Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

1978. február 12. • PETŐFI NÉPE © 3 k i ' ! Eredményesen fejlődött 1977-ben Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi élete Növekedett a párt tekintélye, befolyása (Folytatás az 1. oldalról.) zalékkal nőtt az 1975. évihez ké­pest. A növekedés üteme — a me­gyei célkitűzéseknek megfelelően — az országosnál erőteljesebb volt. A foglalkoztatottak száma — az országos irányzattal ellentét­ben — az előző évinél egy, a két évvel korábbinál 2,5 száza­lékkal volt több, ily módon a termelés emelkedésének egy része a létszámbővülésből származott A termelékenység még gyorsab­ban emelkedhetett volna, ha si­kerül tovább csökkenteni a mun­kaerőmozgást, A megyei szék­helyű állami iparban — a kis­méretű létszámnövekedés mellett — viszonylag magas volt a mun­kaerő-vándorlás : az állományi lét­számhoz mérten 31 százalékos. A megfigyelt fontosabb cikkek gyártása a nehéziparban — a magnetofon és a hidroglóbusz ki­vételével — az előző évihez ha­sonlóan alakult, illetve néhány­nál mérsékelt növekedés tapasz­talható. Magnetofonból 1977-ben a kevésbé munkaigényes, kisebb teljesítményű típusokat gyártot­ták, így több, mint egyötödével — 15 ezer darabbal — készült több, mint egy évvel korábban. Hidroglóbuszból csaknem harma­dával — 27 darabbal — gyártot­tak többet. A könnyűiparban legerőtelje­sebben a lakástextília termelése nőtt, az előző évihez képest 41 százalékkal, az 1975. évinek pe­dig négyszeresére. Az élelmiszeriparban a gyü- mölcskonzerv gyártása 1977-ben az előző évihez mérten 9 száza­lékkal csökkent. Ugyanakkor — a zöldségtermelés kedvező ala­kulásának köszönhetően —, fő- zelékkonzervből egynegyedével, a két évvel korábbihoz képest pedig 58 százalékkal készítettek többet. A jó szőlőtermés lehető­vé tette, hogy a Közép-magyar­országi Pincegazdaság a második félévben 70 ezer tonna szőlőt dol­gozzon fel, az 1976. évinek mint­egy 3,7-szeresét. A bortermés 614 ezer hektoliter volt, 5 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az 1975. évi — 771 ezer hektoliteres — mennyiséget azonban nem ér­te el. A termelés növekedésével azo­nos mértékben, átlagban 10 szá­zalékkal emelkedett a megyei székhelyű iparvállalatok és ipari szövetkezetek értékesítése. Ter­mékeik 31 százalékát — az előző évinél 18 százalékkal többet — a külkereskedelem részére adtak át A megye építőiparában az V. ötéves tervidőszak első két évé­ben erőteljesen nőtt a termelés. Az 1977-ben elvégzett építési-sze­relési munkák értéke folyóáron meghaladta a 2,5 milliárd forin­tot, ami 13 százalékkal több az előző évinél. Az építőipari szervezetek 1977 folyamán 936 olyan új építmény kivitelezését kezdték el, amelyek egyedi értéke meghaladja a 100 ezer forintot. Az építőipari válla­latok és szövetkezetek által át­adott építmények száma 867 volt, az előző évinél 92-vel több. A megye építőipari szervezetei­ben foglalkoztatottak 1977. évi át­lagos állományi létszáma 12,2 ezer fő volt, az előző évinél 4 százalékkal több. (Országosan a foglakoztatottak száma valame­lyest csökkent.) A fizikai foglal­koztatottak létszáma is megfele­lően alakult és meghaladta a 10 ezret. Az V. ötéves terv első két évé­ben a kivitelező építőiparban el­ért kedvező eredmények mellett gondok is jelentkeztek. A szűkös kapacitáson túl» különböző anya­gok hiánya nehezítette az építő­ipari szervezetek tervszerű mun­káját Az anyagok minőségével szemben is merültek fel kifogá­sok. A mezőgazdaság pótolta a lemaradást A mezőgazdaság 1977. évi ered­ményeiben az 1976. január 1-től érvényben levő módosított köz- gazdasági szabályozó rendszer, és a kedvező időjárás hatása is ér­vényesült. Az V. ötéves terv cél- kitpzpseinfk megfelelően a me­zőgazdáság’ 1977-ben — 1975-höz ■viszonyítva — mintegy 8—9 szá­zalékkal növelte termelését. A mezőgazdasági termelés szerkeze­te a kívánt irányban változott amit a termőföld ésszerűbb hasz­nosításával, a vetésterület növe­lésével és intenzívebb művelésé­vel értek el. A szántóföldi növénytermelés és eredményei kedvezőek. A ka­lászosok közül a búza hektáron­kénti 43,1 mázsás termésátlaga elérte az 1976. évi magas szintet és 25 százalékkal meghaladta az 1975. évit. A legfontosabb őszi betakarí- tású növények 1977-es termés- eredményei általában magasab­bak az előző évinél. A megye ve­tésterületének egyharmadát el­foglaló kukorica 51 százalékát a termelőszövetkezeti gazdaságok­ban termelték, ahol a tavalyi ter­mésátlag jelentős eltéréseket ta­kar. Az egy térségen belüli, vagy éppen a szomszédos gaizdaságok között gyakori a kétszeres, sőt annál is nagyobb különbségű ter­mésátlag Például a solti Rákóczi Termelőszövetkezet kukorica ter­mésátlaga 69, a Szikra Termelő- szövetkezeté csupán 35 mázsa, vagy Kecskeméten a Törekvés Tsz-ben 50 mázsa volt a hektá­ronkénti hozam, a szomszédos Kossuth Termelőszövetkezetben pedig 18. A megfelelő időjárás hatására a kertészeti termelés hozamai emelkedtek. Az előrejelzések sze­rint a zöldségfélék termésmennyi­sége az előző évinél 20, az 1975, évinél 33 százalékkal volt maga­sabb. A jelentős terméstöbblet felvásárlási és tárolási gondokat okozott. A felvásárlás az év fo­lyamán folyamatosan emelkedett. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat adatai alapján a zöldség- és gyü­mölcsfélék \ felvásárlása 38 száza­lékkal nagyobb volt az 1976. évi­nél. Jelentősen emelkedett az ex­portált mennyiség is: zöldségfé­lékből kétszeresére, gyümölcsből 26 százalékkal nőtt az előző évi­hez képest A gyümölcstermelés is elérte a tervezett szintet, az 1975. és 1976. évinél 5—6 százalékkal több volt. A kajszitermelés kiugróan magas volt az előző évihez viszonyítva, de az 1975. évit nem haladta meg. Az alma termésmennyisége a várt­nál több lett, elhelyezését göngyö- leghiány nehezítette. A szőlőterület 5 százalékos csökkenése mellet a termés- mennyiség mintegy 29 ezer va­gon. Ez az 1976. évi igen ala­csony mennyiségnél 70—80 szá­zalékkal több, de számottevően nem haladta meg az 1975. évit Az állattenyésztési főágazat ter­melése — az állományi adatok alapján — a tervezett mértékben növekedett. Az év végén 145 ezer szarvasmarhát, 919 ezer sertést, 251 ezer juhot és 6 millió 386 ezer baromfit tartottak a megyé­ben. Az állomány növekedése kedvezően hatott a felvásárlásra. A fontosabb vágóállatok értéke­sítése az egy évvel korábbihoz képest 19 százalékkal nőtt A tej­termelés folyamatos növekedése is a felvásárlás emelkedéséhez ve­zetett. Az 1977. évi 1145 ezer hektoliter tej 15 százalékkal több az előző évinél. Népmozgalom - foglalkoztatottság Csökkent az élveszületések szá­ma. A mintegy kilencezer élve- születés négyszázzal kevesebb az előző évinél, és hatszázzal marad el a születési csúcsot jelentő 1975. évitől. Kevesebb volt a házasság- kötések száma is, ami a 20—29 éves korosztályba lépő nemzedék csökkenésének egyenes következ­ménye. A számítások alapján a további években ez az Irányzat folytatódni fog. Az adatok sze­rint tehát új demográfiai hullám­völgy van kialakulóban, ami azonban a születések számát te­kintve a tervezettnél erőteljesebb lesz. Az V. ötéves tervidőszak első két évét a foglalkoztatottak szá­mának — a korábbi évekhez ké­pest — mérsékelt bővülése jelle­mezte. A megfigyelt népgazdasági ágazatok közül a két év alatt viszonylag erőteljesen növekedett az építőiparban foglalkoztatottak száma. Mintegy 3 százalékkal emelkedett az ipari, a kereske­delmi, valamint a vízgazdálkodá­si ágazatban dolgozók létszáma. Ugyanakkor tovább csökkent a mező- és erdőgazdálkodásban le­kötött munkaerő, és valamelyest visszaesett a szolgáltatási ágazat foglalkoztatottjainak száma is. Javultak a lakosság életkörülményei A lakosság készpénzbevétele 1977-ben az előző évi mérsékelt emelkedés után jelentősen foko­zódott. Míg az előző évben a nö­vekedés üteme a főbb jövedelem­forrás-csoportok szerint viszonylag kiegyenlített volt, 1977-ben a me­zőgazdasági termelésből szárma­zó bevételek — Bács-Kiskun me­gyében az országosnál is jóval nagyobb ütemben — emelkedtek. A munkabérből származó be­vételek csaknem 9 százalékkal, míg az személyi jövedelmek 3 százalékkal növekedtek. A havi átlagbérek szinte valamennyi megfigyelt népgazdasági ágban 8—9 százalékkal emelkedtek, ami • Tavaly költöztek be az ipari tanulók a kiskunhalasi szakmunkás- képző intézet új kollégiumába. Beszámoló taggyűlés egy alapszervezetben — a fogyasztói árak alakulását is figyelembe véve — általában 3—4 százalékos reálbér-növeke­désnek felel meg. Az átlagos re­álbér-emelkedéstől továbbra is el­maradt a kereskedelem és a szol­gáltatás. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakossági bevételek nagyobb arányú emelkedése a ter­mékértékesítésből származik, az élénkülő állatátvétel és a kor­mányintézkedések hatására kiug­róan magas zöldségfelhozatal eredményeként. A jövedelemnövekedés fokozott takarékossággal járt együtt. A megye lakosságának takarékbetét- állománya az év végén megköze­lítette' a 6 milliárd forintot, ami majdnem 20 százalékkal több, mint az előző év végén. Mintegy 15 százalékkal bővült a lakosság hi­tel-igénybevétele, s az év végi ál­lomány közel 3,7 milliárd forint volt. 1977-ben az országos kiskeres­kedelmi árszínvonal a tervnek megfelelően, négy százalékkal ha­ladta meg az 1976. évii Bács- Kiskun megye kiskereskedelme 1977-ben — fogyasztói áron — több, mint, 13 milliárd forint for­galmat bonyolított le, majdnem 13 százalékai többet, mint egy évvel korábban. Tavaly ismét megélénkült a ru­házati forgalom, de ennél is job­ban a vegyes iparcikkeké. Húsz százaléknál nagyobb mértékben nőtt az eladott automata mosó­gépek, a gázkályhák, a személy- gépkocsik, a hordozható és a szí­nes televíziók, a magnetofonok, az Írógépek, a varrógépek, a zon­gorák, pianínók forgalma. A megye bölcsődei ellátottsága az 1973. évi ezer bölcsődéskorúra jutó 68 férőhellyel szemben 1975— 1977. között 63-ra. csökkent. A fejlesztési célkitűzések és a rang­sorolások alapján ugyanis a böl­csődei fejlesztés elmaradt az él­veszületések növekedése mögött. Az óvodai helyek száma két év alatt 1760-al, 11 százalékkal gyarapodott. A megye kórházaiban 1977. vé­gén 3650 ágy állt a betegek ren­delkezésére, ami csaknem 200 ágy- számgyarapodást jelenít a terv­időszak első két évében. Kecske­méten az elmúlt év folyamán sze­mészeti osztály létesült, és kis­mértékben bővült a belgyógyá­szat Baján az új pavilon elké­szülése 78 ágyas bővülést jelen­tett Kiskunfélegy házán 1977-be rF elkezdték a 95 ágyas belgyógyá­szati pavilon alapozási munkáit; a befejezést 1979-re tervezik A betegforgalom legjelentősebb há­nyada a kecskeméti kórházra há­rul, ahol 1977-ben több, mint 29 ezer beteget kezeltek. A megye egészségügyi hálóza­tában ötvenhattal több orvos dol­gozott, mint két évvel korábban. Körzeti orvosi feladatokat jelen­leg 237-en látnak el, s öt gyermek, és két felnőttkörzettel bővült a járőbeteg-eilátáff. Az orvoshiámy miatt betöltetlen körzetek ará­nya továbbra sem csökkent, az elmúlt évben 15 körzetben kellett helyettesítéssel megoldani a fel­adatokat Az 1976—77-es tanévben — a körzetesítési programmal össz­hangban — 22 tanyai általános iskolát szüntettek meg a megyé­ben, tizenhetet elnéptelenedés, ötöt pedig körzetesítés miatt. Ugyanakkor átmenetileg további 30 iskola szünetelt, két körzete­sítés, 28 pedig elnéptelenedés mi­att. Az 1977—78-as tanévben vég­leges megszüntetés nem volt, az átmenetileg szünetelő iskolák szá­ma pedig 14 volt. A legutóbbi két évben mintegy 10 250 lakás épült a megyében, ezen belül 1977-ben 5200. Ily mó­don a tervidőszakra előirányzott 25 ezer lakásnak 41 százaléka el­készült. Az építésből csaknem azo­nos arányban részesedtek a vá­rosok és a községek. Az új laká­soknak egyhatoda valósult meg állami erőforrásból. Településren­dezés vagy avulás miatt 1976— 1977-ben 1652 lakást számoltak fel. Az autóbuszon közlekedők szá­ma 1977-ben megközelítette a 49,5 millió utast, ami 10 százalékkal több az előző évinél. A járműál­lomány a tervidőszak első két évé­ben harminceggyel gyarapodott, aminek következtében a jármű­vek zsúfoltsága — a megnöveke­dett utasszám ellenére — kissé mérséklődött. A helyi közleke­désben utazók aránya az összfor­galomnak 58 százalékát adja. A közúti áruszállítás volumene és a szállítási távolság ugyancsak meghaladta a korábbi évekét. A csaknem száz kommunistát tömörítő ikecsíkeméti, V. kerületi, lenlnvárosi pártalapszervezet közelmúltban megtartott beszá­moló taggyűlésén a vezetőségnek az elvégzett munkáról szóló be­számolóját Zolnai Károly párt­titkár terjesztette élő. A szám­vetés bevezetőjében megállapí­totta: „... A vezetőség öt évre szó­ló megbízatásának középső évét úgy tekinthetjük, mint amely az elvégezett munka, s a tapaszta­latok szempontjából egyaránt a legtöbbet adta.” Összeforrott közösségként S valóban: amiről a taggyűlé­sen a továbbiakban szó esett, csak megerősítette: az alapszer­vezet vezetősége sokat tett érte, hogy tekintélye, befolyása növe­kedjék a lakóterületen, s a ke­rület üzemei, intézményei, tár­sadalmi és itömegszervezetei kö­rében. Mint ahogyan a párttag­ság is összeforrott, tevékeny és tettrekész közösségként, eredmé­nyesen látta el a kerületi párt­szervezetre háruló sokrétű politi­kai munkát. Így az üzemekkel, a tanácstagokkal való kapcsolatok ápolását, a 'lakóterületi népfront­bizottság tevékenységében való közreműködést, a tanácsi munka segítését. S igen fontos szerep jutott mindezekben a pár.tcsopor- toknak és az alapszervezet kü­lönböző munkabizottságainak. A teljesség igénye nélkül hadd szóljunk ezúttal arról a tevé­kenységről, amelyet a várospo­litikai feladatok megoldásának élősegítésére kifejtett az alap­szervezet vezetősége és tagsága. A pártbizottság segítsége Előbb azonban említést érde­méi: tavaly jelentős jjnértékben fejlődött az alapszervezetnek az irányító pártszervvel és a váro­si tanáccsal fenntartott kapcso­lata. Mégpedig az alapszervezeti munka módszereinek fejleszté­sét célzó pártbizottsági állásfog­lalásnak köszönhetően. Ennek értelmében a területi pártszer­vezetek .titkárai meghívottként rendszeresen jelen vannak a pártbizottság ülésein; kétheten­ként tájékoztatásit kapnak a párt- végrehajtó bizottság üléséről. Ugyanígy a tanácsüléseken részt véve, mintegy első kézből tájé­kozódnak a megyeszékhely éle­tét, fejlődését érintő kérdésekről, döntésekről. Abban is megnyilvánul az irá­nyító pártszerv segítsége, hogy az alapszervezet reszortfelelősei szá­mára ugyancsak rendszeresek a tájékoztatóik. Vagy például a pártbizottság, illetve végrehajtó bizottsága többször napirendre tűzte a lakóterületi politikai munka lényeges kérdéseit és meghatározta a feladatokat. E tanácskozások alapjául szolgáló előterjesztések összeállításában részt vettek a szóban forgó párt- alapszervezetek vezetőségei is. Az alapszervezeti titkárok és vezetőségek naprakész tájékozott­sága a tagság informálásában, s ennek nyomán a lakóterületi po­litikai felvilágosító .munkában ka­matozik. Nemkülönben a tanács­tagok segítésében, az alapszerve­zet működési területén jelentke­ző jó kezdeményezések felkaro­lásában, a problémák felvetésé­ben. Előtérben a várospolitikai munka Mint az az V. kerületi alap­szervezet beszámoló taggyűlésén elhangzott, a megyeszékhely fej­lődését, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, kommunális ellá­tottságát megkülönböztetett figye­lemmel kíséri az alapszervezet tagsága. Hiszen e kérdésekkel kapcsolatban fordulnak a kerü­letben élőik a leggyakrabban fel­világosításért, segítségért a párt- szervezethez. Nem véletlen tehát, hogy a la­kóterületi politikai munka, annak minden lényeges mozzanata, témá­ja volt a vezetőség üléseknek csak­úgy, mint a pártbizalmiak, s a pártcsoportak megbeszélésein. A kerületi alapszervezet kommu­nistái jelentősnek tartják a vá­ros szocialista fejlődésében el­ért eredményeket, nem fukar­kodnak azonban a hiányosságok, a visszásságok ostorozásával sem. Kiemelten szorgalmazzák példá­ul — természetesen a lehetősé­geik határain belül — az óvo­dai, bölcsődei állátás, s az öre­gek napközi otthona bővítését, vagy éppen a peremkerületek fejlesztésének gyorsítását. S még egy gondolat a lakó­területi politikai munkával ösz- szefüggésben: a {jártmegbízatá­sak szinte egyénenkénti értéke­lésekor néhány bíráló megjegy­zéstől eltekintve, általában elis­meréssel méltatta a vezetőség be­számolója a pártcsoportak veze­tőinek és tagjainak munkáját. Ugyanígy annak a kilenc kom­munistának a tevékenységét is, alkik megbízatások jelentőségé­nek tudatában a lakóterületi népfrontbizottság munkájában működnek közre. A beszámoló másik jelentős témája az üzemi pártcsoportok ténykedésének értékelése, s az alapszervezet működési területén levő üzemekkel ápolt kapcsolat volt. Az utóbbiakban tett látoga­tások jó alkalmat adtak, s ad­nak a nyugdíj előtt álló pártta­gokkal, a területi alapszervezet jövendő tagjaival való megis­merkedésre; tehát a majdani be­illeszkedésüket segíti elő. Helytállnak az üzemi pártcsoportok Amit a múlt évi munka egyik legnagyobb eredményeként köny­velhetett el az V. kerületi párt- szervezet beszámoló taggyűlése; az a DÉGÁZ Vállalat kirendelt­ségén és az ÉFFU Vállalatnál létrehozott hét, illetve hattagú pártcsoport. Ezek munkájáról szólva, méltán megállapította a vezetőség beszámolója; — Külön örömmel tölthet el bennünket, hogy mindkét párt­csoport alapvető feladatának tar­totta a tervfeladatok teljesítését, s az arra való mozgósítást; mint­egy motorja volt a nagy évfor­duló tiszteletére kibontakozott munka versenynek, hasznos segí­tője az üzemben folyó gazda­sági és politikai munkának. Ugyanakkor a város fejlődését elősegítő társadalmi munkából is kivették részüket a pártcsopor­tok tagjai. Az alapszervezet vezetősége a továbbiakban is fontosnak tart­ja, hogy a szóban forgó pártsej­tek önállóan működjenek köz­re a vállalati kérdésekben. Min­denekelőtt a gazdasági felada­tok végrehajtását, a munka­verseny, a brigádmozgalom, a szakszervezet és a KISZ-élet ki­bontakoztatását segítsék el®, nem utolsósorban a pártépíto munka fejlesztésének célzatával. A tartalmas beszámolót nem egy figyelemre méltó észrevétel­lel, javaslattal egészítették ki a vita során felszólalók. Az alap­szervezet tagjai közül számosán érzik például annak szükségessé­gét, hogy a fiatalok szocialista szellemű, hazafias neveléséből az eddiginél nagyabb részt vállal­janak. A Naplemente című film­re utalón egyikük megfogalmaz-, ta: sok a tennivaló annak érde­kében is; a szülőknek úgy kell nevelnie gyermekét, hogy idős napjaira megbecsülést kaphasson. És sok egyéb között az az igény is elhangzott, hogy a megyeszék­hely nyújtotta kulturális lehe­tőségekkel az eddigieknél is jobban szükséges élniük az alap­szervezet tagjainak. összegezve: az V. kerületi pártalapszervezet taggyűlése eredményekben és tapasztalatok­ban gazdag esztendő után újult erővel, megerősödött önbizalom­mal folytatja felelősségteljes munkáját. r. i. • Az V. ötéves terv egyik új létesítménye az 5,9 millió forint beru­házással épült kerekegyházi egészségügyi kombinát, amely rekordidő (kilenc hónap) alatt készült el. Benne kapott helyet az egészségház, három orvosi rendelő és három orvosi lakás. Eredmények és feladatok az ifjúsági mozgalomban A munkahelyi KlSZ-alapszer- vezetek ezekben a hetekben sze­mélyre szólóan értékelik az ifjú­kommunisták tavalyi munkáját, s az eredményiekre alapozva — meghatározzák idei teendőiket. A feladatok .nagyok: 1978-ban a dolgozó KISZ-esek valamennyi termeléssel összefüggő akciójukat a hatékony és minőségi munka­végzés szolgálatába állítják. Amint a KISZ Központi Bizott­ságéinak ifjúmunkásoszitályán az MTI munkatársának elmondot­ták: a termelési mozgalmak, ak­ciók alapjának továbbra is a szo­cialista és az ifjúsági brigádokat tekintik. Ahol a fiatalok száma és a gazdasági körülmények le­hetővé teszik, ifjúsági brigádokat szerveznek, mintegy „előiskolá- jául” a szocialista brigádmozga­lomnak. Napjainkban a brigád­mozgalomban mintegy 600 ezer fiatal vesz részt.) Az elkövetke­ző hetekben, hónapokban fontos feladat: valamennyi munkahelyen ismerkedjenek meg a KISZ-esek a szocialista brigádvezetők V. or­szágos tanácskozásának útmuta­tásaival, hasznosítsák az ott el­hangzottakat. Az ifjúsági szövet­ség javasolja, hogy az értelmisé­gi munkakörökben is szervezzék meg az ifjúsági brigádokat; a fiatalok e munkaközösségei tar­talmas munkakapcsolatra léphet­nének munkásbriigádokkal. köl­csönösen segítve egymást felada­taik teljesítésében. Ebben az esztendőben is fiata­lok ezreinek nevezését várják a népszerű Ki miinek mestere? és a Ki minek szakértője? vetél­kedőkre. A vetélkedőket vala­mennyi Kl.SZ-szervezet a gazda­sági és a szakszervezeti szervek­kel. a tudományos egyesületek­kel közösen rendezi meg. S ami ugyancsak lényeges, a termelést segítő erőpróba nyitva áll nem­csak a KISZ-tagok. hanem a KISZ-en kívüli fiatalok számára is. Február végéig közzéteszik az Alkotó ifjúság-pályázat és kiállí­tás munkahelyi felhívásait. A KTSZ-szervezetek aktivitásán mú­lik. hogy a pályázó fiatalok min­denütt a helyi gazdasági felada­tok eredményes megoldásához, a műszaki fejlesztés előmozdításá­hoz igazítsák vállalkozásaikat. A kiemelkedő teljesítmények bemu­tatására 1978 őszén ágazati kiál­lításokon és konferenciákon lesz mód. Az idén is sokat várnak a KISZ bontakozó radarakciójától, azt. hogy a vállalatoknál, intéz­ményeknél növelje a társadalmi ellenőrzés hatékonyságát. Célszerű lenne tovább bővíteni a munkavédelmi aktívahálózato- kat is. amelyek az újonnan mun­kába lépők oktatásának megszer­vezésében. a munkavédelmi szem­lék rendszeresítésében vállalnak önzetlen segítséget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom