Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 48. szám Ára: 90 fillér 1978. február 25. szombat EGYEZTETŐ TANÁCSKOZÁS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON Napirenden: a kórházépítés, az egészségügyi intézmények felújítása Sarlós István Laoszban tárgyal VIENTIANE Győri Sándor, az MTI kiküldött munkatársa jelenti: Vientianéban csütörtökön meg­kezdődtek a hivatalos tárgyalá­sok a Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vezette magyar és a Phoumi Vongvichit, az LFNP KB PB tag­ja, miniszterelnök-helyettes, a Laoszi Hazafias Front KB főtit­kára vezette laoszi küldöttség kö­zött. A tárgyalásokon Phoumi Vong­vichit részletesen ismertette a laoszi népi hatalom első két esz­tendejének eredményeit. Sarlós István ismertette a Ma­gyar Népköztársaság kül- és bel­politikai törekvéseit, gazdasági fejlődését. Pénteken Sarlós István Xieng Khouang tartományba látogatott el. A magyar küldöttséget a tar­tomány vezetői üdvözölték. Ezt követően a delegáció látogatást tett a Rizsesköcsög-síkságon, majd a nap folyamán visszatért Vientianéba. (MTI) Tegnap délelőtt a megyei párt- saékházban Horváth István, a megyei pártbizottság első titká­ra fogadta dr. Schultheisz Emil egészségügyi minisztert, akivel ezt követően a megye párt- és tanácsa vezetői az egészségügyi irányítással összefüggő időszerű kérdésekről folytattak tanácsko­zást A tárgyalás során tájékoztatták a minisztert az új megyei kór­ház építésének készültségi foká­ról, a határidő betartásával kap­csolatos gondokról, illetve azok megoldásáról. Első helyen emlí­tették a szerelőipari munkálatok gyorsításának szükségességét, s az áremelkedések, illetve a szűk­Átadták az új sebészeti pavilont séges tervmódosítások miatt meg­növekedett költségeket. Tájékoztatást kapott a minisz­ter az egészségügyi integráció el­ső tapasztalatairól, s az ezzel összefüggő törekvésekről. Erről szólva dr. Schultheisz Emil hang­súlyozta, hogy az integrációra való áttérés időt igénylő folya­mat. Lényegének megértése, meg­értetése céljából igen fontosnak jelölte meg a miniszter a felvi­lágosító, tudatosító munkát. Egységes álláspontra jutottak a tárgyaló felek az új megyei kórház működéséhez szükséges létszámkérdésben is. Ennek értel­mében várhatóan már az év má­sodik felében munkához lát az új intézmény dolgozóinak — or­vosoknak és középkádereknek — egy része. Lévén a megye számos egész­ségügyi intézménye elavult, fel­újításra szoruló, a tanácskozás további részében a VI. ötéves tervben múlhatatlanul szükséges felújításokra vonatkozó elképze­lésekről kapott áttekintést a mi­niszter, aki a jelzett törekvések­kel egyetértett. Néhány egyéb kérdés mellett dr. Schultheisz Emil a tárca tá­mogatásáról biztosította a társa­dalmi összefogással kezdeménye­zett ötvensizemélyes új szociális otthon létrehozását és működte-* tését. az új sebészeti pavilont Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa pénte­ken ülést tartott. A szalkmunikáskópzésről szóló 1969. évi VI. tör­vény módosításával az Elnöki Tanács felhatalmaz­ta a Minisztertanácsot, hogy meghatározza a szak­munkásképző intézmény létesítésére és fenntartá­sára jogosult szervek körét. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a belügyminisz­ter jelentését az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény végrehajtásának két évtizedes tapaszta­latairól. Megállapította, hogy az állampolgársági ügyek előkészítésében és eldöntésében érvényesül­nek az állampolgársági törvény és a vonatkozó nemzetközi megállapodások elvei és a szocialista humánum követelményei. Az Elnöki Tanács a je­lentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel és választott meg, valamint egyéni kegyelmi ügyekben döntött (MTI) Ellenőrzési Bizottság ülése rűség, a szakmai képzés követel­A Központi Népi A kétségtelen fejlődés ellenére sem oldódott meg megnyugtatóan a teherszállító járművek, erőgé­pek, autóbuszok alkatrészellátása — állapította meg pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Megállapították: az al­katrészhiány miatt leállított jár­művek (továbbra is jelentős gaz­dasági kánt jelenítenek. A KNEB pénteki ülésén meg­tárgyalták a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek munkaerő-gaz­dálkodásának helyzetéről szóló je­lentést is. A KNEB megállapítot­ta, hogy a 12 megyére kiterjedő vizsgálatra olyan időszakban ke­rült sor, amikor a vidéki iparfej­lesztés és a korszerű mezőgazda- sági üzemek kialakulásával új módon jelentkeznek a munkaerő- gazdálkodás kérdései, a tervsze­menyei. Az elmúlt hetekben a pártszervezetek. tanácsok már több megyében tárgyaltak a szük­séges tennivalókról. A KNEB felkéri az illetékes minisztériu­mok, főhatóságok vezetőit, hogy dolgozzák ki a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek munkaerő-gaz­dálkodásának javításához szüksé­ges intézkedéseket. (MTI) Jó eredmények az ipari szövetkezetekben Tegnap kezdetét vette az ipari szövetkezetek mérleg- MEGKEZDŐDTEK záró közgyűléseinek március A MÉRLEG ZÁRÓ _ m •• . ■ ... KÖZGYŰLÉSEK g yeben. A szövetkezeti ipar lakossági szolgáltatásokban, az állami nagyipar hasznos kiegészítésében, a lakásépítésben és az export bővítésében elért múlt évi összesített eredmé­nyeiről az év végi küldöttgyűlés alkalmából már tájékoztattuk olvasóinkat. Az egyes szövetkezetek mérlegzáró közgyűlései — melyeken a vezetőség számot ad a tagságnak az előző esz­tendő gazdálkodásáról — a tavalyi sikerek részleteivel ismer­tetnek meg bennünket. Növelték a tőkés exportot Sikeres gazdálkodásról tanús­kodtak azok a számok, amelye­ket a tegnapi mérlegzáró közgyű­lésen Vass Béla elnök ismerte­tett a Kalocsai Asztalos- és Épí­tőipari Szövetkezet tagságával. Túlteljesítették az árbevételi és a nyereségtervet is. A múlt év­ben több bútort gyártottak, mint korábban, s növelték a stíl- komódok és más kisbútorok tő­kés exportját A belkereskede­lemben értékesített asztalosipari termékek, a franciaágyak tavaly kiváló áru minősítést nyertek. Elismeréssel szólt az elnök a vezetőség nevében az építőrész­leg munkájáról. Dolgozói tavaly a tervezett 38 helyett 46 lakást adtak át. A villamosipari részleg, amely az állami nagyipart segíti kooperációs termelésével, szintén jó teljesítményt nyújtott, sokat fejlődött. Az 1978-as esztendő újabb mérföldkő a kalocsai szövetke­zet életében: egyesült vele — január I-i hatállyal — a Hajósi Vegyes- és -Építőipari Szövetke­zet. A megnőtt ipari egység új neve: Kalocsai Asztalos-, Építő- és Elektromos Ipari Szövetkezet. Az ésszerű fúzió révén nagymér­tékben növelni tudják majd a tőkés exportot, a bútorgyártást. Hajóson mintegy 16 millió forin­tos beruházással korszerű faipari üzemet létesítenek, melyben gaz­daságos termelésit lehet majd folytatni. Vastömegcikkek Dunapatajról A Dunapataji Vas- és Vegyes­ipari Szövetkezet közgyűlésén Váradi Gábor elnök szintén fej­lődésről számolt be a tagságnak. A lakosság jobb ellátását segítet­ték azzal, hogy az előző évinél több diópántot szállítottak a ke­reskedelemnek. Növelték az ak­• A képen látható stíl komód a kalocsai ipari szövetkezet tőkés exportterméke. A fúzió révén nö­velni tudják a kivitelt. (Opauszky László felv.) kumulátortöltő készülékek meny- nyiségét is. Az állami nagyipart támogat­ták a hálózati transzformátorok előállításával, valamint azzal, hogy az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalatnak ablak- és ajtődiópántot készítettek. E ter­mékből egyébként sem a keres­kedelem, sem pedig a lakásprog­ramban részt vevő vállalat meny- nyiségi igényeit nem tudták ki­elégíteni. Folytatták a termékszerkezet korszerűsítését. A korábbi vas nyílászárók helyett fénycsőar­matúrákat állítottak elő. Javult a szövetkezetnél az eszközkihasználás, s valamelyest gyorsult a forgóeszközök forgási sebessége. A minőség javítása ér­dekében függetlenített meóveze- tőt alkalmaztak. A Dunapatajai Vas és Vegyes­ipari Szövetkezet mintegy 12 millió forinttal növelte tavaly a termelését. Újabb fejlesztésre készülnek A Kecskeméti Épületkarban­tartó- és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet vezetősége nevében Nusser Elemér elnök számolt be a közgyűlésnek a múlt évi mun­káról. A szövetkezet legfontosabb feladata, hogy a megye lakáskar­bantartó bázisszerveként fejlesz- sze tevékenységét és szervezési, ügyviteli kérdésekben másutt is alkalmazható módszereket dol­gozzon ki. A lakosság részére végzett építőipari szolgáltatások értéke 1977-iben 44 százalékkal volt több az előző évinél, és megközelítette a 3,5 millió forin­tot. A jelentős fejlődés egyik feltétele az önálló építésvezető­ség volt, amely a megrendelők megelégedésére látja el felada­tát. Tetemesen növekedett a nem lakossági tulajdonú lakások kar­bantartása is. Az ÉPSZISZ a kitűzött célok szerint fejlődik — állapította meg az elnök —, ezt bizonyítja, hogy az összes szolgáltatás érté­két a múlt évben kétharmadá­val, 10,5 millió forinttal növel­ték, s ennek a tevékenységnek az aránya 26-ról 40 százalék fölé emelkedett. A szövetkezet termelése öt szá­zalékkal nőtt tavaly, és megha­ladta a 62 millió forintot. A fejlődés szinte kizárólag az épí­tőipari tevékenységben mutatko­zott, s forrása a termelékenység emelkedése volt: Ezt segítette elő a gépesítés, melyre a múlt évben 2,4 millió forintot költöt­tek. A múlt évi gazdálkodásiban egyetlen kedvezőtlen jelenség mutatkozott — összegében és arányában egyaránt csökkent a szövetkezet nyeresége. Ennek oka nagyrészt, hogy a még formálódó szervezetnek egyelőre nincs meg minden adottsága a hatékony munkához. Szerepet játszott azonban benne a szolgáltatások­nál alkalmazott mérsékelt árpo­litika is, valamint a bérszínvo­nal tetemes növelése. Az ÉPSZISZ idei feladatai fő tevékenységének további növelé­séhez, szervezetének fejlesztésé­hez kötődnek. Ezek teljesítéséhez igen jelentős — 18 milliós — fej­lesztési támogatás áll rendelke­zésükre. A. T. S.—■— Zs. A. Tegnap délután Baján ünnepélyes keretek között átadták a kórház új sebészeti pavilon­ját, amely mintegy 55 millió forintba került. A korszerű létesítményben helyet kapott a tüntetést adott át. Ketten minisz­teri dicsérő oklevelet kaptak. A városi tanács elnöke elismerő ok­leveleket és Baja Városért pla-> ketteket adott a pavilon építésé­ben és berendezéseinek felszere-f lésében kiváló munkát végző dőld gozóknak. Az ünnepségen került sor á kórház dolgozóinak hűségérem-* mel való kitüntetésére. Ezt köd vetően a vendégek megnézték ax új sebészeti pavilont. Sz. F. Az átadási ün­nepségen meg­jelent dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter, Katanics Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke, dr. Fűzi István, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára, dr. Vajtai István, a megyei ta­nács egészség- ügyi osztályve­zetője. Dr. Kincses Ferenc tanács­elnök köszön­tötte a meghí­vott vendége­ket, majd Vas­kó László, a kivitelező vál­lalat igazgató­ja jelképes kulcsot nyújtott át az egészségügyi miniszternek, aki ezt követően avatóbeszédet mon­dott. Mint azt a miniszter egyebek között mondta, a bajai kórház­nak ez a korszerűen berendezett és külsőleg is impozáns, közel 200 ágyas sebészeti pavilonja nemcsak Bajának és Bács-Kis- kun megyének, hanem az egész országnak is jelentősen növeli a betegágyszámát, egészségügyi in­tézményeinek korszerűsödését. Az itt található berendezések, mű­szerek nagy segítséget nyújtanak a gyógyító munkában, a betegek egészségének mielőbbi visszaállí­tásában, amelyért minden egész­ségügyi dolgozó tudása legjavát adja. A miniszter beszéde után dr. Maros Tivadar kórházigazgató átvette az új létesítményt. A program további részében dr. Schultheisz Emil öt dolgozónak Egészségügy Kiváló Dolgozója ki­Szigor - az Ha egyáltalán szabad ilyen szót használni szerencsétlen esetekkel kapcsolatban —, ér­dekes „természete” van az üze­mi balesetek alakulásáról szó­ló statisztikai elemzésnek. Amikor tudniillik egy-egy adatcsoport alapján javulásról adhatunk számot, szinte ki sem tettük még az írásjelet, már is íffy kell folytatnunk: „De" — vagy „más oldalról viszont.. Vegyük például az elmúlt évet. Bács-Kiskun megye üze­meiben, intézményeiben, álla­mi gazdaságaiban és mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteiben összességében jelentős ja­vulást mutat a statisztika. Mind az üzemi balesetek, mind a miattuk kiesett munkanapok száma kevesebb. Ám mindjárt következik az a bizonyos de: a halálos kimenetelű üzemi balesetek száma néggyel több az előző évinél. Vagy a má­sik „rovaton”: a súlyos cson­kulásos balesetek előfordulása, ha nem is volt gyakoribb, de nem is csökkent. A summázó következtetések végén tehát — az örvendetes változásra utaló mutatók elle­nére — felkiáltójel figyelmez­tet: „Még mindig nem elég!” S ez így igaz. Mert amíg tény. hotry az üzemi balesetek számának alakulásában egyet­len tizednyi százalék javulás­nak is örülni kell, mert em­berélet, testi évség megmara­dása van mögötte, az is tény. hogy munkavédelmi ébersé­günk. figyelmünk, felelősség­érzetünk intenzitásán mindig emberért van erősíteni való. S lesz mindaddig, amíg van beírni való a kimutatások rubrikáiba. Mert az annak a jele, hogy nemegyszer lankad a mun­kánkra — s egymásra figyelé­sünk, és ilyenkor könnyen be­következhet a baj. Lehet en­nek az oka a fásultságig menő beidegzettség, rutin, de köny- uyelműség, kényelmesség is. Amikor például „A fene veszi fel a védősisakot, -övét arra a rövid időre!” felkiáltással hanyagolják a védőfelszerelés használatát. S ha szerencsére semmi baj nem történt, legkö­zelebb már huzamos időn át is mellőzik a védőeszközök igénybevételét... De ez csu­pán egyik fajtája az okoknak. Lássunk közben ismét né­hány összehasonlítást, ami me­gint fontos szempontokra hív­ja fel a figyelmet. A „nagy-összesen javuláson belül” — a múlt évben az üze­mi balesetek száma 1,5 száza­lékkal, a kiesett munkanapoké pedig 2,4 százalékkal emelke­dett. Jelentős ez az Építők Szakszervezete megyebizottsá­gához tartozó üzemeknél, a vasútnál, hogy csak őket em­lítsük, már csak azért is, mert a halálos balesetek száma is náluk emelkedett r-agyo bb mértékben. Ez a helyzet is diktálja, ho­va kell különösen irányítani a figyelmet. Mert másik terü­leten, a mezőgazdasági tsz-ek- ben és szakszövetkezetekben egész biztató változást tapasz­talhatunk. Az üzemi balesetek előfordulásának 15,2 százalé­kos és a kiesett munkanapok számának 9,9 százalékos csök­kenése, eredményezte főként a megyei (statisztikai) összkép jelentős javulását. Mármost — ami a legfőbb okokat, ebből következően a tanulságokat illeti: továbbra is fennállnak az előző években megállapított üzemi baleseti okok. Az anyagmozgatás, szál­lítás, az üzemen belüli és köz­úti közlekedés munkavédelmi előírásainak figyelmen kívül hagyása. Ez összefügg az anyagmozgatási, szállítási fel­adatok megtervezésének, -szer­vezésének, ■ eszközellátásának hiányosságaival, a technológiai folyamatok műszaki biztonsá­gának kívánnivalóival. Az is elgondolkoztató, hogy elég sok üzemi baleset okát közvetle­nül, vagy közvetve — az üze­mi rend és tisztaság hiányára lehetett visszavezetni. Mindezeket mérlegelve, nem nehéz a továbbkövetkeztetés. A következetes vezetői ellen­őrzés is hagy még kívánniva­lót —, ahol tudniillik mindezek előfordulnak. S ez a vezetés valamennyi szintjére intő jel. Nem elegendő tehát a szociális tervek munkavédelmi fejeze­teiben megfogalmazni a fel­adatokat. Azok kihagyás nél­küli végrehajtását csak rend­szeres ellenőrzéssel lehet elér­ni. Ez pedig már a termelési feladatok kiszabásánál, irányí­tásánál kezdődik, többek közt annak felmérésével, hogy biz­tonságosak-e a munkakörül­mények ... S tegyük még hoz­zá: szakszervezeti szerveink­nek nemcsak joga. hanem kö­telessége is ennek a gyakorlati megkövetelése, számonkérése. T. I. sebészet, a baleseti sebészet és az urológia; Az új pavilonban szakrendelésekre is lehető­ség nyílik. A berendezések, műszerek mint-* egy 10 millió forintba kerültek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom