Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

1978. február 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Egy tanácstag A 43-as körzet tanácstagja Né­meth Károly. Ez áll a bajai Vá­rosi Tanács tanácstagi nyilvántar­tólap egyik kartonján. Hetedik éve, hogy tanácstaggá választot­ták. Munkahelye a bajai vasút­állomás, ahol mint kereskedelmi hivatalnok dolgozik. Amikor elő- ! szőr megválasztották, az első ta­nácstagi beszámolóján legtöbb felszólaló a vízvezeték bevezetését kérte az utcába és a lakásokba. Németh Károly tagja a bajai vízműtársulás vezetőségének. Ab­ban az időben 2—3 városrészben kellett szervezni a vízműtársu­lás tagjait, s rájuk csak később került sor. Azóta már teljesült a 43-as körzet kívánsága, az utcá­ban, a lakások jórészében már j folyik a tiszta ivóvíz. Lelkes szer­vezőmunkáját folytatta, s ennek eredményeként a körzetében egy új húsboltot adtak át rendelte­tésének. Azóta már sokezer kiló húst eladtak a Szegedi úti ma­lommal szemben levő új, a kor­szerű igényeknek megfelelő bolt­ban. Gyakran kopogtatnak lakása aj­taján, de legalább annyiszor a munkahelyén is a körzet lakói, s a közös problémák mellett az egyéni kérésekkel is bizalommal keresik fel. Jó néhány vasutas gyerekét sikerült elhelyeztetnie óvodában vagy bölcsődében. Ered­ményesen járt közben három egy | gyermekes fizikai dolgozó nő mi­nigarzon lakásának megszerzésé­ben. 1971 óta egyetlen egyszer hiány­zott a tanácsülésről, akkor is kór­házban volt. Írásban még soha nem fordult a tanácshoz, nem szereti a papírmunkát. A pana­szost legtöbbször magával viszi a tanácsra, hogy az illető szemé­lyesen lássa ügyének intézési mód­ját. Körzetében igen népszerű, hétköznapjai nemcsak azért mert nem sajnál­ja a fáradtságot a körzet válasz­tóinak ügyintézéséért, hanem azért is, mert emberséges, min­dig segítőkész. Példamutatóan végzett tanácsi munkájáért 3 évvél ezelőtt „Ba­jáért” kitüntetést kapott. Tanács­tagi munkájával azonban még korántsem merült ki társadalmi megbízatása. A vasútnál polgár- védelmi törzsparancsnok, s 1960- tól pártpropagandista. A városi pártbizottság agitációs és propa­ganda bizottságának tagja. Veze­tő propagandista. Az V. körzet­ben ő vezeti a politikai vitakört. Németh Károly néhány napja nyugdíjas. Megkérdeztük tőle: a 38 esztendő nem fárasztotta el? Néhány pillanatig gondolko­dott, aztán így válaszolt: — Ha a maradék ráérő időm­ben megfoghatom a két kis uno­kám kezét és látom boldog te­kintetüket, amikor elviszem őket a cukrászdába, nincs az a gond, az a fáradtság, amit tüstént el ne felejtenék. Szabó Ferenc l A GAZDÁLKODÓ SZERVEK FIGYELMÉBE Közlemény az árának helyes Abból a célból, hogy a köz­ponti szabályozás irányelvei ma­radéktalanul érvényesüljenek a vállalati árképzésben, az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal közle­ményben hívta fel a gazdálkodó szervek figyelmét a január elseje után forgalomba hozott, szabad árformába tartozó új termékek árának helyes kialakítási rendjé­re. Az új cikkek árképzésekor a vállalatok akkor járnak helyesen, ha az 1978. január elsejei árren­új termékek kialakításáról dezés, és a múlt év második fél­évi központi béremelések miatti költségnövekedésüket a nyereség csökkentésével ellensúlyozzák. Az ezzel ellentétes árképzést vagy alkalmazást az indokolt ha­szon mértékét meghaladó nyere­ség forrásának tekintik az ellen­őrző szervek. Akkor jut tehát tisztességtelen haszonhoz a válla­lat, ha január elseje után olyan új termékekkel jelentkezik, amely a forgalomban levő rokon, illetve helyettesíthető cikkeknél arányta­lanul drágább. Ismeretterjesztés - hangversenyen Napjaink közművelődésében je­lentős szerepet kapnak többek kö­zött a zenei ismeretterjesztő kon­certek és előadások. A közönség megnyerésének egyik hatásos esz­közei lehetnek az ismeretterjesztő zenei sorozatok. Ilyen jellegű mű­sor összeállítására és előadására vállalkoztak a hétfőn este a Me­gyei Művelődési Központban ren­dezett „Magyar zene est” című hangverseny szereplői is. Szán­dékukat azonban csak részben tudták megvalósítani, mivel az ilyen viszonylag jól szerkesztett, de mégis vegyes, rövid egységek­ből álló műsor nem hangverseny­termi előadásra való. A klubsze­rű és ugyanakkor több zenei is­mertetést közlő forma a közön­ség figyelmét is jobban lekötné. A magyar zene jellegzetes al­kotásai szólaltak meg a műsor­ban. Tinódi Lantos Sebestyén hístóriás énekétől Bartók és Ko­dály népdalfeldolgozásáig. Palcsó Sándor egyértelműen színvonalas teljesítményt nyújtott, bár elő­adásmódjának teátrális elemei olykor zavarónk voltak. Fehérvá­ri H. Márta hangszínbeli egye­netlenségei és intonációs zavarai, ellenére kitűnt Bartók népdalfel­dolgozáséinak előadásával. Gyar­mati Vera különösen a virtuóz darabok megszólaltatásával volt figyelemre méltó. Katona Agnes a szóló zongora- darabok előadásán felül (Weíner Rókatánca és Liszt XII. Magyar Rapszódiája) az énekesek és a hegedűs zongorákíséretét is el­látta, sőt vállalta a műsor kon- ferálását is. A túlságosan sokré­tű feladat vállalása miatt, saj­nos egyik szerepkörben sem tu­dott igazi élményt nyújtani a még így is hálás hallgatóságnak. H. Á. Időskorúak Bács-Kiskunban I. Dolgozó nyugdíjasok Az elmúlt évtizedekben a népesség korösszeté­tele jelentős változáson ment keresztül Bács-Kis- kun megyében éppen úgy, mint országosan. Csök­kent a gyermek-, emelkedett a keresőképes korúak, és különösen megnőtt az időskorúak száma és ará­nya. Az életkörülmények, és ezen belül az egész­ségügyi ellátás javulása nagyban hozzájárult az átlagos életkor növekedéséhez. Részben ez, részben az élveszületések fokozatos csökkenése vezetett a korösszetétel említett módosulásához. Az időskorú népességszám ilyen irányú változása a társadalmi élet számos területén érezteti hatását. A korösszetétel változása A megye lakónépessége 1960 óta folyamatosan csökkenő. 1970 után ez némileg mérséklődött, a legutóbbi három évben pedig kismértékű növekedés tapasztalható a kedvező demográfiai hullám és a különféle népesedéspolitikai intézkedések következ­ményeként. A jelenlegi (570 ezer körüli) népesség megközelítően 4 százalékkal kevesebb az 1960-asnál, a 60 éven felüliek száma viszont 24 ezerrel több. Az időskorúak arányának gyors ütemű növekedése népgazdasági szempontból fontos következmé­nyekkel jár: szociális támogatás­ra, eltartásra, különféle társadal­mi juttatásokra egyre nagyobb összegeket kell fordítani. Ennék megfelelően egyre több hárul a munkaképes korú népességre. 1976-ban a megyében minden száz munkaképes korú lakosra 37 nyugdíjkoron felüli jut. A fenti aránnyal a megyék sorában kö­zéptájon helyezkedik el Bács- Kiskun, a Komárom megyei 27, illetve a Békés megyei 42 fős szélső értékek között. A nyugdíj koron felül Az ötvenes évek elejétől — amikor a széleskörűen kiterjesz­tett, új nyugdíjrendszert bevezet­ték — az időskorúak ellátása alapvetően az egész társadalom feladata. Ekkor állapították meg a jelenleg is érvényes, 55, illetve 60 éves nyugdíjkorhatárt. Ennek elérése többnyire nem jelenti egyúttal a munkaképesség elvesz­tését is. Jórészt ezzel magyaráz­ható, hogy a nyugdíjkorhatárt el­érő dolgozók egy része nyugdíj- • ba megy; másik része továbbra is munkaviszonyban marad. A jelenlegi helyzetre csupán a megyei székhelyű vállalatok ada­taiból következtethetünk. 1976 végén népgazdasági áganként át­lagosan 1—8 százalék között volt az összes foglalkoztatottból a nyugdíjkoron túliak részaránya. A szolgáltatásban és a belkeres­kedelemben dolgoznak legna­gyobb arányban az időskorúak, főképpen a nők. Ösztönző nyugdíjpótlék A hetvenes évek elejétől a gaz­dasági élet legtöbb területén fo­kozódott a létszámhiány. Rész­ben ennek mérséklésére, részben szociálpolitikai okokból vezették be 1972. évtől a továbbdolgozás- ra ösztönző nyugdíjpótlékot. Azt, hogy hányán élnek a törvény ad­ta lehetőséggel, számos tényező befolyásolja. így például a dol­gozó egészségi állapota, családi és életkörülményei mellett fontos szerepe van a munkahelyi körül­ményeknek, a vállafat ösztönző hatásának, a kereseti lehetősé­geknek stb. A Bács-Kiskun me­gyei székhelyű vállalatoknál 1976. év végéig együttvéve közel 2750- en töltötték be a nyugdíjkorha­tárt. Közülük valamivel több mint 900-an voltak, akik továbbra is munkaviszonyban maradtak. A továbbdolgozók aránya legala­csonyabb az állami mező- és er­dőgazdaságban. Ezzel szem­ben a szállításban, az építő­iparban és a kereskedelemben az átlagnál jóval magasabb a to­vábbdolgozók aránya. A továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék nagysága a munka­körtől függ. A fizikai munkakö­rök többségében 7 százalékos, a nem fizikai állományban pedig többnyire 3 százalékos nyugdíj- pótlék jár 1972. január 1-től min­den munkában töltött egész év után. Bács-Kiskun megyében a 923 továbbdolgozó nyugdíjjogo­sult többnyire fizikai foglalko­zású. A mezőgazdaságban 37 ezer A továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék bevezetése alig né­hány éves. Az adott lehetőséget a nyugdíjjogosultságot szerzett dolgozók elég kis hányada veszi igénybe: többségük az előírt kor­határ betöltésekor nyugdíjazását kéri. Ez a nyugdíjas réteg ismét két nagy csoportra osztható: akik nyugdíjasként újból munkába áll­nak korábbi munkahelyükön vagy másutt; akik később már nem dolgoznak egészségi állapotuk vagy egyéb körülményeik miatt. A nyugdíjasok foglalkoztatásá­ról a (tsz-tagságot most nem szá­mítva), megyei székhelyű vállala­tokra és intézményekre vonatko­zó adatokkal rendelkezünk. 1976 végén valamivel több mint 4200 nyugdíjas dolgozott ezeknél a szervezeteknél Bács-Kiskun me­gyében. Számuk 4,5-szerese a nyugdíjazás nélkül továbbdolgo- zókénak. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek munkaügyi szempont­ból is sajátosan különböznek az egyéb gazdálkodó szervektől. Bács-Kiskun megyének a múlt év végén 72,5 ezer tsz-tagja volt, akiknek azonban csaknem 44 szá­zaléka nyugdíjas és járadékos. Részvételük a szövetkezet mun­kájában ennek megfelelően igen változó. 1976. év folyamán példá­ul mindössze 8100 nyugdíjas és járadékos tagot foglalkoztattak a közös gazdaságokban. A társadalombiztosítási adatok szerint Bács-Kiskun megyében az utóbbi években az országos átla­got jóval meghaladva nőtt a nyug­díjasok és járadékosok száma. En­nek oka egyrészt a már ismerte­tett időskorú népességarány foko­zott'emelkedése, másrészt a nyug­díjra jogosultak arányának gyors ütemű növekedése. Ez utóbbiak között Bács megyében igen nagy szerepe van annak, hogy a mező- gazdasági tsz-tagok közül sokan ezekben az években érték el a jogosultsághoz szükséges minimá­lis munkaviszonyt. A fentiek kö­vetkeztében 1970 óta csaknem 37 ezerrel, 59 százalékkal nőtt a nyugdíjasok, járadékosok létszá­ma. A nyugdíjasok számának ilyen arányú növekedése azt ered­ményezte, hogy 1976-ban már minden ötödik-hatodik ember volt nyugdíjas, a hat évvel ezelőt-ti ki­lenccel szemben. Agó Erzsébet a KSH közgazdásza FILMJEGYZET Túl a félelmen Egyhetes játszási időt adtak a Túl a félelmen című francia filmnek a megyeszékhelyen. A közönség számára az volna a jobb, ha talán délelőtt vetítenék az ilyenfajta filmalkotásokat, mert volna idő napközben az idegek megnyugtatására, és olyan hátborzongatóan magas hőfokú feszültségű izgalom üli meg a nézőt már a bevezető képsorok után, ami szinte már-már ártal­mas, egészségtelen. Miről is van szó? Egy telek­ügynök ártatlan és kedves fia-1 tál feleségét és egyetlen gyer­mekét kerítették hatalmukba a mindenre elszánt bankrablók, akikről már a film első kockáin kiderül, hogy remekül föl van­nak szerelve modern automata fegyverekkel és minden akció­juk után véres hullák maradnak a porondon. Ilyen körülményék között próbálják megzsarolni a banditák az izgalmas fordulatok közben hőssé magasodó derék kispolgárt azzal, hogy megölik a feleségét, ha elárulja a véletle­nül birtokába jutott kompromit­táló adatokat. Ez a kiindulási pont. De hogy ezzel az egyetlen mo­tívummal és annak elő- és utó­életével hogyan tud nagy kép­zelőerővel bánni a rendező, il­letve a forgatókönyv írója, Yan­nick Andrei, az bőségesen kide­rül a filmből, melynek megte­kintése után a nézők minden bi­zonnyal megfelelő leckét kapnak a terrorizmus esztelenségeiröl. Arról a terrorizmusról, amely a nagy nyugati tőkés államokbán, a tengeren túl naponta szedi ál­dozatait. Bizonyára azok a nyu­gati nézők, akik látják ezt a fil­met, jobban át tudják érezni, hogy náluk milyen közel van a veszély. De a magyar moziláto­gatók számára is megfelelő ta­nulságokkal szolgál ez a nagy technikai tudással és képzelő­erővel megformált, hátborzonga­tó történet. Bizonyára emlékeznek még né- hányan a hasonlóan kitűnő fel- készültséggel készített másik francia filmre, a Francia kap­csolat című alkotásra, mely a kábí t ős zer c s em pés z ek európai hadállásaiba engedett betekin­tést. Nos, ez a film izgalmakban vetekszik vele. Ráadásul á kitű­nően megformált alapötlet kibon­tása, részletezése közben inkább a jellemábrázolás módszereivel, mintsem az olcsó hatáskeltés eszközéivel él a film alkotói gár­dája. Az eddigiekből is kiderül, hogy a film sikere a népes szereplőgár­da ellenére tulajdonképpen né­hány alakításon múliitk. Hlsősor- ban a gengszterekkel harcba- szálló kisemberen, akit egy utób­bi időben feltűnt, rendkívül te­hetséges színész személyesít meg: Michel Bouquet. Néhány kisebb epizódalakítására a gyakorlot­tabb mozilátogatók bizonyára emlékeznek. Ebben az alakításá­ban azonban eddig még nem is­mert színészi módszereinek egész tárházát mutatja be. Partnerei a sikerben a feleséget alakító Ma- rilu Tolo és a banditavezért ját­szó kitűnő jellemszínész, Michel Constantin. Cs. L. Munkaversennyel a VIT-ért a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország ismét Kuba segítsé­gére sietett. S ez a támogatás a kubai dolgozók erőfeszítéseivel párosulva, lehetővé tette, hogy az minden hivata- 1976 szeptemberében felülvizsgált los okmányt így állítottak ki: tervet teljesítsék. Kuba ipari ter­helt 1977-ben, az intézményesí- melése így növekedhetett. Még- tés évében”. Január elseje óta pedig 1976-ban 3,8 százalékkal, viszont már ez olvasható: „1978- 1977-ben 4 százalékkal termeltek ban, a XI. VIT esztendejében”, többet és 1978-ban ez az eme&e- Július 'végén — augusztus ele- dés eléri majd a tervek szerint jén rendezik meg ugyanis a ku- a 7,4 százalékot, bai fővárosban a nagy ifjúsági ... . ... .. találkozót, melyre 16 ezer ,kül- Az idei év azért is döntő fon- földi küldöttet várnak a világ tosságú lesz, mert egyes korab- országaiból. ban épült gyárak ékkor mar tel­jes kapacitással termelnek. így A szigetország népe már az a cementipar eléri a 2 millió 700 előkészületek jegyében él az év ezer tonna kitűzött célt, és ea első napjaiban is. Most bonta- csaknem 100 százalékos kihasz- koznak ki teljességükben azok a náltságot jelent majd. Az idén munkaversenyek, melyek még a lép be a termelésbe teljes kapa- Rubai Kommunista Párt első citással egy 80 és egy 60 millió kongresszusának tiszteletére kéz- négyzetméternyi textilanyagot dődtek el, de amelyek résztve- előállító gyár. A 140 millió négy­vői ezután azonnal új vállaláso- zetméternyi többlet textilanyag­kat tettek a XI, VIT-re. Széles ból már exportra is jut. Ez újabb nyilvánosságot kapott és orszá- jelentős állomás lesz Kuba ipa­gos hírűvé vált Raul Hernandez, rosításának útján, aki a munka kétszeres hőse ki- , , . , tüntetést érdemelte ki és aki- Fontos feladat a lakásépítés nek kezdeményezéséhez százezrek 1®- Tavaly több mint 10 ezer csa- csatlakoztak. Hernandez a ma- ládi ház, illetve lakas épült, s .yabequei-i textilgyár dolgozója a cél az, hogy ezt a szamot ev- eddig 672 óra munkával 90 604 ről évre addig emeljek, amíg el négyzetméternyi anyagot gyár- nem érik a_ százezres szamot, tott „kommunista műszakban” és Nagy erőfeszítéseket tesznek munkája ellenértékét a XI. VIT az idén is a közlekedés megja- folyószátmlájára utalta át. vitására. Épül az egesz országot átszelő vasútvonal, s éppen a Ez a munkaverseny, amely a napokban nyitották meg a Ha- szocialásta Kuba munkásainak vanna és Santa Clara közötti új áldozatkészségét és helytállását szakaszt. Májusra — egyelőre tükrözi — mint Fidel Castro, a fél szélességben — elkészül a Kubai Kommunista Párt első tit- Havanna—Santa Clara autóút is. kára, államelnök és miniszterei- , . nők rámutatott — egyik döntő Az év elején Eszakkelet-Kuba- tényezője annak, hogy a sziget- ban megkezdődtek a Moa nik- .ország népe bizakodással tekint- kelkombinát alapozási munkaia- het az 1978-as esztendő elé. Az tai. Ez a közös szovjet—kubai alapvető azonban — mint a Ku- létesítmény 1980-ban kezdi meg bai KP első titkára hangsúlyoz- termelését. A KGST-orszagoK ta —, a Szovjetunió és az egész együttműködésével jelentősen szocialista közösség testvéri se- fejlődött a kubai nikkeltermeles gítsége. Ennek köszönhető, hogy már eddig is. Ott, ahol a Bay Kuba a rendkívül nehéz 1977-es Mining Company észak-amei lkai esztendőben is továbbfejleszthette monopólium csupán 22 000 tonna népgazdaságát. nikkelt termelt, 1975-ben mar el­érték a 36 800 tonnát. Ha Kubában 1959-ben nem győzött volna a forradalom — Szakemberek szerint a világ mondotta Fidel Castro —, a nikkelszükséglete 1980-ban egy- szigetország is azok közé a fej- millió tonna körüli, s ennek a lődő államok közé tartozna, ame- hatalamas mennyiségnek akkor lyeknek összesen 300 milliárd már Kuba lesz az egyik fo szal- dollár külföldi adósságuk van, lítója. A szigetország fokozatosan mivel nincs saját kőolajuk. Ku- „nikkel-nagyhatalommá vauk, ha egész tavalyi cukorexporttá- hiszen itt található a Föld ősz­nek értéke nem lett volna ele- szes eddig ismert nikkelkeszlete- gendő arra, hogy csupán az or- nek mintegy 40 százaléka, szág üzemanyagigényét fedezzék Árkus István belőle. Kuba azonban a szocia­lista közösséghez tartozik, olcsó (Következik: Sikerek a cukor­szovjet kőolajhoz juthatott. Sőt nád-betakarításban.) • Havanna — a Kubai Köztársaság fővárosa, az 1978-as Világifjúságl Találkozó színhelye. (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) 1978. január 1-én megválto­zott a kubai keltezés. A múlt évben Vérelemző - szívműtétekhez Sok ember életének megmentő- je lehet az a berendezés, ame­lyet a gliwicei Műszaki Egyetem szakemberei készítettek. AzM751- es vérelemző készülék egyidejű­leg nyolc laboráns munkáját vég­zi el rendkívül gyorsan. A szív­sebészet szempontjából igen je­lentős, kilencféle vérelemzést nyolc perc alatt készíti el. A ha­gyományos módszernél húsz perc­cel rövidebb idő alatt méri a vér­ben az oxigén, a széndioxid, a hidrogén-ionok, a kálium-ionok és a szóda-ionok részleges nyomá­sát, meghatározza a vérplazma és a vér elemeinek viszonylagos mennyiségét (hematokrit, vala­mint a hemoizis és a vér oxigén- dússági fokát Az automata la­boráns munkájához mindössze 5,5 milliliter vér szükséges. Az M751-es készülék „rövidí­tett programja” öt analízist tar­talmaz, s egyidejűleg megtisztít­ja önmagát. Legfőbb előnye te­hát a „non-stop” működés. Lengyelországban évente körül­belül 100 millió vérelemzést ké­szítenek. A szakemberek szerint ha az új készülékkel a beteg kórházi tartózkodását egy nappal sikerül megrövidíteni — amit a gyors elemzés tesz lehetővé —, a kezelési költségek megtakarításá­ból 20 kórházat építhetnek fel. Mindamellett a készüléket legin­kább a szívsebészek tudják érté­kelni, akik drámai pillanatokat élnek át, amíg megkapják a mű­tőasztalon fekvő beteg vérelem­zési eredményeit. A gliwicei kutatók készítettek egy másik nagyon hasznos orvosi készüléket is, az AHC—702-es hematológiai analizátort. Ez a be­rendezés a vér jellemzőinek auto­matikus és sorozatos megállapítá­sára alkalmas. Egyéni próbák alapján megállapítja a hemoglo­bin-koncentrációt, a vörös, vala­mint a fehér vérsejtek számát. Az adatokat a készülék képernyő­re vetíti és nyomdagéppel regiszt­rálja. A vérpróba négy vizsgála­ta mindössze 3 percet vesz igény­be, s a betegtől elegendő 2,2 mil­liliter vért venni. Ezt a két be­rendezést elsősorban azokon a kli­nikákon szerelik fel, ahol nyitott szívben végeznek műtéteket. (BUDAPRESS—INTERPRESS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom