Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BUGACI, HETÉNYEGY HÁZI, FÉLEGYHÁZI TERMÉKŰJDONSÁGOK AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 32. szám Árai 90 fillér 1978. február 7. kedd Púja Frigyes Belgiumba látogatott Henri Simonét belga külügy­miniszter meghívására hétfőn délelőtt a belga fővárosba, Brüsz- szelbe érkezett Púja Frigyes. Külügyminiszterünket megérke­zésekor a belga külügyminiszté­rium vezetői fogadták. Jelen volt Vincze József, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagy­követe és a nagyikövetség mun­katársai. (MTI) Tavaly 20 ezer hektáron ter­mett zöldségféle Bács-Kiskun- ban. A mezőgazdasági üzemek és kisgazdaságok a kerti vetemé- nyekből jó közepes termést ta­karítottak be. Sajnos, az értéke­sítés már nehezebb feladatnak ígérkezett, mivel a kereskedelem és a feldolgozó ipar teljesítőké­pességét jóval meghaladta a kertészeti termékek kínálata. Évekkel ezelőtt számos mező- gazdasági üzem létesített kisebb, nagyobb teljesítményű termék- tartósítót a paprika, káposztafé­lék eladhatatlan mennyiségének feldolgozására. Munkerőhiány, kedvezőtlen adózási feltételek és egyéb okok miatt azonban kevés kivétellel meg is szüntették eze­ket. Néhány mezőgazdasági és fo­gyasztási szövetkezet azonban ké­pes volt arra, hogy a nagyüzemi, de legfőképpen a háztáji gazda-' Téli vásár - félidőben Veszített szenzáció jellegéből a téli vásár, de népszerűségéből nem, sőt! Az évek óta rendsze­resen visszatérő szezon végi vá­sárhetekre szinte minden csalá­di költségvetésben számítanak. S hogy ez mennyire igaz, azt mi sem bizonyítja kevésbé, hogy kez­dete előtt észrevehetőleg kisebb volt a boltok forgalma. A vásárok népszerűségét az is növeli, hogy nem a divatjamúlt, hanem — szaknyelven — kurrens holmihoz juthat a vevő, kedvez­ménnyel. A Bács megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalat például a téli vásárra 22 millió forint értékű árut vont be a ki­árusításba. Csupán konfekcióáru­ból 13 millió forintos készlettel kezdték a téli vásárnapokat. A 30—40 százalékos engedmény — ha az átlagot vesszük, 37 száza­lékra módosul, s csupán a BRK árkedvezményei a vásárlóknak 7 millió forintos megtakarítást eredményezhetnek! S hogy él a lakosság ezzel a kedvezménnyel, az abból is ki­következtethető. hogy az első hé­ten szinte mindennap változat­lan volt a forgalom nagysága. Ez is új az előző években szerzett tapasztalatokhoz képest, ugyanis régebben az első két nap után már ritkábban tudott elképzelé­seinek megfelelő holmit vásárol­ni az ember. Most — a megnöve­kedett árukínálat, mely nemcsak mennyiségében nagyobb, hanem minőségében, választékában is gazdagabb, eredményezte a vásár érdemi meghosszabbodását. Az árengedménnyel kínált áruk összességét természetesen nem tudja értékesíteni a kereskede­lem. Ha például az Alföld Áruház eddigi vásáralakulását nézzük, kiderül: eddig az engedményesen kínált áruknak a 38 százaléka ta­lált vevőre. Kizárólag ezekből a holmikbpl 1 millió 700 ezer forin­tos forgalmat bonyolított le az Alföld, s az áruház valamennyi osztályának forgalma 6,5 millió forintot tett ki a téli vásár első hetének idején. S miután az ár- engedményes áruk többsége a ru­házati cikkekből áll, ha vizsgáló­dásaink alapjául a ruházati cik­kek 2.8 millió forint összes for­galmát vesszük, akkor kitűnik, hogy az 1,7 millió forintos forga­lom az árengedményes holmikból tekintélyes. Hasonlóan alakult a forgalom a Pajtás Áruházban is, ahol a ta­valyinál nagyobb választékkal kezdték a téli vásárt. Bár már nagyon sok kabát, gyermekcsiz­ma talált gazdára, még mindig van választék. A kötöttárukból is sok fogyott, azonban — a nagy kereslet következtében — keve­sebb maradt a vásár második he­tére. A Pajtás Áruházban a tava­lyi vásárhét első heténél 10 szá­zalékkal nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le. A Szivárvány Kisáruházból is hasonló tájékoztatást kaptunk. A forgalmuk az előző évi azonos időszakhoz hasonlítva 25—30 szá­zalékkal növekedett, ennek elle­nére a második hétre is jelentős árukészlettel rendelkeznek. A kecskeméti és a kiskunfél­egyházi Centrum Áruházban egy hét alatt elfogyott 6 ezer méter jersey. 700 méter szövet. Vevőre lelt 850 télikabát, 3 ezer sál és kendő, 2 ezer kardigán és puló­ver, összesen 5 millió 328 ezer forint értékben. Az árkedvez­ménnyel a vásárlók 1,7 millió fo­rintot takarítottak meg. Ha az üzletek megnövekedett forgalmát nézzük, meg azt, hogy a leértékelés cikkenként számí­tandó ki. a vásárlók kiszolgálásán kívül az adminisztráció is meg­növekedett — a kereskedőknek sem könnyű helytállniok. A Szi­várvány Kisáruház vezetője mondta: még éjszaka, álmukban is számolnak ... És még csak félidőnél tartunk! N. M. Tiszakécskén a Vegyi Építő és Szerelő Vállalat­nál régi hagyományai vtnnak a permetezőgép-gyár­tásnak. Már a 30-as években is készítettek vörös­réz háti permetezőket. Azóta az üzem hatalmasat fejlődött, saválló tartályokat, különleges berende­zéseket gyártanak. Keresik termékeiket itthon és külföldön egyaránt. A nagy gyártmányváltozás köz­ben is továbbfejlesztették a permetezőgépeket. Gondos munkájukat, termékük korszerűségét a ki­váló áruk fórumán kitüntető jelvénnyel ismerték el. 1976-ban sikerült javítani a pótalkatrész-ellátást és a Ramovill Vállalattal megszervezték a javí­tást és a garanciális szervizt. • A November 7. szocialista brigád már tizenkét­szer nyerte cl ezt a kitüntető címet. Az ö jó mun­kájukat dicséri a gondosan szerelt, közkedvelt per­metezőgép. • Az elmúlt évben 122 ezer hagyta el a gyárat, ennek közel fele viselté a kiváló áruk jelvényét. (Pásztor Zoltán felvételei) Moszkvában tárgyal az osztrák kancellár A szovjet kormány meghívására hétfőn kétnapos munkalátogatásra Moszkvába érkezett dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár. A szovjet és az osztrák kormányfő várhatóan elsősorban a két­oldalú gazdasági együttműködés kérdéseire össz­pontosító tárgyalásaitól egyértelműen pozitív ered­ményt várnak Moszkvában. A szovjet fővárosban mindig szívesen látott ven­dég a semleges Ausztria képviselője. Bruno Kreisky legutóbb négy évvel ezelőtt járt hivatalos látoga­táson a Szovjetunióban, Alekszej Koszigin pedig 1973-ban folytatott hivatalos tárgyalásokat Bécsben. Az 1955-ös államszerződés aláírása óta követett semlegességi politika nagy tekintélyt szerzett Auszt­riának nemzetközi színtéren, a szocialista országok­kal — köztük a Szovjetunióval — kialakított viszo­nya pedig már a helsinki értekezlet előtt is a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés együtt­élésének jó példájául szolgált. • Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke a moszkvai repülőtéren üdvözli dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárt. (Telefotó—AP—MTI—KS) ságok termékeinek tartósítására berendezkedjen. Tiszakécskén a Tiszagyöngye Tsz káposztát sa­vanyít. A kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag Tsz ecetestorma ké­szítésére vállalkozott. A bugaci Petőfi Szakszövetkezet a kis­gazdaságokban termett alma­paprikát savanyítja, különleges ízesítésű mustárt készít. Hazánk­ban egyedül a bugaci termék- tartósítóban gyártják a tormás­céklát, évente száz tonnát, vala­mint az ugyanilyen mennyiség­ben forgalomba hozott Bugac- vére ételízesítőt. A nyolc eszten­dővel ezelőtt ecetestorma gyártá­sára létesített szövetkezeti üzem hétféle terméket készít, amely­nek alapanyagát a háztáji és kisgazdaságok termesztik. A bu­gaci szövetkezet árbevételének felét 1977-ben a háztáji üzem­ág és a terméktartósító adta. A szövetkezeti zöldségfeldolgo­zó üzemek között a legnagyobb a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ he- tényegyházi konzervüzeme. A fo­gyasztási szövetkezettel szerződött zöldségtermesztő szakcsoport­tagok, kisgazdaságok paprika, fokhagyma, sárgarépa, petrezse­lyem és más kerti vetemény ter­mését dolgozza fel. A legnagyobb mennyiségben gyártott Piros­arany ételízesítőhöz kétezer ton­na pritamin-, cseresznye- és egyéb paprikát használnak fel. • Ecetes tormás üveget címkéznek a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz tartósítóüzemében. (Méhesi Éva felvétele) Az üzem a szerződéses terme­lőnek felárat fizet növényvédelmi hozzájárulás, göngyöleg- és szál­lítási térítés címén. Az 1978-as évre százhúsz paprikatermesztő kisgazdasággal állapodtak meg, bár a szerződéskötés még nem fejeződött be. A konzervüzem a vetőmagot is beszerzi, ami ket­tős előnnyel jár. Biztos elhelye­zési lehetőséget teremt a ház­táji gazdaságnak, és fajtaazonos zöldségfélét a feldolgozó üzem­nek. A hetényegyházi konzerv­üzem tavaly hét új terméket ve­zetett be, amelyeket a kereske­delem árusít, emellett a jól be­vált, és keresett gyártmányok is kaphatók. Már öt készítmény vi­seli a kiváló áruk fóruma meg­különböztető jelzést. Az idén be­vezetett termékek közül a fűr szerpor-család a legjelentősebb, ami négyféle ízesítőszert tartal­maz. Az 1966-ban káposztasavanyí­tóként megnyílt hetényegyházi konzervüzem ebben az évben százmillió forint értékű külön­féle tartósított tereméket gyárt a háztáji és kisgazdaságok kerti veteményeiből. A félegyházi, a bugaci üzemhez’ hasonlóan műkö­dési körzetében biztos piaca a háztáji és kisgazdaságok zöldség­termésének. Más mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek is követ­hetnék a példájukat. K. A. • • Összefüggések A szakszervezeti munka homlokterébe a gazdasági épí­tőmunka, az 1978. évi célki­tűzések megvalósításának elő­segítését kell állítani. Ugyan­akkor — ezzel párhuzamosan — lankadatlan figyelmet kell fordítani a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítá­sára, a dolgozók nevelésére, a szocialista közgondolkodás erő­sítésére. Ez az állásfoglalás kapott legerőteljesebb hangot a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak legutóbbi ülésén is. Benne van az iménti fogalmazásban, hogy előrehaladásunk egyik legfontosabb „tartaléka" az emberek személyes magatartá­sa. Azaz, hogy azonosuljanak gazdasági céljainkkal. Ez az azonosulás, egyetértés annál gyümölcsözőbb, minél inkább tudatos cselekvésben nyilvá­nul meg. Minthogy ez nem auto­matikusan végbemenő folya­mat, nyilvánvaló, hogy nagy szerepe van a termelési agi- tációs és propagandamunká­nak. Milyen nézetekkel is kell számolniok a propagandisták­nak mozgalmi munkájuk so­rán? Vegyünk ezekből néhá­nyat szemügyre. Itt van mindjárt az a meg­ítélés, amely szerint kizárólag a cserearány-romlásban, tehát rajtunk kívül álló tényezőkben rejlenek gazdasági nehézsége­ink okai. Tény és való, hogy az utób­bi években végbement világ- gazdasági változások különö­sen kedvezőtlen hatást gyako­roltak az olyan kisméretű és a külkereskedelmi kapcsolatoktól erősen függő, energiában és nyersanyagban • jelentős beho­zatalra szoruló, közepes szín­vonalú feldolgozó iparral ren­delkező országok gazdaságára, mint a miénk. Persze, hogy számolni kell a világpiaci vi­szonyokkal. Azt kell tudatosítani a ne­velő munka során, hogy a hely­zet alakításának, változtatásá­nak, jobbításának a kulcsa a mi kezünkben van. Amikor például kiindulunk abból, hogy nemzeti jövedelmünk évről év­re nagyobb arányban a kül­kereskedelemben jön létre, va­lósul meg, s fejlődésünk magá­val hozza a növekvő behoza­talt. importot — sosem szabad kifelejtenünk a fejtegetésből, hogy mindez megköveteli a gazdaságos kivitel fokozását is. Ha pedig termékeinket nehe­zen. vagy csak olcsón tudjuk eladni, fel kell cserélni azo­kat értékesebb árucikkekre. Bács-Kiskun megye mező­gazdaságában állítjuk elő azoknak a termékeknek a többségét, melyekkel az ex­portban képviseltetjük magun­kat. Nagyon fontos tehát, hogy a termékszerkezet rugalmas, gyorsan alkalmazkodó korsze­rűsítésével fokozottabb mér­tékben növeljük a minőségileg kifogástalan élelmiszeripari késztermékek előállítását és ki­vitelét. Ez beletartozik az éves terv­feladatok teljesítésének rend­szerébe. Nemkülönben a haté­konyság összefüggéseibe. A teri’ek hatékony megvalósítá­sa pedig nemcsak népgazdasá­gi szinten jelent egyensúlyja-' vulást, hanem egyetlen lehet­séges útja az életszínvonal emelkedésének. Ebben a vonatkozásban szin­tén fel kell készülniük propa­gandistáinknak bizonyos téves szemlélet és ismeretek kor­rekciójára, helyretételére. Az utóbbi időkben megyénkben is találkozhattunk ilyesféle véle­ményekkel; „teljesítettük a tervet, mégis csökkent a nye­reség. A hiba tehát nem mi- bennünk, hanem kizárólag a felső irányításban van1’. Ilyen az egyoldalú, tehát rossz beidegződés. Nem lesz könnyű ezt feloldani az embe­rekben, de meg kell tenni, hogy tisztán lássák az összefüggé­seket. Csak így értik meg, hogy a terv számszerű, úgy­mond — naturális teljesítése önmagában még nem garan­tálja az életszínvonal emelke­dését. Nem mindegy, hogy mi­ből termelünk sokat — miből keveset. Abból-e, amjre való- ban szükség van, vagy pedig abból, aminek értékesítése akár belföldön, akár külországokban legalább is problémás. Egy- egy munkahelyi kollektíva te­vékenységének, szorgalmának súlyát, rangsorát — így élet- színvonala növelésének zálo­gát — elsősorban az általa gyártott termékek minősége, eladhatósága, versenyképessége adja meg. A propagandisták — s természetesen a szakszerve­zeti szervek — nem hagyhat­nak fel egy percre sem a mi­nőséggel kapcsolatos tenniva­lók szorgalmazásával. Me­gyénk több mint 700 szakszer­vezeti propagandistája mellett ötezer bizalmi is hatásos ér­vekkel mozgósíthat tervfelada­taink sikeres végrehajtására. T. I. RBHNHRgSHMMHMHHHMHHMHMHHí Két éve jelent meg az MSZMP Politikai Bizottsága, valamint a Minisztertanács határozata a háztáji és kise­gítő gazdaságok termelésfej­lesztéséről. A két határozat­ban megjelölt teendők egy része a mezőgazdasági üzemekre, felvásárló, feldolgozó vál* lalatokra, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre hárul. Ha a követelménynek megfelelően működnek, nemcsak a nagyüzemek, hanem a kisgazdaságok termelési, értékesítési biztonságát is növelhetik. A háztáji kertészetet segíti a szövetkezeti konzervüzem Kiváló áruk a megyéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom