Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. február 18. KÉPZŐM KÉPBEN Absztrakció vagy realizmus? Az új realizmus korunk Igen jelentős, az irodalomban, színház- és filmművészetben is fellelhető áramlata. Híveinek jó része haladó, forradalmár meggyőződésű művész. Az irányzat létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint azoknak a kitűnő művészeknek az útja, akiik megjárván a modernizmusok Iskoláját, végül is visszatértek a természetelvű ábrázolásmódhoz. A legnagyobb modern mester, Picasso legelvon- tabb korszakaiban is gyakorolta a valósághű festést, rajzolást. Lényegében a XX. századi új- realizmus körébe sorolható a szocialista realista művészet Is, amely az 50-es években a szocialista országokban jó néhány maradandó alkotást teremtett. A személyi kultusz éveiben uzonbun a valóság erőszukoLt szépítése, a rosszul értelmezett közérthetőség a múlt századi realizmus stílusának szolgai másolása elsekélyesí- tette ezt az ábrázolásmódot, Felismervén, hogy vulóban korszerű szocialista művészet nem alakítható ki a modern irányzatok vívmányainak alkulmuzása nélkül, a szocialista országok művészei már jó Ideje új utakon járnak. A véglegesen absztrakt művészet ellen Időnként fellázad u közízlés. Rövid időre, mert hamar kiderül, hogy a tudományos és technikai forradalom korában nem lehet elavult stílusokut feléleszteni, A hasonló törekvések torz megnyilvánulása volt a 80- as években a rövid életű Popart (a „népszerű művészet” rövidítése.) Az absztrakció hazájában, Amerikábun keletkezett „művészet" hívei különféle köz- használatú tárgyak, gipszfigurák egymás mellé állításával Igyekeztek újszerű hatásokat elérni. Eljárásuk a végleges absztrakció ellentéte: u pőre valóság meghökkentő tálalása. Többszörösére növelhető a gyepek termése • A. Armenteros: Az Inspirátor. Modern grafika. • Somogyi József: Martinász. Dunaújváros. Mindezek után kérdezhetné valaki: végül Is melyik jobb, igazi művészet? A realista vagy az absztrakt? A kérdés így helytelen. Nem a stílus, a formál ág,“ milyensége, hanem a valóban korszerű mű Jelenti a minőséget: akár absztrakt, expresszív, szürrealista, vagy természetelvű. Vége SSS888SS» Munkafegyelem vízierőmű Legutóbb hívatlan-akaratlan hallgatója voltam egy reggelt eszmefuttatásnak. Három jól megtel met't fiatalember éppen azt. tárgyalta meg, hogy ha majd ..kimennek a területre", hová rejtik e szerszámokat, a -létrát, a festéket. Aztán gyorsan megnézik a garanciális lakást — és Irány a kocsma. A témát az Juttatta eszembe, hogy egyik szakfolyóiratunkban fölmérést publikáltak — éppen a munkafegyelem tárgyköréből. Ebből az is kiderült, hogy a kivitelező építőiparban számlálták ösz- sze a legtöbb igazolatlan mulasztóit 1973-ben. Az engedélyezett — de nem fizetett — távoliét szintén Itt volt a legnagyobb. A Központi Statisztikai Hivatal szakemberei megállapították, hogy az úgynevezett szubjektív — a munkáltatótól vagy a munkavállalótól függő — okok között vezető helyen szerepel az igazolatlan mulasztás: e miatt az Iparban 890 ezer, a kivitelező építőiparban 343 ezer, a szállítás és hírközlésben 162 ezer munkanap esett ki, A kialakult helyzet okait Idézve — sajnos —, közhelyszerű megállapításokat tehetünk, Mert ki ne hallotta volna elégszer, hogy az Igazolatlan távollétek nugy részét a munkahelyek gyenge szervezettsége, az ellenőrzés hiánya vagy éppen a munka díjazásában rosszul alkalmazott érdekeltségi rendszer teszi lehetővé, Ügy látszik —- az 1973-ös helyzetet értékelő fölmérés óta Is — az építőipar még mindig csak keresi azt u módszert, amelynek alapján a legmegfelelőbb érdekeltséget lehetne megvalósítani, Nem lenne helyes persze, ha csupán munkakerülésnek fognák fel a mulasztásokat, Köztudott, hogy az állami építőipar munkásainak Jelentős része változatlanul. rendszeresen kirándul a ma- gárikisiparba. Esténként, hét végén, vagy éppen műszak közben. Maradva lakótelepi példánál: a maszekolás megállíthatatlanul növekvő lehetőségét sajátos módon Itt, maga az állami ipar termeli újra, A sok hibával, rosszul elkészített lakások kínálják a délutáni — vagy éppen hivatalos műszakban elvégzendő maszeküzleteket a tapétázóknak, festőknek. parkettázóknnk. vízvezetékszerelőknek, csempézőknek és — ki győzné felsorolni, hogy még hányféle szakma képviselőjének. Tény, a szakma tiszteletreméltó erőfeszítéseket tesz. Nincs olyan termelési tanácskozás, brigádgyűlés és felajánlás, ahol e téma ne kerülne szóba. A vállalatok újabb és újabb módszerekkel kísérleteznek a teljesítmények elbírálásában — ezzel Is a fegyelmezettebb, pontosabb munkára Igyekeznek ösztönözni dolgozóikat. Am ennek ellenére az eredmény Igen szerény. Azért, mert aki ehhez a problémához nyúl — nyomasztó gondokkal találja szemben magút. Krónikus munkaerő- hiánnyal, az építési határidők és pótlandó munkák szorításával. Lényegesen Javítana tehát a helyzeten, ha sikerülne a realitások medrébe terelni a beruházási, építési tevékenységet. Ezzel pedig nem csupán a nemzeti Jövedelem fölhasználásának kitűzött cél szerinti arányait lehet Jobban betartani. ugyanis a túlfűtött beruházási láz enyhítésével lépéseket tehetünk a munkafegyelem megszilárdítása irányában, Az építési kereslet- és kínálat megfelelőbb összhangjával a szorító munkaerőgondok 1« csillapodnának, Ilyen körülmények között az építőipar Irányitól az eddigieknél sukkal határozottabban követelhetnék meg a pontos, fegyelmezett munkát, ’ M. I, A Vietnami Szocialista Köztársaság egyik legfontosabb feladata a Viillamosenergla-termelés fokozása. Bár az ország északi felében a termelés ötszörösére nőtt az elmúlt tizenöt év alatt, ez mégis kevés. A vietnami erőművek többsége elavult, teljesítményük alacsony. Ezért is olyan nagy jelentőségű a Vörös folyó mellékágán, a Fe- kete-folyón szovjet segítséggel felépítendő Hoa-btah vízierőmű, A két ország szakemberei nemrég fejezték be az előkészítő munkálatokat. A vízierőmű a Vörös folyó deltájában levő települések energia- ellátásának javítása mellett, védelmeit nyújt majd a gyakori árvizek ellen Is, Szintén az ország energiaellátását segítik majd a Knuan-gninh és Bakhti tartományokban végzendő kőszénfeltárások, s az ország északi és déli részén levő kőolaj kitermelése. Az utóbbi időben hozott, a mezőgazdaságra vonatkozó rendelkezések, határozatok nagymértékben hozzájárultak az ágazatok fejlődéséhez. A szarvasmarha- és juhprogram meghirdetése azonban nemcsak közvetlenül az állattenyésztés e két ágazatára vonatkozik. Hiszen az állatokat okszerűen, olcsón kell takarmá- nyozni és ebben is előre kell lépni. A szántóföldeket a gazdaságok igyekeznek minél Inkább áz árunövényekkel hasznosítani. De akkor hol lehet megtermelni az állatok számára az óriási mennyiségű tömegtakarmányt? A gyepterületeken. Félreértés ne essék, nem az elhanyagolt, csupán gyepként nyilvántartott bozótokra, gyom borította részekre gondolok, hanem azokra a gyepekre, amelyeket művelnek, műtrágyáznak, öntöznek és amelyek ezért az ápolásért nem ritka esetben hektáronként 300 mázsánál is több zöldterméssel fizetnek. Sajnos, Bács-Klskun megyében a gyepet sok helyütt kezelik mostoha gyerekként. Nem hiszem, hogy túl erős kifejezést használtam, hiszen a megyében 147 ezer hektár gyepet tartanak nyilván. Ebből a különféle környezeti tényezők miatt nagyüzemi művelésre mintegy 80 ezer hektár alkalmas. Ennek azonban alig felét művelik nagyüzemi módszerekkel. Öntözésre például 4080 hektáron berendezkedtek ugyan a gazdaságok, de ténylegesen esőn kívül csak 3310 hektár gyep kap vizet. Találunk-e kedvezőbb tapasztalatokat is a gyepgazdálkodásban? Igen. Elérkezettnek látszik az az idő, amikor a gyep lassan elfoglalja azt a helyet, amit megérdemel. A megyében a nem nagy tápértékű, kis tömeget hdó homoki- sziki gyepek őshonosak. Ezek termőképességét és beltartalmi értékeit felújítással, újratelepítéssel jelentősen lehet növelni, mondjuk akár négyszeresére is. • Igen, de a megye adottságait is figyelembe kell venni, azaz telepíteni akkor érdemes, ha a leendő termőterületet rendbeszedj,ük, talaj- javítással, meliorációval, terep- rendezéssel és a vízgazdálkodás szabályozásával. Mindez azonban nem olcsó mulatság, hektáronként tíz, húszezer forint. Így tehát nem véletlen, hogy a gyep telepítésére, felújítására az állam támogatást biztosít a gazdaságoknak. Bács-Kiskunnak 1976-tól öt évre 28,6 millió forintot. Elsősorban azok a gazdaságok kapnak ebből az összegből, amelyek a takarmánytermő területüket csökkentik az árunövények javára, illetve az egyéb melléktermékeket, például kukoricaszárat, répafejet Is jobban felhasználják a takarmányozási gondok enyhítésére. így évente 1500—2000 hektár gyepet tudnak a gazdaságokban hasznosíthatóvá tenni. Hogy megérl-e? A gondozott, úgynevezett extenzív gyepek a megyében hektáronként átlag 13 mázsa szénát adnak, a telepített gyepek 80—70 mázsát és ha még öntözik Is a telepítés után, akár 80—85 mázsa szénát is betakaríthatnak egy hektárról. Márpedig a megyében mintegy 236 ezer kérődző, juh és szarvasmarha vár a gyepből nyert tömegtakarmányra. A telepítés után jelentkező gondokkal a gazdaságok már nehezebben birkóznak meg. Vannak ugyan korszerű ápoló- és betakarítógépek, de ezek beszerzése körülményes, nem beszélve az árukról és arról, hogy egyetlen gazdaság nem tudná optimálisan kihasználni ezeket. A kooperációs lehetőségek viszont adottak, csak élni kellene velük. Hazánkban már szinte minden növénykultúrát termeszthetnek rendszerben a gazdaságok. A gyepgazdálkodás jövője ugyanúgy a rendszerek szervezésében rejlik,‘mint mondjuk a kukoricáé. Néhány Jó kezdeményezés ezért a megyében is akad. Például: bemutatók szervezése, illetve tapasztalatcserék. A gyepgazdálkodás olyan ágazat, amelyben látni kell az egész folyamatot az irányító szakembernek. A telepítés előtti munkáktól a vetésen, a betakarításon, a legeltetésen keresztül a kibocsátandó végtermékig, a tejig, a húsig. Megérdemel ez az ágazat egy olyan irányitó szakembert, aki csak ezzel foglalkozik, nem pedig csupán egyéb bokros teendőik közt sokadirangú feladatként tartja nyilván a gyepet. A megye gazdaságaiban időszerű lenne ezt a gyakorlatot bevezetni. O. E. • Papd! Márta, a nőt szabók megyei győztese büszkén mutatja Kapus Imre szaktanárnak az ajándék» bu kaputt díszes kulcsot. Megyei döntők után az országos versenyre készülnek Korábban beszámoltunk arról, hogy február első két hetében a Szakma kiváló tanulója verseny megyei döntőin több kiskunfélegyházi Ipari tanuló szerezte meg az első helyet, s az országos versenyen való részvétel jogát. Megírtuk, hogy a női szabók közül Papdi Mária, a férfiszabók közül pedig Kiss Franciska lett az első. Most arról adunk számot, hogy a Habselyem Kötöttárugyár félegyhú. zi gyáregységének tanulói hogyan készülnek az országos döntőre. Papdi Máriával, a 608. számú Szakmunkásképző Intézetben találkozunk. A szőke lányka kissé elfo- gódpttan számolt be a versenysorqzat eddigi eseményeiről. — A versenyén" "való részvétel tulajdonképpen.,)» már tavaly, másodikos koromban felötlött bennem — meséli —. Akkorlbun sokat beszélgettem Mészáros Katival — akit egy kicsit Irigyeltem Is, mert megszerezte a megyei első, majd az országos helyezést. — Vajon, miért ne versenyezhetnék jövőre én is? Hát — így kezdődött. A házi versenyek után nagyon bíztam abban, hogy a megyein Is sikerül helyezést szerezni. Sokat segített a felkészülésben Réz Józsefné, a szakoktatóm, akitől a vetélkedő előtt sok apró szakmai fogást tanultam. Az elméleti felkészítésért külön köszönettel tartozom Kapus Imre szaktanárnak. — Izgult a versenyen? — Csak addig, amíg meg nem kaptam a feladatot. Amikor már előttem volt a műszaki leírás, a modell és a szükséges „alkatrészek”, nyugodtan lát. tam munkához. Fél kilenckor kezdtünk, s egy órára kellett volna megvarrni a vizsgamunkát. Én már tizenkettőkor elkészültem a világoskék mintás yer- sey lánykaruhával. Azt hiszem, mondanom sem kell, mennyire megörültem az első helyezést jelentő magas pontszámnak. Az óraközi szünetben sikerült néhány szót válta. ni Kapus Imre szaktanárral is. — Elsős kora óta tanítom Marikát, s már akkor feltűnt az ügyessége, ö az a fajta, akit minden érdekel, ami a szakmájával kapcsolatos. Szinte biztos voltam abban, hogy előkelő helyezést szerez a döntőn, Ami az országos versenyt illett — korai lenne még jósolni, de én nagyon bízom Marikában ... — mondja. A férfiszabók ezen a napon a gyárban vettek részt gyakorlati oktatáson. — A többiek már elmentek, de Kiss Franciskát még nem láttuk, — hallottam a portán a felvilágosítást. — Ml még egy kicsit „túlórázunk” — mondja tré. fásán Görög László szakoktató. — Nem sajnáljuk az Időt, s amikor a többiek már elmentek, nyugod- tabban tudunk készülni Franciskával a nagy erőpróbára. — Nem tudom még, hogy ml lesz n vizsgafeladat — mondja Kiss Franciska. — Éppen ezért Laci bácsival igyekszünk átvenni a szakmával kap• A Habselyem Kötöttárugyár tanműhelyében Görög László szakoktató segítségévet Kiss Franciska már az országos versenyre készUl. Opauszky László (elvételei csolatos lehető legtöbb feladatot. Izgulok-e? Nem. Nem ismerem ugyan a többiek tudását, de úgy érzem, hasznosan töltöttem itt az időt három évig. Nagyon elégedett vagyok, mert nap mint nap tapasztalom, hogy a gyárban, mint az intézetben nagyon alaposan és körültekintően foglalkoznak) mindnyájunk oktatásával. Nem jártam még Kaposváron, s az már külön örömet jelent, hogy három nap alatt módom les* megismerkedni a várossal is. Természetesen nagyon jó lenne, ha az első helyen végezve lehetnék szakmunkás, de ha nem Így lesz, akkor sincs búj. Megkapom a képesítést majd a nyáron a többiekkel és ősszel kezdem újra a tanulást. Remélem, sikerül megszerezni a munka melr lett az érettségi bizonyítványt Is... O. L. Számítástechnikai vetélkedő A KISZ Bács-Klsikun megyei Bizottsága, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezete és a Petőfi Népe szerkesztősége számítástechnikai vetélkedőt hirdet, A vetélkedőn részt vehet minden 33 év alatti Bács-Klskun megyei fiatal, A vetélkedő hatfordulós, Az élső öt forduló kérdései a Petőfi Népe szombati számaiban jelennék meg, Az első forduló kérdéseit a február 25-1 számban közöljük, A megfejtések beküldési határideje: a megjelenést követő hét szombat déli 12 óra, A megfejtéseket a következő címre kell beküldeni: KISZ Bács- Klskun megyei Bizottsága, 6000 Kecskemét, Május l, tér 5, Kérjük a borítékra ráírni: l-j-l»10, Minden forduló eredményét értékeljük, és a helyes megfejtők között fordulónként tíz könyvet sorsolunk ki, A nyertesek névsorát és a rövid megoldásokat a kérdések meg Menését követő második hét szombati számában Ismertetjük, A B, fordulót, mint döntőt, Kecskeméten rendezzük, ahol az öt fordulóban a huszonöt legjobb eredményt elért versenyző vesz részt. A vetélkedő döntőjének előzetes időpontja: 1978, április 12, A döntőbe jutottak külön értesítést kapnak. A vetélkedő díjai és jutalmai a következők: I. díj egyhetes NDK utazás — szakmai látogatással egybekötve, II, díj tízműveletes zsebszámológép III, díj hatműveletes zsebszámológép IV, díj 400 forintos könyvcso- truig \ V, díj 200 forintos könyvcsomag A hatodik helyezettől a 25, helyezettig egy-egy értékes könyv, Az eredményes felkészítést segítik az alábbi művek: Trade— Herkelmunn—Schwarzer: Számítástechnikai alapismeretek, Számítástechnikai kislexikon, A. Ralston: Programozás és száimí- tógéptudomány, Számítógép és az ember (sorozat), Számítógép és alkalmazása (sorozat); Dobrovn- nl Tibor: Számítógép alapismeretek, továbbá az 1977, évben megjelent napi- és hetilapok. Maszkok mesterei A Mongóliába látogató turisták szívesen vásárolják a különleges maszkokat. A Mongol Művészek Szövetséginek műhelyében évente 15 ezret készítenek. Alapanyaguk gipsz, festék, lakk is arany- borítás, A maszkokat ötvös munkával. fantáziával, mesteri tudással formálják. A gyűjtök nagy örömére újabban enyvezett papírból alakítják a maszkokat, így könnyebben szállíthatók és festésük, színárnyalataik Is tartósan megmaradnak, A maszkkészltés gyökeret a vusszi múltból erednek, amikor nélkülük elképzelhetetlen volt az ünnep, Most ez a művészet újjászületik, A lipcsei, a plovdtvi, a zágrábi nemzetközi vásárokon na oy sikere volt a mongol maszkoknak,
