Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 73. szám Ára: 90 fillér 1978. március 26. vasárnap Még több kukoricát termesztenek Felkarolják a kezdeményezést a megye gazdaságai Az időjárás lehűlése átmeneti­leg lassította a kora tavaszi nö­vények vetését, de nem hátrál­tatta a talajmunkát. Az elmúlt napokban is több ezer traktoros tárcsázta, simítózta az ősszel fel­szántott földet, hogy csökkentse a párolgási felületet, egyengesse a csapadékhiány miatt megszilár­dult rögöket. A jó ütemben vég­zett magágykészítés lehetővé te­szi, hogy a talaj felmelegedése, a 12 Celsius-fok elérése után meg­kezdődjön a kukorica vetése. Bács-Kiskun állami és szövet­kezeti gazdaságai 77,4 ezer hek­tár kukorica vetését irányozták elő. Ez lényegében azonos a ta­valyival. Az iparszerű termelést folytató gazdaságok azonban több abraktakarmányt akarnak ter­meszteni a vetésterület és a ho­zam növelésével. A megye állami gazdaságai a termésátlag 15, a szövetkezetek 5 százalékos emelé­sét irányozták elő üzemtervük­ben. A Bácsalmási Állami Gazdaság az idén a szántóterületének 40 százalékán termeszt kukoricát. Hektáronként 800 kilogramm élő­súlyú vágóállatot nevel, hizlal évente, és a nagy mennyiségű ab­rakszükséglet is indokolja azt az • A Bácsalmási Állami Gazda­ságban Osztrogonác János nagy szakértelemmel dolgozik a kuko­ricamagágy készítésén. (Méhesi Éva felvétele) elhatározást, hogy 2300-ról 2750 hektárra növeli a kukoricaterüle­tét. A kalocsai járás közös gazda­ságai szintén a vetésterület lehe­tőség szerinti emelése mellett dön­töttek. és a gyepgazdálkodás ja­vításával, másod növény-termesz­téssel, a Duna menti körzet nagy­üzemei pedig a zöldségtermesztés hasznosítható hulladékaival, mel­léktermékeivel pótolják azt az egynyári szálas takarmányt, amelynek helyén kukoricát ter­mesztenek. A kiskunhalasi járásban a tom­pái Kossuth Tsz 296 hektár he­lyett 340 hektáron vet kukoricát anélkül, hogy zöldségkertészete csökkentené a termelést. János­halmán, Vaskúton, Baján, Kis­kunfélegyházán is megtalálták a módját a mezőgazdasági üze­mek, hogy az országos kezdemé­nyezésnek megfelelően a tavalyi­nál több abraktakarmányt ter­messzenek 1978-ban. K. A. Mi van a törvényben? Tizenhét képviselő mondott véleményt a kereskedelemről, miután Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter az or­szággyűlés elé terjesztette a törvény tervezetét. És már a bizottsági ülésen is nagy volt az élénkség, hiszen tizenegy módosítási javaslat is a parla­ment elé került. Nem szólva az országszerte megrendezett vitafórumokról, ahol a részt­vevők tömegesen hallatták szavukat, amit egyébként megtesznek az emberek nap nap után, hivatalos fórum nélkül is, mert — illetékesek. Mert sokféle elfoglaltságúak vagyunk, de amikor sor ke­rül rá, vevők valamennyien. így aztán tapasztalatból tudjuk, ha olykor meg is fe­ledkezünk róla. valóban mi­lyen nagy mértékben nőtt csak a legutóbbi években is a vásárlások mennyisége és a sokfélesége nemkülönben. A törvény célja a jogszabály segítségével is előmozdítani a hibák kiküszöbölését és a gazdasági lehetőségeinkkel arányos, jogos követelmények fokozatos megvalósítását. A hibák is. a követelmények is közismertek a föl-föllépö hiá­nyoktól kezdve a minőségi kí­vánságokon át a vásárlás ké­nyelméig. Egyetlen, ám nagyon is ösz- szetett kérdést emelünk ki ez alkalommal: a kiszolgálást. Azért ezt. mert bár az áru, a minőség és az üzlethelyiség szerepe elsőrendű, de nem ke­vésbé fontos a kereskedelem dolgozóié, mégha önkiszolgáló boltba térünk be, akkor is. A kiszolgálás színvonalát — je­lentette ki Sághy Vilmos mi­niszter —, leginkább az ha­tározza meg, hogy a kereske­delmi alkalmazottak mennyire ismerik szakmájukat, képe­sek-e emberi, jó kapcsolatot teremteni a vásárlókkal. a vendégekkel. Természetesen, sokrétű kérdés ez, hiszen tud­juk, hogy a 450 ezer kereske­delmi alkalmazottnak több mint a fele nő; hogy százféle gondtól fő a fejük, miközben Ülést tart a megyei tanács A Bács-Kiskun megyei Tanács március 29-én, szerdán, ülést tart. A végrehajtó bizottság a követ­kezők megtárgyalására tett ja­vaslatot: Tájékoztató a március 5-i idő­közi tanácsi választásokról, s az ügyrendi bizottság jelentése a megyei tanácstagok megválasztá­sának törvényességéről. A megyei tanács bizottságainak kiegészíté­se. Jelentés a megyei tanács ifjú­sági bizottságának munkájáról. Beszámoló a megyei tanácsta­gok kalocsai járási-városi cso­portja tevékenységéről. Bejelentések és interpellációk. A szolgáltatóházban 3. oldal Amiből kinőttünk 3. oldal Tiszakécske és a titán 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Vajon melyik kalocsai kislány festi a legszebb húsvéti tojást? (Pásztor Zoltán felvétele) A megye négy ifjúmunkás-közössége nyerte el a KISZ KB V örös Vándor zászlóját A Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség zászló- bontásának 21. évfordulója alkalmából Bács-Kiskun megye négy ifjúsági közös­sége kapta meg — kiemelkedő munkája alapján — a legmaga­sabb KISZ-kítüntetést, a KISZ Központi Bizottsága Vörös Ván- dorzásaláját Első alkalom mái jutalmaztak ilyen magas kitüntetéssel szak­munkásképző intézetet Bács-Kis- kunban, s a kecskeméti 623-as számú iskola kitüntetése egyút­tal alzt is jelenti, hogy a megye középfokú tanintézetei közül az ifjúmunkás-mozgalomiban ők dol­goztak a legjobban. Nyolcszáz diákiból 350-en KISZ-tagok, az előző évhez képest jóval többen. Az eredmény akkor értékelhető igazán, ha tudjuk: a diákok majdnem kétharmada bejáré s kollégiuma sincs az iskolának. A KISZ kezdeményezésére működik mozi az intézetben, 230 tanuló­nak van színházbérlete — az elő­adásokat minden alkalommal megvitatják. Az óvodai és VIT- alapra 33 ezer forintot fizettek be, s összesen 350 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végez­tek. Tanulmányi átlaguk évről évre emelkedik. A Kiskunhalasi Állami Gazda­ság KISZ-bizottsága kilenc alap­szerv munkáját fogja össze. Je­lentős védnökségeik vannak a tervidőszakra: a szőlő- és gyü­mölcstelepítési program teljesí­tése, a húsprogram, a tejterme­lés fokozása, a húsmarha-rend- szer kialakítása, az ügyvitel-kor­szerűsítés fölött. Már az első két évben jelentős eredményeket mu­tatnák fel: az 1975-ös tejhozamot (3800 litert) 4708 literre növel­ték. A jubileumi munkaverseny- ben a 12 ifjúsági brigád közül hat nyert aranykoszorús címet, s egy pedig a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetésben részesült. Tavaly bővítették klubhálózatu­kat, amely egyébként a politi­kai képzés, a szákmai és egyéb versenyek színhelye is. A tiszakécskei VEGYÉPSZER Vállalat nevét elsősorban a ti­tánprogrammal összefüggésben halljuk az utóbbi időben, s ez az, amiért — a többi között — őket is kitüntették. Az egyes mű- helyrészékben komplex ifjúsági brigádokat alakították, s védnök­séget vállaltak a titángyártó bázis és a paksi atomerőmű bel­ső speciális burkolása fölött Ki­váló a kapcsolatuk az úttörőkkel, alapszervi szinten is rendszeres. A KISZ-tagok. 70 százaléka po­litikai képzésben, a többiek ál­lami oktatásban vesznek részt. A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárának 11 fős KISZ-bi- zottsága 8 alapszervezetet irányít, Varga László titkár vezetésével, s védnökséget vállalt az Uszty- Ilimszkbe küldendő csarnökszer- kezet gyártása fölött. Kapcsolat­ban állnak a megyeszékhely csaknem mindegyik óvodájával, bölcsődéjével, iskolájával, s tár­sadalmi munkával segítik őket. Ifjúsági szocialista brigádjaik e munkáját fémjelzi a település­fejlesztési versenyben elért ki­emelkedő eredményük, amelyért a tanács a Tűzzománc arany­plakettel is kitüntette őket. Ta­valy 6 KISZ-tagot vettek fel KISZ-ajánlással a pártba. A négy kitüntetett KISZ-bi- zottság közül három már átvet­te a kitüntetést, a VEGYÉP- SZER-nél elsején lesz az ünnep­ség. B. J. A TERVEKTŐL A MEGVALÓSULÁSIG MÉG SOK A TENNIVALÓ ■■ü A lakásépítés hírei Ebben az évben a tervek szerint 5095 lakás épül a megyében. Több mint 900 lesz ebből állami tulajdonú, nagyrészt tanácsi kezelésű. Az új otthonoknak az idén is több mint fele — 2647 — lesz családi ház. • Jól halad­nak az építők a széchenyi- városi házak építésével. (Tóth Sándor felvétele) sokan közülük nagyon is ne­héz és felelősségteljes munkát végeznek; és hogy jövedelmi viszonyaik, ha javultak is va­lamelyest, a jövőben további korrekcióra szorulnak. Mindezt a legmesszebbme­nőkig tudomásul véve. sőt azt. is, amit éppen a sajtó vo­natkozásában említett meg a törvényjavaslat előadója, hogy ne csak a hibát vagy a vissza­élést elkövető kicsiny részt vegyük észre, hanem a becsü­letesen dolgozók erőfeszítéseit is — szólni kell azért más egyébről is. Arról nevezetesen, hogy bizonyos hivatalok és szolgáltatások dolgozóitól el­tekintve. a bolti, az áruházi eladókkal van az embernek nap nap után a legtöbb talál­kozása. Velük állunk szemben, ők meg velünk, a pult innenső illetőleg túlsó oldalán. „Szem­ben” — mondjuk nem vélet­lenül, mert az ártatlan hely­meghatározás nem ritkán ér­zelmi, indulati töltésű ellen­tétet is jelez. Lehet, hogy némelyek most megjegyzik: a pótalkatrész a fontos, meg a jótállás, meg a tisztességes árkalkuláció, meg a lelkiismeretes használati utasítás, meg a megbízható mi­nőség és így tovább, ne az udvariasságot firtassuk. Ha mindent beszereztünk, csak a mosolyt nem. majd csak elvi­seljük valahogy... Nemhogy nem bölcs, de nem is helytálló ez az okoskodás. De miért nem helytálló? Mert az udvarias, készséges kiszol­gálás: a helyes kereskedői magatartás lényege. És alapo­san végiggondolva, magába foglalja a lelkiismeretes piac­kutatástól, árumegrendeléstől kezdve a szükséges szakérte­lem megszerzéséig mindazt, ami voltaképpen nélkülözhe­tetlen a vevő gondos kiszolgá­lásához. És ha már ennyi fá­radságot vett a kereskedő, ak­kor a „mosoly”. mondhatni, ingyenben van. Ráadásul, több mint valószínű, nyomban visz- szamosolyogjuk, hálából. így jutottunk el. az alapjá­ban szigorúan gazdasági kér­dést boncolgatván, az emberi együttélés egyik merőben er­kölcsi vonatkozásáig. És hogy a szocialista kereskedelemben, egész életünkben ez nagy je­lentőségű. azt alighanem könnyű belátni. A mosolyt persze nem lehet törvénybe foglalni. De ha nincs is ben­ne a törvény betűjében, föl­lelhető a szellemében. Igaz, megvalósulásához a vevőknek is segíteniük kell. B. J. A városokban összesen 2800 új lakás, s ezek nagy része — csak­nem 1300 — Kecskeméten. A megyeszékhely után a legtöbb új otthonnal — mintegy 680-nal —, Kiskunfélegyháza városa gyara­podik, ezt követi a városok so­rában Baja, 572 újonnan épülő lakással. A lakásépítési célokra — célcsoportos beruházásokra, te­rületelőkészítésre, lakótelepekhez kapcsolódió létesítményekre — egyébként ebben az évben a ta­nácsok összesen 570 millió fo­rintot fordítanak. A legtöbb lakást a Bács me­gyei Áilami Építőipari Vállalat építi, ebben az évben' 1961-et. A vállalat tervét csaknem teljesen a házgyár termelésére alapozza. Az üzemben az idén 2600 lakás paneljei készülnek el, ebből csaknem másfélezret szerelnek össze a megyében. A legtöbb házgyári lakás: 880 Kecskemé­ten, a Szédhenyivárosban készül. A második éve épülő házgyári lakótelepeken — Baján és Kis­kunfélegyházán — 300. illetve 360 új otthont fejez be idén a BÁCS- ÉP. Kérdésünkre Kertész Gábor, a vállalat termelési igazgatója • el­mondta, hogy jól kezdték az évet, januárban és februárban túltel­jesítették a panelgyártási és -sze­relési feladatokat. Az egyenletes munka alapján várható, hogy a hónap végére átadják a tervezett 360 lakást. A lakótelepek terület­előkészítése — előközművesítés — azonban ebben az évben sem kifogástalan, s ez esetenként ne- hezíü az építők munkáját, késlel­teti a lakások használatbavételét. Jó hír a széchenyivárosiaknak, hogy az új iskola oktatási épüle-1 tét várhatóan ez év szeptemberé­ben birtokba vehetik a környék­beli gyermekek. A szerkezet össze­szerelésével végeztek a BÁCSÉP dolgozói, s ha a további munkák­hoz megkapják a kért segítséget, a nyár végére elkészül a már most is nehezen nélkülözött léte­sítmény. Megkezdték egyébkent a lakótelepen a következő óvoda e.s toölcsdde építését, s még ebben a félévben elkezdik a harmadik széchenyiivárosi iskola alapozá­sát. A megye ipari szövetkezetei ar­ra vállalkoztak, hogy kétezer la­kást építenek föl a tervciklus­ban. Az előirányzát kilencven százalékát az a tíz szövetkezet teljesíti, amelyet lakásépítő és karbantartó tevékenységének fej­lesztésére támogatásban részesí­tettek. A Bajai Lakberendező, Építő- és Vas IpaYi Szövetkezet 400, a Kalocsai Asztalos-, Építő- és Villamosipari 300, a jánoshal­mi Bácska 300, a Kiskunfélegy­házi Építőipari csaknem 500, a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari pedig 100 lakás felépítését tűzte ki célul. Az elmúlt két évben sokat fej­lődött a szövetkezeti építőipar. Tavaly 15 százalékkal növelték a termelést. Ebben szerepet játszott az új, korszerű építési technoló­giák bevezetése és a szövekeze- tek közötti együttműködés. 1978-ban a tervek szerint 400 lakást építenek föl Bács-Kiskun szövetkezetei. Ennek legfőbb fel­tétele — és az V. ötéves terv teljesítésének is — a területek idejében történő előkészítése az építtetők részérőL A Kiskunhalasi Építőipari Vál­lalat 355 lakás fölépítését irá­nyozta elő az V. ötéves tervre. 1976-ban az elképzeléseknek meg­felelően 75 családi otthont adtak át a tulajdonosoknak. Az elmúlt évre 80 lakás befejezését tervez­ték, és ezt még túl is teljesítet­ték 92-re. A vállalat a tervidő­szakban Kiskunhalason 97, Kis­kunfélegyházán pedig 148 otthont készít el. Mint Király István főmérnök tájékoztatott bennünket, ebben az esztendőben a terv szerint 78 la­kás építését fejezik be. Jelenleg Kiskunhalason 66 la­kás alapozását végzik. Félegyhá­zán a Martonffy utcában 12 lakás alapját készítik. Ezeket az előbbi univáz szerkezetű épülettel szem­ben hagyományos módon építik föl. t­(

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom