Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

1978. február 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Néhány héttel ezelőtt megkezdődtek a pártalap- szervezeti beszámoló taggyűlések. A megye több mint 900 pártszervezete nagyobbik hányadában túl vannak már a munka számbavételén. Méghozzá kedvező, igen biztató tapasztalatokkal. A párttagság aktivitása alapszervezetenként el­térő ugyan, megyei átlagban mégis figyelemre mél­tó: minden száz kommunista közül huszonketten hallatták hangjukat a taggyűléseken. Kritikusan, vagy éppen önkritikusan véleményezték a közös munkát, észrevételeztek, s a politikai munka jobbí­tását célzó javaslatokkal éltek. Jól tükrözték az alapszervezetek munkáját a ve­zetőségi beszámolók, összességükben pedig hű ké­pet adtak a párt egész tevékenységéről. A kommu­nisták egyéni helytállását megbízatásaik teljesíté­sét a pártcsoportok értékelték, örvendetes, hogy a pártsejteknek ez a taggyűlést előkészítő tevékeny­sége felért a tagkönyvcserét megelőző egyénenkénti beszélgetéssorozattal. Nem véletlen, hogy szinte valamennyi eddig megtartott beszámoló taggyűlésen a gazdasági mun­ka pártirányításával összefüggő kérdések kerültek az előtérbe. Méghozzá a továbbhaladás szempont­jából alapvető tennivalók: a munka jobb haté­konysága és minősége szolgálatában. Ezzel együtt — átérezve a fontosságát — sehol nem hagyták fi­gyelmen kívül a munkaverseny folytatásának, to­vábbfejlesztésének szükségességét. Am épp így mindenütt szó esett a város-, illetve községpolltikai törekvésekről. Az ipari, mezőgazdasági üzemekben ddgozó kommunisták csakúgy, mint az intézményi és lakóterületi pártalapszervezetek tagjai kifeje­zésre juttatták, hogy a helyi feladatok végrehajtásá­ban bízvást számítani lehet a segítségükre. Nem maradtak azonban figyelmen kívül a párt belső életének, szervezett tevékenységének lényeges kérdései sem. Számos helyen például a káderpoliti­kai munka részletes elemzésének jutott nagy fi­gyelem. E taggyűléseken értékelték a tömegszerve­zetekben dolgozó kommunisták munkáját, s azért lényeges, mert a feladatra a megbízást a taggyűlés­től kapták az illető elvtársak. S hogy a pártépítés csakugyan folyamata, szerves része a pártéletnek, jól tanúsítja az eddigi beszámoló taggyűléseken tör. tént 28 tagfelvétel. Ahol pedig a szükség úgy hoz­ta, ez alkalommal került sor az új titkár megvá­lasztására, illetve a vezetőség kiegészítésére is. Az iménti, korántsem teljeskörűen összegzett ta­pasztalatokat hadd támasszák alá. s egészítsék ki az alábbi, beszámoló taggyűlésekről szóló tudósítá­saink. Nyíltan - igényesen Alig másfél éve alakult meg a Bács megyei Álla­mi Építőipari Vál- latnál a 2-es számú pártszerve­zet, s máris bebizonyosodott, hogy a pártélet további decent­ralizálása nyomán pezsgőbbé vált a politikai tevékenység. Az em­lített pártszervezet a gépkocsi üzem, a gépészeti főüzem, a fél­egyházi gép- és járműjavító üzem, valamint a központi rak­tárak kommunistáit, számszerint harmincöt párttagot tömörít so­raiba. László István párttitkár a ve­zetőség nevében arról adhatott számot, hogy tavaly havonta meg­tartották a vezetőségi ülést és a taggyűlést. A pártcsoport bizal- mikat öt alkalommal hívták meg vezetőségi ülésre. Rendszeresebbé kell tenni azonban a pártcsoport értekezleteket, amelyekből csak kettőt tartottak az elmúlt eszten­dőben. Igény is van erre. öt vezetőségi ülésre és három taggyűlésre kaptak meghívót a KISZ-szervezet képviselői, ha­sonlóan jó kapcsolat alakult ki a szakszervezettel. Ez nagymérték­ben elősegítette, hogy a párton- kívülieket megfelelően tudták mozgósítani á "politikai és gazda­sági feladatok elvégzésére. Part- taggyűléseiken két üzem vezetője számolt be a gazdasági munkáról, egyszer pedig a vállalat igazga­tója adott tájékoztatót a BÁCSÉP távlati fejlesztéséről. A beszámoló ezután konkrétan taglalta a kommunisták aktivi­tását. — Ma már nem elegendő, hogy a párttag egyénileg becsülettel vegyen részt a termelőmunkában, több dolgozó kövesse példáját. Ezért igen fontos, hogy ismerje meg a vállalati célkitűzéseket és főképpen szűkebb munkaterületé­nek eredményeit, gondjait, fel­adatait — hangzott el a többi kö­zött. A BÁCSÉP jelentős eredmé­nyeihez tartozik, hogy tavaly 660-al sikerült növelnie dolgozói­nak létszámát. Ez nagy feladato­kat rótt a pártalapszervezet egyes számú pártcsoportjára, amely a gépkocsi üzem kommunistáit tö­möríti. A létszámnövekedés és egyéb körülmények folytán egy év alatt 1100-ról kétezerre emel­kedett azoknak a vállalati dol­gozóknak a száma, akiket napon­ta a lakásukról a munkahelyükre és vissza kellett szállítani. Ennél az üzemnél négy olyan gépko­csivezető dolgozik (Kecskeméten nincs több ilyen vállalat), aki már több, mint egymillió kilométert vezetett baleset nélkül. A gépészeti főüzemben működik a 2-es és a 3-as számú pártcso­port. Egyik részlege — felvonulá­si létesítményeket építő üzem — tavalyi 30 millió forintos terme­lési tervét 20 százalékkal túltel­jesítette. Másik egysége — lénye­gében a főüzem — elsődleges fel­adata a gépkezelői állomány gya­rapítása. Tavaly a többi kö­zött nyolc középiskolai érettsé­givel rendelkező gépkezelőt is ki­képzett. Ezzel lehetővé vált, hogy rövidesen megérkező korszerű gé­pekhez megfelelő szakmai tudás­sal rendelkező dolgozók álljanak munkába. A gép- és járműjavító üzem­ben gondok vannak még a mun­ka szervezettségével, a központi raktárakban pedig a munkafegye­lem további javítására is szükség van. Kitért a vezetőség beszámolója a politikai és szakmai képzésben elért eredményekre is. Ezek sze­rint a pártszervezet két tagja a marxista—leninista esti egyetem­re, kettő pedig annak szakosító tagozatára jár, s valamennyi párt­tag résztvesz politikai oktatáson. Az igen kritikus és önkritikus, ám az eredményeket sem elhall­gató beszámolót a pártszervezet tagjai saját véleményükkel, ta­pasztalataikkal egészítették ki. Az egyik felszólaló azokról a társa­dalmi megmozdulásokról beszélt, amelyekben nemcsak a párttagok, hanem az általuk mozgósított pártonkívüliek is részt vettek. Ezt a taggyűlésre meghívott vállalati KISZ-titkár azzal támasztotta alá, hogy a 2-es számú pártszervezet a KISZ óvodaépítésénél is milyen jelentős segítséget nyújtott, A BÁCSÉP 2-es számú párt- szervezetének taggyűlésén még sok mindenről szó esett. Sőt, mi­után az elnöklő Vörös Tibor be­rekesztette a tanácskozást, még sokáig beszélgettek az egymás mellett, illetve egymással szem­ben ülők politikai feladataikról. Nagy Ottó öntudatos, párttagokhoz illő magatartás A Keceli Faipari Vállalat a kisebbek közé tartozik. Majdnem kétszázan vannak, a pártszerve­zet pedig 24 főt számlál. A be­számoló taggyűlésen kettő kivéte­lével valamennyien részt vettek. A távoliét is igazolt, mert kül­földön kiállításrendezési munká­val foglalkoznak. Palásti Károly, a pártszervezet titkára nem tartott hosszú beszá­molót, annál is inkább, mert a pártszervezet előtt a vállalat dol­gai meglehetősen közismertek. Mulasztást sem kellett pótolni egy terjedelmesebb beszámolóval, hiszen egy év alatt 8 taggyűlést tartottak, amelyeken a részvétel minden esetben meghaladta a 82 százalékot. Tehát meg lehet ál­lapítani, hogy a Faipari Vállalat kommunistái nagy figyelemmel kísérik, és egyben segítik is a pártpolitikai munka formálását, és azoknak a céloknak a meg­valósítását, amelyek az üzem­egység előtt állnak. Ezt az állan­dósult magatartást a beszámoló sem hagyta szó nélkül. „Enged­jék meg — mondja a párttitkár —, hogy a pártvezetőség nevében köszönetét mondjak a tagságnak az öntudatos, párttaghoz illő magatartásukért.” Ez a kis vállalat nem dolgozik ideális feltételek között. Termel- vényeinek jelentős része export­ra kerül, de pillanatnyilag ked­vezőtlenek a piaci viszonyok, lanyha az érdeklődés. A dolgo­zói? bérszínvonala is lényegesen alacsonyabb a másutt működő üzemegységekénél, és az ez évi bérszint növelésére is csak mi­nimális támogatást kaptak, olyan mértékben csupán, ami észre sem vehető. Ezt a vállalat vala­mennyi dolgozója tudja és bi­zony, nem egyszer teszik fíel a kérdést kommunistáknak, a párt­vezetőség tagjainak, hogy ők miért szorulnak háttérbe? A munkát nehezítő körülmé­nyek ellenére a pártszervezet és a telep vezetősége jól együttmű­ködve állják a sarat. Az elmúlt évben is növekedett a termelés. Hárommillióval többet teljesítet­tek az azt megelőző évinél és ami működésüket fémjelzi: az exporttermelés lényegesen meg­haladja az 50 százalékos arányt. Eredményesen vettek részt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára tett fel­ajánlások teljesítésében. Növek­szik a szakmunkások aránya és már a közeljövőben 56 százalék­ra kalkulálják. Jó eredménnyel vettek részt az anyagtakarékossági mozgalom­ban, a községet építő társadalmi munkában, a véradásban. Meg- kapva a Láng gépgyáriak ver­senyfelhívását, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megv alakulása 60. évfordulója tiszte­letére is indított munkaverseny­re, már készülnek a csatlakozás­ra. A pártszervezet részvételével, és felelősségével sokat tesznek az általános és a szakmai műveltség növelése érdekében. Egy jellemző adat: az elmúlt évben kilencven- hárman tanultak az oktatás kü­lönböző formáin. A jó és mindenre figyelemmel levő beszámolót követő vitában nagyon élénk beszélgetés alakult ki a bérszínvonallal, a termelés­ben való érdekeltséggel, a szo­ciális létesítmények hiányával, a KISZ- és a nőmozgalom munká­jának a vállalaton belüli fogya­tékosságaival kapcsolatosan. Így hát „kerek” volt a taggyűlés, és olyan figyelmet keltő, hogy a résztvevők alig vették észre az eltelt három órahosszányi időt. A Keceli Faipari Vállalatnál abban bíznak, hogy egy esztendő múlva még gazdagabb lesz a számvetésük. —r —1 Megkülönböztetett figyelem az ifjúkommunistákra Néhány hónappal ezelőtt a te­levízió Fiatalok órája című mű­sorában érdekes riportot láthat­tunk a Bács-Kiskun megyei Ter­vező Vállalatnál dolgozó ifjú szak­emberekről, illetve egy hasznos kezdeményezésükről. A terveziő vállalat KISZ-esei elhatározták, hogy szabad idejük­ben dokumentációkat készítenek azokról a Bács-Kiskun megyében levő öreg tanyai épületekről, ame­lyek műemlékvédelmi szempont­ból értékesek. Ezeket a házikókat lefényképezik, műszaki leírást ké­szítenek róluk. Felvették a kap­csolatot oz Országos Műemlék- védelmi Felügyelősséggel. A régi tanyai épületeik közül többet már felújítottak, de ha erre nincs pénz. legalább a fényképek, mű- - szaki leírások őrizzék meg az utó­kornak a történelmi szempontból, , is érdekes, értékes épületeket. Mindez a BÁCSTERV pártalap- szervezetének nemrég megtartott beszámoló (taggyűlésén jutott eszembe, ugyanis a kommunisták között több olyan fiatalt vettem észre. ak!kef az előbb említett tv- riportban láttam. S mint az a ve­zetőségi beszámolóból kiderült, egyéb hasznos társadalmi munkát is végeznek az ifjúkommunisták. Ók tervezték például a megye- székhely KISZ-eseinék társadalmi összefogásával épülő Nyitra utcai óvodát. Hasznos kezdeményezé- seikéril, társadalmi munkájukért a tervező vállalat KISZ-esei az elmúlt évben dicsérő oklevelet kaptak a KISZ Központi Bizott­ságától. Beszámoló taggyűlésükön a vállalat kommunistái is elisme­rően szóltak a fiatalokról. Mint azt Kozma László, a huszonkét tagú pártszervezet titkára mond­ta. politikai felkészültségével, jó munkájával, közéleti aktivitásá­val egyre több fiatal válik alkal­massá és méltóvá a párttagságra. A KISZ-esek közül egyelőre ket­ten (tagjai a pártalapszervezetnek. Hamarosan azonban több ifjú je­lentkező felvételi kérelmében döntenék. A beszámoló taggyűlés résztve­vői kivétel nélkül úgy vélekedtek, hogy a következőkben a pártépí­tésre az eddigieknél fokozottabb figyelmet szükséges fordítani, a KISZ-szervezetet pedig elsősor­ban a párttaggá nevelő munká­jában segíteni. A pártalapszervezet múlt évi munkáját értékelő, s az idei fel­adatokat meghatározó taggyűlé­sen ugyancsak a fiatalokkal kap­csolatban hangozott el egyebek közelit, hogy a vállalat évente 400 ezer forintot ad a dolgozók, első­sorban a fiatalok lakáshoz jutta­tására. Tavaly 5,3 százalékkal nőtt az átlagkereset, ami azt je­lenti, hogy a fiatalok bére is je­lentősen emelkedett (moha a mű­száki rajzolók fizetése még min­dig kevés, körükben igen nagy a fluktuáció). A pályakezdőik beilleszkedésé­nek segítése, az előbb említett szociális kedvezmény, a fiatalok szakmai, politikai ismereteinek bővítése, az utánpótlás nevelése, helyzetük javítása forintokban pontosan nem fejezhető ki. Nem anyagi kérdés. Ám nagyon fon­tos a megbecsülés, Ez utóbbihoz tartozóinak tartja a BÁCSTERV pártalapszervezelte az ifjúkom- muniisitákkal való tudatosabb tö­rődésit is. T. L. Családi ház, vagy többszintes? ÚJSÁGÍRÓ: — Beszél­Ankét a falusi magánerős építkezésekről (II.) • Kunbaracs egyike a leggyor­sabban gyarapodó községeknek. tünk a falusi építkezések általános elveiről, megállapítot­tuk. hogy milyen okok nehezítik a jobb telekellátást, szó esett az életforma és lakásigények össze­függéseiről. Folytassuk a feltéte­lek elemzésével. Van-e elég pénz, a legjobban rászorulók építkez­nek-e? Kik építkeznek DR. NAGY KAROLY, a bajai járási hivatal elnöke: — A járás 21 községéből egy nagyközség. Tapasztalataink sze­rint ott volt a legnagyobb moz­gás. ahol rossz a lakásállomány, és ahol egy szervező erő (válla­lat. jó termelőszövetkezet stb.) társul az egyéni szándékhoz. Az utóbbi időben a gazdagabb, nem­zetiségi községekben (Vaskúton, Garán, Nemesnádudvaron) sok szép családi ház épült. A fiatalok közül sokan igénybe vennének kedvezményes hitelt, ha lehetne. Ráadásul a hitel nagy­sága lassan követi az árváltozá­sokat. Minden ifjúsági fórumon panaszként említődnek fezek a gondok. BAUNOCH GYÖRGY, a kis­kunhalasi járási hivatal elnöke: — A termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok fizikai dolgozói, falusi üzemek munkásai' úgy ér­zik, hogy őket is megilletnék a nagyobb városokban elérhető ked­vezmények. Munkásnak érzik ma­gukat. Tudomásul kell vennünk a szél­sőségeket. A nagycsaládosoknál rendszerint csak a férj vállalhat állást, nehezen jön össze az „in­duló összeg". Jönnek hozzánk, a megyei tanácshoz, írnak a rádió­nak, tévének. Mit csináljunk, a községekben csak szolgálati la­kásokat építünk, hogyan segít­sünk rajtuk. Különleges intézke­déssel a három vagy ennél több gyermekeseket indokolt esetekben mentesíteni kellene előtörlesztési kötelezettségek alól. — A Bács-Kiskun megyei tí­pusterv katalógus és más típus­tervek sokat könnyítenek. Édes és keserű az anyagellátásról BENE ANDRÁS, a kecskeméti járási hivatal elnöke: — Jó kezdeményezés a kataló­gus. Természetesen segíteni kell a gyakorlat, az alkalmazkodás so­rán mutatkozó hibáin. Szerintem vagy túl szerények, vagy túl drá­gák. Kevéssé veszik figyelemben tanyáról betelepülők kívánságait. DR. NAGY KÁROLY. — Az anyagellátás és a kivitelezés mi­att fáj legtöbbet a fejünk. Sokan mosolyognak, amikor hallgatják a hirdetést: szerződjön az ÁFÉSZ- szel... Fél megyét összejárhatja valaki, amíg összeszedi a szüksé­ges anyagokat. Akinek blokk kell mehet Bátaszékre. BENE ANDRÁS: — Sok függ a helyi tanácsoktól. ÁFÉSZ-ektől. ahol szívügynek tekintik az épít­tetők gondjait, ott nagyobb a vá­laszték. Tiszaalpáron felajánlotta a helyi telep vezetője az igények felmérését. A tanácstól szerzik be az engedélytkérők névsorát és időben megrendelik a kívánt épü­letanyagokat. Sokat várunk ettől a próbálkozástól. SÁNDOR BÉLA: — Jobbak a körülmények a korábbiaknál. Van tégla, cserép. Cement néha túl sok is, olykor meg egy szem se kapható. Nagyon rossz a mászel- látás. Nincs aki kirakja a vago­nokból. a fekbértől félve nem mernek rendelni a TÜZÉP-tele- pek. A födémelemek is gyakorta kerülnek a hiánylistára. A tanácsok csak közvetve hat­hatnak az anyagellátásra, a kivi­telezésre. DR. NAGY KÁROLY: — Ta­lán az segítene, ha néhány he­lyen mindent megkaphatna az építtető. Túl sok időt vesz el a keresgélés. Itt ajtót kap. ott ab­lakot. Mindegyikre elmegy egy napja. Többet segíthetnének a szövetkezetek, ha módosítanák a merev szabályokat. Az egyik kis faluban — például — öt tsz-tag építkezik. Vállalta a szövetkezet, hogy beszerzi az anyagot, a tagok megtérítik az árát. Akkor sem adhat el azonban 50 kg cementet, ha nincs a faluban építőanyag­árusítás. Kivitelezők kerestetnek... A 15 éves lakásépítési tervben járásunkban a családiház-építés az összesnek 78 százaléka, vagy­is ennyi mögött nincs biztos ki­vitelező szervezet. A nagyválla­latok szóba sem állnak velük, Sükösdön már csak 1979-re vál­lalnak kisiparosok családiház­építést. Az előírások, a magas adók miatt a tsz-melléküzemek húzódoznak attól, hogy tagjaikon kívül másnak is segítsenek. BAUNOCH GYÖRGY: — Elő­nyös a mostani adópolitika, vagy adózási gyakorlat az építtetők számára? A költségvetési üzemek 15 százalékos adót fizetnek a la­kásépítési bevételekből. Szabad kapacitásaikat ezért inkább másutt hasznosítják. Lehetséges, ez a cél, de ki építi fel a ma­gánerős házakat. STACHO KÁROLY: — Két ki­alakuló lakásszövetkezet kivitele­ző hiánya miatt bomlott föl. A laká.sépítésre hozott ktsz-ek csak milliós ügyekben tárgyalnak. BENE ANDRÁS: — Több kis­iparos visszaadta az iparengedé­lyét. Füleljék le a pénzre utazó­kat, de hadd dolgozzanak a töb­biek, szükség van rájuk. NAGY ÁRPÁD; a kiskőrösi járási hivatal osztályvezetője: — Kaláka-építkezéseket szer­veznek nálunk. A műszaki irá­nyítás megoldatlansága, a hiány­zó szakértelem miatt csak a leg­egyszerűbb tervek kivitelezésére vállalkoznak. Gyakran ezektől is eltérnek. Mi a kiút? SÁNDOR BÉLA: — Talán fal­vakként egy-egy irányító műsza­ki segíthetne valamelyest, A mun­kálatok egy része könnyen meg­tanulható, a komplikáltabbakhoz kell szakmai erősítés. Mindez elő­nyösen hatna a faluképre is, mert nem ragaszkodnának a legegysze- rűbbhöz. Még a mesterek is — igaz — kicsit félnek az újtól. A hatóságok csak befolyásolhatják az építtetőket. Mivel? Hogyan? A már említett terv-katalógussal. Kezdeményezésünket kedvezően fogadták más megyékben is. Jobb eszközellátással. Vannak még ki­aknázatlan lehetőségek. A támogatás: közérdek BENE ANDRÁS: — Tiszakécs- kén daru kölcsönözhető nehéz fö­démelemek beemeléséhez. Kész betont árusítanak. ÚJSÁGÍRÓ: — Kunszentmikló- son rövidesen megkezdi az ÉP­SZER Vállalat a betonárusítást, s daru is bérelhető náluk. Nekik is jó, kihasználják meglevő eszkö­zeiket, jó az egyénnek, jó a kö­zösségnek. DR. NAGY KÁROLY: — Most építik a tartós burkolóelemeket gyártó üzemeket. Ezekkel majd időtállóbb, változatosabb, szebb homlokzatok készíthetők. Ha azt akarjuk, hogy ne szürküljön egy­hangúságba a falu, akkor ne két­féle, vagy háromféle ajtókat, ab­lakokat árusítsanak. BAUNOCH GYÖRGY: — Szó esett a tanácsok felelősségéről, korlátozott lehetőségeikről. Tulaj­donképpen nem haj, hogy a ren­deletek csak a legfontosabb dol­gokat szabályozzák. Így nagyobb tere marad a hatékonyabb meg­győzésnek. Szokás nálunk, hogy az érdekelt szervekkel együttmű­ködve összehívjuk az építkezni szándékozókat. Korábban inkább arról volt szó, hogy mit, hol vá­sárolhatnak, milyen hatósági elő­írásokra ügyeljenek. Szeretnénk egyre inkább esztétikai képzésre, az igények fölkeltésére használni ezeket az alkalmakat. Jó lenne, ha ehhez diasorozatokat kaphat­nánk. Az ilyen előadások orien­tálják a hallgatókat. Az egyéni és közösségi érdekek egyeztetésének jó fórumai a fa­lugyűlések. Itt a közösség is be­folyásolja az építtetőt. SÁNDOR BÉLA: — Igen, ez a legfontosabb: a tanácsok, vállala­tok össztársadalmi feladatnak te­kintsék az önerős lakásépítést. Van arra példa, hogy vállala­tok a falusi magánerős-építkezést önszántukból, biztatásra tanácsok­kal és más módon segítik. Köve­tendő példa. Mindegy, hogy mi­lyen formában épül egy ház. ki adja a pénzt, itt épül, ennek az országnak épül. Mindent el kell követni, hogy az ezredfordulóig előreláthatóan elkészülő többtíz­ezer falusi lakás minél korsze­rűbb, tartósabb legyen, minél job­ban kifejezze korunkat. Belátható időn belül nem vár­ható, hogy lényegesen bővül az állami vagy szövetkezeti kivite­lező, e célokra hasznosítható ka­pacitás, ezért javítani kell a műr szik irányítást, változatosabbá kell tenni és könnyíteni az anyagbe­szerzést. Elsősorban az építészeti kultúra emelésével, a körülmé­nyek, a feltételek javításával, a szemlélet változtatásával növel­hető a közösség befolyása, kerül­het közelebb az egyéni és a kö­zösségi érdek. Az eredményeket, gondokat jól tükrözte ez az ankét, érdemes lenne néhány év múltán újra ösz- szeülni; időközben mi, hogyan változott. ÚJSÁGÍRÓ: — Bízunk abban, hogy a most meghívottak akkor is eljönnének és sok eredmény­ről számolnak be. Heltai Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom