Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

1978. február 1. • PETŐFI NÉPE • 3 TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK UTÁN Látogatóban Páhin Aki átutazóban, az autóbuszról kitekintve szerez benyo­másokat Páhiról, a benne így összeállt kép nemigen külön­bözik a megye, sőt hazánk hasonló településeitől. Mert mint másutt, itt is épp úgy észrevetetik magukat a megalapozott igényességről árulkodó új családi házak, s a korszerűsített, bővített vagy éppen csak a rendszeres karbantartással csino­sított régiek. A futó látvány kínálta következtetés tehát — hogy lakóinak szorgos munkája megmutatkozik a település küllemén — igencsak általánosítható. Az adott község életé­ről, sajátosságairól azonban nem árul el sokat. Ilyen gondolatok foglalkoztatnak, amikor a község köz­ponti parkjában észreveszem: a legutóbb látottakhoz képest ugyancsak sokat nőttek a fenyők. S a tanácsház megújult küllemére is csak most figyeltek fel igazán. Csakugyan: mi újság Páhin? Hogyan élnek a helybeliéit, milyen a közérze­tük? S vajon milyen közösségi célok eléréséért fáradozik mostanában a helyi tanács? Ezekkel a kérdésekkel kopogtat­tam be Vass László tanácselnökhöz, aki — mert viszonylag régen találkoztunk — nem fukarkodik az újságolnivalóval. — Községünk közérzete? Azt hiszem, jónak minősíthető. A ko­rábbi két tsz-ünk, az Ifjú Gárda, és a Petőfi, az utóbbi nevét megtartva, tavaly januárban egyesültek. A vezetés hozzáértő, a tagság bizalma megvan, nagyon jó a légkör. Várhatóan eredmé­nyes évet zárnak; hamarosan megtartják a közgyűlést. Emel­lett szólnak a 24 körzetben meg­tartott tanácstagi beszámolók is, amelyeken egyetlen észrevétel sem hangzott el a termelőszövet­kezettel kapcsolatban. És ez nagy szó a korábbiakhoz képest! — Milyen érdeklődés kísérte a beszámolókat, s az ott elhangzot­tak szerint napjainkban mi fog­lalkoztatja Páhi lakosságát? — Községünk 1800 lakosú. A beszámolókon együttesen 350-en vettek részt. Szerintem ez jól mutatja a közügyek iránti érdek­lődést. Kivált, ha hozzáteszem, hogy a résztvevők közül több mint százharmincán hallatták szavukat. Nem haszontalan azt is megemlíteni, hogy az érdeklődés mindig összefügg a tanácstagok­nak választóikkal való kapcsolat- tartásával. Ott van például Dó­mok Béla traktoros. A legtöbben rendszerint az ő beszámolóin vannak. Meg is kérdeztem tőle, hogyan csinálja? Nos, Dömök Béla titka egysze­rű. Ha nem is mindennapos ven­dég választóinál, amikor teheti, őszinte érdeklődéssel bekopogtat egy-egy családhoz. Valamilyen gond mindenütt van, persze öröm is, s ezek választókörzeti összes­sége pedig támpontokat, útravalót is ád a tanács tagjának. Egyéni és testületi munkájához egyaránt. Ami az elhangzott észrevétele­ket illeti, 21 volt a közérdekű, s közülük hat a tanácsi intézke­dést igénylő javaslat. Az utak ja­vításának gondját említette az első helyen Vass László. Páhi egyetlen kiépített útja a községet átszelő főút. Ez magyarázza, hogy a tanácsüléseken ( is e témában interpellálnak a legtöbbször a testület tagjai. S lévén az ismét­lődőn visszatérő javítanivaló sok, az ehhez szükséges erő, lehetőség pedig kevés, nem szűnik a gond. — Három választókerületben járdát kérnek, de az idén csak egy utcára — mármint a járda anyagának beszerzésére — van lehetőség. A tanácsülés hivatott eldönteni, hogy a három közül melyikre kerüljön sor. És nagyon kellene a fedett buszváró a falu­központban. Csakhogy ennek költsége is mintegy 50 ezer fo­rint. A községfejlesztési bevéte­lünk pedig mindössze 160 ezer évente... — magyarázza a ta­nácselnök. Aztán megemlíti, hogy ötven gyermek élelmezése, elhelyezése érdekében idén esedékes óvodai­napközi bővítése 800 ezer forin­tot igényel; e célra négy évig tartalékolták a pénzt. Érthető, hogy eközben csak a legapróbb feladatokra futotta a tanács le­hetőségéből. A napközibővítés ki­vitelezésével most viszont a he­lyi tszében, építőhrigádja fejlesz­tésében van minden reményük; kitavaszodván, kezdeni kellene az építést... — A Petőfi Tsz Páhi egyetlen gazdasági egysége, nyilván az ér­dekeltsége is közös a tanácséval a helyi bajok orvoslásában. Fel­tehetően a falu egyéb problémái megoldásában is bízvást számít­hat a tsz segítségére a tanács — jegyzem meg kérdőn. Mire Vass László: — Egyre teljesebb közöttünk az összhang. Például szintén a ta­nácstagi beszámolókon szorgal­mazott tüzelőolaj-kút létesítésé­ben is a tsz kínálja a segítséget. Úgy hiszem, hogy 300 hektolite­res tartály elhelyezésével megol­dódik. Nem szólva a szövetkezet­ben ez évben beinduló kis varró­üzemről, amely foglalkoztatást nyújt hatvan asszonynak, akik szükség szerint, például gyü­mölcsszedéskor a közös gazdaság tennivalóban vesznek részt... Kis falu, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt gondunk bőven akad — jegyzi meg, mintegy be­szegve az előbbi gondolatsort a tanácselnök. Majd témát vált: — Akad azért kellemesebb új- ságolnivalónk is. Megszűnt pél­dául az elvándorlás a községből. Ez nem jelenti, hogy a lakosság száma valami rohamos gyarapo­dásnak indult. Mindenképpen ör­vendetes azonban, hogy a mosta­ni tervidőszak két évében hatvan új családi ház épült. Valameny- nyi a Rózsa és a Vasút utca egy részében. Szinte kivétel nélkül fiatalok; a házak gazdáinak mintegy 60 százaléka tanyáról települt be. Ezt a folyamatot tudatosan ösztönöztük, ösztönözzük; a fia­talok ötvenszázalékos kedvez­ményben részesülnek a portavá­sárláskor. Az előbb említett ut­cákat összekötő, még nevenincs utcában márciusban újabb 16 te­lek áll rendelkezésre. A vételre máris túljelentkezés van. A további telekosztási terv: a terjeszkedési irány Izsák felé, a község és az úgynevezett Oncsa- házak közötti területen. Az imént említett telep lakossága évek óta kéri a hálózati vizet — egyébként, nyolc kilométert tesz ki a fiálózat —, jelzésüket nyilvántartjuk, s a telekkialakítással ez is megol­dódik. Ügy, mint a Bakondi-ta- nyáé. Ez utóbbit tavaly kérték, s a mostani tanácstagi beszámolón megköszönték. Azt is, hogy na­ponta jó kenyér kapható, s hogy sokat javult a meglehetősen el­zárt külterületi bolt ellátása. Ta­lán el sem hiszik, hogy milyen jó érzés volt hallani!... Perny Irén KÖZÖS kezesség Mindnyájunk életében folyama­tosan növekszik a társadalmi jut­tatások szerepe, súlya. A szakem­berek ezt úgy fejezik ki, hogy a munkajövedelmeknél gyorsabban bővülnek a társadalmi juttatások, s ez az irányzat fejlődésünk tar­tós jellemzője. Egészségügyi, szo­ciális, kulturális és egyéb közös társadalmi szükségletekre az ál­lami költségvetésből az idén 153 milliárd forintot fordítanak, s ez az összeg kilenc százalékkal na­gyobb a tavalyi, hasonló célokra fordítottnál. A haladás ütemét a legjobban úgy fejezhetjük ki: a legutóbbi két évtizedben a mun­kához kapcsolódó jövedelmek megkétszereződtek, a társadalmi juttatások összege megötszöröző­dött. S még egy adat: a nyugdí­jak, járadékosok havi legkisebb összegének felemelése félmilliárd forintos tétel az idei költségvetés­ben. □ □ □ Voltak és vannak viták azon, mi a legcélszerűbb útja, módja a társadalmi juttatások bővítésének. Két alaptényező azonban vitat­hatatlan. Az egyik: a társadalmi juttatások kiterjedt rendszere meghatározó szerepet játszik az életszínvonalpolitikában, a csalá­di jövedelmek közelítésében. A másik: a társadalmi juttatások körének tágítása, mértékének fo­kozása elválaszthatatlan a nem­zetközi jövedelem gyarapodásá­tól, hiszen elosztani csak azt tud­juk, amit megtermeltünk... A foglalkoztatottak tekintélyes tábora a munkafeladat és a ke­reset egyszerű, könnyen áttekint­hető viszonyát veti csak össze, nem bíbelődik olyasfajta számí­tásokkal, hogy a társadalmi jut­tatások milyen mértékben toldják meg bevételeit. Tavaly pedig a munkajövedelmek minden száz forintjához 41—42 forint társadal­mi juttatás társult, míg 1950-ben csupán 16, 1960-ban 23 forint. □ □ □ Hiba lenne persze nem szólni arról, hogy a társadalmi juttatá­sok gyors növekedéséhez lényege­sen hozzájárult a jogosultak kö­rének bővülése is. A nyugdíjasok, járadékosok száma például 1960 és 1977 között a két és félszere­sére nőtt, a társadalombiztosítási kiadások felét a nyugdíjak teszik ki, összegük 1976-ban 32.2 mil­liárd — 1960-ban 4.4 milliárd — forint volt. Ugyanakkor a szoci­álpolitikai intézkedések következ­tében az egy személyre, egy csa­ládra jutó pénz szintén tempósan gyarapodott, hiszen a családi pót­lékot egy évtized alatt négyszer emelték, s míg 1966-ban két gyer­mek után 300. 1976-ban 720 fo­rint volt a pótlék összege, ösz- szességében, a társadalmi jutta­tások egy lakosra számított ösz- szege 1976-ban 8997 forintot tet­tek ki, ennyi pénzt pedig igazán nem lehet mellékesként kezelni. Persze a borítékon kívüli jöve­delmeket, juttatásokat korántsem szabad ajándékként föltüntetni. E járandóságokra — szocialista társadalmunkban jogosultságunk van, de ez csak akkor érvénye­síthető maradéktalanul, ha a munkában közös kezességünk is maradéktalanul érvényesül! V. T. • Az utóbbi két évben kialakult Rózsa utca.. (Méhest Éva felv.) AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL Elővásárlási jog Az új jogszabályokról szóló ko­rábbi ismertetéskor felhívtuk a figyelmet az állam elővásárlási jogáról rendelkező minisztertaná­csi rendeletre. Most az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az élelmezésügyi miniszter és a pénz­ügyminiszter 1/1978. számú együt­tes rendeletével kiegészítette az állami tulajdonban álló házingat­lanok elidegenítésének szabályo­zásáról szóló korábbi rendelétet, az állam elővásárlási jogával ösz- szefüggő rendelkezésekre figye­lemmel. A 39/1977. számú miniszterta­nácsi rendelet kimondja, hogy az állam elővásárlási jogot beépített ingatlanra az ingatlan tényleges forgalmi értékének ellenőrzése céljából is gyakorolhat. Ehhez kapcsolódóan az új együttes ren­delet kimondja, hogy az ilyen cél­ból állami tulajdonba került ház­ingatlan értékesítése esetén a vé­telárat a beköltözhető állapot fi­gyelembevételével, a helyi for­galmi értéknek megfelelően kell kialakítani. Az ingatlant lehetőleg kész­pénzért kell értékesíteni. Ha az ingatlant nem készpénzért érté­kesítik, az előtörlesztés összege nem lehet kevesebb, mint ameny- nyit az állam az ingatlan meg­szerzésére fordított. Az ingatlan tulajdonjogának e rendelet alap­ján történő megszerzése illeték- köteles. A továbbiakban megha­tározza a kiegészítő rendelkezés, hogy ilyen ingatlan értékesítése során az alaprendelet mely ren­delkezései nem alkalmazhatók, kimondja ugyanakkor, hogy a ki­egészítő rendelkezéseket 1978. ja­nuár hó 1. napjától kezdődően al­kalmazni kell. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 47'1977. számú rendeletével módosította az ingat­lannyilvántartással kapcsolatos 27 1972. számú korábbi rendele­tét. Az új rendelkezések szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog, vagy tény változásának bejegyzé­sére irányuló kérelmet a szerző­désnek vagyonátruházási illeték kiszabására történő bemutatásá­val (bejelentésével) egyidejűleg — az illetékekről szóló jogsza­bályban előírt határidőn belül — az illetékhivatalnál kell benyúj­tani. Ennek folytán a kérelmet — ha jogszabály kivételt nem tesz — az illetékhivatal 30 napon be­lül továbbítja a járási földhiva­talhoz a változás bejegyzése cél­jából. ■ Ha a szerződést vagyonátruhá­zási illeték kiszabása céljából nem kell bemutatni (bejelenteni), úgy az okirat keltétől — hatósá­gi jóváhagyás esetén a jóváha­gyástól — számított 30 napon be­lül a járási földhivatalnál kell be­nyújtani. A mező- és erdőgazdasági in­gatlan átruházása esetén — az átruházás engedélyezése céljából — az okirat keltétől, vagy a szük­séges más hatósági jóváhagyástól számított 30 napon belül a járá­si földhivatalhoz kell benyújtani. Az engedélyezés iránti kérelem egyben a tulajdoni változás be­jegyzése iránti kérelem is. Ha az átruházást a járási földhivatal en­gedélyezi, az okiratot az illeték- hivatalhoz továbbítja, és erről az ügyfelet a szerződés engedélye­zési záradékkal ellátott példányá­val értesíti. Azokban az esetekben, amikor a járási földhivatalnál kell be­nyújtani az ingatlanhoz kapcso­lódó jog, vagy tény változásának bejegyzésére irányuló kérelmet, az említett határidő betartására nagy gondot kell fordítani, mivel a módosított jogszabály a határ­idő elmulasztását szankcionálja. Így az említett határidők után, de 90 napon belül benyújtott kére­lem esetén 1000,— Ft, a 90 nap után benyújtott kérelem esetén pedig 1500,— Ft késedelmi bírsá­got kell fizetni, amelyet az egyéb­ként szükséges eljárási illetéken túlmenően kell illeték módjára leróni. A meg nem fizetett ké­sedelmi bírságot adók módjára kell behajtani és a megyei föld­hivatal bevételi számlájára befi­zetni. A jogszabályban meghatá­rozott egyes körülmények esetén a késedelmi bírságot a megyei földhivatal vezetője méltányos­ságból elengedheti. A módosító rendelet 1978. ja­nuár 1-én lépett hatályba, a ren­delet rendelkezéseit a folyamat­ban levő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a mező- és er­dőgazdasági ingatlan átruházásá­val kapcsolatos határidő elmu­lasztása miatt késedelmi bírság nem szabható ki. A jogszabály fontos rendelke­zése, hogy az 1978. január hó 1. napja előtt megkötött szerződések 1978. december 31-ig késedelmi bírság fizetése nélkül nyújthatók be a földhivatalhoz az átruházás engedélyezése, illetőleg az ingat­lan nyilvántartási bejegyzése cél­jából. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes I BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Mozdony az olimpiai játékokra A SKODA villamos mozdonyok második generációjának legújabb képviselője a 66—E típus, amely a Szovjetunióban már közlekedik. Az első két gép a sikeres próbá­inak után Moszkva—Leningrad útvonalon szállítja rendszeresen az utasokat. 8000 kW-os teljesítménnyel a SKODA 66—E/a Szovjetunióban használatos nevén a CS 200/típusú mozdony az egyenáramú vontató- rendszerben, a világ legerősebb gépe. Megbízhatóan működik szélsőséges időjárási feltételek (—50— +40 C-fok) között is és igen alacsony a tengelynyomása, ami különösen nagy sebességnél előnyös. Maximális sebessége az óránkénti 200 kilométert is meg­haladja. s akár 16 kocsiból álló szerelvény vontatásra is képes. • A SKODA 66—E (Cs 200) vil­lamos mozdony. A gyártó cég, a SKODA Plzen Vállalat tavaly ünnepelte villa- mosmozdony-gyártásának 50. év­fordulóját. Termékeit világszerte ismerik és vásárolják. A legfőbb megrendelő már hagyományosan a Szovjetunió, ahol jelenleg 1700 SKODA-mozdony közlekedik. Európa legnagyobb mozdonygyá­rából, a SKODA Plzenből az idén újabb 66—E (OS 200) típusú mozdonyokat szállítanak a Szov­jetunióba, s 1980-ban már a ve­lük vontatott gyorsvonat-szerel­vények szállítják majd az Olim­piai játékok résztvevőit és vendé­geit Moszkvába és a többi szov­jet olimpiai városba. Milan Skoba A Bertolt Brecht évforduló előtt Az utolsó simításokat végzik a Chaussestrasse, az egyik legré­gibb berlini utca 125. számú há­zán. A kétemeletes, több, mint egy évszázados épülét épp olyan, mint az utcában sorakozó többi, időtől megviselt bérház, amelyek a bontási tervekben szerepelnek. Ellentétben ezzel az épülettel, amelyet rendbehoztak, felújítot­tak, hogy ide zarándokolhassanak az egész világról Bertolt Brecht értői és rajongói. Ebben a házban lakott 1953-tól haláláig, 1956-ig a színházat forradalmasító nagy költő feleségével, Helena Weigel- lel, a híres színésznővel. A ház­ban február 10-én, az író születé­sének 80. évfordulóján megnyílik a Brecht-múzeum és ide költözik a már régebben létesített Brecht- archívum is, amelyet a most lét­rehozott Helena Weigel-archí- vummal együtt helyeznek el. Lesz az épületben könyvesbolt is, ahol Brecht műveit illetőleg a róla szó­ló könyveket, dalai kottáit, hang­lemezfelvételeit árulják. A pin­cében „Kurázsi mama” vendég­lője lesz, ételkülönlegességeit pe­dig Helena Weivel receptjei sze­rint főzik. A jubileumi díszelőadás: feb­ruár 10-én este a Galilei élete új színrevitelének premierje ke­rül sorra. Az ünnepi előadásra (amelyet egyébként az Intervízió is közve­tít) éppúgy, mint az évforduló al­kalmából Berlinben megrendezés­re kerülő több, mint 70 tudomá­nyos tanácskozásra az egész vi­lágból várják a színházi szakem­bereket, Brecht életművének ku­tatóit. Az egyik tanácskozás Brechtnek a mai kortárs szocia­lista színházra gyakorolt hatásá­val foglalkozik. Az ünnepi napokban — mint ahogy egyébként is, a színházi — hétköznapokon — természete­sen nemcsak a Berliner Ensemb­le játszik Brechtet. A Volksbüh­nen a Szecsuani jóembert állítják színpadra. A fővárosban vendég­szerepei Brecht-művekkel a többi között a schwerini, drezdai és a gerai színház. S a színházértő kö­zönség, a szakemberek Schwerin felé is tekintenek: ez a város bo­csátja rendelkezésre színpadát a moszkvai Taganka Színház szá­mára. Jurij Ljubimov, a színház világhírű rendezője a Galilei éle­te és a Szecsuáni jóember című műveket állítja szintén színpad­ra. Ünnepségek zajlanak le Brecht—Weigel emlékházban is. A házban berendezett múzeum­ban látható Kurázsi mama és gyermekei ősbemutatójának kor- délya. Az a kocsi, amiről Brecht azt mondotta: „Az új korszak színháza akkor kezdődött, amikor a szétrombolt Berlinben a szín­padra begördült Kurázsi mama kordélya”. Fennmaradt a darab egyik pró­bájának hangfelvétele, Brecht rendezői módszerének dokumen­tuma, s az első előadás rádióvál­tozatának hangfelvétele is. Eze­ket más, rendkívül érdekes hang- dokumentumokkal együtt, kettős albumban nagy példányszámban adta közre az NDK hanglemez- gyára Rendkívül értékes az az Egyesült Államokban felfedezett felvétel, amely Brecht Amerika- ellenes tevékenységét kivizsgáló bizottság előtti kihallgatását rög­zítette. A nácik elől a tengeren­túlra emigrált művész angolul, az inkvizítorokat gúnyolva válaszolt a kérdésekre. P. L. Árammérők a világ minden tájára • A lengyelországi Zielona Gora-ban van a Mera-Lumel gyár. Itt gyártják a jó minőségű lengyel árammérő műszereket. Évente 800 ezer ilyen készülék kerül ki a gyárból, s elviszi az ügyes kezű munkásnők hírét a világ számos országába. (Fotó: INTERPESS — KS.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom