Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-07 / 32. szám
1978. február 7. • PETŐFI NÉPE 0 3 Bácsalmási tabló A nem helybelinek nehéz azt eldönteni, hogy mi is a legfontosabb tavaly elért bácsalmásj eredmény. Ha például kistermelő lennék, holtbiztos, hogy az új, félezer négyszögöles, hatszázezer forintért piacra tenném a vokso- mat. Ha a dolgon, mint autótulajdonos gondolkoznék el, csakis azt mondanám: a Kossuth utca és a Kálvária sor közötti szakaszon 800 ezerért beburkolt Rákóczi út érdemel kitüntetett figyelmet, különösen, hogy a Kishíd utcában elkészült a híd is. Ha gyalogosi mivoltomban latolgatnék, feltétlenül a Rákóczi, a Kunbajai meg a Dózsa György úti új járdát vélném mindennél előbbre valónak. Ha közlekedési rendőr lennék, a KRESZ-park átadásának helyeselnék tiszta szívből. Ha Ady Endre, Arany János, Türr István, vagy Rákóczi Ferenc utcai lakos szemszögéből vizsgálódnék, igazi nagy tettként leginkább a belvízelvezetést emlegetném. Ha a környezetszépítés- védelem harcosa lennék, nyilvánvalóan az újabb parkosításnak, fásításnak tapsolnék. Ha tornaedző lennék, listavezetőnek a még márciusban átadott nem akármilyen, de igen korszerű tornacsarnokot tippelném. Ha pedig lokálpatrióta bácsalmási lennék — hát ezt mindet egyszerre említeném, a bajai járás legnagyobb, részleges középfokú központ szerepkörrel felruházott nagyközség elmúlt évi fejlődésének bizonyítékaként. Kurucsai István költségvetési csoportvezető ebédidejét föláldozva, a tanácsülési előkészületek véghajrájában sorolja a további lényeges helybéli tudnivalókat — egy igazán nem nagy papírszeletről. — Nem kis tett volt a csatornamű-társulat megalakítása. No, nem azért, mintha nem lett volna jelentkező, inkább az elsőség miatt: a megyében mi voltunk a társulás úttörői. Három kilométer hosszú a csatorna, s a második ütem, a tisztítóegység is valószínűleg elkészül ebben az ötéves tervben. Egyébként az építés tavaly kezdődött. Tizenhárommillió a megyei támogatás, hétmilliót adott az Országos Vízügyi Hivatal, a társulati tagok tíz év alatt személyenként összesen kilencezerrel járulnak hozzá a költségekhez, a 25 millió forintból még fennmaradó részt pedig mi álljuk. Még a víznél maradva: annyi már az emeletes ház, hogy a hidroglóbusz nem győzte az igényeket. Fúrattunk egy kétszáz- hatvan méteres új kutat, s még az idén is egyet. Mi minden elfér azon a kis cetlin. Még az erre az esztendőre szóló tervek is: persze számok alakjában. Hát, igazán nem kis fába vágják a fejszét Bácsalmáson. Az csak természetes, hogy folytatják a szennyvízcsatornaépítést. s hogy szilárd burkolatot kap a Rákóczi út tavaly meg nem csinált szakasza — a Lenin utca—Kálvária sor között. Ezután — stílszerűen — rögtön a szervizállomás kívánkozik. Ami ugyan még nincs, de lesz. A bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet építteti, és a tanács is belead 350 ezret, azon túl, hogy a 15 milliós beruházáshoz biztosítja a már előre közművesített területet. Tavaly kezdték, az idén befejezik a Rákóczi úti iskola központi fűtésének szerelését, a kazánházat ebben az évben adják át. Nem csekély összegbe, 2 millió 300 ezerbe kerül. Különösebb, óvodákat illető panaszra nemigen lehet okuk a bácsalmásiaknak. A benzinkút mögött magasodik a kívülről is tetszetős, tágas udvara 50 személyes, legutóbb átadott intézmény. A belső, bőven akadó látnivalót Kiss Ferencné óvónő mutatja meg. Igazán modern léte0 Kurucsai István, • Nemcsak kívülről, belülről is szép az óvoda. 0 Tavaly márciusban adták át a tornacsarnokot. sítményhez illően. Külön betegszoba, melegítőkonyha, vezetői iroda, öltöző térképezhető fel; egyszerűen célszerűek, tehát szépek a gyerekbútorok. A nevelést és az oktatást két magnetofon, lemezjátszó és diavetítő könnyíti. A patronáló brigádok — a Volán, a DÁV, a Petőfi Tsz és a Finomposztó Vállalat kollektívái — mindenben segítenek, most például udvari játékok készítésén törik a fejüket, Az óvodások alszanak, ezért Kiss Ferencné suttogva magyarázza: sajnos, nem tellett a központi fűtésre, ezért, bár például a nagycsoport termét két olajkályhával is fűtik, fagyosabb napokon kissé hűvös a benti lég. — Ki ne felejtsük a lakásokat. — aggodalmaskodik Kurucsai István. — Az idén 16 új, célcsoportos otthonnak az építését kezdi meg a Bácska Ktsz. A már-már lakótelep méretű területen GEL- KA-szerviz, gyorsmosó szalon és fodrászüzlet is lesz, az avatást jövőre tartjuk. A papírlapon nincs több szám, egy kommentárt azonban mindehhez még hozzáfűz a költségvetési csoport vezetője. — Mi kell a fejlődéshez? Igény, lehetőség, terv, pénz, és megvalósító. Az eddigiek alapján nyugodtan mondhatom: Bácsalmáson minden van. Sőt! A lelkesedés sem hiányzik. B. J. A múlt év mérlege 0 Vasárnap az egész ország közvéleménye tudomást szerzett arról, hogy az elmúlt évben hogyan dolgozott népünk, miként valósultak meg a célkitűzések. Mire is kellett törekednünk a tavalyi esztendőben? Az 1977. évi népgazdasági terv a társadalmi termelés hatékonyságának javulását és ennek következményeként a termelés, a nemzeti jövedelem és a külkereskedelmi forgalom az 1976. évinél gyorsabb növekedését irányozta elő. Ugyanakkor a dinamikus termelésnövekedés természetesen tegye lehetővé a nagyobb felhalmozást és az életszínvonal emelkedését is. Elöljáróban annyit, hogy a múlt évi gazdasági eredmények azt mutatják: a termelés és az élet- színvonal növekedése alapvetően összhangban volt az éves terv céljaival. A legfontosabb mutató: miként növekedett a nemzeti jövedelem? Mivel a termelés növekedésének üteme meggyorsult, a nemzeti jövedelem meghaladta a tervben számítottat is, így 7,5—8 százalékkal nőtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az 1976—77. évek együttes növekedése elérte az V. ötéves terv időarányos mértékét. Ebben nagy szerepe volt a jó mezőgazdasági termésnek, de nagyobb volt a tervezettnél a többi termelőágazat termelésének növekedése is. Miután a foglalkoztatottak száma a tervezettnél — országosan — mintegy tízezer fővel csökkent, a termelés növekedése nemcsak a mező- gazdaságban, hanem az iparban és az építőiparban is teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származott. • Az ipari termelés mintegy 7 százalékos növekedésében (a megyében 9 százalék) a- termelékenység viszonylag gyors emelkedése mellett fontos szerepe volt az élelmiszeripari termelés csaknem 10 százalékos fejlődésének. Az élelmi- szeripari termelés ilyen növekedését a mezőgazdasági termelés alapozta meg, hiszen a mezőgazdasági termékek mennyisége az előző évekhez képest 10—11 százalékkal nőtt, és 9 százalékkal haladta meg a jó közepes mezőgazdasági, évnek tekinthető 1975-ös évet. Tavaly a búza országos átlagtermése hektáronként 40,5 mázsa volt (megyei átlag 43,1 mázsa), kukoricából 46,8 mázsa volt az országosan elkönyvelhető átlagtermés (a megyében 46,5). Az eredményekben a kedvező időjárás mellett jelentős szerepe volt az érdekeltséget növelő intézkedéseknek, a javuló szervező munkának. Az ipari termékek értékesítésében leggyorsabban a kivitel nőtt. ami több mint 10 százalékkal múlta felül az 1976. évit. Ezen belül a rubelelszámolású kivitel a tervezettnél nagyobb ütemben, míg a nem rubelelszámolású kivitel az előirányzottnál lassabban nőtt. 0 A dinamikus növekedés ellenére a termelő ágazatokban a termelés és értékesítés szerkezetének korszerűsítése több területen vontatottan halad, még mindig magas a nem kellően gazdaságos termelés aránya. Az egyre szigorúbbá váló külpiaci körülmények közepette a gazdálkodó szervezetek — főleg a feldolgozóipar egyes ágazataiban — 1977-doen nem voltak képesek a gazdaságosan értékesíthető exportképes termékek gyártását az igényeknek megfelelő mértékben növelni. Az 1977. évi gazdasági fejlődés a termelés dinamikus növekedésének és az életszínvonal tervszerű emelkedésének eredményei mellett kedvezőtlen vonásokat is tartalmazott. Két fontos területen jelentős eltérés mutatkozik a terv előirányzataitól: a beruházások mérete számottevően meghaladta az előirányzatot, a nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban az import meghaladta a tervezettet, az export elmaradt attól, s a cserearányok a számítottnál kedvezőtlenebbül alakultak. A lakosság életszínvonalának növekedése — mint azt a Statisztikai Hivatal adatai jól bizonyítják — 1977-ben meggyorsult, ami összhangban van a termelés erőteljes növekedésével, a terv életszínvonal-politikai céljaival. A lakosság pénzbevétele több mint tíz százalékkal haladta meg az 1976. évit, amiben nyilvánvalóan szerepet játszott az, hogy az elmúlt évben az iparban, az élelmiszerkiskereskedelemben és a vendéglátásban körülbelül 700 ezer dolgozó műszakpótlékát rendezték. A művelődés, az oktatás, és az egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó bérét emelték. 0 Bács-Klskunban a központi bérrendezések a megye minden tizedik keresőjét érintették. A bér- és bérjellegű bevételek 7—8 százalékkal, a mező- gazdasági termékértékesítésből származó bevételek — a felvásárlás élénkülésével összefüggésben — mintegy 30 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbit. Jól látható, hogy ez utóbbinak súlya a megyében jóval nagyobb, mint országosan és ez eredményezi az átlagosnál gyorsabb készpénzbevétel-növekedési ütemet. :A jövedelmekkel összhangban a lakosság fogyasztása is növekedett. Erre utal a kiskereskedelmi forgalom országosan mintegy 6 százalékos bővülése. A megyében a kiskereskedelmi forgalom mintegy 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, (összesen 13 milliárd forint.) Megállapítható, hogy a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátása általában kiegyensúlyozott volt, a választék azonban még sok esetben nem felelt- meg a keresletnek. Ehhez a témakörhöz kapcsolható az is, hogy tovább javultak a lakáskörülmények és teljesült a múlt évi előirányzat. Ez a megyében annyit jelent, hogy mintegy ötezer lakás került átadásra. Más — de mégis idevonatkozó — törekvéseinkben bizonyos mértékig elmaradtunk, hiszen az 1977. évi, fontosként sorolt feladatok között szerepel a lakásépítéshez kapcsolódó beruházások, a gyermekintézmény-hálózat fejlesztésének időbeni megvalósítása. Ezen a területen nem sikerült lényeges lépést tenni előbbre, sőt fokozódnak gondjaink. A közműfejlesztés, a víz- és csatornaellátás szintén elmarad a tervezettől, ami ugyanakkor veszélyezteti a lakásépítést is. 0 Az életszínvonal-emelkedés egyik jeles mu-r tatója, mint a jelentés is mondja: ,,A pénzbeni társadalmi juttatások összege 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1976-ban, ezen belül nyugdíjakra 36,3 milliárd forintot fizettek ki, négymilliárd forinttal, 13 százalékkal többet, mint azelőtt.” És még néhány jellemző számadat: családi pótlékra 8,5 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,8 milliárd forintot fizetett ki az államkassza. A népgazdaság egyensúlyi helyzetét a belföldi felhasználás tervezettet meghaladó növekedése mellett 1977-ben a világpiaci változások is kedvezőtlenül befolyásolták. A nem rubelelszámolású kivitel jelentős hányadát kitevő gabona és kohászati termékek ára az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére esett vissza, ugyanakkor a nem rubelelszámolású viszonylatból beszerzett könnyűipari anyagok, fehérjetakarmányok, kávé és kakaóbab árszintje az előző évhez képest jelentősen emelkedett. A külkereskedelmi egyensúly romlásában a külső okok mellett hazai okok is közrejátszottak. A termékszerkezet fejlesztése, az áruk minősége, a termelési tényezők kényszerű felhasználása — egyszóval a gazdálkodás minősége — nem haladt úgy előre, hogy az ellentételezhette volna a külkereskedelmi cserearányok romlását, és ez a számítottnál nagyobb árveszteség a nemzeti jövedelem növekményének jelentős részét igénybe vette. • Az elmondottakból származnak az ez évre vonatkozó legfőbb következtetések: a gazdasági hatékonyság növelése, a gazdasági egyensúly javítása, a minőség szem előtt tartása, a beruházások gyors növekedése folyamatának regulázása, az export, különösen a nem rubel viszonylatú zónában való gyors fokozása, a munkaerő felhasználásában való rendteremtés, mindezek együtt jelentik a kulcsát az 1978. évi terv teljesítésének. KÉPERNYŐ Útnak indult a Szibir Könnyű jogosítványt szerezni? A bunker Hiába töprengtem, nem jöttem rá a nyitjára, hogy miért reklámozták ennyire a szórakoztatódramaturgia első műsorát. A napi rohanásnak, sokféle benyomásnak tulajdonítottam a sikertelenséget, ezért A bunker szereplőihez hasonlóan magam is rejtekhelyre vonulva összpontosítottam. Hasztalan! Az sem vitt közelebb a megoldáshoz, hogy segítségként becsempésztem a Rádió és Televízió Újság idei ötödik számát. Az előzetes cikk — ki tudja milyen megfontolásból — azt akar- \ ta elhitetni, hogy tudományos, fantasztikus filmet látunk. örülnék, ha valaki megsúgná, hogy mi volt a szerdán, csütörtökön és szombaton lepörgetett sorozatban a tudomány. A szituáció? Ennél bonyolultabb, korszerűbb kísérletek tucatjairól olvastam szaklapokban. A módszer? A kukucskálós masinákat régóta alkalmazzák emberek, ipari üzemek. üzletek szemmel tartására. Nyomát sem leltem a fantasztikumnak. Piti ügy ez, amikor két ember immár a nyolcadik hete köröz fölöttünk és félvilág látja öt. amikor atom-tengeralattjárók hónapokig cirkálnak a mélyben. A legnagyobb baj az volt. hogy a szerzők elhitették magukkal: már az alaphelyzet izgalmas, feszültséget teremt. Tízezrek, százezrek vállakoznának a felkínált pénz tizedrészéért kísérleti nyúl szerepére. Mi baj történhet? Az utcán is fejünkre eshet egy tégla; elüthet egy rakoncátlan gépkocsi, elszabadult autókerék. A háború alatt százezrek hosszabb időt töltöttek éhezve-fázva, kínos zsúfoltságban, a bizonytalan jövőtől reménykedve, félve... A képlet egyáltalán nem indokolta a drámai hangvételt, indítást, a krimikből csent álvitákat, a kísérlet résztvevőinek felajzott- ságát. A rossz sablonok mechanizmusa elsöpörte, hatálytalanította a kínálkozó konfliktusokat. Szokásomtól eltérően megpendítem, hogy mi lett volna, ha megtudják a vállalkozók: gyilkos van közöttük. Hogyan reagálnak, mit tesznek, miként viselkednek? Vagy, ha címkézett, kiagyalt figurák helyett emberek múlatják a bunkerban az időt. A számunkra szokatlan, a köznapitól elütő helyzetben még fontosabb az egységes logika. Ha a szereplők ki-kilépnek a művészi alkotás zárt világából, akkor a játék elveszti vonzerejét, „nem tudja önmagát megalkotni”. Nincs kihez csatlakozni, kivel vitatkozni; sem társak, sem ellenfelek. A krimik dramaturgiájával nem foglalkoztam, de tapasztalásból sejtem, hogy mindig egy rokonszenves figura köré enyveződik a nézők figyelme: neki, érte drukkolunk. A szórakoztató dramaturgiát nyilván azért' szervezték, hogy itt kísérletezzenek az össznépi szórakoztatás receptjeivel. A negatív tanulság is tanulság, ha legközelebb figyelembe veszik. Ez A bunker a köztudattal ellentétben nem a mélyben, hanem a felszínen helyezkedett el és talán — bocsánat a szójátékért — ezért éreztük felszínesnek, eről- tetettnek. H. Elindult első útjára az új szovjet atom-jégtörőhajó, a Szibir. A harmadik szovjet atom-jégtörőhajó születési helye a lenin- grádi Balti Hajógyár. A Lenin atom-jégtörőhajó a nukleáris fűtőanyaggal működő első jégtörő, már második évtizede hasítja az Északi-Jeges-tenger hullámait. 1977. augusztus 17-én az egész világot bejárja a hír: az Arktyika szovjet atomjégtörő a hajózás történetében először jutott el a földrajzi Északi-sarkra. Az Arktyika jelenleg az Északi-Jeges-tengeren dolgozik, fontos népgazdasági árukat szállító hajókaravánokat vezet. A Szibir atom-jégtörőhajó, műszaki adatait tekintve hasonlít elődjéhez, ugyanakkor számos újítást és módosítást hajtottak végre. A Szovjetunióban nagy jelen0 A Szibir atom-jégtörőhajó próbaútja előtt. (Fotó: APX—KS) tőséget tulajdonítanak az atom- jégtörőhajók építésének. Az ország északi részein új városok épülnek, vállalatok létesülnek, elektromos erőművek kezdik meg működésüket. A hatalmas északi területeken kőolaj- és gázlelőhelyeket, színesfém- és más hasznos ásványi kincseket találtak. Ma az egyik legfontosabb feladat e területek közlekedésének biztosítása Az északi tengereken, ahol a jég hosszú hónapokra akadályozza a forgalmat, az atom-jégtörő- hajók segítségével jelentős mértékben képesek meghosszabbítani a hajózási időszakot. APN—KS A számok mást mutatnak Manapság a megyében alig van olyan család, ahol ne rendelkezne valaki vezetői engedéllyel. Valóban. A motorizáció gyors fejlődése magával hozta, hogy az emberek motorkerékpár, személygépkocsi, mezőgazdasági vontató, vagy segédmotoros kerékpár vezetésére engedélyt szerezzenek. nem is beszélve a hivatásos gépkocsivezetőkről. Idézzük vissza a címben szereplő kérdést: könnyű jogosítványt szerezni? A válasz erre egyértelmű: nem! Erről beszélgettünk Dömötör Ambrussal, a gépjármű- vezetői vizsgabizottság vezetőjével. aki a választ számadatokkal is alátámasztotta. — A megyében a múlt évben mindhárom tárgyból — közlekedési ismeretből, szerkezettanból, forgalmi ismeretekből — 12 898- an vizsgáztak sikeresen. — A motorkerékpárosak vizsgája nincs tanfolyamhoz kötve, s a múlt évben a 11 604 KRESZ-vizsgára jelentkező közül 7312-en buktak meg. Az arány 63 százalékos. Szerkezettanból 6258-an akartak vizsgázni, de 18 százalékuk megbukott. A forgalomban a 4518 motorosnak 16,1 százaléka nem érte el a kívánt szintet. A személygépkocsi-vezetői tanfolyamokon 14 840 jelöltek képeztek ki. bocsátottak vizsgára, akik közül 5580-an nem érték el a követelményt. amely az összvizsgá- zónak 37 százaléka. A legnehezebbnek a szerkezettant tartják e tanfolyamokon, mégis a bukás csak 15 százalékos. A forgalmi vizsgán a 12 646 jelentkezőből több mint 4 és fél ezren nem feleltek meg. Az arányok, sajnos. a személy-, teher-, illetve a tehergépkocsi-vezetőknél sem jobbak. — Nem csökkent, sőt kissé emelkedett a mezőgazdasági vontató. illetve segédmotoros kerékpár és fogatolt jármű vezetői engedély megszerzése iránti „kereslet”. Annak ellenére. hogy mezőgazdasági vontatóvezetők tanfolyamon sajátítják el a tudnivalókat, itt is jelentős a bukás. Az 1313 KRESZ-vizsgázó közül 696 bukott meg. ez 53 százalék. Kisebb volt a szerkezettanból, illetve forgalmi ismeretekből származó bukások száma. Segédmotorból és fogatolt jármű hajtásából 7170-en akartak vizsgázni, ám mindössze 4571 jelöltnek adtunk engedélyt. A legtöbb baleset a közlekedés- rendészeti ismeretek hiányos tudásából, "nem jó alkalmazásából történik. Nem könnyű' valóban megtanulni a jogszabályt, de ez alapvető követelmény. S hogy ez mennyire így van, azt két számmal szeretnénk illusztrálni. A múlt évben 31 599-en vizsgáztak KRESZ-ből, s közülük csak 14 931-en feleltek meg. Beszélgetésünk végén közösen summázhattuk azokat a tanulságokat, amelyek e statisztika számadatai mögött rejlenek. A tanfolyam nélküli vizsgák a hallgatók felkészületlenségéről, a tanfolyamra kötelezett hallgatók esetében azonban az elméleti és gyakorlati oktatás színvonalának alacsony fokáról beszélhetünk. A tények adottak. Ezen a vizsgabizottság változtatni nem tud. s nem is akar. A képző szerveknek és természetesen a jelölteknek kell alaposabb tudást, ismeretanyagot szerezni, hogy valóban elmondhassuk: könnyű jogosítványt szerezni. Gémes Gábor
