Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

: március 23.­; Ember és integra dominó Egy borjú - két anyától ■ „Elő” inkubátorban született borjak. A vese és a szív átültetése után már felmerült az embrióátültetés gondolata is, igaz nem az ember, hanem a gazdasági állatok vonat­kozásában. Lényegében tehát ez is transzplantáció, mégpedig nyolcnapos magzatnak műtéti át­ültetése egy másik anya méhébe. Nagyon egyszerűnek tűnik ez, va­lójában azonban évtizedes tudo­mányos munka eredménye: a kí­• A megtermékenyített szarvas­marha pete. • Megvizsgálják a laboratórium­ban. (Fotó: Pragopress — KS) sérleteket Csehszlovákiában a Gazdasági-állatok Fiziológiai és Genetikai Kutatóintézetében vé­gezték. Eleinte kis laboratóriumi álla­tok megtermékenyített petéinek az átültetésével kísérleteztek. Csak az ezeken szerzett tapaszta­latok alapján kezdték meg a tu­dósok a szarvasmarhákkal foly­tatott kísérleteket. De miért van erre szükség? Jelenleg egy-egy tehénnek egész élete folyamán hat borja lehet. De nem minden tehén egyforma. Némelyiknek kiváló öröklött tu­lajdonságai vannak, másaknak kevésbé jók, s tulajdonságaikat átviszik az utódaikra is. A gene­tikusak szerint van rá lehetőség, hogy hat helyett akár száz borja legyen egy tehénnek, sőt az a vé­leményük, hogy a század végére egy-egy kiváló anyaállatnak eset­leg 500 borja Is lehet, de csakis az embrió átültetése révén. A legjobb géneknek a magzat­ba jutásához elég, ha a pete a tehénben termékenyül meg, de később nyugodtan fejlődhet to­vább egy másik, kevésbé kiváló anyaállat méhéban Is. A magza­tot tehát átültetik egy „élő In­kubátorába, s az eredeti kiváló anyaállat hamarosan újból meg­termékenyülhet, Mindez nem a tudományos-fan­tasztikus regények témája, A csehszlovák Intézetben már ta­lálható néhány olyan borjú, amelyeknek tulajdonképpen két anyjuk van. Külsőleg semmiben sem különböznek a többitől, épp­úgy ugrálnak, Játszanak, mint a többiek, A tudósak örülnek az eddigi eredményeknek is, de már újabb terven dolgoznak. Az átültetés ugyanis jelenleg sebészeti úton történik. Ez azonban nem az egyetlen és a legtökéletesebb módszer. Céljuk az, hogy olyan eljárást dolgozzanak ki a meg­termékenyített petének egyik te­hénből a másikba történő átülte­téséhez, amely kíméletesebb* len­ne az anyaállatokkal szemben, és előnyösebb az ember számára is. TEHERVONAT robog el a Ceg­lédi úti őrháznál. Hetven üres, nyitott kocsival csörömpölve vág­tat Katonatelep irányába. Az őr gyorsvonatnak kijáró Il­lendőséggel búcsúztatja. A zöld úton nyargaló „teher” vele is sej­teti: szénért, tégláért, betonele­mért, nélkülözhetetlen építő- és ipari anyagokért folyik a hajsza, a küzdelem az úttal és idővel. Üresen, vagy rakottan 15 átme­nő tehervonat halad át itt nap­jában, 500—600 vagonnal, a me­gyeszékhely eme fő forgalmú vas­úti kapuján. Lazításra egy perc idő sincs! A menetrend szerinti indítás szorongató perceit élik át a vas­utasok benn,' az állomáson. Rop­pannak a hideg vaskapcsok, csat­tannak az ütközők, füttyszó har­sán. Közben fel-felhangzik a szig­nál kellemes muzsikája és a be­mondó hangja: — Kecskemét — Kecskemét ál­lomás! Nem érzem nyelvtani botlás­nak a kettőzést, hiszen Kecske­mét állomása fejlődő megyeszék­helyünket is szolgálja. Az átme­nőkön kívül naponta húsz teher- vonaítot fogad 480 kocsival. Ami ide való, a helyi rakodó- és ipar­vágányokra tolják, majd pedig az itt feladott rakott és Intézett üres kocslkut a továbbinduló vo­natokba sorolják a kék és sárga sisa kos kocsi rendezők. Több mint ezer tehervagon, míg az óra kétszer 'körbe jár. Hát még az az 55 személyszállító vo­nat, amely napközben Ide érke­zik és Innen indul! Van ember egyáltalán, oki képes eligazodni, rendet tartani ebben a Jövő-me­nő forgatagban? Van. A forgalmi szolgálattevő. Ha a MÁV Szegedi Igazgató­ságának területén elsőként Kecs­kemét nem 'kap Integra dominó 55 biztonsági berendezést, Ldncz lrtvánt úgy lehet, nem vonzotta volna annyira e pálya. De így bűvkörébe vonta az új technika, és maradt Kecskeméten, VASÚTI DINASZTIA tagja, Nagyapái váltóőrként teljesítet­tek szolgálatot. Édesapja Apátfal- vári 59 évesen ma Is forgalmi szolgálattevő. Nővére Sarkadon árupénztáros, 1972—73-ban végezte a Buda­pesti MÁV Tisztképzőt, öt szakvizsgát tett, a hatodik után önállósították, Vagyis oda állít­hatták az Integra dominó 55 — vágányfoglaltságot ellenőrző biz­tosító berendezés — vágányútjel­ző asztalához, amelyen „csak" meg kell nyomnia a gombot.,. — Nincs kapkodás! Ha az em­ber úgy éíjsl, ideges, álljon meg egy kicsit, és csak utána nyúljon a berendezéshez. Meg kell fon­tolni minden gombnyomást! — adja meg e sajátságos hivatás ve­zérfonalát Láncz István. Mert igaz, hogy az élet- és va­gyonvédelem őre is „egy személy­ben” az integra dominó, különle- leges automati'kával roppant meg­növeli a vonatforgalom biztonsá­gát, s a védőváltók révén, oldal­irányban kizár mindenféle toló­mozgást, amely a fő sínen haladó vonatot esetleg veszélyeztetné. De nem tesz lehetővé határbiztosí­tást, melyet a külső személyzet­nek kell elvégeznie. HA PEDIG beköszönt az esős ősz, a fagyos tél, a nedvesség, a fagy zárlatot idéz elő az áram­körben. Ilyenkor különleges ke­zeléssel lehet csak fenntartani a vonatforgalmat, amely a legzor­dabb időben sem szünetelhet. De a zimankónál is rosszabb az aggasztó munkaerőhelyzet. Oly­kor feleannyian sincsenek, mint ahányan lenniük kellene egy-egy szolgálatban. Ha az állomás tér­ségében nincs külső szolgálatte­vő, a rendelkező tiszt vagy kol­légái látják el annak a feladatát is. Ez egyre gyakoribb manap­ság, A kedvezményes előszállítá­sok következtében az őszivel azo­nos csúcsforgalom zajlik ezekben a hetekben. Láncz István megfi­gyelése szerint a kecskeméti vas­útállomáson a négy év előttihez Nincs olyan kitűnő háziasszony, aki képes lenne főzés közben olyan gyorsan receptet változ­tatni, mint a legújabb hazai pre- mlxgyárban működő, lyükkártyá- val vezérelt automata berende­zés. Akár 3, 10, 20, 30 vagy en­nél Is több komponensből áll az éppen „terítékre kerülő fogás", három perc alatt képes egészen más összetételű termékre átáll­ni, és az előzőiből egyetlen grammnyi sem keveredik az új­ba. Mielőtt azonban közelebbről bemutatnánk azt az új létesít­ményt, ahol ez az automata működik, Ismerkedjünk meg az­zal, hogy ml Is a premix, A takarmánynak ma már nélkülöz­hetetlen alkotóeleme: viszonylag kis mennyiségben, általában egy százalékban adagolják a külön­böző keverékekhez. Mivel vita­minokat, nyomelemeket és az állatok fejlődéséhez, egészségé­hez nélküiünhetetlen gyógyszere­ket tartalmaz, u katalizátor sze­repét tölti be, Így nagymértékben tudja befolyásolni, hogyan érté­kesülnek a takarmányok, ame­lyek az állattenyésztés önköltsé­gében a legnagyobb arányban, képest a kocslmennyiség duplájá­ra nőtt, s várható annak további növekedése. Ember és Integra dominó. A kettő együttese, valamint az, hogy két éve mór működik az auto­mata térközblztosító berendezés Is, lehetővé teszi, hogy Kecske­métről azonos irányba hatpercen­ként indíthatnak vonatot és Kecs­kemét—Városföld között egy­szerre a'kár négy szerelvény is közlekedhet. Láncz Istvánt a hivatásérzete köti a pályához. Szereti, kötődik hozzá, mint a jó mágnes a vas­hoz. ■— Ha lenne otthon kisvasutam, szívesen eljátszanék vele. hobbi­ból. De ezzel a naggyal itt — nem tehetem! Harminc évesen megpályázta, hogy az állomás történetében má­sodik lesz, áki tíz évig kitart a vezérlőasztal mellett. Négy már letelt.,. LANCZ ISTVÁNT, aki a 14 ta­gú Lenin szocialista brigádnak Is vezetője, tavaly decemberben az állomás pártszervezete tagjai kö­zé fogadta, Nemrég pedig — mint értesülhettünk róla — KISZ-küI- döttnek jelölték az Ifjúkommu­nistát, a rátermett vezetőt. Kohl Antal 60—65 százalékkal szerepelnek. Európa egyik legnagyobb és világszínvonalon termelő pre- mlxgyára, amelynek berendezé­seit és technológiáját a svájci Bühler cégtől vásárolták, Bábol­nán épült fel a mezőgazdasági kombinát, valamint a Chlnoin és a Kőbányai Gyógyszerárugyár összefogásával. A magas fokon automatizált gyár szíve a vezérlőterem, amely­nek pultjáról a műszak „parancs­noka" egymaga Irányítja az egész termelést. Az Ide beépített elekt­ronika elektromos távadó segítsé­gével mintegy 100 motor műkö­dését szabályozza. A különböző színekkel világító digitális jelző- berendezések szabályozzák, hogy a különböző anyagokból mennyi kerüljön be az adott receptúré­ba. A keverékek összemérésénél a komponensek súlyarányát min­den esetben nyomtató rögzíti, és ez lehetővé teszi a mennyiség el­lenőrzését és bizonylatolását is. Magát a keverést a lyukkártya vezérli, A gyártás 28 méter ma­gas toronyban zajlik le, amelynek két alsó emeletét a föld színe alá helyezték. Így lehetett a leggaz­daságosabban — kihasználva a KRESZ az óvodában • A legkisebbeknél kezdik, szor­galmazzák a KRESZ-oktatást Veszprém megyében: mind több óvodában működik már KRESZ- udvar, vagy -park. Most újabb kezdeményezés Indul a várpalotai közlekedésbiztonsági tanácstól. Az óvodákban olyan terepasztalokat helyeznek el, amelyeken télen, nyáron, rossz időben a foglalkoz­tató szobában Játszva sajátíthat­ják el a három-hat évesek a sza­bályos, balesetmentes közlekedést. Képünkön: a terepasztalon játsz­va tanulnak a gyerekek. (MTI-íotó: Vlda András felvétele — KS) gravitációt —, viszonylag kicsi, 154 négyzetméteres alapterületen, egyetlen épületben elhelyezni az összes berendezést, Így tudják a 46 különböző nagyságú — egy köbmétertől 36 köbméterig ter­jedő befogadóképességű — silók­ból a legjobban elosztani, Illetve a termelésbe betáplálni a külön­böző anyagokat, A kisebb meny- nyiségben használt vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint az előkeverékéket Fluld-liítek szállítják. A gyártáshoz szükséges nrveny- nylségeket automatikus mérlegek adagolják. A minőséget a készter­mék útvonalába beépített auto­mata mintavevő ellenőrzi, tetszés szerinti Időközökben, akár per­cemként Is, A késztermék zsáko­lását, címkézését Is automata lát­ja el, Egy műszakban az egész gyár­ban mindössze húszán dolgoznak, pedig évente egymllliárd forint értékű premixet állítanak elő. Az új gyár munkáját és egész gaz­dálkodását a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát R—22-es szá­mítógépével irányítják. B. £. Lyukkártya vezérli a premixgyártást a bábolnai kombinátban Akkumulátorok gyorstöltése • A kisméretű, egyedi akkumulátortöltők egyik legújabb lengyel vál­tozata. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Szolga, szolgálat, szolgáltatás A villamos autók Jövőbeni el- xerjédését hirdető szakemberek feltételezik, hogy e járművek áramforrásait, az akkumulátoro­kat ugyanúgy cserélni lehet majd a benzinkutaknál, mint ahogy manapság tankol az ember. Ter­mészetesen a lemerült telepeket azonnal fel kell majd tölteni, hogy minél előbb újra felhasz­nálhatók legyenek. Ez azt je­lenti, hogy a csereállomásoknak (benzlmkutaknak) be kell ren­dezkedniük a tömegesen érkező akkumulátorok minél gyorsabb feltöltésére. A hálózati csatlako­zású töltőberendezések fejlesztői eddig inkább az egyedi haszná­latú készülékek méreteinek csök­kentésére, azok elektronizálására törekedtek, mintsem a tömeges töltés igényeinek kielégítésére. Időközben azonban már elké­szültek olyan nagyipari töltőbe­rendezések Is, amelyeknek mind a benzinkutak, mind a javító­üzemek és Indítószolgálatok jó hasznát vehetik majd. * A korszerű automatikus gyors­töltő berendezés működhet nor­mál töltőként 16, gyorstöltőként 80, és Indítótelepként 400 amper körüli teljesítménnyel, Gyorstöl­tőként való alkalmazásakor a beépített elektronika cellánként 2,4 voltot biztosít, a töltőáram pedig a 40 és 80 amper közötti intervallumban állítható be. A töltési folyamatot egy elektroni­ka „vigyázza”, azaz lekapcsol a töltés befejezésekor, így túltöltés nem fordulhat elő. A • folyamatot egyébként Jelzőizzó és árammérő segítségével figyelemmel lehet kísérni. A készülékkel fordított polaritással való töltés lehetet­len, mert az automatika bármi­lyen polaritásé csatlakoztatás esetén helyes irányú (polaritásé) töltőáramot biztosít Megoldott az áramütés- és rövidzárlat el­leni védelem is, ugyanis csak akkor kerüLhet feszültség alá a két töltővezeték, ha kapcsaira az akkumulátor már csatlakoztatva van. • Zavarba jöttem egy berni cipőboltban. No, nem a választék bősége lepett meg, nem is a tisz­taság. Az sem, hogy az elárusító hölgy udvariasan megkérdezte, mit akarok, majd pilleléptekkel hozta a kívánt cipőt. Idáig min­den rendben ment, legalábbis, amíg lehajoltam, hogy kifűzzem az éppen rajtam levő lábbelit, ö megelőzött. Elém térdelt, levetet­te a régi cipőt és föladta az újat. A fejéből csak a kontyát láttam. Zavarba jöttem, feszengtem a széken. Valaki térdelt előttem. Valaki: nálam idősebb, család­anya, vagy magányos nő, köpe­nye zsebében a cipőkanállal... Térdén a bőr biztosan kemény, hiszen nem én vagyok az egyet­len vevő. Az első kipróbált ci­pőt megvettem, kibotorkáltam az üzletből és örültem, hogy szégyel­lem magam, hogy ehhez nem va­gyok hozzászokva. Persze, zavarba jövök én Itt­hon Is. Hazai boltjainkban sem Igen merek egynél több cipőt ki­próbálni. Volt rá eset, amikor az első választott lábbeli szűk­nek bizonyult, amit rögtön közöl­tem Is az eladóval, morgott, s miközben a másikért ment, kol­léganőjének odaszólt: — Ez még azt sem tudja, hányas a lába... Kétségkívül magamra ismertem, szerencsére a következő próba Jól sikerült, a cipő kényelmes volt, kapkodva fizettem, kibotorkál­tam. Egyáltalán nem örültem, sőt mérgesen azon törtem a fejem, hogy mit kellett volna válaszol­nom neki, Igaz, ehhez a kelle­metlen érzéshez már majdnem hozzászoktam. Ml az oka az általános udva­riatlanságnak, türelmetlenség­nek? Miért csak akkor lepődünk meg, ha kedvesen szólnak hoz­zánk? Állandó téma — az egyik ember benyúl a bukszájába, pénzt vesz elő, és a másik em­ber kinyújtott tenyerébe csúsz­tatja olyan szolgáltatásért, amely az Illetőnek munkaköri köteles­sége. Egyre-másra olvasom a cik­keket a jattról, a kenésről. Akad, aki a borravalót a feudális be- idegzettség továbbélésének tartja, az úr és a szolga viszony konzer­válásának. „Űr vagyok, mikor bor­ravalót adok. s nem is gondolok rá, hogy valakit megaláztam. Szolga vagyok, mikor borravalót elfogadok, s nem is gondolok rá, hogy valaki megalázott.” — írja Nemes György. Bár ilyen egy­szerű lenne ez a kérdés! László Anna újabb szemponto­kat villant fel: „A szocializmus hajnalán számos viselkedési for­mával — például az össznépi te- geződéssel — igyekeztünk hang­súlyozni, hogy dolgozók között nincsenek, nem lehetségesek rang- beli elválasztó falak. Viszolyog- tunk az afféle szavaktól Is, mint a kiszolgáló, vagy akár a sze­mélyzet. Mindenkit meg akartunk győzni arról, hogy a régebben Így Jelölt tevékenységet emberi méltósággal lehet és kell folytat­ni. Senki ne alázkodjék meg senki előtt! Egyenes derekakra és talpra segített kapcsolatokra vágytunk. Azóta egynémely kap­csolat Ismét a feje tetejére állt.” • A szolgáltatók megszokták, hogy a nem szolgáltató: kiszol­gáltatott — elcsépelt szójáték. Szerencse, hogy nem térdel le a cipőbolt eladója a vevő előtt, de egyáltalán nem szerencse, hogy már a jatt sem egészen az, ami volt, amire megszületett. Helytelen a tisztességes hang hiányát arra fogni, hogy szocia­lista rendünk az egyenlőséget hir­deti. Akkor ugyanis némelyek rosszul értelmezik az egyenlősé­get. És valóban: rosszul értelme­zik. Barátom egy tanácselnökről mesél, aki mellett lakik. Nevetve mondja, hogy amíg a tisztségvise­lő oda nem költözött, az élelmi­szerüzlet délután kettőkor már bezárt. Gyorsan módosították a nyitvatartási időt: a bolt ezután este hatkor húzta le a rolót. Am amikor a tanácselnök elköltözött, rögvest visszaállt a régi rend. A környéken mindenki örült, ami­kor látta, hogy X. elvtárs újra la­kója a háznak. Nem hiába: az üzlet ismét este hatig van nyit­va. Mondanom sem kell a ta­nácselnök nem kérte a ny.itvatar- tás módosítását, talán nem Is tu­dott róla. Az ilyen esetek már súlyosabbak, mint az egész bor­ravalóügy, mivel pontosan az egyenlőséget kérdőjelezik meg. Nem az egyenlő elbírálást, mint a jatt, hanem az egyenlőséget. És újabb szót hív elő a múltból: a „dukár’-t. Ilyen megközelítés­ben pedig ismét van úr és szol­ga. egyszersmind vannak kiszol­gálók és kiszolgáltatottak. A szer­kesztőségbe panaszos levél érke­zett, amelyben egy idős nyugdíjas tsz-tag méltatlankodik, hogy a kézbesítők különböző Időpontban viszik ki a nyugdíjat — a volt állatorvosnak például hamarább, mint a „kls-nyugdljasoknak”. Lehet, hogy a levélírónak nincs Igaza, hiszen kézbesítőnek meg­van a maga útvonala, de sorai azt bizonyítják: érzékenyek va­gyunk mindenfajta megkülönböz­tetésre. • Az elmúlt évtizedek öntudat­ra, önbizalomra neveltek ben­nünket. Ráébresztették a legegy­szerűbb, legszegényebb embere­ket Is önmaguk fontosságára. Nem kell értelmező szótár ahhoz, hogy a szolga szóból klérezzük az emberi méltósággal össze nem fé­rő megalázkodást; a szolgálat hallatán ne llbérlás inasok Jus­sanak eszünkbe, hanem egy na­gyobb közösséget, magasabb el­vet szolgáló önzetlen tevékeny­ség; a szolgáltat ige pedig a hiva­talos nyelv szerint a lakosság szükségleteit kielégítő, de új ter­méket létre nem hozó gazdasági munka. Megtanultuk hát a fen­ti fogalmakat szétválasztani, csak a gyakorlatban még néha össze­gubancolódnak. Túl egyszerű lenne a képlet: a szolgáltatók szívességet tesznek, mi szívességükért borravalóval fizetünk. Hiába morfondírozunk azon is, hogy egyes szakmákba miért kalkulálják be a fizetésbe a hálapénzt, ezáltal miért nem hiányszakma a benzinkutasé, s miért az a vájáré, hengerészé. Azon sem érdemes spekulálni, mi lenne akkor, ha nem lenné­nek hiánycikkek, vagy jobbak lennének a liftek, a fürdőszoba­csapok. • Valljuk be: a magunk meg­nyugtatására adjuk a borravalót, azért terjed úgy, mint a fény. El­vonatkoztatunk a munkától, at­tól is, mit kapunk a különpén- zért cserébe, egyszerűen és meg­szokottan a zsebünkbe nyúlunk, össznépi szokássá vált u számlán felüli fizetés. Hol van már a feu­dális beidegzettség továbbélése. Ür-szolga viszony! Ugyanolyan kiszolgáltatottak maradunk a bor­ravaló leszurkolása után, mint unnakelőtte. Zsebből-zsebbe megy a pénz, borítékba bújik. vagy mezítelen marud; már-már nem Is a munka Jobb minőségét kí­vánva érte, hanem uz emberi —; azaz: manapság megkülönbözte­tett — hangot, bánásmódot. Olyat, mint, amilyet a külföldiek kap­nak. Vagy olyat, amilyet egyes itthoniak bemutatkozás után. Te­hát nem a szolgálatért fizetünk. Hanem a szolgálatnak tetsző va­lamiért amit udvarias kiszolgá­lásnak nevezünk, A citrompótló­hoz hasonlítva egy bankónak ne­vezett pirula néhány pillanatig olyan ízt kölcsönöz, mintha a ki­váltságosak közé tartoznánk. Ho­lott elveink szerint senki sem lehet kiváltságos helyzetben, te­hát pénzünkért — ha más opti­kával is, mint hajdanán — olyan rangot akarunk venni, amilyen pénz nélkül Is megilletne min­ket. Ez a beidegződés a gyökere a példánkban szereplő vlsszásá- goknak — csakhogy ezekben a szolgáltató érzi néhány pillanatig szolgának magát, nem törődve a rábízott pénzzel, erővel. ' Pedig tudhatná: pénzt, erőt szolgára nem bíznak. T. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom