Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-24 / 47. szám

1978. február 21. • PETŐFI NÉPE • 2

NÉPI KERÁMIÁKAT, KÉPESLAPOKAT IS ÁRUSÍTANAK MAJD FILMJEGYZET

Tizenötezer vendéget várnak Lajosmizsére A fekete kalóz

• Futtatják a sportlovakat az Almavirág Szakszövetkezet ménesében.

(Pásztor Zoltán felvétele.)

Január 23-i ülésén a Duna— Tisza közi Intéző Bizottság elnöksége példamutatónak nevezte és elismerő szavakkal illette Lajos- mizse vezetőinék a nemzetközi idegenforgalom szervezésében, lebonyolításában kifejtett sok éves áldozatos tevékenységét. A nagyközség iránt — bár az 5-ös számú főközlekedési út mentén terül el — csak hat évvel ezelőtt, az ország első tanyamúzeumának létrehozásával, illetve annak szomszédságában nem sokkal később a tanyacsárda megnyitásával kezdett az átlagos fölé emelkedni. A fővárosi IBUlSZ-irodák szervezésében 1975-ben már csaknem tíz-,

1976-ban tizenkét-, tavaly pedig tizennégyezer, zömében külföldi turista vett részt az egész napos lajosmizsei programokon.

Közben, persze, kibővült mással is ez a bizonyos, azóta fölöttébb népszerűvé vált „műsor". Korabeli rajzok alapján átalakították a községi tanácsháza mű- emlékjellegű, hangulatos épületét, amelyben így sor kerülhetett a kirándulócsoportok fogadására, megvendégelésére. A helyi Almavirág Szakszövetkezetben meg — igaz. csak pár éve — versenyló- tenyésztéssel is foglalkoznak. Nosza. építettek hát egy korszerű, negyvenállásos lóistállót, a sebtében bekerített, lovasbemutatókra használt pályára pedig egy kétszáz személyes fedett lelátót. Később elkészült a közelben a Kiskunság egyik ősi háziállatának. a védett rackajuhnyájnak a szálláshelye, s a régiek mintájára mosit csinálják a lópatkoló kovácsműhelyt.

A tanács, a szövetkezet és a Helvéciái Állami Gazdaság illetékes szakemberei azóta is jóformán szünet nélkül a program fejlesztésén. tartalmasabbá tételén fáradoznak. Annál is inkább, mivel az idén újabb rekordra számítanak a vendégforgalomban, s ha nem akarják, hogy a növekedési ütem lanyhuljon, adniuk kell a színvonalra. A tanácsháza árkádos, rózsákkal szegélyezett udvarát szabaddá teszik, parkosítják és nyáron, esetenként, ott várják és köszöntik majd a jövevényeket. Az Almavirág idei terveiben 14—18 ágyas vendégház, illetve lovasiskola létesítése is szerepel.

A tanyamúzeum bővítése is napirendre került már jó régen, akárcsak közvetlen környezetének rendezése és védelme. Nemrég vásároltak egy másik épületet, amelynek bebútorozása ez év tavaszára várható. Felmerült ezenkívül egy normális méretű, egyszerre 50—60 gépkocsimnak helyet adó parkírozó kialakításának gondolata. Az idén első ízben vásárolhatnak a turisták népi kerámiákat — tányérokat, korsókat, vázákat — a múzeumban és a csárdában, s több mint valószínű végre megfelelő képeslapokat, idegenforgalmi tájismertető prospektusokat is lehet majd kapni a nagyközségben.

így készülődnek tehát Lajosmi- zsén a 1978-as szezonra, mintegy 15 ezer külföldi Bács-Kiskun megyei látogatására, a tranzit- forgalmat szolgáló egyéb intézkedésekről most nem is szólva. Az erőfeszítések csakugyan tiszteletet parancsainak, s igazán nem az ünneprontás mondatja velünk: nem ártana a helybelieknek olykor- olykor szétnézni a megyehatár és a falu közötti útszakasz mentén, az árokpartokon is. A pihenésre és uzsonnázásra kijelölt helyek, s azok környékének tisztasága, rendje hozzátartozik ugyanis a vidék vonzerejéhez. S ha ez így van, akkor az elhanyagoltság, a szemét nagyon rossz reklám. Elriasztja. kedvét szegi az átutazónak, s egy kicsit minősít is. És nemcsak az ott lakókat...

K F.

Regényes környezetben, a történelmi régmúlt kosztümjei, csodálatos természeti környezete, és problémái között játszódik le ez a rendkívül regényes, az avult romantika összes sablonjait alkalmazó film. Egy nemeslelkű és álruhába bújt nemesember a hőse, aki egyedül — egyesegyedül — a saját erejére támaszkodva akarja visszaszerezni a kegyetlen és zsarnok flamand hódítóktól atyái vagyonát, örökségét. Csakhát az ilyesmi nem szokott könnyen menni. Néha nemtelen eszközöket is kellene alkalmaznia annoz, hogy az egyébként „nemes” magáncél megvalósuljon. De ez a fekete kalóz olyan utánozhatatlan lovagiassággal, , férfias és tiszta bátorsággal száll szembe mindenkivel, hogy stílusa akár az illemtan órák tananyagát is képezhetné.

A történet forgatagában előkerül egy rokonszenves, szép szőke hölgy is. akinek az 'a leghőbb vágya, hogy hozzákösse az életét ehhez a bátor, és rettenthetetlen hőshöz. Romantikus és hihetetlenül kalandos jelenetek sora követi egymást, mígnem a néző idegeinek megnyugtatása céljából elcsitulnak a bajok, teljes boldogság honol az utolsó képkockákon.

Félretéve tehát a tréfás túlzásokat, annyit lehet megemlíteni erről a vonzóan érdekes című kalandfilmről. hogy olyah. mint a többiek, legfeljebb talán a környezet egzotikusabb, hiszen a helyszínek közé a iólismert lovagvárak. kies lankák, ősvadonok közé beiktatták a film szerzői a tropikus dzsungel rémségeit, páratlan veszedelmeit, is.

Említésre méltó a szerenlők közöl Kabir Bedi, ez a rokonszenves. iái öltözött, na.evkalapos fiatalember. aki mindvégig vonzó játékkal, egyszerű eszközökkel formalin meg ezt a lehetetlen és el kéozel heteden alakot, s ezzel a iáiékávall eav kicsit, visszaránci- gálja az egész történetet a valóság világába.

Cs. L.

A hegyet elhordják...

i A Vízmű Vállalat új irodaházának tervét úgy alakították, hogy ne kelljen kivágni egyetlen öreg tölgyfát sem.

• A méter- magnsan lckopaszított fenyőfák nem akadályozzák a kilátást a városi tanácsháza előtti

útkereszteződésnél.

Igencsak -meghökkennénk, ha rendelkezésünkre állnának madártávlatból készült fényképfelvételek — mondjuk — városaink másfél—két évtizeddel ezelőtti panorámájáról, s ezek mellé odatennénk a mai állapotot mutató fotókat is. Elsőre persze jóleső meglepődéssel szemlélnénk az új városrészek, lakónegyedek betontömbjeit, a füstöt pipáló gyárkémények köré termett, nem ritkán gigantikus hatású iparvidékeket, az úthálózat betonszalagjait. Mindent, aminek nyoma sem volt azokon a korábbi képeken ... Aztán attól is erősebben verne a szívünk, amit tnár nem látnánk a mostani felvételeken. így tűnne fel igazán meghökkentően, hogy bizony sok zöldterületet is fel kellett áldozni a nagyszerű változásért.

Nem a haladásit kárhoztatjuk. Csak — sajnos esőstől jutnak eszünkbe ilyenkor esetek, amikor nem lett volna feltétlenül szükség fasorok, a tájjellegbe nagyapáink korából beletartozó természeti kincseink kiirtása. Tehát a fölösleges rombolás fájdítja szívünket. Emlékezetünkbe visz- sízacsengenek a közöny, a sunyiság, a cinizmus hangjai: „Csak öt fát fordítottunk ki, mit csinálnak ezért pánikot!” — „Mit kerülgessék a gépek; vágjuk ki!” — „Kitörte az autó; na és?” — „Hogyne, majd módosítjuk a tervet néhány vacak fa miatt!”

Pedig az egészséges, vonzó természeti környezet szintén hozzátartozik a lakályossághoz, közérzetünk egyensúlyához.

— Mindig tiszteltem a finnek természetszeretetét, ök aztán igazán gazdagok erdőben, zöldterületben, mégis drága nekik minden egyes fa, sőt egy esztétikus szikladarab is. Ha épületet terveznek, ezekhez igazodnak; úgy alakuljon az udvar, a ház frontja, hogy az a fa vagy szikla a legszebb helyen álljon benne, előtte.

Tóth Ferenc, . a kiskunhalasi városi népfronttitkár adja ezt a fordulatot beszélgetésünknek, iménti búsongásaink „berekesztéseként" is.

— Mikor jutunk mi el ilyen magas fokú természetszeretetre? — sóhajtom mintegy — s némileg — olyan szándékkal, hogy hátha kiugrik egy kisnyúl a népfrontakciók ilyen irányú tapasztalatainak bokrából.

— Mit szólsz hozzá; már innét. Halasról is tudok „finnes” példát mondani... — És most már vidám felsorolás váltja fel a kíváncsiságfokozó taktikát.

A megyeszerte egyik legszebben fásított városnak ismert Kiskunhalason immár másfél évtizede

meghonosodtak a fenyők az utcákon is. (Mintha finn sugallat segítené hódításukat.) A tanácsháza előtti „karácsonyfasor” oly tekintélyes magasságú már, hogy csúcsaik a vilLanydrótok muzsikáját közelről hallgathatják. Szerencsére nem alattuk nőttek akkorára. Igen ám, de .a fenyőfruskák szoknyáinak széles alsó harangja nemcsak az ő „bokáikat” takarta, hanem a sarkokon, átjáróknál a gépjárművezetők és gyalogosok . kilátását is elzárta. Akaratlanul is veszélyt rejtegetve. Márpedig az emberélet a fenyőnél is drágább.

— Ki kell vágni a sarkoknál levőket! — határoztak egyfelől, és egy fenyővel máris kevesebb lett

— Megálljunk! — vélekedtek

népfrontos-környezetvédelmis

masszebblátá&sal. — Van jobb megoldás is, mint a fakivágás. Nyessük le a fenyők alsó ágait úgy egy méter magasságig, s mindjárt lesz kilátás*

így is történt. Kissé felnyírtaknak hatnak most a kopasznyakú fenyők, de megmenekültek. Még különleges bájuk is van, ahogy miniszoknyában, szép lábszárukat mutogatva örülnek az életnek.

— No de a tervezésbe még csak nem „szólnak bele” a fák. — adom a hitetlenkedőt. Máris cáfol a népfronttitkár.

— Meglepődsz, barátom. A Vízmű Vállalat irodaházának építésekor egyetlen öreg tölgy kedvéért módosítottak a terven. Van pedig az udvarán s odébb vagy tucatnyi ezekből a százados tölgyóriásokból. De ez az egy is drága volt. Nem volt szívük ki- dönteni.

Több példával is szemléltette Tóth Ferenc, hogy Kiskunhalason ennyire közügy természeti értékeink megóvása. No és a zöldterületek folytonos növelése.

— Van olyan környezetvédelmi bizottságunk, amilyenből az országban sem sok lehet. Dr. Csetényi Artúr vezető főorvos, volt járási népfrontelnök az elnöke. Legaktívabb tagjai — oldalukon sok más önzetlen természetvédő társadalmi munkással — Gál István, a Kiskunhalasi Erdészet vezetője, Jaksa Ferenc erdőfelügyelő, Szemerédi László középiskolai tanár, Sta- chó Károly járási főmérnök és korábban Molnár Ferenc balotai erdész.

Micsoda — nemes értelemben vett — földindulás előidézője lett ez a nagyszerű bizottság — alakulása, 1976 tavasza óta is. Csupa nagyszabású akció a város és tágabb övezete zöldterületeinek kiterjesztéséért! A párt, a tanács

és a MÉM Szegedi Állami Erdőrendezőségének összefogásával épült meg a kunfehértói Erdei Ferenc Emlékpark is — a Kiskunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság kivitelezésében. Természetesen a népfront környezet- védelmi bizottsága kezdeményezésére. Ez utóbb említett, Bará- nyi László vezette gazdaság lesz a kivitelezője a sportpálya és a kórház közötti területen létesítendő Felszabadulási Emlékparknak is.

Ez a bizottság vette kezébe Kiskunhalas zöldövezeti tervének lépcsőzetes megvalósítását. (Miután az 11 éve elkészült már, de 10 év alatt nem valósulhatott meg belőle semmi.) S mi mindent elindított azóta, hogy terepjáró kocsival „becserkészték” Halas környékét — zöldövezetnek való területekért. így bukkantak airra a nádas, mocsaras, ingoványos tájékra, szemét- és szúnyogterepre, amely feltöltésre, fásításra kínálkozott...

Természetesen csak lépcsőzetesen ... S nem hiába volt dr. Csetényi Artúr járási népfronté linók; jól kitapasztalta, kik támogatják mindig szívesen és hathatósan a mozgalmat. Most is hozzájuk fordult mindenekelőtt a bizottság. Például a Felszabadulási Emlékpark ügyében személyesen felkeresték őket, társadalmi munka- szerződést kötöttek velük. Első útjuk Halason az állami gazdaság igazgatójához, Katona Istvánhoz vezetett. Aztán a Vörös Szikra és a Vörös Október Tsz következett. Meg a vállalatok: a Vízmű, a Fémmunkás, a KPM Közúti Igazgatóság, Gaimz-MÁ- VAG, Volán, Építőipari V., a KPM Útépítő V., a Fa. és Építőipari Szövetkezet, a Kommunális és Költségvetési Üzem— Majd a környéken: a tompái Kossuth és Szabadság, a balota- saállasi Kossuth Tsz, a Tsz-közi Vállalkozás és az Aranyhomok Tsz, a zsanai Egyetértés, s a közelmúltban a kurvfehértól Előre, a jánoshalmi Jákai^ Petőfi és Haladás Tsz, a Tsz-közá Vállalkozás. De még a halasi járási hivatal útfenntartó üzeme, az Al- só-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a Szőlőskert Szakszövetkezet... És még mindig nem teljes a közreműködők sora

A „földindulást” ennyi is érzékelteti. A terep felitöltéshez föld, homok, ezek kitermeléséhez markológépek. a szállításukhoz gépkocsik, billenősek, simák kellenek. Akiknek nincs blllenőkocsi- juk, onnét két kezük erejével mennek a szocialista brigádok — mint a Fémmunkástól, a Fa- és Építőipari Szövetkezettől. A területeket. eldózerolják; arra is gépek kellenek ... S mindezek működtetéséhez emberek és emberek ...

Ez csak részlet a halasi fásítási, környezetűt alakítási programból. De, gondoljuk, máris mlnd- annyiunk szájára jött a végkövetkeztetés. Ahol ennyien fognak össze értelmes és szép célért, a szó szoros értelmében hegyeket tudnak elmozdítani.

Tóth István

Hajógyártás: fejlődés vagy visszaesés

Néhány évvel ezelőtt az egyik legvirágzóbb iparág a hajógyártás volt. Eddig soha nem képzelt óriás méretű tankhajók hagyták el a gyárakat, és kezdték meg végeláthatatlan útjukat a tengeren.

Kiderült azonban, hogy az utóbbi években a kapitalista hajógyárak túl sok olajszállító tankhajót építettek, amelyek egy része ma is 'kihasználatlanul áll. Ennek eredményeként a nyugati országokban határozott visszaesés tapasztalható a hajógyártásban: Hollandia 1975-höz képest 38, Norvégia 28, az NSZK 25, Spanyolország 17, Olaszország 10, Japán 8,6 százalékkal csökkentette hajógyártását. Japán azonban továbbra is vezet a világ hajógyártásában:

1976-ban 15,9 millió bruttó-re- gisztertonnát gyártott. A második helyen Svédország áll (2,5 millió BRT), majd követi őket az NSZK (1,9), Franciaország (1,7), Nagy-Britannia (1,5), Spanyolország (1,3) és Dánia (1,0 millió BRT-val).

Lengyelország 589 ezer BRT- val 1976-ban a 15. helyet foglalta el a világranglistán. A lengyel hajógyárak 1976-ban a megelőző évihez képest — rendelések híján — csak 18,4 százalékkal kevesebb tonnaürtartalmat

építettek, de értékben ez a termelés 9,3 százalékkal haladta meg az előző évit.

Ami a különféle hajótípusokat illeti, 1976-ban továbbra is a tankhajók álltak az élen; jóval csökkent az úgynevezett kombinált teherhajók gyártása (egyötödével), valamint a halászhajók száma is. Viszont egyes ömlesztett és apróbb anyagok szállítására használt .teherhajókból sokkal többet gyártottak, úgyszintén a gázok és kémiai nyersanyagok szállítására alkalmas speciális hajókból.

Itt mutatkozott meg a szocialista országok hajógyárainak a szerepe. Lengyelország például az utóbbi években a sok munkát igénylő, de értékesebb speciális hajók építésére tért át. Kevesen tudják, hogy a gázszállító hajók 93 százalékát lengyel hajógyárakban állították elő. Ebben a mezőnyben Lengyelország mögé szorult az NSZK. Japán és Norvégia is. Ugyanez a helyzet a kémiai anyagokat szállító különleges teherhajók terén is.

A Szovjetunió változatlanul nagy hajómegrendelő. Finnországban. Helsinki mellett, a Vu- csaani dokkban építették a Szovjetunió számára a képen látható Magnitogorszk nevű tankhajót. 22 csomós sebességet is elér, hossza 204 méter.

Gépkocsi minden 90 másodpercben

Az új szovjet autógyár, a KAMA, a jelenlegi ötéves tervidőszakban minden 90 másodpercben gyárt egy tehergépkocsit. A gyár évente összesen 150 ezer tehergépkocsit szállít a hazai és a külföldi piacra. Ezenkívül a KAMA évente 250 ezer Dieselmotort is gyárt tehervonatokhoz,

autóbuszokhoz. A KAMA gyúr további bővítése körülbelül két év alatt fejeződik be, akkor éri el teljes gyártási kapacitását. Azután gyakorlatilag a szovjet közutakon mozgó árutömeg minden harmadik tonnáját kAMA- gépkocsi fogja szállítani.

A vízijácint - ördögi virág?

Ez a világ egyik legrettegettebb növénye, és sok ország állandó háborúban áll vele. Most egy szakértő bizottság megalakításával Dél-Afrika is csatlakozott a vízijácint elleni hadjárathoz és reméli, hogy új ötletekkel úrrá lehet az ördögi virágon. Ez nem könnyű feladat.

A vízi jácintot riasztóan gyors növekedése és hihetetlen szaporodási képessége teszi veszélyessé. A növény tíz nap alatt megkétszerezheti tömegét. Egyetlen vízijácintból tíz hónap alatt 90 ezer új növény jön létre.

A vízijáclnt a pontederianövé- nyek fajtájához tantozik és hat fajtája van, amely a trópusi Dél-Amerikában szabadon úszó vízinövényként fordul elő. Levegővel töltött levélnyele és jácintszerű kék virága van. A trópusi Afrikában az elohornia di- versifolia fajtája a legelterjedtebb. Ez a vízi gyomnövény teljes mértékben benöheti a kikötőket és csatornákat, ha nem harcolnak ellene állandóan. A vízijáclnt viharos hajtásos szaporodása mellett magokat is termel, amelyeknek csírázóképessé- ge szintén átlagon felüli. A vízi-jácintok még tíz óv után is nagy valószínűséggel kicsírázhatnak.

Míg DóL-Afrika csak ma kapcsolódik be a világméretű védekező harcba annak ellenére, hogy a vízijácint már 1910-ben kellemetlen feltűnést okozott itt. Az Egyesült Államokban 1962 óta a szó szoros értelmében vitairat is létezik, amely részletesen foglalkozik a vízi gyomnövény elleni harccal.

A vízijácint problémájával való intenzív küzdelem ellenére még a mai napig sincs tökéletes módszer a gyom legyőzésére. A megsemmisítés két módját alkalmazzák: a szennyezett vizekről való mechanikus eltávolítását. valamint a tjüvény növekedésének vegyszerekkel korlátozását.

Mind a két módszer új problémákat és nehézségeket vet fel a jácint nélküli vizek elalgásodá- sától egészen az ökológiai egyensúly felborulásáig. Hozzájárul ehhez az. hogy a vízijácint nemcsak káros, hanem hasznos is: a jácintok által benőtt vizek természetes szűrőn keresztül megtisztulnak. Éppen a mai időben, amikor sok szennyvíz károsítja ivóvízkészleteinket, értékesnek bizonyult a vízijácint tisztító ereje. A növény megsemmisítését — főként vízieröműveknél, ahol erre feltétlenül szükség van — éppen ezért vegyes érzelmekkel végzik.

Születésszabályozás Kínában

A kínai kormány szigorú születésszabályozási és családtervezési politikát folytat. Az oxfordi Comparative Education közlése szerint a következőkről van szó:

1. Szabályozni kell a nemi érintkezést, és csak házasságon belül lehet megengedni.

2. A házasságkötésre ajánlott életkor a férfiak számára 27 év, a nők számára 25 év bár a törvény szerint a férfiak már 20 éves korukban nősülhetnek, illetve a nők már 18 éves korukban férjhez mehetnek).

3. A férfiak és a nők ugyanolyan mértékben felelősek a családtervezésért és a születésszabályozásért.

4. A családtervezésnél a következő jelszót kell követni: „Egy gyerek — nagyszerű, kettő — jó, három — elég, négy — túlságosan sok.”.

5. A nők egy-egy„ terhessége között legalább négy évnek kell eltelnie.

6. A gyermektelen házasság nem elegendő ok a válásra.