Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
A beszámolót követően Polgár István a népfront megyei titkárhelyettese ismertette a múlt évi munkaterv végrehajtásáról szóló jelentést, és javaslatot terjesztett elő a hazafias népfront megyei bizottsága és elnöksége 1978. évi üléstervére. Ezután a megyei bizottság — tekintettel arra, hogy a bizottság soraiban elköltözés és visz- szahívás miatt öt hely megüresedett — tagokká a következőket kooptálta: Bagó Ferencné, Akasztó, község népfront.titkára, B. Kiss Jánosné, Izsák nagyközség népfront alelnöke, Kovács László, a Kiskunsági Területi Tsz-Szövet- ség titkárhelyettese, Szabó Gábor, a Kalocsai EKA gyáregység villanyszerelője, Rácz Miklós, Lakitelek nagyközség népfront-elnöke. Bejelentésre került, hogy a népfront katolikus papi békebizottság elnökét, dr. Stolek Aladár kanonokot, érdemei elismerése mellett felmentették megbízatása alól és utódjául dr. Mészáros Károly kanonok, provikárius, esperes plébánost választották meg. A népfront és a gazdaságpolitikai tennivalók Ülést tartott a HNF megyei bizottsága A magyar-szovjet barátság megbonthatatlan Jubileumi nagygyűlés Kecskeméten • A megyei pártbizottságon Horváth István fogadta a szovjet küldöttség tagjait. A Magyar—Szovjet Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés 30. évfordulója alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség tegnap Bács-Kiskun megyébe érkezett. Jevdokija Fjodorovna Karpova, az SZKP Központi Bizottságának tagja az OSzSzK Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke vezette a küldöttséget, melynek tagjai Janujtisz lonaf Ionovics, a Litván Állami Tv és Rádió Bizottság elnöke, a Litván SzSzK Legfelsőbb Tanácsának küldötte, a Litván SZMBT tagozat elnöke, Gutorev Alexandr Ivanovics, a Cserepovec Kohászati Üzem brigádvezetője, a Szocialista Munka Hőse voltak. Bács- Kiskun megyei útjukra elkísérte őket Ivan Vasziljevics Szalimon, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, Sebestyén Jenő, külügyminisztériumi főosztályvezető és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság több képviselője. A vendégeket Kecskeméten Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, A fogadáson részt vett Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tahács elnöke, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára. Horváth István tájékoztatta a szovjet küldöttség tagjait Bács-Kiskun megye és Krím Terület, valamint Kecskemét és Szimferopol kapcsolatáról, az MSZBT tagcsoportok munkájáról, s a megye gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéséről. Ezt követően a vendégek Kiskunhalasra utaztak, s az állami gazdaság MSZBT-tagcsoportjának munkájával ismerkedtek, majd visszautaztak a megyeszékhelyre, Délután a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában az együttműködési és segítségnyújtási szerződés 30. évfordulója alkalmából nagygyűlésre került sor. A két himnusz hangjai, s rövid irodalmi műsor után Gádor József, Kecskemét Város Tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük a szovjet küldöttség vezetőjét és tagjait, Térbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét. A nagygyűlésen Csorvási Sándor, az MSZBT Országos Elnökségének tagja, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója mondott beszédet. — Harminc évvel ezelőtt, 1948. február 18-án a magyar nép történelmében, külpolitikájában nagy jelentőségű esemény történt: ezen a napon írták alá Magyarország és a Szovjetunió Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási szerződését, amely rögzítette a jószomszédi viszonyt, az együttműködési készséget és barátságot a két nép között. A szerződés nyomán tovább erősödtek egyebek között a gazdasági és kulturális kapcsolatok. A szerződést nagy örömmel üdvözölte a magyar társadalom. Kimeríthetetlenül gazdag a két ország közötti termelési együttműködés. Csak néhányat említve közülük; az 1962-ben kötött timföld és alumínium egyezmény évi 33 ezer vagon timföld feldolgozását biztosítja. Hasonló, nagyjelentőségű eredményhez vezetett a személygépkocsik gyártásában és szállításában kialakított kooperáció. Egyre nagyobb az érdeklődés a Szovjetunióban a magyar mezőgazdaság termékei és a termeié, si tapasztalatok iránt. A petrolkémiai egyezmények közül a magyar—szovjet olefinkémiai egyezmény a legjelentősebb. A barátság erősítésének folytatásaként 1967-ben Budapesten aláírták az újabb húsz évre szóló együttműködési és segítségnyújtási szerződést, amely egyebek között megállapítja, hogy a két ország kapcsolatait a szocialista internacionalizmus szilárd elvein nyugvó örök barátság, kölcsönös testvéri segítség és minden irányú szoros együttműködés jellemez. — Bács-Kiskun megye dolgozóit is egyre erősödő szálak fűzik a Szovjetunióhoz. A Krím területtel való több mint másfél évtizedes kapcsolataink az élet minden területén az együttműködés gazdag formáit, lehetőségeit teremtették és valósították meg. Bács-Kiskun megyében a Magyar- Szovjet Baráti Társaságnak negyven tagcsoportja működik, ebből tíz a megyeszékhelyen. A tagcsoportok munkája, • sokoldalú tevékenysége, gazdagodó (Folyt, a 2. oldalon.) • A résztvevők egy csoportja. (Pásztor Zoltán felvételei.) nél nágyobb mértékben, 3 százalékkal nőtt a szarvasmarha-állomány. A megye több mint egymillió darabos sertésállománya az országosnak csaknem egynyolca- dát teszi ki. A háztáji és kisegítő gazdaságokban fokozódott a termelési kedv, s a nagyüzemek- is nagyobb gondot fordítottak a háztáji gazdaságok termelésének szervezésére, takarmány ellátására, a különböző áruk értékesítésére. Tavaly tovább szélesedett a megyében a kutatóbázis, mert Kecskemétre települt a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, mely eredményesen segítheti a megye célkitűzéseinek megvalósítását, A lakosság életkörülményei a megyében az V. ötéves terv első két évében együttesen, a célkitűzéseknek megfelelően alakultak. Tavaly több mint 13 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom, ami 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ez a növekedési ütem az országosat is meghaladta néhány százalékkal. A megyei pártbizottság az elmúlt év decemberében megtárgyalta az 1978. évi gazdaságszervező és ellenőrző munkával kapcsolatos teendőket és meghatározta, hogy a növekedésnek a fejlődés minőségi tényezőit és a hatékonyság fokozását kell atapul vennie. A fejlesztendő kategóriába tartozó iparvállalatok létszáma nagyjából ezer fővel gyarapodhat. A megye mezőgazdaságának, mezőgazdasági üzemeinek legfontosabb feladata az 1977. évi kedvező eredmények megtartása, s egyes ágazatokban a hozamok növelése. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek törekedjenek arra, hogy az alacsonyabb ho. zamú gabonafélék területe csökkenjen, a kukorica vetésterülete pedig növekedjen. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek ebben az évben 1100 hektár szőlő és 600 hektár gyümölcsöst kell eltelepítenie. A mezőgazdasági termelés növelése érdekében a népfrontbizottságok különös gonddal segítsék a kertbarát-köröket. Teremtsenek fórumokat ,a termelés növelését és fejlesztését szolgáló módszerek elterjesztésére. A terv sikeres teljesítésének az a legfontosabb előfeltétele, hogy egységes akarattal fogjunk munkához, minden munkahelyen és minden beosztásban fegyelmezetten hajtsuk végre a kitűzött feladatokat. Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az ülés napirendjén fontos téma szerepelt, nevezetesen „Tájékoztató a megye 1977. évben elért eredményeiről. A népfront gazdaságpolitikai feladatai 1978. évi megyei terv meg- valósításá. ban”. Dr. Bodóczky László, a Népfront megyei elnöke a napirend előterjesztője többek között a következőket állapította meg: Az év első bizottsági ülésén szoktuk számbavenni az előző évben elért gazdasági eredményeket és az azt követő célkitűzéseket, s egyben meghatározni, hogy a Hazafias Népfrontbizottságok milyen segítséget nyújtsanak a tervek végrehajtásához. Elöljáróban — mondotta — megállapíthatjuk, hogy a múlt évben a megyében az V. ötéves terv területfejlesztési célkitűzései időarányosan, főbb vonalaiban megvalósultak. A gazdasági ágazatok közül az ipar termelése továbbra is az országosnál gyorsabb ütemben, 9 százalékai növekedett. Folytatódott a termelési szerkezet korszerűsítése, ugyanakkor figyelmet érdemel iparpolitikánk gyakorlati megvalósításában az a vonta- tottság, amelyet néhány országosan is jelentős vállalatunk termelési szerkezetének átalakításában tapasztaltunk. Az élelmiszeriparban dinamikus volt a termelésnövekedés fejlődése, aminek felső határát nem az értékesítési lehetőségek, hanem a tároló, feldolgozó kapacitás korlátozott nagysága határozta meg. Termékeink külföldön is keresettek, a Kecskeméti Baromfiipari Vállalattól 1977-ben mintegy másfél milliárd forint értékű áru került határon túlra. Fokozódott a tartósítóipari termékek és a fűszerpaprika exportja is. A megyei építőipar az előirányzottnak megfelelően, az országosnál gyorsabb ütemben, mintegy 14—15 százalékkal növelte termelését. Az építés! Igények és az építőipari kapacitás közötti összhang hiánya miatt megyei szinten is szükséges volt a beruházások rangsorolása. A megye múlt évi tervében a a mezőgazdasági termelés kulcsszerepet töltött be: 1975-höz képest 9 százalékkal, az 1976. évihez viszonyítva pedig 19—20 százalékos növekedést sikerült elérni. A megyei mezőgazdaságban nagy jelentősége van a kertészeti ágazatoknak. A szőlő- és gyümölcsterület további csökkenésének megakadályozására a telepítési program végrehajtása érdekében jelentős szervező munka folyik. A központi és helyi ösztönzések hatására élénkült a zöldségtermelési kedv. De meg kell jegyezni, hogy a múlt évi zöldségszezonnak sok tanulsága van, amelynek hasznosítására a termelési kedv fenntartása érdekében feltétlenül szükség van. Az állattenyésztési ágazat növekedése biztosított. A tervezettYILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 40. ssám Ára: 90 fillér 1978. február 16. csütörtök Kádár János és Losonczi Pál fogadta a jamaicai miniszterelnököt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Michael Manley jamaicai miniszterelnök jelenlétében szerda délelőtt a Duna Intercontinental Szállóban az érdekelt magyar és jamaicai vállalatok képviselői aláírták a sziget- országban épülő évi 600 ezer tonna kapacitású timföldgyár elő- tervónek elkészítésére vonatkozó megállapodást. Lázár György és Michael Man- ley miniszterelnökök vezetésével délelőtt a Parlamentben folytatódtak és befejeződtek a magyar —jamaicai hivatalos tárgyalások. Kádár János, az MSZMP KB első titkára délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Jamaica miniszterelnökét, a Népi Nemzeti Párt elnökét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak délelőtt az Országházban fogadta Michael Man- leyt. Michael Manley szerdán a koraesti órákban elutazott Budapestről. (MTI) Jó ellátást ígér a vetőmag vállalat A tavaszi vetőmagellátósról tartott tájékoztatót Pólinkó István, a Vetőmag Vállalat Duna—Tisjaközi Területi Központjának igazgatója tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Beszámolójában elmondta, hogy a tavaszi munkák megkezdésének nem lesz akadálya a vetőmaghiány. Gondoskodnak róla, hogy időben az üzemekbe kerüljön a szaporítóanyag, amiből az elmúlt évinél többre lehet számítani. De nemcsak a mennyiség növekedett, javult a minőség, bővült a fajtaválaszték is. Sajnos a kukorica vetőmagvaknál nem ilyen egyértelmű az állítás. Bizonyos fajtákból nem tudják kielégíteni az igényeket, helyette azonban azonos éréscsoportba tartozót szállítanak. Gondot okoz, hogy 1976-hoz viszonyítva tavaly 7 ezer hektárra csökkent a tengeri vetésterülete és a termésátlagok sem alakultak legjobban. A nagyüzemek többségében ugyan megtermelték a hektáronkénti 50—60 mázsát, a háztáji gazdaságqk viszont csak a felét takarították be ennek a meny- nyiségnek. Mindez takarmányozási gondokat okozhat a megyében. A hagyományos silókukorica vetőmagvakból csak úgynevezett MÉM engedményes tételek állnak rendelkezésre. Ezekből többet kell vetni hektáronként, hogy ne csökkenjenek a termésátlagok. A tervezett 147 vagonnyi kukorica vetőmagnak eddig 57 százalékát szállították ki a gazdaságokba. Fennakadásra azonban mindig lehet számítani. Ennek elkerülésére a megyei vetőmag vállalat úgy határozott, hogy a hibridüzemekből kisszállás! telepükre szállítják a kukorica vetőmagot. Így időben' a gazdaságok rendelkezésére tudják bocsátani. A felmérések szerint nem lesz hiány fűmagvakból, lucernából, takarmányborsóból, tavaszi kalászosból. Burgonya vetőgumóból több van a kelleténél, ami a tanácskozásnak is központi témája volt. Nem kis feladatot Jelent ugyanis annak a 140 vagonnyi import vetőgumónak az értékesítése, amellyel a vetőmag vállalat területi központja rendelkezik. örvendetesen emelkedett a zöldség vetőmag forgalma, mintegy harmincféle fajból 300 fajta áll a megyei termelők rendelkezésére. Még a korábbi években nehezen beszerezhető makói hagyma vetőmagból sincs hiány. Egy uborkafajta kivételével a konzervipar is megkapja a kért magvakat, a borsó, a paradicsom szaporítóanyagát már leszállította a vállalat, de a napokban befejezik a .hagyma és az uborka kiszállítását is a konzervipar részére. Az idén nem panaszkodhatnak a kiskert tulajdonosok sem. 1976- hoz viszonyítva ugyanis 44 százalékkal több, majdnem másfél millió darab tasakolt konyhakerti vetőmagot hoznak forgalomba. Ennek árusítását mintegy 250 boltban bonyolítjuk hangsúlyozta befejezésül az igazgató, A beszámoló után a vitára került sor, Martos Gyula, a MÉSZÖV kertészeti főelőadója szóvátette, hogy tojásgyümölcs és re* barbara vetőmag ritkán kapható a boltokban. Deák István, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat termeltetési osztályvezetője elmondta, hogy a jobb zöldségellátás érdekében 3 millió forint értékű vetőmagot adnak a termelőknek. Hozzátette, hogy a hazai előállítású magvakat ugyan időben megkapták, az importból származó szaporítóanyagok azonban nem érkeztek meg. Megemlítette, hogy a ZÖLDÉRT-nek sem kis problémát okoz a mintegy 300 vagon somogy gyöngye burgonya vetőgumó értékesítése. Fenyvesi Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának növénytermesztési szakfelügyelője elismerését fejezte ki az egyre javuló vetőmag-ellátásért, hiszen a megyében 400 ezer hektár szántóra kell a jó szaporítóanyag. Nem megnyugtató viszont a kukorica vetőmag ellátás. Még jobb fajtákra lenne szükség ahhoz, hogy a nagyüzemek lépést tarthassanak a korszerű technológiai követeimé-1 nyekkel. B. Z.
