják a minőséget, 1981-lg fokozatosan megszüntetik a por alakban történő gyártást, áttérnek a granulált műtrágya előállítására. Tehát még jó néhány esztendőbe telik, amíg az ipari üzemek alkalmazkodni tudnak a mező- gazdaság igényeihez. Műtrágyázni azonban addig |s kell, mert egyébként a termés kerül veszélybe. Ennek kockázatút egyik gazdaság sem vállalhatja. A korábbi időszakkal szemben ismét fellendülés tapasztalható a műtrágya forgalmazásában, amit Szenes Béla, a megyei AGRO- KER műtrágya- és növényvédő- szer-osztályának vezetője számokkal is alátámasztott. Az évente felhasznált műtrágva-mennyi- ség Bács-Kiskunban, ma eléri az 500 ezer tonnát. Tárolóhelyek Sajnos, a helytelen tárolás miatt sok műtrágya megy veszendőbe. Az óvatos becslések, a pontos számítások egyaránt azt igazolják, hogy a hatóanyag 15— 20 százaléka elvész, több milliós kárt okozva az üzemeknek. Lehetne ezen változtatni? Valószínű. Ehhez azonban nagyon sok pénzre lenne szükség, mivel egy-két mezőgazdasági nagyüzem képtelen önerőből raktárt építeni. A gazdaságok próbálkoznak agrokémiai centrumok létrehozásával,, egyelőre azonban ezek is csak papíron léteznek. Mi lenne a megoldás? Például erősebb műanyagzsákokba csomagolni a műtrágyát, De nem valószínű, hogy ez az egyedüli Járható út, Nem Is kerülne olyan gokba, ha az üzemek például betonalapzaton, ponyvával, fóliával letakarva tárolnák az értékes hatóanyagot, körültekintőbben végeznék a szállításokat és kevesebb zsákból folyna szét a műtrágya, — A megyei AGROKER az ellátást tartja szem előtt — hangoztatta Szenes Béla. Törekvésük, hogy a műtrágya kellő Időben és minőségben az üzemek rendelkezésére álljon. A szállítási csúcsok elkerülésére már Jóval a hatóanyag felhasználásának megkezdése előtt az üzemekbe viszik a műtrágyát, amiért tonnánként 10 forint tárolási díjat fizetnek a gazdaságoknak. Az idei év első negyedére szóló szállításokat már szeptemberben megkezdték, Nitrogénből hatóanyagban számolva 21 ezer tonnát rendeltek a megye üzemei. Az igényt ki tudják elégíteni. Most bátrabban vásárolják a fontos termelési eszközt, mivel tuvaly sikeres esztendőt zártak a gazdaságok. Foszfor műtrágyából az elmúlt esztendőben bekövetkezett nyersfoszfáthiány miatt a gyárak nem tudták éves tervüket teljesíteni. Az AGROTRÖSZT mindent megtesz azért, hogy ez ne okozzon fennakadást a termelésben. Importból igyekeznek beszerezni a hiányzó foszfort és káliműtrágyát. Ez utóbbira a megye kertészeti üzemeinek van a legnagyobb szüksége. Arányok A komplex műtrágyákból az 1:1:1 és a 16:16:16 keverési arányú áll rendelkezésre. Ezeket a fajtákat azonban nem nagyon szeretik a mezőgazdasági üzemek. Más keverési összetételű műtrágyákból szívesebben vásárolnának. Valamennyi extra igényt azonban lehetetlen kielégíteni, mivel majdnem minden üzem más és más keverési arányra esküszik. Képzeljük csak el, hányféle összetételű műtrágyát kellene előállítani a hazai Iparnak, Ennyit még Importból sem lehet beszerezni. Úgy tűnik, ez nem Is okoz gondot a megye gazdaságainak. A tavalyi megtorpanás után 6—7 százalékos forgalomnövekedésre lehet számítani. A gazdaságok belátták, hogy áltakarékossággal nem kockáztathatják az ez évi terméseredményeket. Bóna Zoltán W!y:X!XrN,x<w,x<*x,xw,H,xí*H*H*x,x,x,x*X"X,x*x«x*x¥x,X"X*N*X'X*x*!«x MOLNÁR ZOLTÁN: Eljegyzés KISREGÉNY (3.) Vagyis mulya. Ez nagyon kényelmes besorolás; persze nyilván leginkább csak önmagának. A környezetének, különösen a jövendőbeli feleségének kevésbé. Katinak oersze tulajdonképpen csak fokozta a biztonságérzetét, hogy máris jobban ismeri vőlegénye hibáit, mint erényeit. Tudott számolni ezekkel az erényekkel is, de főleg — s ez a fontosabb — a hibákkal. A gyengeségekkel. A megjátszott, esetleg túljátszott gyengeségekkel is. A munkamegosztás — perspektívában az lesz, hogy Katinak magának kell a sót és cukrot megvásárolnia, meg majd a kocsit is, meg a hét végi házat a Dunakanyarban. — Tibor meg tudós fejével csak keresse meg — mert rengeteget fog keresni — a rá- valót, Kati önmagát nem tartotta nagyobb szakmai karrierre alkalmasnak. Annál többre becsülte általános életbölcsességét. Ingerelte ugyan Tibor érdektelensége, vagy mulyasága, de nem jött ki a sodrából, hanem egy felnőtt asz- szonynak is becsületére váló türelemmel — az emberi kapcsolatok felfogásában — megértésében eleve gyengébb férfi iránti gyöngéd megbocsátással — nekifogott, hogy válaszoljon arra a kérdésre, melyet Tibor elmulasztott megfogalmazni és kimondani. — ... mondani persze nem merik, annál sokkal Idétlenebbek, különösen apu, mint a férfiak általában. Csak bátortalanul célozgatnak. Ügy kell kitalálnom ... — Mit, Katikám? Nem értem. Nem, még ez sem az érdeklődés megjelenése volt Tibor tekintetében, vagy pláne az agyában. Nem is azért kérdezte, mert valóban meg akarta érteni, Dehát ha ketten együtt ülnek, az egyik mond valamit, a másiknak eiőbb-utóbb mégis csak meg kell kísérelnie valamit felfogni az elhangzott szavakból, hogy viselkedése ne tűnjön durva udvariatlanságnak. — Ó hát hiszen hogyan is érthetnéd, kiskutyám, amikor még nem is jutottam odáig: hiszen még én magam sem nagyon értem. Még csak az elképedésemet mesélem, hogy milyenek, hogy ilyenek a kedves szüleim, s hogv erőltetnem kell az agyamat, ha ki akarom találni, mit is akarnak. — Értem — bólogatott Tibor, mintegy nyilvánvalóvá téve, ami hiszen Kati előtt egy pillanatig sem lehetett kétséges, hogy fogalma »Ines semmiről, még arról som. hogy éppen miről Is nincs fogalma, Dehát ezt most Kati nem akarta élezni. — Eljegyzést szeretnének. Azelőtt, tudod, ez beletartozott az illembe ... Türelmes udvarlás (most kézcsókra nyújtotta ujjacs- káit, s olyan képet vágott, mint aki szívesen, de szemérmes tartózkodással fogaidja az udvarlást), gyűrűs eljegyzés, és utána még türelmesebb vőlegénykedés-meny- asszonykodás; a készülődés, ter- vezgetés örömtéli, szűzies, ábrándos időszaka. Vásárlások, rendezgetések ... a jövendő házasélet gondos, aprólékos megalapozása. — Értem — mondta megint Tibor, Holott természetesen, a dolog némileg mégis körvonalazódván, fogalmi címkét kapván (eljegyzés!) a rejtett, s felfedni egyelőre inem is óhajtott lényeget még kevésbé értette. — Tudom én, hogy megérted, drágaságom! Te tudósabb. böl- csebb. jóságosabb, az öregek romantikus maradiságnyavalyói iránt sokkal elnézőbb vagy, mint én. Te bele tudod helyezni a jelenségeket történelmi összefüggéseikbe. Kedvesen még is paskolta az arcát. Tibornak jólesett az elismerés. Vagyis a képességeit és erényeit illető vélemény. Felfogta ugyan, felfogta ő, hogy Kati csak játssza ezt vele. s valójában egy kissé Idétlennek tartja. De ő egyáltalán nem neheztelt ezért: Inkább még egy kicsit ő maga is rájátszott e némely vonatkozásában önmaga által Is Ismert ldétlenségére, Ügy ítélte, hogy nem lesz ez rossz, a házasságban, Legyen csak Kati a felnőtt és magabiztos... Nagyon hálásan fogadta hát a kissé körmönfont elismeréseket. Hálacsókkal. Vagy finomabban: hála-puszival a homlokára. * A formulát — amellyel elfogadhatták és másokkal is