Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

1918. február 11. péntek • PETŐFI NÉPE • S

£

]

Kiskunfélegyháza tisztaságáért

Világszerte egyre nagyobb gondot jelent a különböző ipari, háztartási és egyéb hulladékok megsemmisítése. Ezek egy részét ugyan sikerült újra feldolgozni, de sok az olyan anyag, amit már nem lehet ismét hasznosítani a termelésben. Számos helyen különböző típusú kemencékben égetik el a hulladékot, vagy erre alkalmas helyen tárolják úgy, hogy lehetőleg ne szennyezze a környezetet. A városok, községek vezetőinek napjainkban egyik legnagyobb gondja a megfelelő köz- tisztaság megteremtése. Gépesítéssel, különböző intézkedésekkel igyekeznek megtartani a tisztaságot, s ebben jelentős segítséget jelentenek a különböző lakossági akciók. Ezek nyomán a megye számos lakott helyén jó eredményeket érnek el a Tiszta városért, vagy a Tiszta udvar, rendes ház mozgalomban.

Kiskunfélegyháza belterülete általában tisztának mondató. Különösen nyáron kellemes végigsétálni a széles utcák árnyas fái, tarkán virító virágágyásai között. Szépen gondozottak a parkok, sok kiskapun ott a Tiszta udvar, rendes ház tábla. Annak viszont, aki az E—5-ös úton Szeged irányában elhagyja a várost, furcsa, kettős élményben lehet része. Elégedetten szemlélheti a gyors ütemben épülő korszerű kenyérgyárat, s utána — alig száz méterrel — szörnyülködhet a néha füstölgő és meleg időben, meglehetősen bűzös szeméttelep láttán.

A városi tanács költségvetési üzemének vezetője. Zsidó Gábor sem tudott minden tekintetben megnyugtató választ adni e teleppel kapcsolatos kérdéseinkre.

— Üzemünk szerteágazó tevékenységében a legnagyobb gondot a köztisztaság jelenti — ' mondta a ttöbbii között. —■ Mi is tudjuk, hogy az új kenyérgyár közelgő üzembe helyezése igen-igen sürgeti a szomszédos s-zernéttcleo megszüntetését. A IKÖJÁL-fól is kaptunk már ielzéreket. hogy pz az élelmiszeripari üzem nem tűri a szeméttelep közelségét. Amint

az idő engedi, természetesen azonnal hozzálátunk a telep rendezéséhez. Sajnos, csak a rendezésre elegendő a rendelkezésünkre álló 219 ezer forint. Ha nem

kapunk további anyagi támogatást, nem tudjuk teljesen megszüntetni a gondokat. Az új telep helyének a kijelölése már megtörtént, ha a . tervek elkészülnek,

a várostól hat kilométerre, a Halasi útról leágazó dűlőút mellé hordjuk majd az előírásoknak megfelelő tárolásra a hulladékot.

A városi hulladék összegyűjtésére jelenleg három Kuka-gépkocsi áll rendelkezésünkre. Két locsolókocsi és két önfelszedő seprőgép őrködik az utak tisztaságán. Az év első felében vásárolunk még egy Skoda locsolókocsit, s bízunk abban, hogy nyáron majd a korábbinál is kevesebb por szennyezi a levegőt.

Az első félévben különben a szemét összegyűjtésében számítunk jelentős változásra. Márvárjuk a 810 ezer forint értékű, konténerszállító gépkocsit. A város különböző pontjain 19 konténert helyezünk el, s a lakosság ebbe hordhatja majd a házisze- metet. Reméljük, hogy ezeknek a használatbavételével megszűnnek majd a városképet jelenleg csúfító és egészségtelen, „illegális” lerakóhelyék. Örömmel vettük tudomásul, hogy városunk üzemei szintén rendeltek ül yen konténereket, ily módon majd könnyebben. szóródásmenrtesen tudjuk elszállítani a különböző ipari hulladékot is. A cipőgyárban 10, a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban 5, és más vállalatoknál összesen 33 konténer érkezését várják,

— Bízunk abban — mondta befejezésül a költségvetési üzem vezetője —, hogy ezzel az új gyűj. téíii rendszerrel és a mostani telep megszüntetéséhez várható anyagi támogatással megnyugtatóan rendezni tudjuk a szeméttelep sorsát.

O. L.

• A jelenlegi szeméttelep, háttérben az épülő új kenyérgyár. (Opa- uszky László felvétele.)

NÖVEKEDETT A TÜZESETEK SZÁMA

Négymillióval kevesebb

az anyagi kar

A tűz az emberiség legősibb barátja, de egyben ellensége is, hiszen a fékevesztett lángok sokéves munka gyümölcsét, milliós értékeket semmisíthetnek meg. Minit minden esztendő elején, most is felkereste Dudás István tűzoltó alezredest, a tűzoltóság megyei parancsnokának helyettesét Gémes Gábor, lapunk főmunkatársai, s arra kérte, tájékoztassa olvasóinkat az elmúlt esztendőben történt tűzesetekről, az anyagi károkról.

KÉRDÉS: Úgy tudjuk, hogy 1977-ben több tűz pusztított a megyében, mint korábban. Mit mutatnak a számok?

VÁLASZ: — Az elmúlt évben 431 tűzeset történt a megyében, amely ötmillió hatszázezer forint anyagi kárt okozott. Az ezt megelőző, 1976-os esztendőben 413 tűz volt, ám az anyagi kár 9 millió 600 ezer forintot tett ki. A múlt évben tehát a tűzesetek száma növekedett, az anyagi kár azonban 4 millió forinttal csökkent. A kárérték csökkenése annak tulajdonítható, hogy technológiai hiba és a hasizná lati utasítások be nem tartása miatt 1977-ben tűz nem keletkezett, illetve nem hatalmasodott el.

KÉRDÉS: Hogyan értékeli az ipari üzemek tűzvédelmi helyzetét?

VÁLASZ: — Az állami vállalatok nagyobb többségében betartják a tűzvédelmi előírásokat, ennek ellenére a tűzesetek száma öttel, az .anyagi kárérték pedig félmillió forinttal növekedett. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy egy villámcsapásból keletkezett tűz önmagában ne- gyedmilLiós, sugárzó hő és gyermekjáték miatt a Kiskunfélegyházán leégett két faház 400 ezer forintos kárt okozott. Az a megállapításunk, hogy a szövetkezeti iparban nagyobb gondot fordítanak a megelőzésre, amelyet bizonyít az is, hogy 1977-ben nem kellett tüzet oltani. A magánkisiparban csupán egy esetben történt tűz — 25 ezer forintos kár- értékkel —, amely a zsúfoltság és a tűzvédelmi szabályok be nem tartása miatt keletkezett. ^KÉRDÉS: Megyénkben sok mezőgazdasági nagyüzem tevékenykedik. Velük kapcsolatosan mit mutat a statisztika?

VÁLASZ: — A mezőgazdasági nagyüzemekben a tűzesetek száma néggyel emelkedett, viszont a kárérték ötmillió forinttal kevesebb, mint az előző esztendőben. Kétségtelen, hogy aiz időjárás jelentős befolyásoló tényező a mezőgazdasági tűzesetek vonatkozásában, de a jól szervezett megelőző tevékenységgel nagymértékben lehet csökkenteni a tűzesetek számát. A rendeletek értelmében a gazdaságok irányító szerveivel közösen megszerveztük az alapfokú tűzvédelmi tanfolvamot, ahol myolcvainketten szereztek képesítést. Ezeknek az aktivistáknak az irányító tevékenysége is nagymértékben közrehatott a kárösz- szeg csökkenésében. A statisztika is tanúsítja, hogy kiemelkedően jó volt a megelőzést szolgáló tevékenység az állami gazdaságokban, ahol a tűzesetek száma jelentősen csökkent, az 1976. évi 13-mai szemben csupán 3 esetben fordult elő. Az erdőtüzek száma és kárértéke is csökkent. Amíg 1976-ban 15 erdőtűz volt, s az anyagi kár 383 ezer forint, addig 1977-ben 12 erdőtűz keletkezett, 89 ezer forint anyagi kárral.

KÉRDÉS: Szeretnénk hallani a lakóházak, középületek tűzeseteiről.

VÁLASZ: A helyzet sajnos,

nem megnyugtató. Kétségtelen, hogy a tűzesetek száma a lakóházaknál hattal emelkedett, a kár- érték viszont 240 ezer forinttal csökkent. A keletkezési okokban változás azonban nincsen. A fűtőberendezések műszaki hibája, az építési hiányosságok még mindig nagy veszélyt rejtenek. Az elmúlt évi vizsgálatok alapján szöveges tűzvédelmi előírást tartalmazó felhívást készítettünk 160 ezer példányban. Ezeket a rendszeres lakóházi felülvizsgálat alkalmával a tulajdonosok a megyében megkapják. Ügy véljük, ez is a megélőzést szolgálja. A középületek tűzvédelme értékelésünk alapján kielégítő. Igaz, a múlt évben három ilyen tűzesethez vonultunk ki, ahol mindössze 4800 forint anyagi kár keletkezett. A korszerű építkezés mind nagyobb mértékben csökkenti a tűz keletkezé- sénék lehetőségeit, de mint mondani szoktuk, az ördög nem alszik.

KÉRDÉS: Melyek a tűz keletkezési okának jellemzői, okai és milyen intézkedések váltak szükségessé?

VÁLASZ: — A legtöbb tüzet, a múlt évben konkrétan hetvenet, az emberi gondatlanság, a dohányzás okozott. A második helyen az elektromos áram szerepel, amely 55 esetben vált a tűz okává. Még mindig magas, 54 a gyermekjátékból származó tüzek száma. A sugárzó hő 36, a nyílt láng használata 34 esetben lob- bantotta fel a pusztító lángokat. A mezőgazdaságban az öngyulladásból keletkezet tüzek száma 50 százalékkal, a kárérték pedig 130 ezer forinttal volt kevesebb. A közlekedésben a tüzek száma minimális. s a kárérték nem haladja meg a tízezer forintot. A tűzeseték megelőzésére minden évben nagy gondot fordítunk, amit bizonyít. hogy 124 alkalommal tartottunk filmvetítést. 398 esetben propaganda-előadást, amelyeket 44 ezren néztek meg. illetve hallgattak végig. Vándorkiállítást rendeztünk Kecskeméten a lakóházaikban előfordult tűzesetek keletkezési Okát illusztrálva, ötven esetben adtunk ki figyelmeztető felhívást a tűzmegelőzési szabályok betartására. Súlyosabb esetekben 190 szabálysértési eljárást kezdeményeztünk, és 120 szabálysértőt bírságoltunk meg. Büntető eljárást 20 esetben indítottunk. s kilencben született ítélet. A tűz megelőzése természetesen nemcsak a tűzoltóság, hanem valamennyiünk feladata, ezért szükséges az előírások, szabályok betartása — fejezte be nyilatkozatát Dudás István tűzoltó alezredes.

Községfejlesztés és társadalmi munka

E két fogalom szinte elválaszthatatlan egymástól Garán. Talán ez is a magyarázata annak, hogy nem egy esetben megduplázódik a községfejlesztési munka értéke. Tavaly az áprilisi tanácsülésen kimondták a Bácsszentgyörgygyel való egyesülést. Ekkor már mindkét község elfogadott tervekkel rendelkezett.

Hogyan sikerült a közös községi tanács felügyelete alá tartozó két község fejlesztési tervét valóra váltani az elmúlt évben? Erről kértünk nyilatkozatot Zegnál Mariktól, a Garai Községi Tanács elnökétől.

— Az összevonás személyi feltételéi megvoltak, a gondok a fejlesztésnél jelentkeztek., Az iskola már megelőzte az egyesítést. A garai a 60-as évek végétől körzeti általános iskola volt, s ennek irányítása alá tartozott a bácsszentgyörgyi is.

A két község együtt 786 ezer forint községfejlesztési összeggel rendelkezett. Ezt a lehető legjobban igyekeztünk kihasználni, de a terveink nagyobbak voltak, mint amiré ez az összeg futotta volna.

így hát — mint már oly sokszor, most is — a lakossághoz fordultunk egyrészt anyagi támogatásért, másrészt társadalmi munkáért. Az eredeti összegből terveztük Garán a Buinyevác utcában szilárd útburkolat elkészítését, amely a tervezett 2 millió 400 ezer forint helyett 1 millió 160 ezer forintért készült el. Természetesen ehhez hozzájárult a lakosság nagyarányú társadalmi munkája, és e körzet lakóinak 170 ezer forintos anyagi támogatása.

— így további lehetőség nyílt arra. hogy újabb 2 kilométeres betonjárdát építsünk, a Petőfi utcában pedig 1 kilométeres köves utat. Ez utóbbi befejezésére ebben az évben kerül sor, mintegy 400 ezer forintos ráfordítással. Itt hadd mondjam el, hogy községi tanácsunk a lakosság további társadalmi munkájára és anyagi hozzájárulására számít, amiből más körzetben 2 kilométer betonjárdát kívánunk megépíteni.

— Ugyancsak a tavalyi költségvetésünkben szerepelt 3 autóbuszváró elhelyezése, ami meg is történt. Az 1976-os évről 630 ezer forint pénzmaradványunk volt, s ezt a felsőbb tanácstól kapott felújítási keretből kiegészítve, közel 900 ezer forintot fordítottunk a diákotthonunk korszerűsítésére, valamint az iskolai napközi otthon áthelyezésére, felújítására. Ezen felül ugyancsak felsőbb tanácsi szerveink támogatásával az élőbb említett létesítményekben a bútort is korszerűsítettük. Felújítottuk az öregek napközijét is.

— Az ÁFÉSZ-szel történt tárgyalások eredményeként ebben az évben egy korszerű mini ABC-áruház épül a Partizán utcában, amely helyettesíti a jelenlegi két korszerűtlen, magánlakásban elhelyezett üzletet.

— Bácsszentgyörgyön felsőbb tanácsi hozzájárulással közel negyedmillió forint értékben megoldottuk az évek óta sürgető belvízelvezetést. A lakosság igényeinek megfelelően megterveztettük a ravatalozó építését, amelyhez a lakosság társadalmi munkát és önkéntes pénzbeli hozzájárulást ajánlott fel, családonként 100—100 forintot, az 1977 és 1978 évben egyaránt. Ez ösz- szesen 100 ezer forint, amelyhez a tanács ez évi tervezéskor ugyancsak 100 ezer forintot irányzott elő, valamint agy ösz- szekötő járda megépítését az utcától a ravatalozóig.

— Ugyancsak községfejlesztési munkánkat képezte a tavalyi évben az óvoda felújítása és korszerűsítése és az iskola körüli kerítés elkészítése. Örömmel mondhatom e'1, hogy községünk lakossága az elmúlt évben 8 millió 581 ezer 130 forint értékű társadalmi munkát végzett, s így egy lakosra 2590 forint értékű társadalmi munka jutott.

— Milyen munkálatok elvégzését tervezik az idén ez évi költségfejlesztési összegből?

— Egyrészt a már előbb említett bácsszentgyörgyi ravatalozó megépítése. A külterületen levő tanácsi híd korszerűsítésére és megerősítésére 100 ezer forintot kívánunk felhasználni. Ez évre községfejlesztési tervünk félmillió forint, amelyhez a lakossági hozzájárulásra is számítunk. Igényként merült fél a Lakosság részéről a Táncsics utcában az út és a járda építése, amelyhez azonban csak akkor foghatnánk hozzá a nagyarányú pénz és társadalmi munkafelajánlás ellenére is, ha a tavalyi település- fejlesztési versenyben ismét jó helyezést érnénk el, s ennek pénzjutalmát erre a célra fordíthatnánk.

— Igen szép eredményeket értünk el már eddig is a község lakóinak társadalmi munkafelajánlásával, s bízom benne, hogy hasonló segítséget ebben az évben is kapunk közös feladataink megvalósításához. Még annyit elmondhatok, hogy az idén 150 ezer forint ráfordítással felújítunk egy egészségügyi szolgálati lakást Garán. Idei tervünkben szerepel a közvilágítás korszerűsítése is, amelyre az anyagi fedezet rendelkezésünkre áll.

— Tudatában vagyunk annak, hogy a községfejlesztésre fordítható pénzügyi keretünk nem nagy, de már az eddigi példák is bizonyították, hogy összefogással, a lakosság . áldozatos anyagi támogatásával megsokszorozható. Bízunk benne, hogy így lesz az idén is — fejezite be nyilatkozatát Zegnál Márk garai tanácselnök.

Szabó Ferenc

PANORÁMA

Áll az autó, pörög a kerék

Latyakos hóban, jeges úton, mély sárban, de akár a száraz nyári homokon is előfordulhat, hogy a járművet nem tudjuk elindítani, mivel kapaszkodás helyett egyhelyben forog a kerék, s egyre mélyebbre süllyed, szinte elássa magái Ez

utóbbi persze csak a gyakorlatlan vezetőkkel fordul elő, a tapasztaltabbak ugyanis azonnal abbahagyják a pörgetést, amint észreveszik a csúszást, és megpróbálkoznak bevált trükkök valamelyikének az alkalmazásával. Mik ezek a mesterfogások?

Mindenekelőtt tudnunk kell azt, hogy a jármű azért nem indul el, • mert nincs elegendő súrlódás a gumiabroncsok és a talaj között. Először meg kéll próbálni úgy mozgásba hozni az autót, hogy egészen kis gázt adva nagyon lassan engedjük fel a tengelykapcsoló pedálját. Ha nincs túl mélyre süllyedve a jármű, rendszerint elegendő a kQcsi megindításához az a kevés súrlódás, ami az autó súlyával a kerekek és a talaj közt létrehozható.

Persze, ha van rá mód, egy kis emberi segítséggel — az autó megtolásával — is kimozdítható tétilen helyzetéből a jármű. Jó szolgálatot tesz az ilyen segítség akkor is, ha a már jól megsüllyedt kocsit kell „hintáztatással” — előre-hátra való mozgatással — úgy lendületbe hozni, hogy kerekei kimásszanak a gödörből. Ezt a „hintáztatást” egyébként a vezető maga motorikusán is végrehajthatja, ha ügyesen és gyorsan tud bánni a sebességváltóval, illetve a tengelykapcsolóval.

A pörgő kerekű jármű elindításának, kiszabadításának az ' a „klasszikus” módszere, hogy faágakból egyfajta „szőnyeget” rakunk a kissé körülásott kerekek alá, ami rendszerint elegendő súrlódást ad. Jeges úton is jó szolgálatot tesz a rőzseköteg (vagy akár az autó szőnyege, lábtörlője is), de még jobb, ha kéznél van egy kevés homok, vagy salak. Célszerű, ha ősztől tavaszig a hólapát mellett néhány kitónyi homokot is tartunk a csomagtartóban.

Jó tudni, hogy mit kell tennie az elakadás ellen a vezetőnek, ha sártól, jégtől, hótóL síkos emelkedőn akar felfelé haladni. Óvatosan vezetve két dologra kell ügyelnie: hogy ki ne pörögjön a kerék, és hogy bármilyen lassan haladva is, de állandó, folyamatos mozgásban tartsa az autót. A síkos lejtőn a kényszerű megállós ugyanis egyenlő az elakadással, az újbóli indulásnál ugyanis bizonyosan pörögni kezd a kerék és megfarol a kocsi.

A leleményesség mellett ma már néhány ötletes technikai újdonság is segít az elakadt autósokon. Ezek egyike az az erős acélkapocs, amely oldalról bármikor felhelyezhető az elakadt gépkocsi hajtott kerekeire. A másik megoldás a képen látható önmentő szerkezet. Az elakadt kocsi két meghajtott — tehát vagy hátsó, vagy első — kerékpárjának mindegyikére egy-egy orsót kell' erősíteni (az orsókhoz megfelelő adapterek tartoznak, amelyekkel azok különféle autók kerékanyáihoz erősíthetők). A felszereléshez még körülbelül 40 méternyi, erős poliészterből készült kötél tartozik, amelyet a kocsi 20 méteres körzetében levő bármilyen tereptárgyon, például fatörzsön, villanyoszlopon, kilométerköven áthurkolva kell a két orsóra erősíteni. Ezután már valóban magától megy a mentés: az orsóra feltekeredő kötél biztosan vontatja ki a megrekedt kocsit.

B. I.

Az írógép múltja és jövője

Korunkban elképzelhetetlen bármilyen kis iroda is írógép nélkül.

Az írás gépesítettségének a kezdetén az író kézmozgását akarták utánozni. Ilyen gép szerkesztéséről 1760-ból van adat: egy írórudat két egymásra merőleges irányban egy-egy mechanizmus vezérelt görbe vezérlőpályákkal. A szerkezetet erős rugók hajtották. A nyomtatás felfedezésekor alakultak ki a különféle nyomtatóírógépek. amikor például gömbfelületre vitték fel a betűket, és a megfelelő betűt ráfordítva a papírra, érték el a kívánt hatást. Ezek a gépek nagyon lassan működtek. Az első maihoz hasonló írógépet egy dél-tiroli asztalosmesternek tulajdonították (1867), az ő szerkezetéhez teljesen hasonló elvi felépítésű gépeket kezdtek gyártani Amerikában, és az ő kezdeményezésükből fejlődött ki a Remington néven ismert írógépmárka is. Az első üzemileg gyártott írógépek 1870-ben készül, teli. Az Írógépek szerkezeti fejlődésével a gépeik könnyebbé, egyszerűbben kezelhetőkké váltak. Az első világháború idején jelenitek meg az utazó írógépek, amelyekből a mai táskaírógépek alakultak ki.

Az írógép legfontosabb alkatrészei: a váz, a billetyűzet, az összekötő karok, a betűk, a festék szalag, a papírvivő kocsi és a henger. A 'betűkarokat olyan mechanizmussal mozgatják, hogy az Írás egyenletessége a kézi leütés erősségétől többé-kevésbé független ilegyen. A villamos hajtású írógépeken az egyenletes leülés-erősséget maga a szerkezet biztosítja, az író személy csupán érintkezőket zár a betűgombok megnyomásával.

A szakemberek megállapítasa szerint egy átlagos minőségű írógép mintegy 180 millió betű-leütés után szorul generáljavításra. Napi 8 órai használatot feltételezve ez körülbelül 10 éves élettartamnak felel meg. A német nyelvben leggya krabba n előforduló ..e” betűt 10 év alatt 30 mil- liószor írja le a gép. Ha ezeket az „e” betűket egymás mellé imánk, 75 kilométer hosszú sor lenne az eredmény.

Sokak véleménye szerint azonban a hagyományos írógép már kiszolgált. A nyelv állandóan fejlődik. s az egyes betűik előfordulásának a gyakorisága lis változik. A mai Írógépek billentyűzete, illetve betűelrendezése pedig semmit sem változott 100 év óta. A két kéz terhelése íráskor ma már közelítően sem egyforma. Ezenfelül a hagyományos írógép egész, ségügyi szempontból sem kifogástalan elősegíti a gerincoszlop meegörbülését.

Üj típusú, a kéz formájához alkalmazkodó 'billentyűzetet alakítottak ki a P. C. D. angol gyár elektromos műszerészei. A legé- pélt szöveget a billentyűzethez kapcsolt képernyőn lehet elolvasni. A javítások elvégeztével, a mágneses szalagon rögzített helyes szöveget végül egy automata írógépbe táplálják be.

Képünkön: az új típusú biílen- tvüeet.

(MTI Külföldi Képszolgálat - KS.)