Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-17 / 65. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Nyugat felől fokozatosan beborul az ég és a Dunántúlon egyre több helyen lesz eső, zápor, esetleg zivatar Is. A déli, délnyugati szél élénk, sokfelé erős lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3, 8, legma­gasabb nappali hőmérséklet 13, 18 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 65. szám Ára: 90 fillér 1978. március 17. péntek Földet ért a Szojuz-27 Kitüntettek az űrprogram résztvevőit Kilencvenhat nappal a bajkonuri rajt után pénteken kora délután visszatért a Földre a Szaljut—6 űrállomás állandó személyzete, a világrekorder űrkettős. Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko űrhajója. A Szojuz—27 pontosan az előre megadott körzetben szállt le. A két kiváló űrhajós egészséges, a tartós űrutazás után is jól viselte el a leszállás okozta meg­terhelést. A leszállásra moszkvai idő sze­rint 14 óra 19 perckor került sor, a kazahsztáni Celinograd várostól 265 kilométerre nyugatra. Néhány órával előbb az űrhajósok átszáll­tak az űrállomásról a Szojuz—27 űrhajóba, és pontosan délelőttit órakor lekapcsolták az űrhajót az űrállomásról. A megadott idő­pontban működésbe lépett az űr­hajó fékező hajtóműve, majd le­kapcsolódtak a vissza nem térő egységek. A leszállás a megadott időpontban történt: megfelelő magasságban előbb a nyitó ejtő­ernyő nyílt ki, majd a több mint másfél ezer négyzetméter felü­letű fő ernyő is, a Föld felett közvetlenül pedig működésbe lé­pett a puha leszállást biztosító fékező berendezés rakétasorozata. Romanyenko és Grecsko a le­szállás első szakaszában állandó kapcsolatban állt a földi irányí­tó központtal és folyamatosan be­számolt a legfontosabb mozzana­tokról. Amikor az atmoszféra sű­rűbb rétegeibe lépő űrhajó és a föld között átmenetileg megsza­kadt a rádiókapcsolat, az irányí­tó központban feszült várakozás előzte meg azt a pillanatot, ami­kor a helikopteres egység jelen­tette: helyreállt a kapcsolat és a két űrhajós jól van. A Földet érést rövid orvosi vizsgálat követte. Romanyenko és Grecsko jól viselte el a tartós űrutazás után a leszállást és jó egészségben volt. Az űrhajósokat a helyszínről azonnal tovább vit­ték. Hosszabb ideig a bajkonuri űrrepülőtéren maradnak, hogy be­számoljanak útjukról, és hogy szervezetük alkalmazkodjék a földi körülményekhez. A repülési program sikeres tel­jesítésében részt vett valameny- nyi űrhajóst, Jurij Romanyenkót, Georgij Grecskót, Vlagyimir Dzsa- nibekovot, Oleg Makarovot, Alek- szej Gubarevet és Vladimir Re­meket a Szovjetunió Hőse kitün­tető címmel és az ezzel járó Le- nin-renddel és Arany Csillaggal tüntették ki. Kiskunfélegyházán megkezdődött a vetés ■■Hmi Wm mmm KUTATÓK ÉS GYAKORLATI SZAKEMBEREK TALÁLKOZÓJA Napirenden a csonthéjasok termesztése A csonthéjas gyümölcsűek — cseresznye, meggy, kajszi- és őszibarack, valamint a szilva — termőterülete, s méginkább ter­mésmennyisége az utóbbi évek­ben folyamatosan csökkent. A piaci kereslet ezek iránt lénye­gesen nagyobb, mint a megter­melt mennyiség, s emiatt a bel­földi és exportigényeket nem le­het teljesíteni. Az áruk is évről évre emelkedik. A termelés nagy­mértékű hanyatlásának több oka van, egyebek között az úgyne­vezett szórványgyümölcsösök je­lentős csökkenése, a nagyüzemek­ben használható fajták hiánya vagy éppen csekély száma, de visszavetették a termelési kedvet a megismétlődő tavaszi fagyok, valamint az őszikbarack telepíté­sének 1970-ben megszüntetett ál­lami támogatása is. Nem hagyha­tó figyelmen kívül az sem, hogy az almatelepítések háttérbe szo­rították az egyéb gyümölcsök ül­tetésére tett kezdeményezéseket, s ugyanakkor az új almaültetvé­nyek „elvették” az egyébként is . csökkenő kézi munkaerőt, első­sorban a szedés időszakában. Van-e lehetőség a változtatás­ra, s mit ajánlanak erre a ku­tatók? Erről tanácskoztak teg­nap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a MÉM, a Kertészeti Kutatások Tanácsa, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesz- tési Kutató Intézet és a MAE megyei szervezetének rendezésé­ben megtartott országos értekez­leten. A résztvevőket dr. Matos Lász­ló, a megyei tanács elnökhelyet­tese köszöntötte, majd dr. Molnár Béla, a kutatóintézet főigazgató­ja vázolta a tanácskozás célját Emlékeztetett arra, hogy minisz­teri rendelet kötelezi a kutatóin­tézeteket a gyakorlati szakembe­rek évenkénti tájékoztatására. Az intézet kutatói ennek is eleget téve, az ország különböző helye­in a kutatási eredményeken kí­vül a területekre jellemző, s megoldásra váró tennivalókról is szólnak. Dr. Víg Péter, az intézet fő­igazgató-helyettese gyümölcsfa­jonként adott áttekintést a ter­melésről, valamint a fejlesztések lehetőségeiről. Elmondta, hogy 1971 és 1976 között az országban cseresznyéből 140, szilvából száz­ezer tonnával csökkent a terme­lés. Meggyből csak a felét szed­ték az 1971-es mennyiségnek. Ez utóbbiból javulás várható, ugyan­is csaknem háromezer hektáron telepítettek meggyet ebben az időszakban, s termőre fordulá­sukkal ennek a gyümölcsnek fo- folyamatosan növekszik a meny- nyisége. Bács-Kiskunban hét esz­tendő alatt hétezer tonnával csök­kent a meggytermelés. Ebben az évtizedben a legma­gasabb kajszitermelést 1974-ben érték el, amikoris az országban csaknem 89 ezer tonna kajszi ter­mett. Bács-Kiskun megyében ek­kor csupán 6 ezer tonna, holott 1972-ben csaknem húszezer ton­na kajszit szedtek. Az őszibarack- termesztésben kisebb az ingado­zás, bár az utóbbi két észtén­A tizedszázalékok Tudjuk, az olvasókat eleve elriasztja egy cikk olvasásától, ha abban túl sok, illetve nem eléggé módjával adagolt a számadat. Ennek ellenére — érdemes a következőkben együttesen szemügyre vennünk jónéhány számot, hiszen azok alakulásában közvetve és időnként közvetlenül is mind­annyian érdekeltek vagyunk. A táppénzről van szó. Bács-Kiskun megyében a keresőképtelen dolgozók állo­mányának alakulása 1970-ben igen kedvezőtlen képet mula­tott. Mindez — a kérdésben érdekelt egészségügyi és szak- szervezeti szerveket összefo­gásra és sokirányú intézkedés­re késztette. Az együttműkö­dés eredményeként aztán két év alatt 5,3 százalékról 4,4 százalékra csökkent táppénzes betegállományunk, ami orszá­gosan is kiemelkedő előrelé­pés volt. Utána azonban ismét visszaestünk, és 1975-re me­gint 5,3 lett a megye táppén­zes százaléka. Igaz, ugyanez idő alatt országosan is 5,4 száza­lékról 6,1-re változott az arány. Nem szabad azért elfelejte­nünk, hogy mindebben a né­pesedéspolitikai kormányin­tézkedések hatásai is mutat­koztak — 1974-től kezdődően. Bács-Kiskunban a keresőkép­telen terhesek és gyermekápo­lási táppénzek aránya az ösz- szes táppénz 15,3 százalékát tette ki 1977-ben is. A népese­déspolitikai intézkedések — táppénzes állományt növelő következményeikkel is — je­lentős egészségügyi vívmá­nyaink közé tartoznak. Mindamellett újból közös megyei intézkedési terv szüle­tett, amelynek alapján — ad­minisztratív eszközök nélkül — jobb betegellátással és a szakszervezeti szervek támo­gatásával 0,4-del sikerült csök­kenteni a táppénzes százalékot (országosan hasonlóképpen). E javulás üteme tavaly lelassult, pontosabban stagnált, mert a táppénzes százalék maradt, ami 1976-ban volt: 4,9. Nem véletlenül „lovago­lunk” ezeken a számokon. S ez világossá válik mindenki előtt, ha végiggondolja: me­gyénkben a 0,1 százalék emel­kedés vagy csökkenés — éves viszonylatban — 4 millió fo­rint növekedést vagy csökke­nést jelent a táppénzes költség­ben. „Megéri” tehát, hogy a kér­dés rendszeresen napirenden szerepeljen, még akkor is, ha az előző év változatlan táppénzes százalékával Bács-Kiskun me­gye a tiszteletet érdemlő 4—6. helyen maradt a megyék sor­rendjében. Mert — hqgy csak egy példával is érzékeltessük — az izsáki orvosi rendelő következetes egészségügyi el­látó munkájával elősegítette a táppénzkifizetés jelentős csök­kenését; azzal a mezőgazdasá­gi nagyüzem nyereségének nagyságát is befolyásolta. El­sősorban egészségünk, de mint látjuk anyagiak szempontjából is nagyrabecsülést érdemel az az idegölő munka, amit a rendelőintézetben, körzetek­ben, üzemorvosi rendelőkben végeznek a sokhelyütt túlter­helt egészségügyiek. Ezek után lássunk újból pár adatot. Tavaly a megyében 177 500 volt a táppénzre jogo­sultak száma. — 500-zal ke­vesebb, mint 1976-ban. A kifi­zetett táppénzes napok száma dobén különösen Bács megyében erőteljesebb a visszaesés. A jelenlegi termésátlagok nem teszik lehetővé az említett csont­héjasok jövedelmező termelését. Különösen a termelőszövetkeze­tekben alacsonyak a hozamok. Ezen a téren tehát legfontosabb az előrelépés, amelyben az új faj­ták, a korszerű termeléstechnoló­giák, valamint a gépi szüretelés szélesebb körű alkalmazása ve­zethet eredményre. A csonthéjas gyümölcsűek termelésfejlesztését indokolja, a nagy bel- és külföldi kereslet. Az ország gyümölcster­melésének növekedésében a csont­héjasoknak kell az elkövetkező időszakban nagyobb szerepet kapniuk, hogy az igényeket tel­jesíteni lehessen. A tanácskozáson dr. Brózik Sándor beszámolt az intézet cse- resznyenemesítéssel kapcsolatos munkájáról, szólt azokról a faj­tákról, amelyek leginkább alkal­masak a nagyüzemekben és rá­zógéppel betakaríthatok. Az új kajszibarack fajtákat Nyújtó Fe­renc ismertette. A Duna—Tisza közi homokos területeken a Ceglédi óriáson, a Magyar kajszi klonjain, a Kécskei rózsán és a Budapest fajtákon kívül termesz­tésre ajánlotta a Hl 547-es hibri­det is. Előadásokat hallhattak a résztvevők még az új meggyfaj­tákról, valamint a vegyszeres gyomirtásról. Ez utóbbi témával foglalkozva dr. Koháry Erzsébet ismertette a Kecskemét—Szarká- son végzett kísérleteit. azonban 5000-rel növekedett, azaz 2,7 millió volt 1977-ben. A napi átlagos beteglétszám 8738, — 38-cal több volt, mint a megelőző esztendőben. A kifizetett táppénzköltség mint­egy 5 millió forinttal emelke­dett. Az egy dolgozóra jutó ó.tla- gos táppénzes napok száma —- ami országosan 2 nappal volt több 1976-ban — 0,2-del csök­kent, ami jelentősen a felül­vizsgálat gyors hathatósságá­nak függvénye. Ugyancsak to­vább esett 1976-ban (1977-es adat még nincs), 1972-höz ké-- pest 3,5 százalékkal, a kórházi táppénz aránya. Magyarán még kevesebb beteg került kórházba. Elgondolhatjuk, milyen erő­feszítéseket kellett tennünk — mármint egészségügyi szer­veinknek, a szakszervezetek, s a gyógyító, megelőző szolgála­tot végző egészségügyi dolgo­zók együttesének — eddig is a tizedszázaléknyi eredmé­nyekért, a táppénzes „helye­zés” előkelő fokozatáért, ha ugyanakkor most is el kell mondanunk: megyénk egész­ségügyi ellátottsága távolról sem mondható kedvezőnek. Je­lenleg is kettővel' kevesebb nálunk a 10 000 lakosra jutó orvosok száma az országos át­lagnál. Nagyobb az egy kör­zetre eső lakossági lélekszám — főleg városokban. Kevesebb a 10 000 lakosra jutó rendelő­intézeti szakorvosi óraszám . -.. Sok más tényt felsorakoztat­hatnánk még itt, amiknek a tükrében a táppénzes helyzet alakulását is értékelhetjük. Azok, s az egészségügyi ellá­tás javítására 20 év alatt tett erőfeszítéseink kifejtésére itt most nincs mód. — Ennyi is elegendő — úgy véljük — ah­hoz. hogy a táppénzes helyzet s egyéni, társadalmi körülmé­nyeink alakulásának összefüg­gésein elgondolkozzunk. T. I. Elég kevés volt Bács-Kiskun megyében a téli csapadék. Csupán a talaj legfelső rétege ázott át, és számottevő pótlást az utóbbi hetekben sem ka­pott. Nagyon gondos munka szükséges a tavaszi növény magágy készítésénél, vetésénél, hogy a cse­kély nedvességből amit csak lehet, visszatartsanak a talajban a növényzet számára. Kiskunfélegyházán a Lenin Tsz-ben ennek meg­felelően dolgoznak. Gyors ütemben vetik a borsót, amelynek termésére a Kecskeméti Konzervgyárral kötöttek értékesítési szerződést. Hét elején kezdték a munkát a traktorosok és a gépkezelőik, nyújtott, illetve kettős műszakban dolgoznak, hogy a 630 hektáron minél előbb földben legyen a pillangó* növény vetőmagja. Képünkön három nagy teljesítményű géppel vet a félegyházi szövetkezet brigádja. (Pásztor Zoltán felvétele.) Megyei sikerek a szakmunkástanulók Az ipari szakmunkásképzés negyedszázados ha­gyománya, hogy a végzős tanulók minden év tava­szán szakmai versenyeken mérik össze felkészültsé­güket. Az idei szakmunkástanuló versenyek országos döntői közül kettőt rendeztek meg a megyében. Tegnap és tegnapelőtt vetélkedtek Kecskeméten a hegesztők, Kiskunfélegyházán pedig a gépi forgá­csolók. országos versenyen A hegesztő szakma legjobb hu­szonnégy tanulója szerdán a 623- as számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben kezdte meg verse­nyét elméleti felkészültségének bizonyításával, majd tegnap a Fémmunkás kecskeméti gyárában a gyakorlatban is bemutatta tu­dását. Az intézet és a Fémmunkás gyár nagyszerű feltételeket te­remtett, ezt hangsúlyozta értéke­lésében a vizsgabizottság elnöke, Csurka Károly, a budapesti 7. sz. szakmunkásképző igazgatója. El­ismerő szavai egyaránt szóltak a zökkenőmentes rendezésnek, s a gyárban a verseny céljára kiala­kított tanműhelynek, amely — mint mondotta —, optimális fel­tételeket nyújt a szakma oktatá­sához. A hegesztő tanulók országos versenyének győztese egy szek­szárdi diák, Kulágin László lett, második helyen végzett a kecs­keméti 623-as intézet tanulója Sinkó János, s ugyancsak kecs­keméti versenyző, Szabó Sándor szerezte meg az ötödik helyet. Az első és második helyezett jutal­ma kéthetes külföldi, illetve bel­földi utazás, s az első öt helye­zett kiváltsága, hogy a verseny hagyományaihoz híven azonnal letehetik a szakmunkásvizsgát. A gépi forgácsoló tanulók or­szágos versenye talán még szebb megyei sikert hozott, ezen ugyan­is első helyezést ért el a kiskun­félegyházi 608-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanuló­ja, Juhász Károly. A félegyházi intézet másik versenyzője, Tóth Sándor az ötödik helyen végzett. S ugyancsak kedvezően értékelte a vizsgabizottság a verseny ren­dezését. A legjobb eredményt el­ért tanuló jutalma természetesen ebben a szakmában is külföldi utazás, s a vizsgabizottság dönté­se alapján négyen tehetnek a tanév vége előtt szakmunkásvizs­gát. Zs. Á. AZ EREDMÉNY FORRÁSA: A TERMELÉKENYSÉG EMELKEDÉSE N y er eségr észesedés Az üzemek múlt esz­tendei munkájáról, s későbbi fejlesztési lehe­tőségeiről egyaránt so- r» rj ll yptVI kát elárul a nyereségré- (X£j ULvlllvlV U vii szesedés. A részesedések kifizetése a hónap elején kezdődött meg, s néhány hét múlva mindenütt befejeződik. Bár ezekben a napokban az érintet­tek szempontjából a nyereség összege a legérdekesebb, hasz­nos áttekinteni azt is, hogy mi volt a forrása, mennyire volt sikeres az üzemek egész évi munkája. Igen jól gazdálkodott tavaly a Szerszámgépipari Művek kecs­keméti gyára, ezért növekedett az előző évihez képest csaknem 24 százalékkal a dolgozóknak kifi­zetett nyereség összege. A gyár a tervezettnél csaknem 14 százalék­kal termelt többet, eredménye pe­dig több mint egyharmadával ha­ladta meg a kitűzött összeget. A siker tetemes része a műszaki, il­lővé gyártásfejlesztés eredménye­képpen követként be, de fontos szerepe volt a jó gazdálkodásban az egyenletes munkában is. A kecskeméti gyár tavaly pontos ütemezés szerint, szerződéseit ma­radéktalanul teljesítve szállította megrendelőinek a közúti jármű­vek fékszerelvényeit. A munka­verseny eredménye, a terv túl­teljesítésében tükröződik elsősor­ban, de a kollektíva jó szellemét tükrözi a gyár érdekében végzett sok ezer óra társadalmi munka is. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti üzemében a múlt évi munka alapján 2,8 mil­lió forint nyereségben részesült a mintegy 1400 dolgozó. A magne­tofongyárban tavaly 16 százalék­kal nőtt a termelékenység, s csak­nem ugyanennyivel a termelés. Ennek hatására — bár az ered­mény meghaladta az egy évvel korábbit — csak a múlt évivel azonos összegű nyereséget fizet­hetett ki a gyár. Nem sikerült ugyanis elérnie a kitűzött terme­lésnövelést. A Kecskeméti Konzervgyárban a múlt évi munka alapján 5,4 m'llió forintot fizettek ki nyere­ségrészesedésként a dolgozóknak. Az összeg több mint kétmillióval haladja meg az előző évit, de nemcsak ez jelzi az eredménye­ket. Legalább ilyen fejlődést tük­röz, hogy míg tavaly a tartalék- alaphoz is hozzá kellett nyúlni, addig az idén már tartalékolásra is nyílt lehetőség. A termelékeny­ség több mint 23 százalékos emel­kedése, a munkaverseny-vállalá- sok túlteljesítése, a termékszer­kezet gazdaságosabbá tétele nem-* csak a nyereségrészesedésben ka­matozott. A múlt évben a fizikai dolgozók bérének 15 százalékos növelésére is megteremtődött a lehetőség a konzervgyárban. A Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárában az eredményes gazdálkodás, a termelékenység 16 százalékos emelkedése a tavalyi­hoz hasonlóan most is 14 napi keresetnek megfelelő nyereségré­szesedés kifizetését eredményez­te. A nagyvállalaton belül egyéb­ként a kecskeméti gyár került az első helyre. Azért nyílott lehető­ség éppen náluk a legmagasabb részesedés fizetésére, mert ponto­san teljesítették nemcsak egész tervüket, hanem ezen belül a népgazdasági szempontból ki­emelkedő jelntőségű beruházá­sokkal kapcsolatos termelési fel­adatokat is. A Kismotor és Gépgyár bajai gyára a múlt évben 90 millió fo­rinttal növelte termelését, s ter­vét csaknem 3 százalékkal túltel­jesítette. Ezt az eredményt a gyár szocialista brigádjainak a munka- versenyben elért sikerei, valamint az, üzemben végrehajtott belső átszervezések segítették elő. A termelékenység dinamikus fejlő­déséről tanúskodik, hogy az egy dolgozóra jutó termelési érték ta­valy 21 százalékkal volt maga­sabb, mint egy évvel korábban. Ezek alapján éri el a nyereségré­szesedés a 14 napi munkabérnek megfelelő összeget. —1. “S,

Next

/
Oldalképek
Tartalom