Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

i • PETŐFI NEPE • 1978. március 2. Kontaktlencse - szemüveg helyett? A VOLÁN FELADATAI Utazás és környéke Kevesen tudják, hogy a keret nélküli szemüveg, a kontaktlen­cse alkalmazásában hazánk út­törő volt. Bár tömeges alkalma­zására csak az utolsó 40 évben került sor, története régebbre nyúlik vissza. Elődje, a kontakt- ikagyló első példányai 1888 óta Ismertek, de készítésének techni­kai nehézségei miatt ezek még nem terjedhettek el. 1922-ben a jénai Zeiss gyár nagyobb válasz­tékú kontaktüveg-sorozatot ho­zott piacra, hogy rendelését meg­könnyítse. Az igazi előrelépést 1939-ben a polimetil-metakrilát- ból készült törhetetlen műanyag kagylók bevezetése jelentette: ez a műanyag néhány év alatt ki­szorította az üveget. Kitűnő fel­dolgozhatósága tette lehetővé J948-Í»an egy újább változatának, a korneáiis kontaktlencsének, vagyis mai formájának a meg­születését. Rájöttek ugyanis, hogy ha a kontaktkagylónak csak a középső, optikai részét helyezik a szaruhártyára, e kis lencse ma­gában is jól megtapad, s vise­lése sem különösebben zavaró. Az eltelt három évtized alatt a kontaktlencse elve lényegében nem változott, de jobb hordha- itóságát számos új megoldás elő­segítette. Felismerték, hogy a lencse an­nál jobban viselhető, minél ke­vésbé akadályozza a szaruhártya oxigénellátását. Az akrilát anyag ez oxigént nem ereszti át, de a lencse belső görbületének meg­felelő kiképzésével meg lehet va­lósítani az általa takart szaru- hártyarész légzését. Az ilyen len­cse nem tapad szorosan, hanem vékony könnyhártyán úszik, s mivel pislogáskor folyamatosan cserélődik alatta a könnyréteg, 10—18 órán keresztül viselhető. A hatvanas években új lencse- ahyagot fedeztek fel, a hldroxi- etil-metakrilátot. Ez az egyéb­ként szilárd anyag élettani sóol­• Angliában előállított bifokális kontaktlencse. Távollátásra a len­cse középső része, olvadásra a széli része alkalmas. (MTI Kül­földi Képszolgálat — KS.) datba helyezve megduzzad, fo­lyadékot szív magába és puhává válik. A belőle készült lencse a szemre helyezve csaknem érez- hetetlen. Hátránya, hogy ezt is naponta le kell venni a szem­ről. Világszerte folynak a kutatá­sok új kontaktlencse-anyagok előállítására. Egy amerikai kuta­tócsoport kidolgozta a cellulóz- acetátbutirát-ot, amely egyesíti magában a kemény és a lágy lencse tulajdonságait. Ugyancsak újdonság a szilikonkaucsuk len­cse, amely talán hosszabb ideig tartó viselést tesz majd lehető­vé. A kontaktlencse rohamos fej­lődése valószínűsíti, hogy viselé­se néhány éven belül minden, állandóan szemüveget viselő ré­szére lehetővé válik. És akik ol­vasó és távolbalátó szemüveget viselnek, azok részére is kísérle­teznek a bifokális kontaktlencsé­vel. bár ennek a megszokása — legalábbis jelenleg — nagyobb nehézséggel jár. Sokak vélemé­nye szerint ezért nem fogja ki­szorítani a hagyományos keretes szemüveget. A Volán kapcsolata a lakos­sággal, nem felhőtlen. Szidjuk a buszközlekedést, a menetrendet, átkozódunk, ha nem kapunk taxit, ha pedig a fűtőolajat sem hoz­zák ki az ígért napon, akkor pa­naszt teszünk... Ez az árnyol­dal A másik, hogy utazunk a járműveken, Igénybe vesszük a Volán szolgáltatásait — ez ter­mészetes. Így is van rendjén, nem árt azonban megnézni, mi­lyen feltételek között végzik eze­ket a „természetes” szolgáltatá­sokat Mindenekelőtt a városi forgalom növekszik gyorsan, az is elsősor­ban Kecskeméten, ahol nyolc év­vel ezelőtt 24 autóbusz bonyolí­totta le a forgalmat, ma csaknem kétszer annyi. A többi városban jóval lassabban nőtt a járműál­lomány — Kiskőrösön pedig ma sincs városi forgalom —, a táv­lati fejlesztési terv azonban min­denütt elkészült. Ezek fokozatos végrehajtásán dolgoznak a váro­sokban. A lehetőségek diktálnak Az ütemet részben a népesség diktálja, másrészt — s talán el­sősorban — a tanácsok költség- vetése. A városi közlekedésfej­lesztése ugyanis mindenütt alap­vetően az úthálózat és a megál­lók, végállomások kiépítésének függvénye. Az ennek hiányában, vagy ami csaknem ilyen súlyos gondot okoz, az ennek elhanya­golásával kialakuló rossz közle­kedési körülmények azonban el­sősorban a vállalaton csattannak. Nézzük meg, hogy a feltételek közül mit kell a Volánnak meg­teremtenie. ö gondoskodik a jár­művekről és a forgalmat szolgáló berendezésekről, azok vezetőiről, kezelőiről, valamint az utastájé­koztatásról. A járatok számát, út­vonalát már csak tervezi, ennek felülbírálása vagy jóváhagyása a helyi tanács, illetve a közlekedé­si hatóság joga. A városi közle­kedés tehát akkor lehet megfe­lelő színvonalú, s fejlődhet a várt ütemben, ha a VoLán és a helyi tanács szűkölködik a fej­lesztésre és a fenntartásra kellő pénzben. S tegyük hozzá, ha egy­más gondjait nem becsülik alá... Az utazási körülmények Iránti felelősség tehát megoszlik a ta­nácsok és Volán között. Egyi­küknek sem könnyű, a korláto­zott pénzügyi lehetőségek, a mun­kaerőhiány, s nem utolsósorban a járműveket, megállókat egyaránt nem kímélő rongálók, szemetelők nehezítik a helyzetüket. Érzékeny pontok A városi közlekedés legérzéke­nyebb pontja azonban — Kecs­keméten — a reggeli csúcsforga­lom. Mégpedig a negyed nyolc és 8 óra közötti. Ilyenkor elvisel­hetetlen a zsúfoltság, elkerülhe­tetlen a késés, és veszélyes a ve­zetés is. A Volán a pár évvel korábbi — csaknem eredményte­len — lépcsőzetes munkakezdési akció után most ismét a tanács segítségét kérte. Javaslata a kö­zép- és főiskolák fél 9 órai ta­nításkezdésében, valamint a vá­rosközponti intézmények munka- kezdésiének 10—20 perces elcsúsz- tatásában jelölte meg a jelenlegi csúcsforgalom enyhítésének leg­könnyebben járható útját. (Döntés ez ügyben később várható, az öt­let azonban az érintettek részéről aligha talál kedvező visszhang­ra... Mindenki számára jó hír vi­szont, hogy Kecskeméten a városi forgalomból egy-két éven belül száműzik a persely-rendszert. He­lyette ugyancsak érmebedobásra működő jegyautomatákat helyez­nek el, egy járművön többet is. Ez sem olcsó beruházás — de el­kerülhetetlen. Kis rész a vállalaton belül, vi­szont annál problematikusabb a taxi-szolgáltatás. A kocsik szá­ma — a személy- és tehertaxiké együtt —, három év múlva is éppen csak az ötvenet éri el. Az egész megyében! Nem túlzás azt mondani, hogy ez csak a semmi­nél több. A taxihiányon valame­lyest mégis lehet enyhíteni. A most futó kocsik cseréjével egy­Hatásosabb villámvédelem Időben — tehát néhány éven be­lül, folyamatosan — minden taxi „kétműszakos” lesz. Az új jár­művekre ugyanis az új szerző­déseket már két-két személlyel kötik meg. Ha mindketten egy­formán érdekeltek lesznek a for­galomban, akkor ez a változás is érzékelhető fejlődést jelent majd. A teherszállítási szolgáltatáso­kat szintén fokozatosan fejleszti a Volán. A legnagyobb eredményt a nemrégen bevezetett Volán- szombatoktól várták. A kezdeti érdeklődés után azonban vissza­esést mutat az igény. Munkásszállítás Utoljára maradt a Volán leg­nagyobb gondja — a munkás- szállítás. Azzal, hogy a vállala­tok számára megengedett, közve­tett módon ösztönzött is a mun­kás-szállítás „sajátrezsis” megol­dása, elismerték, hogy ezt a fel­adatot a Volán Tröszt nem ké­pes megoldani. Pedig a házila­gos munkás-szállítás nagyrészt pazarlás a buszokkal, buszveze­tőkkel, szerelőkkel és az üzemel­tetési költséggel. Kiszámították, hogy ha a Vo­lán a megyében futó vállalati autóbuszok közül csak a korsze­rű, kétszázas családba tartozó íkaruszokat vehetné át, meg tud­ná velük oldani a munkásszállí­tást, s jelentősen javíthatná az egész személyforgalom színvona­lát. Ez azonban csak ábránd, a vállalatok hallani sem akarnak a közös fejlesztésről, vagy a közöa üzemeltetésről. A rezsiköltségként elszámolható buszüzemeltetés ne­kik „olcsóbb”, mint a dolgozók buszbérletét téríteni — a béralap terhére. S van még egy vitái kérdés: a Volán nem vállalhatja a munkások kaputól-kapuig utaz­tatását ... A vállalati buszok átvétele azonban mégsem teljesen járha­tatlan út. Nemrégiben a kunszent- mlklósi VÁV gyáregység adott át a Volánnak — könyvjóváírással — egy vadonatúj 266-os autó­buszt. Cserébe vállalták, hogy megoldják a dolgozók utaztatá­sát. Emellett a Volán ezzel a jár­művel ki tudja szolgálni a nagy­község és a vasútállomás közötti forgalmat is. Szeretnék bebizo­nyítani, hogy az „ajándék” nem­csak, és nem is elsősorban a Vo­lán javát szolgálja! Az autóbusz-közlekedés — ha az igényekkel nem is lépést tart­va — rendkívül gyorsan fejlődik a megyében. Olyannyira, hogy új forgalmi telepre, s egyben mű­szaki bázisra van szükség. Ennek helyét már kijelölték, ebben a tervidőszakban a területelőkészí­tés be is fejeződik, s talán öt év múlva elkészül az egész, százmil­lió forintos beruházás. Az utána következő feladat a kecskeméti távolsági autóbusz-pályaudvar bővítése. Ztemberi Agnes A nagyfeszültségű villamos távvezetékek, azok szerelvényei és tartozékai különösképpen ki vannak téve az időjárás minden viszontagságának, s a természe­ti erők rombolásának. Ezek kö­zött fontos helyet foglal el a viUámveszély, amely különösen a távvezetékek szabadban álló traszformátorállomásalt veszé­lyezteti. A villámcsapások pusz­tításai elleni védekezés kutatói ma már nemcsak természetes körülmények között, hanem kü­lönleges laboratóriumokban is végezhetnek megfigyeléseket, ta­pasztalatgyűjtést, ami jelentősen meggyorsítja a kísérletek előre­haladását. A világon e célra lé­tesült magasfeszültségű labora­tóriumok közül talán legkorsze­rűbb a Szovjetunióban épült no- voszibirszki létesítmény, amely­nek villám- és impulzusgenerá­tora 4,8 millió volt feszültségű kisülések létrehozására képes, a felvételen látható módon. A la­boratóriumnak fontos tartozéka az az elektron-optikai berendezés, amely a másodperc százmilllo- mod részének sebességével fény­képezi a mesterséges villámokat, a hatalmas elektromos kisülése­ket. A nagyfeszültségű távvezetékek egyes szerkezeti elemeit villám- védelmi szempontból szigorúan megvizsgálják a magasfeszültsé­gű laboratóriumban. A 40—50 méter magas távvezetéki oszlo­pok viselkedését modellek segít­ségével tanulmányozzák. A sza­badban álló transzformátorállo­mások villámhárítókkal való vé­delmét gondos kísérletek során tervezik meg, a rendszer kiala­kításához számítógépet is igény­be véve. De még így is csak a legnagyobb biztonságot garantál­ják a megvédendő objektum számára, abszolút biztonság ugyanis ma még nem létezik a villámvédelemben. Képünkön: kísérlet mesterséges villámmal Novosziibirszkben. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) * - /TV-t« • r rtf'*» **'■ Le... " c Repülésirányítás lézerrel A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai intézete olyan lézer-navigációs rendszert dolgozott ki, amely a legkedve­zőtlenebb időjárási feltételek kö­zött is lehetővé teszi a repülő­gépek biztonságos föl- és leszál­lását. A rendszert már több lé­gikikötőben kipróbálták. Az első kísérleteket 1975 végén kezdték bolgár szakemberek köz­reműködésével. Azóta a lézer­technika alapján olyan berende­zések születtek, amelyek egy adott körzetben az uralkodó hő­mérséklet „távmérésére” éppúgy alkailmasak, mint a szélsebesség, a páratartalom, a levegőszennye­ződés mértékének megállapítá­sára. Az új, egyelőre kísérleti jel­legű berendezés ipari sorozat- gyártásának előmunkálatai meg­kezdődtek. (BUDAPRESS—APN) Exportfejlesztő j Víi Cih A 45 milliárd forintos exportfejlesztő hitel már érzékelteti hatását a külkereskedelemben. Néhány üzem és vállalat ugyanis befejezte fejlesztését, amelynek nyomán jelentősen növelte exportját. A tervezettnél kétszer többet exportál az Üvegipari Művek, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár jelentés­tárolói és rádió-telefonjai olyan sikereket értek el külföl­dön, hogy az előírt mennyiség dupláját is sikerült értékesíte­ni. De folytathatnánk a sort a Jászberényi Hűtőgépgyárral, a Csepeli Kerékpárgyárral, csakúgy, mint a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárral. Két és fél esztendeje, hogy a Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdetett kedvezményes hitel nyújtására, olyan vállalati fejlesz­tésekhez, amelyekkel javítják ter­melési szerkezetüket, bővítik a gazdaságosan értékesíthető ex­portárualapot. Ez a hitel hosszú távú külke­reskedelmi céljainkat szolgálja. Hazánk nyersanyag- és energia­szegénysége folytán ezek az áru­csoportok jelentős arányt képvi­selnek behozatalunkban. Az olaj­ár-robbanás, s azt követő ener­gia- és nyersanyag áremelkedé­seket mindeddig nem tudtuk el­lensúlyozni kivitelünkkel. Ex­porttermékeink árai ugyanis ke­vésbé emelkedtek a világpiacon. Ugyanannak a termékeknek be­hozataláért most többet kell ex­portálnunk. Ez a cserearányrom­lás igen nagy veszteséget okoz a magyar gazdaságnak. Népgazda­ságunk egyensúlyát csakis úgy állíthatjuk helyre, ha olyan jó minőségű, magas műszaki színvo­nalú termékeket tudunk gyártani és exportálni, amelyeket kedve­zőbb áron vásárolnak meg tőlünk külföldön. A Magyar Nemzeti Bank hitel- konstrukciója ehhez kívánt segít­séget nyújtani. Kedvező feltételek mellett adott hitelt azoknak a vállalatoknak, amelyek vállalták, hogy még ebben a tervidőszak­ban növelik gazdaságosan értéke­sülő kivitelüket. Az exportbővítő hitelt 8 év helyett 12 évre nyúj­totta a bank és 8 százalékos ka­mat helyett 6 százalékossal. A vállalatok csak olyan, jól meg­alapozott fejlesztési tervekre kap­tak hitelt, amelyek a megvalósu­lás után az exportbevételből le­hetőleg 3, de maximálisan 5 év alatt megtérülnek. A bank szak­emberei gondosan megvizsgálták a fejlesztés piaci megalapozottsá­gát és hatékonyságát, a beruh á zás előkészítését. Az exportfejlesztő hitelről a köztudatban elterjedt, hogy kizá­rólag „dollárszerző” akció. Pedig nemcsak a tőkés exportot növeli, az új kapacitások termékeiből többnyire mind belföldre, mind a szocialista országokba is jut. Egyébként Is az a feladat: olyan árucikkeket kell előállítani, ame­lyek több piacon egyaránt meg­állják helyüket. Tehát a hitel- konstrukció miközben a tőkés piaci versenyképességünket javít­ja, szolgálja a KGST Integrációba való bekapcsolódásunkat is. A 45 milliárd forint gyakorla­tilag már teljes egészében gazdá­ra talált. Az egyes ágazatok ré­szesedése azt tükrözi, hogy a fej­lesztések nyomán javul az export szerkezete. A hitelek háromne­gyed részét a feldolgozóipar kap­ta, a legnagyobb arányban, 31 százalékkal a gépipar, és 22 szá­zalékkal az élelmiszeripar része­sedett. A hitelkérők között talá­lunk világszerte ismert nagyvál­lalatokat, mint a Rába, az Izzó, a Csepel Művek, a Taurus, csak­úgy, mint kisebbeket és szövetke­zeteket. A beruházások megvalósulását, a kötelezettségek teljesítését a Magyar Nemzeti Bank állandóan figyelemmel kíséri. Az eddigi ta­pasztalatok szerint általában be­váltak az exportbővítő fejleszté­sek. Ugyanakkor számos esetben kiderült, hogy jó néhány fejlesz­tés kivitelezése késve kezdődött, s a hatásuk a kivitelben ugyan­csak megkésve jelentkezik majd. Ennek ellenére az összkép ked­vező, a hitelt igénybe vevő vál­lalatok tőkés kivitele dinamiku­san fejlődik. A bizonyítás neheze még hátra van, csak a tervidő­szak második felében — idén és a soron következő két esztendő­ben — bírálható el, hogy a sok exportfejlesztő beruházás együt­tesen és külön-külön hogyan vált­ja be „ígéretét", s növeli az or­szág konvertibilis devizabevéte­leit. M. É. Cselekvési program Lakiteleken Tar Mlhályné, a lakltelekl Szik­ra Termelőszövetkezet pártalap- szervezetének titkára a taggyűlé­sen , így számolt be a vezetőség nevében a tavalyi cselekvési program teljesítéséről: — A gazdasági feladatokat vá­rakozáson felül teljesítettük. A közös gazdaság 20 százalékkal nö­velte termelését. Kiemelkedő eredményeket értünk el a szőlő-, az almatermesztésben, a rét- és legelőgazdálkodásban. Huszon­négy hektáron téli almát telepí­tettünk, a tervezett 50 hektárnyi gyeptelepítéssel szemben 76 hek­táron létesítettünk új gyepet. A tervezettnél 10 hektárral nagyobb területen végeztünk talajjavítást. Viszont a 170 hektárnyi terület helyett 150 hektáron tudtuk csak megvalósítani! a tereprendezést, 60 hektár szőlő korszerűsítése pe­dig a pénzügyi feltételek hiánya miatt nem valósult meg. Elkészült viszont az öntözésfej­lesztési terv 1400 hektárnyi terü­letre, s azt az Országos Vízügyi Hivatal elfogadta. Ebből 500 hek­tárnyi területet csepegtető öntö­zéssel tudunk ellátni. A növénytermesztés és az állat- tenyésztés színvonalának emelése érdekében csatlakoztunk az agár­di AGROKOMPLEX Termelési Rendszerhez és az ócsai HYBÁR Ciroktermesztési Rendszerhez. Megfelelően foglalkoztunk a háztáji termelés szervezésével, fű­szerpaprika-termesztő szakcsopor­tét hoztunk létre, öt hektárnyi te­rületen több, mint húsz taggal. A termelőszövetkezet közvetítésével értékesített háztáji áruk értéke kétszerese volt a tervezettnek, s meghaladta a 22 millió forintot. Az oktatási tervnek megfele­lően szerveztük meg a szakembe­rek politikai és szakmai képzését. A szövetkezetben tovább tökéle­tesítettük az elemző munkát, s minden hónapban részletesen megvitattuk a fontosabb ágaza­tokban az érdekelt termelési és számviteli szakemberekkel a gaz­dálkodás helyzetét. Az idei programot is elfogadta a taggyűlés. Ezek szerint a szö­vetkezet termelését 5 százalékkal emeli. Az elmaradt szőlőkorsze­rűsítést az idén nagyrészt pótol­ják. Kétszáz hektárnyi szőlőtele­pítés megvalósításához szaporító­anyag-telepet létesítenek. Az ál­lattenyésztésben is előrelépnek, növelik a tejhozamot, korszerűsí­tik a takarmányozást. Továbbra is nagy gondot fordítanak a ház­táji termelés segítésére, 15 hek­tárnyira bővítik a fűszerpaprika termelő szakcsoport művelési te­rületét. • Halutkai István, a termelőszö­vetkezet gumifizemének műveze­tője, a pártvezetőség tagja, új munkafogásokra tanítja Anka Klárát, az üzem fiatal dolgozóját. (Tóth Sándor (elvétele.) A párttagság példamutatásával számos intézkedést tesznek a bel­ső tartalékok feltáráséra, ezzel növelik a gazdálkodás hatékony­ságát. A takarékos anyagfelhasz­nálás érdekében ösztönző intézke­déseket hoznak. Korszerűsítik a munkaszervezést, segítik a szo­cialista brigádmozgalom további fejlődését, Fontos feladatként jelölték meg,' hogy alapos, körültekintő, rend­szeres pártépítő munkával növe­lik a taglétszámot. Az utóbbi há­rom esztendőben tíz, 30 év alatti fiatalt vettek fel a párt soraiba. Legutóbb Kökény Gyula szerelőt, az egyik szocialista brigád veze­tőjét és Dinnyés Józsefet, a szá­rítóüzemből. A fiatalok pártmeg- bizatásai közé tartozik a szocia­lista brigádok hatékony segítése. Fontos feladatnák tekinti az idei cselekvési program a pártcsopor­tok munkájának javítását. Tevé­kenységüket tartalmasabbá és ak­tívabbá kell tenni. Dr. Deák István, a termelőszö­vetkezét elnöke elmondja, hogy a pártvezetőség és a gazdasági ve­zetők között jó kapcsolat alakult ki. A tavalyi, az egyes ágazatok­ban kiemelkedő eredmények nem kis mértékben a kommunistáknak köszönhetők. Az idén sem kisebb feladatok állnak a szövetkezeti , tagság előtt. A cselekvési prog­ram, világosan jelzi, mit akarnak tenni azért, hogy tovább emelked­jen a gazdálkodás színvonala. A siker érdekében párttagnak és párton kívülinek egyetértésben kell dolgozni. K. S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom