Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estis: túlnyo­móan borult, párás Idő, előbb nyu­gaton, majd keleten Is havazással. Időnként megerősödő délkeleti, déli szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 2, mínusz 3, legmagasabb nappali hő­mérséklet: plusz 1> plusz S (ok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 29. szám Ára: 90 fillér 1978. február 3. péntek Az előttünk álló feladatokról Tanácskoznak a községi-városi népfrontvezetők Hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter Háromhetes afrikai körútját befejezve, csütörtökön hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter. i Púja Frigyes hivatalos látogatást tett Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaságban, az Angólai Népi Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. (MTI) Megnyílt a latin-amerikai békekonferencia Huszonöt ország küldöttei Mexikóvárosban A békeépítők varsái vdlágköz- gyűlésének határozata szellemé­ben február 1-én Mexikóvárosban megkezdődött a latin-amerikai karibi országoknak a béke, a szuverenitás és a gazdasági füg­getlenség kérdéseiről folytatandó négynapos regionális konferen­ciája. Az ünnepélyes megnyitóra, amelynek elnöki tisztét Romesh Chandra, a BVT elnöke látta el, 25 latin-amerikai és karibi or­szág küldte el delegációját. A kontinens békemozgalmának kiemelkedő jelentőségű rendezvé­nyén megfigyelők vesznek részt a Szovjetunióból, az Egyesült Ál­lamokból, Kanadából és Afriká­ból. Küldöttséggel képviselteti magát a Polisario front és a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet. Az ünnepélyes megnyitót kö­vetően, amelyen Romesh Chand­ra méltatta a világ békemozgal­mának az antifasiszta és impe­rializmus-ellenes erőknek az el­múlt években Nyugat-Európában, Ázsiában és Afrikában elért eredményeit, a konferencia 5 bi­zottsága megkezdte munkáját. A bizottságok munkáját és a végső dokumentum összeállítását kerekasztal-beszélgetések véle­ménycseréi segítik az elkövetke­ző négy nap során. (MTI) Munka és könyv A Mezőgazdasági Könyvhó­nap gazdasági életünk és könyvkiadásunk közös ünne­pe. Gazdasági életünké — pon­tosabban: mezőgazdaságunké —, amelyben napjainkra ki­alakult, s a jövőben mind fontosabbá válik szakembe­reinknek. a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz szükséges felké­szültsége, a ma — sőt: a hol­nap — gazdálkodási módsze­reinek, termelési eszközeinek ismerete. S a hagyományos rendez­vénysorozat könyvkiadásunk ünnepe is, amely a nyomdai gondok és a mezőgazdaság rohamos fejlődése ellenére né­hol már sikerrel igyekszik kielégíteni ezeket az igénye­ket. Nem egyszerű feladat ez, hiszen az elmúlt két évtized alatt megváltozott mezőgaz­daságunk szerkezete, s meg­változott az e tárgyú könyvek jellege is. Míg a negyedszáza­da megjelenő könyvek mező- gazdaságunk alapkérdéseit tárgyalták, a nagyüzemi gaz­dálkodás kérdéseivel foglal­koztak, addig napjaink­ra megváltozott a me­zőgazdasági könyvek tartalma, átalakult az olvasók köre. Míg an­nak idején könyveink szinte kizárólagosan csak az új­jal ismerkedő parasztsághoz szóltak, addig napjainkra ketté vált az érdeklődők köre. Fel­nőtt egy erőteljes, nagyüzemi szakembergárda, amelynek szakmai felkészültsége, techni­kai tájékozottsága szakirodal­mat kíván, s igényli is a fej­lődéssel lépést tartó, a mo­dern gazdálkodással együttha­ladó ismereteket. Ezzel párhuzamosan létre­jött a háztáji gazdálkodók, kiskert-tulajdonosok rétege, akik, bár népszerűbb és egy­szerűbb formában, szintén a könyvektől várják ismereteik gyarapítását. E kettős feladat teljesítésé­ről, fejlődésének lehetőségeiről ad számot mezőgazdasági könyvkiadásunk a február 3-án kezdődő könyvhónapban. A kiadott félmillió példány, s a rendezvénysorozat esemé­nyei nagy segítséget adhatnak ahhoz, hogy könyvkiadásunk a jövőben minden eddiginél eredményesebben járuljon hozzá mezőgazdaságunk tevé­kenységéhez. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa legutóbbi ülésén megvitatta és elfogadta a moz­galom megújított működési szabályzatát és az idei fel­adattervet. A szabályzat — ame­lyet annak idején lapunkban is ismertettünk — a mozgalom leg­fontosabb feladatait körvonalaz­za, mindenekelőtt azt a VI. népfrontkongresszuson megfo­galmazott célkitűzést, miszerint a közéletbe mind több állampol­gárt kell bevonni. E nagyszabá­sú, és politikailag igen jelentős program során a népfront kap- csolátot tart a helyi tanácsokkal, állami szervekkel, üzemekkel, szövetkezetekkel és intézmények­kel. Természetes tehát, hogy mindezen feladatok megoldásá­ban nagy szerepük van a nép­frontmozgalom helyi vezetőinek, a városi és községi titkároknak. Ennek tükrében mondhatjuk azt, hogy tegnap fontos tanáw'- kozás kezdődött Kecskeméten: Bács-Kiskun megye százhat községe és hat városa népfront- vezetőinek részvételével. Miről is volt, illetve lesz szó a három nap alatt? Csütörtökön délelőtt — dr. Bodóczky Lászlónak, a HNF megyei elnökének megnyi­tója után — Terbe Dezső, a Bács-Kiskun megyei pártbizott­ság titkára tartott előadást. A téma nem kis jelentőségű: a népfrontbizottságok feladatai a lakóterületi mozgalmi munka fejlesztésében, figyelembe véve az MSZMP KB Titkársága 1977. október 24-i határozatát, illetve a HNF Országos Elnöksége ta­valy novemberi állásfoglalását. Az új működési szabályzat egyik passzusa is megfogalmazza, hogy a tanácsok és a népfrontbizott­ságok egybehangolt cselekvése erősíti a szooialdsta államszerve­zet működésének hatékonyságát, hozzájárul ahhoz, hogy a szocia­lista demokrácia a mindennapok gyakorlatává váljék. A tanácskozás résztvevői — a mindenre kiterjedő, valóban ha­tékony munka érdekében — cso­portokban folytatták délután a téma feldolgozását. Ma délelőtt — az MSZMP Oktatási Igazgató­ságán — Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese az ötödik ötéves terv megyei fel­adatainak időarányos teljesítésé­ről és az idei feladatokról tart előadást. Ezután Károly Ferenc, a megyei tanács csoportvezetője a tanács—népfront együttműkö­dés tapasztalatait elemzi és a népfrontbizottságoknak a közéle­ti demokratizmus fejlesztésében betöltendő szerepéről beszél. A megye közművelődési helyzetét, és az ebből fakadó népfrontos feladatokat Bodor Jenő, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője foglalja össze. Az előadásokat délután csoportos foglalkozások követik. Szombaton az időszerű nem­zetközi kérdésekről dr. Széles Adolf, az MSZMP Központi Bi­zottsága külügyi osztályának munkatársa tájékoztatja a köz­ségi népfrontbizottságok titká­rait, majd a dr. Bodóczky László által vezetett fórummal ér véget a háromnapos tanácskozás B. J. Az év első hónapja a házgyárban Készülődés a tavaszra a Bács megyei A nagyjavítás alatt is zavartalan a termelés Állami Építő­ipari Vállalat főmérnökségénél jártunk, s tájékoztatót kértünk az év első hónapjának eredményeiről. Fáy Ferenc főmérnök éppen vendégeket búcsúztatott. — A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat képviselői jártak nálam — mondja a már eltávo­zott vendégekről. — «rost beszél­tük meg a korábban kötött szer­ző'1 •' - teljesítésének részletes fel­tételeit. Eszerint a napokban kezdjük meg a Gödöllőn létesülő lakótelepre 240 lakás szállítását. További új megrendeléseink: má­jusban indítjuk útnak az első panelszállítmányt Szigetszent- miklósra, ahol év végéig 210 ott­hon épül. A harmadik negyedév­ben Pécsre szállítunk 300 lakást. — Hogyan zárták a múlt esz­tendőt. s hogyan kezdték 1978-at? — Tavaly 2250 lakást gyártot­tunk. Ha azonban egyéb termé­keinket — az acél'hálót. betont, gépészeti berendezéseket stb-t is ! ide számítjuk. 