Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Nyugat felől fokozatosan beborul az ég és a Dunántúlon egyre több helyen lesz eső, zápor, esetleg zivatar Is. A déli, délnyugati szél élénk, sokfelé erős lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3, 8, legmagasabb nappali hőmérséklet 13, 18 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 65. szám Ára: 90 fillér 1978. március 17. péntek Földet ért a Szojuz-27 Kitüntettek az űrprogram résztvevőit Kilencvenhat nappal a bajkonuri rajt után pénteken kora délután visszatért a Földre a Szaljut—6 űrállomás állandó személyzete, a világrekorder űrkettős. Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko űrhajója. A Szojuz—27 pontosan az előre megadott körzetben szállt le. A két kiváló űrhajós egészséges, a tartós űrutazás után is jól viselte el a leszállás okozta megterhelést. A leszállásra moszkvai idő szerint 14 óra 19 perckor került sor, a kazahsztáni Celinograd várostól 265 kilométerre nyugatra. Néhány órával előbb az űrhajósok átszálltak az űrállomásról a Szojuz—27 űrhajóba, és pontosan délelőttit órakor lekapcsolták az űrhajót az űrállomásról. A megadott időpontban működésbe lépett az űrhajó fékező hajtóműve, majd lekapcsolódtak a vissza nem térő egységek. A leszállás a megadott időpontban történt: megfelelő magasságban előbb a nyitó ejtőernyő nyílt ki, majd a több mint másfél ezer négyzetméter felületű fő ernyő is, a Föld felett közvetlenül pedig működésbe lépett a puha leszállást biztosító fékező berendezés rakétasorozata. Romanyenko és Grecsko a leszállás első szakaszában állandó kapcsolatban állt a földi irányító központtal és folyamatosan beszámolt a legfontosabb mozzanatokról. Amikor az atmoszféra sűrűbb rétegeibe lépő űrhajó és a föld között átmenetileg megszakadt a rádiókapcsolat, az irányító központban feszült várakozás előzte meg azt a pillanatot, amikor a helikopteres egység jelentette: helyreállt a kapcsolat és a két űrhajós jól van. A Földet érést rövid orvosi vizsgálat követte. Romanyenko és Grecsko jól viselte el a tartós űrutazás után a leszállást és jó egészségben volt. Az űrhajósokat a helyszínről azonnal tovább vitték. Hosszabb ideig a bajkonuri űrrepülőtéren maradnak, hogy beszámoljanak útjukról, és hogy szervezetük alkalmazkodjék a földi körülményekhez. A repülési program sikeres teljesítésében részt vett valameny- nyi űrhajóst, Jurij Romanyenkót, Georgij Grecskót, Vlagyimir Dzsa- nibekovot, Oleg Makarovot, Alek- szej Gubarevet és Vladimir Remeket a Szovjetunió Hőse kitüntető címmel és az ezzel járó Le- nin-renddel és Arany Csillaggal tüntették ki. Kiskunfélegyházán megkezdődött a vetés ■■Hmi Wm mmm KUTATÓK ÉS GYAKORLATI SZAKEMBEREK TALÁLKOZÓJA Napirenden a csonthéjasok termesztése A csonthéjas gyümölcsűek — cseresznye, meggy, kajszi- és őszibarack, valamint a szilva — termőterülete, s méginkább termésmennyisége az utóbbi években folyamatosan csökkent. A piaci kereslet ezek iránt lényegesen nagyobb, mint a megtermelt mennyiség, s emiatt a belföldi és exportigényeket nem lehet teljesíteni. Az áruk is évről évre emelkedik. A termelés nagymértékű hanyatlásának több oka van, egyebek között az úgynevezett szórványgyümölcsösök jelentős csökkenése, a nagyüzemekben használható fajták hiánya vagy éppen csekély száma, de visszavetették a termelési kedvet a megismétlődő tavaszi fagyok, valamint az őszikbarack telepítésének 1970-ben megszüntetett állami támogatása is. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az almatelepítések háttérbe szorították az egyéb gyümölcsök ültetésére tett kezdeményezéseket, s ugyanakkor az új almaültetvények „elvették” az egyébként is . csökkenő kézi munkaerőt, elsősorban a szedés időszakában. Van-e lehetőség a változtatásra, s mit ajánlanak erre a kutatók? Erről tanácskoztak tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a MÉM, a Kertészeti Kutatások Tanácsa, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesz- tési Kutató Intézet és a MAE megyei szervezetének rendezésében megtartott országos értekezleten. A résztvevőket dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd dr. Molnár Béla, a kutatóintézet főigazgatója vázolta a tanácskozás célját Emlékeztetett arra, hogy miniszteri rendelet kötelezi a kutatóintézeteket a gyakorlati szakemberek évenkénti tájékoztatására. Az intézet kutatói ennek is eleget téve, az ország különböző helyein a kutatási eredményeken kívül a területekre jellemző, s megoldásra váró tennivalókról is szólnak. Dr. Víg Péter, az intézet főigazgató-helyettese gyümölcsfajonként adott áttekintést a termelésről, valamint a fejlesztések lehetőségeiről. Elmondta, hogy 1971 és 1976 között az országban cseresznyéből 140, szilvából százezer tonnával csökkent a termelés. Meggyből csak a felét szedték az 1971-es mennyiségnek. Ez utóbbiból javulás várható, ugyanis csaknem háromezer hektáron telepítettek meggyet ebben az időszakban, s termőre fordulásukkal ennek a gyümölcsnek fo- folyamatosan növekszik a meny- nyisége. Bács-Kiskunban hét esztendő alatt hétezer tonnával csökkent a meggytermelés. Ebben az évtizedben a legmagasabb kajszitermelést 1974-ben érték el, amikoris az országban csaknem 89 ezer tonna kajszi termett. Bács-Kiskun megyében ekkor csupán 6 ezer tonna, holott 1972-ben csaknem húszezer tonna kajszit szedtek. Az őszibarack- termesztésben kisebb az ingadozás, bár az utóbbi két észténA tizedszázalékok Tudjuk, az olvasókat eleve elriasztja egy cikk olvasásától, ha abban túl sok, illetve nem eléggé módjával adagolt a számadat. Ennek ellenére — érdemes a következőkben együttesen szemügyre vennünk jónéhány számot, hiszen azok alakulásában közvetve és időnként közvetlenül is mindannyian érdekeltek vagyunk. A táppénzről van szó. Bács-Kiskun megyében a keresőképtelen dolgozók állományának alakulása 1970-ben igen kedvezőtlen képet mulatott. Mindez — a kérdésben érdekelt egészségügyi és szak- szervezeti szerveket összefogásra és sokirányú intézkedésre késztette. Az együttműködés eredményeként aztán két év alatt 5,3 százalékról 4,4 százalékra csökkent táppénzes betegállományunk, ami országosan is kiemelkedő előrelépés volt. Utána azonban ismét visszaestünk, és 1975-re megint 5,3 lett a megye táppénzes százaléka. Igaz, ugyanez idő alatt országosan is 5,4 százalékról 6,1-re változott az arány. Nem szabad azért elfelejtenünk, hogy mindebben a népesedéspolitikai kormányintézkedések hatásai is mutatkoztak — 1974-től kezdődően. Bács-Kiskunban a keresőképtelen terhesek és gyermekápolási táppénzek aránya az ösz- szes táppénz 15,3 százalékát tette ki 1977-ben is. A népesedéspolitikai intézkedések — táppénzes állományt növelő következményeikkel is — jelentős egészségügyi vívmányaink közé tartoznak. Mindamellett újból közös megyei intézkedési terv született, amelynek alapján — adminisztratív eszközök nélkül — jobb betegellátással és a szakszervezeti szervek támogatásával 0,4-del sikerült csökkenteni a táppénzes százalékot (országosan hasonlóképpen). E javulás üteme tavaly lelassult, pontosabban stagnált, mert a táppénzes százalék maradt, ami 1976-ban volt: 4,9. Nem véletlenül „lovagolunk” ezeken a számokon. S ez világossá válik mindenki előtt, ha végiggondolja: megyénkben a 0,1 százalék emelkedés vagy csökkenés — éves viszonylatban — 4 millió forint növekedést vagy csökkenést jelent a táppénzes költségben. „Megéri” tehát, hogy a kérdés rendszeresen napirenden szerepeljen, még akkor is, ha az előző év változatlan táppénzes százalékával Bács-Kiskun megye a tiszteletet érdemlő 4—6. helyen maradt a megyék sorrendjében. Mert — hqgy csak egy példával is érzékeltessük — az izsáki orvosi rendelő következetes egészségügyi ellátó munkájával elősegítette a táppénzkifizetés jelentős csökkenését; azzal a mezőgazdasági nagyüzem nyereségének nagyságát is befolyásolta. Elsősorban egészségünk, de mint látjuk anyagiak szempontjából is nagyrabecsülést érdemel az az idegölő munka, amit a rendelőintézetben, körzetekben, üzemorvosi rendelőkben végeznek a sokhelyütt túlterhelt egészségügyiek. Ezek után lássunk újból pár adatot. Tavaly a megyében 177 500 volt a táppénzre jogosultak száma. — 500-zal kevesebb, mint 1976-ban. A kifizetett táppénzes napok száma dobén különösen Bács megyében erőteljesebb a visszaesés. A jelenlegi termésátlagok nem teszik lehetővé az említett csonthéjasok jövedelmező termelését. Különösen a termelőszövetkezetekben alacsonyak a hozamok. Ezen a téren tehát legfontosabb az előrelépés, amelyben az új fajták, a korszerű termeléstechnológiák, valamint a gépi szüretelés szélesebb körű alkalmazása vezethet eredményre. A csonthéjas gyümölcsűek termelésfejlesztését indokolja, a nagy bel- és külföldi kereslet. Az ország gyümölcstermelésének növekedésében a csonthéjasoknak kell az elkövetkező időszakban nagyobb szerepet kapniuk, hogy az igényeket teljesíteni lehessen. A tanácskozáson dr. Brózik Sándor beszámolt az intézet cse- resznyenemesítéssel kapcsolatos munkájáról, szólt azokról a fajtákról, amelyek leginkább alkalmasak a nagyüzemekben és rázógéppel betakaríthatok. Az új kajszibarack fajtákat Nyújtó Ferenc ismertette. A Duna—Tisza közi homokos területeken a Ceglédi óriáson, a Magyar kajszi klonjain, a Kécskei rózsán és a Budapest fajtákon kívül termesztésre ajánlotta a Hl 547-es hibridet is. Előadásokat hallhattak a résztvevők még az új meggyfajtákról, valamint a vegyszeres gyomirtásról. Ez utóbbi témával foglalkozva dr. Koháry Erzsébet ismertette a Kecskemét—Szarká- son végzett kísérleteit. azonban 5000-rel növekedett, azaz 2,7 millió volt 1977-ben. A napi átlagos beteglétszám 8738, — 38-cal több volt, mint a megelőző esztendőben. A kifizetett táppénzköltség mintegy 5 millió forinttal emelkedett. Az egy dolgozóra jutó ó.tla- gos táppénzes napok száma —- ami országosan 2 nappal volt több 1976-ban — 0,2-del csökkent, ami jelentősen a felülvizsgálat gyors hathatósságának függvénye. Ugyancsak tovább esett 1976-ban (1977-es adat még nincs), 1972-höz ké-- pest 3,5 százalékkal, a kórházi táppénz aránya. Magyarán még kevesebb beteg került kórházba. Elgondolhatjuk, milyen erőfeszítéseket kellett tennünk — mármint egészségügyi szerveinknek, a szakszervezetek, s a gyógyító, megelőző szolgálatot végző egészségügyi dolgozók együttesének — eddig is a tizedszázaléknyi eredményekért, a táppénzes „helyezés” előkelő fokozatáért, ha ugyanakkor most is el kell mondanunk: megyénk egészségügyi ellátottsága távolról sem mondható kedvezőnek. Jelenleg is kettővel' kevesebb nálunk a 10 000 lakosra jutó orvosok száma az országos átlagnál. Nagyobb az egy körzetre eső lakossági lélekszám — főleg városokban. Kevesebb a 10 000 lakosra jutó rendelőintézeti szakorvosi óraszám . -.. Sok más tényt felsorakoztathatnánk még itt, amiknek a tükrében a táppénzes helyzet alakulását is értékelhetjük. Azok, s az egészségügyi ellátás javítására 20 év alatt tett erőfeszítéseink kifejtésére itt most nincs mód. — Ennyi is elegendő — úgy véljük — ahhoz. hogy a táppénzes helyzet s egyéni, társadalmi körülményeink alakulásának összefüggésein elgondolkozzunk. T. I. Elég kevés volt Bács-Kiskun megyében a téli csapadék. Csupán a talaj legfelső rétege ázott át, és számottevő pótlást az utóbbi hetekben sem kapott. Nagyon gondos munka szükséges a tavaszi növény magágy készítésénél, vetésénél, hogy a csekély nedvességből amit csak lehet, visszatartsanak a talajban a növényzet számára. Kiskunfélegyházán a Lenin Tsz-ben ennek megfelelően dolgoznak. Gyors ütemben vetik a borsót, amelynek termésére a Kecskeméti Konzervgyárral kötöttek értékesítési szerződést. Hét elején kezdték a munkát a traktorosok és a gépkezelőik, nyújtott, illetve kettős műszakban dolgoznak, hogy a 630 hektáron minél előbb földben legyen a pillangó* növény vetőmagja. Képünkön három nagy teljesítményű géppel vet a félegyházi szövetkezet brigádja. (Pásztor Zoltán felvétele.) Megyei sikerek a szakmunkástanulók Az ipari szakmunkásképzés negyedszázados hagyománya, hogy a végzős tanulók minden év tavaszán szakmai versenyeken mérik össze felkészültségüket. Az idei szakmunkástanuló versenyek országos döntői közül kettőt rendeztek meg a megyében. Tegnap és tegnapelőtt vetélkedtek Kecskeméten a hegesztők, Kiskunfélegyházán pedig a gépi forgácsolók. országos versenyen A hegesztő szakma legjobb huszonnégy tanulója szerdán a 623- as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben kezdte meg versenyét elméleti felkészültségének bizonyításával, majd tegnap a Fémmunkás kecskeméti gyárában a gyakorlatban is bemutatta tudását. Az intézet és a Fémmunkás gyár nagyszerű feltételeket teremtett, ezt hangsúlyozta értékelésében a vizsgabizottság elnöke, Csurka Károly, a budapesti 7. sz. szakmunkásképző igazgatója. Elismerő szavai egyaránt szóltak a zökkenőmentes rendezésnek, s a gyárban a verseny céljára kialakított tanműhelynek, amely — mint mondotta —, optimális feltételeket nyújt a szakma oktatásához. A hegesztő tanulók országos versenyének győztese egy szekszárdi diák, Kulágin László lett, második helyen végzett a kecskeméti 623-as intézet tanulója Sinkó János, s ugyancsak kecskeméti versenyző, Szabó Sándor szerezte meg az ötödik helyet. Az első és második helyezett jutalma kéthetes külföldi, illetve belföldi utazás, s az első öt helyezett kiváltsága, hogy a verseny hagyományaihoz híven azonnal letehetik a szakmunkásvizsgát. A gépi forgácsoló tanulók országos versenye talán még szebb megyei sikert hozott, ezen ugyanis első helyezést ért el a kiskunfélegyházi 608-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója, Juhász Károly. A félegyházi intézet másik versenyzője, Tóth Sándor az ötödik helyen végzett. S ugyancsak kedvezően értékelte a vizsgabizottság a verseny rendezését. A legjobb eredményt elért tanuló jutalma természetesen ebben a szakmában is külföldi utazás, s a vizsgabizottság döntése alapján négyen tehetnek a tanév vége előtt szakmunkásvizsgát. Zs. Á. AZ EREDMÉNY FORRÁSA: A TERMELÉKENYSÉG EMELKEDÉSE N y er eségr észesedés Az üzemek múlt esztendei munkájáról, s későbbi fejlesztési lehetőségeiről egyaránt so- r» rj ll yptVI kát elárul a nyereségré- (X£j ULvlllvlV U vii szesedés. A részesedések kifizetése a hónap elején kezdődött meg, s néhány hét múlva mindenütt befejeződik. Bár ezekben a napokban az érintettek szempontjából a nyereség összege a legérdekesebb, hasznos áttekinteni azt is, hogy mi volt a forrása, mennyire volt sikeres az üzemek egész évi munkája. Igen jól gazdálkodott tavaly a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára, ezért növekedett az előző évihez képest csaknem 24 százalékkal a dolgozóknak kifizetett nyereség összege. A gyár a tervezettnél csaknem 14 százalékkal termelt többet, eredménye pedig több mint egyharmadával haladta meg a kitűzött összeget. A siker tetemes része a műszaki, illővé gyártásfejlesztés eredményeképpen követként be, de fontos szerepe volt a jó gazdálkodásban az egyenletes munkában is. A kecskeméti gyár tavaly pontos ütemezés szerint, szerződéseit maradéktalanul teljesítve szállította megrendelőinek a közúti járművek fékszerelvényeit. A munkaverseny eredménye, a terv túlteljesítésében tükröződik elsősorban, de a kollektíva jó szellemét tükrözi a gyár érdekében végzett sok ezer óra társadalmi munka is. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti üzemében a múlt évi munka alapján 2,8 millió forint nyereségben részesült a mintegy 1400 dolgozó. A magnetofongyárban tavaly 16 százalékkal nőtt a termelékenység, s csaknem ugyanennyivel a termelés. Ennek hatására — bár az eredmény meghaladta az egy évvel korábbit — csak a múlt évivel azonos összegű nyereséget fizethetett ki a gyár. Nem sikerült ugyanis elérnie a kitűzött termelésnövelést. A Kecskeméti Konzervgyárban a múlt évi munka alapján 5,4 m'llió forintot fizettek ki nyereségrészesedésként a dolgozóknak. Az összeg több mint kétmillióval haladja meg az előző évit, de nemcsak ez jelzi az eredményeket. Legalább ilyen fejlődést tükröz, hogy míg tavaly a tartalék- alaphoz is hozzá kellett nyúlni, addig az idén már tartalékolásra is nyílt lehetőség. A termelékenység több mint 23 százalékos emelkedése, a munkaverseny-vállalá- sok túlteljesítése, a termékszerkezet gazdaságosabbá tétele nem-* csak a nyereségrészesedésben kamatozott. A múlt évben a fizikai dolgozók bérének 15 százalékos növelésére is megteremtődött a lehetőség a konzervgyárban. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában az eredményes gazdálkodás, a termelékenység 16 százalékos emelkedése a tavalyihoz hasonlóan most is 14 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés kifizetését eredményezte. A nagyvállalaton belül egyébként a kecskeméti gyár került az első helyre. Azért nyílott lehetőség éppen náluk a legmagasabb részesedés fizetésére, mert pontosan teljesítették nemcsak egész tervüket, hanem ezen belül a népgazdasági szempontból kiemelkedő jelntőségű beruházásokkal kapcsolatos termelési feladatokat is. A Kismotor és Gépgyár bajai gyára a múlt évben 90 millió forinttal növelte termelését, s tervét csaknem 3 százalékkal túlteljesítette. Ezt az eredményt a gyár szocialista brigádjainak a munka- versenyben elért sikerei, valamint az, üzemben végrehajtott belső átszervezések segítették elő. A termelékenység dinamikus fejlődéséről tanúskodik, hogy az egy dolgozóra jutó termelési érték tavaly 21 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezek alapján éri el a nyereségrészesedés a 14 napi munkabérnek megfelelő összeget. —1. “S,
