Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-03 / 29. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. február 3. MEGRENDELÉS ELŐTT Siemens-berendezések az új megyei kórháznak 306 und 308 • így néz ki az intenzív betegőrző. Egészségügyi intézményeink elsősorban a kórházak gép-műszerellátottsága, mennyiségben és minőségben is elmarad a kívánalmaktól. Ezért határozta el a kormány, hogy az Egészségügyi Minisztérium, az érdekelt társák- kal együttműködve, terjesszen elő javaslatot a gép-műszerellá- tás javítására, és jelölje meg az előállítás, az export, az Import, valamint a gazdálkodás és elosztás feladatait. * • • A betegek gyógyítását szolgáló eszközök milyensége nem részlet- kérdés. Ezt juttatja kifejezésre n kormányhatározat Is. A megoldás azonban korántsem egyszerű. A modern orvosi műszerek, berendezések közül jónéhány csuk külföldről szerezhető be. Valutáért, méghozzá nem Is kevésért. Nagyon meg kell fontolni, hogy mit és mennyit .vásároljunk, azt is, hogy hová ? Az épülő új megyei kórház esetében jogos az elvárás: műszerezettségében is korszerű legyen. A kecskeméti kórház sem költekezhet korlátlanul. A tőkés import csak kis része a beruházásra fordítható összegnek. Az egészhez arányítva ez egy kis hányad, önmagában azonban igen nagy tétel. Olyannyira, hogy még válogatni is lehet. Annak érdekében, hogy a kórház a legjobb készülékeket rendelje, így esett a választás, javarészt a nyugatnémet Siemens-cég gyártmányaira. — Az új gyárat zömmel a Medicor szereli fel, s a gyár egyúttal külkereskedelmi partnere is a Siemensnek — tájékoztat Sze- beny Miklós, az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Részvénytársaság Siemens-irodájának vezetője. — A két cég a gyártásban is együttműködik, sőt ma már az is előfordul, hogy a Medicor önálló megbízatást kap a külföldi rendelőtől és az ehhez szükséges technikát a Siemenstől szerzi be. A magyar orvosi műszerek az egész világon elismertek, — Mi az oka, hogy nem kizárólag hazai forrásból merítünk? — Az orvostudomány fejlődésével a technikai eszközök is finomodnak, tökéletesednek. Olyan különleges műszerek is megjelennek, amelyeket mi nem gyártunk. A Siemens az egészségügyi egyik fő szállítója, gyártmányai régóta ismertek a magyar kórházakban is. Irodánk feladata, hogy megismertesse a leendő vásárlókkal a kínálatot és segítse a helyes választást. — Eldőlt már, hogy mire tart igényt a kecskeméti kórház? — Szerződést még nem kötöttünk — ad felvilágosítást Ko- rencsy Ottó, elektromérnök —, de megkezdődtek a tárgyalások. A megvásárolandók listáján szerepel az általános intenzív őrző- berendezés, amely műtétek után az összes életfunkciót vigyázza. Ez a műszer éberen figyeli a szívműködést, a légzést, a pulzust, minden olyan elváltozást észlel, amit külső jelekből nem lehet megítélni. Egy őrző-központ 12 ágy megfigyelésére alkalmas. — A nővért is helyettesíti? Nem, unnak ott kell lenni, csak nem uz úgy mellett. A műszer egyúttal riaszt is, rendellenesség esetén. A Siemens intenzív őrzői abban is különböznek más, hasonló rendeltetésű berendezéstől, hogy a cég kétféle — analóg és digitális — változatot kínál a jelzések leolvasására. Amelyik vonzóbb az orvosnak, azt választja. Egy másik érdekesség, a variálható egységekből felépíthető fiókos műszeregyüttes, egyike a jelenleg forgalomban levő legkorszerűbb vizsgálati eszközöknek. Az országban ez lesz az első. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ami Kecskemétre kerül majd — világszínvonalat képvisel. — Alapvetően az egészségügyi szervek, a külkereskedelmi érdekek figyelembevételével. Egyelőre a tervezésnél tartunk, hogy végül mire kötnek szerződést, még nem tudhutó. egészen pontosan. Ez így Is van rendjén. Amíg egy kórház nincs kész, felesleges megvenni hozzá a berendezést. Előfordulhat, hogy két év múlva, a mostaninál jobbut is aján- lunak. Altulábun 5 évenként változik egy technika, amit sajnos a tervezésnél nem mindig vesznek figyelembe. A kecskeméti kórház műszerezettségét 3 évre tervezték, öt év, mire uz épület elkészül. Ennyi Idő alatt u deviza értéke is változik. Hu mondjuk 300 ezer dollárt szántak műszerekre. öt év múlva már 450 ezer dollárba kerül az eredeti elképzelés megvulósításu. Az Ideális uz lenne, ha a műszerezettség tervezése nem előzné meg túlzottan a kivitelezést, A Siemens név paranoia a mí- nöségre. Termékeik korszerűek és megbízhatóak, de ennek ára van. Nyilván ezzel is magyarázható, hogy kórházaink berendezése vegyes. Több helyről összevásárolt. Kérdés, hogy mi a célszerűbb? Állandó kapcsolat egy megbízható partnerrel, vagy a tapogatózás többfelé? — A tájékozódás nem árt. Sok kellemetlen meglepetéstől kíméli • A világ egyik legkorszerűbb EKO-berendezésc: 6 csatornás, folyadékírós. Az úgynevezett Mlngograf szisztéma előnye, hogy mind az EKG, mind pedig a szlvhang görbét torzításmentesen tudja lerajzolni. Ebből Is lesz egy Kecskeméten. meg a vásárlót. Viszont az egy céggel való közreműködés mellett szól, hogy kisebb gonddal jár a karbantartás és az alkatrészek utánpótlása. A típusok sokfélesége üzemeltetési zavarokat is előidézhet. Mindegyikkel másként kell bánni és ez megnehezítheti a kezelők dolgát. Ezért is érthetetlen, hogy Kecskemét miért szándékozik 3 fajta EKG-t vásárolni, ráadásul mindhármat tőkés relációban? Az orvosi berendezések használata ma már szinte elképzelhetetlen bizonyos műszaki képzettség nélkül. Számolnak ezzel az orvosok? — Irodánk nemcsak közvetít, hanem a műszaki tanácsadástól kezdve, a technikusok továbbképzéséig. tupasztalatcserék szervezéséig mindent intéz. így tapasztalatból mondhatom, hogy az orvosok részéről igen gyér az érdeklődés. Pedig éppen a műszaki ismeretek hiányával, a technikul Járatlansággal függ össze, hogy sokszor hozzáértés nélkül rendelnek felesleges, vagy már elavult műszereket. Az ilyen kiadások sem az egészségügyet, sem u népgazdaságot nem viszik előbbre. Visszatérve a leendő megyei kórházra, még sok más újdonság is szerepel terveik között. Az egész műtőt szeretnék felszerelni Siemens diatermiás műszerekkel és sebészeti képerősítővel. A röntgenben is Siemens kiegészítő berendezéseket kívánnak alkalmazni. A beruházás gerincét, 70—HO százalékát a Medicor szállítja, a Siemens csak azt teszi majd hozzá, ami a hazai gyár és a KGST-országok kínálatából hiányzik. Amit a megrendelők végül majd kiválasztanak. Most tehát az ő döntésükön, később a használatbavevőkön is múlik, hogy az új kórház milyen technikai színvonalon oldja meg a betegek gyógyítását. Vadas Zsuzsa • A sebészeti diatermiás vágókészülék kis helyet foglal cl, nagy teljesítményű. továbbá a sebészetben előforduló összes Igényt kielégíti, az agysebészettől az urológiáig. Ilyennel szerelik (el a kórház műtőjét. TIZENEGYMILLIÓ TYÚKTOJÁS Baromfiprogram Jakabszálláson Egy tavalyi adatgyűjtés szerint mintegy nyolc és fél millió darab tyúk található a megyében, tíz százalékkal több, mint 1976-ban. Baromfitenyésztéssel megyeszerte érdemes foglalkozni. Jó példa erre többek között a bócsai Petőfi, a rémi Dózsa, a kiskunhalasi Vörös Csillag, a jánoshalmi Petőfi Termelő- szövetkezet, amelyek évente jelentős nyereséget könyvelhetnek el az ágazatból. Az említett szövetkezetek többsége gyenge adottságú. Földjük olcsón előállítható tömegtakarmány termesztésére általában alkalmatlan. A helyi sajátosságokat figyelembe véve — Ilyenkor mindig nehéz helyzetben voltunk — mondja Geiger Endre, a szövetkezet főkönyvelője. — Törtük a fejünket, mi módon teremthetnénk meg a biztonságosabb gazdálkodást, Szarvasmarhát, sertést nem tarthatunk, még a birka is nehezen élne meg a futóhomokos Ezért döntöttünk a baromfi mellett. Tavaly az úgynevezett battériás technológiával ö() ezer bábolnai Tetra SL hibrid már több, mint 11 millió tojást tojt. Zömét a megkötött szerződés alapján a baromfiiparnak adtuk át. kisebb részét a Bács-Kla- kun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat vásárolta fel. — További terveik? két évvel ezelőtt a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet egy szomszédos kecskeméti gazdasággal közösen elhatározta, hogy hozzákezd tyúkfarm kialakításához. Nem nehéz kitalálni, mi ösztönözte erre a vezetőséget. A jakabszállási földek sem tartoznak a legkiválóbbak közé. Megél benne a szőlő, a gyümölcsfa, takarmánytermesztésre azonban kevésbé alkalmas. Az egyoldalú gazdálkodás sok fejtörést okozott a tagságnak. Ugyanis fennáll annak a lehetősége, hogy a jég elveri a szőlőt, a gyümölcsöt, és akkor oda lesz a jövedelem. — Mennyibe kerül a beruházás? — Költségvetésünkben 27 millió forintot irányoztunk elő, Ennek egy részét saját erőből, más részét állami támogatásból és hitelből fedezzük. Megvalósulása után itt helyben szeretnénk megoldani u naposcsibe Jércévé nevelését, a tojás válogatását, csomagolását. Ha terveinket végrehajtjuk. akkor a Jelenlegi 1H millió forint termelési értékkel szemben évente 50 milliót könyvelhetünk el a baromfiágazatból. Ez 50 százalékkal több a szövetkezet múlt évi árbevételénél — hangsúlyozza végezetül Geiger Endre. B, Z. — A számítgatás arra ösztönzött bennünket, hogy fejlesszük az ágazatot. Százezer tyúk befogadására alkalmas újabb baromfiól építését határoztuk el, és a bábolnai tervek alupján a helyi sajátosságoknak megfelelően készítjük el. A munkát könnyíti, hogy a hozzá való elemeket Bábolnáról szállítjuk, így csak uz összeszerelést végzik n szakemberek. Reméljük, mindez Jelentősen megváltoztatja a gazdaság bevételeit a termelési ágazatok egymáshoz való viszonyát. A tojástermelésből származó nyereséget ugyanis u szőlőtelepítésekre fordítjuk. A BÁCSALMÁSI SZÖVŐÜZEMBEN A nemrég felavatott bácsalmási szövőüzemben bútorszöveteket, takarókat, fésűsszöveteket és farmeranyagokat is készítenek. Képünkön: az új üzemben NDK-beli és lengyel gyártmányú cérná- zógépekkei dolgoznak, (MTI- fotó — Karáth Imre felvétele — Telefoto — KS.) NEM IPARÁGAT — VÁLLALATOT Csak a termékért fizetnek Aligha túloz a jelző, ha a termelési szerkezet átalakítását a népgazdaság sorskérdésének nevezzük, ám ha a megoldás módozatait elvi értelemben és az országos folyamatok áttekinthető magaslatáról közelítjük meg, akkor a válasz voltaképpen rendkívül egyszerűnek látszik. A szerkezet korszerűsítése ugyanis azt jelenti, hogy gyors ütemben fejlesszük a korszerűt, a kifizetődőt és szüntessük meg annak előállítását, ami avult, ráfizetéses. A gyakorlathoz, tehát a döntésekhez közelítve azonban csakhamar kitűnik, hogy az Imént egyszerűként Jellemzett folyamat rendkívül bonyolultan meghatározható, felelős Intézkedéseket követel. Itt, a cselekvés közegében ugyanis az elvileg egyértelmű követelmény azt a nagyonls konkrét alakot ölti, hogy hol állítsuk zöldre, hol pedig pirosra a fejlesztés irányjelzőjét. Tegyük hozzá, hogy ezekhez a döntésekhez nem állnak rendelkezésre kézzelfoghatóan értelmezhető Jelzőrendszerek; az árrendszer ugyanis — amely, mint Ismeretes, nem tükrözi a valóságos értékarányokat —, korántsem alkalmazható olyan műszerként, melynek skálájáról leolvasható a döntéshez nélkülözhetetlen érték- viszony, A támogatások Is jócskán módosítják, olykor elmossák a termékek vagy Iparágak reális összehasonlíthatóságát. Ne folytassuk azonban kalandozásunkat a termelés mérhetőségének közgazdasági-módszertani útvesztőjében; célszerűbb a megoldás folyamatát ábrázolnunk. Erről szólva pedig érdemes aláhúzni. hogy az MSZMP Központi Bizottságának október 20-i határozata — amely a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztése kérdésköreit elemezte —, olyan elveket is rögzített, amelyek rendkívül jelentős segítséget adhatnak a gyakorlati cselekvéshez, a.szerkezetátalakító döntésekhez. A határozat ugyanis — a korábbiaktól eltérően — oly módon körvonalazza a szerkezeti fejlesztés céljait, hogy nem ágazatokat, hanem gondosan megválasztott gyártási ágakat kell Ilyen »szempontból előnyben részesíteni. „Az eddigi tapasztalatok és elemzések alapján megállapítható, hogy mind a vegyiparban, mind a gépiparban fi jelenleginél, szűkösebb . termelési struktúra kialakító!«! i«J » dokolt — mutat rá a határozat —. továbbá a két ágazatnak együttesen és külön-külön sem ndható prioritás, csak eRyes gyártási ágaiknak", Érdemes megle- gvezni, hoRy a népgazdaság fejlődését alapvetően meghatározó két ágazatról van szó, s ezért az iménti megállapítás elvi tartalma méltán kiterjeszthető szélesebb körre Is, Ha ugyanis aluposun átgondoljuk. mit jelent a határozatnak ez az előirányzata, akkor kitűnik; az általánosan, tehát egész ágazatra kiterjedően körvonalazott fejlesztés elmoshatja — és a valóságban ez tapasztalható is —, a belső különbségeket, önmagában tehát még az sem emelhet a fejlesztési célok élvonalába egy- egy beruházási javaslatot, ha az az ipari haladást hordozó gépiparból vagy vegyiparból érkezik. S ha ez így van, akkor az elv sokkal Inkább érvényes a vállalatok közötti fejlesztési arányokra, s ennél Is nyomatékosabban a gyárkapun belüli szerkezeti döntésekre. Következésképpen; a határozat — értelemszerűen — azt a követelményt irányozza elő, hogy bármily méretű. bármilyen múltú vagy jelentőségű vállalatról, Iparágról vun Is szó a beruházási célok kijelölésekor, mindenekelőtt a konkrét gyártmányt, u fejlesztendő technológiát kell mérlegelni, • csuk hu az kifizetődőnek, korszerűnek minősül, ükkor állítható szubudra a jelzés. Talán nem felesleges mindezt u valóság néhány tényével Is ábrázolni, A Nehéztpurl Minisztérium — feltűnést keltő és példamutató kezdeményezéssel —, már korábban hozzákezdett ahhoz a munkához, hogy vúllulutl, gondos vizsgálódással, mérjék össze teljesítményeiket, színvonalukat a szakma, a profil szerint életszínvonalút képviselő külföldi vállalatokéval. Aligha kell bizonyítani. hogy ez a tényszerű, a valósággal nyíltan szembenéző egybevetés lehet a leghasznothajtóbb módja u fejlődésnek, a szerkezeti átalakítás gyorsításának is. A minisztérium pedig — e vizsgálatokra hagyatkozva —, egyrészt összegezhette a tapasztalatot, hogy vállalatainak termelékenysége jó- szerint fele vagy harmada a megfelelő külföldi üzemekének, másrészt kitűzhette a reális célt: 1985-ig legalább ojy módon mérsékeljék az elmaradást, hogy a hazai vállalatok érjék el partnereik mai színvonalát. S amiért mindezt most említettük, az a következő megállapítás: a minisztérium iparágul közül uz alu- míniumkohászat és a vegyipar azt u célt sem tűzhette ki, hogy 1985- ig elérje a partnercégek 1975. évi színvonalát. Ez a tény alighanem jól érzékelteti az október 20-i határozat Imént idézett prioritáselvének rendkívüli jelentőségét. Nyilvánvaló, hogy u fejlődés csak akkor gyorsítható, ha uz ágazalesztés és a visszafejlesztés dialektikus folyamatának térhódítá-— sávul. Végül Is nyilvánvaló: a külföldi vevő természetesen nem Ilyen vagy olyan ágazatnak a hírnevéért fizet, hanem a megvásárolt termékért, amit modern gyártási eljárássul, korszerű kivitelben állítottak elő. S bármilyen nyilvánvalónak, már-múr gazdasági közhelynek tűnjék Is ez — ebben rejlik a szerkezeti átalakulás gyorsításának Igazi megoldási lehetősége. T. A. A tápanyag-gazdálkodás és jelentősége A növények növekedésükhöz és minden további életfunkciójukhoz szükséges tápanyagot, a vízből, levegőből és legnagyobb részben a talajból vérzik ki. Termesztési szempontból legfontosabb a nitrogén, a foszfor és kálium. (Bizonyos esetekben n nyomelemeket Is pótolni kell!) A kisegítő fejlődés érdekében, a tápanyagok helyes arányáról kell gondoskodni. Elsősorbun a nitrogén és a szénhidrátok megfelelő aránya biztosítja uz úgynevezett termőegyensúly fenntartását. A szénhidrátoknak a virág- rügyek képzésében, a nitrogénnek a hujtásnövekedésben van szerepe. A foszfor elsősorban a magképzéshez szükséges. A talajból felvehető tápanyagok a termesztés sorún — állandóan fogynak. Pótlásukról gondoskodni kell, hisz bármelyik tápanyag hiánya — vagy túlsúlya — felborítja a termőegyen- súlyt. Az öntözött növények még fokozottabb tápanyag-utánpótlást igényelnek. Részben a nagyobb termésátlagok, részben a tápanyagok lemosódása miatt- Legáltalánosabban elfogadott az a gyakorlat, hogy káliumból kell legtöbbet adagolni, azután a nitrogén és végül a foszfor következik. A legmegfelelőbb NPK 2:1:3 arányú adagolása. A szervestrágyázás csökkenésének következtében egyre gy. k- rabbun fordul elő u mikro- és nyomelemek a cink, a bór és a mangán hiánya. A nitrogén u fehérjék egyik fő alkotórésze. Hiánya esetén u növények törpe növésűek. u leveleik aprók, halvány zöld színűek lesznpk. De a túladagolása is helytelen, mert a vegetatív szervek nagymértékű fejlődését segíti elő. Ez termőfák esetében azt eredményezi, hogy a hajtás- növekedés Igen erős, ezzel szemben kevés vlrágrügy képződik. A nitrogénhez viszonyított' 'v’SLjúÖjd- rut-túUúly esetén pedig sok termőrügy képződik, de a hujtásnö- vekedés gyenge murád. A foszfor hiányakor a vegetációs időszak elhúzódik. Kalcium hiányukéi- a klórods tünetei jelentkeznek. A magnézium ritkán hiányzik a tulajból. Legfeljebb a növény számáru felvehetetlen formában fordul elő. Hiánya érközi sárgulást okoz. A levelek a szokottnál világosabbak. A kén nagyon fontos anyag a fehérje- szintézisben. Hiányakor a levéllemez az alapi részétől elhal és ezeken a részeken vörös foltok keletkeznek. A vas hiánya esetén a levelek megsárgulna'k. Idősebb korban a növény levelei bámulni kezdenek, majd elhalnak. A mangán az enzimek alkotórésze. Hiányakor klorotikus tünetek keletkeznek. A réz hiánya is a levelek sárgulását, sápadt színét adja. Ahol réztartalmú szerekkel permeteznek, ott ez elkerülhető. A cink hiányánál a levelek kisebbek lesznek és a levéllemezeken sárga foltok keletkeznek. A bór hiánya esetében a virágok megtermékenyü- lése nem kielégítő, a levelek sárgulnak és u mellékerek zöldek lesznek. A felsorolt nyomelemeket ritkán kell pótolni. A klskert-tu- lajdonosoknuk azonban ezt a gondját is lussun megoldja a kereskedelem. Huzánkbun ugyunis egyre Inkább terjed u több nyomelem kombinálásával készített szerek árusítása. Arra feltétlenül ügyelni kell, hogy a szervestrágyu, vagy az ezt helyettesítő zöldtrúgya, majdnem csak a feltétlen szükséges tulajélet és talajszerkezet fenntartásához elegendő A‘ szervestrágyázás mellett — a műtrágyákra Is szükség van. K. K.