elfogadtathatták az eljegyzést — voltaképpen tehát megtalálták. A szülők — a menyasszony szülei — nosztalgikus, bár szermérmesen rejtegetett ragaszkodása bizonyos hagyományokhoz. Ennyit Tibor is előre jelezhet a saját szüleinek. A részletekről egyelőre nem sürgős beszélni. A részletek. Hát ami azt illett, a részletekről természetesen Tibornak nem lehetett fogalma. Legalább is egyelőre. Mert hiszen a részletek valójában nem is részletek voltak, hanem éppenséggel a lényeg. De a lényeg leglényegét egészen pontosan csak Anyu tudhatta. Vagy talán még ő sem. 4. Kati tudta, vagy legalább Is erősen gyanította, hogy Anyu mostanában nem igen hívta fel Apát. Régebben igen; régebben bizonyára sűrűbben. Emlékeztette a kerekebb születésnapokra. Tíz, tizenkettő, tizenöt éves lesz a lányunk. Nyilván ilyenkor nem érhette be valami szokványos születésnapi ajándékkal. Vagy kivették a manduláját. Egyszer kificamodott a bokája: vagy legalább is kibicsaklott és nagyon meghúzódott. Vagy amikor megjött az első havi vérzése. „Kutl nagylány lett. Viszonylag korán, már ugye biológiai értelemben.” Egy apának az Ilyen lényegesebb dolgokról természetesen értesülnie kell. S ha már régen elváltak is, és ki-ki élte a maga új, boldog családi életét, Anyu, mintha ezzel valami távoli, rejtett célja lett volna, mindig igazán lelkiismeretesen beszámolt. Talán öntudatlanul Hs erre az eljegyzésre, vagyis Kati valamikori házasságára készült. Bár az utóbbi években mintha nem akadt volna beszámolni valója. Vagy talán azért nem akadt, mert Kati részben átvette ezt a beszámoló szerepet; saját közvetlen kapcsolatot létesített az apjával. nem túl gyakori, de érzelmekkel mélyen átszőtt kapcsolatot. Érettségi után például. Akkor ők ketten megünnepelték, hogy ... szóval, hogy ez a fejezet lezárult Kati életében. Lajos bácsinál ünnepeltek akkor, aki Anyunak csak unokatestvére volt — régebben szorosabban tartották az ilyen rokonságot —, Apának viszont barátja. Az ő révén jött létre valamikor ez a sikertelen házasság. De valahogy egyik sem haragudott meg rá, úgy látszik. Mert amikor elváltak. Anyu azután is megtartotta Lajos bácsit unokatestvérének, Ann meg barátnak. Ilyen furcsa dolgok vannak az életben Kati kiszámította, hogy Anyu, ha gondolkozik egy kicsit, akkor nem Apával és nem Is Apuval beszél legelőször, hanem Lajos bácsival, Egy Idő óta így előre kí tudta találni Anyu lépéseit. Vagyis gondolatait. Mert a lépéseket nyilván gondolatok előzték meg..»,* Egy leánynak a mai viliágban^ jobban kell ismernie az any-jfi^ gondolatait, mint az anyának a' lányáét. lEzt tehát körülbelül tudta: Lajos bácsi. Lajos bácsihoz Katinak külön „forró drót’’-ja volt. de ezt — a karbantartáshoz szükséges alkalmukon kívül — eddig csak egyetlen egyszer vette Igénybe. Minden óvatosságuk ellenére ugyanis egyszer sürgősen orvosra volt szükség, és ekkor Lajos bácsi kapcsolataira szorultak. De Kati belekompromittálta Tibort is: akkor mutatta be Lajos bácsinak. Valahogy megtetszhetett neki Tibor édes, mulya, tudós pofája, és rögtön segített. Vagyis Katin segített, de ebben Tibor is benne volt. Persze, Tibornak Is meg kellett értenie a Lajos bácsival való megismerkedésből, hogy innen nincs visszaút. Nem azért, hiszen Tibornak ilyesmi eszébe sem jutott, de ha netalán mégis, valamikor... Lajos bácsi, egész életében evezett, és akkora vállizmai voltak, mint Victor Hugo Nyomorultak- Jában annak a volt gályarabnak, aki csak úgy kiemeli a kocsit n sárból, vagy miből. Csak a kézfogása..,! (Folytatása következik.)