2650 lakásnak felel ■ meg teljesítményünk. ■ — Term elésünket jelentős mér- t ítékben akadályozta az időnként erőteljesen jelentkező alapanyag- hiány. Most megnyugvással mondhatom, hogy januárban már nem gátolta anyaghiány a mun­kánkat. Szocialista szerződést kö­töttünk a MÁV-val. a szállítás, a Kavicsbánya Vállalattal a ka­vics az ÉPTEK-kel. a betonacél- ellátás biztosítására, és szorosabb­ra fűztük kapcsolatainkat az ÉP­ÍTI 1. számú kirendeltségével is. Nem utolsósorban ennek köszön­hető. hogy januárban 215 lakást gyártottunk. minden zökkenő nélkül. — ő munka- és üzemszervezési | intézkedések végrehajtása, vala­mint a gépészeti főüzem százöt­ven dolgozójának három műszak­ban végzett lelkiismeretes mun­kája az első hónap eredményei­nek elérésében fontos szerepet I játszott. Január első napjaiban [ ugyanis megkezdődött, s március } végéig tart az évenkénti nagyja- i vitás. Nos. mintha nem is lenné­• Az Ady Endre szocialista brl^ gád két tagja a fürdőszoba tér^ elemgyártó sablon oldalfalait ja­vítja. • A betonkeverő alig ncgy napig volt kivonva a termelésből. Ke­zelője — Szekér Sándor — elé­gedetten mondotta: Jobb, mint új korában... * Az enyhébb időjárásnál kiengedett a föld. A keceli határban szán­tanak a szövetkezeti traktorosok. (Pásztor Zoltán felvétele.) A szőlő negyven százalékát megmetszették Feszített tervet teljesített túl a mezőgazdaság 1977-ben. A magas szintet az idén az előirányzat szerint két-három százalékkal túlszárnyalni a korábbinál is nagyobb feladat. Az, hogy ennek mennyire sikerül eleget tenni, függ attól is, hogy a gazdaságok miként készülnek a tavaszi nö­vényápolásra, vetésre, az idő­szaknak megfelelő napi teendők­re. Nem lesz könnyű feladat a népgazdasági tervben előirányzott termelésnövelés, de remélhető, hogy a mezőgazdusági dolgozók ez évben is helytállnak. Ha eh­hez még elegendő, korszerű ter­melőeszköz. gép, műtrágya és egyéb párosul, akkor az év vé­gén ismét megelégedéssel ve­hetjük tudomásul; jó esztendőt zártunk. Addig azonban még sokat keli tenni. Tavaly a nagyüzemek már kilencvenhét és fél ezer hektáron folytattak iparszerű termelést. Jobbára ennek, valamint a ked­vező időjárásnak köszönhető, hogy nőtt a búza. a kukorica, a zöldség, a gyümölcs hozama. A jó eredményt lehetséges túlszár­nyalni, ha a gazdaságok kihasz­nálják a termelés tartalékait. Az elmúlt hetekben a mező- gazdasági szövetkezetek elkészí­tették az 1978-as ütemterveket, amelyek jól tükrözik a mező- gazdasági termelés ötödik ötéves tervének időarányos feladatait. Ennek alapján dolgoznak a gaz­daságokban, készülnek a tavaszra. A vetőmagvak kiszállítása az üzemekbe teljes erővel folytató­dik. Az erő- és munkagépek fel­készítése a tavaszi idényre, rég­óta tart. A vetőmagvak minősége jó. s általában minden fajtából elegendő áll a gazdaságok ren­delkezésére. Burgonya-vetőgu­móból sincs hiány, ami nem mondható el az ültetőgépről. Eb­ből sajnos nem tudott elegendőt beszerezni a kereskedelem. Február elsejére a megye sző­lőültetvényeinek 40 százalékát megmetszették. Több helyütt a sorok kiszélesítésével teszik gépi művelésre alkalmassá a szőlős­kerteket. A szőlő- és gyümölcs­telepítés talajmunkája, tápanyag­pótlása is halad. Az őszi kalászosok nehezen viselik a hó nélküli telet. A szakszerű ta­lajerő-pótlással a lemaradás pó­tolható. A megye gabonavetésé­nek 40 százalékán a légi és szán­tóföldi gépek segítségével befe­jezték a fejtrágyázást. A hartai Lenin Termelőszövetkezet csak­nem 1200 hektáros búza vetéste­rületéről a termesztéstechnológia gondos betartásával 10 százalék­kal több termést szándékozik be­takarítani. A szövetkezet tagsága a téli felkészülés mellett figyeli a ha­tárt, hol van szükség gyors be­avatkozásra. A tavalyi 43,1 má­zsás hektáronkénti búza átlagter­méssel szemben megyei átlagban szeretnék elérni a 44 mázsát. A kukoricatenmesztés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az ágazat jelentős tartaléka még nincs ki­használva. Sokszor 15—20 má­zsás hektáronkénti termésátlag­különbség mutatkozik az üzemek között. A háztáji gazdaságok többségében sem mindig terem meg az a mennyiségű kukorica, amennyit a jobb szervezéssel, korszerűbb technológia bevezeté­sével ettől az ágazattól várhatná­nak a szövetkezeti gazdák. A ta­karmánytermelés növelésére pe­dig szükség van, mivel örvende­tesen nőtt az állatállomány Bács- Kiskunban. Óriási tartalékok rejlenek a megyében található mintegy 130 ezer hektár rét és legelőben. Okszerű hasznosítását (Folytatás a 2. oldalon.) • A betongyár fontos munkahelye a vezérlőpult, Kalocsa Istvánná és Pólyák Lászlóné kezeli. A berendezés a betongyártáshoz szükséges adalékanyagok arányát ellenőrzi. nek gyárunkban javítás alatt álló gépek... A már kijavított gépek egyébként jól állják az újbóli igénybevételt, vagyis a gépészeti főüzem dolgozói gondos munkát végeitek, s bízom abban, hogy ezután sem lesz tevékenységük ellen kifogás. — Idei tervünk egyébként na­gyobb, minit a tavalyi. Az év vé­géig 2600 lakás paneljeit kell le­gyártanunk. Ügy igyekszünk, hogy december végén 'túlteljesítésről is beszámolhassunk. Most készül a főmérnökség szocialista brigádjai­nak eprséges vállalása, majd ezt követően a kollektívák a maguk külön felajánlásaikat is megteszik. A szocialista munkaverseny min. den bizonnyal ezúttal is segíteni fogja közös céljaink elérését — mondta befejezésül Fáy Ferenc főmérnök. O. L. Felajánlások az ország különböző részéből A Naplementé című film hatása A Magyar Te­levízióban két este is láthatta a nagyközönség, hogy milyen nehéz körülmények közt, mennyire elhagyatottan, sú­lyos gondoktól terhelve él Bács- Kiskun tanyás részein az idős emberek egy része. Nos, alig ért véget a Lakatos Vince rendező által készített dokumentum-film, máris tömegesen jelentkeztek a magánszemélyek és kollektívák, hogy segítsenek a rászorulóknak. A megyei tanács által összehívott ankét, s a tévében sugárzott film egyaránt gyors cselekvésekre sür­getett. A társadalom egészének érzékenységét és felelősségét szá­mos tény, sok beszédes adat bi­zonyítja. A sokféle reagálás közül csak néhányat említünk meg ez alka­lommal. Üzemi és termelőszövet­kezeti dolgozók, diákok, művész­kollektívák. úttörők és szocialista brigádok fogtak össze a jó ügy érdekében. Egyes iskolákban osz­tályfőnöki órákon tárgyalták meg a dokumentumfilmet és az abban is megfogalmazott további tenni­valókat. De úttörő foglalkozáso­kon, KISZ- és párttaggyűléseken is szóba került a téma. Máris konkrét előrelépést je­lent az öregek sorsának javítása érdekében kifejtett erőfeszítések­ben az, hogy a kecskeméti és a kiskunhalasi járásban száz, illet­ve ötven hellyel kívánják bőví­teni a szociális otthonokat. Még­hozzá a lehetőségekhez képest minél előbb. Ugyanígy határoztak Kiskunfélegyháza város vezető testületéi is. A kecskeméti Törek­vés Termelőszövetkezet viszont kereken egymillió forintot aján­lott fel erre a napjainkban oly­annyira előtérbe került probléma javítására. Különösen értékes az a tény, hogy túl megyénk határain Is megmozdult az ország társadal­ma. Borsodi bányászok, budapes­ti diákok, dunántúli tsz-tagok ét mezőkövesdi kenyérgyári dolgo­zók küldték el a Bács-Kiskun me­gyei Tanács végrehajtó bizottsá­gához a jelentkezésüket: segíteni akarnak. A megyénktől távoleső Gyermely község Petőfiről elne­vezett termelőszövetkezete példá­ul százezer forintot ajánlott fel a nemes célra. A Mikroszkóp Szín­pad művészei ugyanakkor elha­tározták. hogy két kecskeméti elő­adásuk teljes bevételét az idős emberek megsegítésére felajánl­ják. Külön is említésre méltónak és rendkívül értékes közreműködés­nek tarthatjuk, hogy a Fémmun­kás Vállalat kecskeméti gyára KISZ-bizottsága a fiatalokhoz fel­hívással fordult annak érdekében, hogy a „KISZ az öregekért” moz­galomba minél többen bekapcso­lódjanak. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom