Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

Várható Idójárái ma eitlg i óiaak* nyugat felöl Időnként klaaé felnik»- dóié felhőiét, többfelé havaiénál, hó­IDŐJÁRÁS UUIU ívuiuavi) ivwwivív *•»* legmagasabb nappali höinértéklet mfnuti 3—plus* 8 fok KÖRÖtt. (MTI> ' ----­V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Termelési sikei és a Kiskunságon a Bácskában ffl‘" M. PETŐFI * NEPE |»j§É«g Horváth István a nagyharacskai Haladás Tsz zár számadó közgyűlésén Ezen a héten tovább folytatódtak a szövetkezeti évzárók a megyében. Hétfőn és kedden a Bácska valamint a Kiskunság igen jelentős szántóföldi- és kertészeti növénytermesztő gaz­daságai tartottak mérlegbeszámolót, s hagyták jóvá a köz­gyűlésen a szövetkezet idei üzemtervét. Jó szokás szerint er­re az ünnepi alkalomra vendégeket is hívtak, hogy a szövet­kezeti tagságon és hozzátartozókon kívül mások is értesül­jenek a gazdálkodás helyi eredményéről, a nagyüzemi terme­lés közkinccsé váló tapasztalatairól. 0 A terményszárító és -tároló üzem az ötödik ötéves terv egyik léte­sítménye a városföldi Dózsa Tsz-ben. AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 39. szám Ára 5 90 fillér 1978. február 15. szerda LÁTOGATÁS SZÉKESFEHÉRVÁRON Magyar-jamaicai megállapodásokat írtak alá A helyi filmszínházban kedden délelőtt tartotta ünnepi közgyű­lését a nagy baracskai Haladás Termelőszövetkezet. Az évzáró és tervtárgyaló tanácskozáson részt vett Horváth István, a me­gyei pártbizottság első .titkára. Ott voltak a környező mezőgaz­dasági üzemek képviselői, vala­mint a járás párt- és állami ve­zetői. is. Varga Pál téesz-elnök a múlt esztendei gazdálkodás tapaszta­latait elemezve, a népgazdasági célok helyi feladatainak a vég­rehajtását tartotta a legfőbb eredménynek a Haladás Tsz te­vékenységében. Az 1975-ös év mérlegéhez viszonyítva a szövet­kezet termelésének értéke 1977- ben 41 százalékkal nőtt. Szántó­földi és kertészeti termékből, ez utóbbiak között gyümölcsből, ta­valy 50 százalékkal többet expor­tált a szövetkezet. A jubileumi munikaverseny.ben november 7-ig tíz szocialista brigád teljesítette vállalt kötelezettségét. Ezt a dicséretes munkát mél­tatta Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára is köz­gyűlési felszólalásában. Sz. F. oialista brigád cím különböző fokozatát, ötven szövetkezeti dol­gozó kapott pénzjutalmat és a téeszben töltött évei, valamint jó munkája alapján a törzsgárda- tagnak járó elismerést, negyve­nen részesültek vezetőségi és elnöki jutalomban, s tizenöten kapták meg a Kiváló szövetke­zeti'dolgozó kitüntetést. K. 8. • Harminc éve alakult a városföldi Dózsa Kiváló szövetkezeti dolgozók Vaskúton Michael Manley, Jamaica mi­niszterelnöke és kísérete — Si­mon Pál nehézipari miniszter és Házi Vencel külügyminiszter­helyettes társaságában — kedden Székesfehérvárra látogatott. A program első színhelye a Székes- fehérvári Könnyűfémmű volt, ahol Závodi Imre, a Fejér me­gyei Tanács elnöke és Juhász Já­nos igazgató fogadta a vendége­ket. A miniszterelnök és kísére­te megtekintette a szélesszalag hengerművet, ahol az idén 70 ezer tonna alumíniumlemezt, il­letve tekercset gyártanak. Mi­chael Manley nagy érdeklődéssel tekintette meg a Könnyűfémmű óvodáját is, ahol összesen 310 kisgyermek foglalkoztatásáról gondoskodnak. A miniszterelnök és kísérete ezután a székesfehérvári Vörös­marty Termelőszövetkezetbe lá­togatott, ahol Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár és Tőke Ferenc, a 3300 hektáros közös gazdaság elnöke fogadta őket. Sofc Gábor állam­titkár a magyar mezőgazdaság helyzetéről és fejlődéséről adott rövid tájékoztatást. Elmondta, hogy az elmúlt 15 esztendőben a magyar mezőgazdaság termelése 50 százalékkal emelkedett, mi­közben a mezőgazdasági dolgo­zók száma a felére csökkent. Mindezt — hangoztatta — a szántóföldi termelés nagy arányú gépesítése, a kemizálás, valamint a termelési rendszerek elterjedé­se tette lehetővé. A jól dolgozó székesfehérvári Vörösmarty Tsz munkájáról és eredményeiről a közös gazdaság vezetői számoltak • be. A jamaicai vendégek különösen a termelő­szövetkezet alapszabálya, terme­lésszervezése és a tagság jöve­delmei és a különféle juttatási formák iránt érdeklődtek. A tá­jékoztató után a vendégek meg­nézték a tsz korszerű baromfi­nevelőjét és tehenészeti telepét. A székesfehérvári látogatás a Münmich-lakótelepi élelmiszer- áruház megtekintésével zárult. Délután a Parlament Gobelin- termében magyar—jamaicai egyezményt, valamint megállapo­dásokat írtak alá. A Magyar Népköztársaság kor­mánya és Jamaica kormánya kö­zötti kulturális és tudományos együttműködési egyezményt Ró­nai Rudolf, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke és Der­rick Heaven külügyminiszter- helyettes írta alá. A Magyar Népköztársaság kor­mánya és Jamaica kormánya kö­zötti kereskedelmi megállapo­dást, valamint műszaki-tudomá­nyos együttműködési megállapo­dást Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes és Der­rick Heaven írta alá. Az aláírásnál jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Simon Pál, Vánkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Házi Vencel, valamint Nagy La­jos, hazánk jamaicai nagykövete, ott volt Michael Manley, Jamai­ca miniszterelnöke, Gordon Wells miniszterhelyettes, a miniszterel­nöki hivatal vezetője és Benja­min Clare, Jamaica Budapesten is akkreditált nagykövete. (MTI) A helyi általános iskolások, va­lamint a KISZ népitáncosainak műsorával kezdődött a Bácska Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése Vaskúton a községi művelődési házban. Ott volt a közgyűlésen Németh Ferenc, a párt megyei végrehajtó bizottsá­gának tagja, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára is. Vámos Ferenc elnök a vezető­ségi beszámolóban a gazdálkodás hatékonyságának gyors fejlődé­séről tájékoztatta a közgyűlést. zájárultak a közös gazdaság ter­melésének gyors emelkedéséhez. Az 1975-ben összesen 117 milliós termelési érték tavaly már 337,7 milliót tett ki. A közös gazdaság idei terve szerint, amelyet a zárszámadó közgyűlés jóváha­gyott, 1978-ban az állattenyész­tés, növénytermesztés hozamai tovább növekednek. A nagyüzemi tehenészet átlagos tejtermelése év végén négyezer liter lesz. Az egész esztendei fáradozásért tíz munkacsoport nyerte el a szo­A két település határában gaz­dálkodó városföldi Dózsa Tsz hétfőn Nyárlőrincen, kedden Vá­rosföldön tartotta meg zárszám­adó közgyűlését. Kürtösi Károly elnök a harminc éve alakult vá­rosföldi közös gazdaság igen si­keres esztendejeként méltatta a szövetkezet múlt évi tevékenysé­gét. A Dózsa Tsz 1973 óta ipar­szerű termelésre alapozta a gaz­dálkodás legfőbb ágait. A szövet­kezet tagja a bábolnai IKR ku­korica- és búzatermesztési rend­szernek, az ócsai HYBAR sze- mesoirok-termesztésl rendszer­nek, a húshasznú szairvasmarha- és az ISV sertéstenyésztési rend­szernek. A nagyüzem a rét- és legelőgazdálkodását az 1977-ben befejezett szárítóüzemre és a sa­ját technológiára alapozva szer­vezte meg. A magas színvonalú mezőgaz­dasági termelésen kívül a szö­vetkezeti dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítására is jelentős összeget fordított a Dó­zsa Tsz. A távolabbi munkahe­lyekre a téesz autóbuszával utaz­nak a dolgozók. Megszervezeték az üzemi étkeztetést és minden munkahely közelében saját élel­miszerboltot nyitott a közös gaz­daság. A családos nők munkájá­nak könnyítésére óvodát építet­tek, a KlSZ-fiatalságnak pedig 'klubot nyitottak. A város­földi tsz-lakótelepen a villanyvi­lágításon kívül a földgázt is bevezették. Három évtized alatt megváltozott a városföldi szövet­kezeti dolgozók életkörülménye. Ezt jelzik a felsorolt eredmények, amelyet kiemelkedő termeléssel alapoztak meg. K. A. árnadás külföldi vendégekkel • Dobrovszki Miklóst elnökhelyettesnek jelölt a Csillag Tsz tagsága. (Opauszky László felvétele.) A mezőgazdasági alaptevékenysé­get jól kiegészítő feldolgozó ága­zatok — a nyúlvágóhíd, a tej­üzem — létesítése megalapozott volt. A szántóföldi növényter­mesztés hozamának növelésén kí­vül ezek is nagymértékben hoz­félegyházi Vörös Huszonnyolcadik — és egyben eddig legeredményesebb — zár­számadó közgyűlését tartotta a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az ünnepé­lyes hangulatot növelte, hogy a Német Demokratikus Köztársaság Eckstadt városából eljött a test­vérszövetkezet négytagú delegá­ciója is, Ernst Möller vezetésével. Pesir István, a tsz elnöke be­számolójában rámutatott arra, hogy mivel nagy feladatok álltak az elmúlt esztendőben a szövet­kezet előtt, a vezetőség egész éven át rendszeresen tájékoztatta a tagságot a gondokról, s az elért eredményekről. Ez a módszer he­lyesnek bizonyult, mert a szö­vetkezet szocialista brigádjai — bekapcsolódva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére kibontako­zott munkaversenybe — valóban nagyszerű munkasikereket értek el. A tsz bruttó termelési értéke 1975-höz viszonyítva 1976-ban 27,6 százalékkal emelkedett. Ezt 1977-ben 8,1 százalékkal kíván­ták növelni, ám tervüket 2 szá­zalékkal teljesítették túl. Ennek eredménye, hogy 41,961 forint helyett 42 ezer 771 forint lett az egy dolgozóra jutó személyes jö­vedelem. A szövetkezet összes vagyonának értéke 1977-ben 4.7 százalékkal növekedett, s jelen­leg eléri a 238 millió forintot. A közgyűlés Dobrovszki Miklós személyében termelési elnökhe­lyettest választott, s megújította az ellenőrző, a nő- és a döntőbi­zottságot. Végül huszonhatam szö­vetkezet kiváló dolgozója, öten pedig 25 éves törzsgárda-ikitün- tetést kaptak. N. O. Egész évben napirenden: településeink környezetvédelme A XI. pártkongresszus programnyilatkoza­tában olvashatjuk: „Az életkörülmények ja­vításában növekszik a természetvédelemnek, a munkahelyi és a lakóhelyi környezet ápo­lásának jelentősége... Az állami, a vállalati és a társadalmi szervek, valamint a lakosság összefogásával... létrehozzuk a környezet- védelemnek olyan rendszerét, amely nem­csak a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja.” A környezetvédelmi kérdések tudatosításában és a feladatok megoldásában a hivatalos szervek és intézmények mellett nagysze­repe van a Hazafias Népfrontnak, amely a társadalom legszélesebb rétegeit tudja összefogni, mozgó­sítani. A téma felvetését — állandó Időszerűsége mellett — két ténye­ző indokolja. Az egyik, hogy a népfront megyei elnöksége a na­pokban vitatta meg és hagyta jó­vá a környezetvédelmi munkabi­zottság 1978-as cselekvési tervét a másik: ezekben a hetekben a falugyűlések kiemelt napirendi pontja a község közvetlen kör­nyezetének megóvásával, a lakó­hely tisztántartásával kapcsolatos gondok megbeszélése. A Bács- Kiskunban folyó szervezett, cél­tudatos védekezés idei formáiról, a népfront irányító, szervező te­vékenységéről kérdeztük Molitó- risz Emilt, a fentebb említett munkabizottság titkárát. — Mindent egybevetve: me­gyénkben kedvezőbb a helyzet, mint másfelé, ám mondanom sem kell, a lajstromba vett hiányossá­gok megszüntetése közügy — hangzott a válasz. — Bizottságunk határozottan támogat minden kéz. deményezést, amely befolyásolja, vagy megakadályozza a környeze­tünkre ártalmas emberi megnyil­vánulásokat. Szükségesnek és fon­tosnak tartjuk a természeti viszo­nyok figyelemmel kísérését, az erőszakos beavatkozások, rongálá. sok jelzését és a minél előbbi in­tézkedéseket. Munkánk közben elengedhetetlen a közvetlen és összehangolt együttműködés az állami és más társadalmi szer­vekkel. Leginkább gyümölcsöző a kap­csolatunk a Vörskereszttel. Ve­lük összefogva hirdetjük meg évenként tavaszi tisztasági moz­galmainkat. A tavalyi eredmé­nyeket tekintve — különösen a fásításban, a parkosításban, a közterületek gondozásában — élen jár Kecskemét, Baja, valamint a kecskeméti és a halasi járás, il­letve ezekből Lajosmizse, Tisza - kécske, Kunpeszér, Balotaszálláa és Kunfehértó. Kiskunhalason több mint kétmillió forint a tár­sadalmi megmozdulások összérté­ke, Balotaszálláson pedig való­sággal felbecsülhetetlen az az erőfeszítés, amely a felszabadulási emlékpark és az arbarétum léte­sítését, kibővítését szolgálta. Bács. almáson novemberben adtuk ki a jelszót: ültessünk annyi fát, ahány lakosa van a nagyközségnek! Az Idén több mint ötezer suháng kerül a földbe. Azonkívül, hogy felkaroltuk — s tesszük ezt a jövőben is —, a Vöröskereszt Tiszta udvar, rendes ház mozgalmát és előmozdítói va­gyunk a háztömbök higiéniáját szorgalmazó törekvéseknek, szép sikereket könyvelhetünk el atlsz. ta virágos városért, községért fel­hívás nyomán is. Nagyon Indokolt és sürgető fel­adat a fiataloknak természeti ér­tékeink megbecsülésére, az erdők, a növény- és állatvilág oltalma­zására, kiránduló- és üdülőhelye­ink kulturáltságának megőrzésé­re, parkok és játszóterek megóvá­sára való nevelése, okítása. Ez a KISZ-szel közös dolgunk. Az elmúlt nyáron három fiatalt küld­tünk a bakonyoszlopi környezet- védelmi káderképző táborba. Má­jusban az iskolákban megrendez­zük a madarak és fák napját, amely szemétgyűjtéssel, gallya­zással, madáretetők készítésével is együtt jár és amely a tavaszi fá­sítási kampány legmozgalmasabb eseménye. Egy másik fejezet ez évi prog­ramunkban a kertbarát körökkel és szakcsoportokkal fenntartott kapcsolat fejlesztése. Ez a kap­csolat főként a növényvédő sze­rek és műtrágyák szakszerű ke­zelésére, felhasználására terjed ki. Június 5-én megemlékezünk a környezetvédelmi világnapról; a mozikban, a híradók utón felvi­lágosító jellegű propagandafilme- két vetítünk. A tisztasági, környezetszépítésl mozgalom kiszélesítését jelentik — ha majd megvalósulnak — „virágos utcák", „virágos abla­kok”, „virágos erkélyek”, „virá­gos lépcsőházak” elnevezésű ak­cióink, valamint a szocialista bri­gádok bevonásával az üzemek, szövetkezeti központok, majorok parkosítását virágosítását célzó elképzelések —, fejezte be a be­szélgetést a környezetvédelmi munkabizottság titkára. ­K. F. Rengeteg határozat született már sportolás, testedzés ügy­ben. És ez jó tendencia. Ami­képp az is tagadhatatlan, hogy társadalmunk — és ez így igaz — anyagi erejétől függően ed­dig is sok pénzt fordított test- nevelési és sportcélokra. Na­pokig gyűjthetnénk a forint­ráfordításokra vonatkozó — összegező és részletező — ada­tok tömegét, hogy a hivatalos sportszervekén kívül mennyit költöttek sportra mozgalmak, vállalatok, intézmények — és így tovább. És nemcsak azért kezdődnek ilyenformán az újabb tenni­valókat tartalmazó javaslatok, hogy „tovább kell javítani...”, — mert ez a fejlődéssel vele­jár —, hanem — mert sok minden írott malaszt marad a legszebb határozatokból is. Mert vajon ki merné „a nya­kát rátenni", hogy mindig fog­laltak-e a pályák, tornater­mek, edzőcsarnokok olyan he­lyeken is. ahol sportegyesüle­tek működnek? S úgylehet, nemcsak azért üresek, mert — felhívások, hirdetmények ellenére — rafi­nált véletlenekkel — ki tudja, kinél van a kulcs; éppen javít­ják a szereket, s az bizony jóda­rabig eltart; ha valaki kitakarít utánatok" és hasonló ürügyek­kel „kapatják le" az amúgy se özönlő érdeklődőket az adott­ságok igénybevételéről. Hanem azért is. mert még talán az is­kolák egyik-másikát sem hatja át az a felfogás, hogy nemcsak szellemileg, hanem testileg is fejlett ifjúságot, jövő generá­ciót akarunk. S akkor még nem szóltunk a szülőkről, akik a legtöbbet tehetik gyermekük egészséges életmódjáért, ed­zettségéért. Edzettségéért? — vett ellen nem egy apa, anya ideges tü­relmetlenséggel, különösen aki büszke elégedettséggel tud rá­mutatni „nagy lakli” fiára, lá­nyára, aki „olyan jó húsban van". Akik elfogult szemének fel se tűnik, hogy drabális fiuk két előreeső válla közt szinte horpadt a mellkas, ám annál görbébb lapockájuk táján a hát. Mennyivel kevesebb ilyen fiatal lehetne, csupán azon a réven, ha egyes gyöngéd lelkű anyukák — azon a címen, hogy első a gyerek■ szellemi fejlődése, tehát a tankönyv, ezért mentsük föl szegénykét a megerőltető tornától —, csak­ugyan fel is mentették. Ennek a nézetnek másik vállfája; amikor anyuka, apu­ka büntetésből tiltja el a sport­tól, szertornától a diákot, mert más tantárgyakból nem brilll- rozik. Később meg fáj a lel­kűk, hogy a gyerek apró fizi­kai fáradalmakba is „belebe­tegszik", „kiborul" jelen fékte­len kényelmetlenségektől is — és „minden megárt neki". Orvosok, pszichológusok, tu­dományos kutatók világszerte igen-igen erőteljesen foglal­koznak az ifjúsági testnevelés javításával, s vele az egészsé­ges életmód helyreállításával. Igen — helyreállításával. A fizikai, szellemi fáradtság el­viseléséhez. a testi-szellemi munka elvégzéséhez, a tanu­láshoz — testsúlykilogram­monként számolva — percen­ként 47—55 milliliter oxigén re feltétlenül szüksége van az ifjúnak. Ez az átlagérték volt jellemző a magyar fiatalokra — 40 évvel ezelőtt. A vizsgá­latok kimutatják, hogy ma csak 36—40 milliliter ez a mennyi­ség. Pedig a teherbírás leg pre­cízebb mutatója; a szervezet oxigénfelvevő képessége. Mármost: nem azért voltak kitartóbbak, teherbíróbbak a negyven év előtti magyar fia­talok, mert „többet ettek” vol­na, sokkal többet törődtek vol­na egészségükkel, vagy töme­gesebb' lett volna a sport, mint ma. „Számszerűleg" messze magasan fölötte áll mind e le­hetőségekben a mi rendsze­rünk ifjúsága — az 1938-as- nak. Am annak a régi generá­ciónak a sokkal kevesebbért tevékenyebb életmóddal, ha úgy tetszik fizikai mozgással (amibe a robotos munka, tehát az élet akkori valósága is be- lekényszerítette) kellett meg­birkóznia. Ma viszont: van mit enni (sokszor túl bőven is), az ivászatban, dohányzásban is az előkelő felén vannak fiatalja­ink az európai ranglistának, sajnos. Hajtani — jórészüknél — nem kell mindezért, hiszen a szülői ház adta gazdasági háttér rendszerint külön biz­tonság a saját munkával szer­zett anyagiak mellett. így lesz szinte „folyamatossá" a fizikai elengedettség, akarati ernyedt­ség. Lehetne folytatni a fizikai mozgáshiány, az inaktiv élet káros következményeit tetéző okokkal, hogy például a kör­nyezetszennyezés fajtái miként rontjuk a közegészséget.., Nem megdöbbentés a cél, ha­nem a sok-sok szép, jó hatá­rozatban elrendelt intézkedé­sek, a tettek elkövetkezésének, gyorsabb tempójának megsür- getése. A tudomány figyelmez­tet: ha nem változtatjuk minél hamarabb egészségesebbé — sporttal, testedzéssel (a fizikai munka a maga helyén ezt is szolgálja) a mai nemzedék életmódját, már a nyugdíjkor­határ előtti éveikben is csak húzzák-vonják nyűgös életü­ket .., Mondom, ez nem vész­harang, nem riadó. Csak azo- Kon a helyeken, ahol a test­nevelés, testedzés, a sport még valami rangon aluli, tehát — úgymond — még kipipálásra se érdemesített tennivaló. T. I. s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom