Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

-V*1 , VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,-V yí Folytatódtak a zárszámadó közgyűlések a mezőgazdasági szövetkezetekben Az elmúlt hét végén ismét számos mező- gazdasági szövetkezetben tartották meg az évzáró közgyűlést. Borotán, Jánoshalmán, Kiskunhalason, Császártöltésen, Baján, Bácsbojiodon, Kecs­keméten, Garán, és másutt kiemelkedő termelési eredmény­ről adtak számot. Ezen a héten lényegében befejeződnek a mezőgazdasági szövetkezetek mérlegbeszámolói. Öt téesz és szakszövetkezet közgyűlésén elhangzottakból, a gazdálkodási sikerekről az alábbiakban közlünk rövid ismertetőt. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 38. szám Ára: 90 fillér 1978. február 14. kedd Az eddigi legnagyobb nyereség A Kiskunhalasi Vörös Október Tsz tagsága és vezetősége ki­emelkedő munkát végzett az el­múlt évben. A közös gazdaság termelési érítéke 128,7 millió fo­rint, amely 32 százalékkal több, mint 1970-ban, A szövetkezet bruttó jövedelemé 34,7 millió fo­rint, a mérleg szerinti nyeresége pedig 17,2 millió, amely a gaz­daság fennállása óta a legmaga­sabb eredmény. A nyereséget 1970-hoz képest 75 százalékkal növelték. Különösen dinamiku­san fejlődött az állattenyésztési ágazat, amely a termelőszövet­Budapestre érkezett Michael Manley iLázár Györgynek, a Miniszter­tanács elnökének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezett Michael Manley, Jamaica miniszterelnöke. Kísére­tében van Derrick Heaven kül­ügyminiszter-helyettes, Gordon Wells, miniszterhelyettes, a mi­niszterelnöki hivatal vezetője, és Benjamin Clare, Jamaica buda­pesti nagykövete, aki a magyar fővárosban csatlakozott a dele­gációhoz. Jamaica miniszterelnökét és kíséretét ünnepélyesen fogadták a jamaicai és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren, amelynek főépülete előtt díszegy- ség sorakozott fel csapatzászló­val. Megjelent Lázár György, Púja Frigyes külügyminiszter, Simon Pál nehézipari miniszter, Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Soós Gábor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi államtitkár. Vónkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Hónai Ru­dolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Nagy Lajos, hazánk ja­maicai nagykövete, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet több más vezető személyisége. Michael Manley délután a Hő­sök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét, majd a késő délutáni órákban a Par­lamentben megkezdődtek a ma­gyar-jamaicai hivatalos tárgya­Jamaica miniszterelnöke • Lázár György üdvözli a jamaicai miniszterelnököt. kezet összes bevételének 53 százalékát adta. Nőtt a tejterme­lés, s tavaly az egy tehénre szá­mított mennyiség meghaladta a 2800 litert. Csaknem ötezerrel több sertést értékesítettek az el­múlt évben, összesen 7300-at, amelyet a szövetkezetben és a háztájikban hizlaltak. Kimagasló eredményeket értek el a barom­finevelésben, ugyanis másfél millió pecseinyecsiikét és 52 ezer pecsenyelibát értékesítettek. Nőtt a szövetkezet vagyona is, amely eléri a 88 millió forintot. Megvalósul a baromfi program A asászártöltési Kossuth Ter­melőszövetkezetben az 1970-ban elért 11,5 millió forintos nyere­séggel szemben tavaly 25,3 millió forint nyereségét éritek el. Meg­kezdődött a baromfitelep építése, és ebben az esztendőben be is fejeződik. A tervek szerint 12 épületből álló telep készül, ahonnan évente kétezer tonna húscsirkét tudnak majd elszállí­tani. Korszerűbb körülmények között A Kecskemét határában gaz­dálkodó Alföld Szakszövetkezet az elmúlt esztendőkben elindult a fejlődés útján. Több olyan be­ruházást valósítottak meg, amely- Jyel növelni tudták szolgáltatá­saikat és termelésüket is. A leg­jelentősebb az ipari segédüzemág fejlesztése. Az elmúlt évben egyebek között korszerű öntő­műhelyt is létrehoztak. Bővítet­ték a szeszfőzdéjüket, ahol hul­ladékgyümölcsöt dolgoznak fel. Az idén már a tavalyinál 20 szá­zalékkal több, háromezer hekto­liter szeszt tudnak előállítani. Megkezdték az ültetvény-telepí­tést, tavaly három hektáron spárgát, az idén, pedig hat hek­táron szilvát telepítenek. Tavaly szociális beruházásra is sor ke­• A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet virágkertészete az elmúlt évben először zárta az esztendőt nyereséggel. A szövetkezet saját virágboltjaiban több ezer vágott és cserepes virágot értékesítet­tek. rüit, egyebek között üzemi étke­zőt és orvosi rendelőt építettek. Az idei tervek között szerepel az erő- és munkagéppark bővítése és korszerűsítése, valamint egy szeszpalackozó üzem létrehozása. Magasabb előirányzat Bácsbokodon Rácz István tsz- elnök a gazdálkodás múlt évi eredményét elemezve, elmondót- ta, hogy túlteljesítette a tavalyi termelési tervét az Aranykalász. A szövetkezet gazdái hektáron­ként 52,2 mázsa búzát, 70,8 má­zsa kukoricát, 412,7 mázsa cu­korrépát termesztettek. A tehe­nészetben tavaly 22 százalékkal nőtt a tejtermelés! átlag. A kö­zös munka al'apján a szövetkezet termelési értékének a tsz egy- egy dolgozójára számított össze­ge 330,7 ezer forinlt Lett. A szö­vetkezeti gazdák napi átlagos ke­resete pedig 172 forintot tett ki 1977-tben. A beszámoló utáni vitáiban a szocialista brigádvezetők azt ja­vasolták, hogy a szövetkezeti közösség termeljen többet az eredetileg tervezettnél. Így az ötödik ötéves terv végéig az Aranykalász Tsz 41,4 ezer má­zsa búzával, 1,7 millió liter tej­jel 2,2 ezer mázsa vágóállattal nagyobb mennyiséget adhat köz- fogyasztásra. A zárszámadó köz­iások. A magyar tárgyaló csopor­tot Lázár György vezeti. A tár­gyaló csoport tagjai: Simon Pál, Házi Vencel, Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és Nagy Lajos. A miniszterelnökök tájékoztat­ták egymást országaik helyzeté­Befejeződött a téli vásár Bőséges választék, nagy vásárlási kedv Két hétig tartott az ország va­lamennyi ruházati cikkeket, ci­pőt árusító kisebb-nagyobb üz­letében, boltjában, áruházában a téli vásár. A lakosság amúgy is meglevő vásárlási kedvét tovább fokozta a 30—40 százalék áren­gedmény, amelybe az idén min­den eddiginél több árut vontak he. Az idei téli vásár megyénkben tapasztalatainak összegzéseként elmondható, hogy a vásár 14 nap­jából legalább 10 nap érdemi vá­sár volt, hiszen az árukészlet bő­sége folytán nem fogyott el a ke­lendőbb holmikból a kínált meny- nyiség az első napokban. Még pénteken és szombaton is tudott vásárolni az, aki az utolsó na­pokra hagyta a családi ruhatár felfrissítését. Az ország 33 Centrum áruhá­zában 440 millió forint értékű árut kínáltak, s a két hét alatt mintegy 110 millió forintot taka­ríthattak meg a vásárlók az ár- kedvezménnyel. Ebből a nagy vá­sárból kivette részét megyénk két Centrum Áruháza, a kecskeméti és a kiskunfélegyházi is. — Ha az eredeti áron számol­nánk a kedvezményesen eladott sokféle árucikket, ez 7 millió 300 ezer forintot jelentene, de ha eb­ből levonjuk a 30—40 százalék kedvezményt, így 4 millió 800 ezer forint a téli vásár eredmé­nye áruházainkban — tájékoztat dr. Weither Dánielné, a Centrum Aruház Igazgatója. — Természe­tesen készleteink nem fogytak ki, s nem kelt el minden áru, a le­értékelésbe ugyanis 9 millió 100 ezer forint értékű árut vontunk be. Különösen a méteráruk és a téllkabátok voltak kelendők, s minden korosztály megtalálhatta a kedvére valót A nagy áruvá­lasztékban szerepet Játszott az Is, hogy az önálló beszerzési lehe­tőségünkkel élve többféle, divatos holmit is módunkban állt kínál­ni. Hegedűs Ferenctől, az Alföld áruház igazgatójától a követke­zőket tudtuk meg: — A vásár ideje alatt az áru­ház ruházati forgalma hétmillió forintot ért el, ebből engedmé­nyesen 4 millió forint értékű árut adtunk el. A tavalyihoz képest 18 százalékkal növekedett az áruház forgalma. Különösen sok télika­bát, kötött holmi, sál, ing, ano- rák talált vevőre. Népszerűek voltak a gyermek és női csizmák is. A Bács-Kiskun megyei Ruhá­zati Kereskedelmi Vállalat, amely a megyének jelentős ellátója, a következő tájékoztatást adta a vásár eredményeiről: — Huszonnégy millió forintér­tékű árut adtunk el, átlagosan 37 százalékos árengedménnyel. Ez a lakosság részére 9 millió forint megtakarítást jelentett. A forga­lom a tavalyihoz képest 19 szá­zalékkal növekedett. A vásárba bevont áruk mintegy 80 százalé­ka fogyott el, s a legnagyobb ér­deklődést a méteráruk közül a kártolt kabátszövet érte el, ebből 3500 métert, míg a jersey kel­mékből 5 ezer métert értékesítet­tünk. Férfi télikabátból 1600 női télikabátból 2400 gyermekkabát­ból négyezer talált gazdára, ösz- szesen 2800 pár női csizmát érté­kesítettünk, míg férfi- és gyer­mek csizmákból mértéktartóbb volt a kereslet, tudtuk meg Óno­di Lajostól, a BRK kereskedel­mi igazgatóhelyettesétől. Befejeződött tehát a téli vásár, s megszűnt az ostrom az üzletek­ben, az áruházakban. Végre ki­szusszanthatják magukat a keres­kedők, akiknek ez a két hét meg­növekedett munkát Jelentett. Ta­lán az könnyebbítette munkáju­kat, hogy a bőséges választékból szinte mindenkinek tudtak vala­mit ajánlani. N. M. ről, áttekintették a kétoldalú kap­csolatok alakulását, s eszmecse­rét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Lázár György este vacsorát adott Michael Manley és kísérete tiszteletére az Országház Vadász­termében. Pártnapok a megyében 3. oldal Nemcsak a gyermek érzi a hátrányt 3. oldal Érdekességek Szabadszállás múltjából S. oldal # Hulladékgyümölcsöt dolgoznak fel a kecskeméti Alföld Szakszö­vetkezet szeszfőzdéjében, ahol tavaly korszerű lepárló berendezéseket helyeztek üzembe. gyűlés egyhangúlag elfogadta a brigádvezetők javaslatát, 1978- ban az Aranykalász Tsz tagsága e szerint dolgozik. Alkalmazták a tudományos eredményt A garad Vörös Csillag évzáró közgyűlésén Matos Iván tsz- elnök a szocialista munkaver- 6 enynek és a szövetkezeti gazdák egész évi szervezett tevékenysé­gén kívül, a tudományos ered­mények gyakorlatba ültetésének tulajdonította a termelési sikere­ket. A garai szövetkezet a Bajai Kukoricatermelési Rendszer technológiája szerint 58,8 mázsa kukoricát termesztett hektáron­ként. A rendszerhez társulás az eddiginél magasabb hozamú nö­vénytermesztést alapozta meg. Különösen a kenyérgabona ter­mésátlagának növelésében kell gyorsabb ütemben előbbre lépni. A Vörös Csillag Tsz 1977-ben a népgazdasági követelmények­nek megfelelően támogatta a háztáji termelést. Ennek ered­ménye, hogy a szövetkezet a háztájiból tavaly 4253 hízott ser­tést szállított közfogyasztásra. A garai háztáji tehéntartás pedig 121,2 ezer literrel növelte a tej­iparnak átadott tejmennyiséget. 458 tonna halhús A megye egyetlen és az ország legnagyobb halászati szövetkeze­te, a bajai Oj Élet, negyedszá­zaddal ezelőtt létesült. Ennek évfordulójáról emlékezett meg Vuity József elnök az évzáró közgyűlésen. A bácskai, vala­miint a Kiskunhalas környéki nyílt vizeken működő halászati közösség tavaly 458 tonna halat értékesített, bár a folyó szennye­ződése következtében a Dunáról, a vízszabályozást követő elisza­posodás miatt pedig a holtágak többségéről teljesen kiszorulnak a halászok. Azért az a szövetke­zet cselekszik helyesen, amelyik a tógazdaságát fejleszti. Az Üj Élet Hitsz a harkakötönyi halastó létesítésével ennek az alapját teremtette meg az előző években! Ily módon teljesítheti azt a ter­vét, hogy 1978-ban 500 tonnával több halat értékesít majd, mint 1977-ben. Az óvodától az egyetemig „A modern élet rohanó for­gatagában csak az állhatja meg a helyét, aki felvértezi magát a tudás fegyverével". Ezeket a szavakat évtizedekkel ezelőtt vetette papírra az egyik filozófus. Ha akkoriban érvé­nyes volt az állítás, ma száz­szorta az, többek között azért is, mert a „modem élet rohanó forgataga” azóta még inkább felgyorsult, bonyolultabbá lett; ez pedig azt jelenti, hogy a ma és a jövő embereinek meg kell hogy sokszorozódjék a tudásigénye, müveltségvágya. „A jó pap holtig tanul” régóta ismert mondás sohasem volt ennyire az egész társada­lomra érvényes. A minden idő­ben jelszónak használt, bizta­tásul szolgáló mondás ugyanis valamikor csak az „Írástudók­ra" vonatkozott. Ki tagadhat­ná, hogy napjainkra az egész ország Írástudóvá lett lénye­gében? Viszont éppen ezért a köz­mondásra ma nagyobb szükség van, mint bármikor eddig. Legfeljebb másképpen mond­juk az abban kifejezésre jutó lényeget, jelentéstartalmat, a magunk — ha úgy tetszik szo­cialista, művelődéspolitikai — nyelvére igyekszünk lefordíta­ni. Azt mondjuk például a Közművelődési Törvényben, hogy „A közművelődésben való részvétel állampolgári jog; egyben minden állampolgár­nak — képessége,' képzettsége és érdeklődése szerint — ön­maga és a társadalom iránti kötelessége”. Am mit is jelent tulajdon­képpen az a kitétel, hogy a művelődésünket szolgáló mun­kában való részvétel — köte­lesség? Nem kevesebbet, mint azt, hogy egyetlen becsületes, önmaga és mások sorsát egy­aránt szem előtt tartó állam­polgárunk sem maradhat kívül a tanulási-művelődési cselek­vési és mozgáskörökön; senki nem vonhatja ki magát az ilyen irányú munkálatok, kö­telességek végzése, illetve tel­jesítése alól. A feladatok ilyen tekintetben a törvényből és a vonatkozó párthatározatokból egyaránt jól ismertek, és ezek elvégzéséből mindenki kedve szerint kiveheti a részét. Az ismereteket gyarapító, világnézetet alakitó tudatos ráhatás már az óvodai évek­ben elkezdődik és folytatódik. A legkisebbek felkészült neve­lői, az óvónők nem csupán ta­nítják a gyermekeket az élet­koruknak megfelelő ismeretek­re, de egyúttal nevelik is őket már a három-hat éves korban a szépre, az esztétikai élmé­nyek befogadására. Amikor a kicsik verset mondanak, észre­veszik a bokrok, virágok, fák szépségeit, ha lemezről vagy rádióból zenét és mesét hall­gatnak, tulajdonképpen ké­szülnek már pedagógusi segít­séggel a későbbi — remélhe­tőleg egész életüket végig kí­sérő — mélyebb észtétikai él­mények befogadására, a világ jobb megismerésére. A tanítók és tanárok is ak­kor járnak el helyesen — el nem hanyagolható kötelessé­gük Is ez —, ha a későbbiek során soha nem tévesztik szem elől: a diákok bekapcsolása valamilyen formában a köz­művelődésbe, a mindennapi kulturális tevékenységekbe legalább annyira fontos, mint a tanórákon az ismeretanya­gok elsajátíttatása. Ne titkoljuk, hogy ma még nem minden ne­velő — és nem minden szülő -— gondolkodik így. Akadnak olyanok, sajnos, akik ellenzik, sőt akadályozzák, hogy a ta­nuló énekeljen, táncoljon, sza­valjon művészeti csoportban, hogy múzeumi, könyvtári is egyéb szakkörben szorgoskod­jon, mondván: akadályozza az ilyesfajta elfoglaltság a gyer­meket a tanulásban. Akik így vélekednek, nem veszik tudo­másul, hogy a személyiségfor­málásban, a tökéletesedésben, a sokoldalúság kiépítésében éppen az ilyen változatos el­foglaltságokra van szükség. Azok a fiatalok, akik már mint úttörők bekapcsolódnak a honismereti munkába, s szű- kebb hazájuk alaposabb meg­ismerését tűzték ki célul, vagy akik mint középiskolások, egye­temisták részt vesznek szellemi vetélkedőkön, kulturális és egyéb versenyeken, s ezekhez kapcsolódón közelebbről is megismerkednek a közműve­lődési intézményekkel, azok később otthonosan mozognak majd mint felnőttek a kiállító­termekben, klubokban, sőt még a levéltárakban és múzeumok­ban is. Belőlük verbuválódik majd mindenfelé az országban a hangversenyek, irodalmi an­kétok és találkozók közönségre. ők lesznek majd a közművelő­dés meg-megújuló arculatá­nak cselekvő formálói. Az óvodától az egyetemig arra kell ösztönözni hát a leen­dő felnőtteket, hogy egyrészt állandó befogadói, másrészt aktivistái, szervezői, kezdemé­nyezői és lendítői legyenek a közművelődésnek. Valameny. nyiük egyéni és egyben közös, szép hasznára. V. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom