Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
r 1978. március 24. í'ETÖFÍ NÉPE €» % Megkezdődött az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) ni, vitát is váltott ki az egész társadalomban. A számok azt mutatják, hogy az első két hónapban a vendéglátásban csökkent a szeszforgalom. Jó dolog az is, hogy a vendéglátás nagyobb gonddal foglalkozik az ételek, asz üdítő italok, a reggeli italok (tej, tejeskávé, tea stb.) eladásával. Tapasztalataink szerint az élelmiszer-kereskedelemben annak ellenére növekedett a szeszes italok értékesítése, hogy egyes üzlettípusokban — édességboltokban, zöldség-gyümölcs- boltokban — részben vagy egészen megtiltottuk a szeszes italok árusítását. Jó és rossz tapasztalataink tehát egyaránt vannak. Az már ma is látható, hogy tartós eredményt csak adminisztratív intézkedéssel nem tudunk elérni. Szükség van a közfelfogás alakítására, a nevelésre, egyszóval a társadalom tevékeny közreműködésére is. Megtartani és javítani az áruellátás színvonalát A lakosság áruvásárlásában a ruházkodásra fordított részarány az utóbbi másfél évtizedben — a nemzetközi tendenciával azonosan — nálunk is csökkent. A konfekciótermékek vásárlásának átmeneti csökkenése után, az új mérettáblázat bevezetése óta azonban lassan újra emelkedik a kereslet. Az utóbbi 15 esztendőben szinte robbanásszerű változáson ment át a háztartások gépesítése. Míg 1960-ba*n száz háztartásra 15 mosógép, 1 hűtőgép, 3 és fél televízió jutott, addig 1977-ben 78 mosógép, 81 hűtőgép és 76 televízió jut. A lakosság személyi tulajdonában 1960-ban alig 20 ezer személygépkocsi volt. A legfrissebb adatok szerint számuk ma meghaladja a 700 ezret: hazánkban minden ötödik család vásárolt már autót. Az életszínvonal fontos minőségi elemének kell tekintenünk azt, hogy milyen a kereskedelem áruválasztéka, a dolgozók milyen mértékben találják meg az üzletekben az általuk keresett termékeket A törvényjavaslatnak egyik célja éppen az, hogy — megfogalmazza azokat a magatartási normákat, amelyeket az áruellátás színvon a Iának megtartása és javítása érdekében követni kell. — A bő áruválaszték, a technika és a divat gyors változása miatt különös jelentősége van a piackutatásnak. A törvényjavaslat szerint a piackutatással nemcsak a belkereskedelemnek, hanem a külkereskedelemnek és a termelőiknek egyaránt foglalkozatok kell és kölcsönös tájékoztatást kell nyújtaniok egymásnak. Jelenleg a lakosság áruvásárlásainak több mint 80 százaléka hazai termelésből származik. Valószínű, hogy a jövőben ez az arány csökken. A gazdaságos termékszerkezet kialakítása a népgazdaságnak, így a lakosságnak is érdeke. Ezt azonban úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon zökkenőket a lakosság ellátásában. Ezért a törvény előírja, hogy a dolgozók szükségletei szempontjából lényeges termékek gyártásának megszüntetése, vagy jelentős csökkentése esetén a termelőknek megfelelő módon együtt kelt működniük a bel- és külkereskedelemmel. Az e témával kapcsolatos részletes eljárási szabályokon most dolgozunk. A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a minőség ellenőrzésének módját, valamint a minőség tanúsítását, s előírja azt is, hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és forgalmazás egész folyamatában. Kiemelkedő jelentőségűek azok az előírások, amelyek az alkatrészellátásról és a javító szolgáltatásról rendelkeznek. A törvény- javaslatiban megfogalmaztuk: járműveket, tartós fogyasztási cikkeket és az alkatrészigényes termékeket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a termelők és a kereskedők gondoskodtak a megfelelő alkatrészellátásról és a szakszerű javítás lehetőségéről. Fontos a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, hogy egyes termékek forgalmazását meg lehet tiltani, vagy más termékek árusítását el lehet rendelni. Jelentősen bővült a turizmus A belkereskedelem része az idegenforgalommal, turisztikával összefüggő sokrétű szolgáltatás is. Hazánk idegenforgalma és a belföldi turizmus az utóbbi másfél évtizedben jelentősen bővült 1960-ban még csak félmillió emtavaszi ülésszaka bér látogatott hazánkba, 1977-ben pedig számuk már elérte a 12,5 milliót. A kiutazó magyar állampolgárok száma 1977-ben megközelítette a 4,5 milliót. A helsinki értekezlet szelleméből kiindulva az utóbbi években sokat tettünk, a nemzetközi fórumokon is kezdeményezőleg léptünk fel a ki- és beutazások feltételeinek megkönnyítéséért. Intézkedéseink sorából külön kiemelem azt a nemrég született kormányhatározatot, amellyel 1978. január elsejétől kezdve a nem szocialista országok beutazó állampolgárainál is eltöröltük a valuta'beváltási kötelezettséget. Az első tapasztalatai arra mutatnak, hogy a beutazások száma a tőkés országokból is növekedett, s az utóbbi időben a magyar állampolgárok kiutazásait is sokféle intézkedéssel könnyítettük. Fogadóképességünket befolyásolja szálláshelyeink száma és állapota. Jelenleg a főidényben 200 ezer kereskedelmi szálláshely áll ren- . delikezésre, sajnos azonban ebből a szállodai helyek száma mindössze 30 ezer. Az ellátás javítására szaporítani kívánjuk szálláshelyeinket, jobban ki kél! használnunk gyógyidegenforgal- mi lehetőségeinket. A kereskedelmi dolgozók és a fogyasztók érdekvédelme A kiskereskedelemnek és a vendéglátásnak jelenleg kereken 55 ezer hely, 6,5 millió négyzet- méternyi terület jut. Az utóbbi másfél évtizedben az üzletek száma 20 százalékkal növekedett, az eladási alapterület viszont megkétszereződött. Noha Budapestén is sok szép üzletet nyitottunk, még mindig elmaradás van a fővárosi kereskedelem fejlesztésében. Különösen az élelmiszer- kereskedelem dolgozik még ma is számos területen korszerűtlen körülmények között. Célszerű megvizsgálni, hogyan lehetne kereskedelmi célokra igénybe venni olyan épületeket, helyiségeket, amelyeket ma sokhelyütt irodának, nektárnak stb. használnak, noha üzlet számára kiválóan alkalmasak volnának, vagy valamikor azok is voltak. Eszerint a nyitvatartási úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen az ellátási követelményeknek, valamint a lakosság vásárlása szokásainak, munkafeltételeinek. Jelenleg a kereskedelemben 450 ezren — többségükben nők — dolgoznak. Ezeknek több mint fele közvetlen kapcsolatban áll a vásárlókkal, a vendégekkel. A szakképzettséget igénylő munkakörök 75 százalékában szakképzett munkaerőt foglalkoztatnak. Szakképzési rendszerünk biztosítja az utánpótlást, a szakképzettek aránya lassan, de folyamatosan növekszik. A kereskedelmi dolgozók jövedelmi viszonyai az elmúlt évék tervszerű bérpolitikája, legutóbb a tavaly bevezetett műszakpótlék eredményeként valamelyest javultak. A törvényjavaslat rendelkezései szinte minden pontban érintik a kereslkedelmi dolgozókat. Ezek közül kiemelném a vásárlók tájékoztatásának kötelezettségét. Ennék ki kell terjednie az árakra, az áru tulajdonságainak féltüntetésére és a vásárlói jogokra Nagyon fontosak a törvény- javaslatnak azok a rendelkezései, amelyék a kereskedelmi dolgozók alkalmazási feltételeit határozzák meg. Ennék lényeges vonása, hogy meghatározott munkakörökben szükséges az erkölcsi bizonyítvány és időlegesen, vagy véglegesen el kell tiltani a kereslkedelmi szakmától azokat a dolgozókat, akiket, két éven belül háromszor megbüntettek a fogyasztók megkárosítása miatt. A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdekvédelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását, s a fogyasztói érdekvédelem követelményeit a javaslat valamennyi fejezete magában foglalja. A kereskedelem a vásárlók érdekeit az áruforgalmi folyamat minden fázisában köteles figyelembe venni. Ártúllépés, vagy a vásárló bármely más módon történő megkárosítása esetén — a vásárló kárát. minden külön felhívás, kérelem. igénybejelentés nélkül meg kell téríteni. A jogok érvényesítéséhez szükséges, hogy a vásárló megismerhesse jogait, ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésének szabályait minden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni. Megkívánjuk, hogy a kereskedelmi dolgozók ezekről a kérdésekről pontos felvilágosítást adjanak. Az előterjesztett törvényjavaslatot körülbelül 30 érvényes jogszabály támasztja alá.. Ezeknek a jogszabályoknak egy részét a törvény előírásaihoz igazodóan módosítani kell. Ugyanakkor a törvény végrehajtása néhány új jogszabály kiadását is szükségessé teszi. A jogszabályrendezésnél megkülönböztetett figyelmet fordítunk majd a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésére és áttekinthetőségére is. A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat rendelkezései előremutatóak és megfelelnek azoknaü a társadalmi és gazdasági követelményeknek. amelyek a népgazdaság hosszabb távú fejlődési programjából a kereskedelemre hárulnak. A fejlődésben szerepet játszik a termelés hatékonysága, mennyisége, minősége, az import- lehetőségek. a vezetési színvonal összessége és még sok más tényező. Ha azonban minden területen a törvény betűjének és szellemének megfelelően dolgoznak. ez önmagában a munka színvonalának emelkedését jelenti. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett javaslatot vitassa meg és fogadja el — mondotta befejezésül a miniszter. Csikós-Nagy Béla felszólalása A termékforgalmazás jelenlegi rendjét — kezdte beszédét az államtitkár — az 1988. évi gazdasági reform vezette be. Ekkor helyeztük kereskedelmi alapra a termelés anyagi-műszaki ellátását. A kereskedelmi szabályoknak megfelelően azóta itt is, csakúgy mint a fogyasztási cikkeknél, szabad árucsere és többcsatornás értékesítés érvényesül. A termelés és elosztás folyamataiba a kormány csak a feltétlenül szükséges mértékben, a népgazdasági terv szabályozásának megfelelően avatkozik be. Központilag csak a húst és a húskészítményeket osztjuk el. A lakosság biztonságos kenyér- és lisztellátása érdekében a búza, de általában a gabona csak a kormány külön hozzájárulásával exportálható. A lakosság biztonságos ellátása érdekében néhány terméknél a termelőket a belkereskedelmi vállalatokkal szállítási szerződéskötésre szólítjuk fel. Ilyen előírások vannak például az építési anyagoknál, nehogy a közületi építkezések a lakosság áruellátását veszélyeztessék. Az a körülmény, hogy nálunk télen zavartalan a tüzelőanyag-ellátás, egyebek mellett annak . is tulajdonítható. hogy a vállalatokat a téli idény előtt megfelelő készletek gyűjtésére kötelezzük. Gazdasági életünkben fel szoktak merülni előre nem látható problémák is. A kormány ezért felhatalmazta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy utólagos beszámolási kötelezettséggel operatív intézkedéseket foganatosíthasson. Ezeket az ügyeket általában a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság tárgyalja és az ott kialakult álláspont határozza meg magatartásunkat Ilyen intézkedésekre azonban csak kivételesen indokolt esetekben kerül sor — hangsúlyozta Csikós-Nagy Béla, majd rámutatott: a lakosság áruellátását a termelésben kell megalapozni. E tekintetben megkülönböztetett figyelmet érdemel a gyártmányprogramozás, a vállalatok közötti árukapcsolatok, a termelés gazdaságos szervezése és az ütemes szállítás. A lakosság áruellátása évek óta kielégítő, de azért gyakoriak az időszaki áruhiányok. Ebben eseti, elkerülhetetlen, előre nem látható tényezők is szerepet játszanak, amelyeket nem mindig tudunk készletekkel áthidalni. A szerződési fegyelem^ lazaságai is zökkenőkre vezetnek az áruellátásban. E problémák nagymértékben csökkennének, ha az iparvállalatok folyamatos szállításra rendezkednének be és nemcsak a szerződéses, időszak végére vállalnának szállítási kötelezettséget Ennek előmozdítását szolgálja az a rendelkezés, amely az ütemes szállításban teremt anyagi érdekeltséget. Beépítettük az „idő- pénz” elvét a szerződéses kapcsolatok rendszerébe. A tervezett intézkedések körében azoknak adunk elsőbbséget, amelyek nem igényelnek újabb kiadásokat, sőt megtakarítást is hozhatnak. A pénzügyi támogatásokra gondolok. Ha egy rosszul vezetett és ezért rossz hatékonysággal működő vállalat sikerrel hivatkozhat objektív okokra és ezért könnyen juthat pénzügyi támogatásihoz, akkor a következő lépés az, hogy megfeledkezik a társadalmi termelésben betöltött szerepéről. A vállalatokkal meg kell értetnünk: nem az minősíti munkájukat, hogy milyen a kapcsolatuk a felügyeleti ~ szervekkel. hanem a termelési kooperációban való helytállás. A pénzügyi támogatáson keresztül az alkatrész- és a törzsegységgyártó vállalatok számára világossá tenni, hogy gazdasági eredményeiket elsősorban az határozza meg, miképpen értékesíthető a végtermék. A végterméket előállító vállalatok számára p>edig azt, hogy exportmunikájukat elsősorban a külföldi átvevő minősíti. A belkereskedelemről beterjesztett törvényjavaslat tárgyalása árpolitikánk áttekintésére is megfelelő keretül szolgál. A fogyasztói árak zömét a belkereskedelmi vállalatok a felvásárló vállalatókkal, illetve az iparvállalatokkal létesített szerződések határozzák meg és változtatják. A belkereskedelmi vállalatok konkrét ármunkája általában kiváló. Mindenesetre jobb, mint korábban, amikor ezt a munkát a központi állami szervek, adott esetékben az árhivatál »végezték. Ha valamit tanulhattunk az elmúlt évtizedek árképzési gyakorlatából, akkor ez az. hogy az ármegállapítást nem célszerű kivonni azoknak a gazdasági szervezeteknek a hatásköréből, akik a gyártásért és a lakosság ellátá- tásáért elsősorban viselik a felelősséget. A homogén, a nagy volumenű és a rendszeresen gyártott termékek, közszolgáltatások ármegállapítását persze lehet és kell is centralizálni. Ezt meg is tesszük, ez az árstabilitás egyik fontos tényezője. Ugyanezt ésszerűen nem tehetjük meg azoknál a termékeknél, amelyekre a lakosság széles választékban, változatos minőségben, formában vagy kivitelben tart igényt. Ezeknek a cikkeknek választéka a forgalomban ugyanis a divat és a technológia változása, illetőleg a műszaki fejlődés és az igények differenciálódásával gyorsan cserélődik. A tömegárukat az állami tervezés már 1988 előtt is összevontan kezelte, mert lehetetlennek bizonyult azokat központilag tételesen nyilvántartani. Ez az, amire árpolitikánk is épít, amikor különböző árformákat, hatósági és szabad árakat egyidejűleg alkalmaz. -De amíg 1968 előtt a szabadáras forgalom a lakosság fogyasztási árualapjának csupán 10—13 százalékát adta, ma ez 45 százalék körül alakul. Változott megítélésünk az alapvető termékek körében is. Itt sem rögzítjük feltétlenül minden választék árát. A kenyérárát természetesen a kormány állapítja meg. De már a sütőipari cukrászkészítmények, vagy a finom pékáruk megfelelő választékának biztosítását rugalmas árrendszer alkalmazásával mozdítjuk elő. A belkereskedelmi vállalatok általában nagyfokú körültekintéssel oldják meg konkrét ármunkájukat, ehhez kormányzati támogatást is kapnak. Az árucserében a termelő vállalat fölényben van a fogyasztóval szemben. A fogyasztó fokozott védelemre szorul. Ezt veszi figyelembe a tisztességtelen haszonra vonatkozó jogalkotás, amikor megkülönbözteti az indokolt és az indokolatlan áremelésék eseteit. Ha ez indokolatlan, ezt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke meghatározott időre elhalaszthatja. Társadalmunk elfogadja, de legalábbis tudomásul veszi ezt az árpolitikát. Joggal sérelmezi viszont az ár körüli visszásságokat. A fogyasztói árváltozásokról a lakosságot a sajtó, a rádió, a televízió tájékoztatja. A központi árváltoztatásokról árhivatali közlemény ad információt. A piaci tényezők nyomán bekövetkező változásokról a tájékoztatás kötelezettsége a vállalatokra hárul, ennek rendjét a belkereskedelmi miniszter szabályozta. , A jogos sérelmek elsősorban az árdrágító bűncselekményekkel kapcsolatosak. Ezeket az árellenőrzés fokozásával igyekszünk megelőzni, feltárni. Az árellenőri apparátust az elmúlt években megerősítettük. Az illetékes szervek évente 100 ezer árellenőrzést tartanak. Ezek 70 százalékára a belkereskedelemben kerül sor. Az árellieniőrzés a lakosság által panaszolt tipikus visszásságokra összpxmtosít. Ezek: a zöldség- és gyümölcskereskedelemben az osztályos áruk felminősítése; az élelmiszer-kereskedelemben a súlycsonkítás, néhány iparvállalatnál a termékcserélődésen alapuló nyerészkedés. Az évi 100 ezer árellenőrzés inkább sok, mint kevés. Amire viszont törekednünk kell, az az, hogy emeljük az árellenőrzés színvonalát és az árdrágítókkal, szabály- sértőkkel szemben következetesebben éljünk a jogszabály adta lehetőségekkel A belkereskedelemről beterjesztett javaslat törvénybe iktatása — zárta beszédét az államtitkár — a fogyasztói árpolitika számára is jobb feltételeket teremt (MTI) Túlzsúfolt világváros (■ÉP — A világ leggyorsabban növekvő metropolisa Tokió, amelyet az a veszély fenyeget, hogy belefullad a növekedés zűrzavarába. 12,5 millió lakosa van, de már teljesen összenőtt a szomszédos nagyvárosokkal, és velük együtt a világ legnagyobb települését alkotja. Tokió körzetében a vasút, a földalatti és az autóbusz 32 millió embert szállít napxmta. ASin- juku pályaudvaron, amely csak egy a számos óriási, többszintes pályaudvara közül, naponta 7—8 millió utas fordul meg. A földalatti 4,7 millió embert szállít naponta. Csúcsidőben a fő vonalakon a szerelvényekbe 2,5-szer annyi utas zsúfolódik, mint ahány férőhelyre tervezték őket. Ez 250 százalékos zsúfoltságot jelent. 300 százaléknál már Jéghiányra és fulladásra kell számítani. A futurológusok minden vészes jóslata: az elviselhetetlen lárma, légszennyeződés, zsúfoltság — Tokióban már valóság. A közlekedési csomópxontokon nagy elektronikus berendezések mérik és mutatják a légszennyeződés fokát és a zajszintet. Igaz, van némi remény: 1974 óta 60 százalékkal csökkent a „szmogriadós” napok száma. Tavaly már több mint 140 napra látható volt Tokió belvárosából a Fudzsijáma. Három évvel korábban még 40 napon sem. Tokiót minden más „túlnövekedett” városnál — amilyen I Az új tokiói nemzetközi repülőtér 4000 méteres kifutópályája és fogadóépületei. London, Párizs vagy New York — jobban sújtják a növekedés gondjai. Szédületes gyorsasággal vált ilyen óriás várossá. A város gyors fejlődését két súlyos katasztrófa törte meg. Az 1923-as földrengés csaknem az egész várost elpusztította. Húsz évvel később az amerikai szőnyegbombázások ismételték meg a pusztítást. A háború végén a lakások 56 százaléka romokban hevert, az akkori 8 milliós lakosság 3 millióra csökkent Komor kép>et fest a jövő is. Az előrejelzések szerint 1985-re 36 millió lakosa lesz Tokiónak. 1990- re pedig a Tokiótól Oszakáig terjedő 550 kilométer hosszú Tokaidó gyűrű megalopolisszá fog ösz- szenőni, és ebben a szupervárosban él az akkori 113 milliós japán lakosság 75 százaléka. Súlyos gondokat okoznak a városnak a repülőterek is. A régiek kicsik, elavultak, nem felelnek meg a mai igényeknek. Már 1972-ben elkészült az új központi repülőtér, a várostól 60 kilométerre, azonban mindmáig nem adhatták át a forgalomnak. A környék lakói ugyanis tüntettek a megnyitása ellen, félve a zaj- és egyéb környezeti ártalomtól. A hírek szerint márciusban mégis megnyílik a világ egyik legkorszerűbb új repülőtere. • A korszerű berendezésekkel felszerelt csomagfelvevő terem. Hogyan lehet paradicsomot pirosítani? Mostantól fogva már nem kell zöld paradicsomot az asztalra tenni: egy fortélyos kertész rájött arra, hogy a fogyasztó hogyan változtathatja át őket égőpirosra. Az egyedüli szükséges eszköz: egy műanyagzacskó és néhány alma. Elegendő a zöld paradicsomokat betenni egy műanyagzacskóba, és melléjük tenni néhány almát (két-három akna elegendő egy tucat; paradicsomihoz). Természetesen több napig tart, amíg a paradicsomok megpirosodnak. Íme, működésbe lép a biológiai csoda: az érlelődési folyamat idején a gyümölcs és a zöldség egyaránt etilt bocsát ki. Az almából kivált etil a zárt zacskóban megteszi azt, amit egyébként a nap szokott elintézni: megindítja a paradicsomok érlelődését. Mindeddig csak a banánimportőröknek jutott eszébe az etil: gáz-levegő-keveiréket fecskendeztek a raktáraikba, hogy a zöld banánok megsárguljanak. Az indiai orvosok emigrációja Az indiai információs szolgálat közlése szerint a gazdaságilag fejlett nyugati államok évente átlagosan 10 ezer indliai orvost csábítanak magukhoz (tehát az indiai orvosi egyetemeken a végzettek 10 százalékát). Az orvosok emigrációja évente több százmillió rúpia kárt okoz az országnak, hátráltatja az egészségügyi hálózat fejlődését. Jelenleg India vidéki körzeteiben 10 ezer emberre csupán egyetlen orvos jut. Hatalmas alkoholfelhő a tej úton A csillagászok hatalmas alkoholfelhőt fedeztek fel a Tejúton. Az Astrophysical Journal szerint ez a felhő több alkoholt tartalmaz, mint amennyit az emberiség történelmének kezdete óta együttvéve termelni tudott. Az alkoholfelhő körülbelül 30 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől, hosszúsága p>edig mintegy 10 fényévet tesz ki. A felhő alkoholtartalma folyékony és desztillált állapotban 1028 köbkilométer lenne. Az alkohol ritka gáz formájában található a felhőben.
