Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-21 / 68. szám

i • PETŐFI NEPE • 1978. március 81. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Távlati energetikai program sének egyik bázisa a Szovjetunió A hosszú lejáratú célprogramok meghatározzák a KGST-országok egyeztetett gazdasági stratégiá­ját. tartalmazzák a közösen ki- dolgoztt elveket, irányzatokat és módszereket az 1990-ig tartó idő­szak fűtőanyag-energetikai prob­lémáinak megoldására. Ezek csak a KGST-országok közös erőfeszí­tésével, kollektív tevékenységé­vel, a saját természeti kincsek nemzeti és közös érdekek szerin­ti felhasználása iránti készség­gel oldhatók meg. A programban nagy jelentő­séget tulajdonítanak a nemzeti energia-forrásokat mozgósítva. Ez bevonásának a gazdasági körfor­gásba, különösen a szilárd — ide éríve az alacsony kalóriatartal­mú — fűtőanyagokat és a vízi- energiaforrásokat mozgósítva. Ez feltételezi a kőszénnel és barna­szénnel üzemölő hőerőművek építésének növelését. Ennek meg- • felelően csökkenni fog a pakurá­val üzemelő hőerőművekben ki­termelt villamos energia "ará­nya. A szilárd tüzelőanyagok villa­mos energetika, felhasználásának bővülésével egyidejűleg az égő­pala és a szenek elektroteohno- lógiai feldolgzását is tervezik. Ez az út lehetővé teszi a mestersé­ges gáz és tjenzin előállításának tokozását, amelyeket széles kör­ben fognak alkalmazni mind az iparban, mind a háztartásokban, valamint vegyipari termékek elő­állításánál. A KGST terveiben jelentős teret kapott a nukleáris energeti­ka fejlesztése. Mindennek az alapja az atomenergetikai gép­ipar maximális fejlesztéséről ho­zott határozat. A Szovjetunióban létesült a világ első atomerőmű­ve. A szovjet szakemberek szíve­sen megosztják gazdag tapaszta­lataikat. A szocialista táborban a nukleáris energetika fejlődési irányzata a berendezések gyártá­sának nemzetközi kooperációja és szakosítása. Az energetikai probléma meg­oldásának komplex megközelíté­se eleve meghatározta a geológiai szempontok óriási jelentőségét. Tovább bővítik a kőolaj, a földgáz, a kő- és a barnaszén, a lignitek és égőpalák geológiai ku­tatási munkáit. A . kutatásokat nemcsak a szárazföldön, hanem a tengeri selfeken is folytatják. Az energetikai tartalékok moz­gósítása önmagában nem szava­tolja gazdaságos kiaknázásukat. Éppen ezért a hosszú lejáratú cél­programban jelentősen csökken­teni kívánják az energia- és fű- tőanyagvesztsóget. A racionális felhasználás feltételezi a népgaz­daság szerkezetének korszerű­sítését. Az energiaigényes ipar­ágakat a testvéri országok közö­sen, az energiaforrások közelében feilesztik. A célprogram a Szov­jetunió területén már beindult közös KGST-építkezések — mint Uszty-Ilimszk és Kijembaj — ta­pasztalataira támaszkodik. A Vinnyica—Albertirsa magas fe­szültségű távvezeték építkezésén szerzett ismeretek is szerepet ját­szottak a célprogram összeállítá­sánál, amelyben helyet kapott az egységes energetikai rendszerek továbbfejlesztése. A hosszú lejáratú energetikai programból kiemelkedik a viila- mosenergia-termelés és -felhasz­nálás jelentős növekedése. Ugyanakkor a kőolaj és a földgáz felhasználását a közlekedésben, a vegyiparban, a mezőgazdaságban és a háztartásokban nem mellő­zik. Kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján a Szov­jetunió kőolajat és petrolkémiai termékeket szállít a KGST-orszá- goknak. Ezzel együtt a saját kő­olaj- és földgázkészletekkel ren­delkező tagországok növelik ki­termelésüket. Ez a lépés teljesen reális, ha figyelembe vesszük a lelőhelyek alaposabb kitermelését és a geológiai kutatások bővíté­sét. Igen hatékony lesz majd a fejlődő országokkal kialakított hosszú lejáratú együttműködés. (APN—MTI) Összekapcsolható hírközlő rendszer létrehozását tervezik a KGST-országok A KGST-országok már hosz- szabb ideje -foglalkoznak egy komplex, integrált, hírközlő rendszer létrehozásával. A jelen­legi gazdasági fejlettségi szint ugyanis elengedhetetlenül szük­ségessé teszi e téren is az egysé­gesítést, mind a. kutató-fejlesztő munkában, majd a tervezésben és szerkesztésben, mind a gyár­tásban és a hasznosításban. Je­lenleg az egyes országok infor­mációs hírközlő rendszerei még sok tekintetben eltérnek egymás­tól, beleértve a rádiót, a televí­ziót, a telefont és a telexet is. A szocialista országok szakem­bereinek véleménye általában megegyezik abban, hogy töre­kedni kell az egységesítésre, majd a későbbi közös szakosított gyár­tás megszerzésére a híradástech­nikai iparban. A szakosítás vagy kooperáció útján való együttmű­ködés megvalósulásáig azonban még hosszú út vezet, hiszen a különböző paraméterekkel mű­ködő rendszereket részleteiben, szakaszonként is egységesíteni kell. Az integrált hírközlő rendszer kialakításának első lépcsőjeként az „építőelemek”, például az in­tegrált áramkörök és alkatrészek közös gyártását kell megszervez­ni. lVtá már egyre több alkatrész és precíziós berendezés készül kooperáció vagy szakosítás út­ján. A tervezési együttműködés már jó néhány területen kiala­kult, a KGST rádiótechnikai és elektronikai bizottsága rendsze­resen kidolgozza a hosszú távú együttműködés irányait, prognó­zisokat készít az egyes szakterü­letek fejlődésére. A jövőben a műszaki fejlesz­tési koncepciókat is egységesen alakítják, ki, a közép- és hosszú távú tervek alapján összehangol­ják majd a kutatásokat, fejlesz­téseket. Ebben a munkában fon­tos szerepet kapnak a magyar in­tézetek és gyárak, amelyek már most is több területen koordiná­lóként vesznek részt — például az átviteltechnikában a Telefon­gyár, a mikrohullámú berende­zések előállításában a Távközlési Kutató Intézet, a rádióalkatré­szek és komponensek minőségi vizsgálásában és mérésében a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, a rádió- és televízió­hangrendszerek fejlesztésében pe­dig az Elektroakusztikai Gyár (BEAG) — a vezető, koordináló intézmény a KGST-országok kö­zött. Felmérték már a hírközlő be­rendezések gyártásszakosítási és kooperációs lehetőségeit. A KGST-országok korábban egyez­ményt írtak alá a vezetékes hír­adástechnikában alkalmazott kü­lönleges mérő- és vizsgálóberen­dezések közös gyártására. Meg­kezdték az elektronikus vezérlésű automata távbeszélő központok együttműködésén alapuló gyártá­sának megszervezését is. Az egyre fokozódó népgazda­sági igényeket elektrotechnikai eszközökből, szerelvényekből és alkatrészekből, az eddigi együtt­működés alapján, mind jobban ki tudják elégíteni a szocialista országok gyárai. (APN—MTI) ■mmi Hajnalig ezer sütemény mindenkitől Jól élünk. Nem elég már, ha mai, ropogós a kenyér, friss a kifli és á zsemle. Többet aka­runk. Almás, túrós, mákos ré­test, túrós batyut, fonott kalácsot, kuglófot, tortalapokat, beiglit és sajtos rudat, aprósüteményt, leg­alább harmincféle finom pékárut, amely a sütőipar mai gazdag tár­házából ki'tellik. A megyeszék­hely és a környező községek élel­miszer-boltjaiban, ABC-áruházai- ban, s a többi között néhány fő­városi üzletben is, tavalyelőtt 14 millió 400 ezer, a múlt évben fje­dig már 17 millió 600 ezier forin­tot hagyták a pénztáraknál, cse­rében a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat ízletes sütemé­nyeiért. Akik a kemencét „etetik** Az édesszájú fogyasztók dik­tálják az iramot. Évi 15—25 szá­zalék keresletnövekedéssel szá­molnak a pékek. Ráadásul már nyakukon a húsvét! A tavaszi zsongás a kecskemé­ti Csongrádi utcai sütödében, előbb csinál kikeletet. Érzi ezt Halász Sándor, a szakmájában immár 42 éve dol­gozó pék is, aki szemlátomást eiéllyel ragad meg egy hosszú nyelű lapátot, hogy egy csempe­burkolatú, végtelennek tetsző nyíláson át eltüntesse. Hat éve kalácssütő. Jól érti, hogyan kell „etetni" a kemencét. A 300 Cel­sius-fok a kemence belsejében nem tréfadolog! Ha egykilós ka­lácsokra csukja rá a kemence­ajtót, ráér 50 perc múlva nyúlni értük. De ha apró teasütemény, sajtos kocka kerül sorra, azt elég, ha csak megérinti a hőség. Az­tán gyorsan kikapni, mert más­képp fuccs az egésznek! A testes ember fehér trikóban, fehér nadrágban, egy kémlelőnyí­láson át nézi, hogyan munkál ott benn a hő. Orbán János vető gyűrkőzik neki egy újabb „bevetésnek”. Tő­le tudom meg, hogy szívesen dol­gozik itt, mert jó a kollektíva, segítik egymást munkájukban. Munkában a SEEWER Pereg a délelőtti műszak. — Holnapra 4000 túrós batyu a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak! — „postázza” a ren­delést Bende Sándor üzemvezető az új, SEEWER nyújtógépnél szorgoskdó lányoknak, asszonyok­nak. Lázity Imréné, Tóth Pálné, Pin­tér Gáspámé és a többiek „ve­szik a lapot”. Gép és ember ak­cióba lép. Most, hogy már megtörtént a sütöde rekonstrukciója, emberibb a munka, a nők karját nem fá­rasztják többé a vaskos nyújtó­fák, melyekkel korábban a mar­garint úgy kellett belegyúrniuk a tésztába. A nehéz műveletet ugyanis elvégzi helyettük a gép. Sokat köszönhetnek a dolgozók — s mi, a fogyasztók is — a Csongrádi utcai üzem felújításá­nak. Mindenekelőtt az élelmiszer- ipari törvénynek mindenben meg­felelő, korszerű üzemet, amely­ben lehetővé vált az élelmiszert előállító munkahelyekre érvényes higiéniai előírások megtartása minden tekintetben. Ezt szolgál­ta a többi között a fekete-fehér öltözői rendszer bevezetése. Mun­kába érkezésékor a dolgozók a „fekete öltözőben” levetik utcai ruhájukat, majd zuhanyozás után a „fehér öltözőben” maguk­ra öltik fehér munkaruhájukat, és csak ez után léphetnek be az üzemcsarnokba. ötszáz rekesz töltésre vár A finom pékáruk üzemében 500 műanyag szállító rekesz vár­ja, hogy nap mint nap megtölt­sék. Ezért nem szünetelhet a munka éjszaka sem. Estére Héj- jas Dezsőné áll a nappali műszak vezetőjének helyére, s a kemen­cék, 30 fokos melegében Lisku János és Lukács Mihály vetők kapják kézbe a hosszú nyelű la­pátokat. A mennyezeti neoncsö­vek tejfehér világánál pedig Holló Sándor csoportvezető éjsza­kás asszonyai és leányai azon iparkodnak, hogy tartsák a vál­lalt normát. Hajnalig ezer süte­mény mindenkitől! Kohl Antal A munkaköri kötelességen túl Az utóbbi években a mezőgaz­dasági szövetkezetekben is meg­nőtt az újítási kedv. Sok ötletet, javaslatot hasznosítanak a ter­melésben a gazdaságok. Az 1975. évi két újítással szemben tavaly a Kiskunsági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségéhez tarto­zó mezőgazdasági nagyüzemek már 27-et nyújtottak be, amiből 10-at fogadtak el az újítási bi­zottságok. A legtöbb ötletet a lajosmizsei AGROSZER Vállalattól és az Al­mavirág Szakszövetkezettől, a kiskunfélegyházi Petőfi, a lakite- leki Szikra, a tiszakécskei Béke es Szabadság, a kunpeszéri Pa-, rasztbecsület, a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság termelő- szövetkezetből jelentették. Ez utóbbi gazdaságban tavaly 155 ezer forintot fizettek ki újítási díjként, ami többszörösen meg­térült a szövetkezetnek. Az SZNU típusú kazalrakodó emelő- részének módosításával a koráb­bi nyolc helyett négy ember is elegendő a gép üzemeltetéséhez. Ennél is jelentősebb, az a mű­anyag csőfektető berendezés, amely feleslegessé teszi az árok- ásást. A szerkezettel — ami alta- lajlűtő és öntözőcsövek föld alat­ti elhelyezésére is alkalmas — megoldották a gáz gyors és olcsó bevezetését a gazdasági egysé­gekbe. A D—4KB típusu erőgé­pek elhasználódott motorjait — aminek gyártása már korábban megszűnt — IFA tehergépkocsi és E-"-280-as szénbetakarító szer­kezeti egységeivel helyettesítet­ték. Jelentős újítás a Rába-Slel- ger traktorra szerelhető vegyszer­szóró, ami lehetővé teszi, hogy a fertőtlenítőszert azonnal tárcsáz­hassák a talajba. E munka elvég­zéséhez korábban egv IFA teher­gépkocsira szerelt vegyszerszóró­ra és három erő-, illetve munka­gépre volt szükség. Fennállt a veszély, hogy ha valamelyik gép elromlott, a többinek is le kel­lett állnia, így gyakran kárbave- veszett a már kiszórt drága ta­lajfertőtlenítő szer. Az újítás be­vezetésével 100 hektáronként mintegy hatezer forintot takarít meg a gazdaság. Még lehetne sorolni, közzé ten­ni a sok ötletet, ami szinte na­ponta halmozódik a mezőgazda- sági nagyüzemek többségében. Természetes, a jó kezdeménye­zések megvalósításának haszna nemcsak forintban, munkaidő-, anyag-,^ energiamegtakarításban mérhető. Egy-egy módosítás vala­mely berendezésen a termelés- technika szintjének emelésén túl, elősegítheti a balesetek megelő­zését, a munkakörülmények ja­vítását. A szövetkezetekben a vezető­ség, az ellenőrzési bizottság, a szakszervezet segíti az újítómoz­galom elterjedését. Az üzemek­ben elkészített újítási szabályza­tok a helyi sajátosságokat figye­lembe véve, ma már jobban tükrözik az idevonatkozó Vende­leteket. a gazdaságok társadalmi feladatait. A szabályzat tartal­mazza a termelésben és a gaz­dálkodásban jelentkező időszerű tennivalókat is. □ □ □ Rendelet írja elő, hogy a szer­zőt újításának hasznosítása esetén díj illeti meg. Általában az a gyakorlat, hogy az elfogadott újítás után a dolgozó az egy év alatt elérhető többlethaszon két százalékát kapja. Ennél termé­szetesen magasabb is lehet a jut­tatás, ha a több év alatt keletke­ző haszon alapján történik a dí­jazás. A dolgozók közvetlenebbül érzik munkájuk értelmét, ha öt­leteiket hasznosítják. így érdemes biztatni azokat is, akiknek az el­ső kísérletek nem hozzák meg a várt sikert. Megfelelő támogatás esetén ők is újítókká válhatnak. Néhány biztató szó, némi anyagi elismerés ugyanis nem egyszer bebizonyította már ösztönző ha­tását. B. Z. • A Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi gyáregységében elkészült üzemben új szintetikus gyógy­szeralapanyagokat és ún. fázister­mékeket gyártanak. A teljes üzembe helyezés után korszerűbb körülmények között, . nagyobb mennyiségben gyártják a már ed­dig is készített gyógyszereket, és megkezdődhet az importpótló termékek gyártása is. Képünkön a beinduló fázisterméket gyártó üzemrész szerelése. (MTl-fotó: Branstetter Sándor felvétele — KS) Elektromos szűrők hibásodás nélkül Az elektromos szűrőkben je­lentkező rendellenességek első­sorban a belső cellák meghibá­sodását jelentik. Az egyik lengyel kutatóinté­zet, a bielskói Belos vállalat elő­állította az úgynevezett szabályo­zó adaptereket, amelyek az elektromos szűrők teljesítményét 99 százalékra emelték. TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN Biztató év eleje a Fékon üzemeiben ötven brigádvezető képviselte vállalatunk brigádjait a szocia­lista brigádvezetők legutóbbi ta­nácskozásán, amelyen részt vet­tek az üzemek, gyárak küldöttei, valamint a főosztályok vezetői és munkatársai. — Így kezdődik a Fékon Hírlap, a Férfi Fehérne­műgyár dolgozóinak lapja legu­tóbbi számában a szocialista bri­gádok küldötteinek tanácskozásá­ról szóló tudósítás. A cikk ezután ismerteti Katz Ervin vezérigazgató beszámoló­ját, amely az elmúlt évi eredmé­nyekre alapozott idei terveket tag­lalta. A beszámoló hangsúlyozta: a múlt évben kibontakozott mun­kaverseny jelentősen befolyásolta az előrehaladást, folytatásától ha­sonló sikerek várhatók. Minthogy húszán mondták el véleményüket, gondjaikat és ja­vaslataikat az újabb feladatok maradéktalan teljesítése érdeké­ben. Kiragadva a felszólalások közül a bajai gyár küldöttének szavait, azokból is elsősorban a;fokra a vonásokra mutatunk rá, amelyek fényt vetnek a szocia­lista brigádok gondolkodásának lényegére. Nevezetesen arra, hogy az eredményesebb munka, az egész üzemet átfogó célratörőbb tevékenység érdekében cseleksze­nek. És elsősorban a munkás, az ember munkalehetőségeit, telje­sítményét befolyásoló életkörül­ményeit vizsgálják, azok javítá­sán fáradoznak. A távoli gyár közvetlenebb kapcsolatot sürget Elmondta a küldött, hogy a bajai gyár dolgozói jobb feltéte­leket kérnek munkájukhoz. A gyárban folyó építkezések miatt zsúfoltság alakult ki. Az édes­anyák helyzete is nehezebb lett, mert gyermekeiket most munka­helyüktől távol eső óvodába kell vinniök. A szocialista brigádok eddig is nagyon sok társadalmi munkát végeztek a gyermekek megfelelő elhelyezése érdekében, továbbá társadalmi munkát vál­laltak és vállalnak, de óvoda­gondjukat csak a vállalat segít­ségével tudják véglegesen meg­oldani. A továbbiakban arról szólt, hogy nagyon várják a bevizsgáló­gépeket a nyersanyagraktárba, hiszen Bajára rendszerint csak az utolsó pillanatban érkezik az alapanyag, emiatt sokszor nincs idő a megfelelő bevizsgálásra. A kés záruraktár dolgozóinak képvi­selője a raktár és a befejező részleg közötti áruszállítás köny- nyítésére tett javaslatot. Egyben kérte, hogy a vállalat társadalmi és gazdasági vezetői alakítsanak ki közvetlenebb kapcsolatot a tá­voli gyár dolgozóival is. Többen mondták el vélemé­nyüket a látszólag tervszerűtle- nül vásárolt gépekről és azok ki­használásáról. Néhány gépet csak egy fazonú termék készítéséhez tudnak használni, más gépek vi­szont nagy tételek gyártásához alkalmasak. A megrendelők igé­nyei szerint a kis tételek gyártá­sa egyre fokozódik. Nem mindig készülnek fel kellően a gépek fo­gadására, néha nagyon értékes gépek állnak, mert üzembe he­lyezésük feltételeit nem készítet­ték elő. Szó volt a munkások tanulá­sáról, továbbképzéséről, a Dol­gozz hibátlanul munkarendszer­mindennapi gyakorlatáról és az üzemi demokrácia további széle­sítéséről, a munkaverseny-moz- galomról és mindarról, ami a brigádok életében, tagjainak te­vékenységében számottevő, helyt­állásában segítséget nyújthat. Hétmilliós vállalás A szocialista brigádok a bajai gyárban is az élen járnak — közli a lap egy másik cikkében. — Csatlakoztak a Láng Gépgyár dolgozóinak felhívásához. Vállal­ták a normaóra 2 százalékos túl­teljesítését, amely számításuk szerint 36 800 normaóratöbbletet, több ezer terméket és nagyobb nyereséget jelent. A belső visszavetésével újabb normaóratöbbletet érnek el. Vál­lalásuk teljesítésével 7 millió fo­rinttal emelik a gyár bevételét. 4350 normaórával teljesítették túl már az első hónapi tervüket a bajai gyár dolgozói — tájékoz­tatott Huber Miklós, a gyár meg­bízott főkönyvelője. A jó munká­hoz hozzájárult az alapanyagok pontos beérkezése. így a kiszál­lítás is zavartalan volt. Túlnyomóan a belkereskedelem részére gyártottak álló és Schil- ler-gallérú, rövid ujjú ingeket. Elkezdték a csehszlovák export­ingek készítését is. JUNIFORM- ot varrtak szovjet megrendelésre. Már 12 ezer terméket készítettek lökés országok igényei szerint. Négy egység munkája emelke­dett ki az első hónapban: A 251-es egységen, 9, a 261-es egy­ségen 6,6, a 252-es egységen szin­tén 6,6, a 254-es egységen pedig 2,5 százalékkal teljesítették túl tervüket. A vasalóterem dolgozói is eredményes munkát végeztek, már pótolták év végi lemaradá­sukat, sőt januárban teljesít­ményszázalékuk jóval a tervezett fölé emelkedett. A garai üzemben sajnos 5 szá­zalékos lemaradással kezdték az évet. Hiába, minden átállás ne­héz. Most rövid ujjú és hosszú ujjú Ingeket varrnak különböző anyagokból hazai és külföldi meg­rendelésre. ök még nem tudtak teljesen átállni az új követelmé­nyekre. Bízunk benne, hogy ha­marosan utolérik magukat. Kalocsai igyekezet Kalocsán is szép eredmények születtek az év elején. Szentesi lstvánné a kalocsai gyár prog­ramcsoportjának a vezetője arról tájékoztatta a lap tudósítóját, hogy az új évben folytatódó munkaverseny által javultak az előző évihez viszonyított teljesít- ménysziintek. Az A üzem tőkés exportra készí­tett női blúzokat, s igen szép eredményt ért el, annak ellenére, hogy kényes, munkaigényes ter­mékeket állított elő. 765 norma­órával teljesítette túl a havi ter­vét, s ki kell emelni az I-es egy­séget, ahol a teljesítmény 101,3 százalék volt januárban. A B üzemben férfiingeket és női blúzokat varrtak. Az üzem 270 normaórával maradt el a tervtől. A C üzem, vagyis Szabadszál­láson szovjet exportra készültek a férfiingek. A munkaverseny folytatódik, az eredmények is tovább növe­kednek. A gyár összességében 164 órá­val túlteljesítette tervét. Joggal bíznak bennük Biztató kezdeti lendületről ta­núskodnak tehát a Férfi Fehér­neműgyár kalocsai üzemének eredményei. Ebben nem kis ré­sze van a Martos Flóra szocialis­ta brigádnak. Az 1974-ben ala­kult kollektívának 24 tagja van. Közöttük 'heten párttagok, tizen­nyolcán tagjai a törzsgárdának. A jól összeszokott együttes si­kerrel oldotta meg eddigi fela­datait. Az elsők között csatlakoz­tak tavaly a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére indí­tott munka versenyhez. Százöt százalékos normaóra-teljesítést, azonkívül a minőség javítását tűzték ki célul. Csökkent lét­számmal is teljesítették vállalá­sukat. Munkájuk mellett patro­nálják a hajósi fiúkollégium ál­lami gondozottad! Rendszeresen részt vesznek a vállalat rendez­vényein. Eredményeik elismeré­seként az elmúlt évben elnyerték az ezüst fokozatot és négy bri­gádtagot kitüntettek. Közöttük György Józsefné, a könnyűipar kiváló dolgozója, Szalontai Ist­vánná kiváló dolgozó lett. A gyár vezetősége joggal bízik tehát a brigádban. Minden lehe­tőségük megvan arra, hogy az eddigi összefogással és munka- szeretettel ebben az évben is tel­jesítsék vállalt kötelezettségü­ket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom