Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-17 / 41. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1918. február 11. péntek SZESZ, BORKŐSAV, TAKARMÁNY Hasznos termékek a törkölyből Tíz évvel ezelőtt kezdtek építeni Kunfehértón olasz tervek alapján a borkösavitzoniet. A rendszeres termelés 1911-ben kezdődött meg. Előző esztendőben a Kiskunhalasi Állami Gazdaság gesztorságával egyszerű társulás alakult. Ehhez az Ügyintéző állami gazdaságon kívül még húsz mezőgazdasági nagyüzem és állami gazdaságok kereskedelmi Irodája csatlakozott. A jelentős beruházás célja az volt, hogy a szőlőterületnél jelentkező nagy mennyiségű melléktermék. a törköly, ne menjen veszendőbe. Alkalmas ugyanis szesz- gyártásra. kálciumtartarútot készítenek belőle, amely a borkősav alapanyag. A borkősav a további gyártási folyamatok eredménye. Ezenkívül készítenek fehérjepótló itaikarmányt. karbavitidet. A társulásban részt vevő szőlőtermesztő gazdaságok mind ide szállítják a törkölyt. Az üzem idei tervének teljesítéséhez csaknem 300 ezer mázsa kell ebből a szüreti melléktermékből. Szükséges azt is elmondani, hogy a borkőből is készítenek kalciurntartará- tot, majd borkősavat, a seprőből pedig szeszt és szintén borkősavat. Kárpárti Ádám üzemigazgató elmondja, hogy tavaly hozzákezdtek a felújításhoz. Közben nem állt le a termelés, ha csökkent is a teljesítmény. Az elmúlt esztendőben 3660 mázsa barkósa vat, 79 350 mázsa karbavitidet. 642 ezer hektoliter szeszt gyártottak. A felújítás lehetővé tette a termelés további növelését, javultak a munkakörülmények, számos újítást vezettek be. Az Idei terv jóval magasabb, mint a tavalyi eredmények. Bíznak abban, hogy a második negyedévtől kezdve teljes ütemben megindulhat a termelés. Ebben az évben 4190 mázsa borkősavat gyártanak, valamint egymillióPAPRIKANEMESÍTÉS A Szegedi 20-as története Ügy tartják, hogy Szegedet a paprika tette híressé, amelynek nemesítése a század húszas éveiben kezdődött. A termésbiztonság, termőképesség, festéktartalom, íz- és zamatanyagok növelésére Irányuló kísérletek látványos sikert hoztak. Ennek eredménye a Szegedi 47—25-ös, a Szegedi 16-os és újabban a Szegedi 20-as és Szegedi 40-es fajtáik. Balkézről szerzett mag A kisgazdaságokban az asszo-,, nyak dolga volt a paprLka vetőmagfogás. A legnagyobb,. a leg- pirosaíbb paprikát kiválogatták. Gyakran előfordult, hogy a szegedi! Valéria téren a paprikapiacon árusítottak is belőle. A szép fonalas paprikáért akkoriban 8 fillérrel többet fizettek. Ez bizonyos rangot jelentett a termelők között. Előfordult, hogy a kiválónak tartott paprikacsövet ehlopták egymástól. Az ilyen balkézről szerzett vetőmag továbbra is a termelésben maradt. Dr. Erdei Istvántól, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet szegedi állomásának osztályvezetőjétől tudóim, hogy — a kereskedelmi kívánalmak ismeretében — 1950- ben kezdődtek a csipmentes paprika nemesítés! munkái Szegeden. Az első kísérletek alkalmával azonban elvesztették illatukat, festéktartalmakat. A Szegedi csípőssel hosszú éveken át végzett keresztezési munkák sem jártak sikerrel. Az aprólékos szelekciós kutatómunka során Benedek Lászlónak sikerült olyan paprikacsövet találni, amelyeken csípősséget • adó kapszaicin-minigyek fellelhetők voltaik, de maga a termés csip- mentes volt. Ezt a hatóanyagban bekövetkezett kémiai változás okozta. A tudomány ezt a jelenséget véletlen mutációnak nevezi. Az így létrejött szaporítóanyag felhasználásával és továbbneme- sítésével állították elő a kutatók a régi szegedi csípős fűszerpaprikához hasonló, korai érésű, magas festéktartalmú jelentős íz-, illat-' és zamatanyagokat tartalmazó jól tárolható Szegedi 20- ast. Átlag fölötti termés A múlt évben a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat több helyen szervezett fűszerpaprika fajtakísérleteket. Ezeken a helyeken a gazdaságok gondoskodtak a nagyüzemi termesztés körülményeiről. Szakszerű talaj- és növényvédelmet, megfelelő agrotechnikát alkalmaztak, gondoskodtak a talajerő-utánpótlásról is. A szegedi fajták közül a kísérleti helyeken átlag fölötti termést hozott a Szegedi 20-as. Festéktartalma szedéskor és utóérlelve is igen magas. Jellemző, hogy a röszkei Kossuth Termelőszövetkezet kísérleti parcellájának termése szedéskor közel 6,5 gramm, utóérlelt állapotban több mint 10 gramm festéket tartalmazott kilogrammonként. Hasonlóan kedvező eredményt adott a Szegedi 40-es is. • Szegedi paprlkafaji. A szegedi körzetben a legjobb kalocsai fajtának a Kalocsai 504- es bizonyult. Az összesítések szerint a termőképessége megfelelő, viszont festéktartalma itt nem érte el a kísérleti átlagot. A legjobb eredményt ebből a fajtából a pusztaszeri Hétvezér Termelőszövetkezet érte el, ahol szedéskor 5,3 és utóérlelt állapotban 8 gramm festékét mértek. A kísérletek bebizonyították, hogy több esetben a szedéskori festéktartalom az utóérlelés folyamán megduplázódott. Célszerűnek látszik a gépi szedéstechnológia módosítása úgy, hogy a termés utóérlelése még a fűszer- növényen megtörténjen. A jelenleg alkalmazott ethreles defóliáló (lombtalanító) eljárás a festéktartalmat és az érést nem befolyásolja, csupán a paprika zöld színét alakítja át fakópirossá. A jövő mindenképpen a gépi szedését. Ennek egyik alapfeltétele a korszerű, nagy teljesítményű szárítógéppark, létrehozása. Kalocsa környékén és Szeged tájkörzetében egyaránt közmegelégedésre üzemelnek a napi 6—8 vagon nyerspaprika feldolgozására alkalmas Binder típusú szárítóberendezések. A fajtakísérletek bizonyítottak Csongrád megyében, átlagos termésátlagokat számítva, száz. napos kampány alatt képesek megszárítani a fűszernövényt. A jelenlegi formában a festéktartalom jelentős csökkenése mellett a feldolgozási idő is lerövidül, hiszen a gépi betakarítású paprika két-három napnál tovább károsodás nélkül nem tárolható. A szegedi és a kalocsai fajta- kísérletek bebizonyították, hogy rendelkezünk megfelelő minőségű fűszerpaprika-fajtákkal. Csupán a szedési, feldolgozási technológián kell alakítani. A kutatókat továbbra is olyan nemesítés) cél vezérli, amely a fűszernövény minősége mellett az alkalmazkodó képesség javítására irányul. A szegedi és a kalocsai tájkörzetben lujtacserét is végrehajtanak. A Duna menti körzetben az idén három mázsa Szegedi 10-as fajta mag felhasználásává termesztenek paprikát. Sz. P. M. • Kocsis Ferenc a szeszfinomító oszlop nyomásit figyeli. • A takarmányszárító üzemrész teljesen automatizált. Itt készül a karbavltid. Huszár Imre szárítókezető a berendezések mellett. (Tóth Sándor felvételei.) kétszázezer hektoliterfok szeszt és 93 ezer mázsa karbavitidet. Az iáén januárban a szeszgyártásban rekordot állítottak föl, 140 ezer hektoliterfok volt az eredmény. Az üzemben fellendülőben van a szocialista munkaverseny. A Déry Miksa szocialista brigád elsők között csatlakozott a Láng gépgyáriak felhívásához, és egyúttal felkérte a többi brigádot is, hogy tegyék meg vállalásukat. Igazi hangadók Az igazgató elmondta, hogy az idén jobb munkaszervezéssel, gazdaságosabbá teszik a termelést. Nagyon fontos ez, hiszen ez az, üzem importáló cikkeket gyárt. Eredményes munkája elősegíti, hogy az élelmiszer- és gyógyszer- ipar számára fontos borkősavból kevesebbet hozzunk be külföldről. Hasonlóképpen hozzájárul a sz.es/iimport és a fehérjetakarmányok behozatalának csökkentéséhez is. K a. B Talajvizsgálat telepítés előtt A talajadottságok meghatározzák. Illetve döntően befolyásolják, hogy a házi kertekben a különféle talajféleségekben milyen növényfajok és fajták díszlenek és teremnek a legjobban. Ezért telepítés előtt célszerű az általános talajjellemzőkről tájékozódni. Tudnunk kell. hogy a művelt, a gyökerek által sűrűn átszőtt talajszintet feltalajnak (ennek 20—30 cm-es rétegében a vastag gyökerek nem vesznek fel sok tápanyagot, a 30—50 cm-es rétegében viszont a legtöbb táplálékot veheti fel a növény) az ez alattit altalajnak Itt 50 cm alatt a gyökerek víz után kutatnak) ne. vezzük. Mintavételkor mind a feltalajból, mind az altalajból mintát kell venni. Száz négyszögölemként (860 négyzetméter) egy gödröt, eg.v szelvényt készítünk, A gödröt úgy kell megásni, hogy lehetőleg a nap a gödör egyik (függőleges) falára süssön, A gödör mérete fel. sö részénél 70x70 cm. alsó részénél 50x50 cm és 60 cm mély legyen. A mintavételt lapáttal vagy ka. nállal alulról felfelé kezdjük. Egy szintből (kb. 20 cm vastag rétegből) 20—30 dekányi mintát veszünk. A mintát műanyag zacskóba tesszük, majd a talaj felett közvetlenül elkötjük a zacskó száját, a fennmaradó részbe pedig a minta számát és a mintavétel mélységét tartalmazó feljegyzésünket helyezzük el. A talajmintát. vagy mintákat ezután kartondobozba csomagoljuk és a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztálya által kilelölt. laboratóriumba küldhetjük Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Terülő*! Szövesse TalaWanl Laboratóriuma, 2700 , Cegléd. Batthyány út II. A különböző talajjellemzők igen tág határok között változnak: A talaj kötöttsiége (az Arany-féle kötöttségi szám) KA. 80—37 laza (homok, homokos talaj): 38—50 közép kötött (homo. kos vályog, vályog talaj); 51—80 kötött talaj (agyag, kötött agyag); a talaj h um úszta rta Ima H százalék. 0—1 százalék humuszban szegény talaj; 2.5—2 százalék gyengén humuszos talaj; 2,5—3 százalék közepes humuszos talaj; 3 százalék felett humuszban gazdag talaj; a talaj kémhatása pH. 3—5 pH savanyú talaj; 5—6,9 pH savanyú, gyengén savanyú talaj; 7—7,2 pH közömbös, gyengén lúgos talaj; 7,2—7,9 pH gyengén lúgos, lúgos talaj; 8 pH felett lú- goí talaj: A talaj mésztartalma (mésztartalom) CaCO 3 százalék. .0,05—5 százalék gyakorlatilag mésztelen talaj; 5—10 százalék gyengén meszes talaj; 10—15 százalék közepesen meszes talaj; 15—20 százalék meszes talaj; 20 százalék felett erősen meszes talaj. Egy átlagos, de jó állapotú talajban a következő tápanyag- mennyiségek lehetnék (mg/100 g): nitrogén (N) 10—20 mg/100 g; foszfor (PjO-,) 20—35 mg/100 g; kálium (KiO) 30—44 mg/100 g. ‘ Ismeretes, hogy a tápanyagszint a talajban a felsőbb szinttől mélységben arányosan csökken, azaz rétegenként (0—20. 20—40, 40—60 cm-énként) változik. A fentiekből megállapíthatjuk, hogy a növény elsődleges tápanyagforrása a talaj, ezért a talaj tápanyag-háztartását, s a növények trágyázását minden esetben az, igények optimális kielégítése szempontjából kell elbírálni és alkalmazni. Kertjeink növényei a gondos ái tolást, bő termésükkel fogják meghálálni Sz. Cs. • A Központi Statisztikai Hivatal Jelentéséből megismerte az ország népgazdaságunk tizenkét hónapos fejlődésének adatait. A valóságos helyzetet tükröző szép eredmények tanúsítják, hogy 1977. ben milliók dolgoztak jobban, mint korábban, és a vezetés is sikeresebben működött. Méltán kijár az ország elismerése az élelmiszeriparnak, hiszen 9,7 százalékos termelésnövekedésével felzárkózott az Ipari élcsoporthoz. S mivel az országos termelésből mintegy 1 6 arányban részesül Bács-Kiskun megye élelmiszeripara. s másfelől Kecskemét. ipari termelésének 35 százalékát is az élelmiszeripar hozza létre —. joggal büszke az eredményekre 26 ilyen üzemünk 15 _ ezer dolgozója. Hiszen ha csak „átlagolunk" is, legkevesebb egy1- hatodait produkálta az országos teljesítménynek. Természetesen azt is hozzá kell tennünk, hogy ezt a lendületes fejlődést a mezőgazdaság kedvező teljesítményeivel összefüggésben érte el — országosan s megyei szinten egyaránt — az élelmiszeripar. • Más alkalommal már érintettük, hogy micsoda hősies helytállással — s itt nem puszta szólam a helytállás kiemelése —, áldozatvállalással pótolta a 15 ezer élelmiszeripari dolgozó azt a jelentős különbséget, ami az örven- détesen megnőtt mennyiségű nyersanyag és a feldolgozás technikai adottságai között mutatkozott. Molnár Ferencné, az ÉDOSZ megyei titkára mondotta el az SZMT ülésen, milyen nagy erőfeszítésekre volt szükség a vártnál nagyobb mezőgazdasági termés feldolgozására, Mint több ágazatban, úgy itt is nagymérvű túlórázással lehetett a feladatokkal megbirkózni. Ez az arány 23 százalékot tett ki, ami azt jelenti, hagy egy-egy élelmiszeripari dolgozó 360 órát túlórázott, Más ve- tületben pedig arról volt szó. hogy a 44 órás munkahéttel szemben 80 órás munkahét nehezedett a vál lukra. Gondolhatjuk, hány órából állott a munkanapjuk, amibe bizony sok-sok héten át a vasárnap — a szabad .szombatról nem szólva — is beleszámított. Joggal fűzte mindehhez az ÉDOSZ megyei titkára, hogy hasonló megterhelést alighu lesz képes ismételten elviselni az ágazat, tehát szorgalmazni kell a legsürgősebb beruházások megvalósítását. • Nem véletlenül hoztuk fel példaként az élelmiszeripari dolgozók szorgalmát annak az előbbi megállapításnak az alátámasztására, hogy „1977-ben milliók dolgoztak Jobban, mint korábban". Mert hiszen folytathatnánk a sort más ágazatok — a már említett mezőgazdaság mellett például az építőipar eredményeinek idézésével. amelyek termelésnövekedése több mint 6 százalékos volt országosan. a megye szocialista építőiparáé pedig ennek kétszerese! — De talán az élelmiszeriparról ideírt tények előtérbe állításával még szembeszökőbb lesz, amit egyik gyenge pontunkról, a tes- sék-lássék munkáról akarunk elmondani. Erről a „pontról” szólt Aczél György is a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közelmúltban tartott ülésén: „Egy lógós tíz szorgalmas ember életét keseríti meg./Magyarországon nincs és nem lesz munkanélküliség, teljes a foglalkoztatottság, ez történelmi ' vívmányunk, de nem szabad megengednünk, hogy egyesek visszaéljenek vele” — mondotta. Nem a tekintélyelv alapján hivatkoztunk Aczél Györgyre, hanem ama tapasztalatból is, mert azt mondta ki, ami szinte ugyan ebben a megfogalmazásban ét — mindenekelőtt a kétkezi munkásokban, Hány és hány „ötvenes” ember — no és nyugdíjas — emlegeti fel azokat az időket, amikor ők kezdtek, örültek, hogy munkát kaptak, s amikor sikerült, azt se tudták, hogy szorgoskodjanak u bennmaradásért. Aki csak „ugatta a munkát” annak bizony egy-kettőre kiadták az útját; odalett a kenyere. „A ml humánus rendszerünkben mindenkinek jut munka, megélhetés — beszélgetnek a ttsz. tességesen dolgozók, és elítélően fakadnuk ki —, mégis elképesztő, mennyire visszaélnek ezzel némelyek." • És most képzeljük el a konzervgyári vagy barneváli szalag mellett úgyszólván pillanatról - pillanatra összpontosított figyelemmel dolgozó munkást — de ugyanígy a modern automatagé péknél, az öntödékben, a sze mélyszállító autóbuszok, kamionok volánjánál s az egyre „ipa rosodó” földeken hallatlan fegyelemmel munkálkodó tízezreket is — amikor az „életben” a lógókkal, csellengőkkel, unom-a-ba- nánt szemléletű ténfergőkkel hozza össze őket a sors. Hogy például a tévé- vagy vízvezetékszere- relő, a parkettázó. a nagykegyesen megmozduló eladó a boltban, az ügyfelek várakozását tízórai- zással, kávés traccspartival „színesítő” hivatalnokok úgy dolgozik, ahogy éppen kedve tartja ... (Persze — ki-ki saját üzemében, irodájában, szakmájában szerezhet közvetlen tapasztalatokat.) Magától értetődően felmerül a kötelességtudókban: „Ha utánanéznék, kiderülne, hogy fizetésünkben — már a hivatalost értve — talán nincs is olyan sok differencia. De hol Itt az igazság, hogy míg nekem megállás nélkül kell dolgoznom, addig ők lépten- nyomon lazítanak, bratyiznak, tereferélnek?! ... Holott olyan emberek. mint én ... Nekik miért szabad átlötyögni a munkaidőt?” Igen; miért szabad? Mert ahol a lustaságot, henye munkát elnézik. annak könnyen olyan következménye lehet, hogy sok tisztességes ember becsületérzését is kikezdi az ilyen légkör. Egyszeresek bennük is megfordul: „Hát ha gyatra munkáért Is megkapják mások azt a pénzt, amiért én a lelkemet kiteszem, nincs értelme. Tőlük miért nem követül* meg a kemény munkát? Azt várják, hogy majd egyszer „öntudatra ébrednek?” • „Tőlük miért nem követelik meg?” — Előbb-utóbb így teszik fel u kérdést, Amiben az a tapasztalat is benne van, hogy csak úgy magától, automatikusan nemigen szokott felébredni az öntudat. Nincs hát más hátra: az ím- mel-ámmal mozdulóktól, a mindig a munka könnyebbik végét keresőktől, ténfergőktől, rafinált ügyeskedőktől, akiknek jelszava: „Ha olyan bolondok vagytok apusikáim, hogy hajtotok, hát csak „gürizzetek!” — tehát végeredményben a lógósoktól igenis meg kell követelni. Mert igaza volt az utóbbi fórumok felszólalóinak, hogyha nem figyelünk oda, köny- nyen válhatnak hangadókká a lógósok egyes munkahelyeken. Egészséges azokon a munkahelyeken lehet a klíma, ahol azok a hangadók, akik a legtöbbet adják a kis és nagy, de végső soron — közös háztartásba. Tóth István A Gyurász família Párttaggyűlés a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben. Az egyik hozzászóló, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka. „Nem tudok megható- dás nélkül szólni idős Gyurász Mihály bácsi életútjáról... Kedves kötelességemnek teszek eleget. amikor a munkásőrség országos parancsnoka megbízásából, itt a taggyűlésen adom át a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát.” — mondta többek között. A Gyurász-família — hiszen e kitüntetés kapcsán x-óluk lesz szó — élete, munkássága valóban példaként állhat minden család előtt. A történet kezdete a múltban gyökerezik, Idős Gyurász Mihály egy tizenhat gyermekes kecskeméti parasztcsalád sarja, harmados kertészként hat gyermeket nevelt. Élték a tanyai emberek nehéz, testet, lelket kizsigerelő életét. Az apa csendes, kevés beszédű ember volt. hiszen kora hajnaltól sötétedésig dolgozott a zöldségesben, hogy annak egyharmndából eltartsa családját. S bár az asszonyra hat gyermek nevelésének gondja nehezedett, amikor csak bírt, ott volt a férje mellett. A hat Gyurász-gyerek számára ez ma már csak fájó emlék, hiszen közülük csak néhányan emlékeznek erre a korszakra. Az apa 1945-ben. amikor tíz hold földet kapott, belépett a pártba, s 1950- ben alapító tagia lett a kecskeméti Béke Termelőszövetkezetnek. .;• * 1 tudta; a jövő, gyermekei boldogulásának záloga, a termelőszövetkezetben, a fejlett nagyüzemi .mezőgazdaságban van. S ezt nemcsak hitte, de meggyőzte erről társait, a volt nincsteleneket. Nevelte társait is. akárcsak gyermekeit, az új társadalomba vetett, igaz hittel, A gyerekek nőttek, s ki a termelőszövetkezetben találta meg számítását, élete értelmét, ki a tanulást választotta, de akik tanuiltnk is visszatértek a tsz-hez, a családhoz. 1956. október. Az ellenforradalom viharában idős Gyurász Mihály. ifjabb Gyurász Mihály és Katona József — Gyurász Margit férje — fegyvert fogtak azzal a törhetetlen akarattal, hogy megőrzik a közös gazdaság központját. vagyonát, az általuk elért eredményeket. Nem is történt rendbontás a tsz-ben. ám a három férfi 1957-ben a párt hívó szavára. közös elhatározással, s törhetetlen hittel lépett be a munkásőrségbe. váltak alapító tagjaivá ennek a fegyveres testületnek. Hosszú ideig szolgáltak, s szolgálnak ma is. kivéve idős Gyurász Mihályt, aki már betöltötte a 71. évét. s csak megrendült egészsége késztette arra hogy leszerelien. Ifjú Gyurász Mihály, a tsz kerület- ve/etőie. immár 21 éve teljesít szolgálatot, akárcsak sógora. Katona József, az Üj Tavasz Tsz pártti fkára. A többi Gyurász fiú — akárcsak a szólas-mondasoan szereplő alma — sem esett messze a fájától. Gyurász József, aki öccsével azonos munkakörben és ugyanott dolgozik 13 éve. Gyurász László, a Kéziszerszámgyár reszelőgyár- egységének művezetője 11 éve munkásőr. S hogy a legfiatalabb nemzedék sem különbözik az idősebbektől, arra bizonyíték, hogy a nagypap« kedvence, az első unoka. lifjú Katona József, a Finom- mechanikai Vállalat szerszámkészítője. két évvel ezelőtt tette le a munkásőresküt. Az apa, idős Gyurász Mihály, és az anya példája hatott a gyerekekre, hiszen valamennyien tagjai a pártnak. S az sem véletlen, hogy éppen ennél a családnál tapasztalható, hogy nemcsak a társadalomért tesznek többet az átlagosnál, hanem a családért is. Nincs olyan hétvége, hogy a család ne legyen együtt. Egy-egy ilyen együttlét felér egy kisebb lakodalommal, hiszen harmincán, harmiincketten is vannak, ha ösz- szejönnek a gyerekek, az unokák, a dédunokák. S az apa. idős Gyurász Mihály szavára még ma is odafigyelnek. Nem az ősi. paraszti patriarkális tisztelet az. ami tekintélyt ad ennek az idős embernek, hanem élettapasztalata, bölcsessége, mélységes hite. s a társadalomba vetett bizalma, amely előtt a fiúk, s a lányok is meghajolnak. Gémes Gábor
