Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-08 / 33. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: túlnyomóan borult idő, sokfelé havazással, helyenként hófúvással. Időnként erős, a Dunántúlon helyenként viharos északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1, mínusz G fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet kevéssel 0 fok alatt, (MTI) Púja Frigyest fogadta Baudouin belga király VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ' ...... 1 '■■■■....... 9 X XXIII. évf. 33. szám Ára: 90 fillér 1978. február 8. szerda BRÜSSZEL Baudouin belga király kedden fogadta a hivatalos látogatáson Brüsszelben tartózkodó Púja Frigyes magyar külügyminisztert. Az uralkodó és külügyminiszterünk a két országot kölcsönösen érintő kérdésekről és időszerű nemzetközi problémákról folytatott megbeszélést. A nap folyamán Púja Frigyes ebédet adott belga kollégájának, Henri Simonet-nak a tiszteletére. Az ebéden részt vett a belga parlament több képviselője és több más közéleti személyiség is. Kedden délután Púja Frigyes felkereste Brüsszel polgármesterét. (MTI)Belgrádban mérlegelik az eddig elért eredményeket Az európai biztonsági és együttműködési konferencia harmincöt részt vevő államának képviselői hétfőn Belgrádban — mint ismeretes — megkezdték az elmúlt héten bejelentett nem hivatalos tárgyalásokat. A tanácskozás — mint arról az ADN hírügynökség beszámolt — ily módon egy új munkaformát kezdett, amely a résztvevők szerint célszerűnek ígérkeExportnövelő beruházások Államunk 1975. augusztusában 45 milliárd forint exportfejlesztési hitelkeretet létesített. Ebből azok a vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek igényelhettek, amelyek a minden piacon jól értékesíthető árualapjukat kívánják bővíteni. Az exportfejlesztési hitelekre pályázatot kellett benyújtani, amelyet nagy körültekintéssel a várható devizahozam és a gazdaságosság figyelembevételével bírált el a Magyar Nemzeti Bank. Bács-Kiskun megye gazdasági szervezetei az elmúlt két évben — az MNB megyei igazgatóságának tájékoztatása szerint — 713 millió forint exportfejlesztési hitelt vettek igénybe, 1 milliárd 113 millió forint értékű beruházás megvalósítására. Az említett összeg 85 százalékát az élelmi- szeripari és a mezőgazdasági üzemek, 15 százalékát pedig ipari vállalatok, szövetkezetek kapták. A gépipari ágazathoz tartozó üzemek 22,5 millió hitelt kaptak, amelyből — saját alapjukkal kiegészítve — 31 millió forint értékű beruházást hajtanak végre. Az összegből a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat, a Claas kombájnokhoz Dominátorokat készít, míg a Bajai Fémipari Szövetkezet a nyugaton közkedvelt teaszűrők, sziták gyártását növeli. A könnyűipari vállalatok, szövetkezetek 32 millió forint hitelt vettek igénybe, 43 milliós beruházás lebonyolítására. A Petőfi Nyomda a külföldi megrendelésre készülő gyógyszerek dobozainak gyártását korszerűsíti, míg a Bajai Lakberendezési és Építőipari Szövetkezet az epedaru- gós ágyvázak és a külföldön keresett virágtartók exportjának mennyiségét növeli. Az egyéb iparágak 29,5 milliós hitelt kaptak és 20 millió forint forgóalapbővítést. Ezt saját alapból 86 millió forintra egészítik ki. Az ily módon végrehajtott beruházásokból a lajosmizsei ipari szövetkezet a cirokseprű és a fatömeg• A Bácsalmási Állami Gazdaság szakosított sertéstelepe, amelynek rekonstrukciójával növelik a sertéshústermelést. cikk, míg a mélykúti a villanyoszlopgyártás növelésével kíván több devizát szerezni a népgazdaságnak. Az eddig felsoroltaknál lényegesen nagyobb export árualap bővítő beruházásokat hajt végre az élelmiszeripar és a mezőgazdaság. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 203,5 millió forint hitelt vett fel, amit saját erőből kiegészít és 277,6 millió forintos fejlesztést hajt végre. Kiskunhalasi gyárának rekonstrukciójára 186,5 millió forintot fordít, Kecskeméten a húslisztüzem építésére és berendezésére 91,1 milliót. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 168 millió, állami gazdaságai pedig 230 millió forint hitelt igényeltek, illetve kaptak eddig.* Ezt kiegészítve 675 millió forint értékű állóeszközfejlesztést valósítanak meg. A beruházások végrehajtásával évente 3922 vagon búza és kukorica, 320 vagon gyümölcs, 40 vagon fű- szerpaprika, 779 vagon csirke, 65 vagon juh, 22 vagon sertés és kétmillió tojás exporttöbbletet ígérnek. A Bácsalmási Állami Gazdaság a napraforgó termelési rendszer keretében az idén már 402 ezer dollár bevételt vállalt, sertésprogramjának végrehajtása pedig évi 400 ezer dollárt ígér. A Szikrai Állami Gazdaság gyümölcslé előállító üzemet létesít, s évente 219 ezer dollár bevételt kíván produkálni. A rémi Dózsa Termelőszövetkezet a hitel- felvétellel évi 5200 mázsa birkahúst, 6300 mázsa csirkehúst és kétmillió tojás exportjára vállalkozik. A császártöltési Kossuth Tsz az idén 6300, "a továbbiakban évente 15 ezer mázsa csirke tőkés piacon való értékesítését tervezi. Az exportfejlesztő hitelek feltételei közé tartozik, hogy a beruházásokat soron kívül gyorsan kell végrehajtani. A létesítmények egy részében már tavaly megkezdődött a termelés, más részük pedig az idén növeli majd az export árualapot. N. O. zik a zárószakasz folytatására. A már meglevő fórumok (plenáris ülések, szerkesztő bizottságok) mellett nem hivatalos jellegű, úgynevezett összekötő csoportokat hoztak létre. A nem hivatalos tárgyalások napirendjén az az előterjesztés szerepel, amelyet a semleges és el nem kötelezett országok nyújtottak be a záródokumentum általános, politikai és operatív részére vonatkozóan. Az „összekötő csoportoknak, mérlegelniük kell a tanácskozás eddigi eredményeit, hogy ily módon elősegítsék a záródokumentummal kapcsolatos megállapodások létrejöttét. Megfigyelők hangsúlyozzák: e nem hivatalos jellegű csoportok munkájának sikere attól függ, vajon az európai enyhülési folyamat alapvető kérdései az őket megillető figyelemre találnak-e. Tért hódít a könnyűszerkezetes építkezés Ismeretes, hogy a szűkös építőipari kapacitás nehezíti az óvodák, bölcsődék és más közösségi létesítmények elkészítését. A kormány könnyűszerkezetes programja — mely szerint az V. ötéves tervidőszak végéig létre kell hozni évi 1,5 millió négyzetméter alapterUletű, gyorsan beépíthető fémszerkezet gyártásához elegendő kapacitást — segíteni akar ezen a gondon is. A könnyűszerkezetes épületelemeket előállító üzemeket úgy kell kialakítani, hogy az 1,5 millión belül évente 300 ezer négyzetméter alapterületű közösségi épületet készítsenek. Az utóbbi feladatból jutott a könnyűszerkezetek gyártásában részt vevő Fémmunkás Vállalatnak. Az említett, 300 ezer négyzet- méter alapterületet elfoglaló könnyűszerkezetes közösségi létesítményből évenként 100 ezer négyzetmétert a francia Fillod cég licence alapján állítanak majd elő, a Fémmunkás kiskun- halasi, nyíregyházi és kecskeméti gyárában. A Fillod rendszerű könnyűszerkezet fémbázisú építkezést tesz lehetővé, beton csak az alapozáshoz szükséges. A falak po- lyuretán szigetelésű szendvics- elemek. A tartóvázakat a kecskeméti, a térelhatároló elemeket függönyfalakat és födémszerkezeteket a halasi, a nyílászárókat pedig a nyíregyházi gyárban készítik majd. Az utóbbi két Fémmunkás-egységben a feladatra készülve jelentős beruházást hajtanak végre a tervidőszak végéig. Fejlesztik a vállalat budapesti építési és szerelési üzemét is, ugyanis az előállított könnyű- szerkezetnek legalább a 20 százalékát a profilgazdának kell a helyszínen összeszerelni. Mindezekről Molnár Ernő építész, a halasi gyár beruházási előadója tájékoztatott. Mint elmondta, a kiskunhalasi gyár bővítésére 250 millió forintot irányoztak elő. Ebből százmilliót építésre, 126 milliót pedig gépekre költenek. A fennmaradó pénzösszegből többek közt megvásárolták a gyár területébe beékelődő AGROKER-te- lepet és vettek két autóbuszt munkásszállításra. A beruházás létesítményei között legnagyobb a leendő gyártócsarnok, melyet a meglevő, korszerű „F” jelű üzemük „beolvasztásával” építenek fel. Négy- hajós, darukkal ellátott üzemet alakítanak ki, 5600 négyzetméteres alapterületen. Ebben gyártják majd a Fillod szerkezteket. Az elkészített termékeket az 1500 négyzetméter alapterületűre tervezett felületkezelő és festőműhelybe szállítják további megmunkálásra. Ez egy két ha jó?, vasbetonszerkezetű épület egyik felében lesz, a másik hajót alapanyag- és készáruraktárnak használják majd. A felületkezelő berendezést svájci importból szerzik be, komplett szennyvíztisztítóval együtt. Az acélszerkezetes épületek korrózióvédelmét olyan minőségben kell elvégezni, hogy harminc esztendeig újabb felületkezelés nélkül ellenálljanak • az időnek. Ez, és a környezet- védelmi szempontok Indokolják a drága tőkés gépek beszerzését. Építenek még többek közt gázfogadó állomást, kazánházat, kompresszorházat és egy kétemeletes épületet irodákkal és szociális helyiségekkel. Az egész energiaellátást korszerűsítik és bővítik. A Szegedi Tervező Vállalat munkája alapján a múlt év novemberében megkezdte a felvonulást a generálkivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalat halasi építésvezetősége. Jelenleg már jó ütemben folyik a nagy gyártócsarnok alapozása. A Fémmunkás gyártmányú Fémtip csarnokelemek szerelésére márciusban kerül sor. Az első félév végéig a beruházás teljes tervezete elkészül, s a kivitelező folyamatosan dolgozhat. A gyárbővítő és korszerűsítő beruházást a terv szerint 1980 derekára fejezik be. Még abban az évben el kell készíteni a halasi kollektívának a Fillod elemek nullszériáját. A magas színvonalú technológia szerelését, nagyrészt a gyár saját szakemberei végzik majd el a vállalat gyártásfejlesztési főosztályának tervei alapján. A szakmai tapasztalatok átvétele érdekében már kiépítették a kapcsolatot az érintett külföldi cégekkel. A. T. S. Déligyümölcs - palackokban • A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban dcligyümölcs-lvólevet palackoznak. Az alapanyagot Görögországból kapják. Narancs, citrom és grape-fruit leve kerül üvegekbe. Képünkön: címkézik a palackokat. Nehéz percek Érdekes megállapításra, majdhogynem „felfedezésre” jutottak annak a nagyszabású utasszámlálásnak a során, amit a Volán Tröszt a múlt év novemberében 22 vidéki városban végzett. Két héten keresztül — naponta, délelőtt és délután négy-négy alkalommal figyelték, hogy mikor és menynyire zsúfoltak a városi autóbuszok. Különböző tanácskozásokon, tömegkommunikációs tájékoztatásaink alapján olyan kép alakult ki bennünk, hogy a városi autóbuszjáratok az úgynevezett csúcsidőszak óráiban zsúfoltak amúgy is. tenigazában. Ezt tesszük szóvá immár hosszú-hosszú évek óta, szinte refrénszerűen ajánlva az egyetlen és üdvözítő megoldást: sűrítsék a járatokat, s akkor menten megszűnik a tolongás. Nos — az említett alapos vizsgálódás végeredményeként kiderült, hogy az a sokszor már- már elviselhetetlenül idegőrlő zsúfoltság nem is a csúcsidő- szakok óráira, hanem inkább 10—15 perces időközökre jellemző csupán. A „klasszikusként” tekinthető csúcsban, azaz reggel hat és hét óra között átlagosan 75 százalékos a városi autóbuszok kihasználtsága. Ezen belül azonban negyed hét és fél hét között következik el az a negyedóra, amikor úgy. szólván egyszerre rohanják meg az utasok a járműveket. Ez jött ki „átlagul” a 22 vidéki városban. Lássuk most már a megyei helyzetkép néhány vonását. Sohajda József, a Volán 9. sz. Vállalat igazgatója ismertetett ezekből a Szakszervezetek Megyei Tanácsa legutóbbi ülésén. Tavaly közel 50 millió utast szállítottak a vállalat járművei. Ebből a helyi járatok 27 millió, a kecskemétiek 21 millió személyt. Gondok különösen Kecskemét tömegközlekedésében — s főként a lakótelepek vonatkozásában adódnak, mivel e helyeken csúcsforgalmi időben kétszerannyi autóbuszra lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre áll. Ez azonban sem fejlesztési alapból, sem hitelfelvétellel meg nem oldható. Gondoljunk csak bele az említett, országosnak vehető felmérés tényeibe. Abba, hogy a reggeli — s miután a délutáni csúcsidőszakokra ugyanaz a jellemző —, a délutáni tíz-tizenöt percenként drága autóbuszokat a forgalomba beállítani tetemes, sőt hatalmas ráfizetés volna népgazdasági szempontból. Amikor — az órákban mért csúcsban a meglevő járatok átlagkihasználtsága a száz százalékot sem éri el. A 22 vidéki városban megfigyelést végző szakemberek véleménye szerint a lehető legjobb megoldás a lépcsőzetes munka- és tanításkezdés elterjesztése lenne. Az a tapasztalat — sajnos, hogy e téren alig történt valami a legtöbb városban. Sohajda József is úgy nyilatkozott, hogy bár kérték a lépcsőzetes munkakezdés bevezetését, a vállalatok mereven elzárkóznak attól. Ugyancsak ilyen kéréssel fordultak a közép- és főiskolák vezetőihez a tanításkezdés fél 9-re való áttétele iránt. Arra hivatkoztak ott, hogy a Művelődésügyi Minisztérium ehhez nem járul hozzá. A Volán-igazgató ezzel szemben tud olyan megyékről, ahol ezt megvalósították. — Kecskeméten egyébként 7—8 óra között mutatkoznak problémák, ezért is kértek megértést az említett iskoláktól. A tröszti felméréskor is azt tapasztalták, hogy sokhelyütt a családok megszokott életrendjének felborulásától félnek a munka- és tanításkezdés megváltoztatásával. A szakemberek felhívták a szóbanforgó városok vezetőinek figyelmét; a lépcsőzetes munkakezdés azt jelentené, hogy mindössze 10— 20 perccel előbb vagy később kezdődnék a munkaidő, nem pedig egy óra hosszával. Ilyen értelemben lehetne újragondolni a kérdést a megyeszékhelyen is... Ahol év végére a régi autóbuszokat kicserélik, tehát 1979-től csak újak közlekednek. Az 1978-as terv szerint, az áruszállítás mellett dinamikusan fejlesztik a személyszállítást is. A nagyobb teherbírású gépkocsik számát gyarapítják, ugyanakkor 52 autóbusz beszerzésével az állomány mintegy 80 százaléka új típusú lesz. Folytassuk még egy irányban a gondolatmenetet. Tudjuk, hogy megyénk munkaerő- forrása is beszűkült, a tartalékok korlátozottak. Most a Volánról lévén szó —, tény, hogy egy gépkocsihoz általában egy vezető szükséges. Ha az állományt fejleszti a vállalat, ahhoz gépkocsivezetőről is kell gondoskodnia. Mint a legtöbb más üzem, kívülről ők sem várhatnak segítséget. Ezért fordítanak megkülönböztetett gondot a saját oktatásra. Évenként 10—12 millió forintot költenek képzésre, s az ebben részesültek nagy többsége gépkocsivezető. Sokat segítene tehát a lépcsőzetes munka- és tanításkezdést felkaroló, gyakorlattá váló belátás is abban, hogy a városi közlekedés csúcsidőszakos „nehéz percei" kellemesebbé váljanak. T. I.
