Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-24 / 47. szám

1978. február 24. • PETŐFI NÉPE • | SZÁZNEGYVEN ÉVE SZÜLETETT A VILÁGHÍRŰ NEMESÍTŐ Emlékezés Mathiász Jánosra A fogyó idő szüntelen növeli Mathiász János munkásságának je­lentőségét. Tőle és hozzá vezetnek az utak, nélküle a szó szoros értelmében szegényebbek lennénk. Fajtái ala­pozták meg a homoki szőlők nemzet­közi tekintélyét, tanítványai által széles körben meghonosított módsze­rei a termelés biztonságát, gazdasá­gosságát. Példájával hirdette, hogy a tudással szövetkezett munkától vár­ható csak haladás, gyarapodás. Mások már a megérdemelt nyugdíjat él­vezik, amikor Sáros megyéből Kecskemét­re költözve megkezdte kísérleteit. A sors hosszú élettel ajándékozta meg, megérhet­te, hogy nagyfürtű, finom zamatú, jól el­tartható csemegeszőlőit itthon és külföldön elismerték. A százötven esztendeje született Katona Zsigmond hívta Katona József városába. („Gyüttment” létére kevesen tettek annyit-e táj felvirágoztatásáért, mint a sokoldalú gyógyszerész.) Természetesen élénk figye­lemmel kísérte munkáját, örömmel számolt be sikereiről. A Kecskeméti Lapok első oldalon, főhelyen közölte 1895. február 10-én Mathiász János és szőlészetünk című írását. A világhírű nemesítő születésének 140. év­fordulóján ebből közlünk részleteket. □ □ □ ...Szőlő- és gyümölcstermelésünk fej­lesztése iránt lakosságunkban mindig öröm. mel tapasztaltuk a dicséretre méltó törek­vést, és talán dicsekedés nélkül elmond­hatjuk, hogy az utóbbi 25—30 év alatt, különösen a fajok céltudatos megválasztása és helyes elnevezése körül oly haladást tet­tünk, aminőt alig mutat fel egy város, vagy akár egész megye is hazánkban. Örömmel ismerjük el, hogy e nemes ver­senyben nem magunk állunk csupán, mert szomszédos városaink közül többen is nyo­munkban vannak... □ □ □ Ha szőlészeti kultúránkat ma egész gyü- mölcsészetünkkel összemérjük, el kell is­mernünk, hogy rohamosabb, vagy legalább­is szerencsésebben gyorsabb haladásunkat az elsőnél ,tapas?taljuk. Itt különösen a te­mérdek fájók * nemesebbnél nemesebb vál­tozatosságát tekintve nem mérkőzhetik ve­lünk eg# város, egy vidék sem. □ □ □ ...A modern szőlészetben szerencsés ha­ladásunknak első nagy tényezője az állami Miklós-telep volt, itt nyertük a kedvet a tanuláshoz, a rendszeres műveléshez. E rendszeres művelésre törekvésnek egyik szülötte a Katona-telep. E telepesek vállal­kozásának pedig legfényesebb sikere abban ji'L.’SíH--lí-í-,,'; v an, hogy hazai szőlészetünknek elismert első tekintélyét, az európai csemegeszőlő­kultúra meghonosítóját, Mathiász Jánost nyerték meg birtokostársul. Ki ide hozta a szőlészeti világban eddig felismert fa­joknak legnemesebb remekeit, hogy im­már honi talajunkon alapítsa meg szőlé­szetének honát, hogy Kecskemétet a szak­szerű, igazi szőlészet kultúrájának szülő­földjévé tegye. □ □ □ ' Köszönettel tartozunk ezért... Különö­sen kellemesen esik nekünk ez érzelmünk­nek kifejezést adni most, midőn tudomá­sunkra jött, hogy a távol nagy orosz bi­rodalom fővárosában, Szent Péterváron tar­tott nagy nemzetközi kiállításon csak IÜ0 fajban, de páratlan minőségben és válasz­tékosságban kiállított szőlőiént a legnagyobb francia és egyéb országok szőlészei előtt és ezeknek elismerése mellett az I. Grand Medaille d’Or (nagy aranyérem) kitünte­tést nyerte. □ □ □ E kitüntetésre mi is büszkék lehetünk, mert Mathiász Jánosnak fajokban leggaz­dagabb szőlészete Kecskeméten van, innen indul ki minden munkássága, ide sugárzik majd további törekvéseinek erkölcsi fénye is. mely nem városunkra hat ki, hanem a homoki szőlészet iránti bizalomnak eme­lésére is. H. N. NÉGYEZER CIKK ADYRÓL Egy kitűnő bibliográfia Evek hosszú során át szorgalmasan gyűjtötték az adatokat a szerzők ahhoz a szakemberek és a nagyközönség számára egyaránt remekül használ­ható kötethez, amely az alábbi elmet viseli: „Ady- bibliográfia 1896—1970." A tudományos igényű ki­advány szerzőpárja — Vitályos László és Orosz László — arra vállalkozott, hogy a bibliográfia műfaji szabályainak megfelelően összegyűjtenek és kötetbe szerkesztenek minden olyan könyv-, cikk- és tanulmánycímet, valamint minden egyéb emlí­tésre méltó anyagot, amelyek együttesen elősegí­tik a költő életével és munkásságával foglalkozók alaposabb tájékozódását, ismereteiket. A vaskos könyv első fejezete Ady Endre önállóan megjelent müveinek' — és az ezekkel kapcsolatos ismertetéseknek — legfontosabb adatait tartalmaz­za. Ezekből nemcsak arra kap választ az érdek­lődő, hogy az egyes Ady-művek mikor és hol je­lentek meg, de azt is megtudja, hogy miként fogadta ezeket a korabeli és későbbi kritika, s mikor mi­lyen volt a nagy költő müveinek visszhangja. Külön nagy fejezetben tárul elénk mindaz, amit Ady életével és munkásságával kapcsolatban tudni érdemes. Illetve ezeknek a tényeknek és adatoknak a lelőhelyei. Meglepő, hogy száz kötet könyv je­lent meg eddig a költőről. S csaknem négyezer cikk, tanulmányi A bibliográfia ezek megjelenési helyét, idejét és egyéb vonatkozásait egyaránt tar­talmazza. Mindez amolyan „mankó" — különösen a nem szakember számára. Ugyanakkor a kuta­tóknak nelkülözhetetlen segítség. Számunkra külön is érdekes, hogy a kecskeméti Magyar Alföld cí­mű haladó szellemű folyóiratban, a Magyar Ta­nácsköztársaság évében az alábbi címmel jelent meg cikk a költőről: „Hogy tanították Kecskemé­ten Adyt?" A pazar gazdagságú kötetben mintegy háromezer név fordul elő, és csaknem ötezer mű — könyv, cikk, tanulmány — címével találkozik az olvasó. S mindnek — mint mondottuk — a keletkezési ideje és pontos lelőhelye. Előfordult, hogy egyetlen Adyval kapcsolatos írással összesen ötvenkét cikk foglalkozott annak megjelenése után. Ilyen volt az a vitaírás, amelyet Kosztolányi Dezső jelentetett meg a húszas évek végén, Ady ellen. S amikor Földessy Gyula közzétette az Üjabb Ady-tanul- mányok című dolgozatát; erre csaknem ötven írás­sal reagáltak a kortársak — többek között ez Is kiderül a bibliográfiából. Szemléletesen mutatja a kötet azt a nagy hatást, amit a költő kortársaira és az utána jövő nemze­dékek tagjaira tett. Juhász Gyula, Babits Mihály, Illyés Gyula és mások verset írtak róla; Fehér Ár­pád (A halhatatlan Léda címmel) regényt; Nagy Dániel drámát, Ady Endre címmel. S hogy ismét kecskeméti példát is említsünk: Szunyoghy Farkas A zilahi diákélet Ady Endre korában címmel tette közzé novelláskötetét. A bibliográfia harmadik fejezete — a függelék — az Ady-kultusz alakulásáról, s a költő utóéle­téről igyekszik számot adni. Megtudjuk, hogy Adyt a világ különböző részein összesen huszonhárom nyelvre lefordították. Megjelentek a művei az an­golon, oroszon, németen és francián kívül például arabul, japánul és héberül is. Sőt, még komi, ben- gáli és flamand nyelven is hozzáférhetőek Ady Endre szavai. Emléktábla hívja fel a figyelmet a költőre ma már mindenfelé Európában, s szobra van Romániában és Kanadában, többek között. Külön részben ismerteti a kötet a megzenésített Ady-verseket, és azokat a képzőművészeti alko­tásokat, amelyeknek megszületését a költő ihlette. Mindent egybevetve: ez a gazdag tartalmú bib­liográfiai kötet nagy nyeresége irodalomtörténet- írásunknak. Olyan kiadvány, amelyet pedagógu­sok és a diákok, meg természetesen a népművelők is mindenkor nagy-nagy haszonnal forgathatnak. Egyébként a könyv a Magyar Tudományos Akadé­mia Könyvtárának kiadásában látott napvilágot, s hamarosan sor kerül második kiadásra is. Varga Mihály lás és a gyógyszerészet különvá­lása. A nápolyi egyetem orvosi karán 1224-ben II. Frigyes vá­lasztotta szét az orvosi és a pa­tika riusi tevékenységet. Ezt kö­vetően alakult ki Európáiban a gyógyszerészek rendje és a gyógyszertár intézménye. Ma­gyarországon későn indult a gyógyszerészek képzése. Igaz, an­nak idején Mátyás király — Po­zsonyt követően — Budán is tervezte egyetem létesítését, ahol gyógyszerészeket is képeztek vol­na, de korai halála megakadá­lyozta ebben. Nevesebb gyógysze­részeink így külföldi egyeteme­ken végezték tanulmányaikat Becsben 1644-ben már egyete­mi vizsgára kötelezték a gyógy­szerészeket, Prágáiban hasonlóan. Ebben az időben Magyarországon- akadémiai képzettséget még nem írtak elő. A nagyszombati orvo­si karon 1771-től a gyógyszerész- jelöltek vizsgát tehettek a „ma- g is tér Pharxnaciae” képesítésért A gyógyszerészek a bécsi egye­temen 1812-től, a pesti egyete­men pedig 1852-től nyerhettek „doctor Chemiae” címet Ezt vál­totta fel 1859-ben a „doctor pharmaciae” képesítés. dr. H. M. A budavári patikamúzeumban A budai Várnegyed történelmi hangulatot árasztó patinás házai között, a Mátyás templommal szemben, a Tárnok utca 18. szám alatt találjuk fővárosunk gyógy­szertörténeti múzeumát. A ház, amely helyet ad a múzeumi anyagnak, az egykori „Arany Sas” patika épülete. Ez a ház a XV. században épült kereskedő­ház. Formabantóam nem az első te­rembe lépek be, hanem a hátul berendezett alkimista laborató­riumba Középkori misztikus han­gulat uralkodik a hatalmas desztilláló edények között, s szemléltetik a desztilláld» műve­letet Enélkül tálán az alkímia sem született volna meg. Ezzel a módszerrel szerették volna az alkimisták a „quinta essentia”-t a mindenre ható csodagyógyszert előállítani. A múzeum másik két termé­ben a vitrinekben írásos emlé­kek, régi receptek, műszerek, pa- tikamérlegek... Az egyik vitrin­ben fehér koralltelep, amelynek porát epebajok gyógyítására ajánlják. Bizonyítva, hogy a ten­gerben rejlő toxinokra, gyógyító hatású anyagokra nemcsak nap­jaink biokémikusai figyeltek feL Algák porából nyert készítménye­ket már az ókori Kínában és Ja­pánban is felhasználtak gyógyí­tásra. Gazdag a múzeum paitikaedény- gyűjteménye. Egyiik-másik edény­nek komoly művészi értéke is van. Az évszázadokon át- alig változó öblös edények mellett a XV. században tűnt fel egy új forma: az albarello. Zömök és onsó formájú edény, közepén kaircsúsodik — 'keleti eredetű forma. Az albareUókat világoszöldre, kobaltkékre, okkersárgára színez­ték. Ónmázas fajansz edények; előfalukra címke, egy-egy port­ré, esetleg mitológiai jelenet, rit­kábban nemesi címer került Az ónmázas kerámiát a faen- zaü mesterek honosították meg hazánkban Mátyás király ural­kodása idején. Elterjesztésük az anabaptista habánok érdeme. (A habánok vallásuk miatt mene­kültek Észak-Itáliáiból Ausztrián keresztül Magyarországra.) A patikamúzeum anyagát úgy rendezték, hogy tematikailag kö­vetni lehet a gyógyszerészet ki­alakulását Európában és hazánk­ban A középkorban az „Apotheca” raktárt, később árusítóbódét je­lentett. A patikában tehát a kü­lönféle eredetű (növényi, állati, ásványi) gyógyszerek mellett, cukorkákat, szeszes italokat és más árukat tartottak, mint egy „vegyeskereskedésben”. A pati­kust egykor speciáirus-nak, azaz fűszeresnek nevezték. A XVIII. századtól kezdve a szerzetesren­dek patikái mellett fokozatosain szerephez jutottak a polgári gyógyszertárak is. Európában az első polgári patika alapítása Ro­ger szicíliai király nevéhez fű­ződik 1140-ben. Magyarországon az 1244-től szerkesztett „Statute Civitatis Budensds” szabályozta a gyógyszerészek jogait. Több évszázadon keresztül ment végbe egyébként az orvos­Tudományos-technikai úttörőszemlék Lezajlottak az úttörők tudo­mányos-techni­kai szemléinek járási-városi Vetélkedői. Mint minden vetélkedőt, ezt is több „lépcső­ben” rendez­ték meg. Elő­ször csapatsz! n- lű versenyen vehettek részt az úttörők —, és persze, a kisdobosok is! Innen már a legjobbak ér­keztek a váro­si. illetve a já­rási szellemi vetélkedőre. A csapatok kül­döttei — min­den esetben hárman — ala­posan felkészülték, orosz nyelv­ből, fizikából, matematikából, po- lltecnikából, történelemből, föld­rajzból, magyar irodalomból és énekből. A bíráló bizottság tagjai szerint meglehetősen nehéz kérdésekre kellett felelniük, illetve különbö­ző feladatokat megoldaniuk. Kü­lönösen a társadalomkutatók me­rülhettek ki, a hosszú, bonyolult kérdésék kapcsán. A kecskeméti járás legjobbjai a megyeszékhelyen találkoztak a Tudomány és Technika Házában. Tizenhárom csoport „társadalom- kutató”, tíz csoport „orosz nyelv barátja” és huszonnyolc kisdobos állt a rajthoz. Az úttörők közül mindkét kategóriában a szabad- szállásiak végezték az első he­lyen. A kisdobosok közül a negye­dikes, bugaci Trecskó Éva kapta a legtöbb pontot, indulhat a me­gyei vetélkedőre. A kecskeméti úttörők városi versenyét a (Béke téri iskolában rendezték meg. A nyolcadikos versenyzők közül tíz csoport tár­sadalomkutató, nyolc csoport technikus és ugyanennyi csoport érkezett az orosz nyelvű vetélke­dőre. A kisdobosok harmincné­gyen voltak. A Hosszú utcai úttörőcsapat tagjaiból alakult csoport végzett az első helyen a társadalomkuta­tók közül. Az ifjú technikusok közül a Molnár Erik Iskola kül­döttel jeleskedtek. Az orosz nyel­vi vetélkedőn a Petőfi iskola út­törői lettek az élsők —. köztük az egyetlen hetedikes versenyző­vel. A kisdobosok sorából a Zrí­nyi iskola negyedikes kisdobosa, Szabó Claudia lett az első. Valamennyien ott lesznek a me­gyei vetélkedőn, előreláthatóan Solitvadlkerten. március végén. (A többi vetélkedő eredmérfyé- röl a beérkezés sorrendjében adunk számot.) Tudósítóink jelentik Jól sikerült vétélkedőről küldött beszámolót Szabó Edit, á miaitkói úttörőcsapat úttörőtanácsának tit­kára. A CIMEA és a VIT jegyé­ben rendeztek vetélkedőt az 'út­törőcsapat tagjai. A lázas készü­lődés közepette a kecskeméti út­törőházból, annak Iflklúbjától sok • Eredményhirdetés a Járási vetélkedőn. A kövéig kezfi pillanatokban elhangzott: első helyen a sza4 badszállást úttörők végeztek. • Kovács István, a TIT járást titkára különdíjat ad át Hegedűs Ágota szabadszállási úttörőnek, az orosz verseny győztesének. (Tóth Sándor felvételei.) hasznos anyagot kaptak, és se-» gít.séget: négy ifjúvezetőt, akik a lebonyolításban is segítséget nyúj­tottak Edátékndk. A vetélkedőben az volt a leg­érdekesebb, hogy a legkülönbö­zőbb fejtörőkét kellett megolda­ni. Szerkeszteni őrsi naptárt, ké­szíteni csatakiáltást, lerajzolni CIMEA VIKI-t. Közben nagyon sóik érdekes dologról szerezhettek tudomást a résztvevők: a VIT-teJ» Kubával, a DlVSZ-szel kapcso­latban A mindvégjig izgalmas versenyen az első helyezést a Napsugár őrs tagjai érték el. Okét követte a Gagarin és a Barátság őrs. • Hatvan úttörő érkezett Páhira az elmúlt napkban, a járási sakkversenyre. — írja Supka Éva. Az esemény reggel 9 órakor kez­dődött, és délután 4 órakor fe­jezték be. Az első helyen a ke­celi Ferró Anikó végzett, mint esztendők óta mindig. A csapat­versenyben is a kecellek győztek» és vitték magukkal a serleget. A. kisdobosok közül a második he­lyet és a harmadikat megtartot­ták a páháak: Varga Reginának» illetve Bódog Erikának köszörűie-r tőén! Selmeci Katalin REJTVÉNYFEJTŐKNEK Pajtások I az elmúlt héten közölt földrajzi rejtvény helyes megfejtése a kővetkező: sivatag, kommunizmus, Beszkldek, vádik, Mariana-árok, kakaó. Coloradó. A helyes megfejtést beküldők között könyveket sorsoltunk ki; Ezen a héten a következő szerencsés nyerteseknek postáztunk egy-egy hasznos olvasnivalót: Rédel József, Nyárlórlnc; Veréb János, Bácsalmás: Nagy Mihály, Városföld; Kecskés Attila, Solt; Madari Róbert, Lakltelek; Pénzes Erzsébet, Kecskemét; Tallér Mihály, Baja; Földi Agnes, Szánk; Maliár Bernadett, Kiskunfélegyháza; Balogh Sándor, Klskunmajsa. Most fizika-rejtvényt közlünk részetekre. A megfejtéseket továbbra is a szokásos módon, levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk elmére (Pe­tőfi Népe szerkesztősége, 6000 Kecskemét, Szabadság tér l/a.) A levelező­lap címoldalára írjátok rá: Üttörőrejtvény! a megfejtések beküldési határ­ideje: március 2. Ismét tíz könyvet sorsolunk ki. Vízszintesen: 1. Egyiptomi pa­raszt. 6. A víz­szintes 15-tel együtt olvasva ezt találhatjuk az iz­zólámpákban. 11. Fémcsat. 13. A lengyel pénz rö­vidítése. 15. Ld. vízsz. 6.! 16. R. K. 17. A tengeri hál — fordítva. 19. Piszok a ru­hán. 20. Üttörők kis közössége. 21. Eljárt felette az Idő. 23. Kevert dal. 24. Kedvelt köszöntés. 25. Ce­ruza. 26. A láb rendeUenessége: lúd... 27. Szo­cialista gazdasági közösség — rövi­dítve. 28. Pici. 30. Testrésze. 32. A: I. Z. 33. A fény­erősség egysége. 35. Szeszes Ital. 36. N. N. 37. ... Izmus hazaflság. 39. N. G. 40. Kutyabeszéd. 41. Japán pénz. 42. Erek! 44. Vashámor Miskolc közelében. 45. Nagy amerikai felta­láló. 1033 szabadalmaztatott találmá­nya közül jelentőseik pl. a mikrofon, fonográf, szénszálas Izzó... Függőlegesen: l. Ebédet készíteni. 2. L. K. 3. ... Vegas. 4. Gabona — éke­zet nélkül. 5. Izraeli kikötőváros. 6. ... a barátja mellett. 7. Lent kevert! 8. Müveltető képző. 9. T. r. io. A férfi ... a nő. 12. Magyar fizikus. Tö­kéletesítette az izzólámpát. Terve alapján épült Ajkán a világ első ..1 gyára. (Ld. függ. 16.) 14. Orosz a- zlkus. O foglalkozott először az Izzó­lámpa gondolatával. 16. Ld. függ. 12t 18. Zúzol. 20. Gombafajta. 22. Ételíze­sítőt. 24. Perzsa uralkodó. 27. Magyar gépészmérnök. Találmánya az egész. világon közlekedik. 28. Háziállat. 29.' Párizs folyója — ahogy a franciák ír­ják. (SEINE.) 31. Nemesgáz. 33. Tetű — németül (LAUS). 34. Észak — an­gol iránytűkön. 37. Félig pankol! 38. Három — oroszul. 40. v. A. 43. R. St Beküldendő: vízszintes 6., is.. Ul függ. 12.. 14.. 16.. és 27.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom