Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1978. február 85. Az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárában januárban tartották a pártalapszervezetek a múlt évet értékelő taggyűléseiket. Napjainkban már az üzemi pártbizottság dolgozik e fontos pártrendezvé- nyék tapasztalatainak értékelésén, s az erről szóló jelentést majd április elején tárgyalja meg a végrehajtó bizottság. 0Füredi Imrével, a gyári pártl- zottság titkárával és Barna Lászlóval, a III. alapszervezet titkárával a napokban ezekről a tapasztalatokról beszélgettünk. — Gyárunk 206 kommunistája hal atepszervezetben végzi felelősségteljes munkáját — tájékoztatott elöljáróban Füredi Imre. — A vezetőségek igen gondosan készített beszámolókat terjesztettek a tagság elé, s ezekben kritikusan értékelték a múlt évi munkát. Nem utolsósorban ennek köszönhetően a hat taggyűlés Igen aktív volt, a kommunisták közül 69-en szólaltak fel. Minden taggyűlésen kitűnt, hogy a kommunisták fő feladatuknak tekintik a termelés segítését, s minden tettük e célt szolgálja. A múlt év pedig gyárunk életében bizonyos fordulópontot Jelentett — mondta a továbbiakban a pártbizottság titkára. — Tavaly kezdtük meg ugyanis az atomerő- müvl berendezések gyártását; amelyből a tervezett 100 millió forint értékű termelést meg Is valósítottuk. A kommunisták példamutató szakmai és politikai munkájának köszönhető az Is, hogy a szocialista brigádok vállalásaikat teljesítve a 435 millió forintos tervet már december 10-re befejeztek és az év végéig elérték a 480 milliót. Ebben az évben a cél — erről is sok szó esett a taggyűléseken — már 490 milliós terv teljesítése. A kommunisták javaslatára azonban gyárunk csatlakozott a Láng gyári dolgozók versenyfelhívásához, s ségl tagja Patyi László lakatossal beszéli meg a gyártás soron következő feladatát. (Opauszky Lássló felvételei.) • Keserű Andris csiszoló, a III. pitszerveiet tagja, a Szaturnusz szocialista brigád vesetője mint műhelybisottságl tag is eredményesen dolgosik. vállalta az 500 millió forintos termelés elérését. A pártélettel kapcsolatban Igen jóleső érzés volt hallani azt, hogy milyen becsületesen végrehajtották a kommunisták a pártmegbízatásaikat, a pártbizottság és az alapszervezetek különböző határozatait. A pártépítésben is jelentős fejlődést eredményezett a múlt év, tizennégy új tagot vettek fel az alapszervezetek, közöttük tizenkét fizikai dolgozót. Barna László művezető, az I. üzem területén működő III. alapszervezet titkára alapos ismerője a gyárnak, hiszen tizenhetedik éve ez a munkahelye. Korábban négy évig a gyár KlSZ-blzattságának titkára volt, — Hat pártosoportot alkotva 38 kommunista — közöttük 26 fizikai dolgozó — tevékenykedik az alap. szervezetben — mondta Barna László. — Üzemünk is részt vesz az atomerőmüvi berendezések gyártásában, s természetesen ez a nagyon fontos feladat külön Is foglalkoztatta alapszervezetünket. Kétszer külön taggyűlésen tárgyaltunk a múlt évben az Időszerű termelési feladatok megoldásáról. Az eredmény? Üzemünk tervét jelentősein túlteljesitve 210 millió forint készáruval járult hozzá a gyár eredményeihez. A múlt évi munkánkat jelentősen segítette az üzemben dolgozó 20 szocialista brigád 204 tagja. Hozzá kell tennem azt is, hogy kommunistáink a hét különböző beosztásban dolgozó vezetőn kívül mindnyájan tagjai valamelyik brigádnak, sőt, a kollektívák vezetői közül is öten párttagok. Igen nagy jelentősége volt a termelés szempontjából is annak, hogy kommunistáink tovább növelték politikai műveltségüket. Az alapszervezet minden tagja részt vett a különböző szintű pántoktatásban. ketten marxista—leninista középiskolában, ketten esti egyetemen tanulnak, egy párttagunk pedig öthónapos pártiskolán gyarapítja elméleti tudását. Én az esti egyetemen a szakosító harmadéves hallgatója vagyok — teszi hozzá szerényen. A pártmegbízatásokat értékelve megállapítottuk, hogy kommunistáink becsülettel teljesítették feladataikat. Alapszervezetünkből egy elvtánsunk tagja a megyei pártbizottságnak és a végrehajtó- bizottságnak. Hatan az üzemi pártbizottságban, közülük ketten a végrehajtó bizottságban tevékenykednek. Hárman az üzemi szakszervezeti tanács, hárman pedig a műhely bizottság tagjai. Nyolc kommunistánk becsülettel ellátja a szakszervezeti bizalmi teendőket. A harminckét tagú KISZ-alapszervezetben 8 párttagunk dolgozik, Nagy gondot fordítottunk az ifjúsági szervezet irányítására. A múlt évben — nem utolsósorban a KISZ-ben végzett munkájuk eredményeként — két ifjúkommuntstát — Bense Antal és Strenner Sándor lakatosokat — vettük fel a párt tagjai sorába. Rajtuk kívül még a gondos pártépítési munka eredményeként Bakó Ferenc lakatos Is sorainkba került. Sok szó esett a tagygyűlésünkön az idei feladatokról is — mondta befejezésül Barna László. — A tizenegy felszólaló mindegyike vállalta, hogy példamutatóan dolgoznak majd a jó eredmények eléréséért. O. L. Taggyűlések után a Vegyipari Gépgyárban horgászok Néhány esztendővel ezelőtt a közélet horizontjára Is felvlllogtak annak a csatának torkolattűzei. amelyet a halászok és horgászok vívtak egymással. 8okhasábos, szenvedélyes hangú újságcikkek Jelentek meg pro ét kontra, foglalkozott a témával a rádió és a televízió. Mi történt? Az ősi foglalkozás, a halászat művelői a felszabadulás után örömmel vették tudomásul, hogy hazánkban a vizek és a bennük élő halak Is állami tulajdonba kerültek. Ez így volt rendjén. Az új viszonyok között a varsáikat állitgató, hálóikat húzó halászok eleint« megbocsátó fejcióválgatással nézték a parton kucorgó horgászokat: h« oz a kedvtelésük, csinálják. A horgászok azonban folyamatosan szaporodtak és Jogokat kezdtek követelni. A Jogszabályok addig a vizád kapcsolatban csak a halastavak és a halász fogalmát Ismerték, a horgászai «óba se került. • A halfogás eredményességét érhetően féltő halászok indították a támadást, mondván: az ő munkájukat a horgászat zavarja; a horgászok rengeteg halat vonnak el a közfogyasztás elől. A csata simának tűnt, ám hirtelen fordulatot vett. Kiderült először az, hogy a horgászok korántsem védtelenek. Országosan több tízezres a létszámuk, érdekvédelmi szövetségük Is van. Tehát az „ellenfél” is szervezett. Azonban nem ez volt az érdekes, hanem az, hogy a horgászok: bizonyítottak, Először azt, hogy a vízből horoggal kifogott haL éppen úgy a néptáplálkozás része, mint a halászat termelése. Ezen kívül azt is, hogy ők nem csupán kiveszik a halat a vízből, hanem összerakva pénzüket, sok- roillió forintért vásárolnak évente halivadékot, és azt belerakják a vízbe. Ezen túl pedig felkutattak addig mit sem érő vizecskéket, azokat behalasították, a partot gyönyörűen rendbehozatták, horgásztanyákat építettek, emberek sokaságának biztosítottak kellemes hétvégét, miközben a tájat Is szépítették. • A részletekbe kár is belemerülni. Az elmúlt esztendők során a vita elcsitult, az addig! ellenfelek sok területen — mindenekelőtt a természet és a vizek védelmében — szövetségesekké váltak. A horgásztábor pedig százötvenezer főre izmosodott, ami már társadalmi tényező. Olyannyira, hogy a törvényt újra kellett fogalmazni. A január I-én életbe lépett 1977. évi 39. számú törvényerejű rendelet megadja a halászoknak, ami • halászoké, de számol a horgászattal is, Tételesen kimondja, hogy a városok és üdülőhelyek közelében levő vizeket elsősorban horgászás céljára kell hasznosítani. Ha kell, még a halászait rovására is. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelet« nem csupán a horgászok jogait sorolja fel, de a kötelességeiket is részletesen és tételesen meghatározza. 9 A halászatról szóló törvény- erejű rendeletnek — és az ahhoz csatlakozó, a megvalósítást, a végrehajtást körvonalazó MÉM- rendeletnek korántsem csupán az a jelentősége, hogy a halászok, horgászok szemszögéből egyaránt korszerűsítette a korábbi jogszabályt, meghatározta Jogaikat, kötelességeiket. Többről van szó: végső soron a halgazdáikodás feltétel- és követelményrendszerének — beleértve a haltelepítést és tenyésztést, az állomány védelmét, a halászatfejlesztést — meghatározásáról. Ebben az ösz- szefüggésben a rendelkezésekben foglaltaknak népgazdasági jelentőségük van; elősegítik. hogy táplálkozásunkban, élelmiszer- fogyasztásunkban növekedjék az élettani szempontból rendkívül fontos halhús. E tekintetben ugyanis nemcsak a nemzetközi átlagtól, hanem a kívánatos fejadagtól is jócskán el vagyunk maradva. F. B, 1+1 10 Számítástechnikai vetélkedő Az első forduló tulajdonképpen számítástechnikai totó. Minden kérdésre három lehetséges választ közlünk. Ha az első válasz a jó, akkor 1-et, ha a második válasz a jó, akkor x-et, ha a harmadik válasz a helyes, akkor 2-t kell írni a pályázati szelvényre. A kérdések: 1. Mennyi 1 kbyte? — 100 byte, — 1000 byte, — 1024 byte. 2. Minek a rövidítése az ESZR? — Egyesített Számítógép Rendszer, — Egységes Számítógép Rendszer, — Egységes Számítástechnikai Rendszer. 3. A számítógépes feldolgozási rendszerben milyen munkaterületen dolgozók feladata az adatforgalmazási tervek összeállítá- ■a? — Programozók, — Szervezők, — Műszakiak: 4. A számítógéprendszerek programozása — a gép számárh érthető nyelven felírt utasítások sorozata — igen különböző formában jelenhet meg. A következő felsorolásban azonban az egyik programfajtának nem sok köze van a számi tógép-programozáshoz. Melyik az? — Gépi kódú programozás, — Assembler-programozás, — Lineáris programozás. 5. A számítógépes feldolgozásban részt vevő adatokat terjedelem szempontjából szükebb és bővebb csoportokba osztják. Az adatcsoportok terjedelem szerint csökkenő sorrendjére melyik válasz a helyes? — byte, rekord,- file, — file, rekord, byte, —■ rekord, file, byte. 6. Mi a gap? — Mágnesszalag elejét jelző Jel, — Mágnesszalag végét jelző jel, — Blokkok közötti hézag. 7. Mi a compiler? — Magasszintű program nyelven írt programok fordítói programjai, — Programozók által írt programok összessége, — Számítógépvezérlő programok összessége. 8. A számítástechnikában melyik a legkisebb Információs egység? — A szó, — A byte, — A bit. 9. A kivonást hogyan végzi el a számítógép? — Hagyományos kivonási művelettel, — Számok komplemensének összeadásával, — Kivonást végző számítógépek kivonóművel rendelkeznek és ezzel végzik él. 10. Hány számozott sor található a 80 oszlopos lyukkártyán? — 9, — 10, -12. 11. Egy 8 csatornás lyukszalag hét csatornáján az információs bitek, a nyolcadikon paritás bit szerepel. Hány 'különféle jel ábrázolható a hét információs biten? — 18, — 128, — 256. 12. A központi egység és a perifériák közötti összeköttetést a csatornáik biztosítják. A gyors és lassú perifériákhoz tartozó csatornák azonban jelentősen különböznek egymástól. Milyen csatorna típust használnak a lassú perifériákhoz? — Multiplex csatorna, — Szelektor csatorna, — Szimplex csatorna, 13. Milyen feldolgozási funkciót jelent a folyamatábrán a következő szimbólum? EJ — Elágazás, — Általános művelet, — Be-, illetve kimeneti művelet. 13+1. Mit Jelent a címben Jelölt 1 + 1 » 10? — 2-es szám- rendszerben felírt művelet, — Reklámfogás, — Bolyal-geomet- , ru* egyik alaptétele. PÁLYÁZATI SZELVÉNY NÉV: 1 2 3 1 AKf.lM: A 5 6 7 8 ÉLETKOR: 9 10 11 12 13 13*1 A megfejtés beküldési határideje: 1978. március 4., déli 12 óra. A megfejtéseket a következő címre kell beküldeni: KISZ Bács-Kislkun megyei Bizottsága, 6000 Kecskemét, Május 1. tér 5. Kérjük a borítékra ráírni: 1 + 1 = 10. A helyes megfejtések beküldői között 10 könyvet sorsolunk ki. A Polgári Törvénykönyv módosításáról PRIMŐRÖK • A mözsl VJ Elet Tsi-ben az idén 20 ezer négyzetméternyi fűtött fólia alatt termelnek primőröket. Már megkezdték 290 ezer tő paprika és paradicsom tűz- delését. (MTl-fotó — Gottvald Károly felvétele - KS.) Prágai hidak A Prágát átszelő Moldva partjait 13 híd köti össze. Prágában azonban több mint 300 híd, hi- dacska és viadukt számlálható össze. Ezek együttes hossza mintegy tíz kilométer. A múlt század 40-es éveiben Prágának a Moldván csak egyetlen hídja volt — a Károly-híd —, amelyet évszázadokon át csak mint a Kőhi- det. vagy a Prágai-hldat emlegették. Mai nevét 1870-ben adták, akkor nevezték el alapítójáról, IV. Károly cseh király és németrómai császárról. Hossza 520 méter. s a két parton épült tornyairól lenézve megnyúlt „s” betűt formál alakja. A hidat 30 szoborból és szoborcsoportból álló galéria díszíti. Ezeik teszik jellegzetessé. A szobrok többsége 1683—1714 között készült, a cseh barokk szobrászművészet kiváló egyéniségei F. M. Brokoff és M. Braun művei. A Károly-híd műemlék, s Prága szimbóluma. \ Korában remekműnek számított a Moldva vasúti hídja, a Karlinl vagy Negrelli viadukt. Alkotója, az osztrák Alois Negrelli (1799— 1858) építészmérnök volt, a svájci vasúthálózat és a Szuezi-csatorna tervének készítője. A viadukt 1646—1850 között épült cseh gránitkőből. s a mai napig szolgál. (BUDAPRESS — ORBIS) 3. A szerződések általános A Ptk. a szerződések általános szabályainak megállapítása során alapvetően a magánszemélyek szerződéseit tartotta szem előtt. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlődése következtében a szerződések a gazdálkodó szervezetek együttműködésében is fontos szerephez jutottak, s az elmúlt 10 év alatt a gazdasági életben kialakult a gazdálkodó szervezetek szerződéseinek jól bevált, időtálló rendszere. Előszerződés A jeienleg még hatályban levő Ptk. nem Ismert az előszerződés intézményét. A gazdálkodó szervezetek között — elsősorban a tervszerződések körében lehetőség volt Ilyen szerződések megkötésére (például kapacitásfoglalási szerződés), de ennek jogi szabályozása sem volt kielégítő. Ugyanakkor a gyakorlatban a magán- személyek szerződéses kapcsolataiban is felmerült az előszerződés iránti Igény (például házépítés, tatarozás esetén stb.), ezért a módosított Ptk. ezen jogintézményt felvette rendelkezései körébe és megfelelően szabályozza ßztt Áz előszerződés a felek között létrejött olyan megállapodás, mely szerint a későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Az előszerződés alapján mindkét félre szerződéskötési kötelezettség keletkezik. A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére létrehozhatja a szerződést és megállapíthatja annak tartalmát Bármelyik fél megtagadhatja azonban a szerződés megkötését, ha az előszerződést követően beállott új körülmények folytán a megkötendő szerződés már nem tudná betölteni az előszerződéskor célba vett rendeltetését Nem tagadhatja meg a szerződést az a fél, aki a változásokat felróható magatartásával maga Idézte elő. Egyes gazdálkodó szervezetek, főleg a széles körű állampolgári szükségleteket kielégítő szolgáltatásokat végzők, gyakran tömegesen kötnek szerződéseket a fogyasztókkal. A szerződést rendszerint az általuk egyoldalúan elkészített szerződéstervezet fel- használásával kötik meg. A tapasztalatok szerint a fogyasztók a rendszerint bonyolultan megfogalmazott szerződési feltételekben nehezen tudnak eligazodni és alaposabb vizsgálódás nélkül írják alá a vállalatra nézve esetenként nem Indokolt előnyt biztosító, Illetve rájuk nézve terhes szabályairól szerződési feltételeket — olykor azért is, mert a monopolhelyzetben levő jogi személlyel szemben védtelenek. A módosított Ptk. új jogintézmény bevezetésével kívánja elejét venni, illetve orvosolni az ilyen helyzetek létrejöttét. Ennek lényege az, hogy ha a jogi személy által egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltételek részére egyoldalú előnyt biztosítanák, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott állami vagy társadalmi szerv a bíróság előtt megtámadhatja. Az említett szervek nem a konkrét szerződéseket, hanem az általános szerződési feltételeket támadhatják meg, s a bíróság — a megtámadás alapossága esetén — a sérelmes kikötések érvénytelenségét állapítja meg, amely megállapítás mindenkivel szemben hatályos. A hibás teljesítés Hibás teljesítés a kölcsönös szolgáltatásra irányuló szerződések körében akkor fordul elő, ha a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben, vagy a törvényben előírt tulajdonságoknak. A kötelezett ezért felelősséggel tartozik, szavatol. A szavatossági jogok jelenlegi rendszere bonyolult, nehezen áttekinthető, nem megfelelően szolgálja a fogyasztók érdekelnek védelmét. Hátrányos a fogyasztókra, a vevőkre nézve az a rendelkezés Is, hogy a szavatossági kifogás megtételére rendelkezésre álló — a szolgáltatás megvizsgálásának befejezésétől számított — 8 napos határidő betartását a törvény jogvesztőnek minősíti. A jogban járatlan felek sók esetben ' lekésik ezt a határidőt, aminek a következménye az, hogy az esetleg csekély mértékű — néhány napos — késedelem folytán teljesen elesnek az egyébként indokolt szavatossági igény érvényesítésének lehetőségétől. A módosított Ptk. a fogyasztók, a vevők érdekeit megfelelően figyelembe véve, egyszerűbb formákban rendezi a szavatosságot. Az új szabályozás lényege az, hogy hibás teljesítés esetén a jogosult — választása szerint — kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. Ha a szerződésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, a jogosult a dolog kicserélését is kérheti, kivéve, ha a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme és a szolgáltatás értékcsökkenése nélkül, rövid idő alatt megtörténhet. A jogosult a szerződéstől csak az esetben állhat el, ha a teljesítéshez való érdeke megszűnt. Ez különösen akkor állapítható meg, ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett nem vállalja a hiba kijavítását, vagy ha a hiba kijavítása rövid idő alatt érték- csökkenés és a jogosult érdekelnék sérelme nélkül nem lehetséges. A módosított Ptk. lehetőséget biztosít a kötelezettnek arra, hogy — ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges — kijavítás vagy árleszállítás helyett kicserélhesse a dolgot. A végső határidő Igen jelentős változás az, hogy a szavatossági hiba közlésére előírt jogvesztő határidő megszűnik. Az új rendelkezés szerint a szavatossági kifogást a felfedezés után haladéktalanul kell közölni, késedelem esetén pedig a jogosult felel az ebből eredő esetleges kárért, de nem esik el a szavatossági igény érvényesítésének lehetőségétől. A módosított törvény a szavatossági jogok érvényesítési határidejét 6 hónapban határozza meg. Ha hatósági, műszaki előírás, vagy szabvány a használhatóság legkisebb idejét ennél rö- vldebb Időben állapítja meg, úgy ez az irányadó határidő. A forgalmi élet biztonsága azonban megkívánja a végső határidő megállapítását is, amelyen túl szavatossági Igényt mär nem lehet érvényesíteni. A módosított Ptk. ezt általában 1 évben, tartós használatra rendelt szolgáltatás esetén pedig 3 évben határozza’ meg. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági, műszaki leírás, Vagy szabvány ennél hosszabb időben állapítja meg, ez a hosz- szabb határidő az igény érvényesítésének végső, Jogvesztő határideje. Említésre méltó új rendelkezés az, hogy a dolognak a szavatosság keretén belül történt kicserélése, vagy elállás esetén a jogosult nem köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett azon értékcsökkenést, ami a rendeltetés- szerű használat következménye. Dr. Dobos László A Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei szerkezetének elnöke (Folytatjuk.)
