Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

1978. február 9. • PETŐFI NÉPE • 5 3»:;m A r ínéit és sz képben^s 8> Fametszet rézkarc Tíz oldal gazdagság A rajzművészet, a grafika leg­főbb kifejező eszköze a vonul. El­ső emlékei az ősember sziklára, fegyverekre vésett ábrái. Az ősi írásmódok mindegyike a rajzos képírásból fejlődött ki. A grafika sajátos ága a könyv­művészet. A szöveg közti ábrák — Illusztrációk — gyakran voltak serkentői a festészetnek. A rajz a festészet és szobrászat fontos segédeszköze. A művész először rajzvázlaton próbálja, ér. leli a kompozíciót, s mielőtt fes­téshez lát, felrajzolja a vászonra az ábrázolás szerkezetét, körvona­lát. fontosabb részleteit. A grafika, mint önálló művé­szet. eléggé fiatal: aLlg néhány száz éves. A régi mesterek nem készítettek önálló rajzokat, s müveik vázlatait is legföljebb azért őrizték meg, hogy tanítvá­nyaiknak mintául szfllgáljanak. Csak a barokk korban kezdték becsülni a rajzot, mint önálló al­kotást. A sokszorosító grafika legrégibb technikája a fametszés. A kínaiak régóta ismerték, de Európában csak a könyvnyomtatás Idején ta­lálták fel, az újkor elején. Fa­metszetű — gyakran kifestett — képekkel illusztrálták a könyvek, röplapok szövegét. A fametszet egyik legnagyobb mestere Albrecht Dürer, egyben a rézmetszésnek is kiváló művésze volt. Alkotásai jól szemléltetik a két technika közötti különbséget. A fametszet úgy készül, hogy klvéstk a vonalak közötti része­ket. ami által az ábra vonalai — a bélyegző betűihez hasonlóan —■ ifimagasodnak az alapból. Ezért nevezik ezt az eljárást magasnyo­másnak. A rézmetszet mélynyomásos technikájánál a metszőkés bemé. lyíti a vonalakat, s a rajz az ezekbe kent festékanyag révén kerül a nedves papírra. A réz­metszés sokkal finomabb vonalak, vonalhálók rögzítésére alkalmas, és jóval több nyomat készíthető róla, mint a fadúcról. Ellentétben a rajzos jellegű fa­ntetszettel, u rézmetszet erősen festői hatású. Ha hunyorítva nézzük, minlihu ecsettel festett ké­pei látnánk. A barokk korban terjedt el a sokszorosító grafika ma is hasz­nálatos. legfejlettebb technikája, a rézkarc. Ennél a csiszolt fém­lapot zsiradékkal kenik be. és er­re rajzolják vékony tűvel a kom­pozíciót, majd maró folyadékba mártják a lemezt. A sav csak ott marja ki a lemezt, ahol a tű útja eltüntette a zsiradékot. A maratás után letörlik a lemezt, bekenik festékkel, s ezt is letör­Korunkban hallatlanul felgyor­sult az élet; ez ma már közhely számba megy. S az is. hogy „ösz- szezsugorodott” számunkra a Föld. Sőt, kicsit még a nagyvilág , is. Infonmációözönben élünk. Es műveltségigényünknek megfele­lően. rohamosan szaporodnak az eszméket, gondolatokat „tároló” helyek, lehetőségek: a könyvek, könyvtárak, gépi berendezések, szellemi műhelyek. Akii ma pél­dául hazánkban a világ, s az em­beriség sokféle —■ múltbéli és je­lenlegi vagy jövőbeni — dolgaira figyel érdeklődéssel, az hálás le­het ezeknek. Hogy csupán könyvkiadásunk­ból vegyünk beszédes példákat: a modern építészet iránti kíván­csiságot remekül elégítik ki a nagyszerű .,Architektúra” sorozat sorjázó kötetei; a történelem ta­nulóinak, megismerőinek jó szol- gnlottot tesz a már megindult tíz­kötetes ,.Magyarország története”, a képzőművészetiek barátait máris jócskán örvendeztetik a „Műré­szei és elmélet” vaskos kötetei; a bölcselkedésre hajlamosaknak, a világot tervszerűen megismerők. nek nélkülözhetetlen segítő „esz­köz” a „mammut” Lukács György- életmüsorozqt; a njal hazai yaló- ság igazi arcára kíváncsiaknak pe­dig a ,.Magyarország felfedezése” eddigi kötetei. Sóikéig sorolhat­nánk könyvkiadásunk nagyszerű „fegyvertényeit”. Attól kezdve, hogy megjelentetik a hazai és külföldi klasszikusok — s a mai magyar Írók legjavának — élet­műsorozatait. egészen addig, hogy lexikonok vaskos köteteivel já­rulnak hozzá az ismeretek bőví- léséhez Mint például a „Világirodalmi lexikon” eddigi öt kötetével. A sorozat első kötete ezerkétszáz ol­dalas. Sok ezer címszót tartalmaz; és sok tízezer hasznos informá­ciót, csupán ez az első kötet! Amikor a napokban, inkább csak pihentető kedvtelésből lapozgat­tam, felötlött bennem egy érde­kesnek ígérkező játék lehetősége. Mi lenne — gondoltam —. ha úgy, mint egy regényt, elejétől végig folyamatosan olvasnám ezeket a terjedelmes, több ezer oldalt kitevő kiadványokat? (Tud­va, persze, hogy a lexikon egészen másra való; hogy felüssük a kí­vánt helyen, amikor valami min­ket érdeklő konkrét dolgot ponto­san akarunk megtudni. De ismét­lem: az ötlet a játék kedvéért született meg.) A játék azonban nagyon is ha­mar komolyra fordult. Ugyanis, már az első oldaliáik olvasása köz­ben fájdalmasan kellett tapasz­talnom lehangoló tudatlanságo­mat. Hogyne, amikor a sok tucat tudós irodalmár közreműködésé­vel megszületett könyvsorozat eddig teljességgel ismeretlen vi­lágokba röpített el olvasás köz­ben! Ezt próbálom bizonyítani m alábbi sorokkal. A „Világirodalmi lexikon" el­ső kötetének legelső tíz oldalát olvastam el akkor, egyre táguló érdeklődéssel, vissza nem fojtha­tó Izgalommal. S közben meg- megálltam az olvasásban. Töp­rengtem, el mélázta m, összefüggé­seket kerestem, s fel-felütöttem az „Idegen szavak szótárát". Élve­zettel „ízlelgettem" mindazt, ami előttem az olvasás által kitárult. S most csak ízelítőnek írok ide néhány dolgot abból az informá­ció-rengetegből, amellyel — e röpke tíz oldalon! — találkozhat­tam. A modern énekes játék egyik előfutára volt Johames Aal sváj­ci költő; a finn mesegyűjtő, Aar- ne a történeti — földrajzi mód­szer megalapítója a folklorisztiká­ban; Aasen nyelvtudós teremtet­te meg az új norvég — a nynorsk — nyelvet; Juam Abád, a Fülöp­szigetek drámairodalmának meg­teremtője, s Abaj Kunanbojogli, a kazah irodalomé. Megtudtam, hogy Dániában él az úgynevezett jütt táj nyelv, mellyel nagy írók edzették magu­kat; A Szovjetunióban maradan­dó művek születtek jakut és dar- gin nyelven; s hogy Indiában az urdu, Iránban a pasta, a Fülöp- szigeteken a tagal nyelv is hasz­nálatos az irodalomban. Olvastam a keleti-perzsa versformákról: a ghazálról és a magámáról, s egy­két arabról is (muzdavidzs, gaszi- da). Megtudtam, hogy a mai Osl6 régi neve Kristiána volt, hogy Hans Aanrud norvég író sokáig mint kecskepásztor dolgozott. S hogy Abélardot, a filozófus-költőt, bosszúból Héloise Iránti nagy sze­relméért nem csal* száműzték többször, de megfosztották fér­fiasságától. (Tőle származik a „Megértem, hogy higgyem” híres mondás.) Megtudtam még sok más mellett, hogy egy Garibaldi seregében harcoló Író, G. C. Ab­ba a naplójábun sokat írt a bajai Türr Istvánról. Nos, ha ezekhez hozzáadom, hogy szó van, e tíz oldalon a vol-. lástalan Istentiszteletről, a nem­zetközi mesekatalógusró' az élet mltológlkus koncepciójáról, meg a pozitív egzisztencializmusról, s a dekadens életérzésről, valamint a fentieken kívül a grúz, román,' német és libanoni Irodalomról, akkor talán érthető az akkori el­tűnődésem. Hiszen — gondoltam —, ha tiz oldaldói ennyi sok ér­dekes dolgot tud meg az ember, akkor mit kapna az egész ezer- kétszáz oldalas kötetből, mit az egész sorozatból s a többiből, a sokból, a rengetegből? Lám e kevéske tíz nyomtatott oldalon beutazhattam gondolat­ban a fél világot. V. M. • Albrecht Dürer: As apokalipszis lovasai. Fametszet. Népszínházi bemutató Kecskeméten • Reich Károly rézkarca. Ük. a nyomtató henger a mélyí­tett vonalakba szorult festéket át. viszi a papírra. A rézkarc még festői bb hatá­sú, mint a rézmetszet. Legna­gyobb mestere a holland Remb­randt volt. (Folytatjuk.) Brigitte Soubeyrau, a berlini Volsksbühne művésze rendezte Ör­kény István Macskajáték című színmüvét az új Népszínházban, A bemutatóra Kecskeméten kerül sor, | rí A rendező a próbák kezdetén válaszolt kérdéseinkre. — Miért éppen ezt a művet vá­lasztotta? — Jó és fontos színdarabnak tartpm a Macskajátékot. Három esztendeje Berlinben rendeztem és most egészen különleges fel­adat, hogy ugyanezt a szerző ha­zájában megtehetem. Velem jött Helmuth Brade díszlet- és jel­meztervező. Nevében is mondha­tom, hogy az NDK fővárosában kidolgozott megoldásokból indu­lunk ki. Természetesen tekintettel leszünk az utazó-színházzal szem­ben támasztott követelményekre. Sok minden egyszerűbb lesz. Egy­szerűbb. ugyanakkor robusztu­subb, s remélem ez segíti a meg­értést is, Különösen fontos számunkra, hogy a színpadon jól elkülönüljön a kétféle világ. Giza, Orbánné testvére mlnftegy luxuskirakatban ül majd. — Ml a véleménye a népszín­házról? — Népszínház, vándorszínház, utazó-színház mindig is egybetar. tozott. Dolga, hogy mai monda­nivalót közvetítsen sokaknak. Ez olyan csodálatos feladat, hogy még nagyvárosi színháznál Is töb­bet ér. — Ismertesse ,meg olvasóinkat a Volkbühne-vel. — Nemcsak nevében népszín­pad, népszínház, hanem úgy is dolgozik, Eleven folytatója a szín­ház hagyományainak. Itt dolgo­zott Max Reinhardt, Erwin Pisca- tor és olyan szerzők, mint Bérlőit Brecht, Erst Toller és Friedrich Wolf. "Mindebből következik, hogy a nézők és a színházak közötti kapcsolatok újításával próbálko­zunk, Valamennyi munkatársun­kat bevonjuk a színház életébe. Nagyok a követelmények: a mű­vészi érzékenység, a szervezés és a megvalósítás iránti érzék egy­aránt beletartozik. Magyarországon a Népszínház megalapítása sok embert állít ha­sonló feladatok elé. Kézenfekvő, hogy igyekszünk gondolatainkat kicserélni, tapasztalatainkat meg­vitatni. Viszontlátásra Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban* február 12-én. H. N. Várom a meglepetést Váratlan szerencse ért, pedig bizlsten nem léptem semmibe. Az úr kiszámíthatatlan mellék- útjain jutott el hozzám Szent An- I tál éppen ezekben a hetekben i ügyeletes egyik láncszeme, Oda- és visszavagyok u meg- I llszteltetéstől, hiszen — miként u j szózat zengi, „ez a lánc már egy- S szer végigjárta a világot". A sors I különös kegyének tartom, hogy: eme láncszemet a kecskemét- széchenylvárosi giarzonház egyik kukájának torkából sikerült ki- • menteni, Röptében kaptam el az ártatlant, amikor az ismerős fia­talasszony éppen beleoélozta a szemétvesztőbe. — Ez mar a harmadik az utób­bi két hétben! — Jegyezte meg hátborzongató tárgyilagosággal, midőn kérdőre vontam meggon­dolatlansága miatt. Kiderült tudniillik, hogy fütyült a kiáltvány instrukciójára, s ezt is elkótyavetyélte volna, holott fehéren-feketén olvashatta: 20 példányt kell készíteni a láncból, és rögvest továbbküldeni. Még akkor is, ha nem babonás. Egyszerűen nem tudok magam­hoz térni ekkora felelőtlenség lát­tán. Csak ilyen mai Ifjúasszo- nyoktól telik ki ez az abszolút hi­tetlenség. No és közömbösség csa- I lúdja jövője iránt. Immár náluk Is egyik gyerek kicsi, a másik pici, s ükkor fogja magát, és milliókat hajim ki áz ablakon. Illetve a kukába. Mikor muga Szent Antal tltkárja-mlje közli vele. hogy Szent Annu Kiflii­ben kapván meg a láncot, pár I rinp múlva 2 milliót nyert u lot­tón. Ezt eméssze meg vulakl! Ezt a nemtörődömséget. Amikor csak a fáradságot kellett volna venni, s utánanézni a Totó-Lottó Főigaz. gutóságon, Igaz-e, és ha igen, hol luklk az a bizonyos Szent Anna, aki 1902-ben megfogta az Isten lábát. Tőle értesülhetett volna, hová vetette az élet vihara a tit­kárját (valódi modem Szent An­nu, ugyebár, aki népi demokrati­kus viszonyok között Is megen­gedheti magának titkárság fenn­tartását; ami rendszerünk előíté­let mentessége mellett is tanúsko­dik). Ám ez a szent-titkár olyan rendetlen volt. hogy bar lemásol, ta a 2 milliót hozó nyeremény- láncot. elfelejtette azt továbbítani potom 20 példányban. El is veszí­tette állását a haszontalan. Pedig — a lánc szerint — Szent Anna volt a főnöke. Nos — a széchenyivúrosi asz- szonyka nem tanult az esetből. És ha Szent Anna szerencséje nem ülötte szíven, azt már Igazán el- hihette volna, hogy „egy ameri­kai vállalat 1 milliót nyert”. Mit akar még meggyőzőbb reklámot a Szent Antal-lánc lenyűgöző ha­tása mellett?! Nem csodálatos pél­dázat ez arra. hogy a mi lottó­rendszerünk demokratizmusa ha­tártalan; íme. amerikai cég is hogy megszedheti magát miná- lunk! Száz szónak is egy a vége, én nem vagyok hajlandó elmenni a szerencsém mellett. Nem 20. ha­nem a Petőfi Népe példányszá­mának megfelelő mennyiségben sokszorosítom a láncot. Most már csuk annyi a dolgom, hogy meg­várom, milyen meglepetés ér 9 nap múlva. Mert ezt ígéri a dokument, T. I. v. Címem: 124-es szoba. Egy Szent Antal nem szorul Irányító» zámru ,,Nem egyszer élünk” őszinte keresetlen szavakkal: Raf- fal Sarolta. Aki meglesi és rögzíti az arc. a tekintet érzékeny rezdü­léseit: Rozsnyai Aladár, vezető operatőr, A szegedi körzeti tévé­stúdióban portré készül a József Attila-díjas írónőről. Élete első, önálló televíziós műsora, amely ablakot nyit a képernyőn ma-; gánélefére és a közéletben betol, tölt felelősségteljes szerepére, munkásságára és terveire. Kinagyított fényképek úsznak egymásba. jelezve pályájának fontos állomásait. Látjuk az Isko­lát, ahol tanított, kirujzolódtk kör­nyezete, amely meghatározta sor­sát és írói fejlődését. Műveiből F.Ulöp János szerkesztő választott — az önvallomást szemléletesen kiegészítő — részleteket. Főleg versekre építkezett, de helyet ka­pott a műsorban egy olyan jele. net is, amely a közeljövőben megjelenő új regényében szerepel. Ehhez Balló Gábor tervezett ér­dekes. gömbölyű nagyító tükrök­ből összeállított díszletet. A szerző helyét színészek ve­szik át a kamerák előtt. Most már az ö előadásukban szólalnak meg a kéziratokon életrehivott szavak. Későre Jár. mire a stúdió „Felvétel! Csendet” feliratú lám­pája végleg kialszik. Az írónő Kalocsára Indul, a színészek Kecskemétre, szétszéled a nagy munkában összeforrt stáb is. A rögzítőkocsi szintén útra kel. vi­szi a felvett anyagot Budapestre, montírozni. V. Zs. • Raffai „Az. hogy küzde­Sarolta, lem, meg vállalás, egy kéz- szerintem nagyon iratának nehéz kérdés. Az kinagyított ember beleszületik fotója előtt. egy közegbe, egy történelmi korba, azt vállalja, vagy nem vállalja... ennek vannak bizonyos velejárói... Születik az ember még plusz egy képességgel, ami eldönti az életét. Nevezetesen itt arról van szó, én úgy érzem, hogy mégiscsak írónak születtem és ez meghatározta az <egész éle. temet..." Aki az életéről, hivatásáról vall, • Gurnlk Doha: „Nem egysser élünk, őriznek a tárgyak.. • Kézdy György: „Belefáradtál százezerszer i újra kezdtél te máskor is.” • Sára Bernadette: „Lányok, lá­nyok, rokolyátok esztelen pö­rög .. Fényképezte: Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom