Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. március 18. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-i üléséről (folytatás az 1. oldalról.) világon ma különböző társadal­mi rendszerű országok vannak és hogy a szocializmus és kapitaliz­mus eszméi egymással kibékfthe- tetlenek, elkerülhetetlennek tart­ja az ideológiák harcát. Ezért hangsúlyozza az Ideológiai mun­ka nagy fontosságát. Az enyhülési politika további térhódításáért, a békés egymás mellett élés realizálásáért foly­tatott harc kérdésében pártunk azt vallja, hogy az ideológiai kü­lönbségek ellenére is lehetséges és szükséges a különböző világ­nézetű emberek összefogása a béke védelme, a békés egymás mellett élés politikájának folyta­tása, az emberiség létével és biz­tonságával összefüggő sorskér­dések megoldása érdekében. Ép­pen ezért elutasítjuk az ideológiai vita ürügyén folytatott háborús uszítást, a népek közötti gyűlöl­ködést a belügyekbe való beavat­kozást a kommunista- és szocia­listaellenes rágalomhadjáratokat, és elítélünk minden olyan fellé­pést amely mérgezi a nemzet­közi légkört és akadályozza az enyhülési folyamat előrehaladását. A nemzetközi helyzet alakulá­sának, a békéért folytatott harc­nak jelentős tényezője a kom­munista és munkásmozgalom fejlődése, befolyásának növekedé­se. Ezért a nemzetközi reakció, a haladás és a béke ellenségei min­den eszközt felhasználnak, hogy megbontsák a kommunisták so­rainak egységét és megkíséreljék szembeállítani egymással a szo­cialista és a tőkés országokban működő kommunista pártokat. Meggyőződésünk, hogy valameny- nyi testvérpárt érdeke az egység­bontó törekvések meghiúsítása, az egymás iránti szolidaritás erősí­tése, az együttműködés fejleszté­se a marxizmus— leninizmus el­vei alapján. A Központi Bizottság hangsú­lyozza, hogy pártunk változatla­nul szükségesnek tartja a szocia­lista országok sokoldalú együtt­működésének fejlesztését, a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom egységének erősítését. Ennék érdekében magáénak vall­ja a testvérpártok titkárainak februári budapesti tanácskozásán közösen kialakított állásfoglalá­sokat, és a jövőben is tevékenyen részt vesz az ideológiai együtt­működés fejlesztésében. Fontos feladatnak tekinti, hogy a közös munka eredményei mindinkább hasznosuljanak a hazai ideoló­giai munkában és hatékonyabbá tegyék fellépésünket az eszmék nemzetközi küzdelmében. O A Központi Bizottság leg­utóbbi ülése óta pártunk folytatta aktív nemzetközi tevé­kenységét. Az eltelt három hó­nap során pártküldöttség látoga­tott a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba. Bu­dapesten a szovjet, a kubai, a mongol, a román, a vietnami test­vérpárt képviselőivel folytattunk megbeszéléseket. Pártunk küldöttségének latin­amerikai kőrútján tárgyalásokra került sor a Costa Rica-i, a ko­lumbiai, a kubai, a mexikói és a venezuelai testvérpártok vezetői­vel. Küldöttségeink látogatást tettek a dán. az NSZK-beli, illet­ve a portugál testvérpártoknál. Hazánkban fogadtuk az izraeli, az olasz, a libanoni és a Szíriái test­vérpártok képviselőit. Pártunk képviselői részt vettek a holland, az osztrák és a svéd testvérpártok, valamint az ango­lai MPLA kongresszusain. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az An­golai Népi Felszabadítási Mozga­lom I. kongresszusának, amely MPLA-Munkapárt néven marxis­ta-leninista pártot alapított. A kommunista és munkáspár­tok vezetőivel sorrakerült talál­kozók és megbeszélések alkalmat nyújtottak az újabb széles körű véleménycserékre a nemzetközi élet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, tovább erősítették kétoldalú kap­csolatainkat a testvérpártokkal. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy eredmé­nyesen fejlődnek államközi kap­csolataink. Ezek sorában Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének, a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szer­vezet Politikai Bizottsága tagjá­nak látogatása tovább erősítette a pártjaink, országaink, népeink közötti baráti kapcsolatokat, s új dehetőségeket tárt fel a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés fejlesztésében. A Központi Bizottság üdvözli Mi­chael N. Manley, Jamaica mi­niszterelnöke hivatalos látogatá­sának eredményeit. A tárgyalások hozzájárultak országaink jól fej­lődő kapcsolatainak további szé­lesítéséhez, együttműködésünk bővítéséhez. Kormányunk a békés egymás mellett élés elvének megfelelően több év óta tevékenykedik azért, hogy a magyar—amerikai kapcso­latok Is rendeződjenek. A Köz­ponti Bizottság pozitív lépésként értékelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének dön­tése alapján visszajuttatták a ko­ronát és a koronázási ékszereket jogos tulajdonosának, a magyar népnek. Kapcsolataink normali­zálásának további jelentős állo­mása lenne, ha elhárulnának a még fennálló akadályok a meg­különböztetésektől mentes, köl­csönösen előnyös magyar—ame­rikai gazdasági kapcsolatok út jóból. O A Központi Bizottság fon­tos eseménynek tartja az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vett 35 állam külügyminiszterei képvi­selőinek belgrádi találkozóját. Üdvözli döntésüket az enyhülést szolgáló további találkozók meg­tartására Hangsúlyozza: a népek érdekei azt kívánják, hogy a hel­sinki záróokmányt aláíró államok folytassák erőfeszítéseiket a kö­zösen elfogadott elvek mindenol­dalú és teljes megvalósításáért. Hazánk ennek szellemében a jö­vőben is mindent megtesz az európai béke és biztonság, az ál­lamok közötti együttműködés fej­lesztéséért. © A magyar nép alig három esztendeje valamennyi bé­keszerető antiimperialista erővel együtt köszöntötte Vietnam, La­osz és Kambodzsa népeit az im­perializmus és kiszolgálói felett aratott történelmi győzelem al­kalmával. Hazánkban azóta is nagy figyelem és együttérzés kí­séri az indokínai térség népeinek a háborús sebek begyógyítására, az országépítő munka kibontakoz­tatására irányuló erőfeszítéseit. A Központi Bizottság aggodal­mát fejezi ki a kambodzsai ve­zetés által kirobbantott fegyveres konfliktus miatt, amely kizáró­lag az imperializmus, a reakció erőinek kedves. Helyeseljük és támogatjuk a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság kormányának 1978. február 5-1 nyilatkozatában meg­fogalmazott javaslatokat a harci tevékenység mielőbbi megszünte­tésére, a konfliktus tárgyalásos rendezésére. Ez összhangban áll Vietnam és Kambodzsa népeinek érdekeivel, s a jószomszédi kap­csolatok, a barátság helyreállítá­sát szolgálja. © A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a Közel- Keleten az imperializmus, az iz­raeli és az arab reakció folytatja manővereit a haladó társadalmi erők megosztására és gyengítésé­re a Palesztin Felszabadítási Szervezet felszámolására. A Központi Bizottság megerő­sítette, hogy a közel-keleti vál­ságot politikai eszközökkel, a kü- lönutas alkudozások 'helyett min­den érdekelt fél bevonásával, át­fogóan kell rendezni. Ennek ér­dekében fel kell újítani a genfi közel-keleti békekonferencia munkáját. A jelenlegi helyzetben mégin- kább szükséges az antiimperia­lista arab erők egységfrontjának megszilárdítása, a haladó arab államok és a szocialista országok együttműködésének erősítése. A magyar kommunisták, népünk szolidáris a haladó arab erőkkel, és támogatásáról biztosítja igaz­ságos harcukat. O Pártunk, közvéleményünk nagy figyelemmel követi és támogatja az afrikai népek nemzeti felszabadító mozgalmait és haladó társadalmi törekvéseit. Pártunk és népünk , kezdettől fogva szolidáris volt Etiópia né­pével, a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért, országa területi egységéért és sérthetet­lenségéért vívott harcával. A Köz­ponti Bizottság úgy véli, . hogy Etiópia területének megtisztítása a Szomáliái csapatoktól különö­sen jelentős siker, amely döntő­en segítheti a térség békéjének helyreállítását és a két ország közötti viszony normalizálását mindkét nép, s Afrika haladó erőinek javára. A Központi Bizottság megerő­sítette szolidaritását a zimbabwei, a namíbiai, a dél-afrikai népek­nek a szabadságért, a faji meg­különböztetés ellen folytatott har­cával. © A Központi Bizottság megállapította, hogy vi­lágszerte egyre szélesedő társa­dalmi mozgalom bontakozik ki a minden nép érdekében álló le­szerelés előmozdításáért. Az európai ifjúsági leszerelési konferencia, amelyet 29 ország ifjúsági szervezeteinek küldöttei tartottak Budapesten, fórumot biztosított a katonai enyhülés lé­nyeges és időszerű kérdéseinek megvitatására, s kifejezte a kü­lönböző politikai irányzatokat képviselő fiatalok elkötelezettsé­gét földrészünk és a világ tartós békéje mellett. A Központi Bizottság a nem­zetközi szervezeteknek, a társa­dalmi szervezeteknek és intézmé­nyeknek a közelmúltban megtar­tott genfi leszerelési világkonfe­renciáját a leszerelésért folyta­tott széles körű küzdelem jelentős eseményeként értékelte. Haszno­san járult hozzá a neutronbomba bevezetése, a fegyverkezési haj­sza fokozása éllen küzdő nem­zetközi mozgalmak kibontakozá­sához, az ENSZ rendkívüli, lesze­relési ülésszakának előkészítéséhez. A Központi Bizottság helyesli, és nagyra értékeli a magyar tár­sadalmi és tömegszervezetek köz­reműködését az egész népünk bé­kés törekvéseit szolgáló nemzet­közi akciókban. II. A Központi Bizottság áttekin­tette a mezőgazdaság és az élel­miszeripari helyzetét, értékelte agrárpolitikánk megvalósításának tapasztalatait, s kijelölte a to­vábbfejlesztés feladatai tr — A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az elmúlt két év­tizedben történelmi jelentőségű fordulat következett be a magyar mezőgazdaság helyzetében: létre­jött, megszilárdult és erőteljesen fejlődik a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság. A termelőszövet­kezeti mozgalom győzelmével az egész népgazdaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési vi­szonyok, befejeztük a szocializ­mus alapjainak lerakását. Sike­resen oldottuk meg a szocialista átszervezés és a termelés növe­lésének kettős feladatát. Hazánkban a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével meggyor­sult a termelőerők fejlődése, át­alakult a társadalom osztályszer­kezete. A termelési viszonyok gyökeres megváltozása egész tár­sadalmi és gazdasági életünkben erősítette a szocialista vonásokat. Létrejöttek a mezőgazdaság szo­cialista fejlődésének, a falu. a parasztság anyagi és szellemi fel- emelkedésének elengedhetetlen feltételei. Űj tartalmat kapott, megszilárdult rendszerünk leg­főbb politikai alapja, a munkás- osztály és a parasztság szövetsé­ge, erősödött a szocialista nem­zeti egység. — A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésében és az azóta végbement fejlődésben megmutatkozik a lenini szövetke­zeti elvek alkotó alkalmazása, a hazai tanulságok és a szocialista országok tapasztalatainak hasz­nosítása. A sikerek az önkéntes­ség, a fokozatosság, a demokrá­cia érvényesítése alapján, a „bal”- és a jobboldali elhajlások elleni következetes harc jegyében szü­lettek. Parasztságunkat saját tapasz­talatai győzték meg arról, hogy he­lyesen cselekedett, amikor a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára lé­pett. Jó ügyet szolgált munkás- osztályunk, társadalmunk, ami­kor nagyarányú politikai és anya­gi segítséget nyújtott a szövetke­zetek létrehozásához és megszi­lárdításához, a mezőgazdasági ter­melés korszerű alapjainak meg­teremtéséhez. Elévülhetetlen érdemeket sze­reztek azok a parasztok, munká­sok, értelmiségiek, kommunisták és pártonkívüliek, akik hazánk­ban megalkották a szocialista mezőgazdasági történelmi művét. Elismerést érdemel a mezőgazda- sági dolgozók ifjabb nemzedéke, amely az alapítókat követve, ve­lük együtt helytáll és hozzáértő­en, eredményesen végzi munká­ját. — A szocialista mezőgazdaság létrejöttével és megszilárdulásá­val gyökeresen megváltoztak a parasztság élet- és munkakörül­ményei, növekedett a mezőgaz­dasági munka társadalmi meg­becsülése, a dolgozók politikai és szakmai műveltsége, erősödött a közösségi szellem. A termelőszövetkezeti paraszt­ság jövedelme jelentősen emelke­dett. A társadalombiztosítás ki- terjesztése, a nyugdíjrendszer be­vezetése és más szociálpolitikai intézkedések számottevő mérték­ben javították a szövetkezeti pa­rasztság életkörülményeit. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a magyar parasztság általános felemelkedése döntően hozzájárult ahhoz, hogy megvál­tozott a magyar falu arculata, meggyorsult társadalmi, gazdasá­gi és kulturális fejlődése. A falu és a város közötti különbségek az elmúlt két évtizedben lényegesen csökkentek. — A szocialista átszervezés óta meggyorsult a mezőgazdasági ter­melés növekedési üteme, fejlő­dése egyenletesebbé vált. A ter­melés nem egészen két évtized alatt kisebb földterületen és ke­vesebb dolgozóval több, mint másfélszeresére növekedett. Ez mezőgazdaságunk történetében egyedülálló eredmény. ' Legszembetűnőbb a fejlődés a gabonatermelésben. Búzából az átlagtermés aiz 1960. évi hektá­ronkénti 17 mázsával szemben 1977-ben meghaladta a 40 má­zsát, a kukorica termése pedig 25 mázsáról 47 mázsára emelkedett. A hazai termés hosszabb idő óta fedezi az ország kenyér- és ta­karmánygabona-szükségletét, és n korábbi jelentős behozatallal szemben kivitelre is jut. Emelkedett az állattenyésztés színvonala, gyarapodott az állat­állomány. A hústermelés a mező- gazdaság szocialista átszervezése óta kétszeresére nőtt; a baromfi- hústermelés megháromszorozó­dott. Egyes termelési ágak fejlődése nem tartott lépést a szükségle­tekkel. A szálas- és lédús takar­mányok, néhány ipari növény és zöldségféle termesztése, a juhte­nyésztés elmaradt lehetőségeink­től. Ebben szerepet játszanak szemléleti, irányítási hibák, az anyagi, műszaki és biológiai meg­alapozás hiányosságai, az anyagi érdekeltség átmeneti csökkenése, esetenként a kedvezőtlen időjá­rás. Népünk életszínvonalának emelkedésében nagy szerepe van a szocialista mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítményének. A lakosság élelmiszerellátása ki­egyensúlyozott, a táplálkozásban nőtt az állati fehérjékben és a vitaminokban gazdag élelmisze­rek aránya. Jelenleg az egy főre jutó átlagos fogyasztás húsból ke­reken 45, tojásból 80, cukorból 40. tejből 30, zöldségfélékből 15, gyümölcsből 40 százalékkal több, mint 1960-ban volt. Ezzel egyide­jűleg a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek kivitele mint­egy ötszörösére emelkedett. A növekvő mezőgazdasági ter­melés jó feltételeket teremtett a feldolgozás fejlesztéséhez. Az élelmiszeripar teljesítménye 1960 óta két és félszeresére növeke­dett. Mintegy 150 új üzem épült, a régiek pedig bővültek, korsze­rűsödtek. A mezőgazdaság és az .élelmiszeripar kapcsolatában a •szerződéses rendszer általános, sokoldalú és kölcsönösen garan­tált együttműködéssé vált, de a termelés, a feldolgozás és az ér­tékesítés közötti összhang még nem megfelelő. A felvásárlás, az áruforgalmazás személyi, anyagi- műszaki feltételeinek megterem­tése. a hűtő- és tárolótér építése nem tartott lépést a mezőgazda­sági termelés növekedésével. * A Központi Bizottság a szocia­lista mezőgazdaság és az élelmi­szeripar eddig megtett útjának és jelenlegi helyzetének elemzése mellett behatóan foglalkozott a továbbfejlesztés irányelveivel, fő feladataival. Megállapította: ha­zánkban a társadalmi és politikai feltételek kedvezőek ahhoz, hogy agrárpolitikánkat töretlenül foly­tatva eddigi vívmányainkat meg­szilárdítsuk és további lendületes fejlődést érjünk el. Az ország természeti adottságai szinte min­den fontos élelmiszer előállításá­hoz kedvezőek, szükségleteink túlnyomó része hazai termelésből fedezhető. Az élelmiszertermelés növelésének lehetősége felülmúl­ja a belföldi igényeket, eziért az árutermelés növekvő hányadát értékesíthetjük export útján. O A mezőgazdaság és az élelmiszeripar további in­tenzív fejlesztése, a termelés di­namikus növelése fokozott köve­telményeket állít munkánkkal szemben. Alapvető feladat és egy­ben céljaink elérésének nélkü­lözhetetlen feltétele: — .szellemi és anyagi erőforrá­saink ésszerű felhasználásával a hatékonyság növelése, a minőség javítása; — a nyersanyagtermelés, a fel­dolgozás, a tárolás és az értékesí­tés tervszerű, arányos fejlesztése, az élelmiszeripar viszonylagos el­maradásának mielőbbi megszün­tetése; — a termelés és a hozzá kap­csolódó infrastruktúra, valamint az ipari háttér gyorsabb, a 'nem­zetközi együttműködés lehetősé­geit hasznosító fejlesztése, a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar eszköz- és anyagigényének ki­elégítése; — a szakosítás, a koncentráció, • a gazdasági együttműködés elő­nyeinek fokozott kihasználása, a nemzetközi gazdasági integráció fejlesztése; — az exportpiacok bővítése, a külkereskedelmi munka színvo­nalának emelése. O Az élelmiszertermelésben növelni kell az állatte­nyésztés, illetve a feldolgozóipar arányát. A hazai és külföldi vá­sárlók igényeit figyelembe véve fenn kell tartani mezőgazdasá­gunk sokoldalú termelését. A ter­melési szerkezet előnyös változá­sát segítse elő a termőföld ész­szerű hasznosítása, a következe­tesebb igazodás a termőhelyi adottságokhoz. a) a növénytermelés fejlődését a hozamok növelésével, a minő­ség javításával, az elmaradott ágazatok felzárkóztatásával kell elérni. A kenyér- és a takarmányga­bona hozamait a jó minőséget adó, bőven termő fajták elter­jesztésével és az agrotechnikai el­járások tökéletesítésével kell nö­velni. Külön figyelmet kell for­dítani alapvető takarmánynövé­nyünk. a kukorica termelésének fokozására és sokoldalú hasznosí­tására. Fejleszteni kell a kerté­szeti ágazatokat. A zöldség- és »gyümölcstermelés biztosítása a kiegyensúlyozott hazai ellátást és a gazdaságos export fokozását. Minőségi változást kell elérni a tömegtakarmányok, mindenek­előtt a silókukorica termesztésé­ben, valamint a rét- és legelő- gazdálkodásban. b) Az állattenyésztésben álta­lános feladat a tenyésztés színvo­nalának emelése, a takarmány hasznosításának, különösen a fe­hérje felhasználásának a javítása. ■ A hústermelés nagyobb részét a jövőben is a sertés- és baromfi­tenyésztés adja A sertéságazat­ban az iparszerű termelés to­vábbfejlesztésére, a gazdaságos- sag fokozására kell törekedni. A baromfitenyésztésben nemzetközi pozíciónk megőrzése, illetve to­vábbi javítása megköveteli a te­nyésztés és a tartástechnológia folyamatos korszerűsítését. A hazai fogyasztói szükségle­tek kielégítése a tejtermelés, az export lehetőségei piádig a vágó­marha-termelés növelését teszik szükségessé. Az adottságok jobb hasznosításával gyarapítani kell a juhállományt, emelni a hoza­mokat. A szarvasmarha-tenyész­tést és a juhászatot a jó minősé­gű, olcsó tömegtakarmányokra, a mellék termékek felhasználására és a gyepterület hasznosítására kell alapozni. c) A mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-feldolgozás közti aránytalanságokat fokozatosan meg kell szüntetni. A hazai fo­gyasztói igények kielégítése és a kiviteli lehetőségek teljesebb ki­használása érdekében elsősorban a hús- és a baromfifeldolgozást, a növényolajtermelést és a tar­tósítóipart szükséges fejleszteni. Az élelmiszeriparban a terme­lés és a termelékenység kívána­tos növeléséhez, a minőség javí­tásához. a választék bővítéséhez, a korszerű áruszerkezethez nél­külözhetetlen a gyártás- és gyárt­mányfejlesztés. Az összes szak­ágazatban fokozott gépesítésre, automatizálásra, a folyamatos technológiák kiépítésére, az anyagmozgatás, a csomagolás­technika, a raktározás-tárolás fejlesztésére, a higiéniai feltéte­lek javítására van szükség. O Az állami gazdaságok fon­tos szerepet töltenek be a mezőgazdaság szocialista fejlesz­tésében. A hazai tudományos munka eredményeinek hasznosí­tásával, az élenjáró nemzetközi tapasztalatok alkalmazásával több gazdaság kiemelkedő termelési színvonalat ért el. Hazánkban je­lenleg 131 állami gazdaság műkö­dik, amely a mezőgazdasági te­rület 13 százalékán gazdálkodik, és az áruteimelésnek mintegy 18 százalékát adja. Többségükre jel­lemző az eredményes vállalati gazdálkodás. Az eszközfelhaszná­lás hatékonysága, a munka- és üzemszervezés azonban még nem kielégítő. Egyes gazdaságok ter­melési színvonala elmarad adott­ságaiktól, lehetőségeiktől. Az állami gazdaságok — ame­lyekben a szakemberek aránya magasabb, a technikai ellátottság lényegesen jobb, mint a szövet­kezetekben — továbbra is járja­nak élen a mezőgazdasági ter­melés intenzív fejlesztésében. Vállaljanak nagyobb részt a me­zőgazdaság fő feladatainak meg­oldásában. A ma még kevésbé eredményesen gazdálkodók is vál­janak mielőbb példamutató szo­cialista nagyüzemmé. Korszerű­sítsék az üzem- és munkaszerve­zést. az adottságoknak megfele­lően fejlesszék a termelési szer­kezetet. Szervezetten segítsék a fiatal szakemberek felkészítését a gyakorlati munkára, folyamato­san adjanak át felkészült szak­embereket a gyengén ellátott szö­vetkezeteknek. O A mezőgazdaságban döntő szerepet játszó termelő­szövetkezetek gyors ütemben fej­lődnek. Jelenleg a mezőgazda- sági terület háromnegyed részén 1370 termelőszövetkezet működik, és az árualap több, mint kéthar­madát adja. A szövetkezetek többsége meg­felelően gazdálkodik. A legjobb szövetkezetek termelési színvona­la eléri, illetve megközelíti a kiemelkedő állami gazdaságokét. Ugyanakkor egyharmaduk — ja­varészt a kedvezőtlen természeti körülmények miatt — nehézsé­gekkel küzd. A szövetkezetek szocialista jel­lege a tulajdon-, a termelési és az elosztási viszonyok fejlődésé­vel tovább erősödött. Kedvező, hogy a szövetkezetekben növek­szik a szakemberek és a fiatalok aránya. Egyetemes érdek, hogy vala­mennyi mezőgazdasági termelő- szövetkezet fejlődjék. Az élvonal­ba tartozók gazdálkodása váljék még eredményesebbé, a jó ter­mészeti és gazdasági adottságok­kal rendelkező, de közepes szín­vonalon gazdálkodó szövetkezetek közeledjenek az élenjárókhoz. Ugyanakkor szükséges és lehetsé­ges. hogy gyorsabban, tervsze­rűbben növekedjék a kedvezőt­len természeti viszonyok között gazdálkodó szövetkezetek terme­lése is. A termelőszövetkezetek fej­lesztésének általános követelmé­nye és fő útja az összes rendel­kezésre álló termelési eszköz leg­gazdaságosabb hasznosítása. az állóalapok bővítése, a szövetkeze­ti tulajdon gyarapítása, az adott­ságokkal és a népgazdasági igé­nyekkel összhangban álló terme­lési szerkezet kialakítása, az ész­szerű szakosítás és a vezetés színvonalának emelése. Változatlanul az a cél, hogy a szövetkezeti parasztság életszín­vonala rendszeresen emelkedjék, javuljanak élet- és munkakörül­ményei: jövedelme a munkássá­géval arányosan növekedjék. A munkadíj legyen összhangban & végzett munka mennyiségével é* minőségével, a személyes Jövede­lem pedig nagyobb mértékben függjön a szövetkezeti gazdálko­dás eredményességétől. A szociá­lis ellátásban ma. még meglevő különbségeket fokozatosan meg kell szüntetni. A szövetkezeti mozgalom fejlő­désének elengedhetetlen társadal­mi feltétele a szövetkezeti de­mokrácia következetes érvénye­sítése. további erősítése. Az ön- kormányzati szervek munkáját folyamatosan hozzá kell igazíta­ni a megnövekedett termelőszö­vetkezeti méretekhez, a változó üzemi viszonyokhoz. A közgyűlés — a szövetkezetek legfelsőbb fó­ruma — döntsön a közösséget érintő alapvető társadalmi, gaz­dasági kérdésekben. Ugyanakkor növekedjék a küldöttközgyűlés, a brigádok, az ágazati c-s területi részlegek tanácskozásainak szere­pe, s ezekbe rendszeresen vonják be a szövetkezeti alkalmazottakat is. Határozottan fel kell lépni a szövetkezeti demokráciát lebecsü­lő nézetek és gyakorlat ellen. O A háztáji és kisegítő gaz­daságok tevékenysége je­lentős mértékben hozzájárult a mezőgazdaság eredményeihez. Termékeiknek mintegy fele a sa­ját szükségletek kielégítését szol­gálja, a többit áruként értékesí­tik. A sertéshúsnak a felét állít­ják elő. a tojás termelésében, a kisállattenyésztésben, néhány gyümölcs- és zöldségféle terme­lésében részvételük meghatározó. A háztáji és kisegítő gazdaságok alapjában a mezőgazdasági nagy­üzemek és a fogyasztási szövet­kezetek szakmai, anyagi, műsza­ki segítségére támaszkodva szer­vezetten termelnek és értékesíte­nek. szervesen illeszkednek szo­cialista gazdasági rendszerünkbe. A párt határozottan támogatja a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló háztáji gaz­dálkodást, és fellép annak lebe­csülésével, az esetenként előfor­duló hibás gyakorlattal szemben, amely gyengíti a termelés bizton­ságát, egyaránt sérti a termelők és a népgazdaság érdekeit. En­nek megfelelően segíteni kell a háztáji termelés korszerűsítését és szakosodását, és gondoskodni kell a termelési és értékesítési biztonság feltételeiről. O A mezőgazdasági üzemek, a feldolgozó és a forgal­mazó szervezetek között terjed­nek az erők ésszerűbb egyesíté­sét, a gazdaságosabb termelést segítő együttműködési formák. Ezek lehetővé teszik az állóesz­közök eredményesebb kihaszná­lását és fejlesztését, a tudomány eredményéinek széles körű alkal­mazását, a termelés korszerűbb megszervezését és számos előnyt nyújtanak a feldolgozásban és az értékesítésben. A mezőgazdaságban a legjelen­tősebb együttműködési forma az iparszerű termelési rendszer, amely jelentős tartalékokat tárt fel. Nagy mértékben hozzájárult a termelés színvonalának emelé­séhez, különösen a baromfite­nyésztésben és feldolgozásban, a búza- és kukoricatermesztésben. A növekvő követelményekkel lé­pést tartva gondoskodni kell a termelési rendszerek megfelelő színvonalon tartásáról, fejleszté­séről. Meg kell szigorítani léte­sítésük és működésük feltételeit. A gazdasági társulások jelen­tős része építőipari, ipari szolgál­tató és kereskedelmi tevékenysé­get folytat. Ésszerűen koncentrál­ják az elaprózott üzemi eszközö­ket és a szellemi erőket. Nélkü­lözhetetlen szerepet töltenek be a mezőgazdasági építkezésekben és fontos lakossági igényeket elégí­tenek ki. A társulások tevékeny­ségét tovább kell javítani, újakat főként a mezőgazdasági terme­lésben és feldolgozásban indokolt létrehozni. „ „,, A gazdasági együttműködés uj formája a kísérleti jelleggel lét­rejött négy agráripari egyesülés- A mezőgazdasági, a feldolgozó- ipari és kereskedelmi tevékeny­ség szervezett összekapcsolása — a kezdeti tapasztalatok szerint ~~ mind a résztvevők, mind a nép­gazdaság számára előnyöket ígér. A magyar szocialista mezőgaz­daság fejlődésének sajátossága az. együttműködési formák sokféle­sége, amelyet célszerű a jövőben is megtartani. Kövételmény vi­szont, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforráson: felhasználása gazdaságos legyen és nagyobb Úszta jövedelmet eredményezzen. O A nagyüzemek létrejötte megteremtette a mezőgaz­daságban a modern gazdálkodás­nak, a föld célszerűbb kihaszná­lásának, a munka termelékenysé­ge emelésének, a műszaki hala­dásnak, a tudományos eredmé­nyek széles körű alkalmazásának: a feltételeit. Kibontakozott a me­zőgazdaság iparosításának folya­mata, korszerűsödtek a termelési módszerek, agrotechnikai eljáró- sok. — A megművelt terület ter­mékenysége növekedett Ugyan­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom